Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

Kunadacsi leletek (3. oldal) RÁDIÓJEGYZET Érdekes életút (3. oldal) Család — otthon — szabad idő (4. oldal) KÉP és HANG A rádió és a televízió jövő heti műsora (5—6. old.) Születésnapi beszélgetés a 70 éves Kossuth-díjas kar­mester, zeneszerző, népzene- kutató Csenki Imrével. (Va­sárnap, TV—1.: 17.00.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 338. szám Ára; 1,40 Ft 1983. október 8. szombat Élelmiszeripari szakemberek a Krímből A testvérmegyei kapcsolatok keretében október 3—7. között négytagú delegáció látogatott Báes-Kiislkuntoa a hús- és barom­fiiparnak 'a tanulmányozására V. I. Pavlenkónak, a Krími Húsipari Egyesülés vezérigazgatójának ve­zetésével. A küldöttséget — amelynek tagja volt A. M. Nyiki- tyin, a szimíeropoli Baromfiipa­ri Kombinát igazgatója, P. A. Gorb, a krasznogvargyejszki ba- romfiüzem főmérnöke, és A. E. Kunyicin, a jevpatoriai kolbász­üzem főimérnöke — Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság tit­kára .fogadta. A tapasztalatcserére érkezett szakemberek ellátogattak a kecs­keméti és a kiskunhalasi Barom­fifeldolgozó Vállalatihoz, a Bács- Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz, a Bácskai Húsipari Közös Vállalathoz, s véleményt cseréltek a vezetőkkel. A Kecskeméti. Baromfifeldolgo­zó Vállalatnál megtartott záró­megbeszélésen — amelyen részt vett Kovács István, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Tobak István, a kecskeméti BFV vezérigazgatója, valamint Cson­ka Jánosné, a vállalat párttitkára —, a delegáció vezetője, V. I. Pavlenko hasznosnak és ered­ményesnek minősítette a Bács- Kiskunban tett látogatást. Ki­emelte, hogy sok új kezdeménye­zést láttak, tapasztalatokat sze­reztek, amelyeket hasznosítanak otthoni munkájukban. Dr. Tóbak István, a technológiai cserében rejlő lehetőségek kiaknázását szorgalmazta. Szó esett továbbá a sokszínű gazdasági együttmű­ködésről, a testvér-vállalati kap­csolatokról, ■ szakembercserékrő.l is, amelyek Bács-Kiskunt és a Krímet összekötik. A delegáció tegnap hazautazott a szovjet test­vérmegyébe. A tánc rendszerint ének vagy zene ütemére végzett ritmusos mozgás — határozza meg Röviden az értelmező, szótár. Rögtön hoz­zá dis teszi — művészét, vagy szó­rakozás. Talán ugyanígy gon­dolkoztak azok is, ákilk útjára in­dították egy évvel ezelőtt a Hí­rős Kupa nemzetközi társastánc- versenyt. 'Megtoldottak még az­zal, hogy a tánc egyben sport, sőt olyan ősi emberi iigény is, amelynek, letűnt történelmi ko­rokba nyúló gyökerei ima újult erővel képesek kihajtani. Tegnap este Baján, a Türr Ist­ván Sportcsarnokban az egyéni standard táncokkal kezdődött a II. Hírős Kupa nemzetközi tár- sastámcverseny. A 21 pár Cseh­szlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból, Svájcból és az NS2K- ból érkezett. Hozzájuk csatla­koztak a magyar versenyzők. A hivatalos nyitányra ma este 7 órákor kerül sor a kecskeméti Városi Sportcsarnokban, előze­tesként a bajaialk már megtekint­hették az egyéniben indulók pro­dukcióit. A szabályos formájú, szigorú zenei ritmusú, rendkívül szép lépéstechnikájú angolkerin­gő hódította meg elsőként a kö­zönséget. Ezt követte a feszes ütemű, szaggatott előadásmódú, szenvedélyes tengő. (Olyannyira „kihívónak” tűnő tánc volt fény­kora idején, hogy 1913-ban a pá­pa mindenkit Ikiátkozással fe­nyegetett, aki akkoriban, tangót mert táncolni.) Az if jabb Jöhann Strauss egész Európát lenyűgöző muzsikája nyo­mán vált világhírűvé a bécsi, ke­ringő. Versenytánováltozatában a megállás nélküli f orgásokat yál- tólépések tőrük meg, miközben a partnereknek nagyon kell ügyel­niük a megfelelő ihajMtásokra. A slow-fox és az egyénit befejező quickstep kevésbé közismertek. Az előbbire a lágy, puha tovasikló lépések sorozata jellemző, ami a versenyzőktől a legnagyobb tech­nikai felkészültséget kívánja meg. Az utóbbi tánc neve gyors lépésit jelent. Csak könnyedén, fürgén, látványosan előadva mu­tatós, amelyet virtuóz motívumok tarkíthatnak. A II. Hírős Kupa versenysoro­zata a standard és a latin táncok csapatversenyével folytatódik. T. B. • Külön­leges póz az idén is parkettre lépő cseh­szlovák csapat egyik párosától. (Somos László archív felvétele) A KECSKEMÉT—SZIKRAI ÁLLAMI GAZDASÁG RÉSZVÉTELÉVEL Magyar—görög vegyes vállalat alakult II. Hírős Kupa nemzetközi társastáncverseny Baja, Tiszakécske, Kecskemét sportcsarnokaiban Beszámoltunk lapunkban is arról, hogy a héten a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság vendége volt a görög Arvanitis S. A. cég tulajdonosa, Konstantin Arva- nttis, és tárgyalásokat folytatott a hazai partnervállalatok képviselőinek jelenlété­ben a gazdaság vezetőivel az eddigi si­keres együttműködés kiszélesítéséről és bővítéséről. Tegnap az ÁGKER, a DÉLKER, a HUN- GAROFRUCT, a Borsodi Vegyi Kombi­nát és a Kecskemét—Szikrai Állami Gaz­daság vezetői aláírták a magyar—görög vegyes vállalat megalakulásából szóló ok­mányokat. A korábbi együttműködést fejlesztik tovább a résztvevők a közös ér­dekeltségen alapuló gazdasági társulás létrehozásával. A megállapodás lehetővé teszi, hogy 50—60 százalékkal növekedjen • Eddig is évente több millió liter Olympos üdítő italt palackoztak a Kecs­kemét—Szikrai Állami Gazdaságban. a hazánkban forgalmazott, közkedvelt Olympos-készítmények, a citruslevek mennyisége. A jelenlegi, csaknem 10 mil­lió hélyett 15—16 millió liter kerül az üz­letekbe. Az Olympos üdítő italokat gyártó és palackozó kecskeméti gazdaságban üzembővítésre, rekonstrukcióra, korszerű eszközök használatára nyílik lehetőség a társulásban részt vevők hozzájárulásával. A szerződés szerint a görög partner segít­ségével mód lesz arra is, hogy a kecske­méti gazdaságban előállított alapanyagok­ból készült gyümölcslevek exportja a kö­vetkező években megduplázódjon. KÉSZÜLŐDÉS A JÖVŐ ÉVRE Búzatermesztők tapasztalatcseréje A Bajai kukoricatermesztési Rendszer táj értekezleteken értékelte — a partner- gazdaságok szakembereinek részvételével — az idei búzatermesztési tapasztalatokat és a soron lévő tennivalókat. A közös vál­lalat 111 taggazdasága csaknem 83 ezer hektáron aratott az idén búzát. A kalo­csai művelődési házban négy megye — köztük Bács-Kiskun — szakembereit dr. Matos Lőrinc, ügyvezető igazgató köszön­tötte. Méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a mezőgazdasági nagyüzemek tettek az idén a gabonaprográm megvaló­sításáért. A BKR ágazatvezetője, Sztrikinácz Sándor, ismertette azokat a kísérleteket, amelyeket a termesztési technológia fej­lesztése érdekében kezdeményeztek. A Közerőből Contadora-javaslat Mexikó huszonegypontos elvi javaslatot ismer­tetett az ENSZ-ben csütörtökön a közép-amerikai válság békés megoldására. Bernardo Sepulveda mexikói külügyminiszter közlése szerint mind az öt érintett ország vezetői elvben elfogadták a béke megteremtését célul kitűző indítványt. A Contadora-csoport által kidolgozott csomag­terv a többi között felszólítja a feleket az ellensé­geskedések beszüntetésére, biztosítékokat tartalmaz az önrendelkezés megvalósítására és a be nem avatkozásra, javasolja a további fegyverkezés le­állítását a térségben, és a körzetbe irányuló fegy­verszállítások beszüntetését, szorgalmazza a kül­földi támaszpontok felszámolását és a külföldi ka­tonai tanácsadók hazaküldését. Az egyik pont szerint a közép-amerikai orszá­goknak vállalniuk kell, hogy nem engedik terüle­tük felhasználását más országok elleni támadások­ra és katonai felvonulásra, a térség kormányainak megingatásáért harcoló fegyveres csoportok had- tápellátására. A mexikói külügyminiszter közölte, hogy az in­dítvány Nicaragua, Salvador, Honduras, Guatemala és Costa Rica államfőinek „kifejezett elvi támoga­tására” talált. A javaslatot szeptemberben dolgoz­ták ki a Contadora-csoport és az érintett öt or­szág külügyminisztereinek panamai találkozóján. A csoport tagjai részt vesznek a kezdeményezés gyakorlati végrehajtásában is. Sapulveda közlése szerint a békecsomagtervet eljuttatták Javier Pérez De Cuellar ENSZ-fötUK^r- hoz, hogy terjessze a Biztonsági Tanács elé. KISTERMELŐK TANÁCSKOZÁSA Lankadatlan a vállalkozókedv fajta-összehasonlító és agrotechnikai ku­tatási eredményeket egyeztetik a Növény- termesztési és Minősítő Intézettel. Ugyan­csak ezekről a témákról szólt dr. Harma- thy István, a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet tudományos osztályvezetője. A tanácskozást követőén, a bátyai Pi­ros Paprika Termelőszövetkezetben meg­tekintették az energiatakarékos talajmű­velő gépeket. Nemcsak a búzatermesztés­sel kapcsolatos, hanem a gabonaprogram megvalósításával összefüggő technikát is tanulmányozhatták a szakemberek. Töb­bek között sikerrel vizsgázott az SMA szármaradvány-betakarító és -silózó adap­ter, amelyet a békéscsabai MEZŐGÉP gyárt. K. S. A kistermelés hasz­náról és jelentőségéről Bács-Kiskun megyében aligha kellene bárkit is meggyőzni. Jónéhány kertészeti növény már végleg „kikerült” a nagyüzemekből a ház­tájiba, illetve a kisebb kertekbe. Ugyanígy vannak olyan állatfa­jok is, amelyeket szin­te csak a ház körül tar­tanak. Ilyen például a galamb, a nyúl vagy a méh. Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront ke­retében működő me­gyei kertbarátok és kis- teny'észtők társadalmi szövetsége Kecskemé­ten a kertbarátkörök vezetőivel együttes ülést tartott, melyen Pfenning Gyula, a me­gyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályvezető-helyette­se beszámolt a kister­melés megyénkben be­töltött szerepéről. Szólt a zöldség-gyümölcs értékesítésének nehéz­ségeiről és ellentmon­dásairól. Megemlítet­te, hogy örvendetesen nő a háztájiban felne­velt sertések száma, vi­szont csökkent a szarvasmarha-állomány. Mint mondotta, néhány helyen, felülvizsgálva az állattartást korláto­zó intézkedéseket, ösz­tönözni kell a kister­melőket a környezetvé­delmi követelmények betartására. A megyében működő száznál több szakcso­port és 32 kertbarátkor tagjainak gondjairól beszéltek a hozzászólók. Elmondták, hogy szű­kös a kisgépellátás, és ami kapható, az drága. Szóvá tették egyebek között azt is, hogy né­hol sok a parlagföld, illetve az elhanyagolt szőlő, ugyanakkor meg­művelésére lenne vál­lalkozó. összefoglalójában dr. Hodossi Sándor, a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet igazgató- helyettese, a szövetség plnöke elmondta, hogy a közelmúltban Buda­pesten ülésező Római Klub értékelte a ma­gyar mezőgazdasági modellt. A világ vezető közgazdászai megálla­pították, hogy drágán, magas eszköz- és anyagfelhasználással dolgozunk. Ezen a hely­zeten a nagyüzemek­nek és a kistermelők­nek javítani kell: úgy termelni, hogy a költ­ségeit csökkenjenek, de legalább ne emelkedje­nek. Cz. P. Ezekben a napokban ta­nácstagok és hazafias nép­frontbizottsági aktivisták kecskeméti választókörzete­ket látogatnak. Akárcsak két éve, ezúttal is arra kíván­csiak: mi változott, mi épült az egyes utcákban? Mi a la­kosság véleménye a lakóhe­lyéről? Milyen a közhangu­lat? Itt 270 méter gázvezetékre a lakók épp most lapátolják rá a földet társadalmi mun­kában. Ott 12 lakásos társas - ház épül. Amott vastag, le­vágott gallyak, rakásban. Meg kellett nyesni a fákat, hogy szeles időben ágaik ne érjék a villanyvezetéket. Máshol házuk előtt seprégető embe­rekkel találkoznak a terület­járók. A kereskedelmi ellá­tásról tájékozódnak. S jó ér­zéssel látják az egyik utca­sarkon, hogy a kerítés menti fákat a háztulajdonos miként óvja az időjárástól és a for­galom veszélyétől. A fiatal fákat, amelyeket ő ültetett el két éve, tévé-szalagkábellel erősítette a kerítés deszkájá­hoz. Mi ez, ha nem a lakossági öntevékenység egyik értékes megnyilvánulása ? Hasonlóan folytathatjuk a sort megyénk kis- és nagyte­lepüléseinek jó példáival, a lakók cselekdőkészségéből —• a közerőből — sarjadó kisebb és nagyobb tettekkel. Nap mint nap szemtanúi vagyunk annak, hogyan változik meg a lakóhely környezete, s mi­ként javul ezáltal az ott élők közérzete. Ebben az esetben természetesen már nem 270. hanem több ezer méter gáz­vezetékről és milliós nagysá­gú társadalmi munkáról be- ' szélhetünk, és sok ezer fa el­ültetéséről. A közerő szerepe tehát változatlanul növekszik településeinken. Lakók társadalmi munká­jával épül mind hosszabb jár­da, utcai gázvezeték és csapa­dékvíz-elvezető. Sok falusi háznál nehéz volna különbsé­get tenni a belső, udvari kert, s a külső, utcai virágágyás között. A tulajdonosok mind­kettőnek tulajdonosai. Ugyan­ilyen alapállásból — megfon­tolásból — tisztítják meg, még az őszi esőzések előtt a közsé­gi utak, járdák csapadékvíz­gyűjtő medreit és az átere­szeket. Ezt látva, ezután már természetes egy-egy település iskolai tanulóinak, hogy ok­tatási intézményük környé­kén és egy közeli parkerdő­ben viszont ők tesznek ren­det. Vagy bővítve a példatá­rat, említhetnénk az egyik pálmonostorai élelmiszerbolt dolgozóinak önként és szíve­sen végzett feladatát, ök a községi emlékmű parkjának gondozói. Egy városi peremkerület­ben járva, örömmel vettük észre, amint a sokáig elha­nyagolt és gondozatlan utca lakói délutánról délutánra, estéről estére járdát öntöttek az úttest gazzal benőtt széle és házaik kerítése között. A jó kedvvel dolgozó szomszé­dok közakaratú összefogása 'alapján, szinte biztosra vesz- szük, hogy legközelebb a jár­da menti dudva ritkítására és a szennyvizárok kitakarításá­ra is sort kerítenek, ami ugyancsakj, hasznos és szüksé­ges volnál Településeink fejlődésének az ilyen és más lakossági ösz- szefogás eddig is lendítő je, hajtóereje volt. Erről a nap­jainkban oly fontos közerő­ről, építve a tanácsok és a népfrontbizottságok kezde­ményezésére, ezután sem mondhatunk le a lakóhelye­ken. Kohl Antal

Next

/
Thumbnails
Contents