Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
1983. november 10. • PETŐFI NÉPE • 8 Beszámoló taggyűlések idején A naptári év végéhez közeledve, az MSZMP szervezeti szabályzatának megfelelően, sor kerül a pánt- alaipszervezetak éves beszámoló taggyűléseire. Az oktatási intézményeket kivéve a beszámoló taggyűlést valamennyi alaipszervezetben november 15. és december 15-e között kell megtartani. A feladat most is az, hogy a párta lapszervezet tagsága elmélyült vitában tárgyalja meg a vezetőség beszámolóját az egy év alatti munkáról és meghatározza a következő időszak pártalapszenvezeti teendőit. Már hagyományúik van a beszámoló taggyűléseknek pártunkban. Ez az időszak mindig együtt jár a .párttagság aktivitásának növekediésével, az alapszervezeti élet gazdagodásával. A jelenlegi taggyűléseik a korábbi éveknél feszültebb nemzetközi légkörben ülnek össze, de ez nem térítheti el feladatúik betöltésétől. A beszámolóikban nem az a legfontosabb, hogy a nemzetközi élet eseményeit tiag- lalják, miért erről a párttagság más alkalommal — pánt-napon, a nemzetközi élettel foglalkozó fórum- gyűléseken. — is hallhat. Most inkább annak van kiemelkedő jelentősége, hogy ez jó alkalom és lehetőség legyen o párttagság véleményének még elmélyültebb megismerésére. Kiváló alkalom nyílik e taggyűléseken arra, hogy. a központi határozatoknak megfelelően előtérbe kerüljenek a párt demokrácia elvei a gyakorlatban. Mindenekelőtt abban. hogy az alapszervezet vezetősége kritikusain és önkritikusan számot ad a műn. kájáról. Ezt követi a vitában a párttagság őszinte véleménynyilvánítása, esetleg bírálata, illetve javaslatai. A vezetőségek a XII. kongresszus határozatainak helyi végrehajtásáról adnak számot, természetesen az egy évvel ezelőtti beszámoló taggyűlések határozata alapján. Ugyanígy feladatuk, hogy számot adjanak az idei január—februári taggyűléseken elfogadott alapszervezeti munkatervek végrehajtásáról is. A gazdaságpolitikai, a pártéletre vonatkozó tennivalók egyaránt az alapszervezeti munka-tervekben kapnák helyet. Joggal elvárható, hogy az évközi taggyűléseken elhatározott feladatok végrehajtásáról is tájékoztatást kapjon a párttagság. Az alapszervezeti beszámolók középpontjában pedig — a jellegtől függően — a párt gazdaságpolitikaii céljainak, a helyi gazdasági feladatok megvalósításának eredményei, gohdjai állnak. Ezzel egyenrangúan vitatják meg a munkahelyi közösségek tevékenységét, összeforrott- ságát, a kommunisták helytállását a népgazdasági feladatok helyi megvalósításában. Nagyon fontos, hogy az alapszervezet vezetősége — a párttagság és a törne,giszervezetek vezetőségének véleményét ismerve — a működési terület gondjait is feltáró őszinte beszámolót terjesszen a párttagság elé. A nehezebb gazdálkodási körülményeinket is figyelembe véve kell feltárni azokat a léhetőségeket a termelési, a gazdálkodási szférákban, az emberi tényezőkben hasznosítható tartalékokat, amelyek hatékonyabbá teszik a munkánkat a gazdaságban és a közéletben. Még számos pártszervezetben nem használják ki azokat a lehetőségeket, eszközöket — beleértve ' a- káderkiválasztáeban rejlő igényességet is —, amelyék elősegíthetik a termelékenyebb, gazdöságosabb munkát, amelyek minden területen erősíthetik a népgazdasági és helyi érdekek összhangját. Általánossá kell tenni — s nemcsak a párttagok körében — azt a szemléletet hogy a gazdasági fejlődést a hatékonyság javulásával mérjék. Vagyis: a gazdálkodás értékelésiének alapja — és ez vonatkozik a gyakorlati munkára is —, hogy miként szolgálja a népgazdaság egyensúlyának javítását. Ennek az elvnek érvényesülnie kell münden munkaterületen,, az anyagi és erkölcsi elismerés -tekintetében is, A pártszervezetek a beszámoló taggyűléseken- a feladatok meghatározásánál a gazdaságosság javítására, a termékszerkezet korszerűsítésére, a munkafegyelem javítására- tesznek konkrét javaslatokat és joggal várják el, hogy a megvalósításukban. a vártszervezet kommunistái járnák az élen. Az ideológiai, politikai neveléssel összefüggő feladatok megbeszélése valószínűleg nagyobb hangsúlyt kap a korábbi éveknél a most sorra kerülő beszámoló taggyűléseken. Az elvszerű viták, a tömegek közötti meggyőző munka, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítése, a párttagságnak a párt politikája melletti fokozott kiállása ugyanis olyan jellegű alapszervezeti feladat, amelynek megvitatása még tartalmasabbá teheti ezeket a taggyűléseket. Az alapszervezet működési területén dolgozó szakszervezeti, K-ISZ-, a népfrontszervek munkáját is értékeli a taggyűlés. Az alapelv mindenütt az, hogy az ott dolgozó kommunisták milyen eredményességgel teljesítik pártmegbízatásukat. Az a cél, hogy legyen még élőbb az együttműködés a tömegszer^ vezetek vezetői, az ott dolgozó kommunisták és pártalapszervezetek vezetőségei között. Az eddigieknél határozottabb az a természetes igény, hogy a tömegszervezetekben dolgozó párttagok ismerjék azoknak a kongresszusoknak a határozatait, amelyekben hivatottak a pártirányítást érvényesíteni. Erre minden feltétel adott is. Az elmúlt években ugyanis- érdemibbé vált a pántirán-yítás, s az alapszervezetekben is több figyelmet fordítottak a tömegszervezeteik munkájának segítésére. A munka színvonalát emeli az is, ha érdemben visszatérnek a beszámolóik a pártmegbíztatásoík: értékelésére, folyamlatos segítésére. Pártímegbízatást egy-ébkén-t magán a beszámoló taggyűlésen iS léhet adni, de mindenképpen kívánatos, hogy jobban kapcsolódjék az alapszeirvezet taggyűlésén hozott határozatokhoz. Hangsúlyozandó, hogy a párt politó- kájáimalk végrehajtásában elsődleges szerepet tulajdonítunk az aiiiapszer vezetőknek, amelyek a politika helyi irányítói, szervezői és gyakorlati végrehajtói. Az alapszervezeték szerepe abban is fontos, hogy részt vegyenek a politika alakításában. Az irányító pártbizottságoknak pedig az a feladatuk, hogy az alap- szervezetek munkájában is fokozódjék a jó értelemben vett operativitás, ami természetesen ne jelentsen beavatkozást és mások feladlatá-nlak átvállalását. Mindenekelőtt készséget jelentsen a megérett problémák felismerésére és eredményes megoldására. Nagyobb eredményre számíthattunk, ha az aiaip- szervezetek munkájában is általánosabbá válik, hogy becsülete van az élő szónak, a meggyőzésnek, a helyszíni segítő munkának, az emberi problémák meghallgatáísánialk és megértésének. A politikai munkában a közérthető érvelés, a tényszerű következtetések ezt segíthetik elő. Minden szintre vonatkozik ez, de az alapszervezeteknél — ahol a legközvetlenebb és a leggyakoribb az emberekkel való együttlét. találkozás — ezt különösen érdemes szetn előtt tartani. Az irányító felsőbb pártszervek képviselői ds részt vesznek a beszámoíLő taggyűléséken. Ez alkalmat ad' az alapszeryezetek számára, hogy az irányító pártszervek munkájáról is mondjanak véleményt, s ahol indokolt, bíráljanak is, de tárják elő. milyen segítséget kívánnak. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az irányító pártszervék a taggyűlésen minősítik, értékelik az alapszervezeti munkát, méghozzá az idén megnövekedett követelmények alapján,, összhangban a magasabb igényekkel. Jelentő® esemény tehát nemcsak az alapszervezetben, hanem az egész pár-téle-tben a beszámoló taggyűlés. Akkor éri el célját, ha nemcsak a- vezetőség, hanem m-inidenL kommunista, tehát a párttagság egésze elmélyült felelősséggel készül e fontos, évente ismétlődő rendezvényre. dr. Arató András 500 ÉVE SZÜLETETT LUTHER MÁRTON ötszáz évvel ezelőtt, 1483. november 10-én Eislebenben született egy bányász fiaként Luther Márton, a reformáció elindítója, a hitújító, az első német bibliafordító, a német irodalmi nyelv megalkotója. A Wittenbergi morálfilozófia, a bibiliaértelmezés professzora, a szenvedélyes, merész reformátor, Wartburg várának titokzatos foglya, az evangélikus egyház atyja, korának, sőt az egész német kultúrtörténetnek egyik legellentmondásosabb egyénisége. A wittenbergi templom kapujára 1517. október 31-én kitűzött 95 tételével — innen számítják a reformáció kezdetét — Luther olyan mozgalmat indított el, amely a katolikus egyház bírálatára, felülvizsgálatára irányult, egyhamar kinőtte a vallásos köntöst, több lett, mint egyházi reformmozgalom. Először az akkori német társadalom szinte valamennyi osztálya, rétege szimpatizált vele, hogy szembeszállhasson a feudalizmussal. A haladó polgárság és a forradalmi parasztság olyan ideológiai fegyvert látott Luther eszméiben, amellyel lerázhatja láncait. A fejedelmek meg azt remélték, hogy az egyházi birtokokkal saját gazdagságukat, azzal meg hatalmukat, tekintélyüket növelhetik majd. A túl nagy és túl színes tábor persze gyorsan kettészakadt: a patrícius polgárság és a népi szárny céljai túl messze voltak egymástól. Ez vezetett a parasztháborúhoz, amelyből a feudalizmus került ki győztesen, megszilárA reformátor dítva bástyáit a fejedélemsé- gekben, pontot téve az ország végzetes széttagoltságára. Azzal, hogy Luther egyik legfontosabb tételében leszögezte: „A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg”, új viszonyt teremtett az ember, az egyház és az Isten között. Fölöslegesnek mondta ki az egyház szerepét, illetve arra korlátozta, hogy a papok a bibliát magyarázzák, közvetítsék. S ehhez volt elengedhetetlen a nép számára saját anyanyelvén hozzáférhető biblia. Igaz, hogy a- tömeg többet akart, mint .maga Luther. Az is igaz, hogy a forradalmi láng gyújtója később nem tudott lépést tartani a változásokkal, szembefordult a szabadságáért küzdő néppel, a régi rend oldalára állt. Mégis vitathatatlan, hogy a katolikus egyház kritizálásával elsőként ébresztette fel azt a szabadság- vágyat, önállóságra és méltóságra való igényt és törekvést, amely a későbbi polgári forradalmakhoz vezetett. Bibliafordításához Luther az Ö- és Üjtestamentum eredeti héber, illetve görög szövegét használta. Segítségért fordult a kancellária hivatalos nyelvéhez a nyelvtani formákért, a néphez pedig a szókincsért. Innen merített ahhoz az ízes, közmondásokkal, szólásokkal teli, képekben gazdag, mégis egyszerű, érthető, hatásos, pontos nyelvhez, amely ha kellett, keményen dorgált, ha kellett, lágyan csengett, Luther sok vitairatot, értekezést, prédikációt írt. Sokat közülük hasonló szenvedélyes hangnemben, (A római pápaságról, A német nemzet keresztény nemességéhez, A keresztény ember szabadságáról). Egyházi énekeket is fordított ószövetségi zsoltárokból, latin himnuszokból. Említésre méltók publicisztikái is. Születésének ötszázadik évfordulója alkalmából egyházi tudományos tanácskozásokat tartanak mind a Német Demokratikus Köztársaságban, mind világszerte: kiállításokkal, tanulmánykötetekkel emlékeznek meg róla. Társadalmi, művelődéstörténeti jelentősége a mi figyelmünket is megérdemli. N. K. Ötlettől a sorozatgyártásig — két hónap Nincs két hónapja, hogy a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz gépüzemében elhatározták egy új termék bevezetését, jelenleg pedig már az első ezerdarabos megrendelést teljesítik. Az újdonság — a hordozható elektromos pvc-cső-haj. Utó berendezés — alakra leginkább egy porszívóhoz hasonlít és a súlya mindössze öt.kilogramm. A legtöbbet minden hiánnyal a vízvezeték-szereléshez használják majd. Az első ezret a belkereskedelem megrendelte belőle, de az álla. mi és szövetkezeti építőipar Is érdeklődik iránta. BACS-K1SKUNBAN IS „BEVETIK” Keresettek a mezőgazdasági repülők Teljesítette idei tervét a MÉM Repülőgépes Szolgálata, gépei összességében 1,8 millió hektár szántóföldön, szőlőültetvényen permeteztek növényvédő szereket, és szórtak szét műtrágyát. A légi növényvédelmet mindinkább igénylik a mezőgazdasági üzemek. A repülők jóval előbb végeznek a munkával, mint a hagyományos földi gépek, és bár magasabbak üzemeltetésük költségei, a nagyobb hatékonyság miatt mégis kifizetődő a használatuk. Egyre gyakoribb, hogy a szomszédos gazdaságok közösen bérelnek repülőt. A repülőgépek, helikopterek egy része most is naponta felszáll. Bár a száraz ősz miatt a földi gépek munkáját sem akadályozza a vendégmarasztaló sár, néhány helyen mégis indokoltabb a „légi védelem”. Csongrád és Bács-Kiskun megyében például a már kikelt gabonát támadja erőteljesen a csócsároló rovar, a gyorsan dolgozó repülőgépes növényvédelem azonban rövid idő alatt megtisztítja a táblákat. Máshol az elszaporodott pockok, mezei egerek ritkítására veszik igénybe a repülőgépeket a gazdaságok. A téli időszakban a növényvédő pilóták az évenként kötelező szakmai vizsgákra készülnek, s továbbképző tanfolyamokon vesznek részt. VIDÉKEN A KISTERMELŐKÉ A FŐSZEREP Ahonnan élünk: a piac Burgonyából egyre kevesebbet, zöldségekből és hazai gyümölcsökből a terméseredményektől függően évenként eltérő mennyiséget, viszont tojásból és baromfiból növekvő mértékben fogyasztottunk az elmúlt két esztendőben — állapítható meg ’ a Központi Statisztikai Hivatalnak a piaci felhozatalt és az áralakulást vizsgáló felméréséből. A statisztika szerint a zöldség és főzelék, valamint a friss gyümölcsök több miinít 40 százalékát, a burgo- nyia és tojás mintegy hatodát a piacokon vásárolja meg a lakosság. A vásárlók jórésze a boltokkal szemben előnyben részesíti a piacoit a termékek jó minősége, a bővebb választék és a frisseség miatt. A piacok előnye az is, hogy jelentősen lerövidítik a termék útját a termelőktől a fogyasztóig. A korábbi visszaesés után. 1981-től isméit élénkült a fővárosban és vidékein egyaránt a piaci forgalom, a kínált árumennyiség azonban még tavaly is mintegy 12 százalékkal volt kevesebb, mint 1970-ben. Ennek az oka — főként a vidéki városokban —, hogy a termelőszövetkezetek egy része üzletet nyitott, valamint az hogy a a friss zöldség- és gyümölcsvásárlás mellett egyre inkább terjed a gyorsfagyasztott és komzervkészít- mémyek fogyasztása. A piacokon inkább a primőráruk és más munkaigényes kertészeti termékek iránt növekszik az érdeklődés. Az élő baromfi iránt jelentősen mérséklődött a vásárlók igé,- nye, a piacokon is egyre inkább áttérnek a vágoltt baromfi árusítására, a múlt évben a 13 300 tonna árunak már csak 56 százaléka volt élő baromfi, 44 százaléka már tisztított, vágott termék. A piacok szerepe az ellátásban az ország egyes területein igen különböző, nagymértékben függ attól, mennyi az adott helyen az önellátó háztartás. A múlt évben például az egy lakosra jutó piaci értékesítés Budapesten 1728, a vidéki városokban 462, a községekben 9.3 forint volt. A budapesti piacokra érkező árunak mintegy fele mezőgazdasági szövetkezetektől, másik fele a kistermelőktől származik. A \vidéki piacokon a kistermelők a meghatározók. A piacokon az árak 1970 és 1982 között Budapesten és vidéken szinte azonos ütemben emelkedtek. Változatlanul jelentős eltérések tapasztalhatók azonban az egyes települések piacainak árai között. A legdrágább város Tatabánya, a legolcsóbb pedig Szeged, a piaci árak között az eltérés 40 százalék. A budapesti piaci árak mintegy 4 százalékkal haladják meg a városok átlagát. Idénycikkeket és más piaci élelmiszereket a városokban 178 piacon árusítanak, ebből 48 Budapesten, 130 más városokban van. A kisebb-magyobb községi piacok száma további 750—760-ra tehető, közülük 40 a kiemelt nagyobb községekben. A piaci hálózat a fővárosban a legkorszerűbb. FILMJEGYZET Excalibur A John Boorman, rendezte Excalibur című ír film látványos példa arra, hogy bárimi ábrázolható a realizmus eszközeivel, s hogy ezeknek az eszközöknek gazdagsága végtelen. A rendező Thomas Malory 14. századi műve nyomán úgy dolgozta fel Arthur király legendáját, ahogyan előtte broodway-i musicalként (Camelot), vagy filmen (Robert Bresson) — még senkinek seim sikerült. Az indítás másfél ezer év távolát, Pendragon titokzatos éjét idézi, amikor Merlin mágiájának segítségével Uther, az egymás»al vetélkedő urak közt a győző, megerőszakolja a comwalli herceg menyasszonyát és megfogan Arthur. A csodálatos erejű fegyver. az Excalibur sem védheti meg sorsától, orgyilkosok áldozataként — nehogy a kard idegen kezekbe kerüljön —, utolsó erejével egy sziklába vágja. A következőikben a már .felnőtt Arthurt láthatjuk, aki akikor lesz király, amikor a kőibe ágyazódott kardot kiszabadítják. A nehézségek ellenére sikerült egyesítenie királyságát, feleségül veszi Gue- neveret. maijd barátjával, Sir Lancelottal megalapítja a lovagok kerékasztalát. Amikor elhagyja a szerencse, kutatást indít a szent Grál-kehely után, ahonnan csak hűséges embere. Sir Percival tér vissza. John Boorman legendafelldol- gozásában Merlin alakja legalább olyan kiemelt, mint Arthuré. A misztika és mágia szálai mellett kezében tartja a mű szerkezetét is. Merlin az, aki a háttérből irányítja a hatalmat, akinek jelentős szerepe van Arthur fogantatásában, s abban is, hogy Arthur féltestvére. Morgana megszüli Mordredet, Arthur végzetét, azt a fiút. aki majd megöli apját. „Gyermekkorom óta foglalkoztat Arthur király története. Habár a film lazán, Arthur halálára épül, Merlin volt az, áki elsőként vonzott engem a legendához, Az ő humora, hatalma iróniája nyűgözött le engem. Az ő személyén keresztül akartam tovább bogozni a legendát” — nyilatkozta Boorman. Hogy Merlin (Nicol Williamson) egy olyan bölcs filozófus, aki néha olcsó bohóc trükkökre kény. szerül, az nem » saját, és nem is egyértelműen a rendezés hibája. Alakjának, s egyúttal a mű realizálhatóságának elvi nehézségeit. ellentmondásait a mítosz ábrázolása jelenti: a történelmi valóság s a transzcendencia ötvözete — mint' filimnyersanyag — nehezen önthető formáiba. Egyidejű, hiteles képi megjelenítésiük a filmen különös, felfokozott realizmust, néhol azonban kínos komikumot is eredményez. Nem akkor a leghatásosabb a „csoda”, ha látványként jelenik meg a vásznon (a Camelot alatti barlangok komolytalan sárkányaként), sokkal inkább akkor, ha fenn tud tartani egy illúziót (mint a filmet indító ..sárkánylehelet”). Az eredeti mítosz a feldolgozás során különböző műfajok kombinációjaként jelenik meg. Eseményekben gazdag epikus vonulata mellett (azzal kölcsönhatásban) jól megkülönböztethető egy nemcsak felületi megoldási, hanem jelentésrétegei, nyelvezete szerint lírai vonulat is. Jól elkülöníthető történeteket láthatunk (amelyek egymásra is hatnak); az emberek, s az emberfelettiek külön történetét. az Excalibur sajátos „életét”, melyet gyors és cso- dáts feltűnésétől izgatottan követünk nyomon. Láthatjuk emlékezetesen kiemelkedni a vízből a természet részeként Gueneveré és Lancelot teste között, törvénytelen szerelmük színhelyén. A filmben a természet folyamatos és aktív jelenlétét az Alex Thomson fényképezte képi világ páratlan erővel közvetíti'. A természet nemcsak eszköz, hanem megelevenített erői révén tárggyá is lesz, egyik pillanatban kéjt és fenyegetést hordoz, a másikban tudást vagy csodát. Természetes nappali fényt szinte sosem látunk, a sok éjszakai jelenebben a gyertyák, fáklyáik, s máglyáik fénye stílusosan világítja meg a kiömlő vért. Csodálatos képsorokban számolja fel a film végére a középkor önmagát, elvérzik a transzcendencia és elvérzik az ember, nem marad más élő, csak az emberi szellem lehetősége - és a legenda. Károlyi Júlia
