Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

8 O PETŐFI NÉPE • 1983. október U HADERŐ-CSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK KÖZLEMÉNY A rakétatelepítés árnyéka BÉCS < A NATO tervezett rakétatelepítése árnyékot vet a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokra is, hiszen az új fegyverrendszerek nagy részét azon a területen helyeznék el, amelyen éppenséggel csökkenteni kel­lene a fegyverzetet. Ezt hangsúlyozta André Wie­land, az NDK nagykövete a közép-európai fegyve­res erők és fegyverek csökkentéséről folyó bácsi tárgyalások csütörtöki ülésén. A NATO mindeddig semmiféle választ nem adott a szocialista országok javaslatára, amellyel a lét­számvita régi problémáját el lehet hárítani az út­ból, — hangsúlyozta Wieland nagykövet. Nyugati részről éppígy figyelmen kívül hagyják a Varsói Szerződés indítványát arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok bizonyos számú csapatait és fegyverzetét már az idén vonják ki a térségből. Amennyiben a Nyugat részéről megszületik a poli­tikai szándék a megegyezésre, még mindig van le­hetőség erre, de az idő sürget. A szocialista orszá­gok mindenesetre egyetlen lehetőséget sem hagynak kihasználatlanul a megegyezésre — mondotta. A NATO-országok szóvivőjének nyilatkozatábóí kitűnt: a Nyugat továbbra'Sem mérlegeli komolyan a szocialista országok szerződés-tervezetét. A NA- TO-szóvivő (a Nyugat régikeletű módszeréhez ‘ fo­lyamodva) ismét „általánosnak" minősítette a szo­cialista szerződéstervezetet, s azt a korábbi NATO- javaslatot ajánlotta elfogadásra, amelynek messze­menő figyelembevételével fogalmazták meg a VSZ idei nyári javaslatát. Arra a kérdésre, mikor ad a NATO végre érdemi választ a konkrét szocialista tervezetre, a szóvivő azzal válaszolt, hogy „majd, a jövőben" válaszolnak. A tárgyalások következő ülését október 20-ra tűz­ték ki. FRANCIAORSZÁG A nemzetgyűlés elvetette a jobboldal indítványát A Francia Nemzetgyűlés a teg­napra virradó éjszaka elutasítot­ta a jobboldali ellenzék bizalmat­lansági indítványát. A vita éles légkörben folyt le, időnként viharos jelenetek tar­kították. Az ellenzék bizalmat­lansági indítványát Michel Deb- ré volt miniszterelnök, RPR-kép- viselő indokolta meg. Azzal vá­dolta a kormányt, hogy tönkre­teszi az ország gazdaságát, „osz­tályharcot folytát” és veszélyez­teti a franciák szabadságjogát. A vita során több jobboldali képvi­selő — élénk közbeszólások kö­zepette — heves kommunistaelle­nes támadásokat is hangoztatott és a kommunisták távozását kö­vetelte a kormányból. Pierre Mauroy miniszterelnök pontról pontra visszautasította az ellenzék vádjait. Kimutatta, hogy azok mennyire alaptalanok. A legutóbbi gazdasági eredmények A volt miniszterelnök, Tanaka Kakuei elítélése politikai földin­dulást okozott Japánban. Szer­dán szerte az országban csaknem félmillióan tüntettek, követelve, hogy Tanaka haladéktalanul mondjon le parlamenti képvise­lői mandátumáról. Hasonló mé­retű tiltakozó megmozdulásokra a Lockheed-féle megvesztegetési botrány kirobbanása óta eltelt csaknem nyolc évben nem volt példa. Mint ismeretes, a tokiói körze­ti bíróság bűnösnek nyilvánítot­ta Tanaka Kakueit, amiért előse­gítette a Lockheed Amerikai Re­pülőgép Gyár szigetországi eladá­sait és ellenszolgáltatásként 500 millió jent (mintegy 2 millió dol­lárt) fogadott el; Ez volt Japán történetének eddigi legnagyobb megvesztegetési botránya és elő­ször fordult elő, hogy egy"politi- kust miniszterelnöksége idején elkövetett bűncselekményért von­tak felelősségre. Az ítélet négy év börtön és 500 millió jen pénz- büntetés volt. Tanakának azon­ban egy percre sem kellett a bör­tönbe vonulnia, mert 300 millió jen óvadék ellenében rögtön sza­badlábra helyezték. A volt kor­azt mutatják, hogy a kormány gazdaságpolitikája jó úton ha­lad, sikerül jóvátenni a múlt mu­lasztásait, amelyekért épp az elő­ző kormányok a felelősek. A mun­kanélküliség növekedését sike­rült megállítani és csökkenőben van az infláció és a külkereske­delmi deficit is. „Azokr akik osztályharcot em­legetnek, a valóságban a kivált­ságok védelmében folytatnak el­keseredett harcot" — mondotta a miniszterelnök az ellenzék felé fordulva, majd kijelentette, ép­pen a demokrácia nevében kell visszautasítani a kommunisták elleni támadásokat, mert azok, akik a kommunistáknak a kor­mányból való távozását követe­lik, kétségbevonják a franciák­nak azt a jogát, hogy a saját vá­lasztásuk szerint foglaljanak ál­lást egy politikai párt mellett. mányfő kijelentette: fellebbez és esze ágában sincs lemondani parlamenti képviselői mandátu­máról, mert változatlanul ártat­lannak érzi magát. Mint megfi­gyelők rámutatnák: a fellebbvl- teli bíróság — majd a legfelsőbb bíróság — döntéséig évek telhet­nek el. Mindazonáltal a kormányzó liberális demokrata pártot rend­kívül kellemetlenül érinti, hogy legbefolyásosabb politikusát el­ítélték és börtönbüntetéssel súj­tották. A jelek szerint a párton belül is erősödnek azok a han­gok, amelyek sürgetik, hogy Ta­naka távozzon a politikai életből. Az ellenzéki pártok pedig minden eddiginél elszántabb harcot hir­dettek Tanaka Kakuei lemondá­sának kikényszerítésére. Várha­tó, hogy már az elkövetkező negy­vennyolc órában heves parla­menti összecsapásra kerül sor a kormánypárt és az ellenzék kö­zött Tanaka képviselői mandátu­mának sorsát illetően. A tegnapi polgári lapok egyöntetűen a poli­tikai életből való visszavonulásra szólították fel a volt miniszterel­nököt. Üdvözlő távirat A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratot küldött Ali Nasszer Mohamednek, a Je­meni Szocialista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság Legfel­sőbb Népi Tanácsa elnök­sége és Minisztertanácsa el­nökének. (MTI) Békehét az NSZK-ban A nyugatnémet békemozgalom - koordinációs bizottsága mintegy hárommillió résztvevőre számít azokon az erőszaikmewtes meg­mozdulásokon, amelyekre az ok­tóber 15-e és 22-e közötti akiaió- héten kerül sor. A 26 szervezetből álló tömeg- mozgalom vezetői tegnapi bonni sajtóértekezletükön abban jelöl­ték meg a bókehét céljait, hogy kifejezésre kell juttatni azt a tiltakozást, amely a társadalom miniden rétegében megnyilvánul az amerikai nakéták tervezett, NSZK-heli telepítésével és a fegyverkezési versennyel széni­ben. Mind a békemozgalom, mind a Német Szociáldemokrata Párt megerősítette, hogy a két fél csü­törtökön találkozót tjartott. A megbeszélésen kölcsönösen is­mentették a békepolitikáivial kap­csolatos álláspontjukat. A nyugatnémet békeimozgalom értékelése szerint az európai kö­zép-hatótávolságú fegyverek kor­látozásáról1 fdlyó genfi tárgyalá­sok kudarccal fognak végződni, mivel az Egyesült Áilaimok kor­mánya nem mutat semmilyen komoly megegyezési készséget Géniben, a nyugatnémet kormány pedig támogatja az amerikai tár­gyalási taktikát. Politikai földindulás Japánban Folytatódik Helmut Kohl fogadta a tiltakozási akció Marjai Józsefet Chilében folytatódott az országos tiltakozási ak­ció szerdán. Az AP értesülése szerint nyolc város­ban tartottak ellenzéki tüntetéseket és nagygyűlé­seket. Santiago külkerüteteiből hatvanezer ember vo- - nult a belvárosba. A rendőrök könnyfakasztó gráná­tokkal és vízágyúkkal támadtak a menetelőkre, akik kőzáporral válaszoltak. A rendőrök fegyverüket használták: kilenc tüntető megsérült, egy asszonyt fejlövéssel szállítottak kórházba. A dél-amerikai or­szág fővárosában egy üresen veszteglő szerelvényt, többhelyütt nagyfeszültségű vezetékeket robbantot­tak fel. Közben a katonai rendszer folytatja az ellenzék megosztására irányuló erőfeszítéseit. Sergio Onofre Jarpa belügyminiszter szerdán „aggodalmát” fejez­te ki amiatt, hogy polgári rétegek „Kommunisták­kal és marxistákkal kerültek közös platformra”. Felszólította a polgári centrista pártokat tömörítő demokratikus szövetséget, hogy határolja el magát a kommunistáktól. A keddtől csütörtökig tartó tiltakozási napokat a kommunista pártot is magában foglaló Demokrati­kus Népi Mozgalom és a Proden nevű pártkoalíció szervezte. Az illegalitásban működő kommunista párt abból indul ki, hogy a diktatúra elleni harc szükségessé teszi az ellenzék valamennyi erejének egyesítését és a küzdelemben a harc legkülönfélébb formáit kell alkalmazni, beleértve a rezsim egyes objektumai ellen intézett támadásokat is. A De­mokratikus Szövetség ezúttal nem kapcsolódott be a megmozdulások szervezésébe, de figyelemremél­tó, hogy a keddi és a szerdai akciókban a keresz­ténydemokrata párt és más polgári pártok hívei is tömegesen részt vettek. KÖLN Helmut Kohl kancellár csütörtökön délután Bonn­ban fogadta Marjai Józsefet, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, aki hi­vatalos látogatáson tartózkodik a Német Szövetsé­gi Köztársaságban. A mintegy egyórás tárgyaláson a két politikus a nemzetközi helyzettel és a két ország viszonyával összefüggő kérdéseket vitatott meg. Az eszemacse- rén a két fél megállapította, hogy a jelenlegi fe­szült nemzetközi helyzetben fenn kell tartani az el­térő társadalmi rendszerű országok közötti párbe­szédet, és erősíteni kell a kontaktusokat a fennálló problémák rendezése érdekében. A szövetségi kancellár kifejezte azt a szándékát, hogy az érvényes meghívásnak eleget téve a követ­kező évben látogatást tesz Magyarországon. A meg­beszélés során részletesebben foglalkoztak a világ- gazdasági helyzet alakulásának megítélésével, a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok fejlesztésének kulcskérdéseivel. Marjai József Helmut Kohllal való találkozója előtt csütörtökön délelőtt Frankfurtban megbeszé­lést folytatott a Német Szövetségi Bank vezetőivel, akik a szövetségi köztársaság pénzügyi köreinek azt a szándékát juttatták kifejezésre, hogy a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági helyzetben szükséges a kelet—nyughti gazdasági kapcsolatok elősegítése, a pénzügyi együttműködés erősítése. * Csütörtökön este nagy ipari vállalatok vezetői Düsseldorfban vacsorát adtak a Minisztertanács el­nökhelyettesének tiszteletére. A tárgyalásokon és a vacsorán részt vett Kővári Péter, hazánk kölni nagykövete is. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága wo. október iw «msmi (Folytatás az 1. oldalról.) Államközi kapcsolataink fontos eseménye volt George Busáinak, az Amerikai Egyesült Államok a lel nőkének magyarországi és hazánk külügyminiszterének egyesült államokbeli hivatalos látogatása. E találkozókon a fe­lek értékelték országaink rende­zett viszonyát, és támogatták a kölcsönösen előnyős kétoldalú kapcsolatok fenntartásált és fej­lesztését. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elved alapján kész együttműködni min­den országgal, amely tiszteletben tartja mai valóságát, társadalmi berendezkedését, szuverenitását, tudomásul veszi szövetségest el­kötelezettségét. Ugyanakkor visz- szautasít minden olyan próbál­kozást, amely éket akar verni hazánk és szövetségesei közé. Pierre Mauroy francia minisz­terelnök hivatalos magyarországi látogatása, a vele folytatott .meg­beszélések hasznosan járultak hozzá állaimközi kapcsolataink áttekintéséhez, gazdasági, keres­kedelmi és kulturális együttmű­ködésünk további lehetőségeinek: feltárásához, valamint a nemzet­közi élet fő kérdéseit érintő konstruktív véleménycseréhez. A Központi Bizottság legutób­bi ülése óta. a tárgyalások soroza­tát bonyolítottuk le számos más ország képviselőivel. Külön fi­gyelmet fordítottunk a fejlődő országokkal fennálló kapcsola­tainkra. Fontos és hasznos meg­beszélést folytattunk a hazánkba látogató U San Yu burmai ál­lamfővel és Maurice Biisihoppal, Grenada miniszterelnökével. O Az internacionalista szoli­daritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevé­kenységének kölcsönös jobb meg­ismerését, a közös küzdelemben való összefogásunk további erő­sítését mozdították elő a bolíviai, a ciprusi, a görög, az izraeli, az olasz, az osztrák, a portugál, a san marinói és a Spanyol! Kom­munista Párt vezetőivel, folyta­tott megbeszélések. A Magyar Szocialista Munkás­párt a nemzetközi munkásosz­tály közös érdekeinek, az enyhü­lés. a leszerelés ügyének előmoz­dítása céljából a kapcsolatok bő­vítésére törekszik a szocialista, szociáldemokrata pártokkal.. Ezt szolgálták a Belga Flamand Szo­cialista Párt, a Finn Szociálde­mokrata Párt, valamint a Német Szociáldemokrata Párt magas szintű képviselőivel folytatott megbeszélések. II. A Központi Bizottság, figye­lembe véve szocialista építőmun­kánk követelményeit és a szak- szervezetek növekvő társadalmi szerepét, áttekintette a párt fel­adatait a szakszervezeti tevé­kenység fejlesztésében. A tapasztalatok igazolják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt társadalmi fejlődésünk igényei­nek és lehetőségeinek figyelem- bevételével helyesen alakította ki a szakszervezetekkel kapcsolatos álláspontját és feladatait. O Hazánkban a szakszerveze­tek a munkásosztály, a bér­iből és a fizetésből élő dol­gozók legátfogóbb tömegszerveze­tei. Az évszázados múlt és a nemzetközi szakszervezeti moz­galom legjobb hagyományait folytatva, szocialista viszonyaink között is eredményesen betöltik hivatásukat. Elkötelezettek a munkáshatalom iránt, részt vesz­nek a szocialista építés program­jának kidolgozásában és valóra váltásában. A magyar szakszervezetek a párt eszmei, politikai útmutatá­sait követve önállóan tevékeny­kednek és látják el saját felada­taikat. Hozzájárulnak rendsze­rünk politikai és gazdasági alap­jainak erősítéséhez; tagságuk érdekképviseletéhez és érdekvé­delméhez, törvényekben biztosí­tott széles körű jogokkal rendel­keznek; sokoldalú nevelőmunkát folytatnak. Szocialista társadal­munk fontos intézményei. Jelen­tős szerepük van a dolgozó osz­tályok, rétegek szövetségének a szocialista nemzeti egységnek a megteremtésében és erősítésé­ben. A Központi Bizottság elisme­rését fejezi ki a magyar szak- szervezeteknek, tisztségviselőik­nek, a több mint félmillió akti­vistának önzetlen, lelkiismeretes munkájáért. O A Központi Bizottság meg­erősítette a párt szakszer­vezeti politikájának elveit. Ugyanakkor szükségesnek tartja a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának és a szakszervezeti gyakorlatnak a továbbfejlesztését. Gazdaságirányítási rendsze­rünk növeli a helyi szervek önál­lóságát és felelősségét. Ez a szak- szervezetek számára is nagyobb lehetőségeket biztosít, és különö­sen az üzemekben, a munkahe­lyeken igényli tevékenységük to­vábbfejlesztését. A helyzet és a feladatok azt követelik, hogy a szakszervezetek a termelés és a gazdálkodás ered­ményességét előmozdító tevé­kenységüket jobban hozzáigazít­sák a változó feltételekhez. A tár­sadalom, a kollektívák érdeké, hogy a szakszervezetek mozgal­mi eszközeikkel, a dolgozók kez­deményezéseinek felkarolásával erőteljesebben támogassák a ha­tékonyabb termelést, a jobb gaz­dálkodást. A szakszervezetek se­gítsék elő, hogy szorosabb össz­hang jöjjön létre a gazdálkodás követelményei és a munkamoz­galmak, a szocialista munkaver­seny és brieádmozgalom céljai, vállalásai között. A szakszervezetek erősítsék to­vább érdekképviseleti és érdek- védelmi tevékenységüket. Ve­gyék jobban figyelembe az egyes társadalmi rétegek, szakmák, fog­lalkozási ágaik eltérő, sajátos ér­dekeit. Saját kereteiken belül biztosítsanak nagyobb teret a csoportérdekek jobb kifejeződé­sének és egyeztetésének. Az ország lehetőségeit és a tagság reális igényeit szem előtt tartva dolgozzák ki javaslataikat az életszínvonal-politika tenni­valóinak sorolására, a. szociálpo­litika és a bérpolitika alakításá­ra. Fordítsanak nagyolbb gondot az ifjúsági érdekvédelemre, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok helyzetére. Az egyes vállalatok, üzemék kollektívái élet- ési mun- kakö rü Imé nyelnek alakításéiban is gondosan mérlegeim kell a helyi adottságokat és lehetősége­ket. A szocialista demokrácia el­mélyítésében növekszik a szak- szervezetek szerepe. Fejlesszék a demokratikus fórumokat, s ja­vítsák működésüket. Az eddigi­nél jobban informálják a dolgo­zókat, igényeljék és vegyék fi­gyelembe észrevételeiket, javas­lataikat. A Központi Bizottság helyesli, hogy a szakszervezetek belső életük demokratizmusának erő­sítésére, munkáljuk mozgalmi jel­legének fejlesztésére, nevelőte­vékenységük javítására töreksze­nek. Egyetért azzal, hogy a szak- szervezeti feladatok ellátlása épüljön jobban a tagság öntevé­keny táreadalmi munkájára, és váljék szorosabbá a választott testületek és a tagság kapcsolata. O Hazánkban a jelentősebb döntések előkészítésében, az országos és a helyi ter­vek kialakításában biztosítva van a szakszervezetek részvéte­le. Az állalmi, gazdasági szervek és a szakszervezeték a szocialis­ta rendszer erősítése érdekében valamennyi szinten együttmű­ködnek. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Minisztertanács folytassa azt a gyakorlatot, hogy rendszeresein áttekinti és megvi­tatja a legfontosabb közös, idő­szerű feladatokat. Kívánatos, hogy szorosabbá és tervszerűbbé váljék, az iparági, területi szak­szervezeti szerveik és a minisz­tériumok, főhatóságok, valamint a tanácsok együttműködése is. Nem kevésbé fontos, hogy az együttműködés hatékony legyen a vállalati gazdasági vezetés és a szakszervezetek helyi szervei kö­zött. O A párt-, az állami és a társadalmi szervek önálló­ságának tiszteletben tartá­sával gyakorolja vezető szerepét társadiatanunlkban. A pártmunka minden szintjén érvényesíteni kell azt az elvet és gyakorlatot, hogy a párt a szakszervezetek tevékenységét elvi-polLiitikai esz­közökkel, az ott dolgozó kommu­nistáik révén befolyásolja és irá­nyítja. Ez politikai orientálást je­lent, és következetes, magas szín­vonalú meggyőző munkáit Igé­nyel. A pártnak gondoskodni kell arról, hogy a szakszerveze­tek önálló tevékenységének poli­tikai feltételei mindenütt meg­legyenek, a szakszervezetek meg­felelően éljenek törvényes jo­gaikkal. A Központi Bizottság a szak­szervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival foglalkozó ál­lásfoglalását teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza. III. A Központi Bizottság megtár­gyalta és elfogadja a járások megszüntetésére tett javaslatot, és állást foglalt a helyi párt-, ál­lami és társadalmi irányítás to­vábbfejlesztésének kérdéseiben. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a járások mint közigazgatási egysé­gek hosszú időin át fontos sze­repet töltötték be az ország poli­tikai, gazdasági, társadalmi, köz- igazgatási rendjében. A járási párt-, állami és társadalmi szer­vek eredményes munkát végez­tek. A társadalmi, gazdasági fej­lődés azonban funkcióikat túlha­ladta. Egyidejűleg növekedett a városok és a községek önállósá­ga, javult a helyi szervek mun­kája, fcópesék a jelenleginél na­gyobb feladatok ellátására. A Központi Bizottság ezért egyetért azzal, hogy a járások mint közigazgatási egységek 1984. január 1-vél megszűnjenek. Köszönetét és elismerését fejezi ki a járási testületek tagjainak, vezetőinek és dolgozóinak társa­dalmi:,lag fontos munkájukért. Tevékenységükre a pártmunká­ban, a tanácsi és más munfcate- rületgken a jövőben is számít. O A járási hivatalok hatás­körének nagyobbik része a községi tanácsokhoz kerül. Biztosítani kell, hogy az állam­polgárok ügyeit elsősorban lakó­helyükön intézzék. Az irányítás szempontjából a községi tanácsok — a városokhoz hasonlóan — közvetlenül a megyékhez fognak tartózná. Mivel ennek feltételei még nincsenek meg mindenütt, ezért a községi tanácsok egy ré­szénél az irányítást, a hátósáigi jogkörök gyakorlását egy idősza­kon át a megye az erre kijelölt városok és nagyközségek közre­működésével biztosítja. O Növelni kell a helyi válasz­tott testületek szerepét, emelni a párt- és az igaz­gatási szervek munkájának szín­vonalát, javítani az állami tevé­kenység nyilvánosságát, társadal­mi ellenőrzését. A városi és községi tanácsok önállóságának gazdasági téren is mind jobban ki kell teljesednie. Erősíteni kell önállóságuk gazda­sági megalapozottságát, érdekelt­ségüket és felelősségüket az anya­gi eszközök gyarapításában és ha­tékony felhasználásában. Elő kell segíteni a helyi taná­csok, a gazdálkodó egységek és a lakosság közös érdekeltségen ala­puló együttműködését a települé­sek fejlesztésében. Növekedjék a lakossági fórumok szerepe a helyi gondok megvitatásában és a meg­oldási módozatok meghatározásá­ban, a végrehajtás ellenőrzésében. O A bíróságok, az ügyészsé­gek, a rendőrség, a népi el­lenőrzés és más állami szer­vek felépítése — a sajátosságok szerint — igazodjék a közigazga­tás változásaihoz. O A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a helyi állami irányítás és közigazgatás továbbfejlesztésével egy időben megszünteti a járási pártbizottsá­gokat. Funkcióikat és hatáskörü­ket a városi és az erre kijelölt nagyközségi pártbizottságokra ru­házza. A városi jogú nagyközségi pártbizottságok közvetlenül a me­gyei pártbizottságok irányítása alá kerülnek. A Központi Bizottság ajánlja a tömegszervezeteknek és a tömeg- mozgalmaknak. hogy területi szer­veiket — sajátosságaiknak megfe­lelően — igazítsák a közigazgatás­nak, a párt szervezeti felépítésé­nek változásaihoz. IV. A Központi Bizottság tudomá­sul vette az időszerű gazdasági kérdésekről, az elmúlt háromne­gyed év gazdálkodásának fő ta­pasztalatairól szóló tájékoztatót. Áttekintette az aszálykárok mér­séklésére tett intézkedéseket és az ezzel kapcsolatos további te­endőket. A Központi Bizottság tájékoz­tatást kapott az 1984. évi népgaz­dasági terv és az állami költség- vetés előkészítéséről, valamint a gazdaságirányítási rendszer fej­lesztésével foglalkozó munkála­tokról. A Központi Bizottság nagyra értékelve a jelentős erőfeszítések­kel elért gazdasági eredményeket, számba véve az egyes területeken tapasztalható elmaradásokat és nehézségeket, hangsúlyozta, hogy az idei terv teljesítéséhez foko­zott erőfeszítésekre van szükség (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents