Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
mmm 1983. november 19. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Az elsők között tartották meg a Petőfi Nyomda kommunistái összevont beszámoló taggyűlésüket. A pártvezetőség beszámolója két alapszervezet 91 tagjának véleményét az éves tennivalók elvégzését, a célok elérését és a soron következő feladatokat rögzítette. Elemző módon, tömören, önkritikusan tárták fel a párt- alapszervezetek belső életét, ezen belül a tömegszervezetekben mutatkozó fogyatékosságokat, de ugyanakkor vázolták a tennivalók mellett a jó módszerek alkalmazását, lehetőségét is. A gazdasági .munkát irányító, segítő és ellenőrző tevékenységről a pártvezetőség megállapította: „Ez a gazdasági év minden tekintetben bonyolultabb, és nehezebb minden korábbinál. A vállalatnak, miként a népgazdaság egészének, egyszerre kell eleget tenni az egyensúly javítására vonatkozó követelményeknek, és a szűkös beruházási források ellenére is elengedhetetlen műszaki, fejlesztési kívánalmaiknak”. A Petőifi Nyomda jelentős mennyiségű tőkés importanyagot használ fel a termeléshez. A pártvezetőség kezdeményezésére, vállallati intézkedési terv készült az anyagfelhasználás fajlagos .mutatóinaik javítására. Az év első negyedében mintegy 6 millió forint értékű tőkés importot takarítottak meg,, amelyhez kétségkívül hozzájárult a folyamatos pártellenőrzés, a gazdaságpolitikai agitációs munka. A külkereskedelmi egyensúly javítása érdekében, a múlt év azonos időszakához képest 15 százalékos közvetlen tőkés exportnövekedéssel számoltak, s ma már biztosnak látják a kitűzött 8 millió forint teljesítését. Jelentősen sikerült bővíteniük a közvetett tőkés export nagyságát, amelynek értéke az év végéig eléri a 85—90 millió forintot, s ez a dolgozók fegyelmezett, jó munkájának köszönhető. A termelési mutatókat elemezve, kitűnt, hogy a termelékenység 4—5 százalékkal javult, a könyvgyártásban előbbre léptek, a tankönyvversenybet} előkelő helyen, végeztek. Az év közben hozott szabályozóváltozások csökkentették fejlesztési lehetőségeiket. illetve nyereségűiket. A kül- és belpiaci .helyzet kényszert'tette a vállalatot arra, hogy lé. péseket tegyen a kereskedelmi munka javítására, s célul tűzték ki a komplex kereskedelmi apparátus kifejlesztését. A m u nka verse n y - mo zgalom ról szólva a beszámoló aláhúzta: Gazdasági tennivalókról tanácskoztak a Petőfi Nyomda kommunistái I I ... tVhí 3 * 6 V. x ■ifö $ ■*. ' -v > • Csomagolják a színes öntapadó címkéket. Munkában a négyszínnyomó címkegyártó gép. (Tóth Sándor felvételei) ez évben 23 szocialista brigád 280 tagja határozott arról, hogy kiemelt feladatként kezelik az exporttervek teljesítését, a tőkés eredetű anyagokkal való takarékosságot és a tőkés importkiiváll- tást. A brigádok teljesítménye mindenütt meghaladta az üzemi és a telepi átlagot. Szó esett még természetesen a beszámolóban a káder- és személyzeti munkáról, a pártvezetőség koordinációs szerepéről, az alaipszervezeték és pártcsoportok munkájáról, az ideológiai és agitációs tevékenységről, a tömegszervezetek helyzetéről. A várost pártbizottság minősítése megerősítette a beszámolót, hiszen mint kitűnt: „A gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítését jól szolgálja a párt- és a gazdaságvezetés közötti operatív kapcsolat”. A hozzászólások jórészt a gazdasági munkát irányító és ellenőrző segítő tevékenységgel kapcsolatban hangzottak el. Főként a megnövekedett igényekről, s ezzel párhuzamosan a jobb minőségről beszéltek. Hangsúlyozták: nemcsak a tőkés, de a szocialista exportra kerülő termékeknél is 'törekedni kell a kifogástalan minőségre. A feladatokról szólva aláhúzták — miután szűkülnek a fejlesztési források — a technológiai és a munkafegyelem megtartásává!, a költséggazdálkodás magas szintre emelésével, a belső tartalékok feltárásával lehetőség kínálkozik az előrelépésre. Az üzem féltése, a termelés nagyságának és minőségének megtartása csendült ki egy másik hozzászóló szavaiból, aki a munlká&vándorláisról beszélt, s vázolta milyen lehetőségeik vannak a termelés folyamatosságának biztosítására. A beszámoló taggyűlés határozata pontosan, megfogalmazta a tennivalókat, a célokat. Hangsúlyozta, hogy ezeket csak összefogással, a kommunisták szívós, kitartó munkájával lehet elérni. A beszámoló taggyűlés kedves színfoltja volt, amikor dr. Losonca Mihályné, a városi pártvégrehajtóbizottság tagja átnyújtotta a 25. éves párttagságot elismerő oklevelet Dani Jánosnak és Virágh Istvánnénak, Czéh Gábornénak, a pártvezetőség titkárának. pedig a Kiváló Pártmunkás oiklevelet. Gémes Gábor LÓSZŐR ÉKSZEREK, LÓSZERSZÁMOK Kiállítás Kiskőrösön Módszertani bölcsődék Ámuldoznak a kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Központban rendezett kiállítás látogatói, mert ilyesmit eddig még nem láttak: lószőrből készített láncokat és gyűrűket, egyetlen fából faragott díszeket, béklyókat, s egyéb csodákat vehetnek szemügyre. Bodrogi Sándor a lószőr ékszerek készítője, a többi tárgy gyártója idősebb és ifjabb Tóth Abonyi Balázs: mindhárman a Népművészet mesterei. Képeink ízelítőt adnak munkáikból. ® Idősebb és ifjabb Tóth Abonyi Balázs munkája: egyetlen darab fából faragott béklyó, la- pohár. ; v ' 3 , y y «£: W/* Az Egészségügyi Minisztérium a napokban irányelvet adott ki a fővárosi, és a megyei módszertani bölcsődék szervezeti és működési szabályzatának elkészítéséhez. Egy hat évvel ezelőtt született rendelet tűzte célul: minden megyében létesítsenek módszertani bölcsődét, amely szakmai útmutatással, irányítással se. gíti elő a többi .bölcsőde tevékenységét. Azóta a megyék legtöbbjében létrehozták ezeket az intézményeket; szükségessé vált tehát, hogy egységesen szabályozzák szerepüket, feladataikat. Ehhez adott most útmutatást a minisztérium. A fővárosi, megyei módszertani bölcsődék a tanácsok egészségügyi szakigazgatási szerveinek intézményeiként az orvostudomány, a pedagógia, a pszichológia új eredményeit felhasználva gondozzák, nevelik a gyermekeket. Folyamatosán figyelemmel kísérik a gyermekek egészségi állapotát, testi és szellemi fejlődését befolyásoló tényezőket. Vizsgálják a gyermekek élelmezésének, élelmezési normáinak betartását is. Az ‘irányelv kitér arra is: ezek az intézmények szervezik és bonyolítják le a bölcsődék szakembereinek elméleti és gyakorlati továbbképzését. A szakiskola felkérésére közreműködnek az egészségügyi dolgozók csecsemő . és gyermekgondozónői szakmai gyakorlatainak megszervezésében, s egyebek között szákmali napokat, vetélkedőket szerveznek a bölcsődei szakemberek részére. A fővárosi és a megyei Kö- JÁL-okkal együttműködve részt vesznek az egészségnevelésben. A módszertani bölcsődék vezetői ezt az irányelvet, valamint a helyi sajátosságokat és lehetőségeiket figyelembe véve készítik el a szervezeti és működési szabályzatokat. 5 RÁDIÓJEGYZET Nyolcvan éve Folcz Antal i Nyolcvan évvel ezelőtt, 1903. november 2Ö-án született Folcz Antal. Baranya megyei hétgyermekes munkáscsaládból származott. Az asztalos szakmát Dombóváron tanulta. Szakszervezeti közvetítéssel került 1925- ben Bajára, s ebben az évben lett tagja a Szociáldemokrata Pártnak. Mozgalmi munkája és a gazdasági válság miatt 1929- ben elbocsátottak, feketelistára tették. Az alkalmi munka, a munka- nélküliség évei csak erősítették munkásmozgalmi kapcsolatait, ez irányú tevékenységét. Pártmunkája mellett a munkásotthon kultúrbizottságának volt a tagja. Szervezője és résztvevője az ottani agitációs, felvilágosító előadásoknak. A bajai és baja- szentistvání munkásotthonban tartott műsoros esteken maga is szerepelt a szavalókórusban. A rendőrségi nyomozás 1932- ben véget vetett ezeknek a kizsákmányolást leleplező előadásoknak. A pécsi ügyészség 22 személy ellen készített vádiratot — köztük Folcz Antal ellen — az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatásának vádjával. A büntetés kitöltése után, az iparoskörben folytatta mozgalmi munkáját, amiért rendőri felügyelet alá helyezték. Röviddel a német megszállás után, 1944. április 2-án letartóztatták, Budapestre a gyüjtőfog- házba, majd internálótáborba vitték. __Később ezt háziőrizetre vá ltoztatták. Baja felszabadulásának napja — 1944. október 20-a — számára a személyes szabadszületett ságot jelentette. Az ezt követő napokban — a város irányítását végző tizenegyes bizottság tagjaként — az új élet kialakításán, a párt szervezésén munkálkodott. A november 26-án megalakított MKP-szervezetnek 1946. áprilisáig titkára, később vezetőségi tagja lett. A különböző választott pártfunkció mellett, élete végéig tagja volt a városi pártvezetésnek, miközben 1956- ban — a párt újjászervezésekor — az MSZMP városi elnökévé választották. Dolgozott a közellátas vezetőjeként a városi tanács műszaki osztályán, majd 1963-ban történt nyugdíjazásáig a Bútor- és Faipari Vállalat igazgatója volt. A Szocialista Hazáért Érdemrenddel és Baja város díszpolgára címmel tüntették ki. 1979. október 15-én, 76 éves korában halt meg. Jól sikerült az agrárfórum Az 1973 után végzett agrárértelmiségi fiatalok kaptak meghívót arra a fórumra, amelyet csütörtökön este tartottak Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Munkahelyi tapasztalataikat, gondjaikat az egyetemen, főiskolán tanultak, hasznosíthatóságát közölhették egymással, s a meghívott vendégekkel, akik azonnal válaszoltak is a kérdésekre. A beszélgetést dr. Matos László, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese vezette. Bevezetőjében röviden ismertette megyénk mezőgazdaságának közelmúltbeli és jelenlegi helyzetét, hangsúlyozva, hogy az utóbbi évek sikereiben már jelentős szerepük volt a fiatal szakembereknek. A nemzedékváltással egyre inkább tőlük függnek a jövő eredményei is. Ezt a közös ügyek megbeszélése szintén elősegítheti, hiszen a mezőgazdaság és állat- egészségügy különböző területei — s így az ott dolgozó vezetők munkája —, nem választhatók szét egymástól. A megjelent csaknem félszáz szakember kérdéseire Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Kertészeti Egyetem képviselői adtak választ. A legtöbbeket saját helyzetük, az agrárszakmák presztízse foglalkoztatta, de bőven érte kritika az egyetemek oktatási rendszerét is. A hozzászólók hiányolták a vezetési és közgazdasági ismeretek tanítását, mert ezek nélkül nem végezhet — legalábbis kezdetben, hiszen a gyakorlat aztán átveszi a tanítómester szerepét — teljes értékű munkát az egyetemről kikerülő fiatal. Amúgy is nagyobb hangsúlyt kap a felsőoktatási intézményekben az elméleti oktatás. Ezen az illetékesek egyrészt az elméleti és gyakorlati ismeretszerzés jelenlegi 80—40 százalékos arányának 50—50 százalékra történő módosításával kívánnak segíteni. Másrészt a szakemberek termelésirányításban betöltött szerepét tekintve, szeretnék helyretenni a mérnök, üzemmérnök, technikus „lépcsőket”, hiszen mindháromnak más és más jellegű tudásra van szüksége. A szakember-éllátottságról érdeklődők megtudhatták, hogy sok is van belőlük, meg kevés is. Azt véve álapui, hogy hol lenne szükség a mezőgazdaságban magas kultúrával rendelkező vezetőre: kevés. Ha viszont a mindennapi gyakorlatot nézzük, vagyis, hogy hány helyre kérnek az egyetemektől ilyen szakembert: sok. Ezenkívül eltérő az ellátottság a különböző megyékben is. Míg Borsód és Nógrád hiánnyal küszködik, Veszprém és Fejér megye túltelített. Nálunk viszonylag arányos az eloszlás, s ez köszönhető megyénk és az egyetemek nagymúltú, jó kapcsolatának is. Szó esett az agrárértelmiségiek fizetésrendezéséről. Bár központi emelés nem várható, mégis sok fiatal szakember bére módosul. Eddig a munkaadó gazdaság nagyságrendje és a vezetés hierarchiájában elfoglalt hely volt a meghatározó. Az előző feltétel január elsejétől nem számít, ugyanis nem veszik figyelembe a megművelt földterület nagyságát. A második kritérium annyiban változik, hogy — szintén január elsejétől — megszűnik az eddigi legalacsonyabb C fizetési kategória, s akik ide tartoznak, automatikusan a magasabb jövedelemmel járó B csoportba kerülnek. Sok más izgalmas kérdés bizonyította: az agrárértelmiségi fiatalok komolyan veszik választott pályájukat, aggódnak jövőjéért, s — pontosan a későbbi eredmények érdekében — figyelemmel kísérik a szakemberképzés intézményeinek munkáját is. LIGET SZÉPE ANGLIÁNAK Befejezte a jövő évre szóló gyógy- és dísznövény-termelési szerződéskötést a Vetőmag Vállalat Duna—Tisza közi Területi Központja. Az ezzel foglalkozó nagyüzemi gazdaságokon kívül több száz Bács-Kiskun megyei háztáji gazdaság is vállalkozott a kézimunka-igényes Kertimagvak, gyógyfüvek termesztésére. Kunbaján, Garán, Tompán és Csikérián egynyári virágrnag- vakra szerződtek, mégpedig olyan mennyiségre, hogy a vállalat az ország virágmagszükségletének 90 százalékát ezen a területen vásárolja fel, s emellett még jelentős tételeket exportál is belőle. A dísznövények magvainak szaporítására kiválóan alkalmas napfényes Bács-Kiskun megyei határban tíz év óta külföldi cégek közvetlen megrendelésére is termelnek szaporítóanyagot. A dísz-, gyógy- és ipari növényként egyaránt hasznosítható Liget szépének magját vásárló angol cég megnövelte jövő évre szóló megrendelését. Az értékes magvak termelését teljes egészében a kisüzemek vállalták, a feldolgozásra pedig a kisszállás! vetőmagüzem készül fel. Megválaszolatlan kérdések A nemcsak Európában., de talán az egész világion, egyedülálló intézményről, a Balázs Béla Stúdióról szólt Barát József szerdán, a Kossuth -ad ón elhangzott riportja. Ez az állami költségvetésből élő, de döntéseiben. független és demokratikus ifjúsági műhely húsz éve működik. Költség- vetése hagyományosan csekély ... Hatása viszont — szintén csak hagyományosam — az egész magyar filmgyártásra kisugárzik. Szalbó István, Huszárik Zoltán, Gazdag Gyula, Bódii Gábor.... Hosszan lehetne sordini több nemzedék legjobbjait, akik látásmódjukat itt, a Balázs Béla Stúdióban. alakították ki. Két éve, a jelenlegi vezetőség megvá- lasZtálsakor a stúdió a mélyponton állt. Az akkor készült munfcaterv részleteivel szembesítette ez a műsor a testület tagjait: Gulyás Pétert, Gödrös Frigyest, Szír. tes Andrást. Forgács Pétert. Mész Andrást, Máítis Lillát. Mint kiderült, a helyzet azóta nem sokat változott, az ökokat felsoroló beszélgetés azonban megrekedt a tehetetlen mentségkeresgélés szintjén. Adódhatott ez abból is, hogy a társalgásban nem vett részt egyetlen olyan személy sem, aki a problémák megoldásában is dön.tésjoggal rendelkezne. Az ön- mosdatáis pedig nem elégíti ki a magyar filmben sokszor csalódott, de benne változatlanul hivő közönséget. A Merre tart a Balázs Béla Stúdió? című műsor éppen csak a feltett kérdésre nem válaszolt. Pedig a magyar mozilátogatók joggal várják a feleletet, egy — a hazadnál talán külföldön jobban ismert (és elismert) — műhely jövőjéről. A gondok között itt is előtérbe került az anyagi tényező. Az ifjú rendezők egykét éves munkával létrehozott kétórás filmjeikért — egy összegben — mindiösz- sze négyezer forintokat kapnák. Hogy meg tudjanak élni. tehetségüket infcáíbb aprópénzre váltják. Bár elhisszük, .nem tudunk mit kezdeni azzal a ténnyel sem. hogy a stúdió éves állami dotációja nyolcmillió forint — ami jóval kevesebb, mint egyetlen átlagos magyar film költsége —, s ezt kell minél többfelé, minél gazdaságosabban szétosztani. Az sem visz közelebb a megoldáshoz — legfeljebb az anyagi erőket aprózza még- iinkább szét —, hogy beindul a Balázis Béla Stúdió videoprograimja. Igaz, a film- kazetták előállítása gazdaságosabb, mint a hagyományos fotoemulziós rendszerek, de kérdés, hogy — legalábbis hazai — forgalmazása beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Sokunkban felmerül a riporter álla] ki ás mondott ellenvetés: „Az azért még arrébb van, hogy én a saját szobáimban a saját videómba beteszek egy baláz&bélás kazettát, és azt megnézem. És itt most nemcsak arról van szó, hogy nincs szobám, hanem arról, hogy belátható időn belül nem lesz videóm ...” Szkeptikusaik. vagyunk? Nem hiszem. De várnánk Barát Józseftől, hogy tekintse ezt a műsorát riportja első részének, s a következőkben keresse meg azokat, akiktől valóban függ a magyar filmgyártás — jelen pillanatban csak híres múltú — kísérleti műhelye. Szabó Klára
