Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
1983. október 11. Q PETŐFI NÉPE 9 5 Merre tart a közoktatás? Nevelőtestületekben, tudományos intézetekben, társadalmi szervezetekben országszerte megvitatják a Művelődési Minisztériumnak a közoktatás fejlesztésére vonatkozó — a Köznevelés 28. számában ismertetett — javaslatait. A tervezet a tavaly áprilisi oktatáspolitikai határozatra épülve az ezredfordulóig fogja át a tennivalókat. Szól a társadalmi, gazdasági folyamatok és az oktatási rendszer összefüggéseiről, a tartalmi, pedagógiai munka és az intézményrendszer fejlesztéséről, az anyagi-személyi feltételek javításáról és az irányítási rendszer tökéletesítéséről. Nem egy kérdésben több megoldási változatot is közöl, a végleges döntéshez még hozzájárulnak a szakmai-társadalmi viták, s az így jóváhagyott, kiegészített programot terjesztik majd a Minisztertanács elé. Ezzel párhuzamosan jelent meg a felsőoktatás átfogó fejlesztésének dokumentuma a Felsőoktatási Szemle szeptemberi számában. Ezt az anyagot is vitára bocsátották. Oktatásunk egészéről születik tehát hamarosan reformtervezet, melynek hatékonyságát a széles körű társadalmi vita minden bizonnyal elősegíti. Ezzel a céllal rendezték a napokban azt a fórumot is, melyen megyénk több alsó- és középfokú oktatási intézményének vezetői és más szakmai szervezetek képviselői vettek részt. c.l>G°S „Hány urat szolgáljanak?” A központi javaslatokat általában egyetértéssel fogadták, de több kiegészítést tettek azokban a témákban, amelyekben túlságosan általánosan fogalmazott a minisztérium. Aggályok is felmerültek a tervezet végrehajthatóságát illetően; elsősorban az anyagi feltételekre vonatkozóan. „Hány urat szolgáljanak az iskolák?” — fogalmazta meg humorosan a kérdést egy hozzászóló. Jelenleg ugyanis mástól kapják a szakmaimódszertani irányítást és mástól a megvalósításhoz szükséges pénzt. Ezt mindenképpen jó lenne összhangba hozni. Hasonló feszültségeket szül az a módszertani bizonytalanság is, amely sok általános iskolában — főleg az alsótagozatban — uralkodik. A pedagógusok félnek a jól bevált, hasznos, régi eljárásokat alkalmazni, az új módszerek pedig még kiforratlanok. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy össze kell hangolni a nevelési-oktatási terveket az óvodától kezdve — melyet általánosan kötelezővé kellene tenni — egészen a középiskoláig. A mostani alsótagozatos követelmények túlméretezettek, ugyanakkor fontos dolgokat elhagyott az ú.i tanterv. Az egyik felszólaló szerint, ha valaki ma megtanulja az 9—8. osztályos történelem anyagot, bátran nekivághatna egy szakközépiskolai érettséginek ... Hasonló ellentmondás, hogy néhány tantárgyban előbb vezették be az új tantervet a gimnáziumokban, mint az általános iskolában. Holott ez az utóbbira épül. Nehezen teljesíthetőnek tartották a tanárok az oktató-nevelő munka színvonalának emelését, a demográfiai csúcs évfolyamaiban. AZ IFJÚ KERAMIKUS A differenciált képességfejlesztés kiscsoportos foglalkoztatást igényelne. A pedagógus és tanítványa közötti személyes kapcsolat bővítésére sincs sok lehetőség negyvenes osztálylétszám mellett. Pedig a javaslat a középfokú oktatás — fokozatosan megvalósuló — általánossá tételét is célul tűzi. Többen a szellemi munka leértékelődésének tulajdonították, hogy a továbbtanulásra felkészitő gimnáziumokban egyre kevesebb a fiú és a fizikai dolgozók gyermeke. De a tantestületekből is úgy hiányzik a férfi, mint csonka családból az apa. Az egyik szenvedélyes hozzászóló a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazását Egyszerű parasztház Tisza- kécske közepén a Tisza utcában, berendezése nagyszüleinek hajdanvolt egyszerűségét idézi. A szobában tulipános láda, barna szekrény, búbos kemence. Mindezek mellett a faltól-falig szőnyeg és szalma helyett laticelre vetett ágy bontja meg a régmúlt idők hangulatát. A konyhából nyíló műhelyben száradó kerámiák, szobrok sokasága. A bejárattal szemben a nyitott ablaknál surrogó hangot keltve pörgeti a korongot Faludi Zsolt, aki augusztus 20-án a Parlamentben vette át a Népművészet Ifjú Mestere címet. — Hogyan kezdődött? — Az érettségit követően valahogy nem találtam a helyem ... Voltam filmgyári asszisztens, gyermeknévelő, betanított munkás, próbálkoztam még a toliforgatással is — de egyik sem volt az igazi. Aztán, három éve itt, a magyar közoktatás lejáratásának nevezte és a legelsők között megoldandó feladatként jelölte meg ennek megszüntetését. Szerinte mind a férfiakat, mind a pályájukat elhagyott pedagógusokat az elköcsi és anyagi megbecsülés javításával lehet visszacsábítani a katedrára. Sok vagy kevés? Siralmasnak tartották a fórum résztvevői az anyanyelvi nevelés helyzetét is; heti egy-két óra erre nagyon kevés. Felvetődött az osztályokon belüli csoportbontás szükségessége, amely az orosztaTiszakécskén megismertem Du- gár János keramikust — a Népművészet Ifjú Mesterét —, aki 'a művelődési ház fazekas-utánpótlásával foglalkozott. Ekkor végre azt éreztem, hogy megtaláltam, amit keresek. Családunknak a háza üresen állt, így a hely adott volt. Az alapanyagért sem kellett messzire menni... — Elmondaná a munkafolyamatokat? — A minta égetéspróbája után kibányászom az agyagot. Megszárítom, beáztatom, iszapolom, kiszikkasztom, előgyúrom, majd a korongon ismét átgyúrom. Ezután ölthet alakot a minta, amit többé-kevésbé a népi hagyományok alapján készítek el. A száradás után előégetés — szaknyelven zsengálés — következik, majd a lehűlést követően vízzel összekevert mázba mártom a tárgyakat. Színezésre agyagszerű pépet, kaolint, földpátot, alunításban már megvalósult. A középiskolai tanárok ugyanakkor elengedhetetlennek tartották a heti óraszámok csökkentését; nagy megterhelés a gyerekeknek a délutáni tanítás. A szabad szombat bevezetése ugyanis erre kényszeríti az iskolákat, hiszen a tananyag nem csökkent. Pedig — eb. ben tanár és diák egyetért — erre is szükség lenne, éppen a tudnivalók mélyebb elsajátítása érdekében. A tanév beosztásának olyan megváltoztatását is lehetségesnek tartották a jelenlevők, amely néhány téli szombatot visszaadna az oktatás céljaira: ezzel is csökkenteni lehetne a délutáni órák számát. Szó esett az ifjúsági szervezetek formális, elbürokratizálódott működéséről is. Ezt a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő programokkal, valóságos feladatokkal kell felfrissíteni. Meghatározó: a pedagógus A hozzászólásokat, véleményeket —, melyeket a pedagógusok egyénileg is elkü'dhettek a Köznevelés szerkesztőségébe — a Művelődési Minisztériumban összegzik, értékelik. Jóllehet, néhány terv — bizonyos feltételek hiánya miatt — máról holnapra nem valósulhat meg, de mint Köpeczi Béla művelődési miniszter a központi javaslat bevezetőjében kifejtette: „Az oktatás fejlesztésének kulcskérdése minden szinten, hogy megfelelően felkészült, a tudománnyal, a társadalmi fejlődéssel, a pedagógia új eredményeivel lépést tartó pedagógusok tanítsanak és neveljenek.” Ez pedig nem csak anyagi kérdés. Szabó Klára míniumoxidot használok, az új- raégetés után ettől nyeri el a munkadarab az időálló, csillogó szinét. — Mik ezek a „munkadarabok”? — A népi motívumok megőrzésével asztali edényeket, díszműárukat, sőt cserépkályhákat is készítek. Az utóbbit a régi parasztfazekasok módszerével korongon formázom, majd négy- szögletes fakereten húzom át. A helyszínen törekes agyaggal ragasztom össze az elemeket. — További tervei? — Az év végén — meghívásra — az ausztráliai Tasmániába utazom ■ a feleségemmel, aki jelenleg mesekönyv-illusztrálással foglalkozik. A távoli országban is szeretném fejleszteni szakmai tudásom, de elsődleges célom a nyelvtanulás. V. K. F. Tiszakécskén surrog a korong mikor a járásbíróság felbontotta a házasságukat, Poloni Béla úgy érezte, mintha a lelkét feszítették volna keresztre. A tanácsvezető bíró egykedvű szakértelemmel sorakoztatta a tényeket. Minden szava korbácsütésként érte a férfit. Szenvedés volt a számára, ahogy a bíró történetté formálta az eseményeket. Zakatoló agyával megértette, hogy Irénnel kötött házasságuk eleve felbontásra volt ítélve. Szé- gyellte, hogy mindezt csak most fogta fel, ahogy az időnként órájára pillantó bírót hallgatta. Fészkelődött a nyikorgó székben. Forró verejték indult el feje búbjától és csomókba nedvesítette a haját. Pillanatok alatt a testére tapadt az inge és a tenyeréből az asztalra csöpögött a víz. Látta, hogy Irén fölényes mosollyal hallgatja a bírót, miközben segít ügyvédjének összeszedni az irományát. Az ő ügyvédje félig felemelkedve a helyéről hajolt meg a bíró irányába, aki már egy másik aktát húzott maga elé. A folyosón közölte az ügyvédjével, hogy mindenben egyetért a bírósággal, aztán leballagott a kopott lépcsőn. Kilépett a napégette, poros térre. Tudta, hogy ezzel lezárult életének egy szakasza. Nagyon fájt neki, hogy Irén nevetségessé tette őt ebben a kisvárosban. Eltűnődött. A bíró azt mondta, hogy szerelmi házasságnak indult. Ezek szerint Irén is szerette őt valamikor. Szerette, aztán egy idő után már nem szerette. Most gondolt először arra, hogy milyen bonyolult az ember érzésvilága. Eszébe jutott gyermekkora kedvenc időtöltése, amikor egy pontról elindulva kellett a ceruzát végighúzni görbe vonalakon megszakítás nélkül a célig. Ilyennek képzelte el a láthatatlan érzéseket, amelyek szünet nélkül irányítják az ember cselekvéseit. De vajon mi okozza az érzések változását? Belső okok folytán érez az ember egy dolog feVégállomás lől ellentétesen. Egy adott pillanatig szeret, kedvel valakit, vagy valamit, aztán nem szereti, gyűlöli, vagy közömbös iránta. Vagy a külvilágban pergő események, más ember magatartása formálja, változtatja a vele kapcsolatban állók érzéseit. Rádöbbent, hogy itt kell sorsuk alakulásának a titkát keresnie. Ellépett a bíróság kapujából. A gondolat nem hagyta nyugodni, ö is oka lehet, hogy Irén elhidegült tőle. A bíró mondta így, hogy elhidegült. Milyen jól kifejezi az érzelmi és magatartásbeli változást. Visszaidézte az együtt töltött éveket. Szinte belefajdult a feje, de nem jött rá, mikor fordult el tőle első ízben unottan a felesége. Számára csak a munka és Irén létezett. Igyekezett mindent megadni neki. Gondtalanul éltek kettesben, amikor egy reggel Irén felszólította, hogy költözzön el, mert nem akar vele élni. Mit tehetett, a ház Iréné volt, összepakolt és elment. Sokáig nem akart válni. Ezért volt ez a kínos tárgyalás és most itt ácsorog a téren tanácstalanul. Így történt. Ennél többet magának sem tud mondani. Kiballagott az állomásra. Egy darabig a peronon tétlenkedett. Nem tudta, hogy minek, milyen céllal jött ide. Kifejezéstelen arccal bámulta a megálló és gyorsan elhúzó vonatokat, az utazó és érkező embereket. Megszomjazott. Beült a restibe, egy korsó sört kért. Éppen inni akart, amikor három vidám fiatalember telepedett le a szomszéd asztalhoz. Poloni Béla egész testébert megremegett. Fogai odakoccantak a korsó széléhez. Letette anélkül, hogy ivott volna belőle, összeszorult a torka. Megint ellepte a verejték. Tekintete összeakadt az egyik fiatalemberével. Az abbahagyta a nevetést, zavartan másfelé nézett. A másik kettő is észrevette őt. Halkan szót váltottak és rendelés nélkül eltávoztak. Poloni Béla a sörére meredt. Megint hallotta a tárgyaláson elhangzottakat. A borospincéknél volt olyan mulatozás, amikor Irén jókedvében három fiatalember kérésének is engedett. Megszokhatta. Annak idején az apja vendégei is jól jártak. A sör habja eltűnt. A korsó aljáról fáradt buborékok úsztak a felszínre. Belekóstolt, de nagyon keserűnek találta, az asztalra helyezte. A keze már nem remegett. A verejték is leszáradt róla. A zsebébe nyúlt, kitette a sör árát, megszámolta a pénzét és a pénztárhoz ballagott. A vasutas halkan kérdezte, hogy hova akar utazni? Mindegy, válaszolta Poloni Béla, amerre a legközelebbi vonat megy és leszámolta a pénzét. Aztán felkászálódotti_ egy vonatra és amikor az kihúzott az elcsendesült állomásról, mélyen kihajolt az ablakon és leköpte egész addigi életét. Majd a fejét nekitámasztotta a zötyögö ablakrámának és elaludt. Álom nélkül aludt, mint a nagyon nyugodt emberek. Hajnalban a kalauz ébresztette. Közeledtek a végállomáshoz. Ki- Tekintett az ablakon. Homokdombokat látott, szépen művelt szőlőtáblákat. Még sohasem járt ezen a vidéken. Felállt a helyéről. Szétnézett a fülkében. Az apró égők fénye és a hajnali derengés tett láthatóvá egy-egy alakot. Vele szemben idős férfi pakolászott. Egész magatartásán érződött, hogy úr a maga portáján. Lesegítette a bőröndjeit. Az öreg megköszönte és érdeklődéssel nézte Poloni Bélát. Meg is kérdezte, hova utazik így poggyász nélkül. Poloni Béla egy darabig nem válaszolt. Kinézett az ablakon. Megdöbbentette, hogy nem tudja, hova megy. Leszegte a fejét. Most még nem tudom — mondta halkan. Majd lesz valahogy, munkát keresek. Az van itt bőven, nyugtatta meg az öreg és elnézte Poloni Béla erős munkáskezét, tisztességes öltözékét. Aztán megszólalt. Jöjjön hozzám. Nálam meglehet, ha rendes munkásember. A vonat begördült az állomásra. Mint két meghitt barát ballagtak hazafelé. A kelő napsugarak kísérték őket. Azóta sok év telt el. Poloni Béla szőlőjében kilós fürtök csünge- nek a végtelennek tűnő sorokban. Egyedül telepítette, egyedül műveli. A szőlő végében álló tekintélyes ház már be van vakolva és biztos otthont ad gazdájának. Sok téglát rakott egymásra, amíg idáig eljutott. Pincéjében aranyló bor hűsöl. Csak asszony nincs a háznál. Árvay Árpád PÁRTAYNÉ ÉBER ANNA KIÁLLÍTÁSA Megdöntött fák Kecskeméten, a Petőfi Sándor utcai képcsarnokban szeptember 29-től a XX, századi magyar pik- túra kiforrott, élő hagyományaira építő művész festményeit, pasztelljeit láthatjuk. Pártayné Éber Anna festőművész ismert művész'család gyermekeként 1905- ben született Baján. (Édesapja, id. Éber Sándor és fivére, ifj. Éber Sándor, szintén festőművész.) A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. Mestere közvetítésével már ezekben az években éreztette hatását művein a nagybányai iskola, mely a közvetlen naturalizmust tekintette kiindulási alapjának. Az országban az elsők közt részesült olaszországi ösztöndíjban: Firenzében s Rómában tanult. A tanítás, dekorációs, restaurá- v ciós munkák, kézimunkák hímzése mellett napjainkig aktív festőművészeti tevékenységet folytat. Sokoldalúságára, komplex formálókedvére jellemző: a tárlaton látható valamennyi képet önmaga keretezte. Kiállításán láthatunk lírai portrét (Nagyapa), klasszikus virágcsendéletet, de képei között meny- nyiségileg és minőségileg a „plein air” (szabad természet) tájképfestészete a jellemző. Legjobb vász• Nagyapa nain felhasználja az impresszionizmus technikai eredményeit (a színek felbontását, a világos festésmódot, az ecsetvonások szaggatottságát), s ötvözi az expresszio- nizmus pszichikai erőivel, őszinte indulatával. Nem a rajz, hanem a szín eszközeivel jeleníti meg a formákat. Egyes képein (Vihar, Szeles Balaton) túl is lép ezen, nemcsak a formákat bontja fel, hanem a színeket, s a fényt is, melyek a kompozíció alapjává, a tér létrehozójává válnak. A „plein air” erdőinek, egyes fáinak sajátos személyiséget teremt. A Homokos Duna-part című képén a valószerűen, azonos szögben megdőlt fákat úgy ábrázolja, mintha potenciális energiával rendelkeznének, ami bármely pillanatban mozgási energiává alakulhat. Az „erők”' (az azonos dőlési szögű fák, s árnyuk) irányát hangsúlyos erővonalakkal — a lombon áttörő fény csíkjaival — jelzi. Tájképeire jellemző a nyugalom, s mozgás szintézise. E mozgás előfordulhat mint kontrasztos színsíkok mozgása vagy finom fokozatokra bontott tónusok, leggyakrabban zöldek, kékek (Erdő, Katángkóró) előre, s hátra történő mozgása, lebegtetése a térben. Művészetének értéke nem iskolákba, stílusokba, irányzatokba illeszthetőségével vagy forradal- miságával, hanem őszinteségével, a képeken jelenlevő derűvel, harmóniával mérhető. Károlyi Júlia KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 9 kecskeméti Katona József Színház 1983. október havi műsora 14. péntek este 6 óra 15. szombat este 7 óra 16. vasárnap de. 11 óra 17. hétfő este 7 óra 20. csütörtök este 7 óra 21. péntek este 7 óra 22. szombat este 7 óra 23. vasárnap de. 11 óra 23. vasárnap este 7 óra 24. hétfő este 7 óra 26. szerda este 7 óra 27. csütörtök este 7 óra 28. péntek este 7 óra 29. szombat de. 11 óra 29. szombat este 7 óra 30. vasárnap de. 11 óra 30. vasárnap este 7 óra 31. hétfő este 7 óra HÁRY JÁNOS Bemutató előadás KIRÁLYI VADÁSZAT Katona-bérlet HÁRY JÁNOS KIRÁLYI VADÁSZAT Somlay-bérlet KIRÁLYI VADÁSZAT KIRÁLYI VADÁSZAT JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! HÁRY JÁNOS JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! KIRÁLYI VADÁSZAT JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! KIRÁLYI VADÁSZAT HÁRY JÁNOS JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! HÁRY JÁNOS JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! KIRÁLYI VADÁSZAT Blaha-bérlet Katona-bérlet Déryné-bérlet Kodály-b érlet Kelemen László Kamaraszínház 14. péntek este 9 óra 15. szombat este 10 óra 17. hétfő este 7 óra 20. csütörtök este 7 óra 28. péntek este 7 óra 31. hétfő este 7 óra DON CRISTOBAL KOMÉDIÁSDI ILLYÉS GYULA- az Ifjúsági EMLÉKEST Otthonban DON CRISTOBAL KOMÉDIÁSDI DON CRISTOBAL KOMÉDIÁSDI DON CRISTOBAL KOMÉDIÁSDI BOLYAI JÁNOS ESTÉJE 1853
