Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám

-V f ' Várható időjárás ma estig: előbb a Du­II (I I ADi> nántúlon, később másutt is csökken AAJ a feihöj.et és egyre több helyütt süt ki a nap. A megélénkülő délnyugati szél helyenként megerősödik és északnyugatira fordul. A legalacsonyabb éjszakai hornerseklet 8 és 13, legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között ala­kul. ________________________________________________;_______ VI LÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf 231. szám Árat 1,40 Ft 1983. október 7. péntek Kádár János találkozója Jorge Kolléval Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön a KB székházában ta­lálkozott a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Jorge Kolléval, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkárával. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájékoztatták egy­mást országuk helyzetéről, és pártjaik előtérben álló felada­tairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről, amelynek során kü­lönös figyelmet fordítottak a la­tin-amerikai térség helyzetére. Megerősítették pártjaik készsé­gét a kapcsolatok elmélyítésére. A találkozón jelen volt Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. ÉPÍTŐANYAG-GYÁRTÁS KISKUNHALASON, LAKITELEKEN, ÚSZÓDON Közös erővel gyorsítható i|CJ rS Q íz H "IP|O V 1 421CJ rS ápl C? • A téglasajtolónál, vágónál meg- B I I B i M B B 1 j B. IL-v l. V állásra sincs idő. (Tóth Sándor felvétele) Aki családi ház építésére vagy felújítására szánja el magát, an­nak legtöbbször az építőanyagról is gondoskodnia kell. Nem köny- nyű ez, mert a kisméretű tégla és a cserép ritkán kapható. Kevés a gyártó, s alig győzi a megrendelés teljesítését. Bács-Kiskunban két évtizede még 22 téglagyár termelt. Az idén kettő, és ha idesoroljuk az uszódi szénporos téglaégetőt, akkor is csak három. Az ország legnagyobb megyéjébe Dunántúl­ról, Tiszántúlról, jó esetben a Pest megyei Abonyból szállítják a ke­resett építőanyagot. Kecelen, Császártöltésen az elárvult kémény még jelzi, hogy ott hajdan téglagyár működött. A többinek a kéményét is le­bontották, mert kellett a hely és a bontási anyag. Baján, Sükös- dön az 1960-as években még a mészégető kemencék is termel­tek. Gazdaságossági okok miatt ezek is a téglagyárak sorsára ju­tottak. A Bátmonostoron, Faj- szon. Baján és másutt, a me­zőgazdasági üzemek kezdemé­nyezésére épített, szénporos tég- laégetÖ-telepek a műszaki fej­lesztés elmaradása és a munka­erőhiány miatt, szintén megszűn­tek. Pedig a földszintes családi otthonok, gazdasági épületek fa­lának a felhúzásához ezek is megfelelő szilárdságú építő­anyagot szolgáltattak. Az uszódi Egyetértés Tsz tag­jainak a kezelésében még mű­ködő szénporos téglagyártó telep termékei helyben és az. egész környéken igen keresettek. A tégla- és cserépipar által fel­számolt építőanyag-gyártó üze­mek közül megmaradt kettőt ter­melőszövetkezetek vettek át. A kiskunhalasi mészhomok tégla­gyárat a helyi Vörös Szikra Tsz üzemelteti. Lakiteleken egy ideig szövetkezeti társulás kezelésé­ben működött a téglagyár. 1970- ben a helyi Szikra Tsz vállalta át a társulás részjegyeit. Anya­gi erejéhez mérten a szükséges karbantartást elvégezte, s a nyerstégla megóvására fedett szárítóteret épített a közös gaz­daság. A lakiteleki gyárban egy évti­zed alatt annyi téglát égettek ki, hogy abból szerényen számítva, ezer családi házat lehetett fel­építeni. Felhasználta azonban a közös gazdaság a helyileg gyár­tott építőanyagot a szövetkezet különböző beruházásaihoz, a sza­kosított állattenyésztő-telep, a gumi- és műanyag-feldolgozó, az almacsomagoló, a legutóbbi esz­tendőben pedig a hűtőtároló épí­tésére is, amely így 60 millió fo­rintba került, kevesebbe, mint­ha Borsodból, vagy Zalából szál­lítják az építőanyagot. (Folytatás a 2. oldalon.) Negyedik negyedév Égető gazdasági gondok kö­zepette léptük át az év utolsó negyedének küszöbét. Igaz, széles-e világban másutt sem derűs a helyzet, ez azonban nem lehet vigasz számunkra. A mi bajunkat más nem orvo­solja. Népgazdaságunk gond­jait az is nehezíti, hogy a ma­gyar ipar nem teljesítette ter­veit az év eddig eltelt idősza­kában sem a terfnelésben, sem az exportban, a mezőgazdasá­got sújtó aszály pedig elvitte a rekordnak ígérkező termést. Az utóbbi években sikeres erőfeszítéseket tettünk a kül­ső gazdasági egyensúlyi hely­zet javítására, ami létkérdés gazdaságpolitikánk szempont­jából. Ebbéli igyekezetünk­nek ezután sem szabad lany­hulnia, sőt a most következő három hónapban inkább foko­zódnia kell. Elsősorban az ex­port — ezen belül is a tőkés országokba irányuló ikivitel — gyorsabb ütemű növelésére van szükség. Tavaly sikerült ez a mezőgazdaságnak, és az élelmiszeriparnak. A nyári aszály után ezúttal a főszerep az iparra hárul. Bács-Kiskun ipara, arányát tekintve, természetesen nem dönthet el semmit, mégis, ex­portjának növelésével jelen­tősen hozzájárulhat az egyen­súlyi helyzet javításához. A régi exportőrök közé tartoz­nak a megye baromfifeldol­gozó vállalatai, konzervgyárai, s néhány textilipari üzem. A gyors változások korát élő világpiacon csak azok a vál­lalatok tudnak talpon marad­ni, amelyek hatékonyan ter­melve, versenyképes árukkal jelentkeznek. Örvendetes, hogy Bács-Kiskunban is van néhány ilyen. Amelyek közülük ide­jében elkezdték a felkészülést — korszerűsítették termékei­ket, ha kellett, licenceket vá­sároltak vagy átalakították termékszerkezetüket — már ott találhatók a nemzetközi po­rondon. Ilyen többek között a MEZŐGÉP Vállalat, amely terménytárolókkal, a Fém­munkás kecskeméti gyára, amely raktárcsarnokokkal, vagy a DUTÉP, amely lakások építésével dollármilliókkal gyarapítják a népgazdaságot, Az említett megyebeli ' cé­gek már a tapasztaltabb ex­portőrök közé számítanak, né­hány üzem azonban — mint az Április 4. Gépipari Művek, az Alföldi Cipőgyár stb. — csak az utóbbi hónapokban váltott, s ért is el sikereket a dollár elszámolású piacon. Pél­dájuk azt igazolja, hogy a leg­nehezebb körülmények kö­zött is lehetséges tőkés meg­rendelésekhez jutni. Mindemellett nem közöm­bös az sem, hogy a megye ipara maradéktalanul teljesít­se a belső ellátással, a szol­gáltató ágazatok igényeinek kielégítésével kapcsolatos ter­melési kötelezettségeit. Az év első felében néhány fontos iparágban jelentős lemaradás mutatkozott. A harmadik ne­gyedév adatai még csak rész­ben állnak rendelkezésre. Ezek azt a tendenciát tükrözik, hogy egy-két százalékkal javultak az ipari termelés mutatói. Ah­hoz azonban, hogy megvaló­sítsuk, sőt túlteljesítsük idei célkitűzéseinket — amelyek az ország fizetőképességének meg­tartásához elengedhetetlenül fontosak |—, igen keményen kell dolgozni az év hátralevő hónapjaiban. ffngy Ottó vv I. tftfSATÍ'-xV'6' ŐSZ! ÜLÉSSZAK ELŐTT T anácskozott a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport Az országgyűlés őszi üléssza­kára készülve tanácskozott teg­nap Kecskeméten a képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Dr. Boza József, a csoport veze­tője köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság tit­kárát, a meghívottakat, Szálkái Tóth Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhe­lyettesét, Tér be Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát. Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezetője az ipar helyzetéről tájékoztatta a kép­viselőket. Részletesen beszélt a megye területén működő mi­nisztériumi, tanácsi és szövetke­zeti ipari üzemek fejlődéséről, valamint az ipari termékek elő­állításéival foglalkozó kisvállal­kozásokról. Külön szólt anról, hogy a megye élelmiszeripará­nak termelése, a figyelmet ér­demlő fejlődés ellenére, arányai­ban ma még jelentősen elmarad a mezőgazdaságtól. Elmondta, hogy a megye pánt- és állami ve­zetése továbbra is nagy körülte­kintéssel foglalkozik az iparosí­tás jövőjével. A megye kezdemé­nyezésére a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetemen kidolgozzák — az egész Duna— Tisza közét érintően — az ipar- fejlesztés hosszú távú, az ezred­fordulóig előremutató koncepció­ját. A felszólalók — dr. Gajdócsi István, Teribe Dezső, Bori Gyulá- né — a lehetőségek jobb kihasz­nálását hangsúlyozták. Azt pél­dául, hogy a gazdaságosság növe­lése érdekében tovább k'ell fej­leszteni a megyében az élélimi- szer-feldolgozáist, szorgalmazni kell az Alsó-Duna-szakaszion a vízigényes ipartelepítést, jelen­leg pedig arra kell törekedni, hogy körültekintőbb termelés­szervezéssel jobban kihasználják a nagy értékű korszerű gépi be­rendezéseket. Ezt követően Szvorény János, a Bács-Kiskun megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke tartott tá­jékoztatót. A többi között elmond­ta, hogy a népi ellenőrzés Bács- Kiskunban is elismerést vívott ki: a települések és a munkahe­lyi kollektívák' általában meg­elégedéssel fogadják a vizsgálato­kat, melyekre egyébként az utób­bi néhány évben több minit 1900 helyen került sor. A bizottságok mellett mintegy 1300 társadalmi ellenőr működik, s a legkülönbö­zőbb korosztályokat és társadal­mi rétegeket képviselik. Az elmondottakkal kapcsolat­ban dr. Korom Mihály, Béleczky József, dr. Juhász Tibor mondta el véleményét. Dr. Korom Mihály a népi el­lenőrzés társadalompolitikai je­lentőségére hívta fel a figyelmet. Megelégedését fejezte ki azért, hogy a NEB-ék mind többet foglalkoznak a lakosság életkö­rülményeit közvetlenül érintő kérdésekkel is. A KNEB elnök- helyettese, Szálkái Tóth István arra kérte a képviselőket, hogy fokozottan kísérjék figyelemmel a népi ellenőrzéseket. Befejezésül dr. Boza József is­mertette a megyei párfcvégrehajtó bizottságnak a képviselőcsoport munkáját értékelő határozatát, Farkas József, a népfront megyei titkára pedig a választási tör­vényjavaslat vitájáról tájékoz­tatta képviselőket. R. M. KÖNNYŰSZERKEZETES PROGRAM MÉLYKÚTON Űjdonságok fémből, fából • A Bácska hőhidas fémpanelrendszerből 40 ezer négyzetméterre van megrendelés a mélykúti szövetkezetnek. A mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet fémmel foglal­kozó részlegében új technológia formálódik: a hőhídmentes pa­nelrendszer gyártását alapozzák. Az NSZK licenc és a gépek ára összesen 600 ezer márka, amely­nek törlesztése érdekes módon kezdődött. A szövetkezet szak­emberei közül napjainkban tízen dolgoznak Münchenben; a német partnernél gyártott korszerű ab­lakokat építik be hagyományos, régi nyílászárók helyébe. Jövőre már nemcsak bérmunkával, ha­nem termékkel is törlesztenek, hiszen a hőhídmentes könnyű­fém ablakokra felszerelhető ab­lakrácsot gyártanak. Az új termék a mainál szigo­rúbb hőtechnikai szabványnak is megfelelő paraméterekkel ren­delkezik. Jelenleg hazánkban a Fémmunkás Vállalat kísérletezik hasonló megoldású nyílászáró­val. A mélykútiak így még jó­kor startoltak: mire kialakul a vevők körében az igény az ener­giatakarékosabb, hőhídmentes termékre, a szövetkezet már kí­nálhatja is. Az eddig gyártott hőhidas pa­nelrendszerre az igény várha­tóan csökkenni fog, az így fel­szabaduló kapacitást lehet átcso­portosítani az új technológiára. A közismert Bácska könnyűszer­kezetes panelből ma még évente 40 ezer négyzetmétert gyártanak. Piaca van, hiszen aránylag ol­csó, gyorsan összeszerelhető fém- szerkezet. A jövőben azonban inkább csak raktárak építésére ajánlják, hiszen az új típusú pa­nel hőtechnikailag jobban meg­felel üzemépületek kialakítására. Az ipari szövetkezet másik nagy üzemrésze, a faipar sincs minden újdonság nélkül. Befeje­zéséhez közeledik a faszerkeze­tes családi ház fejlesztési prog­ramja. A tervek az ÉVM illeté­keseinek jóváhagyására várnak, ezután megkezdődhet a gyártás. Az ÉRDÉRT Vállalattal együtt kialakított program szerint az UNIVEREXPO Ipari Szövetke­zet többféle alaprajzú és méretű faszerkezetes lakóházat gyárta­na a megrendelőknek. Az eredeti tervektől eltérően nem BETO- NYP-lappal, hanem az ÉRDÉRT egy új termékével, a víz- és gőz­álló forgácslappal burkolva ké­szülnek majd az elemek. Várhatóan jövő év elején Kecskemét zöldövezetében ké­szül el három mintaépület. Az építkezés költségeit a mélykúti szövetkezet és az Alföldi TÜZÉP Vállalat együtt vállalja, egy ko­rábbi, közös fejlesztést is magá­ba foglaló megállapodás értel­mében. A kellő gyártási tapasztalatot megszerezhették a szövetkezet dolgozói, hiszen már évek óta készítenek faházelemeket, ame­lyeket az ÉRDÉRT forgalmaz. A hétvégi ház még ma is biztos termékük, az igény egyre nő. Idén már 40 ezer. négyzetméter elem gyártására kaptak megren­delést. Kis mennyiségben Auszt­riába is exportálnak az elemek­ből, közvetett exporttal pedig Líbiába szállítottak mintegy hatmillió forint értékű, speciális szigetelésű, klimatizálható fahá­zat/ F. E. BEFEJEZŐDÖTT A FÓRUM ’83 Két napon át a tapasztalatok kicserélésé­nek jegyében folyt a vita Kecskeméten a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazá­sáról. A Fórum ’83 résztvevői — közöttük franciák, angolok, amerikaiak, jugoszlávok és csehszlovákok — a számítógépek igen széles körű alkalmazásának lehetőségeit vá­zolták fel előadásaikban, hozzászólásaikban. Az NJSZT megyei szervezetének érdeme, hogy ez volt az első olyan rendezvény az országban, amely a számítógépek alkalmazá­sát kizárólag csak a mezőgazdaságban vizs­gálta. A tanácskozás fontos megállapítása, hogy a jövőben jobban kell szorgalmazni a több vállalat, gazdaság igényeit kielégítő rend­szerszervezési megoldásokat, s jobban kihasz­nálni a központi koordináció előnyeit. A Tudomány és Technika Házának előcsarno­kában és folyosóin számítástechnikai eszkö­zöket kiállító vállalatok — a kétnapos ta­nácskozás befejezéseként — tegnap dél­után mezőgazdasági programcsomagokat, in­formációs és termelésirányítási rendszereket mutattak be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents