Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-13 / 242. szám
1983. október 13. » PETŐFI NEPE ® S PAPLAN A GÁZTÁROLÓN ® Fontos és egyben befejező szakaszához érkezett a szegedi olajmezőn az óriás gáztároló építése. A 27 méter magas és 41 méter átmérőjű tartályt kívülről „műanyagpaplan- nal” borítják. A különleges hőszigetelésre azért van szükség, hogy télen-nyáron egyformán optimális hőmérsékleten tarthassák a benne levő propánbután gázt. BÁCS-KISKUNBAN IS TÁJÉKOZÓDNAK Nőtanácsi munkabizottság a szolgáltatások javításáért Eredményes a községi pártmunka Beszélgetés dr. Ivanics Lajossal Az MSZMP Politikai Bizottsága 1981. július 7-én határozatot hozott a községi pártszervek munkájának továbbfejlesztéséről. A kiskőrösi városi-járási párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban értékelte ennek végrehajtását, s meghatározta a helyi teendőket. Arra kértük dr. Ivanics Lajost, a városi-járási pártbizottság első titkárát, válaszoljon néhány kérdésünkre. A nőktől, a családoktól is magkérdezik a nőmozgalmi aktivisták: lakóhelyükön megfelelő-e a .szolgáltatás, segíti-e a házimunkát, az ellátást? A Magyar Nők Országos Tanácsának egyik munkabizottsága a következő hetekben Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Zala megyében vizsgálódik, ahol az utóbbi hónapokban a tanácsoknál, a szolgáltató vállalatoknál és szövetkezeteknél már érdeklődött a szolgáltatások helyzete és fejlesztésének lehetőségei iránt, A tapasztalatokat, javaslatokat a Nőtanács ismerteti majd az illetékes minisztériumokkal, főhatóságokkal azért, hogy hozzájáruljanak a családsegítő szolgáltatások jobbításához. Beszámolóikban leírták, hogy a szolgáltató egységek számának gyarapítása, a jelenleginél arányosabb telepítése szükséges. A textiltisztítások, a háztartási gépek és eszközök, illetve lakások javításának határidejét csökkenteni kellene. Helyenként már alkalmazkodnak a lakosok igényeihez: a reggeli, az esti órákban, szombaton is végeznek javításokat a megrendelőknél. Egyes üzletek azonban nem a legmegfelelőbb időben tartanak nyitva. Kérték a vásárlók a többi között azt is, hogy a TÜZÉP-telepeken szombaton, a piaci pavilonokban vasárnap is árusítsanak. A MNOT másik munkabizottsága az Egészségügyi Minisztérium szakembereivel együtt a család- és nővédelmi tanácsadók tevékenységét vizsgálta az utóbbi hónapokban. Megállapította: a gyógyintézetek szülészeti, nőgyógyászati osztályain tíz évvel ezelőtt létesített tanácsadók általában betöltik szerepüket, főleg a területi és az egyetemi központokban levők nyújtanak magas színvonalú szakellátást, segítik a betegségek megelőzését, a gyógyítást. Fontos, hogy a család- és nővédelmi tanácsadók együtt munkálkodjanak az időskorúakkal foglalkozó hálózattal, a speciális gondozókkal, jobban illeszkedjenek a nevelés, az oktatás, a felvilágosítás és ismeretterjesztés rendszerébe. A lehetőségek szerint e tanácsadók közt legyenek védőnők, pszichológusok, pedagógusok, akik válaszolnak a családi élettel, a párválasztással, a házassággal, az életmóddal, az életvitellel kapcsolatos kérdésekre. Ajánlották azt is, hogy tovább kísérletezzenek a házasság előtti tanácsadás megfelelőbb, személyhez szólóbb formáinak kialakításával. KÉRDÉS: Mi indokolta e határozat végrehajtásának értékelését? VÁLASZ: — E téma megvitatása nagyon időszerű volt, hiszen a korábban megjelölt célok összességükben megvalósultak, azonban a községekben módosultak a politikai munka feltételei. Változtak, fejlődtek a gazdasági, társadalmi, ideológiai viszonyok. A dinamikusabb fejlődés a nagyobb településekre, Ke- celre, Soltvadkertre ás a nagyobb lélekszámú községekre volt jellemző, a kicsikben az előrelépés lassúbb volt. A mezőgazdaság szerepe változatlanul meghatározó, az ipari tevékenység aránya nőtt, amelynek bázisa a telephelyek és a szövetkezeti melléküzemágak. Községeinkben törekedtek a rendelkezésre álló fejlesztési források legcélszerűbb felhasználására; döntési lehetőségeiket, önállóságukat viszont az anyagi eszközök hiánya korlátozta. — A településfejlesztési feladatok gyorsabb végrehajtását segítette a vállalati, a szövetkezeti, a lakossági hozzájárulás, a társadalmi munka. Ennek nyomán javult az egészségügyi, a szociális és a kommunális ellátottság. Változott a falvak társadalmi szerkezete, a lakosság korábbi csökkenése a kisközségekben megállt, a nagyok lélekszáma emelkedett. Nőtt az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya, de a munkalehetőségek javulása ellenére, még mindig magas az eljárók száma. KÉRDÉS: Miképpen segítette a községek pártszerveit, szervezeteit a pártbizottság? VÁLASZ: — A városi-járási pártbizottságnak a községi pártszerveket és szervezeteket irányító munkája hatékonyabbá vált. Politikai szervező, irányító, ellenőrző tevékenysége a községek társadalmi, gazdasági, ideológiai helyzetének további javítására, a helyi pártszervek és szervezetek ténykedésének fejlesztésére irányult. A városi-járási választott testületek egyes aktuális témák napirendre tűzésével, a pártszervek és szervezetek, az állami, gazdasági és társadalmi szervek kommunista vezetői számára konkrét feladatok meghatározásával jól segítették a községek népességmegtartó képességének javítását, törekedtek az ellátásban meglevő különbségek csökkentésére. Foglalkozott a pártbizottság a falvak lakás- és telekellátásának helyzetével, a végrehajtó bizottság az egészségügyi ás szociális, valamint a kereskedelmi ellátással. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság határozataiban a települések nagyságát, gazdasági, társadalmi és ideológiai helyzetét figyelembe véve határozta meg a feladatokat. Segítséget nyújtott ahhoz, hogy a községi pártszervek és szervezetek programjaikban a helység fejlődését meghatározó legfontosabb feladatokat határozzák meg. — Az idei gazdasági teendőket megjelölő határozatban például a MEDICOR sóit vadkerti üzemét az általa gyártott inkubátorcsalád világpiaci igények szerinti fejlesztésére, a keceli és császár- töltési ipari szövetkezetét a termékszerkezet korszerűsítésére, a nem rubel elszámolású export bővítésére hívta fel. A mezőgazdaságban feladatul adta Kecelen a szarvasmarha- es a juhtenyésztés lehetőségeinek keresését. A KB 1983. június 23-i határozatából adódó helyi feladatok között Fülöpszálláson, Soltvadkerten, Csengődön a gabona vetésterületének, Bócsán, Páhin, Akasztón a takarmánynövények vetésterületének és termésátlagának növelését, a termények exportálását tűzte ki célul. Tabdin, Imrehe- gyen, Kaskantyún a növénytermesztésre alkalmatlan területeket hasznosítani lehetne erdőtelepítéssel. Megkülönböztető jelleggel jelöltük meg a községek legfontosabb településfejlesztesi feladatait: Kecelen például az ipari bázis megteremtését, Soltvadkerten az ellátás javítását. Foglalkozott a végrehajtó bizottság az ésszerű földhasznosítással, s javaslatot tett a parlagterületek csökkentésére is. KÉRDÉS: Milyen eredményei voltak a pártbizottság szervező, egyeztető tevékenységének? VÁLASZ: — Szorosabbá vált a város és a községek kapcsolata. A mezőgazdasági szövetkezetek, az állami gazdaság, a boripari vállalat vezetőivel kezdeményezett együttműködés a térség termelési, értékesítési kooperációjának javítását, a bor exportjának növelését, a pincegazdaság ás a mezőgazdasági üzemek szerződéses kapcsolatainak szélesítését eredményezte. Létrejött a szövetkezetek együttműködési tanácsa a BORKÖV-ön belül, s a járásban többen középtávú szerződést kötöttek a pincegazdasággal. A bőriparral folytatott tárgyalások fő célja a kiskőrösi pincészet fejlesztési terveinek gyorsabb végrehajtása mellett a községek gyümölcstermésének helyi feldolgozása, a telepítéseket támogató termelési együttműködések szorgalmazása volt. A falvak ellátásának javítása, az üzemek energiafelhasználásának csökkentése érdekében jött létre a pártbizottság kezdeményezésére a földgáz-társulat. Célja: a községek és a városi üzemek gázellátása a kis gázlencsék hasznosításával, illetve az országos hálózatról. KÉRDÉS: Javult-e a pártbizottság községi pártszervezeteket és alapszervezeteket irányító munkája ? VÁLASZ: — Rendszeressé vált a választott testületi tagok részvétele a községi pártrendezvényeken. Tájékoztatókkal, javaslatokkal segítik a helyi pártszerveket. A megyei pártbizottság tagjai megismerkedtek a kisebb községekkel, a kedvezőtlen gazdasági feltételek között működő gazdaságokkal. A falusi párttitkárok munkáját jól segítik a havonta tartott hatáskörititkári, és a félévenként, vagy egy- egy fontosabb határozat feldolgozásának segítésére összehívott össztitkári értekezlet. Erősítettük ezek tapasztalatcsere-jellegét. A császártöltési pártvezetőság, a tázlári községi alapszervezet a pártépítés eredményeiről, gondjairól, az állami gazdaság és az ipari szövetkezet a szocialista brigádmozgalom helyzetéről és feladatairól számolt be. A községi alapszervezeteken belüli jobb munkamegosztást segíti a reszortfelelősök továbbképzése. A párt- bizottság kiemelt feladatának tekintette a községi politikai, állami ás gazdasági munka személyi feltételeinek javítását. Káderutánpótlási tervének megfelelően, több esetben a politikai munkában élenjáró elvtársakat javasolt vezető beosztásba állami szervek, intézmények élére. KÉRDÉS: A községi pártszer- vek mit tettek a határozat végrehajtásáért, és milyen eredménynyel? VÁLASZ: — A községi pártszervek és alapszervezetek jól érvényre juttatták a párt vezető szerepét. Valamennyien előreléptek a gazdasági munka helyi feladatainak kialakításában, a végrehajtás- szervezésében, ellenőrzésében. A testületi tevékenység tervszerű, a pártszervek és alapszervezetek a legfontosabb kérdéseket tűzik napirendre. A gazdaságpolitikában a községi pártszervek és alapszervezetek kezdeményezők az új, korszerű termelési eljárások bevezetésében; Imrehegyen például a termékszerkezet átalakításában, Kecelen a háztáji termelés integrálásában, Akasztón, Csengődön, Tázláron a szabad munkaerő lekötésében. Javult a tanácsok pártirányítása. A tervszerű köz- ságpolitikai tevékenység nyomán, társadalmi összefogással jelentős beruházások valósultak meg Császártöltésen, Kecelen, Soltvadkerten. A lakosság ideológiai, kulturális felemelkedését eredményesen segíti a községi pártszervek és szervezetek ideológiai, agitációs és propaganda- munkája. A jelenlegi pártoktatási évben több mint ezren vesznek részt szervezett oktatásban. KÉRDÉS: Milyen tennivalók várnak a községi pártszervezetekre? VÁLASZ: — Feladataikat hosz- szabb távra jelöltük meg. Ezek végrehajtásakor figyelembe kell venni a községek állami irányításában bekövetkező változással előálló új helyzetet és azokat az új teendőket, amelyek a központi és a megyei párthatározatokból reánk hárulnak. Továbbra is elsőrendű feladatnak tekintjük a városi-járási pártbizottság községi pártszerveket irányító munkájának javítását, önállóságuk további növelését. El. kell érnünk, hogy a pártszervek valamennyi településen ténylegesen gyakorolják a hatáskörükből adódó jogosultságukat, önállóan döntsenek helyi kérdésekben. A magasabb követelményekkel összhangban javítani szükséges a községekben a politikai munka személyi feltételeit, megfelelő munkamódszereket kell kialakítani. Célunk, hogy a községi pártszervek eredményesebb politikai munkája nyomán javuljon a települések népességmegtartó képessége, csökkenjenek az ellátásban még meglevő különbségek. Jobbá kell tenni a tanácsok pártirányítását, a lakosság bevonását a fejlesztési célok kialakításába. A kommunális, szociális, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi alapellátást az igényeket kielégítő mértékben kell biztosítani. A községi pártszervek gazdaságpolitikai munkája ösztönözze a gazdálkodó szervezeteket a termelési szerkezet korszerűsítésére, a vezetés színvonalának emelésére, az együttműködések bővítésére. E feladatok végrehajtásához a korábbinál nagyobb rugalmasságra, hozzáértésre van szükség. Ehhez igényelni kell a párttagok példamutatását, kezdeményezőkészségét, vitakészségének javítását, pártmegbízatásaik példamutató teljesítését — mondta befejezésül dr. Ivanics Lajos. Gémes Gábor KORSZERŰ MUNKARUHÁK, VÉDŐESZKÖZÖK Kiállítás a dolgozó emberért Szeretet Egymásnak adják a kilincset az emberek Vakarelszki elvtársnál. Lihegve beront Angelova és mondja: — Vakarelszki elvtárs ez a Tomova egyszerűen kibírhatatlan. Jönnek hozzá, ő meg a subaszőnyegével foglalatoskodik. Ha jegyzőkönyvet kell vezetnie — rossz a szeme, viszont ha a szőnyegről van szó — egy sassal is fölvehetné a versenyt. Nagyon kérem önt, szóljon neki! Angelova kimegy, Vakarelszki pedig fölemeli a kagylót: — Tomova, igaz, hogy valami szőnyeget csináltál? — Igaz, Vakarelszki elvtárs. Szarvas és két ünője. Ha érdekli a feleségét, odaadom a mintát. — Tomova, hímezz, csak hímezz, de óvakodj Angelovától! — mondja szigorúan Vakarelszki. — Menj inkább varrni a telefonközpontba! Kopognak, belép Sztankov. — Vakarelszki elvtárs, Dra- giev naponta bonyolít le vidéki hívásokat valamilyen Ve- rocskával. Figyelmeztettem, s tudja mit válaszolt? Nem tudok otthonról telefonálni, mert az asszony, ez a tigris, kikaparja a szememet. — így van rendjén, őrizni kell a családi tűzhelyet — mondja gondterhelten Vakarelszki. A váratlan érvtől Sztankov dadogni kezd: — Ho-ho-hogyan, talán helyénvaló dolog magáncélokra használni a vállalati eszközöket? — Persze, hogy nem helyénvaló — mordul rá Vakarelszki és elküldi egy kézmozdulattal. Ezután fölemeli a telefonkagylót és beleordít: — Dragiev, hogy van ez a dolog a vidéki magánbeszélgetéseiddel? — Persze az én dolgom rögtön szemet szúr — mondja keserű hangon Dragiev, — de ha ez a kongatófa telefonközpontos betegszabadságra megy és utána nem adja le az igazolást, nem tűnik föl. — Miért a központost kevered bele? — szidja össze Vakarelszki. — Sztankov panaszkodott. Akkor ő meq miért oktat gépjárművezetést munkaidőben? — vicsorgatja a fogát Dragiev. — Ó, a nyomorult jezsuita! — Ne sértegesd! — Nem önnek mondtam, hanem neki... — Tudom, hogy neki, de őt sem szabad. Végül is felnőtt férfiak vagytok. Akkor bonyolítsd a vidéki hívásaidat, amikor ő oktatni megy, megértetted? — Az ön szava törvény, Vakarelszki elvtárs! — válaszolja engedelmesen Dragiev. Vakarelszki elégedetten bólint és elmosolyodik, mintha a gyermekeivel játszana a szőnyegen ... Jordan Popov Fordította: Adamecz Kálmán A kecskeméti szakszervezeti napok programjának egyik sajátosan érdekvédelmi jellegű rendezvénye az a munkaruházati és egyéni védőeszköz-kiállítás, amelyet tegnap nyitottak meg az SZMT Rákóczi úti művelődési központjában. Princz László, a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa titkára megnyitó beszédében rámutatott: ha a munka olyan veszélyekkel jár, amelyeket nem lehet kiküszöbölni, akkor egyéni védőeszközök alkalmazása válik szükségessé. A bemutatóval és ankéttal egybekötött kiállítás pedig azt a célt szolgálja, hogy segítséget nyújtson a munkaruhák, védőeszközök kiválasztásához, beszerzéséhez. Az SZMT titkára után Bársony Istvánná, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet csoportvezetője emelkedett szólásra, s tartott előadást az intézet munkájáról, a védőeszköz-ellátottságról. Elmondta, hogy valamennyi gyártó és fejlesztő bejelentési kötelezettséggel tartozik, és csakis a Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet jogosult a védőeszközök minősítésére, a forgalomba hozatal engedélyezésére. Kérte a jelenlevőket — Bács-Kiskun megyei vállalatok munkavédelmi szakembereit. szakszervezeti tisztségviselőit —. ha olyan veszélyforrást észlelnek üzemükben, amely ellen már nincs védőeszköz, vagy ami van, az korszerűtlen, jelezzék ezt a kutatóintézetnek, ahol gondoskodnak a hiány pótlásáról. S ezek után arról, hogy mit láthatnak a kiállítást megtekintők. Elhozta Kecskemétre termékeit a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat, a MEDTEXT Társaság (ennek tagja a Bajai Finomposztó Vállalat is), az ERGOTEXT (a gyártók között felfedeztük a Kalocsai Konfekcióipari Vállalatot), a MÜÁRT ás a budapesti Tímáripari Szövetkezet. Láttunk csinos divatköpenyeket, sérülések ellen védő kesztyűket, orvosi és ápolónői ruhákat, műtősingeket, továbbá higanytól védő köpenyt és nadrágot, saválló gumicsizmát. A munkaruhák változatos színükkel keltettek feltűnést: a hagyományos sötétkék mellett megjelent a türkiz, a citrom- és a narancssárga árnyalat is. Életet menthetnek meg a fényvisszaverő közúti esőkabátok, mellények, övék, sapkák és természetesen a védősisakok. De megfelelő a választék védőszemüvegből, bakancsból, bőr védőeszközökből, biztonsági övékből is. A kiállítás megnyitóját ankét követte, ahol a szakemberek válaszoltak a látogatók kérdéseire. Ezután manökenek jelentek meg a színpadon, akik bemutatták a munkaruhák és a védőeszközök viseletét, használatát. S. B. Balatoni halak rádióadóval A Balatoni Halgazdaság* Vállalat szakemberei — a célszerűbb és eredményesebb halászat érdekében — folyamatosan figyelik a halak rujzási körzeteit. Tavaly több ezer, festékkel megjelölt halat engedtek vissza a vízbe, a közelmúltban pedig néhány jól megtermett — tíz-tizenöt kilós — busára erősítettek miniatűr adókészüléket. A „rádiós halak” útját néhány napja a Tihanyi Limnoló- giui Intézet kutatóhajójá- val kísérik nyomon. Mint megállapították, a halak 40 kilométeres körzetben mozognak, messzebb nem mennek, rendszeres tartózkodási helyük iól bemérhető. Ezt bizonyítják a „festett halak” is: a Keszthelyen vízbe rakottak közül egyet sem fogtak a siófoki körzetben. A busákat néhány éves korukban célszerű kifogni, miután nem szaporodnak a tóban, ezeknek a növényevő halaknak csak nevelőhel.vük a Balaton, jó hát tudni merre tanyáznak az idősebb példányok. Hamarosan a fo. gas-süllök vonulását is rádiós méréssel figyelik • Csinosak, praktikusak a munkaruhák, biztonságosak a védőeszközök. (Pásztor Zoltán felvétele)
