Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

T 198.!. november 16. • PETŐFI NÉPE • % KÍSÉRLET A MŰELEMZŐKÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉRE — ÉRTÉS, ÁTÉLÉS, ÁBRÁZOLÁS — KÜLFÖLDI VISSZHANG „Egymásba csendül a szín a hang s az illat KATONA, TUDÓS, MINISZTER 5? Bécs panorámája, a Schönbrun- n-i kastély, a Károly-templom, a Burg, Mária Terézia szobra, a Práter után kecskeméti képek váltakoznak a vetítővásznon. Rajz Istvánná pedagógus kér­déseire 9—10 éves kislányok, kis­fiúk mesélnek: szerintük milyen­nek látta az egykori császárvá­rost Háry János. (Előzőleg lemez­ről meghallgatták a daljáték leg­szebb részeit. Volt, aki egy-egy ismertebb dalt elénekelt, vagy furulyán eljátszott.) Majd váro­si és természeti tájakat ábrázo­ló reprodukciókat nézegetnek. Újabb feladat: „Miben különböz­nek a művészi alkotások a való­ságtól?” Többen rakják össze, alakítják ki a helyes választ: „A művészet alkot, nem másol.” Napközis foglalkozás a Kodály-iskolában Tudósításomat még 1980 őszén, a Kodály Zoltán ének-zenei ál­talános iskola alsós napközijében vetettem papírra. Kíváncsi vol­tam az Országos Pedagógiai In­tézet és a kecskeméti iskola kül­földön is számon tartott közös kí­sérleteire. Azt vizsgálták, hogy harmadikos diákok miként isme­rik föl az irodaiam, a zene, a kép­zőművészet rokonságát. Ráérez- nek-e a céltudatos foglalkozások eredményeként Baudelaire sza­vainak mélységes igazára: „Ahogy a távoli visszhangok egy­beringnak / valami titkos és mély egység tengerén / mely mint a2 éjszaka oly nagy és mint a fény / egymásba csendül a szín. a hang s az illat.” Az összetett művészeti nevelés­kísérlet elméleti irányítását az Eötvös Loránd Tudományegyete­men oktató Kárpáti Andrea, gya­korlati kivitelezését Rajz István­ná, az énekes iskola tanára vál­lalta. Az 1980/81-es tanév során sok­szor megkísérelték, hogy egy al­kotásról más művészeti ág nyel­vén közöljenek valamit a gyere­kek. Bizonyították: „a tudás nemhogy elszürkíti, de feldúsít­ja az élményt”. „Miben hasonlít egymáshoz ez és ez a kép, és ez és ez a dal ?” — kérdezték. Kezdet­ben legfeljebb tematikus azonos­ságokat kerestek. Később — pél­dául a ritmus és a dallam téma­körrel barátkozva — párosították a versritmust és a képek ritmu­sát, a beszéd ritmusát és a zene ritmusát. Zenei, nyelvi, képzőművészeti elemekkel játszogatva tanulták a szerkezetet. Tanulták? Igen, vi­dáman, szinte észrevétlenül. „l£a- landoztak” a városi ifjúsági könyvtárban, nyitott szemmel sétálgattak a városban, játszot­tak színházat, rajzoltak, énekel­tek, észtornán viaskodtak. Kecskeméti kiadvány A Kép, nyelv, zene kísérletso­rozatot arra alkalmas fórumokon elemezték. Megállapították: ta­nulságait minél több napköziben kellene hasznosítani. Mivel — sajnos — a műelemzés módszer­tanát pedagógiai főiskolákon sem tanítják, a színek, a hangok, a formák, a ritmusok egymásba csendüléséről alig hallanak, csak szervezett továbbképzéssel és folyamatos önműveléssel képez­hetők „komplex tanárok”, azaz tájékozott művészetpedagógusok. Rendeltetésének megfelelően döntött a Bács-Kiskun megyei Pedagógus Továbbképző Intézet a kísérletsorozat közreadásával. A Sztrinkóné Nagy Irén szer­kesztésében megjelent, gyerek- rajzokkal illusztrált kötetből az érdeklődő pedagógusok alapos és ösztönző tájékoztatást kaphat­nak. A művészeti nyelv, a jel­lemzés és a környezet témakö­rökben összegezte tapasztalatait Kárpáti Andrea és Rajz István­ná. Vagyis elméleti eligazítás és gyakorlati ötlettár a Kép, nyelv, zene című kiadvány. Külföldön is visszaigazolták: jó úton járnak az átfogó művé­szeti nevelés magyar kezdemé­nyezői, köztük a „kecskeméti műhelyben” szorgoskodók. Ame­rikai egyetem hívta meg az itte­ni kísérletek kidolgozóját: ismer­tesse a módszert. Siker Japánban A Kodály Zoltán Ének-Zenei iskolába pedig díszes meghívó érkezett. Budapestre, az Orszá­gos Pedagógiai Intézetbe, díjki- osztási ünnepségre várják Dunszt Orsolya hatodikos diákot és fel­készítő tanárát. A főigazgató-he­lyettestől vette át a tokiói Cana­KÉPERNYŐ Klasszikusok November 7.: ünnep. Biztosra megy ilyenkor a televízió. Vitat­hatatlan, tartós értékekkel szóra­koztatja közönségét. Klasszikuso­kat tűz műsorára. Jevgenyij Nyesztyerenko délelőtti Bartók, műsorával kapcsolatban valamit el kell mondanom. Idestova két évtizede Kirill Kondrasin. világ­hírű karmester sajnálkozva kö­zölte, hogy a zágrábi modernzene- fesztiválra utazó, s közben Kecs­keméten koncertező moszkvai fil­harmonikus zenekar műsorából hiányzik Bartók. „Annyira isme­rik Magvp-országon, hogy itt mást játszunk.” A világért sem tájékoz­tattuk a szomorú valóságról: a la. kosságnak csak egy töredéke jár koncertekre, a magyar nótát, kép- ■ zetlen beatmuzsikusok zajongását sokkal többen hallgatják mint a komolyzenei remekműveket. Öröm, ha olyan képességű, olyan népszerű művész csinál propagan­dát nálunk is Bartóknak, a ma­gyar népdalnak, mint a tavasszal Kecskeméten is vendégszerepeit moszkvai énekes. Külön elismerés illeti Nyesztyerenkót nagyon szép magyar kiejtéséért. □ □ □ Kevesen ismerik a jó színházi közvetítés titkait. A szabadtéren oly szükséges harsányság, túlzott gesztikulálás zavar a képernyőn. A televízió visszafogottabb játék­stílust követel mint a film vagy a színház. Másként jiat a nézőre egy mű, amelyet sokadmagával néz, amelynek fogadtatását a kö­rülötte ülők fogadtatása is befo­lyásolja és másként, ha családi körben, odahaza szemléli a történ­teket. Biztos vagyok abban, hogy az egri Liliomfi jobb előadás volt, mint amilyennek a képernyőről érezzük. n □ □ örültem — bár nem tartozom a cigányzene hívei közé —, amikor fölfedeztem a műsorban a Negy­ven éve prímást. Bihari János le­származottja, Lakatos Sándor va­lóban kivételes tehetség. Elsősor­ban azért, mert magas színvona­lon tolmácsolja a cigányzene sa­játos értékeit, ért a hangulatte­remtéshez, ahogy nagyon kevesen. A dokumentumműsort összekötő szürke, jellegtelen szöveg alig- alig közölt valamit Lakatos Sán­dor valódi érdemeiből. Nézetem szerint, felesleges volt oly hosszan bizonygatni: úgynevezett klasszi­kus komolyzenei műsorszámokat is tud, mert ezzel akaratlanul is cigányprímási érdemeit kissebbí- tették. Kocsis Alberttól sem várja el senki, hogy cigányzenekar élén bizonyítsa felkészültségét, noha prímásnak sem lenne utolsó: tu­dom személyes tapasztalatból. □ □ □ A Dél-Alföldi krónika mintha egy fokkal elmaradt volna a ko­rábbiaktól. Érdekes és fontos té­mákat találtak, tálaltak, de egyik, másik riport hevenyészettnek ér­ződött. A kecskeméti kitárt be­mutató tudósításban például még véletlenül sem azt a festményt m tották. amelyről éppen szó volt. A rémi termelőszövetkezetről készített közhasznú híradásban sem a legcélszerűbben illeszkedtek a szemléltető képsorok az elhang­zottakhoz. Nagyobb műgondot szoktunk meg a szegedi stúdiótól. Ne legyünk nagy igényűek per­sze, mert a Telepódiumnak Az el­ső férfi szombat esti bemutatóját szürkítő porréteg nem tudta elta­karni a színészi játék ürességeit, a rendezés pongyolaságait. Szerencsére A nevem: Karsai Zsigmond tíz -'erce elfonnyasztot- ta bosszúságunkat. Jó volt halla­ni. látni a képernyőn az ízes be­szédű, pompás mozgású népmű­vészt. H. N. KÁRPÁT! ANDREA , RAJZ tSTVANNí NYELV ZENE Emlékezés Mészáros Lázárra dava nemzetközi rajzverseny ezüstérmét. Hangsúlyozta: kevés magyar diák büszkélkedhet ilyen sikerrel. Tizenhatezer pályamű között tűnt ki a kecskeméti kis­lány Háry János-illusztrációja. Piros-kék színekkel mesélte el: miként bocsátott meg a nagylel­kű magyar vitéz az előtte tér­deplő Napóleonnak. Népmesét beszélt el ceruzával, ecsettel, Ko­dály muzsikáját csendítette föl a rajzos üzenet. Orsolya is részt vett Rajz Istvánná napközis-gyö­nyörűségein, az iskolai Háry- előadáson, díszletet festett, és ha ideje engedi zománcképeket csi­nál a házi stúdióban. (Kiállítá­sukon ügyes munkáját láttam.) örül Szappanos István tanár is, mert szakköre egyik tagjának si­kere a többieket is lelkesíti. Ki tudja, mi lesz Orsolyából? Családi örökségként a sporthoz is vonzódik: kiváló tornász. Szépen énekel, a természettudományos tárgyakkal sincs haragban. Gaz­dag életű lesz, akármilyen pályát választ, mert a sajnos sokak ál­tal észre sem vett természeti és művészeti szépségek szépítik napjait.-itöböhse^ fßisasißv Még annyit: folytatódik a Ma­gyar Tudományos Akadémia ál­tal elfogadott kísérletsorozat. Idén a matematika és a művészetek kölcsönhatását tanulmányozzák. Heltai Nándor Jazzhétvége Szegeden Pénteken és szombaton hét­végi jazzprogramot rendez a szegedi ifjúsági ház. Nyolc kiváló hazai együttes mellett fellép az újvidéki Dixieland, a lengyelországi Tornász Stanko és Tornász Szukalski duó, az Amerikai Egyesült Államokból pedig a kitűnő gitárművész Larry Coryell. Meghallgathat­ják a fiatalok a Molnár dixie­land, a Pege-együttes, Kőszegi Imre ütőhangszeres együttese és több más magyar csoport, duó és szólista műsorait is. (MTI) November 18-án 125 esztende­je, hogy Angliáiban elhunyt Mé­száros Lázár, az 1848/49-es sza­badságharc hadügyminisztere. Ez alkalomból érdeme® megemlé­kezni a méltatlanul elfeledett katonáiról és tudósról. Édesapja egy csallóközi pa- nasZtcsalád gyermeke volt, aki legény koráiban, hagyta el az eke­szarvat. tanulni kezdett, Bács- Bodrog megye hivatalnoka lőtt. végiül táblaibíró, vagyona gyara­podott, s nemességet is kapott. Baján telepedett le. Első felesé­ge halála után újra nősült, élvé­vé Piiukoviics Katalint, s így .több jelentős bácskai családdá! került rokonságba. 1796. február 20-án született Lázár fiuk. aki­nek öt testvére érte ímeg a fel­nőtt kort. A kis Lázár gyermekkora elég hányatott volt. Négyéves, ami­kor édesapja meghalt, s anyja betegeskedése miatt Katyimáron, Baján, Budán, Szabadkán roko­noknál nevelkedett. Iskoláit Baján a ferenceseiknél kezdte, de már ötéves kordban ismerte a 'betűket. Nem volt ki­váló .tanuló, de a magyar, májd a német irodalmait szívesen ol­vasta. Legidősebb bátyja, aki ak. kor a gyámja isi volt, jogásznak szánta, de ő inkább a katonaság­gal foglalkozó könyveket -bújta. Szorgalmasan gyakorolta a fegy­verforgatást és a lovaglást is. Olyan eredményt ént el, hogy 1813. augusztus 1-én a Bács me­gyei lovas — velites — osztály­hoz főhadnagyi ranggal vették fel. Részt vett a Napóleon elleni hadjáratban. A háború végén, az önkéntes századok leszerelésekor átvették a hivatásos tiszti állo­mányiba. Hosszú évekig állomá­sozott Olaszországban, s nemcsak mint katona vívta ki felettesei elismerését, de közben tudomá­nyos munkát is végzett. Ez mla- gyon sok irányú volt. A hadtu­dományok mellett érdekelte a mezőgazdaság, főleg az alma- és a idiinnyetenyésztés, valamint a szederfa- és a selyemhernyó-te­nyésztés is. -Levelezésben állott Széchenyi Istvánnal, akii a Pesti Hengermalmot Mészáros Lázár tanácsai szerint szereltette felkh i -jtnnföbrros nsdá’oíüí sáísvöntaf Érdemei alapján a Magyar Tu­dós Társaság 1844 decemberében levelező -taggá választotta. Szék­foglaló értekezése a katonaság­ról ma is érvényes gondolatokat tartalmaz. Elképzelése szerint a katonaidő arra iS alkalmas, hogy a legénység a hadi tudomá­ny-ók elsajátítása- mellett a béké­ben, a hétköznapi civil életben is használható tudást szerezzen,, s maga a katonaság is hasznos, épí­tő m-unikát végezhet. Itáliában éi .esült arról, hogy magyar hadügyminiszterré ne­vezte ki a király. Nehéz -felada­tot vállalt, hisz magyar hadsereg nem volt. Neki kellett megszer­vezni mindent: fegyvert, ruháza­tot, élelmezést szerezni, a szüksé. ges és elengedhetetlen nyilván­tartásokat elkészíttetni, s nem utolsósorban a megfelelő kikép­zésről gondoskodni. Ezeket a fel­adatokat sikerrel végre is hajtot­ta. Tudta, hogy kiképzetten, fe­gyelmezetlen és rosszul felszerelt katonasággal — bármily lelkesek is — -tartós sikert nem lehet el­érni. Éppen ebből adódott Pető­fivel való -konfliktusa is. A „had- ügyéni” -tárcáról 1849. április 16- én -mondott ie, s júniusban kine­vezték a „hazániklbeli összes ka­tonai möveldék főfelügyelőjévé”. A -katonai iskoláik létesítése rég­óta szívügye volt. A történelmi események azonban megakadá­lyozták ábba-n, hogy itt is tartós eredményt érjen el. A világosi a// z’z/’yzazytr,z/ zzz/y rtf O-rjnaZF. ra/et'frsrrayú 0/Ászrs ' Ár, ' /zyy.’zzrA' <7*0/* <7/z'/ttz?z'rrA'rayy ?>/<*/}' stZiztrS Arytz-.rs/zr/Árzts /zA-esr f/z ’ rzfjzsrt zzjZnz/. (O A’AzrZ izz/oyzznF eZ tzzzz fÁ ríZfÁ rZf fAeT/rz a,} TizrA £0 Zl‘^Ar' r'j/Z. rrzez/ rrtau zzZea ÁfZf/'rs,^fy aZ/zz/ mzz'/AAes. Ár znst/ (£>rizre/<v úprisía'-riz snzarA/ez-Z— • a-t rsr, ÉerrÁ' rjri/F (ZÁZTrt AAr/rtrA /rj/rryr ttár/C eZ zAozfzzA'. Art a ' /tfzjf/zúzyA' IfzrA+cá estr/ Azcjfö'A'. r> ‘ /rerrA’ és zz rtr/ÁzzZ rrzzAAc Sí Zzr ISrrz r/Zrrt r fr/sA/esizÁrs c/zzA 071fSZxV/flzzif *----- . znjj ZzZAs s&zzA ' AsiAzrAzr/tzr*# rz rz zTz)ezj apczW /Is? mzz/’rAsr, eZ ezn«*/ zZíVaeZiiz mzn<£), nrrZ ZZ Az'Az/rzzru'tyr a’ ÁzzzzrzrjZj/z’tAfs ÁSZ/ isA'Sfzr/Á'<Z'ryr'U/jrz?, /fs/azzzzt*/ Áes? a ’ neireAv cZ, nre/Zy zz ’ Azt Ára atzt - sír/n/et*#, </7a Azz/, ez ziz/s^cA' is . (/’ ráz aS /trz\j Jffrzrízz/trAzA rz2 re/rA'. r/t/atzz/tzzÁ z}' rtszzr/rs SS rzTrÁraz't// a! zmÁrt 9 Mészáros Lázár kézírása. fegyverletétel után ő is emigrált. Előbb Törökországba ment, on­nét Londonba, majd Párizsiba, az­tán Jersey szigetére, ahol az emigrációnak már egy csoportja élt.-Nem akart kegyelem-kenyérre szorulni, kertészkedésbe kez­dett. A téli hónapokban — úgy tervezte —, hogy hat nyelven ta­nít, sőt orvosi gyakorlatot is foly­tat. Mégis meggondolta magát, és 18.53-ban ■ Amerikába költö­zött, s New York közelében 24 holdas fanmot vásárolt. Egy ez­redes és egy kapitány társával maguk végeztek minden munkát. Közben szorgalmasan irta -leve­leit unokahúgának., bátyjának, s néhány sorstársának, akik kifor­rná Ttáik vol-t baj társairól is. 1854 tavaszán háza leégett, ve­le együtt pusztult több ezer fa­csemete, venyige, amiben minden reménye volt. t Ráadásul a nyár aszályos volt. ami -mégis átvészelte a nagy szá_ razsá'got, aizt ősszei a jég verte el. Be -kellett látni, -hogy sem fizikai ereje, sem pénze nem elegendő. Ezért eladta a birtokot, elbúcsú­zott hú társaitól, és beállt házi- tanítónak egy amerikai család­hoz. Itt megbecsülték, fizetése is jó volt, bár ennek egy -részét adós­ságainak törlesztésére fordítot­ta. Egészsége viszont megromlott.-1857-ben unokahúga kegyelmet kért számára a császártól. Azt a választ kapta, -hogy Mészáros ma­ga folyamodjon kegyelemért, ö erre nem volt hajlandó, his-z ha­lálra ítélték, jelképesen kivégez­ték, jogilag nem létezik. Egyéb­ként is sajá-t eddigi életét tagad­ná meg, ha -most kegyelemért fo. lyaimod-na. Inkább az amerikai ál­lampolgárságot szerezte meg, mert így már hazalátogathat. Ta­nítványai -kinőttek a keze alól, feladata megszűnt, de állást aján­lották -részére Svájcban. Össze­csomagolt, hoigy -visszatérjen Eu­rópába. Űtjáit Angliában megsza­kította, hogy egy ismerős csalá­dot meglátogasson. Már betegen érkezett -Eywoodba, ahol novem­ber 16-án, 1858-ban elhunyt. A közeli Titiley falucska temetőjé­ben helyezték örök nyugalomra. Sírjára angol' és magyar nyelvű feliratot vésettek. 19-67-ben kérésünkre dr. Teles Máté, a bajai születésű szobrász Angliában élő fia- felkutatta a sírt, letisztogatta róla a több év­tizedes .moharéteget. Néhány év­vel ezelőtt híre jött, hogy a te­metőit szanálni akarják, s a ham­vakat a- hozzátartozók elszállít­hatják. Baja város Tanácsa azon­nal felhívta erre a lehetőségre az illetékesek figyelmét, a Honvé­delmi és a Művelődésügyi Mi­nisztérium -meg is tette a szüksé­ges lépéseket. Az exhumálásra azonban különböző jogi akadá­lyok miatt még nem kerülhetett sor. viszont a szanálást is elha­lasztották, így a sír egyelőre nincs veszélyben.-Mészáros Lázár történelmünk egyik méltatlanul elfeledett sze­mélyisége. Bár halála után kiad­ták életírását, levelezését, vissza­emlékezéseit; szerénységét és önironikus stílusát a -történészek is félremagyarázták. Az elmúlt 10—15 esztendőiben végzett kuta­tómunkák és publikációk meg­kezdték az objektívebb és reáli­sabb kép megrajzolását, s remél­jük, hogy eljön az idő, amikor bibliai névrokonához hasonlóan — legalábbis a történelem számára — feltámad, s elfoglalja méltó helyét a nemzet -nagyságai között. Dr. Sólymos Ede HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek 7. Kitágul a világ Tanonctársalmmal, mindenek­előtt -a Földi fivérekkel, a mű- helybeli fejlemények hatására elhatároztuk, hogy Szabó József szak-társ- segítségével aktívabban kapcsolódunk az ifimozgalomhoz. A mozgalom volt számunkra az a támasz, amelynek a hátunkat nekiyetve ellenállhattunk a nem éppen osztálytudatos új segédek törekvésének. A mesterünk által tudatosan megválasztott, reak­ciós és szakszervezetellenes ele. mák példája így is két tanonctár. s-unikat ragadta- magával. A mi kis kollektívánk elhatá­rolta magát az egyre inkább el­hatalmasodó új fejleményektől, és szabad időnket, amennyi a hosz- szan tartó munkaidő után szá­munkra még megmaradt, haszno­san igyekeztünk eltölteni. Ebihez megfelelő körülményeiket bizto­sított az, hogy a Földi fivérek és Czékmány Ernő egy idős, józan gondolkodású, özvegyi soriban élő -munikásasszonynál: Nagy Bé­lánknál kaptak szállást. Mariska n-éni embersége módot nyújtott arra. hogy esténként én is ba­rátaimmal időzzem és a zilált helyzetű Barabás család körében csak az éjszakákat töltsem el. Az együtt töltött esték legele­jén barátaim arra hivatkozva, hogy én néhány gimnáziumi osz­tályt végeztem, felkértek a Ma­riska néni által előfizetett Friss Űjság írásainak felolvasására. E megbízást örömmel vállaltam. A Friss Űjság az akkori idők jellegzetes sajtóterméke volt, proleitáircsaládoikin-ak irtaik ben. ne. mégpedig úgy, ho-gy a kiszí­nezett szeinzá-cióhajhász cikkek révén eltereljék figyelmüket nyo­morúságukról, és méginkább azok valódi okairól. Az első hetekben jó szórakozást nyújtottak a lap cikkei, különösen azo-k. ame­lyekben. szenzációs lopásokról, zsarolási manőverekről, rafinált, nyereségvágyból elkövetett gyil­kosságokról írtak. Egy estén, amikor hozzákezd- tem a szokásos felolvasáshoz, vá. ratlanul betoppant tainítósegé- dürnk és jó barátunk, Szabó sza­ki. Esti összejövetelünkről tő­lem értesült, munka köziben be­széltem neki erről. Ezen a szá­munkra emlékezetes estén Sza­bó József magával hozta az ál­tala előfizetett lap. a Népszava aznapi számát. Én rövid szünet után folytattam az újságfelolva­sást, Szabó szaktárs egy ideig társaimmal együtt hallgatta, majd indítványozta, hogy a Nép­szavából is válasszak egy-egy írást elolvasásra. Az olvasás befejez­tével arra kértük, hogy többször is kölcsönözze a lapot. A felolvasásokon- a Friss Új­ság fokozatosan háttérbe szorult. Ráébredtünk, hogy a Népszava írásainak hangja, tartalma, stí­lusa teljesen: eltér a Friss Újsá­gétól. A szenzációhajhász cikkek témáiról, amelyek a Friss Újsá­got megtgjjiötték. a Népszava leg­feljebb a- rendőri hírék rovatá­ban közölt néhány sort. Újsze­rűén hatott kis csapatunkra, hogy a lap elsősorban a munkások életével, szervezeteik, mozgal­maik kérdéseivel foglalkozik, és tetszettek a -má-s országok dolgo­zóinak életéről és küldelimeirői szóló tudósítások is. Szabó szakftárs (később ezt el is -mondta) Népszava-a-kciójáf tu­datosain tervezte. Ügy számított, hogy a Népszava olvasása felkel­ti érdeklődésünket olyan nagyobb lélegzetű írásművek iránt, »me­lyek gondolatvilágunkat kiszé­lesítik. Jól számított. Az újság révén számtalan olyan társadal­mi, kulturális és politikai témá­val ismerkedtünk meg. ame­lyeknek az alaposabb tanúimé, nyozása iránti vágy fokozatosan kialakúit bennünk. Az egyi-k szombat estén tana- tósegédünk a Vasas Szakszerve­zet könyvtárába vitte kis együtte­sünket, és a könyvtá-rjegyzék alapján elsőnek Zola-mű-vekei ajánlott kölcsönzésre és elolva­sásra. Zola csodálatos világa meg­hozta kedvünket ahhog, hogy má.s Íróik műveivel is -megisimer- kedijümk. És jöttek sorba: Dosz­tojevszkij. Balzac, H. G. Wells. Tolsztoj. Jókai, Mikszáth, Mó­ricz. A művek segítségével fel­ismertük, hogy a világ egészen má-s, mint amilyennek mi ko­rábban láttuk. (.Következik: 8. AZ ELSŐ ÜT­KÖZÉSEK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents