Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
1983. október 4. • PETŐFI NÉPE • 5 LÜSZISZTRATÉ-VÁLTOZAT: NAGYON GÖRÖGÖS — MAI FILMJÉGYZET Istennők légycsapóval A földszinti jobb előtér-páholyokban ütőhangszerek, az emeleti bal egyesből Fabó Györgyi értelmezi a színpadon ágálok szavait, mozdulatait, a földszinti hetedik sor táján két alistennő — Réti Erika és Ribár Éva — rangjukat jelképező, díszkardként viselt légycsapóval figyeli a színpadon kifent késsel borotválkozáshoz készülődő Tardy Balázst. Amikor a nyakához illeszti az éles fémet, mögötte terem, megvarázsolja Lakatos István: démoni kacaj és gégét nyisszant a borotva. Zene, meghajolnak, mosolyognak, kész a mutatvány. Jancsó Miklós a tizedik sorból siet ai fedett zenekari árokhoz. — Gyerekek, késtetek egy ütemet. , A túloldalról figyeli az ismétlést. A háttérben álldogálók közül valaki egy itizedmásodpercet késik a reagálással. — Mondtam már, a kollektív játékban, mindenki figyeli a többieket ... , Sokadszorra sikerül, a szereplők is így érzik. Nagy verekedés következik. Majd az öregécske főisten és három kujon, élvvágyó segédisten is leszáll a színpad magasában trónoló irodákból. Csinos nőt fedeztek föl. Ha valakinek jó ötlete, támad, mondja, mutatja. Váratlanul megállnák. Az egyik mozzanat senkinek sem tetszik. öt perc szünet. Törje mindenki a fejét! Hogyan tovább? Hárman is jó ötlettel rukkolnak elő. A rendező közben tízszer kör. bejárta a nézőteret, innen-onnan szamügyre veszi a jelenetet. Apró finomítások: így jó. Mindenki örül. Azt sajnálja — gondolom — Jancsó, hogy kevés civil ül a nézőtéren. Talán nem vették komolyan a hívást: diákokat, iskolai osztályokat, régi színházbarátokat várnak a próbákra. Nincs titkuk. Különben is: a főrendező felfogása szerint nincs különbség az előadás és a próba között. ALap- fcövetélmény minden pillanatban: a teljes szellemi és fizikai készenlét, összpontosítás. Meg az ott ülő. vagy odaképzelt közönség szórakoztatásának az igénye. A Jöjj délre cimborám jó része a színpad és az előtér között játszódik; Mondanám: hagyománytiszteletből. Kétezernégyszáz éve a magúk szakmáját feltehetően Pheidiasz, a Parthen.ont építő Iktin.os és Kallikrates, az ércszobrász Myron színvonalát megközelítően művelő színészek közvetlenül sok ezer néző orra előtt játszottak. Hiszem: Jancsó legszívesebben arénában, sporttá — De jó lenne gyakrabban leruccanni a Földre, a kívánatos lányok, asszonyok közé — szomorkodnak a mennyei hatalmasságok. (M. Horváth József, Csendes László, Szalma Sándor, Dinnyés István és Major Pál.) (Straszer András felvétele) csarnokban léptetné föl éneklő, táncoló, á vezérfonal-szöveget gesztusokkal, mimikával, mozgásókkal kifejező, erősítő vagy éppen kicsúfoló, az elhangzottakat feikiáltójelző, vagy éppen foszlányokra szaggató színészeket. Miért emlegetem a régi görögöket, kérdezhetné a kecskeméti színházi ügyekben kevésbé tájékozott olvasó. A jobban informáltak közül néhányan kétkedve csóválják a fejüket: szabad-e hozzányúlni klasszikusokhoz? A valamilyen csoda folytán élénk toppanó Aristophanes ki- kiaicagtatná parabásziszában, rimes, zenés kommentárjában az efféle véleményeket. Még azt sem tudják, hogy az izgalmas napi időszerűség élteti a színházat? Nevén szólítva vezetné a közönség nevető-ítélőszéke elé, aki szeretné a távoli múltba, messze országokba vetítve látni a szép nők és egyéb földi élvezetek kedvéért huncutságokra. fondorlatokra hajlamos fő- és mellékistenek kalandjait. Helyeselné az aktualizálás szándékát: végre rájöttek, hogy begyömöszölhetetlenék játékaim a polgári színházba, a Szokványos, megmerevedett műfajokba. Hiába próbálták a Lü- szisztratét zenés vígjátékká szelídíteni, hasztalan idomították érzelgős fohászkodássá. A kecskeméti próbákat nézegetve talán kikapná az egyik istennő kezéből a íégycsapót — közben megpaskolná a hölgy fenekét, — és ezzel vezényelve a taktust, maga is beszállna a játékba. Heltai Nándor KIRÁLYOKNAK IS DOLGOZOTT Az Országház könyvkötője Zsúfolásig telt a kiskunhalasi Gőzön István Művelődési Központ nagyterme a minap, a város szülötte, Váci György két» szeres aranydíjas könyvkötőmester kiállításának megnyitóján. A nem mindennapi érdeklődés nem mindennapi embernek szólt. Művészi igénnyel készített, míves könyvborítóit hazánk megannyi városában, sőt Európa több országában is megcsodálták már. Ez a századik kiállítása, mely A könyvkötészet múltja és jelene címmel, október 10-ig tekinthető meg Halason. Olyan ipar- és stílustörténeti bemutató, amely e szakma fejlődésének különböző korszakait, fázisait igyekszik érzékeltetni, felmutatva a könyv- kötészetben rejlő esztétikai értékek sokaságát, az alkotói kedv és fantázia „aranydíszeit”. — Tizenhatéves koromig, vagyis 1935-ig éltem Kiskunhalason. Itt inaskodtam, Iván János könyvkötőmester műhelyében. Azután Vácra kerültem, az akkor már országos hírű Kapisztrán Nyomdába. Még fiatalon több idegen országot bejártam, mert szerettem volna mindent megtudni erről a gyönyörű szakmáról. — Hogyan lett az Országház könyvkötője? — Lényegében nincs másik díszműkönyvkötő az országban, kivéve most már néhány fiatal tanítványomat. Kaptam megbízatásokat az Elnöki Tanácstól, a Minisztertanácstól, a különböző minisztériumoktól, a magyar ENSZ-bizottságtól, nagykövetségektől . . . Számomra mindig két dolog volt a legfontosabb: a minőség és a gyorsaság. Bizonyára ez imponált az illetékeseknek . . . — Hány fiatalt tanított eddig e mesterség titkaira? — Huszonhetet. Közülük négy jutott el végül is a művészi szintig. — Ez jó vagy rossz arány? — Ahogy vesszük. Mindenesetre reményt keltő, hogy ha kevesen is, de már vannak utódok mögöttem. Nem nősültem meg, nem alapítottam családot, hogy minden időmet, energiámat e szakma megmentésének, továbbélésének szentelhessem. Csak ez a cél éltet, s ha újra kezdhetném, újra ezt az utat választanám, de még nagyobb szorgalommal, elszántsággal tenném a dolgomat. — Most mennyit dolgozik naponta? — Általában reggel öttől este kilencig ... — Szívesen vállal kiállításokat? — Igen, remélve, hogy ezek a bemutatók is hozzájárulnak a könyvkötő művészet népszerűsítéséhez. — Mi az, ami a „könyvöltöztetés” titkain kívül érdekli? — A filatélia. Ez apai, sőt nagyapai örökség, ötéves korom óta szenvedélyes bélyeggyűjtő vagyok, s ma már több millió példány büszke tulajdonosa. — Mivel magyarázható, hogy a díszműkönyvkötészet, mint szakma, kihalásra ítéltetett hazánkban? — Nem xsak nálunk, világszerte. És nem csak a könyvkötő művészet, -hanem szinte minden mesterség elit ága, amely rengeteg kézi munkát, türelmet, kitartást, s emellett esztétikai érzéket és alkotói fantáziát követel. — Igaz, hogy egy könyvkötészeti múzeum megalapítását tervezi Vácon? — Igen. Több évtizede gyűjtöm e mesterség régi szerszámait, anyagait, dokumentumait, könyvremekeit. Három nagy termet megtöltő muzeális értékű ritkaságokat halmoztam fel eddig. Itthon, illetve külföldi útjaimon gyűjtöttem, vásároltam őket. Harminc éve kutatom, s ma már szinte teljesen biztosra vehetem, hogy sehol a világon nem alapítottak még könyvkötészeti múzeumot. Vagyis egyedülálló vállalkozás lesz, ha megvalósul. — Az európai színvonalat tekintve, hol áll a magyar könyvkötő művészét? — Talán méglepően hangzik, de Anglia. Hollandia és Olaszország után. a n.gveflik helyen emlegetnek bennünket ha n minőséget, a színvonalat mérik. Az angol királynő egyébként hat esztendeig rendszeresen hozzám küldte restaurálásra a királyi ház régi, nagybecsű könyveit. Van egy saját találmányom: a könyv alakú minikönyvház, amelybe száz-száztíz parányi kötet „szállásolható el”. Ilyet az angol és a holland királynő egyaránt rendelt már tőlem. — Milyen szempontok határozzák meg, hogy egy-egy könyvhöz milyen borító illik? — A mű tartalma, kora, stílusa, s persze a megrendelő kívánsága, pénztárcája is. Bár gyakran előfordul, hogy valami szép, értékes ritkaságot hoznak köttetni, de az illető csak „valami olcsó munkát” kér. Ilyenkor általában nem tudok ellenállni, s olyan borítót készítek a könyvnek, amilyet valóban érdemel, hogy igazi értékében maradjon fenn az utókornak. Persze a kért, olcsó áron .. . — Rokoni szálak kötik még Bács-Kiskun megyéhez? — Nem, csak a kiállításaim. És az emlékeim. Legutóbb Kiskunfélegyházán mutatkozhattam be, innen, Halasról pedig Kis- kunmajsára kerül majd ez a kiállítási ' anyag. — Boldog ember ön? — Egész életemben töretlenül tudtam hinni, remélni, hogy helyes úton haladok egy nemes cél felé. Ha ez a boldogság, akkor az vagyok. Hiszem a nagy magyar nyomdász, Kner Imre sza* vait, melyek kiállításaim meghívóin is olvashatók: „Azt akarjuk, hogy a múltban megszerzett erők ne vesszenek el, hanem szárnyakat adjanak a mának, és segítsenek meghódítani a jövőt . Az idő urai A Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdió között létrejött megállapodás eredményeképpen szeptember 27-én az Otthon moziban a Vízipók—Cjspda- pók ősBemuta- tója után ismét országos megjelenés előtt láthattuk Az idő urai című magyar—francia koprodukcióban készült tudományos-fantasztikus rajzfilmet. Gyermekfilm műfajaként ritkán találkozhatunk a tudományos-fantasztikus megjelöléssel, nem olyan gyakran, amennyire ez természeténél fogva természetes lehetne. A sci-fi a .siencefiction” (természet- tudományos regény) rövidítése, mely tudományos-fantasztikus összetételként terjedt el ma már nemcsak az irodalom, hanem a film műfaji jelölésére is. Tárgya minden olyan dolog, mely egyelőre nem létezik, de a jövőben létrejöhet — s az mely nem létezik, s feltehetően nem is fog. de a természet törvér"’e' értelmében létezhetne. Minden bizonnyal az utóbbi kategóriába tartozik az igazán filmbe, s filmnyelven >■ 't sci-fi is, ugyanis filmként e műfaj rendszeresen irodalmi mankókkal jár. A film alapjául szolgáló Stefan Wul-regény: „A Perdide bolygó árvája", a romantikus kalandregény meglehetősen olcsó sémáit öltözteti űrruhába. Az eredetiség azonban kerettörténetekben nem mindig a minőség mutatója, hiszen a fantasztikus irodalom kezdettől kölcsönökből tartja fenn magát. A minőséget sokkal inkább meghatározzák a kereten belüli struktúrák; melyek itt is különböző műfajok kombinációi. Megfigyelhetjük ezt, mint tudományos leírásba rejtett képi mesele- irást (a Gamma 10 bolygón Andersen vadhattyúiként terhüket röptető szárnyas lényeket), Oagy ugyanennek a bolygónak társadalmi felépítését (az Azonosság és Másság) a groteszk jegyében. A film központi gondolata a tudományosság látszatát ölti magára. Nem a szokásos „játék az idővel”, hanem az idő játéka minden élővel, melynek lényege: senki sem találkozhat (személyesen) saját múltjával. Ennek ellenére Silbad, az űrmatróz a Mikinek nevezett mikrofonon kedélyesen elbeszélget gyermekkori énjével — megtörve ezzel a sci-fi-ben alapvető követelményként állítoft zárt logikai rendszert. E komolynak tűnő probléma azonban á film igazi nézői; a gyermekek számára alig-alig okoz gondot, mivel mindebből jóformán semmit sem értenek, az igazán kedves űrállatkák. s a gyermekfőszereplő, Piel kalandjain azonban komolyan izgulnak. Nem is csoda, hiszen (a Csillagok háborúja űrhajóinak tervezőié) Moebihs francia grafikus papírfigurái között az egyéb élőlényekbe sikerült inkább lelket önteni. E szellemileg azért természetesen kiváló szereplők fogyatékosságait nehezen tudja feledtetni a másirányú ötletesség: a kozmikus lények külsejének, a bolygók felszínének „színjátszó” leírása. Igazán kár, hogy az emberi alakok képileg is alkalmazkodtak klisészerepükhöz. Szellemes képi konstrukciókat hozott létre a fantasztikum, s a szürrealizmus tárgyalkotási módja (mindkettő a reális objektumok jellegzetességeinek összekapcsolása): például a dolongerdő. s a benne élő állatok. A szépirodalom a kozmikus regényt (ritka kivételtől eltekintve) gyermekjátéknak minősíti. ez azonban nem jelenti azt, hogy elővigyázatosság nélkül a gyermekek elé kerülhet. „Az idő urai" több jól sikerült részletmegoldást hordoz, az viszont nem válik előnyére, hogy olyan nagyságrendű kozmikus problémákra akar választ adni, melyekre kérdezni sem képes tisztességesen. Károlyi Júlia SáSht£ KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 9 hecsheméti Katona József Színház 1983. október havi műsora 14. péntek este 6 óra 15. szombat este 7 óra 16. vasárnap de. 11 óra 17. hétfő este 7 óra 20. csütörtök este 7 óra 21. péntek este 7 óra 22. szombat este 7 óra 23. vasárnap de. 11 óra 23. vasárnap este 7 óra 24. hétfő este 7 óra 26. szerda este 7 óra 27. csütörtök este 7 óra 28. péntek este 7 óra 29. szombat de. 11 óra 29. szombat este 7 óra 30. vasárnap de. 11 óra 30. vasárnap este 7 óra 31. hétfő este 7 óra JIÁRY JÁNOS Bemutató előadás KIRÁLYI VADÁSZAT Katona-bérlet HÄRY JANOS KIRÁLYI VADÁSZAT KIRÁLYI VADÁSZAT KIRÁLYI VADÁSZAT JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! HÁRY JÁNOS JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! KIRÁLYI VADÁSZAT JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! KIRÁLYI VADÁSZAT HÁRY JÁNOS JÖJJ DÉLRE. CIMBORÁM! HÁRY JÁNOS JÖJJ DÉLRE, CIMBORÁM! KIRÁLYI VADÁSZAT Somlay-bérlet Blaha-bérlet Katona-bérlet Déryné-bérlel Kodály-b érlet Kelemen László Kamaraszínház 14. péntek este 9 óra 15. szombat este 10 óra 17. hétfő este 7 óra 20. csütörtök este 7 óra 28. péntek este 7 óra 31. hétfő este 7 óra DON CRISTOBAL KOMÉDIÁSDI ILLYÉS GYULA- az Ifjúsági EMLÉKEST Otthonban DON CRISTOBAL KOMÉDIÁSDI DON CRISTOBAL KOMÉDIÁSDI DON CRISTOBAL KOMÉDIÁSDI BOLYAI JÁNOS F.STÉ IF. Koloh Elek 1R53
