Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

4 ö PETŐFI NÉPE 9 1983. november 6. Á NEHEZEBB HELYZETBEN iS • Lesz elég áru Gazdasági nehézségeink közismertek. Éppen ezért napjainkban sokak (elteszik az aggódó kérdést: Fenntartandó és fenn­tartható-e az árukínálat mai színvonala? Nem csökkenhet a kínálat A várható árukínálat vizsgálatát indo­kolt az élelmiszerekkel kezdeni, hiszen teljes fogyasztásunk mintegy 29 százalékát a mezőgazdasági, élelmiszeripari termé­kek adják. Az élelmiszerek jelenlegi kíná­lata kiegyensúlyozott: alapvető termékek­ből nincs hiány, a választék gyorsan bő­vül. Tizenöt évvel ezelőtt 1590—2000, ma mintegy 6—7 ezer termék található a bol­tokban, bár időnként kevés például a sör, a tartós tej, és néhány más keresett cikk. Az idei aszály azonban — mint tudott — súlyos helyzetbe hozta a mezőgazdasá­got. A zöldség és a gyümölcs kínálata min­denképp a terméseredményektől függ, és ez hatással van, lesi az árak alakulására is. Számos mezőgazdasági termékből ke­vesebbet tudunk exportálni. Mindezen gondok ellenére a kormány- ' nak az a határozott és egyértelmű állás­pontja, hogy az élelmiszerek kínálatát 1984-ben is a már kialakult színvonalon kell tartani. Ez közelebbről azt jelenti, hogy nem csökkenhet a kínálat az alap­vető cikkekből, nem szűkülhet a ma gaz­dagnak nevezett választék sem, de arra sem számíthatunk, hogy az egyes cikkek viszonylagos hiánya megszűnik. Ahhoz például, hogy egész éven át elegendő sör legyen, egy új sörgyárat kellene építeni, amire most aligha kerülhet sor. A mezőgazdasági kisüzemek azonban képesek lehetnek viszonylagos hiányok enyhítésére: több olyan választékbővítő termék előállítására alkalmasak, ame­lyek jelenléte a boltokban javítja fogyasz­tói közérzetünket. Az élelmiszer nagyke­reskedelmi vállálatok már az idén is mintegy egymilliárd forint értékben ter­meltettek a mezőgazdasági kisüzemekkél ilyen termékeket. . Az ország fizetési mérlege szükségessé teszi, hogy a külkereskedelmi vállalatok alaposan mérlegeljék bármely termék im­portját. Ám a takarékos importgazdálko­dás körülményei között sem fog eltűnni az üzletekből például a déligyümölcs. Az le­hetséges, hogy esetleg koncentráltabban — a nagyobb üzletekben — fogják árusíta­ni, és a behozatalt úgy időzítik, hogy na­rancs és banán főként a karácsonyi ün­nepek táján — vagy amikor hazai gyümölcs kevésbé kapható — érkezzen a boltokba. Az iparcikkekből várható ellátás ma még nehezen ítélhető meg részleteiben. A gyá­rak többsége még nem szerződött a keres­kedelmi vállalatokkal az 1984. évi szállí­tásra. A kormánynak azonban az a célki­tűzése, hogy a kínálat ezekből a termé­kekből se romoljon. Ez pedig nem is olyan szerény célkitűzés, ha végiggondoljuk a körülményeket. A hazai termelés egy sor alapanyag, félkész termék importjára épül, és a behozandó anyagok, alkatré­szek a tőkés piacokon számunkra drágák, a szocialista piacokon pedig nehezen kap­hatók. Emellett gazdaságunk létérdeke, hogy a minden piacon értékesíthető ter­mékekből minél többet exportáljunk. Ha a gyárak el is látják kellő mennyiségű áruval a hazai forgalmazókat, — ami nem remélhető kivétel nélkül valamennyi ipar­cikkből — akkor még mindig mérsékelhe­tik az eredményt a kereskedelmi vállala­tok gazdálkodási feltételei. Ha ugyanis át­vesznek olyan árut, amelyet csak hóna­pokkal később tudnak eladni, a készlet után most már igen magas, 17 százalékos kamatot fizetnek. Feltétel a jó prognózis A termelő vállalatoktól tehát nemcsak azt várhatjuk el, hogy szerződjenek a, fo­gyasztó közönség által igényelt mennyisé­gű, minőségű áru szállítására, hanem azt is, hogy a szerződésekben kikötött szállí­tási határidőket betartsák. Amikor a ke­reskedelmi vállalatok a készletezésben el­lenérdekeltek, akkor a lakosság áruellá­tását nagymértékben befolyásolja a terme­lői szállítás egyenletessége, illetve — rossz esetben — szakaszossága, késése. Bár köztudott, hogy a kereskedelem csak azt adhatja el, amit beszerzett, a forgal­mazás is hozzájárulhat ahhoz, hogy ipar­cikkekből se romoljon a lakosság áruellá­tása. Ennek legfőbb feltétele természete­sen a jó .prognózis, ami az igények isme­retén alapszik, és az árurendelésben feje­ződik ki. Ám az sem mindegy, hogy a be­szerzett — tegyük hozzá: nehezen beszer­zett — árut miként értékesítik. Jelenleg például hűtőszekrényből nincs elég az üzletekben. Ilyen esetben a forgal­mazók akkor járnak el helyesen, ha a vá­sárlótól előjegyzést vesznek fel, és a je­lentkezés sorrendjében szolgálják ki a megrendelőket. Sajnos, nem minden vál­lalat követi ezt a gyakorlatot. Az esetleges áruhiányon a kereskedelem úgy is enyhíthet, hogy kiállításon mutat­ja be a termelőknek, mire is lenne szük­ség. Kisüzemeket, termelőket is felkér, hogy állítsák elő a szükséges termékeket A ..Vevők vagyunk" kiállítások eredmé­nyeként már az elmúlt években is jelentős többlet árualaphoz jutott a kereskedelem. Több deviza helyett: választékcsere A forgalomba kerülő fogyasztási cikkek mintegy ötödé külföldi áru. Ma még nem tisztázott minden részletében, hogy meny­nyi konvertibilis devizát lehet 1984-ben fogyasztási cikkek behozatalára fordítani, és a szocialista országok jövő évi szállítá­sainak mértéke sem teljesen ismert. Bár­mennyi lesz is az államközi szerződéseken alapuló behozatal, a kereskedelmi válla­latoknak módjuk van és lesz ezen felül is külföldi áruhoz jutni. Az úgynevezett választókcsere, valamint a határmenti áru­csere jelentős mennyiségű fontos, vagy éppen csak a választékot bővítő termék­hez juttatja a hazai fogyasztót. Ezt a mód­szert a kereskedelmi vállalatok és szövet­kezetek jövőre is alkalmazzák, sőt igye­keznek mind nagyobb tételek cseréjében megállapodni. Választékcserét folytatnak már több tőkés céggel is, és így effektiv devizakiadás nélkül bővítik a külföldi áruk hazai választékát. Biztos, hogy nehéz gazdasági év áll előt­tünk, de az árukínálat kiegyensúlyozott­ságát, gazdagságát megannyi gond köze- , pette is fenn kell .tartani. Az újabb, kor- Iszerűbb áruk megvásárlásának lehetősége ugyanis egyfelől feltétele a lakosság jó közérzetének, másfelől olyan hajtóerő, amely mindenkit nagyobb teljesítmények­re sarkall. Többet, jobban kell dolgoznia annak, aki a korszerű fogyasztási cikke­ket meg akarja vásárolni, s ez a több­teljesítmény egyúttal, az alapja annak, hogy az ország gazdasági helyzete javul­jon. Főként ezek a meggondolások kész­tették a kormányt annak elhatározására, hogy az árukínálat színvonalát a mégoly nehéz körülmények közepette is . fenn­tartsa. G. Zs. ,,Vállalkozás brigád ” Recept Bájáról A brigádvezetők országos tanácskozá­sán szó esett arról is, hogyan lehetne /abban bekapcsolni a szocialista brigá­dokat a termelésbe. Elhangzottak véle­mények, hogy „újítaná” kell, túllépni a „szép napló — jó brigád” szemléle­ten, a versenymozgalmat a termelés, az exportnövelés, egyszóval a ma sürgető feladatok céljára kell felhasználni. Hogy a felvetett kérdésekben történhet is valami, arra bizonyíték, amit a Kis­motor- és Gépgyár bajai gyárában hal­lottunk. A brigádmozgalom félévi értékelése így kezdődik: A sokat emlegetett „holt­pontról” brigádjaink elmozdultak. Mun- kaverseny-mozgalmunk fejlődésnek* in­dult. / Hogy miből látszik ez? A múlt évi létszámcsökkenés helyett növekedés kezdődött. Több a brigádgyűlés, a kö­zös rendezvény — és ezeken sokan van­nak. A termelésben szívesen vállalnak többletmunkát, sok brigád megpályáz­ta a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Az szinte természetes — és külön nem is említik, csak a táblázatokból derül ki —, hogy teljesítették a vállalt 3 ezer 190 óra * gyáron belüli és a 8 ezer 416 óra gyáron kívüli társadalmi munkát. Mi hozta a változást? A szerződéses rendszer — állítják. — Ez a dolog egy központi ötlet nyo­mán indult — magyarázza Csipák Sán- dorné, az üzemgazdasági osztály ve­zetője — Jt módszert viszont mi dol­goztuk ki. A szerződéses rendszer lé­nyege, hogy a gyár és a szocialista bri­gádok konkrét feladatra, meghatáro­zott határidőre és vállalási összegre kötnek szerződést. A feladat a legkü­lönbözőbb lehet. Van, aki munkahelyén egy sürgős feladat megoldására vál­lalkozott, de kötöttünk szerződést fű­kaszálásra, takarításra is. A lényeg: ezek munkaidőn túl végezhető felada­tok. A módszer kidolgozásánál alapelv volt, hogy az . eredményből származó haszon oda' kerüljön, ahal a munkát elvégezték. — Idén a szocialista brigád címek el­nyerése után járó jutalmakon kívül 834 ezer forintot fordíthatunk erre a célra — keresi elő az adatokat Scheib Än- talné munkaverseny-felelos. — Ebből a félévi munka értékelése után 100 ezer forint jutalmat kaptak a brigádok, az összeg nagyobb részét azonban a szer­' ződéses munkákra járó „vállaláspén­zek” adják. Volt olyan brigádunk, ame­lyik 25 ezer forintot kapott szerződé­ses munkáért. Eredetileg 350 ezer fo­rintot szántunk erre a célra, de a vál­lalások nyomán olyan eredmények szü­lettek, amelyek indokolták — és lehető­vé (ették az összeg emelését. A vállalási rendszer a jövedelmező­ségre és a készletek alakulására is jól hatott — állítja Szedő István igazgató. — Nem is szólva arról, hogy így elvál­lalhatnak elvileg „vállalhatatlan” fel­adatokat is. — Vegyük a második félév tervmó- ♦ do írását — bizonyítja konkrét esettel állítását. — A Kismotor- és Gépgyár egységei közül néhányban visszaesett a termelés. Ezért némi korrekcióra volt szükség, hogy a kitűzött eredményeket mégis elérhessük. Mi, bajaiak azt a fel­adatot kaptuk, hogy kilencmillióval emeljük meg a tervezett 549 millió fo­Kalocsai fűszerpaprika a világ asztalára • A vizsgálat, a minősítés után töltik, csomagolják az őrölt paprikát. Szabó Lajosné műszakonként két és fél ton­na készárut csomagol. í I \ • A kalocsai gyárnak a legfőbb terméke a fű- szerpaprika. Sima Károly molnár és különlege­sen képzett tizenegy szakmunkás társa naponta 40—50 tonna őrleményt állít elő húsz hengerszé­ken,. hétféle' minőségben. • Az „NDK-ciklus” dolgozói alumínium hoz — ha kell munkaidőn túl is. rintos termelésünket. A többletmunka zömét a negyedik negyedévben kell elvégezni. Például nagy mennyiségű tömlőcsatlakozót kelil szállítanunk a Taurusnak, 40 ezer darabbal többet, mint eredetileg. Vagy itt van az NDK- bérmunka, a vagonokhoz készített alu­mínium veretek, fogantyúk. Egyik mű­helyünk átvette egy másik gyáregység­től az Ikarusnak készített ablakkeretek gyártását. Emellett a saját feladatun­kat, az NDK-munk&t is meg kell csi­nálni. Most már ott tartunk, hogy a hatmillió forintos „kimaradást” egy­millióra csökkentettük, hamarosan utolérjük magunkat. Az érdekeltek közé tartozik a Pável Beljajev szocialista brigád is. Az NDK- ciklus dolgozói; és mint brigád vállal­ták a többletfeladatot. A szerződést megkötötték, minden brigádtag 30 órát dolgozik havonta munkaidőn túl. — Ugyanakkor a szállításban is segí­tünk — mondja Molnár Ferenc brigád- vezető. — Nincs elég anyagmozgató, így túl lassan kerülnek át egyik mű­helyből a másikba a munkadarabok. Nem csak a mi brigádunk, a többiek is vállalták a szállításukat, hiszen ér­dekünk, hogy minél hamarabb hozzánk kerüljön az alkatrész. — No és mi a véleménye a szerződé­ses brigádmunkáról? — faggatom, — Nagyon őszintén? — kérdez vissza úgy, hogy szinte arra várok, csak rosszat mond. Pedig nem rossz, „csak” őszinte. —■ Amikor a vállalati gazdálkodásról először beszélni kezdtünk az ország­ban, már akkór kellett volna bevezet­ni! Mert mi, dolgozók, megértjük, hogy több kell, de ha a boríték is vastagodik közben, még inkább összefeszítjük a vállunkat. Hiszen pénz nélkül is csinál­na mindenki valamit, de így még job­ban megy. A brigádunk volt a gyárban a második szerződéskötő. A havi har­minc órában minden tag azt a munkát végzi, amit a vállalatnál a legfonto­sabbnak tartanak. Ez így mindenkinek* jó. A kapott pénzből meg mindig tarta­• A Pável Beljajev brigád volt a má­sodik szerződő — mondja a brigádve­zető, Molnár Ferenc. Lékolunk, jusson brigádkirándulásra, közös vacsorára is. A brigádok nagy része — mint mondják — örömmel fogadta ezt a szo­katlan brigádvállalást. Szívesen részt vesznek azóépp adódó feladatok meg­oldásában, hiszen a teljesítmény és eredmény összekapcsolása meggyőző érv: fontos feladatra áldozzák a pihe­nés óráit, munkájukra szükség van. A tartózkodók véleménye szerint ugyan a dolog még nem „kiforrott”, vannak területek, ahol talán az adottságok, a gépek száma, a műszakváltások üteme nem is tesz lehetővé hasonló megol­dást. A „vállalkozás brigádmódra” re­cept mégis jónak tűnik, talán érdemes lenne mind több vállalatnak „saját konyháján”, kipróbálni. Fejszés Edit termékeket készítenek vztúti kocslk­val, íz- és aromaanyagával legjobban ki­elégíti a magyar konyha igényeit. Jut azonban belőle a külföldi fogyasztók asztalára is. Huszonöt, harminc országban vásárolhatják majd a kalocsai fűszerpap­rikát, ahová a gyár szállít. Keresik a KA- GE egyéb termékeit is, hiszen kaporszárít- mányból ötszörannyit vásároltak a Né­met Szövetségi Köztársaságban, mint máskor. A kalocsai konzervsavanyúság itthon és külföldön ismert termék. Az új termésből az idénykezdettől szeptember végéig 4200 tonna készárut konténerekben, gondosan csomagolva a Szovjetunióba továbbított a gyár. • Az XSZK-ból vásárolt hőkeze­lőgépekből az agráripari egye­sülés gyárában és taggazdaságaiban kilencet hasz nálnak folyamatosan. 9 A rendszeres ellenőrzés a jó minőségű készítménynek az egyik feltétele. Zsemberi Károlyné a spektrofotométerrel a festéktartalmat méri. Az idei termés őrleményének kilogrammonként 4—5 gramm a festékanyaga. A kalocsai termőtájon előbb fejeződött be a fűszerpaprika átvétele. Az aszálykár és a vetésterület változása miatt a termés a tervezettnél kevesebb, de a minősége jó­val meghaladja az utóbbi évek átlagát. A gondos szedésen kívül, a legalkalmasabb időben és módon történt feldolgozás is hozzájárult mindehhez. Kiváló minőségű őrlemény készülhet a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés. Paprika- és Kon­zervgyárában. Az idén termett fűszerpaprika mennyi­sége fedezi a belföldi ellátást, s lehetővé teszi, hogy a fogyasztók a legkiválóbb mi­nőségű, különleges és csemege fűszerpap­rikát egész esztendőben folyamatosan be­szerezhessék. Ez a termék színező hatásá­gi O Az exportszállításra előkészített, zsákba töltött kalocsai őrölt paprika eljut a világ számos országának fogyasztóihoz. (Pásztor Zoltán felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents