Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

4 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 258. szám Ára: 1,40 Ft 1983. november I. kedd 0 Ünnepi tanácsülés Kecskeméten Kitüntetéseket adtak át Kecskemét felszabadulásának évfordulója alkalmából tegnap délután ünnepi tanácsülést tar­tottak a megyeszékhelyen, hogy felidézzék a város történelmének nagy sorsfordulóját. A tanács dísztermében délután három óra­kor felcsendültek a Himnusz hangjai, majd rövid ünnepi mű­sor vezette be a hagyományos megemlékezést. Dr. Mező Mihály tanácselnök köszöntötte a városi tanács tagjait és a meghívott vendégeket, a vá­rosi pártbizottság tagjait, a Haza­fias Népfront városi bizottságának tagjait, Romany Pált, a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság első tit­kárát, Vitalii Vlagyimirovics Ba- labuska alezredest, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok egyik magasabbegysé- gének politikai helyettesét, Benda Borbálát, a Szocialista Munka Hő­se kitüntetés tulajdonosát, a Kecskeméti Konzervgyár szocia­lista brigádvezetőjét. Ezt követően dr. Adorján Mi­hály, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára emlékezett vissza ünnepi beszédében a hábo­rús évek szenvedéseire, a városért vívott harcokra, Kecskemét kiürí­tésére. Hangsúlyozta: ebben a Vá­rosban is voltak igaz hazafiak, akik nem a szovjet hadsereg meg­állításán, hanem az ide érkező egységeik fogadásán munkálkod­tak. Dr. Molnár Erik ügyvéd, Tóth László és mások már októ­ber 14-én arról tanácskoztak; mi­ként vehetnék fel a kapcsolatot a város felé közeledő szovjet csapa­tokkal. A város felszabadítására irányuló harci cselekmények vé­gül, többszöri kísérlet után — 1944. október 31-én — egyetlen nap alatt átviharzottak Kecskeméten, s a széles szovjet arc vonal dia­dalmasan hömpölygött minden irányból Budapest felé. Beszédének további részében szólt a szocializmus építésének eredményeiről, s azokról a felada­tokról, melyeket a társadalomépí­tésben még meg kell oldani. Ah­hoz azonban, hogy vágyaink meg­valósuljanak, mondotta, minde­nekelőtt békében kell élnünk. Európában 38 éve béke van, de az is igaz, hogy a második világhá­ború után mindössze 26 olyan nap telt el, amikor Földünkön sehol sem vívtak háborút; s hogy ez idő alatt 71 ország hadserege több mint 400 évet háborúzott egymás­sal. Befejezésül utalt arra a foko­zódó fegyverkezési hajszára, me­lyet az imperialista erők ma is igyekeznek rákényszeríteni a vi­lágra. Az ünnepi beszéd után dr. Me­ző Mihály kitüntetéseket adott át. A „Kecskemét városért” emlék­érmet hárman kapták meg: Do­nath Tibor, a BM nyugdíjas ezre­dese, Mészáros István, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója és Ablaka István, a Petőfi Nyomda igazgatója. A városi tanács által — a me­gyeszékhely termelésének, kom­munális, egészségügyi, szociális és kulturális fejlődésének előmozdí­tására — alapított pályadíjat nyolc személy, illetve kollektíva vette át. A Bács-Kiskun megyei Tanács és a megyei népfrontbi­zottság „Településfejlesztésért” emlékérmét öten — köztük egy kollektíva — kapták meg. A tanácsülésen felszólalt — s méltatta a magyar—szovjet ba­rátságot — a szovjet vendég is. A tanácsülés a Szózat hangjaival fejeződött be. Később az Otthon moziban be­mutatták a „Városközpontok és a homoki szőlők” című filmet, s er­re meghívták a tanácsülés részt­vevőit. * * * Kiskőrösön is megemlékeztek tegnap a város felszabadulásának 39. évfordulójáról. A körzeti párt- alapszervezetek képviselői, a tár­sadalmi és tömegszervezetek kül­döttei, a diákok és dolgozók meg­koszorúzták azoknak a Kiskőrö­sön nyugvó szovjet katonáknak a sírját, akik életüket áldozták Ma­gyarország felszabadításáért. R. M. A FÖLD VEDELEM EREDMÉNYE: NÖVEKEDETT A SZÁNTÓTERÜLET Határszemlék tapasztalatai A mezőgazdasági termelők jobban hasznosítják földjeiket, és egyre több helyen sikerült visszavenni a műve­lésbe a parlagot és a bányászatra hasz­nált területet, ezt bizonyítják az idei határszemlék. 1983-ban 150 millió forintot fordítot­tak a termőföldek rekultivációjára. Ezt az összeget a gazdaságok is kiegészítet­ték, s — a beavatkozás nyomán min­GRENADA dent egybevetve 6500 hektárt vonhat­tak ismét — szántóföldi művelésbe. Ez az elmúlt évek legjobb teljesítménye. Bács-Kiskun megyében 69 gazdaság 829 hektár — korábban kihasználatlan — mezőgazdasági területet tudott en­nek keretében szántóföldi művelésbe venni. (Folytatás a 2. oldalon.) Paitizánharc az inváziós erők ellen A Grenadából érkező hírek tanúsága szerint a szigetország védői a partizánharc módszerével folytatják a harcot az ameri­kai és a Karib-terségbeli. inváziós erők el­len. A támadók veszteségei növekednek: a Pentagon által is megerősített adatok szerint vasárnap estig a szigeten folyó harcokban 16 amerikai katona vesztette életét, 77 megsebesült, háronf pedig eltűnt. Az intervencióban részt vevő amerikai fegyveres erők létszáma — azt a katonai személyzetet is beszámítva, amely a szi­getország partjai mentén cirkáló hadiha­jókon tartózkodik — immár eléri a 17 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy hét grenadái ál­lampolgárra egy amerikai katona jut. Vasárnaptól Grenadán a megszállók este nyolc órától reggel öt óráig terjedő kijá­rási tilalmat rendeltek el. Az amerikai katonák előkészületeket tesznek a sziget- ország teljes átfésülésére. Hírügynökségek a Pentagon szóvivőjé­nek közlésére hivatkozva azt jelentették, hogy egy amerikai osztagnak sikerült el­fogni Hudson Austin tábornokot, az októ­ber 19-i államcsíny irányítóját. Mint is­meretes, Washington az államcsínyt is ürügyként használta fel a sziget elleni tá­madásra. Az NBC amerikai televíziós hálózat va­sárnap közölt értesülése szerint a Grena­dán tartózkodó amerikai inváziós erők csak akkor távoznak a szigetről, ha Wa­shington lehetőséget kap egy , katonai tá­maszpont építésére. ' SZARVASMARHATARTÄS, TEJTERMELÉS ..... 1 ----- ---------------------------1------------------- ' 1"" Bő víti szolgáltatásait a BOSCOOP rendszer Tejtermelési társulást kezdeményezett az 1970-es évek fordulóján az ország 16 mezőgazdasági szö­vetkezete. A szarvasmarhatartást, -takarmányo­zást, a borjúnevelést, a tejtermelést akarták a ko­rábbinál magasabb színvonalra emelni. Rendszer­pályázatukat 1976-ban fogadta el a MÉM, s há­rom évvel később már felsőfokú oktatási intéz­mény, ipari vállalat, számos állami gazdaság is be­lépett a vállalattá átalakult BOSCOOP-ba. Nap­jainkban 301 nagyüzem tagja ennek az agrár­ipari közös vállalatnak, de a szerződéses partnerek­kel együtt az ország 600 nagyüzeme veszi igénybe szolgáltatásait, szaktanácsadásait. A tenyésztő munkában a takarmányforgalmazás megszervezése az egyik fő tevékenysége a BOS- COOP-nak, amely a Biogal Gyógyszergyárral kö­zösen, az NSZK-beli Salvana cégtől megvásárolta a szarvasmarha és a juh takarmányozásához szük­séges tápszerek, premixek, valamint adalékanyagok forgalmazási, gyártási jogát. Bács-Kiskun megyében 16 nagyüzem tagja a kö­zös vállalatnak. A csávolyi Egyesülés Tsz, a Kalo­csai Állami Gazdaság az alapítók sorába is tarto­zik. Akad az országnak olyan tája, ahol a BOS- COOP-taggazdaságok aránya jóval nagyobb. Sza- bolcs-Szatmárban a'tejhasznú szarvasmarha-állo­mány 90 százalékát e tejtermelési rendszer tech­nológiája szerint tartják, gondozzák. Általánosság­ban két formája van a vállalat rendszerszervező munkájának. A taggazdaságök állattenyésztésében a teljes körű, komplex rendszerszervező tevékenység, amely kiterjed a tejhasznú szarvasmarha tartásának minden termelési folyamatára. A BOSCOOP létre­hozna az építési, szerelési főágazatot, amely a vál­lalatnál tervezett létesítmények kivitelezését elvég­zi. Az előző évben 17 fejőházat épített többek kö­zött a rendszer, ezzel, csaknem 7 ezer tehén kor­szerű fejősének lehetőségét teremtett^, meg a tag- gazdaságainál. Ennek a munkának azért van olyan jelentősége, mert napjainkban a szarvasmarha-tenyésztő 'gazda­ságok sorra áttérnek az állomány kötetlen tartá­(Folytatás a 2. oldalon.) Gyártmányfejlesztéssel korszerű termékek A BRG kecskeméti magnetofon­gyára a múlt évben 700 millió forint értékű terméket gyártott, az idén a tervek szerint el kell érniök a 750 millió forintos teljesítményt. Rudasi Károly igazgatótól az év végéig hát­ralévő feladataikról érdeklődtünk. — Nem lesz könnyű dolgunk, de bí­zunk jól összeszokott munkásgárdánk­ban — mondta. — Az első háromne­gyedévi feladatainkat ugyanis időará­nyosan teljesíteni tudtuk. — Tudomásunk szerint az idén több új termék került, illetve kerül le a szala­gokról. — Ha állni akarjuk a versenyt, ak­kor a piaci igényekhez szigorúan alkal­mazkodni kell. Nem várhatjuk meg, amíg sgy-egy termék iránt csökken a kereslet, állandó gyártmányfejlesztéssel igyekszünk olyat előállítani, ami meg­nyeri a kereskedelem, a vásárlók tet­szését. Ilyen például a néhány évig gyártott MK 27-es magnetofon tovább­fejlesztett, korszerű változata, amely Janó néven kerül forgalomba. Vállala­tunk tervezői alakították ki ezt a ké­szüléket, munkájukat természetesen a mi szakembereink is segítették. A be­épített mikrofonnal és számos jó tulaj­donsággal rendelkező készülékből az év végéig 60 ezret kell gyártanunk, s ebből 20 ezer az NSZK-iba kerül. Most egy osztrák céggel is tárgyalást folytatunk, december végéig 5 ezer Junó magnóra lenne szüksége. — Korábban beszéltünk arról, hogy az idén az autósok részére äs készül itt termék. • — Igen, és ez is megnehezíti a ne­gyedik negyedévünket. Ugyanis most kezdtük mag az autómagnók sorozat- gyártását, december végéig 6 ezret kell készítenünk. Ugyancsak új gyártmá­nyunk a mikrokazettás adattároló (mik- roflopy). Készítéséhez most láttunk hozzá, és az év végéig 2 ezret szállítunk angol exportra. — A gyár egyéb termékei is korsze­rűsödtek? — Szakembereink természetesen a hagyományos termékekkel is foglal­koznak, s évről-évre „újítanak” vala­mit rajtuk. Jelenleg például 16-féle magnetofon-futóművet gyártunk, közöt­tük kettő teljesen új típus, az egyiket a Junó-készülékbe, a másikat pedig az autómagnóba építjük be. A többi tí­pusnál is végrehajtunk különböző kor­szerűsítéseket. Ugyanígy állandóan fej­lesztjük a magnetofon-motorókat is, melyekből az idén 800 ezerre van meg­rendelésünk. 4 O. L. Rehabilitáció a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a rehalbi- litáoió nagyobb' gondot okoz, mint a népgazdaság más ágai­ban, ugyanis kevés az alkalmas munkakör és munkahely, ám mégis - van lehetőség az ismételt munkábaállásra — az ezzel kap­csolatos tapasztalatokat vitat­ták meg hétfőn a TOT-ban a me­zőgazdasági üzemek szakembe­rei. , Jelenleg már a szövetkezeti nyugdíjasok közel negyede, mint­egy százezren _ rokkantnyugdíja­sok. Eddig az "üzemekben por­tásként, gondozóként, takart tó­ként foglalkoztatták őket, újatbb munkahelyeket azonban nehéz . találni. Az értekezlet egyik ta­nulsága, hogy egyebek között a kiegészí tő tevékenység teremthet újabb munkaalkalmakat a meg­maradt munkaképesség hasz­nosítására. A TOT szakemberei még to­vábbi lehetőségekkel is számol­nak, ahhoz azonban, hogy tel­jesebb körűvé téhessék a rehabi­litációt, szervezési intézékedé- seket is tesznek. A TOT rövidesen útmutatót ad ki a rehabilitáció felkarolására. Jöjj délre, cimborám! Színikritika az 5. oldalon • Csendes László és Fon Gabi. A hétvége sportmérlege • Az ezüstérmes Guczoghy gra­tulál a győztesnek az ünnepé­lyes eredményhirdetésen. (Far­kas Tibor felvétele) Vasárnap a szerenkénti döntőkkel befeje­ződött a XXII. tornász világbajnokság a Bu­dapest Sportcsarnokban. A legnagyobb ma­gyar sikert Guczoghy György aratta, aki ló­lengésben ezüstérmet nyert. Megyénk sporto­lói közül a labdajátékok képviselői mérkőz­tek a majdani érmes helyezésekért. Élvonal­beli férfi röplabdázóink a sérülések ellenére is remekeltek: mindkét mérkőzésüket meg­nyerték. A DUTÉP SC női együttese nem bírt a Székesfehérvári Volánnal. A férfi ko­sárlabda NB I-ben a BSK kikapott Szegeden, a kecskeméti női csapat pedig biztosan győ­zött. NB Il-es labdarúgócsapataink szereplését nem kísérte szerencse ezen a hétvégén. A Ba­jai SK gól nélküli döntetlenre mérkőzött, a Kecskeméti SC pedig hazai pályán kapott ki. Részletes tudósításainkat lapunk hetedik oldalán találhatják meg olvasóink. Művelődő tsz-tagság 9 Műszerek sokaságával méri be az autómagnókat B, Szabó Ottóné mű­szerész. . A mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek termelési feladataik melleű szük­ségszerűen művelődési szerepet is be­töltenek. Megalakulásuk idején élettől szabott feladatukká vált elsősorban a 30 éven aluli tagság beiskolázása, össz­társadalmi érdekeket szolgálnak a ki­helyezett általános iskolai osztályok, a felnőttoktatás szervezésével. A hatvanas évek második felétől — különösen az ipari eredetű eszközök beáramlása következtében — az üze­mekre zúdult a szakemberek képzésé­nek a gondja is. A mezőgazdasági szak­munkásképző intézetekből még a het­venes években sem érkezett elég szak­munkás. A termelési rendszerek is újabbnál újabb igényt támasztottak, amelynek kielégítésére szintén az isko­laköteles korhatáron túli felnőtteket kellett beiskolázni. A szakmunkáshiányt a tsz-ek üzemen belül létrehozott saját szervezésű tanfolyamok útján enyhítet­ték. A kiképzés másik formája a közép­iskolai oktatás. Egy időben például a tarpai Esze Tamás Tsz-ben kihelyezett gimnáziumi osztály működött. A taná­rok kiszállításáról a szövetkezet gon­doskodott, és vielte a költségeket is. A szövetkezetek egész sora bátorítja tagjait a középiskolai bizonyítvány meg­szerzésére. A főiskolák és az egyete­mek a tsz-ek felsőfokú végzettségű szakember-szükségletének csak körül­belül 70 százalékát biztosítják. Külö­nösen a ,közgazdász, a jogfcz, a keres­kedelmi szakemberek, az áruszakértök, a pénzügyi és a számviteli vezetők hiá­nyoznak. A képzettségszerző oktatás jelentősé­gét meghaladja a szakmai továbbkép­zésé. A hatvanas évek második felétől ugyanis korszerűbb ismereteket igénylő együttműködési formák alakultaik ki, amelyek sok esetben az alapképzés funkcióját is betöltik. Számos olyan — főleg az alsóbb régióhoz tartozó — munkakör létezik, amelynek betöltésé­re sehol sem képeznek ki szakembere­ket (raktárosokat, magtárosokat stb.J. A szakmai továbbképzés intézmény­rendszere fokozatosan épüli ki. Először a Mezőgazdasági Vezető- és Mérnök- továbbképző Intézet alakult meg, majd a Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának Továbbképzési Központja. A szakkormányzat a hatvanas évektől vonta be a felsőfokú oktatási intézmé­nyeket a tsz-vezetők, az ágazatvezetők és a főkönyvelők szakismereteinek to­vábbfejlesztésére, karbantartására. A hetvenes években tervidőszakonként 15—20 ezer szakember vett részt 1—2 hónapos továbbképzésen, de a kitűzött cél — hogy tervidőszakonként minden vezető részesüljön új ismeretek szer­zésében — nem valósulhatott meg. Az egyes szövetkezetekben is isme- retpóÜó és felújító oktatás szervezett formája az úgynevezett téli oktatási rendszer. A tapasztalatcsere-látogatás kitűnő továbbképzési forma. A tsz-ek erről sem feledkeztek meg. A szövetkezeti üzemekben készült közművelődési feladattervekben leg­gyakrabban az ismeretterjesztés, az ol­vasási kultúra terjesztése, a tsz-újság, az amatőr művészeti tevékenység, a turisztikai ismeretszerzés, a helyisme­reti hagyományőrzés, színház- és mú­zeumlátogatás szerepel. A Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat a falusi r0iliőben a tsz-ekben el­sőrendű partnert talált. A tsz-ek főleg a hetvenes években közvetlen ismeret- terjesztő kapcsolatot létesítettek a fel­sőfokú oktatási intézményekkel. Az amatőr öntevékeny művészeti mozga­lom, művészeti élet termelőszövetkezet­beli gyökérveréséhez nagy segítséget nyújtott a Magyar Televízió Röpülj páva vetélkedősorozata. Komoly fordulatot hozott a szövet­kezetek közművelődési munkájában a főhivatású közművelők munkába állí­tása, különösen ott, ahol a vezetőség és 1 a népművelő szemlélete azonos, ahol a kettő nem „két csűrben; <jsépei*'1., Y.. F..

Next

/
Thumbnails
Contents