Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám

1983. október 25. © PETŐFI NÉPE © 3 FELELEVENÍTIK A HAGYOMÁNYOKAT Gyümölcstartósítás az Alföld Szakszövetkezetben A kecskeméti Alföld Szakszö­vetkezetben két évvel ezelőtt kezdtek az aszalt gyümölcsök ér­tékesítésével foglalkozni. A nap­energia hasznosításával az idén a tavalyinál több, mintegy 3 tonna almát, sárgabarackot és szilvát szárítottak a közös gazdaságban, belkereskedelmi ellátás céljára. Együttműködnek a Növényter­mesztési és Minősítő Intézet hel- véciai fajtakísérleti állomásával, közösen kutatják, hogy melyik gyümölcsfajta adja a legjobb mi­nőségű aszalványt. A szövetkezetben a gyümölcs- tartósításnak egy másik módját is kezdeményezték. A néhány évti­zeddel ezelőtt forgalomban levő kandírozott — cukorsziruppal ke­zelt — gyümölcsöt kezdték el is­mét gyártani, nagy sikerrel. Eb­ben az évben kétszer annyit — 35 tonnát — készítenek, mint ta­valy. Külföldi cégek is érdeklőd­nek és kértek mintákat, főként azért, mert a kandírozott gyü­mölcs nem tartalmaz semmiféle tartósítószert, hőkezelés nélkül készül, tehát megtartja eredeti természetes ízét. Varjú Adorján üzemvezető elmondja, hogy az idén 11 gyümölcsfajt kandíroz- tak. Kezdték a szamócával rö­videsen befejezik a birsalma tar­tósításával. A nyersanyagot a kö­zös és a tagi gazdaságok ültet­vényeiből szerzik be, a zöldman- dula kivételével, amelyet Dunáin - túlról hoznák. Kísérleteznek a mandula itteni honosításával, ter­mesztésével is. Újdonságuk volt tavaly a birs­almasajt, amiből a múlt évinek háromszorosát készítik. Az idén új termékként hozzák ' forgalom­ba a hagyományos módszerrel készült szilvalekvárt, egyelőre 3000 kilogrammot adnak át a ke­reskedelemnek. • Nagy gonddal készítik elő a tartósításra a birsalmát. © A tisztított szirupba kerül. gyümölcs cukor­Tanácskozás a gépipari innováció gyorsításáról A gépipari innováció gyorsítá­sának egyik legfontosabb feltéte­le, hogy megfelelő külpiaci, kül­gazdasági adatok álljanak a szak­emberek rendelkezésére — hang­súlyozták az előadók a Gépipari Tudományos Egyesület tegnapi ankétjén, a MTESZ székházában. Elmondották, hogy a fejlett or­szágokban a gépipari termékek gyors korszerűsítése tapasztalható. Jelenleg egy-egy gyártmány már két-három év alatt elavul. Ma­gyarországon viszont hosszú az innovációs folyamat, így a hazai gépipar számára elsősorban azok az információk fontosak, amelyek a jövő gyártmányairól és fejlesz­tési irányairól tájékoztatnak. Ilyen adatokhoz pedig elsősorban a köl­csönösség alapján, az elismert magyar tudományos eredménye­kért cserébe juthatnak a szakem­berek. Az ankéton kiemelték, hogy az ' adatok megszerzése mellett azok rendszeres feldolgozása, hasznosí­tása is igen lényeges. Az adatok feldolgozásával több mint 100 kutatóhely, intézet foglalkozik, külön-külöin, többnyire egymástól elszigetelten. Mindez nehezíti a tájékozódást, és pazarló az ada­tok hasznosításának módja. A ta­nácskozáson javaslatot tettek egy­séges innovációs információs rendszer létrehozására. Az infor­mációs rendszer megszervezésé­ben a GTE munkabizottságot ala­kított. VENDÉGÜNK VOLT William Mulligan professzor A közelmúltban a megye állatorvosai Kecskeméten, a Tudomány és Technika Há­zában tapasztalatcserére jöt­tek össze. A tanácskozás té­mája az élősdiek elleni küz­delem volt. Tudvalevő, hogy ezek a többsejtű élőlények mérhetetlen károkat okoz­hatnak az állattenyésztésben, sőt, egyesek jelenléte már önmagában akadályozza a jószágtartást a fertőzés ve­szélye miatt. Ezért alakult ki a nemzetközi együttmű­ködés a paraziták elleni harcban. A magyar és az an­gol kutatók között is jó kap­csolat létesült. A tanácsko­záson előadást tartott Willi­am Mulligan, a glasgowi ál­latorvostudományi egyetem professzora. A tapasztalat- csere után beszélgettem a neves tudóssal munkájáról. — ön új utakat keres a para­ziták elleni kutatásban. Hallhat­nánk erről részletesebben? — Kísérleteim lényege: a ikü- lönböző sugárhatások hasznos alkalmazása. A kutatások során munkatársaimmal egyrészt ra­dioaktív izotópokkal megjelöljük a parazitákat. Így követni tud­juk útjukat az állat szervezeté­ben és azt is figyelemmel kísér­hetjük, hogy milyen mértékben és hol koznak kárt. Másrészt röntgensugarakkal gyengítjük a kórokozókat. Az ilyen „szelídített” paraziták a szervezetbe kerülve tovább élnek. A fertőzött jószág szervezete a természet rendjének megfelelően ellenanyagot termel, és az élősdiek elpusztulnak, az állat immunissá, védette válik. Huszonöt évvel ezelőtt sikerült előállítani a szarvasmarha tüdő- férgessége elleni vakcinát, hosz- szas kísérletezés után ilyen gyen­gített élősködőket juttattunk a jószág szervezetébe. A védekező­szer bevált. — Próbálkoznak más parazi­ták ellen is hasonló módszerek­kel? — Igen, de változó eredmé­nyekkel, mert nem egyforma az állatok biológiai ellenállóképassé- ge. Például a skót feketefejű ju- hoknál sikerült a sugárzott vér­szívó lárvákat tartalmazó vakci­nával sikereket elérni, de a bá­rányoknál már nem. Ez a beteg­ség ma is akadályozza a juhtar- tást a trópusi és a szubtrópusi országokban. ÉDES ANYANYELVŰNK Az országos verseny döntőjének díjkiosztása — Ilyen gondokról hallottunk más állatfajok gyógyításával kap­csolatban is. Igaz-e, hogy a szarvasmarha vérélősdije miatt Afrika hatalmas területein nem lehet szarvasmarhát tartani? — Sajnos így van. Az utóbbi 10—15 évben kiterjedt kutatási programok foglalkoznak az élősdi elleni védekezés megoldásával, kevés sikerrel. Fő gond, hogy ezek a kártevők képesek génszer- kezetük megváltoztatására. Mire a gazdaszervezetben a speciális ellenanyag bizonyos szintet elér, akkorra az élősdiek génstruktú­rája is átalakul. — Mit lehet tenni ilyen vesze­delmes kártevő ellen? \ — Számos kutató úgy véleke­dik, hogy más utakat kell keres­ni. Régóta ismeretes például, hogy olyan helyeken is megélnek a vadonélő állatok, ahol az em­lített kártevő jelen van és szarvasmarhát nem lehet tenyész­teni. Nyugat-Afrikában létezik egy olyan fajta, amely szintén el­lenáll a betegségnek. Ezt a szarvasmarhatörzset kellene ne­mesíteni. Tömegélelmezés szem­pontjából óriási jelentősége len­ne . hiszen közismert, hogy Afri­kában milliók éheznék. . — Előadásában elismerően nyi­latkozott a magyar és az angol tudósok között kialakult együtt­működésről. Hogyan jelentkezik ez a gyakorlatban? — Hosszabb ideig dolgoztam együtt dr. Kassai Tibor tanszék- vezető egyetemi tanárral, a Ma­gyar Parazitológiai Társaság el­nökével. Hasonlóképpen, sikere­sen tevékenykedett nálunk Glas- gowban dr. Varga István egyete­mi docens is. Közös erővel több­re jutunk és számos megvála­szolatlan kérdésre kapunk vá­laszt együttműködésünk során. Szerintem még több kutatási programban lehetne bővíteni a kapcsolatokat. A paraziták elle­ni harc a világélelmezés szem­pontjából döntő jelentőségű. K. S. Vasárnap került sor az Édes anyanyelvűnk országos verseny döntőjének díjkiosztó ünnepségé­re Kazinczy Ferencnek, a nagy magyar nyelvújítónak egykori pátriájában, az általa Széphalom­nak nevezett településen. Dankóné Protár Katalin, a KISZ Borsod megyei Bizottságának tit­kára méltatta a nyelvművelési verseny jelentőségét, a szép ma­gyar beszédre oktatás fontossá­gát. Deme László egyetemi tanár, a zsűri elnöke hangsúlyozta: a több mint egy évtizede rendszeresen megrendezésre kerülő verseny már mozgalommá vált, amely több ezer diákot tanít a szép magyar beszédre. Felhívta a figyelmet a szókincs gyarapításának fontos­ságára, a pontos megfogalmazás­ra és arra, hogy szóbeli közlését — sablonszöveg helyett — min­denki a saját gondolatait fogal­mazza meg. A döntő résztvevői megkoszo­rúzták Kazinczy Ferencnek a széphalmi tuszkulánum parkjá­HAZAI TÁJAKON ban levő síremlékét. Kazinczy Fe­renc egykori lakóháza helyén ál­ló emlékmúzeumnál lezajlott ün­nepségen Kazsimérszki Ferenc, Sátoraljaújhely tanácsának elnö­ke adta át a jutalmakat a legjob­baknak. Sátoraljaújhely város emlékpla­kettjét helyezési sorrend megál­lapítása nélkül tizenöten kapták meg, közöttük Kiss Judit, a kecs­keméti Katona József Gimnázium tanulója. A bíráló bizottság javaslatára a Sátoraljaújhely város emlékpla­kettjével tüntették ki Karsay Al- fonznét, a mosonmagyaróvári 402. Hunyadi Mátyás Szakmunkáskép­ző Intézet és dr. Sárkány Ernőnét, a kecskeméti Katona József Gimnázium tanórát, a versenyben részt vevők jó felkészítéséért. Átadták az eredményesen sze­replő versenyzőknek a Hazaifias Népfront Országos Tanácsának fcülöndíjait, s valamennyi részt­vevőnek az Édes anyanyelvűnk országos döntőjén való részvételt tanúsító oklevelet. Körzeti megbízottak Rendőrségünk körzeti meg- bízottainak II. országos ta­nácskozása — amelyet ma és holnap rendeznek meg — jó alkalmat kínál e fontos szol­gálat méltatására, eredmé­nyei mérlegének megvonásá­ra. Summázva azt lehetne mondani, hogy az összkép igen pozitív, a fejlődés egyen­letes, de ezek sztereotípiák és alkalmazásuk alig mondana valamit azokról a hivatásu­kat példamutatóan teljesítő rendőrökről, akiknek minden­napi munkájuk alapját az em­beri, közösségi kapcsolatok képezik, akik ha kell, szolgá­lati időt nem ismerve fáradoz­nak, hogy segíthessenek. Harminc év telt el azóta, hogy megkezdődött a terület- felelősi szolgálat — a mai körzeti megbízotti rendszer elődjének — kialakítása és kí­sérletképpen néhány megyé­ben, valamint a főváros egyes kerületeiben megkezdték mun­kájukat a területfelelős rend­őrök. Ez a rendszer, társadal­munk akkori viszonyai között megfelelő kereteket biztosí­tott a közrend és közbizton­ság fenntartására. Ez volt szo­cialista rendőrségünk első olyan szolgálati formája, amely a lakosság széles töme­geire támaszkodott, hivatása teljesítése során pedig alapve­tően a rendőrök személyi fe­lelősségére épített. Országunk fejlődése, a de­mokratizmus szélesedése a Belügyminisztérium vezeté­sétől is megkövetelte, hogy új formát, új munkastílust al­kalmazzon, továbbfejlessze ezt a szolgálatot. így kezdődött meg a körzeti megbízotti há­lózat kiépítése. A körzeti meg­bízott saját körzetének lakója, így, ott élve, maga is átérezve a helyi gondokat, hatékonyab­bá válhatott munkája, napon­ta kapcsolatba került a la­kossággal, a helyi állami és társadalmi szervekkel. így léphettek a korábbi, is­meretlen, éppen ezért talán kissé személytelen területfele­lősök helyére olyan emberek, akiket nem egy helyen a mi rendőrünknek neveznek, akik hivatásuk gyakorlása mellett aktív közéleti szerepet vállal­nak, tanácstagok, népfront- aktivisták, egyszóval akiket megbecsm'a'tcŐibiéég. Az ország területén létre­hozott több mint kétezer kör­zet eredményes működése je­lentős személyi, anyagi és technikai áldozatvállalást kö­vetelt, hiszen a felkészült, em­beri tulajdonságaik alapján is alkalmas személyek kiválasz­tása mellett lakásokat és a szolgálat ellátásának más fel­tételeit is biztosítani kellett. Mindezek megvalósítása el­képzelhetetlen lett volna a megyék, városok és községek segítsége, támogatása nélkül. Ma már a körzeti megbízot­tak adják a közterületi rend­őri szolgálat jelentős részét, fogadóóráikon, mindennapi életük során közvetlen kap­csolatot tartanak a lakosság­gal, intézkedéseik széles ská­lája', munkájuk valóban a közrend biztonságát teremti meg. Hogy mit jelent ez a gya­korlatban? Megyénként, or­szágrészenként, városonként és községenként mást és mást. A Bács-Kiskun megyé­ben dolgozó 182 körzeti meg­bízott helyzete megfelel az országos átlagnak. Körzetük lakói leginkább szolgáltatás­nak tekintik tevékenységü­ket, amelyet egyéb, nemcsak rendőri, hanem más hivatalos ügy intézése során is igénybe lehet venni. Ez a bizalom alap­vető segítőtársa a körzeti meg- bízottaknt k és a lakosságnak is. Legfőob feladatuk persze a bűncselekmények megelő­zése. Főként Kecskeméten és szűkebb környékén, valamint Kiskunhalason van ezért a legtöbb dolguk. Az ilyen, na­gyobb ' településeken szolgála­ti gépkocsikkal is rendelkez­nek. Vannak helyek, ahol a nö­vekvő idegenforgalom okoz gondokat, másutt az ifjúság- védelem érdekében hárul több feladat a körzeti megbízottra, vagy épp az új formáktól fel­élénkült gazdasági, kereske­delmi tevékenység következ­tében kell a korábbiaknál is jobban óvniuk a társadalmi tulajdont. Egyvalami azon­ban mindenütt közös: a rend­őrség körzeti megbízottai a szocialista törvényesség érvé­nyesülése érdekében, a lakos­ság, az állami és társadalmi szervek segítségére számítva és támaszkodva a közrend­nek, a szó igazi értelmében való megvalósításáért tevé­kenykednek. TÄJMÜZEUM TOKAJBAN Az év végére befejeződik a Tokaj főterén álló XVIII. században épült egykori görög kereskedőház műemléki helyreállítása, jövőre pedig megnyílik benne a világhírű borvidék emlékeit bemutató' táj­múzeum. A Műemléki Felügyelőség és a Borsod megyei Tanács anyagi hozzájárulásával helyreállított egyemeletes épületben mint­egy 600 négyzetméternyi kiállítási teret ^képeznek ki. A boltíves pin­cehelyiségekben bemutatják majd a szőlő feldolgozásához egykor hasz­nált eszközöket, faedényeket, világító eszközöket. A földszinten idő­szaki kiállítások lesznek, az első emeleten — ahol a helyreállítás során kiegészítették az egyes szobákban feltárt freskótöredékeket — bemutatják, hogy milyen volt az élet az egykori hegyaljai mezővá­rosokban. Itt kap majd helyet a nagyközség római katolikus plébá­nosának, Béres Józsefnek nagy értékű ikon- és egyháztörténeti gyűj­teménye is. Egy hajdanvolt híres bánya: Brennberg Bremnbergbánya, eredeti nevén Brennerderberg, Magyarország első és a múlt század közepéig legjelentősebb feketeszén-bányá­ja volt. Sopron közelében a ma­gyar—osztrák határ szomszédsá­géiban fekvő bányatelepet az 1570-es években fedezte fel Rieder János soproni szögkovács, ami- koris a hegy szene tüzet fogott. Innen a név eredete: „égő hegy”. Riedert céhtársai bevádolták a városi tanácsnál, hogy engedély nélkül égeti a faszenet. Rieder megmutatta nekik az égő követ, amelyet ezt követően Sopron vá­ros elkezdett bányászni. Brenn­berg volt akkor még az ország egyetlen szénbányája. Ä fejtés a külszínen indult és a XVIII. szá­zad végén már rendszeresen fej­tették a brennbergi feketeszenet. A XVIII. század végén a város egy bécsújhelyi tőkéscsoportnak adta bérbe a bányát. A társaság­nak Ferenc császár is tagja volt. Hajózható csatorna építését ter­vezték Bécs és Sopron között, hogy a jó minőségű feketeszén ol­csó vízi úton, könnyebben, eljus­son az osztrák fővárosba. Ám rö­videsen 'mégis eladták a bérletet, a .kincstárnak. 1824-ig a kincstár folytatott itt bányászatot, majd osztrák nagyiparosoknak adták ki bérletbe a bányászati jogot, vé­gül 1877-ben a kincstár Dräsche Henrikre ruházta a főibérleti jo- ■ gát. Dräsche Henrik jelentős fej­lesztést folytatott Brennbergben. 1875-ben gőzmozdony vontatta vasúttal kötötte össze a bányát Ágfalvával. Feltárt egy 300 mé­ter mélységben levő széntelepet, ami akkor szenzációs eredmény­nek számított. A Brennbergi szénbánya Társulatot 1912-iben az U ri kény- Zsilvölgyi Kőszénbá­nya Részvénytársaság vette át, ők mélyítették le 1938—42. között — közvetlenül az osztrák határ alatt — az ország akkor legmélyebb aknáját, a 640 méter mély Szent István aknát. A bányaiművelés ez- időtájt még főleg osztrák terüle­tek alatt folyt. Ennek lehetősége a szerződés szerint 1965-ig volt biztosított. A II. világháború után a bányát államositották, 1952-ben beszün­tették a szénkitermelést. 1956 novemberében önkéntes bányá­szok újra leszálltak a régi tárnáik­ba, hogy a szénhiány miatt ne áll­jon meg az élet a soproni üzle­tekben, kórházakban, iskolákban. Időmként még manapság is föl- fölröppen a hír: miszerint újra megnyitnák a Brennbergi bányát, s hogy ez rentábilis is lenne. Az ilyetén hírek mindeddig megala­pozatlannak bizonyultak. Brennberg feltehetően marad az, ámi: egyedülálló ipartörténe­ti emlék. 200 éves múltjával hí­ven tükrözi Magyarország szén­bányászatának hőskorát, fejlődé­sét. Itt kristályosodtak ki a. hazai szén jogi viszonyok, itt alakították ki a hazánkban mindaddig isme­retlen fejtésmódokat, alkalmaztak elsők között gőzgépet. A falu, a kis bányásztelep is igen érdekes, eredeti hely. A brennbergi völgy a Soproni-hegy­ség egyik legszebb része. Ez a vi­dék földrajzi (geológiai) vonat­kozásban és növényzetét tekintive alpesi (noricumi). Állatvilága is alpesalji jellegű, a vidék hangu­lata páratlan. Erdei gyógyiskoia van Brennberg közelében, ahol az erdőben, a szabadban levő „tantermekben” tbc-re hajlamos gyerekek tanulnak orvosi felügye­let mellett. Egy 1835-ből való épületben, az Obren nbergi út 14. alatt látható a Brennberg-bányai Bányász Em­lékmúzeum. (Itt dolgozott 1840- től hazánk első bányában működő gőzgépe, egy 12 lóerős szállító gőzgép.) [Az 1963-ban megnyitott © A hajdani bánya 1915-ben. múzeumban a 200 éves brennber- gi bányászmúlt tárgyi emlékeivel — bányászruhákkal, bányászla- kás-toerendezéssel, szerszámok­kal és az írott emlékekkel, a brennbergi munkásmozgalom do­kumentumaival, szerződésekkel, a hosszú bérharc állomásaival, az 1907—1909-es nagy sztrájkok kö­rülményeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Figyelemre érdemes a bányász­telep temploma: fából készült tar­tószerkezete, mennyezete, a bá­nyavágatokat biztosító ácsolato- kat idézi. A templom Fekete Ma­donna képe a II. világháború ide­jén a környéken menedékre ta­lált lengyelek ajándéka. — b —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents