Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

Ez már történelem: mit írt a Bács-Kiskun megyei Nép­újság 30 éve? Téli ügyelet: szolgálatában a fűtés-, a gáz-, a víz- és villanyszerelők, á ké­ményseprők. »*A szemetes mel­lé kenyérkonténert: Fekete sarok. O Lapszél: ünnep) ta­nácsülés a felszabadulás em­lékére. Klsiparos-dömping (J Kábeltévé hírek, a Megkésett boltnyltás. th Kérdések és vá­laszok: (például: a városköz­pontban csak az építkezések befejezése után létesítenek nagy játszóteret, addig maradnak a régiek — képünkön), fj Munka­társunk albérletet keresett... Megyeszékhely (5. oldal) VARSÓ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A csomagolás szerepe az exportban Az Avery—Fasson cég magyar­országi képviselője, dr. Albert László az öntapadó címkék sokol­dalú alkalmazási lehetőségének vázolása után arról beszélt, hogy a konszern ma a világ öntapadó- címke-termelésének mintegy 60 százalékát adja. Nemcsak a leg­különbözőbb feltételeknek megfe­lelő alapanyagot kínálja partne­reinek, hanem azok feldolgozásá­hoz, nyomtatásához legalkalma­sabb gépparkot; címkenyomó gé­peket, illetve ipari alkalmazásra címkeadagoló, utánnyomó gépeket is. A kecskeméti nyomdával az üzleti kapcsolatuk jó, a folyama­tos alapanyag-ellátást az üzem te­rületén létrehozott konszignációs raktárral segítik. Sebesvári László, a Petőfi Nyomda főmérnöke az üzem ed­digi eredményeit ismertette, és ki­tért a csomagolóeszköz gyártásá­hoz tervbe vett fejlesztésekre is. Mint elmondta, a hagyományos nyomdaipari termékeken túl a csomagolóanyagok széles skáláját kínálják. Sokszínben nyomott kartondobozból tavaly 141 millió forint értékűt gyártottak, ezt meg­közelítő volt az öntapadós és ha­gyományos címkék termelése is. A kombinált csomagolóanyagok gyártását tűzték ki fejlesztéseik céljául, ezen belül — mint eddig is — a csomagolóeszköz-import csökkentésére és a közvetett ex­port további növelésére töreked­nek. Az előadások után a vendégek a Petőfi Nyomdában megtekintet­ték a korszerű csomagolóeszközök­ből rendezett kiállítást, majd azt, hogyan készülnek az öntapadós címkék, a többszínnyomású dobo­zok Kecskeméten. XXXVIII. évf. 254. szám Ára: 1,40 Ft 1983. október 21. csütörtök Irányító és szervező munka Solt nagyközségben Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület először tudomásul vette azt a tájékoztatót, amely a megyei tanács tisztségviselőinek a két vb-ülés közötti, testületi feladatokat érintő tevékenységéről készült, s amelyet előzőleg írásban kézhez kaptak. Második napirendi pont­ként került a végrehajtó bizottság elé az a beszámoló — ezt szin­tén írásban kapták meg a vb tagjai — amely Solt nagyközség Közös Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkájáról készült. Megállapítja az anyag, hogy Solt nagyközség 1982. január 1- ével Ojsolt községgel közös ta­nácsot alakított, s azóta is meg­különböztetett figyelemmel kí­séri a társközségben lakók hely­zetét, különös tekintettel az el­látásra. Mindezek ellenére Űj- soltra a folyamatos elnéptelene­dés a jellemző, egyre több az üre­sen álló, elhagyott ház. 1970-ben még 608-an éltek Űjsolton, de tíz év múlva már 350-re esett a szá­muk, jelenleg pedig alig haladja meg a 290-et. Az ottani lakosság elégedett, viszont sérelmesnek tartja, hogy a VOLÁN a vasár- és ünnepnapokon közlekedő egyetlen autóbuszjáratot — mert nem volt kellően kihasználva — megszüntette. A beszámoló a továbbiakban elemzi a tanács, illetve a végre­hajtó bizottság munkáját, a szak- igazgatási szervek tevékenységét. Megállapítja, hogy működésük megfelel a jogszabályoknak, s jó a kapcsolat a lakossággal, a vá­lasztópolgárokkal. A tanácstagi beszámolók és a falugyűlések élénk vitafórumot jelentenek, ezek gyakori megtartását igényli is a lakosság. Javult a szakigaz­gatási szervek munkája, s bár jelentősen megnőtt az ügyirat- forgalom, emelkedett az elsőfo­kú határozatok száma, az állam­polgárok egyre kevesebb határo­zat ellen fellebbeznek. Az 1981-es éVben például 1,2 százalékos, ta­valy pedig már csupán 0,35 szá­zalékos volt a fellebbezési arány. Rátérve az oktatási, közműve­lődési tevékenységre, kiemeli a beszámoló, hogy a kétműszakos tanítás megszüntetése érdekében az elmúlt tíz évben 10 tantermet, egy tornatermet, egy tornaszo­bát és öt szükségtantermet épí­tettek, illetve alakítottak ki, így jelenleg 18 olyan tanterem van Solton, amely megfelel a köve­telményeknek. Meg kell említeni az 1981-ben átadott öt termes, zsibongóval ellátott iskolai nap­közi otthont, amelynek építéséhez a lakosság több mint 960 ezer forint értékű társadalmi munká­val járult hozzá. A nagyközségi közös tanács el­érte, hogy ebben az évben egyetlen óvodai felvételi kérelmet sem kellett elutasítani. Igaz, még zsú­foltság van, de ezt enyhíti az óvo­da rekonstrukciója, amely ugyan­csak társadalmi összefogással ké­szül. A művelődési ház céljait szolgáló épület elavult, korszerűt­len. Többszöri átalakítás után sem tud igazi otthona lenni a közművelődésnek. Az elhelyezési körülmények javítására, ponto­sabban új ház építésére nincs pénze a nagyközségnek, viszont a múlt évben vásárolt a tanács egy ingatlant, amelynek kialakítása után méltóbb körülmények közé kerülhet az eddig is jó eredmé­nyeket felmutató közművelődés. Sajnos, kilátástalanabb a hely­zet az egészségügy területén. Van ugyan három orvosi és egy fog­orvosi körzet, s erőteljes igény­ként jelentkezik egy gyermekor­vosi körzet kialakítása, de nincs központi orvosi rendelő és egész­ségház, illetve ezek az intézmé­nyek elavultak, a váróhelyiségek kicsik, a betegeknek nincs szo­ciális helyiség. Az egészségügyi központ kialakítására — a beszá­moló szerint — csak a VII. öt­éves terv végén, a VIII. ötéves terv elején kerülhet sor, de ezt Solt saját erejéből nem tudja lét­rehozni. Jó az elhelyezése viszont az öregek napközi otthonának, a két házi szociális gondozó pedig 56 idős embert lát el naponta. A község új gyógyszertára az elmúlt esztendőben épült. Az eddigiekből az is kitűnik, •milyen feladatai vannak a nagy­községi közös tanácsnak. Az em­lítetteken túl a következő ötéves tervben folytatják a szennyvízmű építését, földgázvezeték építését készítik elő az érdekelt gazdasá­gi szervek bevonásával. Legfon­tosabbnak tartják azonban to­vábbi nyolc tanterem megépítését a hozzá kapcsolódó tornaterem­mel együtt. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban csomagolás- technikai szimpozionra gyűltek össze a nyomdaipar, a külkeres­kedelem és az ipar képviselői. A napjainkban egyre inkább előtér­be kerülő kérdésről, a csomagolás külkereskedelmet is befolyásoló szerepéről volt szó a tanácskozá­son, amelynek házigazdája a kecs­keméti Petőfi Nyomda volt. A rendezvényt, amelyre több mint hatvan vendég érkezett, a kecskeméti nyomda igazgatója. Ablaka István nyitotta meg. Mint elmondta, az öntapadós címke­gyártás meghonosításában a nyomda tíz évvel ezelőtt tette meg a kezdeti lépéseket, amikor e témában az amerikai Avery— Fasson cég licencét megvásárolta. Az öntapadós címke azóta nagy népszerűségre tett szert, az ipar legkülönbözőbb területein alkal­mazzák. Ma a Petőfi Nyomda az ország legnagyobb öntapadó cím­két előállító üzeme, az erre alkal­mas géppark rendelkezésükre áll. Még az évben sor kerül újabb négyszínnyomó gép beállítására, és ezzel kapacitásuk tovább nő. A minőségi csomagolás ma az export egyik fontos feltétele. Éppen ezért jó nyomdai színvonalon készített címkékre, csomagolódobozokra van szükség. ® Az előadásokat az ipar és külkereskedelem hallgatta meg. hatvan képviselője Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével teg­nap délelőtt magyar párt- és kor­mányküldöttség érkezett Varsóiba hivatalos, baráti látogatásra. De­legációnk Wojciech Jaruzelski- nek, a LEMP KB első titkárának, a lengyel kormány elnökének ta­valy áprilisi budapesti látogatá­sát viiszonozzia a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Miniszterta­nácsának a meghívására. A küldöttség tagjai: Havasi Fe­renc, a Köziponti Bizottság tit­kára, Sarlós István, a Miniszter- tanács elnökihelyettese, a Politi­kai Bizottság tagjai, Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titká­ra és Garamvölgyi József, a' Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, aki a lengyel fővár- rosban csatlakozott a delegáció­hoz. Kádár Jánost a legmagasabb vendégnek kijáró fogadtatásban részesítették a varsói főpályaudva­ron, ahová 10 órakor gördült be a küldöttség különvonatja. A ven­dégeket a peronon Wojciech Ja­ruzelski, valamint Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB tit­kára fogadta. A főpályaudvar előtti téren a magyar vendégek tiszteletére fel­sorakozott a Lengyel Néphadse­reg díszszázada. A magyar és a lengyel himnusz elhangzása után Kádár János és Wojciech Jaru­zelski tisztelgett a csapatzászlónál, ellépett a díszszázad előtt. Kádár János üdvözölte a katonáikat, utána pedig Wojciech Jaruzelski bemutatta a 'küldöttség fogadásá­ra megjelent lengyel párt- és ál­lami vezetőket: Roman Mali- nowskit, az Egyesült Parasztpárt Országos Bizottsága elnökségének ein okét, miniszteréinökhelyet- test, Edward Kowalczykot, a De­mokrata Párt Központi Bizottsá­gának elnökét, miniszterelnök- helyettest, Jan Dobraczynskit, a Hazafias Nemzeti Űjjászü'letési mozgalom Országos Tanácsának elnökét, Marian Wozniakot, a LEMP KB PB tagját, a Varsói Vajdasági Pártbizottság első. tit­kárát, Manfred Gorywodat, a LEMP KB titkárát, Zénón Ko- mendert, Zbigniew Madejt és Mieczyslaw Rakowskit, minisz­tere lnökíhely elteseket, a Közpon­ti Bizottság osztályainak vezető munkatársait,, a Minisztertanács Házi tészta külföldre Hajóson, a Kalocsai Sütőipari Vállalat telepin évente 16 millió forint értékű, mintegy ötezer mázsa tarhonyái, leves- és csusza- tésztát készítenek. A házi módszerekkel, teljesen kézi munkával előállított tésztáknak nagy a keletjük. Az egész országba szállí­tanak, sőt évente mintegy ezer mázsát külföldre is eladnak. El­sősorban az üzem specialitását, a kézi tarhonyát keresik Auszt­riától Kanadáig. • Először a durva szitán gyúrják át a tésztát. • Képünkön: az MSZMP KB első titkára és Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, kormányfő, ellép a díszszázad előtt a varsói főpályaudvarnál. Hivatalának és a Külügyminisz­tériumnak a képviselőit. A vendéglátók ezután üdvözöl­ték a magyar párt- és kormány­küldöttség tagjait. Kádár János köszöntötte a varsói diplomáciai képviseletek vezetőit és a magyar diplomatá­kat. Két magyar úttörő virág­csokrokkal kedveskedett Wojci­ech Jaruzelskinek és Kádár Já­nosnak. A magyar küldöttség ünnepé­lyes fogadtatására megjelentek a varsói dolgozók képviselői is. akik magyar és lengyel nemzeti színű zászlócskákkal a kezükben forrón üdvözölték Kádár Jánost és Wojciech Jaruzelskit. A var­sói dolgozók képviselői mellett köszöntötték őket a Magyar Ko­lónia tagjai is. A vendégek ezután szálláshe­lyükre hajtattak. Amerre elha­ladtak, mindenütt a szívélyes fo­gadtatás jeleit láthatták, a zász­lódíszbe öltözött utcákon. Délután Kádár János a ma­gyar küldöttség tagjaival együtt megkoszorúzta az ismeretlen ka­tona sírját, és beírta nevét a sír­nál levő emlékkönyvbe. Kölcsönös tájékoztatást adtak a két ország gazdásági helyzetéről, a gazdaságpolitika gyakorlatáról. Mindkét fél pozitívan értékelte a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulását, az együttműködés eredményeit. A partnerek kife­jezték szándékukat az árucsere- forgalom, a műszaki-tudományos együttműködés, a termelési koo­peráció és szakosítás jelentős bő­vítésére és azdk hatékonyságá­nak emelésére. A LEMP KB székházában talál­koztak a pártközi kapcsolatok és a külpolitikai együttműködés kér­déseivel foglalkozó tárgyalócso­portok. Ezután Kádár János a LEMP székházában találkozott Wojci­ech Jaruzelskivel. Egyidejűleg a magyar és a lengyel tárgyalókül­döttség két munkacsoportban folytatott eszmecserét a pártközi kapcsolatokról és a külpolitikai helyzetről, illetve gazdasági, mű­szaki és tudományos kérdésekről. Este a Minisztertanács palotá­jában ünnepi fogadást adtak Ká­dár János tiszteletére. A vacsora előtt Henryk Jablonski, a Len­gyel Államtanács elnöke átadta Kádár Jánosnak a Lengyel Nép- köztársaság szolgálatáért érdem­rend nagy szalagját, amellyel 70. születésnapja alkalmából tün­tették ki az MSZMP KB első tit­kárát, aki viszont Wojciech Ja­ruzelskinek átnyújtotta a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített zászlórendjét, amelyet 60. születésnapja alkalmából ka­pott a lengyel vezető. A vacso­rán a két első titkár pohárkö­szöntőt mondott. (Pásztor Zoltán k felvételei) <9 A levestésztát is kézzel gyártják. PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IPARI SZAKEMBEREK ÉS KÜLKERESKEDŐK TANÁCSKOZÁSA Megkezdődtek I kádár JÁNOS Varsóban] a magyar—lengyel tárgyalások DRÁGÁBB A ZÖLDSÉGFÉLE, JAVULT A RUHÁZATI TERMÉKEK KÍNÁLATA Áruforgalmi jelentés Januártól szeptemberig 319,4 milliárd forint értékű árut érté­kesített a kiskereskedelem, folyó­áron 7,9 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában, összehasonlítható árakon a for­galom a tavalyi szintnek felelt meg — állapítja meg a Belkeres­kedelmi Minisztérium legutóbbi áruforgalmi jelentése. Az élelmi­szeriek és élvezeti cikkek forgal­ma folyóárakon 6,4 százalékkal, a ruházati kereskedelemé 4,9, a vegyesiparcikkeké pedig 10 szá­zalékkal növekedett. Szeptemberben élelmiszerekből, élvezeti cikkekből és ruházati ter­mékekből megfelelő, illetve kielé­gítő volt a kínálat, a ve gyes ipar - cikkekből azonban gyakori volt a választékhiány. Húsféleségek­ből és töltelékárukból volt elegen­dő, míg a rendelkezésre álló szá­razárukból és füstölt főtt termé­kekből időnként hiány volt. Zsír­ból és zsírszalonnából nem volt ellátási probléma, az utóbbit ked­vezményes áron kínálták. Étolaj­ból és margarinból viszont he­lyenként akadozott az ellátás, amit az okozott, hogy a szeptember 19-i áremelést megelőző Időszak­ban a lakosság a szükségesnél na­gyobb mennyiséget vásárolt. Ugyanez elmondható a cukorról is, de a jól szervezett szállítások eredményéként az ellátásban mégsem volt fennakadás. Az aszály miatt visszaesett a zöldbab, zöldborsó, uborka, főző­tök, paradicsom, valamint a zöld­ségek szabadpiaci kínálata, ká­posztából, karfiolból, karalábé­ból, petrezselyemből, azonban a tavalyinál többet árusítottak, őszibarackból 77 százalékkal ke­vesebb, szilvából, szőlőből és kör­téből viszont 20—40 százalékkal több került a standokra, mint egy évvel korábban. A burgonya ára 9,7, a zöldség­féléké 27, a gyümölcsöké pedig 6,8 százalékkal haladta meg a ta­valy szeptemberit. A ruházati termékek kínálata — az áruforgalmi jelentés sze­rint — némileg javult. A konfek­cionált termékek közül a férfi-, női és gyerimekkabátok iránti keresletet kielégítették, s elegen­dő mennyiség állt rendelkezésre öltönyökből, gyenmekanorákök- ból, íánykaruhákból js. Helyen­ként méret-, illetve választékhiá­nyosnak bizonyultak a zakók és a kosztümök. A férfi és női cipőik választéka megfelelő volt, gyer­mekcipőkből azonban változatla­nul -hiányoztak egyes méretek. A fűtési idény közeledtével szeptemberben megélénkült az érdeklődés a tüzeléstechnikai esz­közök és tartozékaik iránt. Szi­lárdtüzelésű kályhából és tűzhely­ből, valamint egyéb hagyományos (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents