Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-27 / 254. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1983. október 21. ] TUDOMÁNY ■ TECHNIKA [ NŐK AZ IPARBAN A műanyag jövője, a jövő műanyaga az ember a felelősséget” Ha képet akarunk alkotni arról, hogy milyenek lesznek a jövő műanyagai — írja a műanyag kutatásának történetét idéző tanulmányában dr. Varga László, a GAMF főiskolai tanára —, akkor először el kell „felejtenünk” a meglevőket. Átgondolva az igényeket, amelyeket az ipar állít ezekkel az anyagokkal szemben, nagyok a követelmények. A műanyag legyen acélszilárd, szívós, mint a bőr, könnyű, tűz- és korrózióálló, rugalmas, hőszigetelő, jó elektromos vezető, de jó elektromos szigetelő is, fényes és simulékony, mint a selyem, átlátszó, mint az üveg. E tulajdonságok közül a műanyagok már ma is sokkal rendelkeznek. Nem véletlen, hogy napjainkban az ipar olyan széles körben alkalmazza a polimereket. Természetesen nagyon hosszú út vezetett idáig. A múlt század elején egy Simon nevű berlini gyógyszerész beszámolt arról, hogy a sebkenőcsből kivont monomer sztirol fény és levegő hatására elgyantásodik, polimerizálódik. Ez volt az első műanyag a polisztirol, amelynek ipari méretű gyártását csak kilencven évvel később tudták megvalósítani. A celluloid 1870-ben indult el hódító útjára, egy amerikai nyomdász pályamunkája nyomán. John Weseley Hyatt az elefántcsontból készített biliárdgolyó helyett ajánlotta a cellulózból, vagyis a kámforral lágyított cellulóznitrátból készült golyót. Az elsőbbség viszont ezen a téren az angoloké volt, akik már 1856-ban szabadalmaztatták ezt az új anyagot. A celluloiddal megnyílt a lehetőség a mozgó- film megjelenésére — bár rendkívüli tűzveszélyessége miatt századunk közepére termelése visszaszorult. Az első — teljesen szintetikus — műgyantát Baeyer Adolf, a müncheni egyetem szerveskémia tanára állította elő a múlt század végén. A fenol- plaszt gyanta nagy mennyiségű gyártására azonban csak jóval később. 1910-ben került sor, épp úgy, mint ahogy ötven év telt el a polimetakriisaiv felfedezése és ai plexiüveg gyártása között is. A világ első műanyaggyárát egy belga származású vegyész alapította Berlinben. Neve L. H. Beaihe- land, a jó minőségű, térhálós szerkezetű műgyantát pedig „Bakelit” néven hozta forgalomba. Századunk első felében a hőre keményedé műanyagok uralkodtak, a hatvanas évekre viszont kialakult egyensúlyuk a hőre lágyuló műanyagokkal. Napjainkban inkább ez utóbbiak hódítanak. A szintetikus gumi (vagy másképp műkaucsuk) az ütésálló polisztirol, a habosított polisztiiról, a polietilén, a poliamid felfedezése igazi forradalmat hozott az ipar számos területén. Nagy mechanikai igénynek kitett gépelemeket, szigetelő, vagy épp vezető funkciót betöltő alkatrészeket, csapágyakat épp úgy készítenek műanyagból, mint ruhát, harisnyát, cipőtalpalt, autók lökhárítóját, és sok más tárgyat. Nem túlzás tehát a felsorolás, amivel a jövő műanyagának tulajdonságait, a várható felhasználás sokféleségét érzékelteti a tanulmány szerzője. A harmincas évek próbálkozásaitól a műanyag mint alapanyag már napjainkig is hatalmas pályát futott be. A felhasználás aránya pedig egyre nő. A szintézis és keverés útján keletkező kapcsolási rendszerekkel, a műanyagok egymással és más szerkezeti anyagokkal történő kapcsolásával, a feldolgozás technikai variációival felmérhetetlen lehetőségek nyílnak meg a műanyagipar előtt. 9 A tudósnő laboratóriumában. Orvosi Nobel-díj 1983 Több mint harminc évvel ezelőtt Barbara McClintock amerikai biológus kutatónő különös felfedezésekről számolt be. A kukoricaszemek színének és más alaktani sajátosságának öröklődését vizsgálva azt tapasztalta, hogy a tulajdonságokat meghatározó gének bizonyos kombinációban érthetetlen következményekkel járnak. A kísérleti eredményekből arra a hihetetlennek tűnő megállapításra kellett jutnia, hogy bizonyos esetben a gének „vándorolni” kezdenek, amit gyakran a kromoszómák eltörlése, átrendeződése és génjeinek mutálása kísér. Barbara McClintock felfedezésével az akkori genetika semmit sem tudott kezdeni. Egyesek hitetlenkedve fogadták, mások kuriozitásként kezelték. Lassan azonban halmozódtak az újabb adatok más szervezetekben (vírusok, baktériumok, élesztő, majd muslinca) észlelt hasonló jelenségekről. Az örökítő anyag, a gének kémiai szerkezetének megismerésével ezeknek az „ugráló elemeknek” a természetére is fény derült. Alig egy éve McClintock kukoricájából is kivonták és tisztán előállították (izolálták) ezen elemeket. Szerkezetük óriási gyakorlati lehetőségekkel is biztat. Segítségükkel az utóbbi években sikerült az örökítő anyag egyes génjeit ilyen ugráló elemre kötni, s ezzel az egyik élőlényből a másikba átvinni, azaz az örökletes tulajdonságot irányítottan megváltoztatni. Bár a közvetlen gyakorlati eredmények még a jövő ígéretei, a génmérnökös- ködés az „ugráló genetikai elemek” felfedezésével egy csodálatos eszközhöz jutott. Az idei Nobel-díj a 81 éves Barbara McClintock- nak ezt az elismerést fejezi ki. Vida Gábor Vákuumos daru Svédország sok papírgyári terméket szállít vízi úton Nyugat- Európába és a tengeren túlra. A rotációs papírtekercsek ki- és berakodása mindeddig kemény munka volt, sok embert foglalkoztatott a kikötőkben. Az újonnan üzembe állított vákuummarkolós daruszerkezet nagyon megkönnyíti a rakodási feladatok elvégzését. Egyszerre tizenkét, egyenként három tonna súlyú papírtekercset tud felemelni úgy, hogy a szívófejek rátapadnak a hengerek höm- lokfelületére. A daruszerkezetet speciális hajókra szerelték fel, amelyek mindig oda állnak, ahol a rakodás gyors lebonyolítására van szükség. A berendezés kipróbálását és a rakodást mindössze öt személy végzi. Programozott favágás Egy angol vállalat most olyan rönkvágó fűrészt hozott Diacra, amely elektronikus úton, automatikusan határozza meg a darabolás leggazdaságosabb változatát. A rendezés hatvan százalékkal kisebb anyagveszteséggel és ötvenhatvan százalékkal kevesebb munkaerővel dolgozik, mint a hagyományos. A gép „lelke” egy Texas Instruments komputer, amely megmér minden érkező rönköt, és ennek alapján megállapítja a vágás; tervet. Szabályozza a gép táplálási ütemét, osztályozza a felvágott fát, jegyzéket készít a feldolgozott rönkökről, a deszkákról és a lécekről méret- és darabszám szerint, valamint a visszamaradt hulladék mennyiségéről. A gép tizenkét hónap alatt megtakarítja a saját beszerzési költségét. Út — gumitéglákon A római Parnese-palota — amelyben híres olasz mesterek munkáit őrzik — a legértékesebb építészeti műemlékek egyike. Az élénk közúti forgalom miatt az épületét beomlás fenyegette. A palota előtti útszakaszt ezért kipárnázták. Az úttest alá 80 centiméter mélységben gumitéglákat fektettek, amelyek felfogják a nagyvárosi forgalom okozta rázkódásokat, s megvédik a palotát a további rongálástól. A legújabb vizsgálatok szerint az óvintézkedés — legalábbis egyelőre — beváltotta a hozzá fűzött reményeket. V áltozó színű csavarok Elszíneződő csavarokat kísérleteztek ki az Egyesült Államokban. A színváltozás jelzi, hogy a csavar milyen erővel van meghúzva, megterhelve. Ha a hú- zási erő megfelel a névleges terhelésnek, akkor a csavar eredtileg vörös színe kékké változik. Ha a csavar meglazul, a izínjelző megint vöröset mutat. Ez a színváltozás néhány ezerszer megismétlődhet. y Kodak-újdonság A világhírű amerikai Kodak cég, amely fennállása óta már sok meglepetéssel szolgált a hivatásos és műkedvelő fényképészeknek, 1982 őszén ismét egy olyan újdonsággal lepte meg a fotóvilágot, amely alighanem szintén nagy sikerre számíthat. A Kodak disc-rendszer szívét egy 65 milliméter átmérőjű kis tárcsa (disc) alkotja, amelyen körben 15 színes, 8x10,5 milliméteres negatív helyezkedik el. Az egész egy lapos tokban kapott helyet. A kis formátum természetesen megkövetelte a film minőségének tökéletesítését: az új Ko- dacolor filmanyag 24 DIN (200 ASA) érzékenységű. A képünkön látható tárcsás modellen az a lenyűgöző, hogy minden önműködően dolgozik benne. A fényképet készítőnek csak egy gombot kell lenyomnia, és a gép elektronikus berendezése máris méri a fényerősséget, kiválasztja a megfelelő lencsenyílást és expozíciós időt, illetve szükség esetén bekapcsolja a villanófény-készüléket. A film önműködően megy tovább, a villanó kondenzátora újból feltöltődik árammal. Egy másodperc múlva a gép újból „csőre van töltve”. A villanófény hatósugara 5,5 méter. A gépben levő kis elektromos telep kétezer villanásra elegendő, ezenkívül ellátja árammal az egész elektronikus berendezést és hajtja a filmtovábbító motorját. Összeállította: Sitkéi Béla| A csoportvezető Amikor a baba már néhány hónapos, az anyukák gyakrabban választják az egyszerűbb megoldást: főzés, paszírozás helyett a kész bébiételeket. Az apró üvegek jó szolgálatot tesznek utazásnál; ha épp nem kapni megfelelő minőségű búst, vagy belsőséget; ha drága a primőr; vagy ha sok a mosnivaló, a kicsi pedig már türelmetlenül jelzi, hogy éhes. Szóval, nagyszerű dolog ez a konzerv! Különösen, ha tudjuk: legalább akkora gonddal készítették, mint mi tennénk a saját konyhánkban. Kipróbálta ezt Rétfalviné Bállá Sára Is, akinek kislánya most két éves. A különbség csak annyi: a kicsi lehet, hogy a konzervben is anyja főztjét ette. Rétfalviné, a kertészteohnifeus ugyanis a Kecskeméti Konzervgyár bébiétel üzemében dolgozik. — Látszólag nem sok köze van egyik szakmának a másikhoz — mondja —, de az előfeldolgozáisról tanultak mégis a konzerviparhoz tartoznak. Meg azután amikor indult az üzem, .mindannyian újat tanultunk, még az évek óta e szakmában dolgozók is. Mi a férjemmel, aki szintén Baján végzett ker- tészteohnikus, akkor jöttünk vissza Kecskemétre, amikor hallottuk, felépült ez az üzem. Előtte egy tsz-ben dolgoztunk. Főleg a férjem volt kíváncsi, de nekem is nagyon megtetszett a korszerű, tiszta munkahely. Megtetszett, hát maradtak. A férj gépkezelő lett abban a műszakban, amelynek a felesége a csoport- vezétője. Hol délután^ hol délelőtt dolgoznak — a legnagyobb békességben. Ez persze sokszor múlik a férj nyugalmán, hiszen felesége szerint minden feladatot megcsinál, ha a. csoportvezetője kéri. — Az első év nagyon nehéz volt az éj üzemben — emlékszik vissza a törékeny asszonyka. — Maga a gyártmány sem szokványos, nagyobb figyelmet igényel, érzi, az ember a felelősséget, hogy kifejezetten gyerekek számára készít ételt. Egyformán kell figyelni a műszakjninden percében, és nem veheti félvállról az ember a feladatát. Az sem volt kony- nyű, hogy éreztem: a régi dolgozók közül is kaphatták volna néhányan a csoportvezetői megbízást. Nem is tudom, miért rám, az újra esett a választás. Ma már úgy érzem, megtaláltuk a közős hangot. Mindenki elfogadta, hogy itt a higiéniára, a takarításra rendkívül nagy gondot kell fordítani. Belerázódtunk a munkába, a szigorú követelményeket elfogadva. A családi háttér szerencsés, a kislányra a nagymama. vigyáz. A fiatalok legfőbb gondja, a lakás is megoldódott, sok éves takarékoskod ássaJ (és némi szülői segítséggel) sikerült megvenni egy picike családi házait, nagy kerttel. — Meg kell mondjam, nem tekintjük ezt a munkát véglegesnek — vallja be kis vonakodás után Rétfalviné. A férjem kétéves szaktanfolyamra jár, utána én következem Szeretnék mást is megpróbálni. Addig, amíg fiatal vagyok, könnyebb a tanulás. Fejszés Edit SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KFP III. Elektronizálási szint és versenyképesség A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program teljesítésének fejleményeit —miként a másik négy KFP helyzetét is — rendszeresen figyelemmel kíséri, áttekinti a kormány. A legutóbb, amikor a témát tárgyalta, úgy foglalt állást: hogy — a jelenlegi KFP-t továbbfejlesztve, az abban foglalt célokat kiszélesítve — dolgozzuk ki a számítógépesítés, komplex automatizálás és a hírközlés egységes, átfogó programját. S minthogy elektronika nélkül nincs sem komputer, sem automatizálás, sem pedig hírközlés, más szavakkal azt is mondhatjuk, hogy a társadalom és a gazdaság komplex elektronizálási programjává kell továbbfejleszteni a Számítástechnikai KFP-t. Sokat megtudni — egy gombnyomással A döntás hátterét vizsgálva kezdjük a számítástechnika és a hírközlés összefonódásával, ebből is a mindenki által ismert képújsággal, amit a televízió sugároz. Ismeretes, hogy a televízió a műsorkezdéstől a zárásig, beleértve az ipari adást is, rendszeresen jelentkezik a képújsággal, hogy a nézőknek folyamatos tájékoztatást adjon a nap legfrissebb kül- és belpolitikai eseményeiről. A legtöbben persze dolgozunk napközben, így nem tudjuk figyelemmel kísérni a történteket, ám szívesen vennénk, ha este egy gombnyomás után áttekinthetnénk a nap információit. Nos, az elképzelés közel áll a megvalósításhoz, mert néhány éven belül az ország több tízezer készüléke fel lesz szerelve olyan adapterrel, amely nemcsak felveszi, hanem tárolja is a képújság napi híradását, sőt, tartalomjegyzéket készít róluk, így utánanézhetünk annak, amire a leginkább kíváncsiak vagyunk a nap eseménykrónikájából. Az említett berendezés egyébként csak mintegy száz oldalnyi információt képes tárolni. Magától értetődik, hogy nem ez a csúcs, van olyan információs rendszer — a német nyelvterületen TELEDATA néven ismerik — amely több millió adatot tárol a számítógép segítségével. Ha a telefonhálózattal is összekapcsolják ezt a rendszert, a telefonelőfizető csak felemeli a hallgatót, illetve bekapcsolja az otthoni tv-készülékét, s a képernyőn perceken belül elolvashatja, amit tudni akar. Gondoljunk csak arra, milyen segítséget jelentene ez egy falusi körzeti orvosnak, aki — tegyük fel, egy súlyos baleset után — arra szeretne gyors választ kapni, hogy melyik közeli kórházban van szabad ágy, hová irányítsa a betegét? Magától értetődik, hogy amit leírtunk, az még a jövő, — bár korántsem a távoli jövő „zenéje”, hiszen ehhez — hogy mást ne mondjunk — megfelelő adatbázis kiépítésére és üzemeltetésére van szükség Vezetők segítőtársa Az elektronika és az automatika összefonódására a sokak által ismert autó—motor nyújt szemléltető példát. Köztudott, hogy az üzemanyag bejuttatása, illetve a hasznavehetetlen égéstermékek eltávolítása ma is automatikusan megy végbe. Ez a hagyományos automatikus vezérlés felemészti a motor energiájának 4—5 százalékát. Kimutatták viszont, hogy amennyiben ehelyett az elektronikus vezérlésre térnének át, akkor 1—2 százalékra csökkenthetnénk az előbb említett energiaveszteséget. A témához kívánkozik még, hogy — bár intenzíven folyik a kísérlet, a kutatás — műszakilag még nem oldották meg ezt a problémát. Az illetékes szakembereknek azonban nincs kétségük az iránt, hogy előbb-utóbb megszületik a várt konstrukció. A példa arra utal, hogy az elektronizálás lényege az anyag-, illetve energiatakarékosság, beleértve az emberi energia megtakarítását is. Erre az információfeldolgozás gépesítése nyújt mindenekelőtt lehetőséget. S hogy miért van rá égetően szükség, az aligha szorul bővebb magyarázatra. Köztudott ugyanis, hogy az alacsony vállalati hatékonyságot, a különböző veszteségforrások okát leggyakrabban a szükséges információk hiányára lehet visszavezetni. A legtöbbször ebből ered a kooperációs kapcsolatok, a szervezettség alacsony színvonala, a vezetői döntések kellő megalapozottságának hiánya. Az elektronikus információfeldolgozás bevezetése, elterjesztése minőségi változások elérését teszi lehetővé. A korszerűség fokmérője Az iparnál, a termelésnél maradva: a gépek világpiaci értékesítésének egyre inkább feltételévé válik az elektronika alkalmazása. Már ma is az a szerszám — az élelmiszeripari, a mezőgazdasági, a vegy-, illetve köny- nyűipari gépek — korszerűségének egyik legfőbb fokmérője, hogy el vannak-e látva modern elektronikai berendezésekkel. Ezt más szavakkal úgy szokták kifejezni, hogy megfelelő-e a gépek eletronizálási szintje. A téma szakértői hozzáteszik, hogy maholnap a közúti járművek is eladhatatlanná válnak elektronikus vezérlés nélkül. Nem ok nélkül, hiszen a mai korszerű autóbuszokban, dízelmozdonyokban már mintegy száz különféle berendezés állapotát, működésének ellenőrzését bízzák az elektronikus műszerekre. Bár csak néhány példával tudtuk illusztrálni, miért kell a Számítástechnikai KFP-t továbbfejleszteni a komplex elektronizálás programjává, talán ez a vázlatos áttekintés is képet adott a fejlődés irányáról, a jövőről. A komplex elektronizálás irányába tett jelentős lépés volt nálunk az elektronikai központi fejlesztési program néhány évvel ezelőtt történt jóváhagyása, illetve a Mikroelektronikai Vállalat megalapítása is. Stuka Károly az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője
