Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-04 / 261. szám

Előrejelzés az ország területére ma estig: túlnyomóan derült, kora dél­előtt gyengén párás, néhol átmeneti­leg ködös Idő várható. Az északi országrészben néha kisebb felhősö- dés lesz, számottevő eső nélkül. Az északi, északnyugati szél minde­nütt jelentősen mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14—1* tok között alakul. WLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 261. szám Ára: 1,40 Ft 1983. november 4. péntek IDŐJÁRÁS A KGST-ORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Növekszik a fogyasztási cikkek választékcseréje Az ideinél több miiinit tíz szá­zalékkal nagyobb értékű áru cse­rél gazdát jövőre a KGST-o-rszá- gdk belkereskedelmi árukészlet téből. A Belkereskedelmi Minisz­térium az utóbbi hetekben a szo­cialista országok többségével már megkötötte a jövő évi vá­lasztékcsere- és határmenti áru*, csere-megállapodásokat, amelyek­nek teljes értéke eddig 228 millió rubel, szerbben az idei 207 millió­val. A közeljövőben irtják alá a magyar—lengyel megállapodást, s ez várhatóan további néhány mil­lió rubelnyi árucserét jelent. A belkereskedelmi árucserében részben azonos rendeltetésű cik­kek kerülnek a partnerországok üzleteibe, s ezekkel bővítik, szí­nesítik a hazad választékét. Sok olyan termék érkezik azonban például a magyar üzletekbe is a hazai árukért cserében, amelyek­ből a külkereskedelem beszerzé­si lehetőségei korlátozottak, a belkereskedelem ilyen, módon igyekszik pótolni a hiányokat. Jö­vőre a jól bevált árulházi csere- forgalmat növelik a legnagyobb mértékben. Gyakoribbá válnak Budapesten és vidékén az áru­házi hetek. Töhb mint 200 alka­lommal jelennek meg a külföl­di cikkek az áruházaikban, s ugyanennyi alkalommal települ­nek ki áruházaink egy-egy kül­földi városba. Az áruházi hetek előnye, hogy viszonylag széles választék bemutatására nyílik lehetőség, így az akcióik piacku­tató szerepet is betöltenek. Bulgáriába a magyar belkeres­kedelem egyebek közt játékokat, fürdőszoba-mérlegeket. gyapjú­szöveteket, alsóneműiket, szeszes italokat szállít, s ugyanilyen ''ér­tékben kapunk fogkréméket, für. dőszoibaszőnyegeket, díszgyertyá­kat, demizsonókat, férfiingeket, munkaruhákat, valamint zöLdség- és gyümölcskonzerveket. Cseh­szlovákiából automata mosógép, hűtőgép, alsónemű, tapéta, szilárd tüzelésű kályha, csaptelep, ajtó- és ablakkeret érkezik, Magyaror­szágról pedig színes televíziók, konifekci óáruk, játékok, kozmeti­kumok kerülnek a csehszlovák boltokba. Az NiDK-val lebonyo­lított árucsere-forgalom főiként a kölcsönösen szállított textíliák és cipőik mennyisége lesz nagyobb az ideinél, ezenkívül háztartási elektromos cikkék, elektroakusz­tikái készülékek, tapéták, jénai üvegek és poharaik érkeznek a magyar üzletekbe, s 0,5 millió ru­bel értékű áru kerül a Konsumex Aranyipók áruházába. Az NDK-termékekért cserébe Lakásvilágítási eszközöket nép- művészeti árukat, Fabulon-ter- mé.keket, játékokat és kemping- bútorokat, valamint bort és pezs­gőt szállít a magyar belkereske­delem. Romániából üvegárukat, gumicsizmákat, pamut- és mé­terárut, valamint fém háztartási cikkeket hozunk be. Az árucseré­ben vásárolt varrógépékhez a román partnerek alkatrészt is biztosítanak. A romániai árukért cserében magyar kuiktaedényék, alumínium tálcák, gumimatracok, játékok és világítástechnikai esz­közök kerülnek a román, üzleték­be. A szovjet árucsere-forgalom jövőre mindkét részről 46 millió rubelnyi lesz. Magyarországra hűtőszekrények., kerékpárok, fe­kete-fehér, valamint színes Ju- noszty televíziók, óráik, halkon­zervek, vasalók, pezsgő, konyha- felszerelési cikkek érkeznék. A magyar kereskedelem viszonzá­sul többek .között autóüléshuzatö- kat, bútorokat, bőr- és műbőr­árukat, logikai játékokat szál­lít. Avatóünnepség a Paksi Atomerőműben Lázár György beszéde A hazai ipar fejlődésének, egy­szersmind a szocialista országok műszaki-gazdasági együttműkö­désének kiemelkedő állomása­ként egyik legfontosabb nagy- beruházásunk megvalósításának ünnepi eseményére került sor tegnap. Felavatták a Paksi Atom­erőmű immár teljes kapacitással energiát termelő 1. számú reak­torblokkját. Az avatóünnepsé­gen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint hazánk és a szocialista országok több magas rangú ál­lami vezetője. A vendégek első­ként üzemlátogatáson tekintet­ték meg az erőmű már elkészült, illetve most készülő egységeit, majd munkásnagygyűlést tar­tottak, ahol a kormány elnöke mondott beszédet. A megvalósí­tásban részt vett legkiválóbb ha­zai és külföldi dolgozóknak az Elnöki Tanács kitüntetéseket ado­mányozott. Délelőtt érkezett az „atomvá­rosba” Lázár György, valamint Gáspár Sándor, a SZOT főtitká­ra, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai; Borbándi János mi­niszterelnök-helyettes és politi­kai, gazdasági, társadalmi éle­tünk számos más kiemelkedő képviselője. Jelen voltak az ün­nepségen a szocialista országok ez alkalomból hazánkba érkezett küldöttségei, Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyet­tes, Todor Bozsinov, a Bolgár Minisztertanács első elnökhelyet­tese, Ladislav Gerle csehszlovák miniszterelnök-helyettes, Wolf­gang Mitzinger NDK-belí szén­ás energiaipari miniszter, vala­mint Ryszard Buchowiecki len­gyel bányaügyi és energetikai ál­lamtitkár vezetésével. Ott voltak az európai szocialista országok Budapesten akkreditált nagy­követei is. A vendégeket az ipari tárca, Tolna megye, Paks és az atom­erőmű vezetői fogadták és invi­tálták üzemlátogatásra. Az üzemlátogatást követően az erőmű vezetői s az avatóünnep­ség vendégei munkásnagygyűlé­sen találkoztak a nagyberuházás megvalósításában részt vevő munkáskollektívák és az erőmű dolgozóinak a képviselőivel. Mé­hes Lajos megnyitója után Pónya József vezérigazgató jelentette a kormány elnökének az 1. számú reaktorblöklk elkészültét, felidéz­ve az ehhez vezető út legfőbb állomásait. A nagygyűlésen Lázár György mondott ünnepi beszédet. — Iparunk fejlődésének jelen­tős állomásához érkeztünk. Fel­avatjuk hazánk első atomerőmű­vének első reaktorblokkját, amely eleget téve az üzemi próbák szi­gorú követelményeinek, immár végérvényesen bekapcsolódik az ország viilamosenergia-rendsze- rébe — mondotta elöljáróban, s átadta a nagygyűlés résztvevői­nek, vendégeknek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét és a (Folytatás a 2. oldalon.) Határozat az intervenció ellen NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 38. üléssza­ka szerdán a Grenada elleni in­tervenciót elítélő határozatot fo­gadott el. Az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó országok ál­tal kezdeményezett határozat „mélységes sajnálkozásának” ad hangot a szigetország ellen végre­hajtott amerikai invázió miatt, és követeli az idegen csapatok hala­déktalan visszavonását Grenadá- ról. A Zimbabwe és Nicaragua által benyújtott határozati javaslatra, amelyet a közgyűlés vita nélkül fogadott el, 108 ország adta sza­vazatát. Ellene mindössze az Egyesült Államok, az invázióban részt vevő hat karibi ország, to­vábbá Izrael és Salvador szava­zott. 27 állam, köztük a Német Szövetségi Köztársaság tartózko­dott a szavazástól. A határozat — az Egyesült Ál­lamok nevének említése nélkül — követeli a fegyveres intervenció azonnali beszüntetését. Ugyanak­kor síkraszáll a ,,szabad választá­sok” mielőbbi megtartásáért és a világszervezet támogatásáról biz­tosítja azt az elgondolást, hogy az inváziós csapatokat karibi és brit nemzetközösségi biztonsági erők váltsák fel. Közben Paul Scoon, a washing­toni utasítások alapján ténykedő brit főkormányzó bejelentette, hogy „Grenada megszakította a diplomáciai kapcsolatokat” a Szovjetunióval, Kubával és Líbiá­val. Washingtoni közlés szerint a Szovjetunió és Kuba nagykövetsé­gét „biztonsági okokból” ameri­kai katonai egységek vették körül és a diplomaták csak amerikai katonák kíséretében mozoghatnak a nagykövetségek területén kívül. WASHINGTON Az Egyesült Államok külügy­minisztériumának közlése szerint szerdán Grena4án befejeződtek a reguláris erők közötti harcok. Amerikai részről bejelentették, hogy a megszálló erők egy részét kivonják a szigetről. A visszavo- naridó és a Grenadán maradó ala­kulatok létszámáról nincsenek megbízható adatok. (Folytatás a 2. oldalon.) Terven felül is vetnek búzát A fűszerpaprika és a többi zöldségféle jó előveteménye a ke­nyérgabonának. Ezt a lehetőséget ki is használják minden évben a fajszi Kék Duna Tsz gazdái. A szövetkezetben esztendők óta hek­táronként 6 tonna vagy annál na­gyobb búzatermést takarítanak be. Jövedelmező ágazata a fajszi közös gazdaságnak a gabona, ezért a letakarított kertészeti növények helyére terven felül is búzát vet­nek. Az időjárás még kedvező er­re a munkára. (Pásztor Zoltán felvétele) AZ EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁST SZOLGÁLJA Szövetkezetek összefogása a Kiskunságban Két évvel ezelőtt — 1981 októberében — a me­gyei párt-végrehajtóbizottság ülése állást foglalt a kistérségi együttműködések megszervezése mel­lett, főként a kiskunsági mezőgazdasági szövetke­zetek gazdálkodási gondjainak enyhítése érdeké­ben. A megye északi részén már régebbi tapasz­talatok bizonyítják: az összefogás igen sokat jelent, hiszen a közös gazdaságok jelentős része kedve­zőtlen adottságú. Tehát kialakultak a feltételek ahhoz, hogy egy-egy körzetben tovább fejlesszék a már megkezdett együttműködést. Nyolc térség­ben jött létre kooperációs tanács, amelynek célja: összefogni a különböző termelési ágazatokban, a gépek, eszközök átcsoportosításában, esetleg be­szerzésében. Mindez az eredményesebb gazdálko­dást segíti elő. A tanácsok javaslatai alapján ta­pasztalatcseréket rendeznek, a szövetkezetek átad­ják egymásnak azokat a módszereket, amelyek a takarékossági program megvalósítását segítik elő, a munkaszervezés ésszerűsítésében elért sikerekről szintén beszámolnak egymásnak. Egyszerű társulásokat is alakítottak. Három tér­ségben az erdészeti ágazat fejlesztésére fogtak ösz- sze. Eredményes a lakiteleki Szikra Termelőszö­vetkezet és a környező üzemek közötti együttmű­ködés. A lakitelekiek felújították és kibővítették hűtőházukat, nagyrészt exportnövelő hitelből. A környező mezőgazdasági szövetkezetek nyári gyü­mölcseinek egy részét már az idén itt csomagol­ták, és innen szállították a környező országokba. A tervek szerint a kistérségi együttműködés kere­tében kétoldalú megállapodásokat kötnek. A ti- szakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet­tel már aláírtak ilyen szerződést. Lajasmizsén kö­zös gépvásárlást határoztak el. Másutt — például Kecskeméten — az elfekvő alkatrészek felkutatá­sát szervezték meg azoknak a gazdaságoknak se­gítésére, ahol szükség van ezekre. Kiskőrösön kö­zös orvosi rendelőt létesítettek a mezőgazdasági szövetkezetek, példájukat Tiszakécskén is követni akarják. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kiskörzeti együttműködések szunnyadó erőket, tar­talékokat szabadítanak fel. Működésükhöz sok se­gítséget kapnak a Kiskunsági TESZÖV-től, amely figyelemmel kíséri és segíti munkájukat. Bár az eddigi eredmények figyelemre méltóak, de sok le­hetőség mutatkozik az eddigi kapcsolatok bővíté­sére. Szükség is van erre, mert a jövő évi szabá­lyozók szigorúbb követelményeket támasztanak a gazdálkodás valamennyi területén. K. S. , ' ■ f Földhasznosítás erdőtelepítéssel Iskola és közművelődés A Dél-Alföld mezőgazdasági­lag nem művelhető területeinek legnagyobb része a Duna—Tisza közén található. A gyenge termő­helyi adottságokon kívül, a roslsz hidrológiai, vízgazdálkodási vi­szonyok i,s hozzá j árulnak a talaj - hasznosítás nehézségeihez. Mmd- emellet a viharos niapolk egy évre jutó igen magas száma szintén hátráltatja a jövedelmező növény- termelést. Ezeken a területeken az erdő­sítés, a fásítás, a legolcsóbb, leg­gazdaságosabb beruházás, vonta meg a végső következtetést dr. Nagy László, a szegedi Gabona­termesztési Kutató Intézet mun­katársa, az Országos Erdészeti Egyesület bajai csoportjának, a mezőgazdasági szakbizottság ag­rárökonómiái és erdészeti bizott­ságának, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazd aiságbam a napokban tartott együttes rendezvényén. A szegedi tudományos kutató véleményét a vita során a klils- kummajsai Jonathan és az izsá- ki Sárfehér Termelőszövetkezet zákemíberei is alátámasztották. El­mondták a többi között, hoigy szövetkezetük éves nyereségének 45 százaléka azokból a nemes­nyár erdőtelepítésekből szárma­zik, amelyek faanyagát véghasz­nálatra vagy gyérítésre kivágják, s főleg papírfakénit értékesítik. Tóth Imre osztályvezető, a Ge­menci Állami Erdő- ’ás Vadgaz­daságnak a Duna-ártér, valamint a futóhomokos területek fásítá­sa során szerzett több évtizedes tapasztalatait ismertette, A futó- homok erdészeti haszon&ításában a fenyőféléké a főszerep. Ezzel szemben a Duna-ártéren, általá­ban a hullámtereken a termőhely­nek és a vízeiboríitás időtartamá­nak megfelelő talaj-előkészítési technológiákat, s az erre a terü­letre legalkalmasabb fafajokat célszerű figyelembe venni. Bács-Kiskun megyében meg­közelítőleg 40—50 ezer hektár olyan terület van, amelyen gaz­daságosan csak erdészeti kultú­rát érdemes művelni. Az erdő- telepítési kedv fenntartásához azonban az alföldi fenyőanyagot feldolgozó ipari hátteret célszerű megteremteni. Dr. Szániel Imre, a szegedi áka- démiai bizottság titkára, végül ja­vasolta, hogy a mezőgiazdiaságitag jövedelmezően nem művelhető területek közül sorrendben a jobb minőségű eknek az erdőtelepítés­re való felszabadítását engedé­lyezzék mindkét megyében a földhivatalok, ezenkívül mindkét megye vezetőit, kérte: támogas­sák a fenyői eldől gozás céljait szolgáló ipart háttér megteremté­sét közös érdekű beruházásként a Dél-Alföldiön. A jövőt alapoz­zák meg vele. G. J. I Egyre szaporodnak a XX. század jellemzésére használt jelzők ... ,„legújabb-kor” után sorra születnek az ilyenek: „a tudományos-technikai for­radalom kora", ., atom-kor” „űrkorszak” — hogy csak a legismertebbeket említsem. Könyvtárnyi irodalom — a pszi­chológia, a közgazdaságtan, a szociológia tudománya — elem­zi az időszak sajátosságait. A legtöbb ,kutató elemzéseinek summájaként nyomatékkai az iskolára hívja föl a figyelmet. Méltán, hiszen ez a klasszi­kusnak számító intézmény szenvedi .meg talán leginkább e kor nagyerejű és -arányú vál­tozásait. Mindenekelőtt az ismere- i tek burjánzásának hatását. Az információözön, a lassan mérhetetlen, rendszerezhe- tetlen itudáshalmaz megrop- pantotta iaz iskola hagyomá­nyosan kialakult karakterét, meggyengítette az egyes ele­mek közötti kohéziót — egy­szerre megújulásra, újjászü­I letésre kényszerítve azt. A tudományelmélet és a pe­dagógia — más társadalomtu­dományokkal együtt — sike­resen munkálkodik, hogy új alapokra helyezze az iskolát. Hosszasan sorolhatnánk azo­kat a kísérleteket, amelyek hazánkban is e probléma meg­oldását tűzték ki célul. Az oktatás tartalmának és módszereinek megújítása nagy erőpróba.,Egy-egy tantárgy ese­tében például a korábbitól a megszokottól • gyökeresen el­térő új ismeretanyag beveze­téséről van iszó. Van egy elv, amely szinte mindenesetben megkülönböz­tetett figyelmet kapott a kí­sérleteknél. Ezt egy régi mon­dással így fogalmazhatjuk meg: nem az iskolának, az életnek tanulunk. E logikát kö­vetve újul meg, frissül fel a „tanítandó’’ ismeretanyag. Ki­tárulnak az iskola kapui a vi­lágra, és az intézmény egyre inkább szerves részévé válik a társadalomnak. Az említett változások hoz­ták elevenebb kapcsolatba az iskolai munkát a közműve­lődéssel. Láthatóvá vált, hogy a nevelési-oktatási tevékeny­ség számára a közművelődés (szervezeti és intézményi hát­terével) az egyik legalkalma­sabb csatorna az aktuális is­meretek, friss információk köz­vetítésére. Természetesen ' e felismerés önmagában nem oldja fel a beidegzett szokások és előítéletek által okozott fe­szültséget, bizalmatlanságot és ellentéteket. Lassú a fejlő­dés. pediq számtalan sikeres példa bizonyítja, hogy akik vállalják az újat, azok nem csalódnak. Persze hamis képet kapnánk, ha az adminisztratív intézke­déseket is sikernek nevez­nénk. Azzal ugyanis nem le­het célt érni, ha a feltételek megteremtése nélkül hozunk létre új nevű, de a régi szel­lemben és eszközapparátus­sal dolgozó „komplex” intéz­ményeket. Az igazi sikerhez — itt is — jól tervezett, át­gondolt, folyamatos munkára van szükség. Gyors változá­sokra ezek megléte esetén sem lehet számítani: évtizedekre van szükség, évszázadok elle­nében. De mindenekelőtt a fo­lyamatot előrevivő, azt moz­gató szakembereknek kell ké­szen lenni az új befogadására. Nyúljanak „kezek” egymás fe­lé intézményi szinten is. Szük­séges a kölcsönös támogatás és ami ennél jóval több, vállalni kell e programot, addig is, amíg a lehetőségek és az adott­ságok eltérő arányúak. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1982-es állásfoglalá­sa, valamint a rövidesen meg­jelenő új tantervek a közmű­velődési törvény szellemének megfelelően, értőn fogalmazták meg az alapelveket. A körül­mények is egyre kedvezőbben alakulnak: következhet a dön­tés, utána pedig a munka. Farkas P. József Ö Jó szolgálatot tesz a gép a Duna-ártéri erdőkben. (Straszer András felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents