Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

4 H PETŐFI NÉPE ® 1983. november 25.

HÁZUNK TÁJA

KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK

Retek

Az eredményes termesztés állapja a helyes fajta- és területmegválasztás. Különösen ügyelni kell arra. hogy túl kötött talajra iné vessük a retket, mert ott csípőssé váliiik. Tápanyagban szegény .tata. jón rágós lesz, rendszertelen, öntözés hatására pudvásadik.

Féladatok, ősszel: a talajmunkák során a tápanyag-utáinpót- lást is célszerű részben elvégezni. Legmegbízhatóbb a talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-utánpótlás.

Bács-Kiskun megyében a talaj- vizsgálatot, valamint az azon alapuló szaktanácsadást kistermelőknek a Bácskai és Duna iménti Tsz-ek Szövetségének Szolgáltató Laboratóriuma végzi, címe: Bácsalmás, Rákóczi, út 25.

A vizsgálat hiányában: közepesen ellátott talajt feltételezve a leendő retekterületet négyzetméterenként 7—10 -kilogramm istái-' 1-ótrágyával szórjuk meg és dolgozzuk be gyorsan a talaj felső,

5—10 centiméteres rétegébe.

Tavaszi munkák. 'Magágykészítéskor ismételten trágyázzunk. 300—500 kilogramm §rett szervestrágyát kell kijuttatni 100 négyzetméterre. Emellett 0,3 kilogramm nitrogén hatóanyagnak, 0,2 kilogramm foszfor hatóanyagnak és 0,3 kilogramm kálium hatóanyagnak megfelelő .műtrágya- adagok kijuttatása szükséges,. tápanyaggal közepesen ellátott talajt feltételezve.

A laza szerkezetű — a fenti tápanyagellátáisban- részesített — talajra a vetés előtt teljes felületkezelés formájában jutassuk ki a talaj-fertőtlenítő szereket, a talajlakó' kártevőik elten (drótférgek. cserebogár pajorok).

A Basudin 5 G-ből vagy a Dia. zinon 5 G-ből 100 négyzetméterre

35 dekaerammot szórjunk ki, és

10—15 centiméter mélyen, dolgozzuk a talajba. Amennyiben frissen trágyázott a terület és előző évi tapasztalat alapján' lótücsök kártételére számíthatunk, akikor szintén a vetés előtt védekezzünk 100 négyzetméteren- Ga- lition 5 G 30—40 dekagrammos, vagy lótetű Arva-lin 20—30 deka- grammos adagjával.

Kelés után- az állományban a 'káposztafélék bolhái a kis levelek ki-lyuggatásával, súlyosabb esetben a növények tarrá rágásával károsítanak. Megjelenésük esetén Ditrifon 50 WP 10 liter vízhez 2 dekagramm, vagy Ditriifon 5 porozó 20 dekaigrammos kijüt- tatásávál védekezhetünk.

Ha már -borsó nagyságú a gumó, a tavaszi káposztalégy és gyökér, légy 'lárvák kártétele nyomán a növények fejlődése megáll, a levelek kékes ól-oimfényűvé válnak, súlyos esetben elpusztulnak. A kártevők ellen akkor .kalil védekezni. amikor a gumók borsó- szem nagyságúak. Ekkor Basudin 5 G vagy Diaizinon. 5 G-ből 10 folyóméterre 1,5—2,0 dekagrammot szórjunk a növények tövéhez ás enyhén öntözzük meg. A készítmények élelmezésegészségiigyi várakozási ideje 14 nap. vagyis kezeléstől az első retek szedéséig 14 napnak kell eltelnie. Ezért a szerek kijuttatásának időpontját előrelátóan kell megválasztani.

Valamennyi érdeklődő számára készséggel áll rendelkezésre a Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi; és Agrokémiai Állomás. Kecskemét, Halasi út 38. Telefon: 21-055 .Levélcím: 8001 Kecskemét. Pf. 171.

A jövő héten a saláta növényvédelméről és tápanyag-utánpótlásáról olvashatnak.

Sorozat indul!

Bács-Kiskun megyében meghaladja a százezret azoknak a száma, akik szabad idejükben vagy főállásban a háztáji, illetve a hobbikertekben zöldség-, gyümölcs- vagy szőlőtermesztéssel foglalkoznak. Legtöbbjüknek nem tanult szakmája ez, ismereteiket szakkönyvekből merítik, illetve a szomszédok, ismerősök segítenek egymáson. A legtöbb gondot a növényvédő szerek és műtrágyák használata okozza. Ezek nemcsak drágák, időszakonként nehezen beszerezhetők, hanem veszélyesek a felhasználójukra éppúgy mint a környezetre. A Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomással közösen 26 részből álló sorozatot indítunk, amelyből a kistermelők egy-egy kertészeti faj növény- védelmi és tápanyagutánoótlási technológiáját sajátíthatják el. A szakemberek a technológiákban olyan vegyszerek és műtrágyák használatát javasolják, amelyek a legtöbb esetben megvásárolhatók.

Olvasóink közül azok. akik összegyűjtik ezt a péntekenként megjelenő sorozatot, a kecskeméti AGROKER Vállalattól, a Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomástól, valamint a Bács megyei Lapkiadó Vállalattól olyan dossziét kannak, amelyben ezeket a hasznos információkat lefűzhetik. Találnak majd ebben növényvédőszer-, műtrágya-ismertetőt és sok has nos tudnivalót is a veszélyes mérgek kezelésére. Kérjük, hogv címüket szerkesztőségünkbe juttassák el, és egy későbbi időpontban részükre postázzuk az ingyenes küldeményt. Címünk: Petőfi Népe Szerkesztősége, Házunk tája rovat. Kecskemét, Szabadság tér l a. 6900.

A TAGSÁG ANYAGI HOZZÁJÁRULÁSA A GAZDÁLKODÁSHOZ

További lehetőségek a szövetkezetek fejlesztésében

Manapság sokhelyütt vizsgálják a szocialista vállalkozási készség, képesség kibontakozását, értékelik a gazdasági helyzetet, összevetik saját körülményeikkel és megfelelő intézkedéseket hoznak. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az egyre változó gazdasági helyzethez történő gyors igazodásra.

A fejlesztési lehetőségeket bővíti, hogy az ipari, a mező- gazdasági, a halászati, valamint a fogyasztási, értékesítő, beszerző és a takarékszövetkezetek, a kisszövetkezetek tagsága különféle formában és módon saját pénzeszközeinek bizonyos időszakra történő átengedésével hatékonyan támogathatja a gazdálkodást. A tagok vagyoni hozzájárulásának új pénzügyi feltételei, amelyek a napokban láttak napvilágot, valamennyi szövetkezeti típus esetében azonosak.

Részes célrészjegy

A szövetkezeti törvény nemrég megjelent 'kiegészítése lehetővé teszi részjegy és célrészjegy önkéntes jegyzését, amellyel a tagság hozzájárulhat a fejlesztés, hez. Az új 'lehetőségiek 'keretet, mozgásteret adnak a szövetkezeti döntésekhez azzal, hogy a vagyoni hozzájárulások után fizethető kamat — részesedés — felső határát a jogszabály meghatározza, A szövetkezeteknek ezen belül módjuk van — a gazdasági helyzetüktől függően — 'megállapítani a kamat mértékét.

A szövetkezett tagok által jegyzett részjegyekből alapot képezhetnek. A részjegyek összegét a szövetkezet ebből fizetheti viisz- sza. A kamat felső határa* azonos a takaréklevélben elhelyezett összeg mindenkori kamatával. Ez jelenleg nyolc százalék. Az osztalékot a szövetkezet az elszámolás alapját képező nyeresége terhére fizeti ki.

Az egy tag által jegyezhető célrészjegy értékének fe'lső határa

200 ezer forint. Az összegeiket a szövetkezet a már említett alapba helyezi és külön mutatja ki, ebből fejlesztési beruházásokat valósíthat meg. A visszafizetés is az említett alapból történik. A fizetendő állandó kamatláb, évi részesedés a visszafizetéstől függően változik, egy éven túl 7, három éven túl 8, hat éven túl 9, hét éven túl 10 százalék.

A célrészjegy befizetésekor legfeljebb a takaréklevélre elhelyezett betéti .kamatban állapodhatnak meg, s ezen felül a tag még a fejlesztés, vagy a szövetkezet összes eredményétől függően legfeljebb plusz három százalék kamatot kaphat, ami adómentes. A részesedést a szövetkezetek az el, számolás alapját képező nyereségük. a kisszövetkezetek az adózatlan bruttó jövedelem terhére adhatják ki.

Alsó

és felső határ

Az egy dolgozó által befizethető termelési és fejlesztési hozzájárulás álsó és felső határát a

szövetkezet határozza meg. A tag számára a hozzájárulás alapján fizethető részesedést az alapot képező nyereség terhére számolják el. Ennek mértéke nem lehet több. mint a takarékbetétek mindenkori legmagasabb kamatszintje.

A mezőgazdaságban a termelés és a fejlesztési hozzájárulás címén befizetett összegéket a szövetkezet fejlesztési alapjába helyezik el, és elkülönítetten kezelik. A visszafizetéseket is ebből teljesítik.

Osztalék

Ha a szövetkezet tagsága kölcsön, vagy egyéb vagyoni hozzájárulás után a tagnak kamatot fizet, annak mértéke nem lehet magasabb az egy évre tartósan lekötött takarékbetétek után járó mindenkori legmagasabb kamatnál. Ez utóbbit a szövetkezet költségként, nyeresége terhére számolja el.

A kisszövetkezeteik az évi bruttó jövedelem számításánál az összes bevételt — a részjegy után járó osztalék és a célrészjegy után a tagot megillető részesedés összegével — kötelesek csökkenteni. A rendelkezési állapjukból fedezik a tagoknak — a részjegy és a célrészjegy után fizetett, adózatlan bruttó jövedelem terhére elszámolt osztalék, illetőleg részesedés kivételével — a személyi jövedelmet.

A tagság önkéntes anyagi hozzájárulásának említett formái új lehetőségeket teremtenek a szövetkezetek gazdasági továbbfejlődéséhez.

Sándor Miklós,

a PM Ellenőrzési Fői gazga t ósá gán afc megyei igazgatója

Ültessünk gyümölcsfát!

Smoothel

A Smoothel, a Golden Delicious rügymutációja A gyümölcs a közepestől a nagyig változó méretű. Alakja megnyúlt, kissé kúpos. Általában szeptember végén, október elején szedhető. Áruértéke kiváló, egyetlen hátránya, hogy tárolás közben alacsony páratartalmú légtérben ráncosodhat. Kevésbé parásodik, mint az alapfajta.

A korszerű intenzív almafajták mintaképe lehetne, hiszen körülbelül 30 százalékkal .többet te. rém, minit a Janathán, vagy a Starking. Az egész világon elterjedt. Házikerti fajtaként is hálás.

Hajtásrendszerére jellemző^ hogy fája erős növekedésű. Koronája laza. A hosszú hajtások csúcsrügye is rendszeresen termőrüggyé alakul. Rügyei kicsik, vesszőhöz simülók. Levele nagy, hosszúkás, jellegzetesen világoskék. A jó minőségű gyümölcs neveléséhez „szellősre” kell ritkítani a fát.

Előnyös termesztési tulajdonságai közé tartozik, hogy korán fordul termőre, általában nagyon bő és rendszeres terméssel hálálja meg gondozását. Porzófajtái: Jonathán, Starking. Starkrimsom Delicious.

Összeállította: Czauner Péter

T ápany agvisszapótlás

Az őszi talaj munkák időszakában célszerű kiszórni" a kiskertekben a szerves és a lassan, félszívódó műtrágyákat. A helyes és időben végzett tápanyag-visszapótlással ugyanis már a jövő évi termésünket befoly ásoílh at j uik

kedvezően. A műtrágyák köniy- nyebben kezelhetők, jobban beszerezhetők, s 'használatukkal mindig az éppen hiányzó táp. anyagokat pótolhatjuk. A szer- vestrágya azonban a talaj .fizikai tulajdonságait, így a víztároló képességet, a levegő- és hő- gazdálkodást javítja, növeli a talajban a szerves anyag mennyi, ségét. elősegíti a humusz képződését. Ezért ha nem is minden esztendőben, dg időnként, homoktalajokra kétévenként, a kötött talajokra négyévenként érdemes szerves trágyát is kiszórni. Kétségtelen, hogy nehéz szerves trágyát vásárolni. Ráadásul a szállítási költség is magas, hiszen a műtrágyákhoz képest sok kell belőle. Egy kétszáz négyszögöles kertre legalább 30—40 má- zsányi szükséges.

A szerves anyagot pótolhatjuk másként is. így például a házilag is könnyen: elkészíthető kerti komposzttal. Az év közben ösz- szegyűjtött növényi részeket, szerves hulladékokat egy—másfél év alatt alakíthatjuk jó minőségű komposzttá.

A tápanyag-visszapótlás legegyszerűbb és hatásos módszere a műtrágyázás. A főbb tápanyagok közül a foszfort és a káliumot cél. szerű ősszel a talajba dolgozni, mert ezek a tápanyagok lassan alakulnak át a növények számára fölvehetővé. Ráadásul mindkét hatóanyag lassan halad a talajban a gyökérzóna felé, ezért lehetőleg a forgatás vagy ásás előtt szórjuk a területünkre. Ezáltal! mélyebbre juttatjuk, a növény számára elérhetőbbé tesszük a tápanyagokat. Ősszel a kálium és foszfor mellett csupán akkor kell

Vb rú qneboM . ?,i

nitrogén hatóanyagú műtrágyát is kiszórni, na ásáskor?' sfcáSításkőr sóik szerves anyagot forgatunk a'lá. Zöldséges kertekben általában öt kilogramm szuperfoszfátot és négy-öt kilogramm kálitlmot szórjunk ki száz négyzetméternyi területre. Kiskertekben egyre inkább ajánlottak a vegyes hatóanyag-tartalmú műtrágyák, ezek a nitrofént, káliumot és foszfort, esetenként a mikroelemeket is együttesen tartalmazzák. A műtrágya minden szemcséje az ősz. szetételben meghatározott arányban, egyenletesen tartalmazza a tápanyagokat. Ősszel inkább az alacsony nitrogéntartalmúak jöhetnek számításba. Ilyenek a 4:14:14 és a 8:16:24, valamint a 618:24 arányban kevert nitrogén, foszfor és kálium összetételű műtrágyák. Ezekből száz négyzetméterre 10—12 kilogrammot számít, hatunk. Az adagok meghatározásakor vegyük figyelembe a termeszteni kívánt növények igényét is.

Érdemes szót ejteni a szerves és a műtrágyázás elvégzéséről is. A szerves trágyát lehetőleg borús időben szórjuk lei lapáttal, trágyavillával. Egy-egy jó villányi vagy lapátnyi mennyiség három-négy ikilográmmnyi, A szórás után a trágyarögöket kapával verjük szét, esetleg gereblyével osszuk el arányosan a területen. A kiszórás után mielőbb ássuk be, vagy szántsuk alá. Műtrágyázásnál csupán arra kell ügyelnünk, hogy egyenletesen elosztva kerüljön, a talajba. Mindenki figyelmébe: csupasz kézzel sohase szórjunk műtrágyát. A maró hatású műtrágya bőrsérüilést okoz. Használjunk kiszóráskor gumikesztyűt. A műtrágya kiszórása után rögtön lássunk a italajforga. táshoz. Így_érhető el, hogy a legkisebb legyen 'a h a tón yagveszte- ség. A szerveis és a műtrágyákat legalább 20—30 centiméter mélységben forgassuk a -talajba.

R. F.

EMBEREK, UTAK

ÚJSÁGHÍR: Az Építő-, Fa- és ÉpitöanyagLpari Dolgo. zók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei bizottsága Laczy Endrét, a megyebizottság titkárát egészségi állapotára való tekintettel, saját kérésére tisztségéből felmentette. Gyöngyösi István, az MSZMP KB tagja, az ÉFÉ- DOSZ főtitkára a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést nyújtotta át a nyugalomba vonuló megyei titkárnak.

Laczy Endre tősgyökeres kecskeméti család ötödik gyermeke. Édesapja asztalos, édesanyja hivatása pedig: kilenc apróság fölnevelése. Ahol tizenegyen ülnek az asztalnál, minden fillér számat: Endre szeretne ugyan polgári iskolába járni, az általános iskola után mégis munkát vállal. A régi Platter konzervgyárban dolgozik, majd kereskedő- inasnak áll...

— Asztalos szerettem volna lenni, csakhogy nem vettek föl. így kötöttem ki a kereskedőségnék 1946- tól 1949-ig tanultam a szakmát. Közben beköszöntőitek az inflációs idők, hiába volt szakmám, abból megélni nem lehetett. Jól emlékszem, Kecskeméten a Rákóczi úton működött akkoriban a munkaerőhivatal. Elmentem oda és ők kiközvetítettek a mái Fémmunkás elődjéhez, a Lakatosipari Nemzeti Vállalathoz.

Udvari segédmunkásként dolgozott, s csakhamar fölfigyeltek a szorgalmas fiatalemberre. Bekerült a műhelybe a szakmunkások mellé. 1950 őszén bevonult katonának: három évig viselte az egyenruhát, közben fölvették a pártba, s törzsőrmesteri rangot szerzett. Amikor leszerelt, a vállalat vezetői nem engedték vissza a műhelybe, a műszaki osztályon kapott feladatot: diszpécser lett. 1954-iben szakszervezeti bizalmivá választották.

— Két évig voltam bizalmi és ezalatt ismertem meg a szakszervezeti munka sok csínját-foínját. Aztán egy alkalommal magához kéretett a párttitkár meg az igazgató és nekem szegezték a kérdést: vál- la'lnám-e a szákszervezeti titkári funkciót? Azt mondtam: megpróbálom.

Laczy Endrét 1956. május 1-én választották meg függetlenített szb-titfkárrá. A gyárban akkoriban ötvagy hatszázan dolgoztak, a munkások és alkalmazottak négyötöde tagja volt a szakszervezetnek. Ám alig telt el néhány hónap, kitört az ellenforradalom és a kommunista szb-titkárt a „munkástanács” leváltotta. Félreállítása azonban nem volt hosszú életű: midőn konszolidálódott a helyzet, a dolgozók ismét megválasztották.

— Jólesett az újbóli bizalom, mi sem természetesebb, mint hogy igyekeztem annak a lehető legjobban megfelelni. 1962-ben még a lakatos szakmunkásvizsgát is letettem, ne mondhassa senki, hogy egy kereskedő képviseli a vasmunkások érdekeit. S persze a mozgalom is gondoskodott a képzésemről: egyéves, majd öthónapos SZOT-iskolán tanultam Budapesten.

Az üzem időközben a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára lett, de változatlanul az Építők Szak- szervezetéhez tartozott. Ennek a szakszervezetnek lett megyetitkára Laczy Endre 1966. március 31-en.

— Úgy történt, hogy megüresedett ez a tisztség

és engem kerestek meg az SZMT vezetői azzal: vállaljam el. Bevallom, először kézzel-lábbal tiltakoztam. A Fémmunkás-gyárban szerettek és megbecsültek. Szinte nem tudtam előre köszönni mégi az öreg szakiknak sem. Mármost ezt a közösséget hagyjam én el? Aztán mégiscsak elvállaltam. Szabó elv- társ, az akkori vezető titkár így érvelt: „Hiszen ezután is őket képviseled!” Megválasztottak megyetitkárnak és én két hosszú esztendőn át nem találtam a helyemet. Esténként úey fordítottam rá a kulcsot az irodára, hogy ide többet be nem lépek! Megyek vissza a Fémmunkásba! Azután megszoktam. meeszerettem ezt a munkát. ,

Csaknem tizennyolc évet töltött ezen a felelősség- teljes ooszton. Közben ismét tanult: elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipar- gazdasági tanfolyamát, az egyéves pártiskolát és

A megyetitkár

két hónapig a Szovjetunióban gyarapította ismereteit. Még szb-titkár volt, amikor megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. 1977-ben pedig az ezüstöt vehette át.

— Meggyőződésem, hogy ebben a tisztségben a legfontosabb a tagsággal, az alapszervezetekkel való szoros kapcsolat. Én nagyon sok időt töltöttem az emberek között az üzemekben: a személyes beszélgetések során nyert tapasztalatokat mindig nélkülözhetetlennek tartottam. Ha mindent újra kezdhetnék, ismét ezt a pályát választanám.

Laczy Endre 1980 nyarán infarktusban megbetegedett. Két és fél évvel később ismét elérte a baj. Ügy volt, hogy megoperálják, s a szegedi klinika orvosai megkérdezték tőle: vannak-e ismerősei, barátai, akik szívesen adnának a nagy műtéthez vért. Az ÉFÉDOSZ megyetitkára hazatelefonált Kecskemétre, ahonnan rövidesen megérkezett a válasz: a Fémmunkás-gyár dolgozói és vezetői eg^emberként vállalkoznak a véradásra. S bár a műtétre nem kerülhetett sor, még ma is meghatódik, amikor erről beszél. Szeretettel emlékezik meg a volt munkatársairól, s természetesen rajongással szól a két kis- unokáról: „Harmadik” Laczy Endréről (a fia is Endre, ő a Belügyminisztérium állományában dolgozik) és Gyöngyikéről. Felesége is „fémmunkás”, 30 éve a gyár törzsgárdatagja, az üzemben ismerkedtek meg.

Amikor Gyöngyösi litvántól a Munka Érdemrend legmagasabb fokozatát átvette, Laczy Endre a következőket mondta:

— Igaz, hogy ez a kitüntetés az én nevemre szól, én viselem majd, az én vitrinemet ékesíti, de valójában ennek csak egy része illet meg engem. A nagyobbik fele azoké a szakszervezeti tisztségviselőké, akikkel együtt dolgoztam, akik a, munkámat segítették.

Sitkéi Béla