Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
1983. október 30. © PETŐFI NÉPE « 3 Szabálytalan portré, megszívlelendő tanulságokkal A „nagy” dolgoknak többnyire igen egyszerű a magyarázatuk. Több évtizedes tapasztalat alapján dr. Angeli István főorvos a cukorbetegség gyógyításának lényegét epigrammaszerű tömörséggel fogalmazza meg: — A cukorbeteg ha diétázik, lefogy. Az eseteik nagy részében ez is elégséges a gyógyuláshoz. Az orvos ezit tanácsolja neki. Más orvos tablettákat ad, és eredményeket ér el a vércukor- szint levitelével. Persze egynémely beteg szemében ő a jó fiú, mert a szigorú doktor még enni se enged. Az igazi orvos azonban mindig szigorú nevelő. És oki l ag kezeli a betegét. Szenvedélyes hévvel érvelt a Magyar Táplálkozástudományi Társaság X. vándorgyűlésén előadásában, hozzászólásaiban Angeli doktor. Statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy korunk új járványaiért három „rákfene” a felelős: a falánkság, az alkohol és a dohányzás. Másfél évtized alatt — amióta az USA-ban a ikarcsúság lett a divat és 17 millió ember leszokott a dohányzásról — 160 ezerrel kevesebben haltak meg szívinfarktusban. — A falánkság magyarázata: kitolódott a jóllakottsági érzés, a legtöbb ember akkor fejezi be az étkezést, amikor már túlette magát. A kövér ember nem azt eszi, amit szeret, hanem azt szereti, hogy eszik. S ha elhízott, máris jelölt a cukorbetegségre, a' köszvényre, a szívfkoszorúér-za- varokra, a vese- és májbetegségekre ... A háborús gyerekek nem lesznek cukorbetegeik. Miért? Mert édesanyjuk a terhesség alatt nem híziik el. A kismamák, akik a 9 hónap alatt 11 kilónál többet felszednek, gyermekük egészségét veszélyeztetik. Ha ezt még tetézik azzal, hogy nem szoptatják a csecsemőt, egész életére szóló útravalót adnak a betegségekhez. Az egyén felelőssége sem kisebb: a fizikai aktivitás, a mozgás hiánya növeli az inzulinszin- tet, ennek következménye fokozott étvágy. Fel kell fedezni a koplalást, mint gyógyszert! A túlzott húsfogyasztás is ihiperin- zulinizmust idézhet elő. Kövér, hízásra hajlamos nőknek emiatt nem volna szabad a fogamzásgátló szereket szedni, még ha az orvos felírja, akkor sem! És végezetül, a társadalom is tehet lépéseket az aggasztó helyzet megszüntetésére: ítélje el a sokevést, a sdkivást, és a dohányzást1! — fejtette kli véleményét, majd hozzátette: — Kérem! Nézzenek rám: tíz éve absztinens vagyok, 25 kilót leadtam. Most azt fontolgatom, hogy vegétáriánus leszek! E kijelentést őszinteségéért, no és a példamutatás okán is tudományos üléseken szokatlan érzelemnyilvánítással fogadta a közönség. Mi sem jellemezhetnénk különbül a Somogy megyei kórház-rendelőintézet főorvosát, aki 15 éve a cukorbeteg-gondozás és a dietetika szervező-mozgató szaktekintélye. Afféle, a tudomány és gyakorlat egymást nem nélkülözhető egységét cselekedeteivel hirdető ember. Tavaly a szója emberi táplálkozásra való alkalmasságát bizonyította be egy kaposvári ételbemutatón. Az idén a csicsókaprogram lelkes népszerűsítője volt, a vándor- gyűlésen is. — A csicsóka gumóiban másfélszer több cukor van, mint a termesztett répában. Ráadásul a belőle nyert cukrot a cukorbetegek Is fogyaszthatják. Termesztésének elterjesztését nemcsak az esetleges gazdasági haszon indokolja, hanem a gyógyélelmezés- ben is kiváló tulajdonságai. Ennek igazolására a kaposvári kórházban több irányú kísérleteket folytatunk — magyarázta. A programban egyébként a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság az orvosok partnere: ott készül a csi- cscíkatszöro. de jelenleg még kísérleti jelleggel. Ám ha a nagyüzemi termelés feltételeit is sikerrel kidolgozzák, az exportpiacot is meg lehet célozni... * Dr. Angeli István tevékenységét a Magyar Táplálkozástudományi Társaság Tamgll Farenc- emlékérem adományozásával ismerte el. Az átadás után derült ki a kitüntetett szavaiból, hogy Angeli doktor sok szállal kötődik Bács-Kiskun megyéhez. Császártöltésen született — édesap- ia. édesanyja ma is ott él —, Baián iárt gimnáziumban, orvos- kén! Jánoshalmán, Kumfehértón, Félegvházán dolgozott, míg Kaposvárra nem származott. Örömmel adjuk közre szavait, abban a reménvben. hogy akik ezt a cikkét elolvassák, intelmeit, tanácsait is megszívlelik. Nagy Mária RÁKÓCZI NYOMÁN A NYÍRSÉGBEN A V ay-v árkastély Ha képzeletben Nyíregyházát. Kisvárdát és Nyírbátort egy háromszög csúcsaiként rajzoljuk magunk elé, e területnek csaknem mértani közepén lelünk rá Vajára, a Nyírség egyik legkedveltebb kirándulóhelyére. Az érdeklődőket természetesen nem csupán a könnyű és változatos megközelítési lehetőségek vonzzák, hanem a hozzáértőn helyreállított Vay-várkastély és parkjának történelmi levegője. Többek között talán ez ihlette a rendezőket arra is, hogy az utóbbi években több nagy sikerű tudományos konferenciát bonyolítsanak le a kastély falai között, melyeknek fő témája a Rákóczi-sza- badságharc volt. Az igen szép fekvésű, széles, hatalmas sétányokkal, értékes faóriásokkal rejtett kastély felé vezető utakon mindenekelőtt Vay Ádámnak, II. Rákóczi Ferenc udvari marsalljának mellszobrával találkozunk. A képmás nyugodt méltóságú, jellegzetes XVIII. századi főurat ábrázol azon kevesek közül, akik vagyonuk, tekintélyük, meggyőződésük súlyával kötelezték el magukat Rákóczi és az általa képviselt nemzeti ügy mellett. A kastély — bár különböző részei más és más korokból származnak — egységesen nemes látványt nyújt. Gyönyörködte- tően ötvözi a különböző korok építészeti stílusát és elképzeléseit. A komoly értéket képviselő Vay-várkastély középső része a XVI. század első felében reneszánsz stílusban épült — védelmi céllal — 1659-ben emelték, déli tornyát pedig a XVIII. században. Ebben az épületben került sor 1711. január 31-én a híres találkozóra II. Rákóczi Ferenc és a labanc hadak fővezére, Pálffy János között. Ez a megbeszélés akkor már az adott politikai-hatalmi viszonyok között nem lehetett eredményes: nem sokkal ezután a fejedelem végleg elhagyta az országot. Vaja tehát jelkép is a nagyfejedelem , életében: utolsó diplomáciai kísérlete hazája földjén, hazája megmentése érdekében. A kastély gazdái alapos kutatással, gondos szeretettel összeállított helytörténeti kiállítást, Vay Ádámról elnevezett múzeumot hoztak létre a kastélyban, amely értékes dokumentumokban, tárgyi emlékekben bővelkedik, mind a kastély, mind pedig a Vay család történetét illetően. Révy Eszter PAPÍR VAGY PÉNZ? / Takarékcsekk a gyakorlatban Bevezetését nagy várakozás előzte meg — mármint a pénzügyi szakemberek részéről. A kereskedők majdhogynem tiltakoztak, a leendő ügyfelek pedig — nos, ők meglehetősen idegenkedve fogadták. Mondván, el tudják költeni a fizetést készpénz formájában is, nem kell ahhoz takarékcsekk. Ennek ellenére az OTP által kibocsátott csekk forgalomban van, terjed — ha nem is túl gyorsan. Azok, akik használják, már megismerték előnyeit, de — sajnos — találkoztak az újjal óhatatlanul (?) együtt járó nehéa Pályázat katonai főiskolákra A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a Magyar Néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium határőrség tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, egészségi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra, érettségi bizonyítvány, vagy arunafk a folyó tanévben történő megszerzése, általában 23, a munkaviszonyban álló szakmunkásoknál 25 évnél nem magasabb életkor. A katonai főiskolára pályázó középiskolai tanulók a szükséges okmányokat iskolájuk igazgatójától, a korábban végzettek a lakóhely szerinti" hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól, sorkatonák parancsnokaiktól kérhetik. A fiatalok jelentkezhetnek a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ahol gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, rakéta- és tüzér, műszaki, magasépítő éis BM határőr szakokon; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főskolára, ahol csapatlégvédelmi rakéta és tüzér, híradó, rádióelektronikai. Ilcikátor- és vezetéstechnikai, vegyvédelmi, általános fegyverzeti, harc- és gépjár- mütechnikaii, hadtáp- és katonai pénzügyi szakokon: a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülő- és jielikioptervozetőij repülőgép- és helikopter- sárkányhajtómű, repülőgép fedélzeti műszertechnikai. rádiótechnikai, fegyvertechniikai és vaaasz- irányító megfigyelő szakokon folyik kiképzés. A repülőgép- és helikoptervezetői szakokra ez év november 15-dg, a többi szakokra január 15-ig lehet jelentkezni. Vevők és eladók Mit tapasztal a vásárló? Legtöbbször nagy sóhajt, amikor az eladó meglátja a kiállított szelvényt. Ettől kezdve azonban eltérő — ám többnyire helytelen — gyakorlat következik. Van, ahol megvárakoztatják az ügyfelet, s a sorban mögötte állókat is, amíg ötpéldányos bizonylatot töltenek ki. Más helyütt ezt aláíratják vele — esetenként úgy, hogy a kapuból hívják vissza — holott mindez teljesen fölösleges. Néha sajnálkoznak, mert szerintük a csekk ott ném érvényes. Volt már olyan, hogy visszaküldték a kitöltött, s egyszer elfogadott szelvényt, mert azt az üzletben odágombostűzték a számlához, s a helyi OTP-sek véleménye szerint így már érvénytelen. (Mellesleg a takarékcsekket a vállalaton keresztül a megyei OTP-hez kell eljuttatni!) És vevő, eladó együtt hibáztatja a rendelkezést, amiért egy színes tévé vagy bútor vásárlásához esetleg hat csekkre van szükség, — az ötezer forintos felső határ miatt. A kereskedelem véleményét Farkas Imrénének, a kecskeméti Alföld Áruház pénzügyi osztály- vezetőjének szavai tükrözik. — Az áruházi osztályvezetők, s dolgozók nem Ujjongtak az újabb, immár harmadik formának, amivel készpénz nélkül lehet fizetni. De bevezettük, s most azt látjuk: az előzetesen vártnál jóval nagyobb az igény. Hallottunk a hosszadalmas ügyintézésről is, ezért ezen változtatunk. Mivel a takarékcsekk nem marad nálunk, bizonylatra pedig szükség van, így azt elkészítjük — de utólag. S nem kérünk sem nevet, sem aláírást, hiszen a személyi igazolványból egyértelműen azonosítani tudjuk a csekktulajdonost. Pénzügyi szakemberek A sóit vadkerti OTP-fiók vezetője, Dobszai Ferencné egy kisebb település tapasztalatait ösz- szegzi: — A községben eddig húsz ta- karókcsekk-szerződést kötöttünk. Főként vállalkozók, kisiparosok és építkezők veszik igénybe, s utazásaik során ők élvezik is az előnyöket. Számuk azért ilyen kicsi, mert a csekkszerződéshez előfeltétel az átutalási betét, ezt viszont falun nem lehet annyira kihasználni, mint városon. Solt- vadkerten egyébként a TÜZÉP- telepen fizetnek takarékcsekkel, de előfordult olyan is, hogy az egyik boltos a szomszédból át- küldte az ügyfelet: vegye már ki a pénz az OTP-ből, s azzal fizessen. Vagy nem ismerte, vagy nem akart bajlódni a takarék- csekkel. Az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságán Pordán Béláné osztályvezető-helyettes a következőket mondja: — Jelenleg Bács-Kiskunban a 14 900 átutalási betéttulajdonosból 448-an rendelkeznek takarékcsekkel. Ezt a számot jobb propagandával és a forgalmazás feltételeinek javításával növelni lehet. Hol az embléma? A csekkfizetés előnyei köztudottak. A központi cégekkel és a 43 megyei vállalattal kötött megállapodás alapján a beváltás teljes körűnek mondható. Némi ellentmondás, hogy ez a vállalatokra igaz, de nem minden egységükre, mert a cég maga jelöli ki üzleteit a takarékcsekk elfogadására. S így a szolgáltatás már korántsem teljes körű. Sőt, előfordul az is, hogy még a kiválasztott boltok sem teszik ki az emblémát a kirakatba — pedig ez kötelező —, hátha igy kevesebben próbálkoznak náluk. Ezt egyszer és mindenkorra megöl dhait ja a kötelező beváltás, amelyről jó lenne mihamarabb intézkedni. Az eltelt másfél év során az alkalmazásnak két szélsőséges formájával találkoztunk: a túlbiztosítással és a felületességgel. Mindkettő helytelen, s abból adódik, hogy a vevőkkel közvetlenül foglalkozó dolgozó nem tudja mi a dolga! Ezen — követve az Alföld Áruház példáját — másutt íj változtatni kell. Persze az OTP-nek is akad teendője. Bővítjük a kört: a takarékszövetkezetek is igényelhetnek csekket. Egyszerűsíti a felhasználást, hogy a tíz- helyett húszlapos tömböket is kiadnak, s egyre inkább érlelődik az elhatározás az egy csekken fizetendő összeg határának felemelésére. Amint az eddigiekből is kitűnik: van bőven feladat. De nemcsak és nem elsősorban a takarékpénztár számára. Miként a csekkforgalom szélesítése sem az OTP-nek jelent anyagi hasznot — többlet- munkát viszont igen. De ezt vállalni kell — a pénzintézet mellett azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek is, amelyek a vásárlókból tartják el magukat, s néha elfelejtik, hogy a vevőnek a takarékcsekk elfogadásával sem tesznek szívességet. Váczi Tamás EGY KILOMÉTER 8-10 MILLIÓBA KERÜL Korszerűsítés a vasútvonalakon Az idén 280 kilométer pályaszakaszt korszerűsítenek a MÁV pályaépítési és -fenntartási szakemberei ; a munkálatok a kijelölt területeken jó ütemben haladnak; erről adtak tájékoztatást az MTI munkatár- á sának a MÁV Építési és Pályafenntartási szakosztályán. A MÁV vonalainak mintegy negyven százalékát teszi ki az úgynevezett törzs- hálózat, amelyen az összes vasúti forgalom döntő hányadát — az áruszállítás mintegy kilencven százalékát — bonyolítják le. Ez a 3600 kilométer hosszúságú vágányhálózat a rekonstrukciós munkálatoknál meg. különböztetett figyelmet kap. Ide összpontosítják a legnagyobb erőket, itt kerül sor a legnagyobb átépítésekre, korszerűsítésekre. A fő cél, hogy ezeken a nagyforgalmú vonalaikon maximálisan meghízható és zavartalan legyen a közlekedés, s a törzs- hálózat valamennyi szakaszán óránként 120 kilométeres sebességgel közlekedhessenek a szerelvények. Hazánkban jelenleg a magáS’- műszaki és biztonságtechnikai igényeket kielégítő vasúti pálya hossza megközelíti a hatszáz kilométert; ilyen van például Hatvan és Miskolc között, a Budapest—Bicske közötti szakaszon, s részben a Szolnoktól Debrecenig húzódó vonalon. A műszakilag alacsonyabb színvonalú, ám nagyforgalmú pályákon — amelyek szintén a törzshálózathoz tartóznák — folyamatosain kicserélik a vágányok ágyazatát; vasbeton aljalkat fektetnek, le, s korszerű, hézag nélküli hosszú sínekkel váltják fel a régi, kisebb teherbírású rövid síneket. E munka nagyságáit jelzi, hogy az idén például csaknem 1 millió köbméter földet mozgatnak meg a vágányépítéseknél. Egy kilométer vasúti pálya átépítése — a földrajzi fekvéstől, a vonalvezetéstől függően — 8—10 millió forintba kertül. A mellékvonalakon, ahol kisebb a forgalom és az igénybevétel, és a könnyebb vasúti szerelvények miatt a követelmények is alacsonyabbak, úgynevezett egyszerűsített telepítménycserére kerül sor. Ezekbe a pályákba az átépített fővonalakról lekerülő, jó minőségű, csak éppen a magasabb igényeknek már nem megfelelő anyagokat építik be. A haszon így kettős; nem vész kánba sok millió forint értékű sín, talpfa és egyéb anyag, ugyanakkor javul a pálya minősége. (Ezzel növelhető a vonatok sebessége, terhelhetősége, s gyorsabbá válik az utazás, a szállítás.) Az idei pályaépítési munkálatok jó ütemben haladnak; különösen a súlyponti feladatként kijelölt három munkaterületen. A Budapest—Székesfehérvár vonalon Martonivásár és Dinnyés között befejeződött mindkét vágány átépítése. Kiemelt feladata a pályaépítési szakszolgálatnak a kelenföldi állomás rekonstrukciójában való részvétel: itt eddig 20 új vágányt építettek. A Kőbánya—Kispest állomáson szintén nagy erőkkel dolgoznak: az év végéig befejeződik a; vágányok korszerűsítése. Mindezek mellett folytatják a záhonyi csomópont rekonstrukcióját, s tovább dolgoznak a pusztaszabolcsi vonal felújításán; az idén Ercsi és Ivánesa között készüli el az újjáépített szakasz. Mér a lézer • A Méréstechnikai Fejlesztő Vállalatnál (MIKI) huzalok, rudak, tengelyek vagy más hengeres, testek átmérőjének önműködő mérésére szolgáló lézersugaras berendezést készítettek. Képünkön: az injekciós tűk vastagságát lézersugár segítségével mérik. TAURUS-TALÁLMÁNY Elhasznált autógumikból alapanyag Gumiabroncs-feldolgozó prést fejlesztett ki a Taurus Gumiipari Vállalat kollektívája és a találmány prototípusát a közelmúltban elkészítették a Csepeli Egyedi Gépgyárban. Világszerte, s nálunk is egyre nagyobb gondot jelent az elhasználódott gumiabroncsok tárolása. Egy-egy gyűjtőhelyen valóságos gumihegyek állnak, s mind ez idáig gyakorlatilag semmit sem tudtak azokkal kezdeni. Gu- mi-újrafutózó üzemek az elmúlt három-négy évben nálunk is tucatszámra épültek, és elsősorban tsz-melléküzemágakként üzemelnek —, de ezek sem jelentenek teljes megoldást, hiszen előbb- utóbb ismét elkopnak a gumik, s ilyenkor már végleg kidobják azokat. A tárolás gondjain az sem segít lényegesen, hogy sokhelyütt az útépítéseknél próbálják felhasználni az elkopott abroncsokat; ez legfeljebb csak töredéke a telepeken összegyűlt, nagy mennyiségű guminak. A most szabadalmaztatott berendezés univerzális, tehát min^- denféle gumiabroncs feldolgozására alkalmas. A későbbiekben külön-ikülön is kialakíthatók a gépkocsigumikat, a teherjárművagy a traktorgumikat feldolgozó prések. Az új technológiák a használt gumiból granulátumot, gumiipari alapanyagot állítanak elő. A feltalálók elképzeléseit a KOGÉPTERV mérnökei valósították meg a tervezőasztalon, a Csepeli Egyedi Gépgyár pedig elkészítette a prototípust. A következő hónapokban alaposan megvizsgálják a kész berendezést, üzemi próbáknak vetik alá Csepelen és a Taurus Váci Gyárában. Ez utóbbi helyen referenciagépként is működtetik majd. Ha a próbák sikeresek lesznek, megkezdődhet a szériagyártás. A hazai igények mellett az export- kilátások is ígéretesek, mert’ máris sok külföldi cég jelezte Vásárlási szándékát. TAPS Kandidátusi értekezés A taps az ember őseleme. Amikor a homo sapiens először ütött össze két követ, hogy szikrát csiholjon, talán maga sem tudta, hogy ő most tulajdonképpen tapsol. Erre csak később jött rá, akkor, amikor immár kő nélkül, szabad kézzel is megtanult ösz- szeütögetni. A taps mint jelenség az árutermelés egész történetét végigkíséri. Eleink már akkor, amikor az első gabonamagvak kikeltek magukból, ütemesen összeütögetett tenyérrel örvendeztek. Ezért lett a szóban forgó eleségnövények neve eredeti írásmód szerint tenyérgabona. Az ógörög história tapstörténetét elsősorban Heu Réka kölfőnő feljegyzéseiből ismerjük. Innen tudjuk azt is, hogy a tapsot általánosan kötelezővé tették, ami alól csak a gályarabok élveztek felmentést, de ők is kizárólag szolgálatban. A középkorban a király ér- keztekor beépített tapsifülesek figyelték, ki miként tapsol, és aki nem ütötte össze eléggé a tenyerét, az eléggé megütötte a bokáját. Ezt Árva Buznyák, a neves dalnok énekelte meg, amíg el nem kobozták a kobozét. Később a fejét is. t A meteorológusok megfigyelései szerint hazánkban a- legnagyobb tapsorkánok mintegy harminc esztendeje dúltak. Ekkoriban elég volt bizonyos nevet kimondani ahhoz, hogy a jelenlevők helyükről felállva, ütemes tapsba kezdjenek. Persze, nem mindenki állt fel. Aki nem állt fel, az ült. De hát másképp nem lehettünk volna a vas taps és acél országa. • Bár hatékony munka helyett olykor azért még manapság is inkább tapsra várunk.
