Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-20 / 274. szám

Vei;:.1 XXXVIII. évi. 274. szám Ára:l,40Ft 1983. november 20 vasárnap VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA TÉMA: A LAKÓHELY FEJLESZTÉSE, SZÉPÍTÉSE Megkezdődtek a falugyűlések Bács-Kiskunban A Hazafias Népfront-bizott­ságok — a helyi tanácsokkal kö­zösen — hosszú idő óta sikerrel szervezik a téli falugyűléseket, a váiroskörzeti, városrészenkénti tanácskozásokat. E demokrati­kus fórumokon lehetőség nyílik a lakosság és a tanácsok vezetői­nek nyílt és őszinte eszmecseré­jére arról, hogy mit tehetnének együttes erővel a lakóhelyek üte­mesebb fejlődéséért. Az idei falugyűlések sorozata Hajóson 'kezdődött meg a na­pokban. TUszakécskón és Baján november 21-re, Bátmonostoron pedig huszonnyolcadikéra hívták össze a településpolitikai gyű­lést. Decemberben húsz, január­ban hatvan, februárban több mint nyolcvan — összesen száz­hatvan — ilyen összejövetelre kerül sor iBács-Kiskun megye községeiben, külterületi központ­jaiban, mezőgazdasági üzemei­ben, városaiban. Miröl esik szó most a falugyű­léseken ? A hagyományoknak megfelelően elsősorban a telepü­lésfejlesztési feladatokról, az eh­hez szükséges társadalmi össze­fogás lehetőségedről, a környe­zetvédelemmel, a lakóterületek szépítésével kapcsolatos teendők­ről. A tanácsok és a népíront- hizottságok továbbra is azt ké­rik a résztvevőktől, hogy őszin­tén mondják el véleményüket a településfejlesztési munkáról, és tegyenek minél több hasznosít­ható javaslatot az újabb felada­tok megvalósítására, a társadal­mi segítségnyújtásra. Érdemes visszagondolni arra, hogy a tanácsok irányításával mennyi minden megvalósult a korábbi falugyűléseken elhang­zott okos javaslatok, jogos ké­rések közül. Hisszük, hogy így lesz ez a jövőben is. . u. , , HOMOKOT KÖT, HASZNOT HOZ A NYÁR, FENYŐ, AKÁC... Már pénzt termelnek az erdők A háborús évek szakszerűtlen erdőgazdál­kodása után 1,1 millió hektár erdője maradt hazánknak. Céltudatos telepítő, felújító munkával a felszabadulás óta eltelt évtize­dekben sikerült ezt újabb egymillió hektár­ral megtoldani. 1945 és 1950 között az or­szágnak még csak 7 ezer hektár erdősítésé­re jutott pénze. Később már ennek a tízsze­resét tudták telepíteni egy-egy ötéves terv idején. 9 A petőfiszállási vasúti rakodótérről a Nógrád megyei Szénbányák Vállalat kiste renyei üzemébe Indítják a szállítmányt. A homokhasznosítási program gyorsabb ütemű végrehajtása 1960— 62-iben, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után kez­dődött el Bács-Kiskun megyében. A művelésre legkevésbé alkal­mas szántóra, gyepre, parlagra évente 2—3 ezer, ötéves terven­ként 13—14 ezer hektár feketed­és erdei fenyőt, cellulóz- és ne- mesnyárt ültettek el. Valamennyi gazdasági célokat szolgál, itthoni felhasználásra és külpiaci 'érté­kesítésre fát ad a népgazdaság­nak. Kecskemét—Szikra, Kiskun­halas, Helvécia, Városföld, Kun­baja állami gazdasági erdői sok százmillió forintot érnek. Az 1961— 65-ben telepített nyárjasok többsége vágásra érett, évente hektáronként 7—12 köbméter fa­anyagot ad. A véghasználati ki­termelésük azonban a piaci vi­szonyok alakulásától függ első­sorban. A Városföldi Állami Gazdaság­nak egymástól elég távol fekvő területein, együttesen 400 hektár fenyő, nyár és egyéb fafajokból álló erdője van. Kerekes Antal főerdész irányításával ennek gondozását, tisztító, gyérítő vágá­sát, kitermelését külön ágazat doLgozói végzik a gazdaság üzem­terve szerint. A telepítés előtt itt parlagföldek voltak, legnagyobb részben futóhomok, amit saját telepítésű, nevelésű erdővel az állami gazdasági kötött meg. A petőfiszállási határban most véghasználatra kitermelnek egy 168 hektáros vegyes faállományú, vágásra érett erdőt, öt esztende­je végezték el a gyérítő vágást, s azóta a fák növekedése meg­gyorsult. A Kecskeméti Erdőfel­ügyelőség engedélyével kitermelt faanyagnak 25 százaléka rönk­méretű és minőségű, a másik 25 százaléka egyéb fűrészipari fel­dolgozásra alkalmas, a többi pa­pírfa minőségű, örvendetes, hogy a napjainkban eléggé telített piac ellenére az állami gazdaságnak valamennyi faanyagra megvan az értékesítési szerződése és a szál­lítása folyamatos. Vásárol fát az ÉRDÉRT Vál­lalat, hazai és külpiaci értékesí­tésre a kecskeméti TSZKER, lá­dagyártásra a lakiteleki Szikra Tsz. Érdeklődik a petőfiszállási. erdészetben kitermelt fa iránt a szegedi ZÖLDÉRT Vállalat, a kiskunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság is. Ez utóbbi erdé­szeti gépet is adott kölcsön a rönkszállításhoz. A 168 hektáros erdő kiterme­lése sokoldalú együttműködés keretében történt. Hatvan hek­ * III. tárt a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság gépeivel vágtak ki, a töb­bit a gazdaság dolgozói és a nagy­üzemmel szerződéses kapcsolat­ban lévő motoros kézifűrészes kisvállalkozók. Az állami gazdaság a nagy­üzemet ért súlyos aszálykár és bevételcsökkenés kiegyenlítésére határozta el a vágásérett erdő ki­termelését. Elhatározását meg­erősítette az is, hogy a gazdaság központjától 30 kilométerre fek­vő kerületben a nagy távolság miatt, az eszközök, anyagok, s az ott dolgozó személyek szállítása egyre költségesebb. Az erdő ki­termelése után felszabaduló te­rületet a szomszédos csengelei Aranyhomok Tsz veszi át tízéves bérletre takarmány termesztésé­re. Az erdő még így is hasznot hozott a Városföldi Állami Gaz­daságnak. K. A. A Hazafias Népfront Orszá­gos Titkársága immár harma­dik alkalommal hívta össze az Olvasó népért mozgalom or­szágos konferenciáját. Milyen szerepet tölt be mai életünkben az irodalom, a könyv, az olvasás? Változtak-e olvasási szokásaink? Az olva­sás szeretetével mennyire van­nak beoltva az iskola kapuján kilépő fiatalok? Mit jelent, milyen következményekkel jár az az olvasásszociológiai meg­állapítás, amely szerint az utóbbi időben vészesen csök­kent az olvasásra fordított idő? Mit tehetnek ennek el­lensúlyozására a könyvtárak, a könyvkiadók, a terjesztő vállalatok, az iskolák, a mű­velődési házak, a tömegtájé­koztatási propaganda, a tö­megszervezetek, a művelődő közösségek? Hogyan értelmez­zük azt az ellentmondásos ta­pasztalatot, hogy az elmúlt tíz esztendőben a kiadott művek száma — némiképp a statisz­tikai szemlélet érvényesülése miatt — fokozatosan nőtt, de ezzel az olvasói igények fej­lődése nem tartott lépést. Az Olvasó népért mozgalom III. országos konferenciáján ezeket a gondokat bizonyára szenvedélyesen megfogalmaz­zák majd. Amikor 1969-ben a szocia­lista könyvtárhálózat megala­kulásának huszadik évfordu­lóján többek között Darvas József, Illyés Gyula, Veres Péter aláírásával a mező- szentgyörgyi felhívás megte­remtette az Olvasó népért mozgalom szellemi alapjait, a kiáltvány szerzői a „több év­tizedig tartó emberformáló munka” jelentőségét hangsú­lyozták, amely nem nélkülöz­heti a napról napra megújuló leleményt és szívósságot mind­azoktól, akik szolgálatába sze­gődnek. Másfél évtizede a Hazafias Népfront a szervezője, gazdá­ja a mozgalomnak. Támogatói ma azt mondják: „Előbbre tartunk, mint nem is olyan régen gondoltuk volna, hát­rább, mint szeretnénk. Az okok keresése közben nem árt hangsúlyozni, hogy amikor az olvasás rangját, helyét vizs­gáljuk, egyúttal a művelődés, a tanulás presztízsének érté­keit elemezzük. Az Olvasó népért mozgalom éppen ezért nem lehet csupán közművelő­dési vállalkozás. Eredményei a társadalom fejlődését segít­hetik, zavarai a művelődés fejlődését veszélyeztetik." A pedagógusnak, a könyv­tárosnak, a népművelőnek, a könyvkereskedőnek, a kiadói szakembernek, az alkotó író­nak egyaránt felelősséget kell éreznie azért, hogy nemzeti kultúránk könyvalakban meg­jelent kincsei ne csak körülve­gyenek, de részünkké is válja­nak. Könyveinket nemcsak szeretni, ismerni, birtokolni is kell. Az Olvasó népért mozgalom III. országos konferenciája résztvevőinek megvitatásra, megfontolásra ajánlja a gyer­mek- és ifjúsági könyvkiadás és -terjesztés fejlesztése érde­kében egy széles körű társa­dalmi vita megrendezését. If­júsági irodalombarát-körök létrehozását, olvasótábori kis­közösségek segítését javasolja a nyári táborozás befejezése után is. Á fiatalok anyanyelvi kultúrájának erősödése érde­kében a beszéd- és magatar­táskultúra országos méretű fejlesztését sürgeti. Támogat­ja, hogy megalakuljon a Ma- gyor Könyvbarátok Szövetsé­ge. A hétfőn kezdődő gárdonyi tanácskozás meghívóján Ba­bits Mihály gondolatai olvas­hatók: „Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Elet és az Ember: mert a Könyv is Elet, és él, mint az ember — így él: emberben a könyv, s a Könyvben az Ember." M. I. SEGÍTSÉG A DÖNTÉSHEZ Véget értek az egyetemi napok A héten szerdától péntekig tartott az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban, a kecskeméti if júsági házban, valamint több kö­zépiskolában az agráregye temek .megyei bemutatkozásának prog­ramsorozata. Ezerikétszázan vol­tak kíváncsiak az események va­lamelyikére. Legtöbben az egye­temek felvételi tájékoztatóján vettek részt. Érthető ez, hiszen a rendezők legfőbb célja az volt, hogy az agrárpályákra készülő fiatalok döntésének megalapo­zottságához járuljanak hozzá. A legpontosabb tudnivalókat pe­dig ezeken a tájékoztatókon sze­rezhették be a középiskolások. Nagyon hasznos volt például dr. Obádovlcs J. Gyula előadása, aki elemezte azokmak.*a hibáiknak a sorát, amelyeket a matematiká­ból felvételizők elkövetnek. Prak­tikus tanácsokat is adott a gye­rekeknek a példák megoldását il­letően: minden megkezdett fel­adat — ha nem is tudja befejez­ni a jelölt — értékes pontokat je­lenthet az elbírálásnál. A me­gyénk több városában rendezett Nemzetiségiek — ma (3. OLDAL) A magyarországi nemzetisé­giek ezekben a hetekben tart­ják kongresszusaikat. A Bács- Kiskun megye 27 településén élő nem magyar anyanyelvű lakosságot összesen ötven kül­dött képviseli a délszláv, a német és a szlovák kongresz- szusokon. Milyen útravalót vihettek, illetve vihetnek magukkal a küldöttek? Ezt próbáltuk — ha csak vázlatosan is — vé­gig gondolni és fotókkal meg­örökíteni az elmúlt napokban. Elmondhatják például, hogy a több évtizedes közösségi munkakapcsolatok megszűn­tették a nemzetiségiek egyko­ri elkülönülését. Magyarok és nem magyarok ma már köl­csönösen megbecsülik egymás munkájának eredményeit. Tel­jességgel érvényesül a nemze­tiségiek politikai, gazdasági ás kulturális egyenjogúsága. Bács-Kiskunban megnőtt a nemzetiségi lakosság közélet iránti érdeklődése. Figyelmet érdemlő eredmé­nyek születtek az utóbbi évek­ben a nem magyar anyanyel­vű állampolgárok néphagyo­mányainak, kultúrájának az ápolásában is. Szaporodott a nemzetiségi klubok száma­I ____> Ez ek közül változatos és tar- j talmas programjával kiemel­kedik a kiskőrösi szlovák, a nemesnádudvari német és a bajai alsóvárosi népfrontkor- , ben tevékenykedő Csitaoni- i ca klub és táncegyüttes. Üj nemzetiségi tájházakat és gyűj­teményeket alapítottak. Gaz­dasága és rendezettsége miatt különösen sok érdeklődő ke­resi fel a kiskőrösi, a bajai, a hartai és a csávolyi nemzetisé­gi tájgyűjteményeket. Bács-Kiskunban évről évre sikerrel szervezik a hagyo­mányápoló nemzetiségi napo­kat. Jelentősen nőtt az anya­nyelvi oktatásban résztvevő [ tanulók száma. A megye va­lamennyi nemzetiségi közsé­gében megteremtették a lehe­tőségét annak, hogy már az óvodákban elkezdjék — az ál­talános iskolákban folytassák — az anyanyelvi oktatást. Nem­zetiségi pedagógusokat képez- i nek a Bajai Tanítóképző Fő­iskolán és a Kecskeméti Óvó- j nőképző Intézetben. Képriportunk arról számol \ be, hogy mennyire élő és ele- í ven a nemzetiségi hagyomány § — a kultúra, az anyanyelv — J ápolása Bács-Kiskunban. R. M. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusa Budapesten, az MSZMP Poli­tikai Főiskoláján szombaton megkezdte munkáját a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusa, amely számba vette a százezer­nyi szlovák lakosság helyzetét, a szövetség félévtizedes tevékeny­ségét, és kijelöli a következő öt év feladatait. Knyihár János, a szövetség elnöke köszöntötte a több mint 200 küldöttet és a meghívott vendégeket. Ezután Köpeczi Béla művelődési minisz­ter kitüntetéseket adott át a szö­vetség aktivistáinak, a nemzeti­ségi politika végrehajtását előse­gítő Tevékenységük elismerése­ként. / A szövetség országos választ­mányának a kongresszus elé ter- / jesztett beszámolója hangsúlyoz­na: a magyarországi szlovákok hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot, tevékenyen részt vesznek a termelő, alkotó munkában, a közéletben. Ugyan­akkor híven őrzik, ápolják anya­nyelvűket, haladó hagyományai­kat, fejlesztik nemzetiségi kul­túrájukat. Az utóbbi öt év ered­ményeit összegezve megállapítot­ta a beszámoló, hogy kedvező az anyanyelvi oktatás helyzete. Az óvodai, az általános és középis­kolai szlovák nyelvoktatásban több mint 11 ezer gyermek ré­szesül, 2300-zal több, mint ameny- nyi öt évvel ezelőtt tanult. A Mű­velődési! Minisztérium tervei sze­rint néhány nyelvoktató iskolá­ban áttérnek majd a kétnyelvű oktatásra. Növekedett az érdek­lődés a pedagógusképzés iránt, így várható, hogy fokozatosan csökken az óvónő- és tanítóhiány. A szövetség beszámolójában hangsúlyozza: az állami és tár­sadalmi szervek támogatják a nemzetiségi közművelődést az öntevékeny művészeti mozgal­mat. Az utóbbi öt évben szélese­dett az olvasómozgalom. A lakos­ság minden rétege, főleg az if­júság számára lehetőséget, ösz­tönzést nyújtanak művelődési közösségek kialakítására. A szlo­vák nemzetiség lakta települése­ken 15 klubkönyvtárban, 26 mű­velődési házban és három műve­lődési központban várják a la­kosságot. Az anyanyelvi művelő­dés jelentős fórumai a nemzeti­ségi klubok, ahol ismeretterjesz­tő előadásokat, vitákat, összejö­veteleket tartanak. A néprajzi gyűjtőtáborokban folytatták a szlovák néphagyomány tárgyi és szellemi értékeinek gyűjtését. A múzeumok és helyi szervek se­gítségével 9 szlovák nemzetiségi tájházat és több helyi gyűjte­ményt hoztak létre. A tankönyv- kiadó nemzetiségi szerkesztősé­gének működése, a nemzetiségi könyvek tervszerű megjelentetése kedvezően hatott a nemzetiségi irodalmi, néprajzi tevékenység­re, ösztönözte a szlovák írók, költők, művészek alkotó munká­ját. Ez év szeptembere óta a Ma­gyar Televízió szlovák nyelvű műsort is sugároz, a szlovákok lakta számos településen kétnyel- vűek a feliratok. A szövetség nagyra értékeli a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hozzá­járulását a magyarországi szlo­vákok művelődési feltételeinek gazdagításához. Such János, a szövetség főtit­kára a beszámoló szóbeli kiegé­szítéseként elmondta: a küldött­választó gyűléseken — amelye­ken több mint 8 ezren vettek részt — megelégedéssel nyugtáz­ták a szlovák nyelvoktatás te­rén elért eredményeket. Kifejez­ték azt a reményüket, hogy a kö­vetkező évben — miként a mű­velődési tárca tervezi — Buda­pesten megkezdik az országos szlovák iskola és diákotthon épí­tését. A beszámolót követő' vitáiban felszólalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságéinak tagja., aki a Központi Bizottság nevében üdrvözölite a kongresiz- szust. Rámutatott, hogy a nem­zetközi feszültség éleződése és a világgazdaság tartós válsága fo­kozza a szocialista közösség in­ternacionalista összefogásának jelentőségét. Hazai gondjaink­ról szó Írva hangsúlyozta: az ér­(Folytatás a 3. oldalon.) (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents