Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területén ma estig: Változóan felhős ég, majd délutántól nyugat felől ismét felhő- södés várható, valószínűleg még eső nélkül. Hajnalban több helyen keletkezik köd. A többfelé erős, helyenként viharos északi szél mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12, 17 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 241. szám Ára: 1,40 Ft 1983. október 19. szerda Losonczi Pál Ciprusra utazott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke feleségével együtt —ked­den reggel Budapestről elutazott Ciprusra, ahol hivatalos látoga­tást tesz Szpirosz Kiprianunak, a Ciprusa Köztáirsaság elnökének meghívására. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében van Tö­rök István külkereskedelmi ál­lamtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Né­meth Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnök­helyettese és Dobos István, ha­zánk Ciprusra is akkreditált [nagykövete, aki Nicosiában csat­lakozott a kísérethez. Az Elnöki Tanács elnökének különrepülőgépe helyi idő szerint pontosam 12 órakor szállt le a magyar és ciprusi zászlókkal fel­díszített larnacai nemzetközi re­pülőtéren Losonczi Pált és kísé­retének tagjait Szpirosz Kipnia- nu és Mimi Kiprianu szívélyesen üdvözölte. A vendégek ezután a ciprusi vezetők társaságában Nicosiába utaztak. Kedden délután megkezdődtek a magyar—ciprusi államfői tár­gyalások. FELSZÓLALT LÁZÁR GYÖRGY Megkezdődött a KGST ülésszaka BERLIN Berlinben kedden délelőtt megkezdődött a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. Az ülésszak megvitatja a KGST tevé­kenységét a legutóbbi, .tavaly Budapesten meg­tartott tanácskozás óta, és két előterjesztésről tár­gyal. Az egyik a KGST-tagállamok együttműködé­sének kibővítésével foglalkozik a fűtőanyag-, ener­getikai és nyersanyag-erőforrások takarékos és ész­szerű felhasználása terén, beleértve a másodlagos erőforrásokat, figyelembe véve a tagállamok e té­ren szerzett tapasztalatait. A másik azokat a komp­lex együttműködési intézkedéseket taglalja, ame­lyéket a KGST-tagállamok a lakosság élelmiszer- ellátásának javítása érdekében kívánnak tenni. Az ülésszakon részt vevő küldöttségek a kor­mányfők vezetéséivel hétfőn már megérkeztek az NDK fővárosaiba. A delegációban ott vannak a tagállamnak kommu­nista és munkáspártjainak illetékes titkárai, az ál­landó KGST-képviselők, a tervhivatalok vezetői, továbbá szakminiszterek. A KGST és a Jugoszláv SZSZK közötti megálla­podás értelmében az ülésszakon jugoszláv küldött­ség is részt vesz. Meghívott megfigyelőként jelen van a tanácsko­záson Afganisztán, Angola, Etiópia, Jemen, Laosz és Mozaimbik képviselője. Az NDK fővárosa központjaiban, a Hoteil Stadt Berlin épületében a tanácskozást délelőtt 10 árakor nyitotta meg Willi Stoph, az NDK Minisztertaná­csának elnöke. (Folytatás a 2. oldalon.) " ................* " ' ......................"" Csá talján nyugodtan gondolnak a télre (3. oldal) Az ősz és a tél nem egyszerűen csak év- J szakváltás. Több annál. Egyfajta alkalmat ki- ! nál a mérlegkészítésre. A kétezerötszáz la- ,í kosnál alacsonyabb lélekszámú falvak idei településfejlesztési versenyében első helye- xett Csátalján ez a mérleg nem rossz. A község, gyarapodásával és lakóiról való gon­doskodásával jó feltételeket teremt az itt élők számára a következő, téli hónapokra is. (Képünkön: a csátaljai bölcsőde dolgozói.) 1 Elénk a tenyésztői kedv Az aszály nem módosította a húsipar terveit Változatlanul jó az állattartási kedv, az októberi piacon eléggé magas áron cserél gazdát a ma­lac és a süldő, ami azt bizonyítja, hogy a kistermelők továbbra is élni akarnak a ház körüli hizla­lás lehetőségével. Az állafcforgal- mi és húsipari vállalatok folya­matosan kötik a jövő évi szer­ződéseket, ezeknél sem tapasz­talható fennakadás. A Vállalatok terveiről, elképzeléseiről Miike Imre, az ÁÍlatforgalmi és Hús­ipari Tröszt igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: — Az idén a vállalatok a ter­vezettnél nagyobb számú sertést vesznek át — mintegy 650 ezer­rel többet —, s ezzel az állami ipar átvétele eléri a 8 milliót. Ezt a teljesítményt a következő évek­ben állandósítani akarjuk, az ipar kapacitása ugyanis hozzá­vetőleg ilyen nagyságrendű ál­lomány feldolgozására képes, és ez a mennyiség általában össz­hangban van a hazai és a kül­földi igényekkel is. A vállalatok időben megkezdték ^ jövő évi szerződések előkészítését; a második negyedév végén már közzétették az 1984. évi szerződé­ses feltételeket, s így a nagyüze­mek és a kistermelők jó előre .ki­alakíthatták programjaikat. Ér­deklődésük változatlan, ezt bi­zonyítja, hogy a jövő év első ne­gyedére mintegy kétmillió sertés hizlalására imár létrejöttek az írá­sos megállapodások. Ezúttal sike­rült ímegvaiósítanii a régi elkép­zelést : negyedévenként azonos mennyiségű állatot vesznek át a vágóhidak. Szűmőben van a fel- doLgozószezonnak a sokszor gon­dot okozó szakaszossága, ami egyebek között abban nyilvánult meg, hogy az év első heteiben lé­nyegesen kevesebb állat érke­zett, mint amennyire számítottak. — Az ipar a tenyésztői kedv fenntartására jövőre az ideinél mintegy tízezerrel több kocát he­lyez ki a kistermelőkhöz, és gon­(f'olytatás a 2. oldalon.) JUGOSZLÁVIA, AUSZTRIA, NSZK Terven felüli export az erdőgazdaságból A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói csat­lakoztak a hazánk leiszabadulásának 40. évfordulója tisztele­tére kezdeményezett munkaversenyhez. A brigádok az év hát­ralévő időszakára — terven felül — exportfeladatokat vállal­taid A nevelő vágásokból kikerülő fenyőanyagot papírfának készítik elő és a vágástérről a MÁV rakodóira szállítják. Ke- lebiára 20 ezer űrmétert juttatnak, amelyet jugoszláv papír­gyárak dolgoznak fel, 3 ezer űrmétert pedig Sopronba visznek Ausztriába történő továbbítás végett. A jánoshalmi fafeldolgozó üzem dolgozói 35 ezer rakodólapot készítenek terven felül, szintén exportra, osztrák és NSZK megrendelésre. . A termékszerkezet módosí­tása, vagyis az árukínálatnak az exportunkat fogadó orszá­gok szükségleteihez, hagyo­mányaihoz, fogyasztói szoká­saihoz, igényszintjéhez való átalakítása a népgazdaság egyik óriási feladata napjaink­ban. De nem elég olyan cikke­ket piacra vinni, amelyek meg­tetszenek a vevőknek — tud­nunk kell azokat olyan olcsón előállítani, hogy tisztes nyere­séget hozzanak. A saját érde­ket szem előtt tartó rugalmas alkalmazkodásról van szó, ami egyet jelent az innováció­val, a sokoldalú megújulás­sal. A Központi Bizottság fél­idős határozata így fogalmaz: előrehaladásunk kulcskérdése a műszaki fejlesztés meggyor­sítása, a munka termelékeny­ségének növelése, a minőség­és a munkakultúra javítása, s mindezek révén a termelés jövedelmezőségének és ver­senyképességének fokozása. A tudományos eredmények gyakorlati hasznosításából, a műszaki fejlesztésből jelenté­keny részt vállaltak eddig is magukra az újítók és felta­lálók. Sajnos, az általuk éven­te nyert vagy megtakarított milliárdokkal nem volt ará­nyos az anyagi és erkölcsi megbecsülésük az elmúlt években, sőt évtizedekben. Rövidlátóan megfogalmazott jogszabályok, irigység és még számos tényező akadályozta a méltó elismerést, a kutatás­ban, fejlesztésben és a terme­lésben dolgozók alkotó mun­kájának igazi kibontakozását. Ez év derekán új jogszabá­lyok léptek életbe, amelyek — szabadabbá téve a díjosztó vállalati kezet — érdekelteb­bé igyekeznek tenni az újító­kat és a nekik segítő közre­A SZÖVETKEZETI ÉPÍTŐIPAR FELADATAI Fél év alatt 449 lakás Az év elején készített terv alapján a megye szövetkezeti építőiparára több területen is jelentős feladat vár. Egyidőben kellett növelniük az építési mun­kák mennyiségét, és nagyobb ütemben az épületkarbantartási munkáik arányát. A kitűzött cé­lok között ugyanakkor szerepelt a hatékonyság fokozása, a vál­lalkozási együttműködések bőví­tése, valamint a munka- és üzem- szervezés, javítása is. A tervben foglaltak tíz építőipari és tizen­öt más népgazdasági ágazatba tartozó, de építéssel is foglalko­zó szövetkezet munkáját hatá­rozták meg. A gazdálkodási feltételek mó­dosulására a szövetkezetek a Bács-Kiskunban is eltérően reagáltak. Négy szövetkezet — amelyek közül a legjelentősebb a jánoshalmi Bácska — kivált az építőipari ágazatból, amely­nek így 32,5 millió forinttal csök­kent a féléves termelési értéke. Három egységnél — köztük a szabadszállási Gépjavító és Szol­gáltató Kisszövetkezetnél — ter­meléskiesés mutatkozott, amely­nek oka elsősorban a munkaerő elvándorlásában kereshető. A tervnek megfelelően nőtt az épületfenntartási munkák ará­nya. A kecskeméti ÉPSZISZ pél­dául több lakás felújítását vál­lalta, és együttműködési megál­lapodást kötött az érdekelt szer­vekkel hosszú távú feladatokra, így középületek karbantartására is. Ezen a területen a bajai Lak- berendező-, Építő- és Vasipari Szövetkezetnél alakult a helyzet a vártnál kedvezőtlenebbül. Itt — megbízás hiányában — időn­ként nehéz volt a víz-, csatorna- és gázszerelők, a festők, mázolók folyamatos foglalkoztatása. Több szövetkezetnél viszont épp e szakemberek hiánya okozott — és okoz még napjainkban is — fennakadásokat. Az építőipari szakmában — legalábbis szövet­kezeti szinten — az „elöregedés” jelei mutatkoznak, az utánpótlás például a kőműves, az ács és bá­dogos szakmákban nem megfele­lő. A szakemberek hiánya első­sorban a jó felkészültséget, több szakmai ismeretet igénylő szak­ipari munkáknál jellemző, ami a régi épületek tervezett kar­bantartását is veszélyeztetheti. A lakásépítésben a legérdeke­sebb a kiskunfélegyházi Építő­ipari Szövetkezet kezdeményezé­se volt. A szövetkezet — az ÉP- SZISZ partnereként — bevezet­te a hatékony és korszerű No- Fines technológiát. Az első fél­évben T9, a másodikban várha­tóan még 38 lakást készítenek ezzel a módszerrel. Űj kísérlet a O Kecskemét, Felsöszéktó: No- Fines házak. Képünk tavasszal készUlt, azóta már beköltöztek ide a tulajdonosok. saját értékesítésé lakások építé­se is. Hogy mennyire életképes e próbálkozás — a szabadáras versenyeztetés — eldőlhet azon, milyen a szervezettsége az erre vállalkozó szövetkezetnek (és persze azon is, hogy termékére van-e fizetőképes kereslet). A félkész lakások építésében is előrelépés történt. Ez a forma kedvező az építőnek és építtető­nek is. A kivitelező a nagyobb értékű szerkezeti szerelésre kon­centrálhatja erőit, míg a laká­sok jövendő tulajdonosai — a saját erőből végzett szakipari munkát figyelembe véve — ki­sebb tőkével is otthonhoz jut­hatnak. Általános jelenség, hogy a több- emeletes épületek helyett mosta­nában a csoportos családi ház az igazán népszerű. Az első félév­ben átadott 449 lakásból több volt ezeknek az aránya, mint ko­rábban. Év végéig a megye szö­vetkezeti építőiparának terve 600 lakás átadását irányozta elő. Az első féléves időszak alapján ez megalapozottnak, sőt túltel- jesíthetőnek tűnik. F. E. KEDVEZŐ INTÉZKEDÉSEK — NYUGODT MUNKALÉGKÖR Nincs gond a yetőmagellátással Az aszáilysújtóttá mezőgazda- sági üzemek folyamatos munkája érdekében és a jövő évi termés megalapozására a Pénzügymi­nisztérium, valamint a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium több intézkedést hozott. Ezek a földadó mérséklésére, a tartalékalap felhasználáséra, a forgóeszköz-hi felezésre, a kész­letérték-növékedés rendezésére, a tehénselejtezésre, a háztáji föl­dek művelési többletköltségei­nek elszámolására és a pénzügyi hiányok pótlására vonatkoznak. A felsorolt intézkedések mellett a gazdaságoknak számolni kell a pénzforrások, tartaléka lapok, biz­tonsági alapok igényibevételére is. A tartalékok feltárása a leg­fontosabb, mert ezzel sikerülhet a gondok enyhítése. 'Elengedhe­tetlen a melléktermékek hasz­nosítása1, minden' megtermelt ter­mény betakarítása, megóvása és megelőzése .minden olyan kárnak, amely súlyosbíthatná a jelenlegi helyzetet, és veszélyeztetné a jö­vő évi termelést. A témáról nemrég a megyei .ta­nácson tartott értekezleten is be­széltek, ahol elhangzott egyebek között, hogy a MÉM kérésének megfelelően szükséges meg­változtatni az eddig használt táp­recepteket, úgy módosítva ezek­ben a kukorica mennyiségét, hogy az a hizlalási, illetve nevelési célokat ne zavarja. A kukorica­felvásárlást érdemes azzal nö­velni, hogy a háztájit nem ter­ményben, hanem pénzben adják ki a mezőgazdasági üzemek. Egyik legnagyobb hibaként em­legették, ha valahol abrakkal pó­tolnák a tömegtakanmányt, amely­nek szerepe a korábbiaknál is na­gyobb lesz az állatállomány ete­tésében. Érdemesnek tartják a tömegtakarmány nagyobb távol­ságról való Szállítását is. A mezőgazdasági üzemeknek mindent meg kell tenniük a jövő évi jó termés érdekében. A me­gye gazdaságai eddig, például több műtrágyát vásároltak, minit az elmúlt esztendő hasonló idősza­kában. Az ellátás is megfelelő, va­lamennyi iműtrágyaféle kapható a kecskeméti AGROKER Válla­latnál. A vetőmagellátással sincs gond, megfelelő mennyiségű és minőségű áll' az üzemek rendel­kezésére. A gabonaforgalmai vál­lalat gondoskodik a folyamatos takanmányellátásról is, boltjai­kat rendszeresen ellenőrzik és ab­rakból, keveréktafcanmányokból a szükséges mennyiségeket ki­szállítják, hogy a háztáji gazda­ságok állatállománya se szenved­jen hiányt. Cs. I. működőket, s már nem szá­mít minden újítás munkaköri kötelességnek a műszakiak esetében. Vajon ezzel meg­kapta az újítás azt a rangot, amely megilleti? Nem állítom, hogy egyszer, s mindenkorra rendezték az ötletemberek ügyet — amely közelről sem csupán az övék —, de az előbbrelépés ténye sem von­ható kétségbe. Az elismertetés nagyobb lehetősége révén nőtt az újí­tás rangja — elméletben. Mert az, hogy mekkora be­csülete van az újításnak, az újítónak az innováció színte­rein, egy-egy üzemben, az helyileg dől el. S még az olyan vállalatoknál is akad tenni­való, amilyen a Fémmunkás — ez kitűnt a napokban a hagyományos újítási hónap­nak a halasi gyárban tartott megnyitóján Tóth Imre vezér- igazgató szavaiból. Ez a cég nyerte meg tavaly az építő­ipari ágazat országos újítási és találmányi versenyét 22 millió forint feletti hasznos eredménnyel. Mégis úgy lát­ják, hogy nincs minden tel­jesen rendben házuk táján a mozgalmat illetően. A múlt esztendőben a nép- gazdasági törekvésekkel össz­hangban álló anyag- és ener­giamegtakarító, valamint ex­portot növelő újításaikkal ju­tottak az élre. Az idén és jö­vőre is változatlanul az ilyen alkotásokra ösztönzik elsősor­ban az újítókat. Am az ered­mények még szebbek lehet­nek, ha a kísérleteket gyor­sabban folytatják le, ha fris­sítik az ügyintézést, ha kikü­szöbölik az esetenkénti veze­tői gáncsoskodást, meg nem értést. No és számos újítási célfeladat esetében nagyobb összegű díjat kell kitűzni a jelenleginél, hogy egyáltalán érdemes legyen a problémá­ra! foglalkozni. Mindezek az észrevételek bármelyik me­gyei üzem hasonló összejöve­telén elhangozhattak volna, ahol az „önkéntes" újítást a „kötelező" műszaki fejlesztés részének tekintik. A múlt évben Bács-Kiskun­ban 3 százalékkal újítottak többen, mint 1981-ben, s 10 százalékkal nyújtottak be több javaslatot az állami és a tanácsi iparban, mint ko­rábban. Ezek között 21 száza­lékkal volt több a bevezetésre érdemes ötlet. Az adatok a mozgalom fellendüléséről be­szélnek, de nem jelentik azt, hogy ne lennének még hatal­mas lehetőségek a megye ipa­rában. Az említett Fémmun­káson kívül a DUTÉP Válla­lat és az Április 4. Gépipari Művek, valamint az élelmi- szeripari nagyüzemek kezel­ték leginkább rangjának meg­felelően az utóbbi években a mozgalmat. A párt gazdaságpolitikájá­nak helyes értelmezése azt is magában foglalja, hogy az újítót, feltalálót a gyárakban még kedvezményben is része­sítik — a differenciálásnak ez a módja sem tiltott —, le­hetőséget teremtve elgondolá­sai gyorsabb kidolgozásához. A. Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents