Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 232. szám Ára: l,40Ft 1983. október 1. szombat Hazaérkezett a Vajdaságból a megyei pártküldöttség Tegnap visszaérkezett a jugoszláviai Vajdaságból az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának küldöttsége, amely szeptember 26. és 30. között a testvérmegyei kapcsolatok keretében tett látogatást Szaikolczai Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével. A delegáció tagja volt Árvái Mihályné, a megyei pártbizottság tagja, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet szakmunkása, és dr. P. Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. A küldöttséget fogadta Slavko Veselinov, a Vajdasági Kommunistáik Szövetsége Tartományi Bizottságának elnöke. A Bács- Kiskun megyei pártdelegáció megbeszéléseket folytatott Bognár Mihállyal, a VKSZ Tartományi Bizottsága elnökségének tagjával a tartományi önigazgatás és pártirányítás aktuális kérdéseiről, feladatairól. A delegáció a jugoszláviai testvérmegyében tanulmányozta a kis-határmenti árucsere-forgalom fejlesztésében és a testvérvállalati kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, tárgyalásai során egyeztette a két megye 1984—85. évi együttműködési programját. A zene „Az igazság, amely a világ minden népművészetében, zenei stílusában ezernyi színben mutatkozik meg a közönségnek, képessé tesz bennünket arra, hogy egyetértésre jussunk egymással.” (Yehudi Menuhin) Október elseje kilencedik alkalommal irányítja a világ minden népének figyelmét a zene jelentőségére. AZ UNESCO mellett működő Zenei Tanács e napot zenei világnappá nyilvánította. Az esemény ugyan nemzetközi jelentőségű, de e dátum számunkra két zenei tárgyú évfordulót is idéz: harminc- nyolc éve halott Bartók Béla (1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban), aki tudtán kívül a zenei világnap alap- gondolatát fogalmazta meg személyes vallomásként egy levelében: ,,Az én igazi vezéreszmém ... a népek testvérré válásának eszménye, a testvérré válásé, minden háborúság, minden viszály ellenére.” Másik nagy zenetudósunk, zeneszerzőnk Bárdos Lajos október 1-én 84 éves. Az idei zenei világnap előkészítését a Kórusok Országos Tanácsa, a Magyar Zeneművészek Szövetsége, az Országos Filharmónia vállalta magára az ország megyei művelődési központjaival, főiskoláival, általános iskoláival napja közösen. A hazánkban rendezendő zene; események ez évben elsősorban kórusmozgalmunk .minőségi munkáját reprezentálják. Az elmúlt évadban nemzetközi zenei versenyeken, kórusfesztiválokon résztvevő, s díjakat nyert énekkarok tartanak hangversenyeket, melyeken a Magyar Zeneművészek Szövetségének tagjai : zeneszerzők, karnagyok mondanak ünnepi bevezetőt. Megyénk kiemelkedő rendezvényekkel köszönti a zenei világnapot. Kecskeméten a Nagytemplomban hétfőn a Pedagógus Énekkar és Gergely Ferenc orgonaművész közös hangversenyét hallhatjuk, műsorukon népszerű Bach, Kodály-művekkel. Ünnepi köszöntőt Szőnyi Erzsébet Erkel-díjias mond. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és - Gimnázium, hagyományaihoz híven — a Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével — hangversenyt rendez. Megemlékezést tartanák a jövő hét közepén Kiskőrösön is a művelődési központban. A rendezvény népzenei együttesek impozáns hangversenye lesz — az ország több megyéjének, népzenei tájegységének képvisele téb e n. Károlyi Júlia Losonczi Pál beszéde az EN SZ-ülésszakon Külpolitikánk azonos az alapokmány nemes céljaival Az ENSZ-toözgyűlés 38. ülésszakának csütörtök délutáni plenáris ülésén — közép-európai idő szerint a késő esti órákban — Sizölialt fel Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. Két világégés szörnyű tapasztalata nyomán szervezetünket éppen az a nagy elhatározás hívta életre, hogy — alapokmányunk szávaival — „megmentsük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól”. E munkánknak otthont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vésték: „Nemzet ne emeljen kardot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mi a háború.” De vajon elmondhatjuk-e, hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy célnak? Ügy érzem, a kérdés maga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanatban, amelyet sajnos, a nemzetközi feszültség kiéleződése jellemez. Fökozódik a 'konfrontáció, kísérleteik történnék a vi'lágbéke fenntartását biztosító erőegyensúly megbontására, katonai fölényszerzésre, a népek nemzeti és társadalmi felszabadulási folyamatának visszafordítására. Mindez aggodalommal tölti el a Magyar Népköztársaság népét és kormányát. A Magyar Népköztársaságnak, ha szabad így mondanom, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléssé. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés.! Számunkra a koegzisztencia: a népék és kormányok tevékeny együttműködése, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erősítése. Nekünk az utóbbi egy-másfél évtizedben igen jó tapasztalataink vamtalk erről, s úgy tudom, hogy partnereinknek sincs okuk a csalódottságra. A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb külpolitikai feladatának ma is az enyhülés eredményeinek megőrzését, a nemzetközi párbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését tekinti, mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumokon. Számunkra — miiként mák országok számára is — a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. Örömmel látjuk, hogy a közgyűlés munkájának jelentős részét az egyre sürgetőbb leszerelési feladatok megoldásának kívánja szentelni. A Magyar Népköz- társaság az elmúlt években maga is több fontos leszerelési javaslatnak volt tevékeny részese. Ezek a ma is érvényes kezdeményezések azt a célt szolgálják, hogy a világbékét szavatoló stratégiai. egyensúly a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Sajnos, azonban javaslataink az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete részéről mindmáig érdemi válasz nélkül maradtak. A megoldatlan leszerelési problémák sokrétűek, s mindegyikük önmagában is fontos. Ha mégis kiemelek közülük néhányat, azért teszem, mert jelentőségüket a mjai feszült nemzetközi helyzetben különösen meghatározónak érzem. Ilyen a hagyományos fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a vegyi- és más tömeg- pusztító fegyverek betiltása is. De a nemzetközi légkör gyökeres megjavítása, a háborús veszély elhárítása érdekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszerelés. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásának, hogy semmilyen körülmények között nem vet be elsőként nukleáris fegyvert. Bizonyos: ha a többi nukleáris hatalom szintén hajlandó lenne arra, hogy ilyen kötelezettséget vállaljon, azt a viliágközvélemény igen nagy megkönnyebbüléssel fogadná. Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nukleáris leszereléshez vezető úton annak a javaslatnak a megvalósítása, hogy az atomfegyver birtokálban levő államok kölcsönösen fagyasszák be a nukleáris fegyverkésZletéi, (Folytatás a 2. oldalon.) Kiállítások a Cifrapalotában Október: országos múzeumi és műemléki hónap Az idei múzeumi hónap októberi rendezvénysorozata keretében egyebek között hat kiállító- helyet, három felújított múzeumot adnak át, 13 új, illetve megújított állandó kiállítás nyílik, s több helyreállított műemléképülettel is gazdagodnak történeti értékeink — hangzott el pénteken, a Fészekklubban az eseménysorozat programját ismertető sajtótájékoztatón. Selmeczi László, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője elmondta: a múzeumi és műemléki hónap október 1-én kezdődik, de országos megnyitóját 4-én rendezik meg a Magyar Nemzeti Galériában, ahol A XX. századi festészet és szobrászat című állandó kiállítás nyílik meg. Szintén a XX. század képzőművészetéhez kapcsolódnak a kecskeméti városi képtárként megnyíló Cifrapalota kiállításai. Itt a XIX—XX. századi magyar festészet és grafika reprezentánsait, Tóth Menyhért életmű-kiállítását, s a nemzetközi zománcművészeti alkotótelep legjelentősebb alkotásait tárják a közönség elé. Ezeken kívül több mint 70 új időszerű tárlatot nyitnak meg országszerte. A kiállításokhoz kapcsolódóan előadásokat, tudományos tanácskozásokat, múzeumi vetélkedőket, játékos foglalkozásokat, régészeti, szakmai bemutatókat, filmvetítéseket, hangversenyeket is rendeznek a kiállítási intézmények. VÉDETT FÁK, ŐSZI VIRÁGVÁLTÁS KÉP és HANG A rádió és tv jövő heti műsora Ítéletet hirdettek A TOTÓPEREKBEN (2. oldal) / Levelek, vélemények az italozásról (3. oldal) TÖBBSZÖRÖSEN MEGTÉRÜL A TÁROLÁSI KÖLTSÉG Átadták a lakiteleki hűtőházat Szépülnek, növekednek a városi zöldterületek A lakosság közérzetére kedvezően hat a szép környezet. Az idei, háromnegyed évi parképítés és -gondozás, a fák védelme, a terveoszi faültetések, a helyenként mértékben segítik a városi ember négy városban. A MEGYESZÉKHELY 921 ezer 115 négyzetméternyi parkjának ebben az esztendőben 26 ezer négyzetméteres növelését határozta el a városi tanács. Dr. Hajnal Lajosné főkertész beszámolt arról, hogy az erre a célra felhasználható 5 millió 700 ezer forintból főleg az új városrészekben ültettek, illetve ültetnek virágokat, cserjéket és fákat. A mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi- niszténiumtól a város tanácsa 14 ezer facsemetét és 22 500 cserjét jó természeti adottságok milyen felfrissülését? Erről érdelődünk rendelt őszi telepítésre. A fásítás mellett a kertészek óvják Kecskemét több évtizedes, értékes fáit. Az országosan is ritkaságnak számító három, Széchenyi téri császárfa közül, az új autóbuszközpont területrendezése közben, legalább kettőt megmentenek. Folytatják a Rákóczi úti hársfatelepítést, és a Batthányi utcai celtix- és a leninvárosi gömbjuharfák átültetését az Árpádvárosba. (Folytatás a 2. oldalon.) 0 Almaosztályozás a hűtőház válogatócsarnokában (Tóth Sándor felvétele) NYOLCEZER ABLAK TERVEN FELÜL Termelékenyebb munka a halasi ÉPFA-gyárban Király István, az ÉPFA kiskun- halasi gyárának igazgatója a legnagyobb elismerés hangján szólt a gyár 260 dolgozójáról, akik mindent megtesznek iközös céljaik eléréséért. — Termékeink az ablakok és ajtók iránti kereslet egyre növekszik — mondotta, amikor az idei tevékenységükről beszélgettünk. — Az utólag beszerelhető házgyári ajtótokból ebben az évben 95 ezret kell készítenünk, s bízunk abban, hogy a megrendelést valószínűleg határidő előtt, november 30-ra teljesíteni tudjuk. Az egyesített szárnyú ablakból eredetileg 110 ezer darab gyártását terveztük. Miután sokkal több kellene az építkezésekhez augusztus végén a termelési tanácskozásunkon gyárunk kollektívája vállalta, hogy december végéig 8 ezerrel többet adunkét a Tüzép-vállalatoknak. Néhány évvel ezelőtt divatba jött ismét a zsalugáter. Nos, igazodva az igényekhez, megkezdtük a zsalu- gáteres ajtók és erkélyajtók gyártását, s az idén 2 ezret adunk át a megrendelőknek. — Tehát sikeresnek mondható az idei esztendő? — Igen, eddigi eredményeink biztatóak, bízunk abban, hogy a tavalyi 178 millió forintos árbevételünk után az idén elérjük a 187 milliót. — Mi tette lehetővé a termelés növelését? — Mint említettem, elsősorban dolgozóink szorgalma és az, hogy a tavalyihoz viszonyítva 7,5 százalékkal sikerült növelnünk a termelékenységet.' A zsalugáte- res gyártmányok készítése meglehetősen munkaigényes. Műszaki szakembereink tervei alapján a tmk-sok az év elején készítettek egy zsalulevél-hosszvágót, egy sorozatfúrót és egy automatafúrót. Ezek a célgépek igen pontos munkát végéznek és használatuk óta három emberrel kevesebbre van szükség e termékeink készítésénél. — Kielégítő az alapanyag-ellátás? — Mennyiségileg igen, d€ a faanyag nedvessége sokszor okoz gondot. A korábbi években csak természetes szárítással tudtuk csökkenteni a nedvességet és ehhez igen sok időre volt szükség. Az idén végre sikerült 3,5 millió forintos beruházással egy szárítót létesíteni, s ebben két hét alatt 150 köbméternyi faanyagot tudunk megmunkálhatóvá tenni. O. L. A megye gyümölcs- és zöldségtermesztő gazdaságainak egyik legnagyobb gondja, hogy nincs elegendő hűtőtárolójuk. Számottevően lehetne növelni az exportot, ha hosszabb ideig tudnák biztonságosan raktározni termékeiket, kivárva azt az időpontot, amikor a legkedvezőbben alakulnak a piaci viszonyok. Ilyen meggondolások alapján határozta el a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet vezetősége 500 tonna befogadóképességű hűtőházának felújítását és bővítését. A hozzá tartozó válogatótér szintén jóval nagyobb lett. A közös gazdaság építőihrigádja két évvel ezelőtt kezdte meg a munkát. A beruházás anyagi fedezetét is a termelőszövetkezet teremtette elő. Az építkezés, a gépek és berendezések együttesen 44 millió forintba kerültek, ebből 30 millió exportnövelő hitel volt. A felújított és kibővített 2100 tonna befogadóképességű létesítményt, amelyhez 1600 négyzet- méter válogatótér is tartozik, tegnap adtak át. Megjegyzendő: az építkezés ideje alatt sem állt a munka, előlkészítettek és szállítottak exportra termékeket. A Szentesi Korai Zöldségtenmesz- tési Rendszerrel történt megállapodás alapján fólia alatt nevelt korai kel- és káposzta is került innen: külföldre. Mintegy 800 tonna árut készítettek elő exportra. A környező mezőgazdasági üzemek nyári gyümölcsöseinek egy részét is itt csomagolták már az idén, majd szállították a környező országokba. A tervek szerint a kiskörzeti együttműködés keretében kétoldalú megállapodásokat kötnek más gazdaságokkal a termékek tárolására és csomagolására. A tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezettel már aláírták a szerződést. A lakiiteleki szövetkezet vezetői szerint hűtőház nélkül 60—70 nap alatt kellene eladni 200 hektár ültetvény almatermését, amely az aszály miatt mintegy 40 százalékkal kevesebb a vártnál. A beruházás megvalósítása lehetővé teszi, hogy 6—8 hónapig tartalékolják a gyümölcsöt és a következő esztendőben a jelenleginél kedvezőbb árakon tudják értékesíteni. A tárolási költségek többszörösen megtérülnek. K. S.
