Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
4 • PETŐFI NfiPK • 1982. seep tern bér IS. TUDOMÁNY ■ TECHNIKA Magyar szakemberek Dubnában Az alapkutatások mellett mind nagyobb teret szentelnek a Szovjetunióban a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézetben a gyakorlati felhasználóshoz kapcsolódó kutatásoknak. A csaknem három évtizedes máltai visszatekintő intézetben — amelynek munkájában valamennyi KGST-ország tudósai részt vesznek — a közelmúltban több olyan alkalmazott kutatás kezdődött, amelyben magyar szakemberek is tevékenyen közreműködnek. Ilyen például az aktivációs analízis, amelynek során különböző anyagok elemzésére van lehetőség. Ezzel a módszerrel kimutatható egyebek között a szilárd anyagokban — így a félvezetőkben — fellelhető szennyeződés mértéke és típusa. Az eljárás lényege, hogy az anyagot neutron-besugárzásnak teszik ki, aminek hatására radioaktív izotóp keletkezik. Az izotóp sugárzási spektrumából megállapítható, hogy milyen szennyező elemmel állnak szemben, a sugárzás intenzitásából pedig annak mennyiségéről kapnak információkat. A magyar kutatók kezdeményező szerepet játszanak a különböző speciális ötvözetek létrehozását elemző kutatásokban is. Olyan mesterséges anyagokról van szó, amelyeket hagyományos körülmények között nem lehetne előállítani^ az ötvözet alkotórészei elszakadnának egymástól. Az intézetben ezt úgy küszöbölik ki, hogy nagy teljesítményű gyorsítóval a másik komponenst felgyorsítják és nagy erővel belövik az anyagba. A folyamatosan figyelemmel kísért eljárás és a kapott eredmény lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjenek az ötvözetek előállítási paramétereibe, aminek a későbbiekben a hagyomáAutomatizált parkolás Az NSZK első teljesen automatizált garázsát Brémában helyezték üzembe. Az egyik közigazgatási épület pincéjéban rendezték be, negyvenhárom személygépkocsi számára. Az autóvezető- a bejáratnál egy süllyeszthető parkolóhelyre állítja kocsiját, a manőverezésben fotocéllás berendezés segíti. Ezután kiszáll, és a bejárathoz helyezett kapcsolótáblából kihúz egy kulcsot. A továbbiakban minden automatikusan, egy komputer vezérlésével történik. Az ajtók becsukódnak, a szállítórendszer üres helyre állítja a süllyeszthető parkolóhelyet az autóval, és egyidejűleg újabb szabad parkolóhelyet vjgz a bejárathoz. Amikor az autóvezető el akarja hozni a kocsiját, kulcsával működésbe hozza a megfelelő kapcsolót. Erre a parkolóhely a kívánt autóval a legrövidebb yton a kijárathoz kerül, mégpedig mindjárt a menetiránynak megfelelő helyzetben. GÉPEINK ŐSEI VÁROSFÖLDI, KUNSZÁLLÁSI ASSZONYOK A brigád ismét hallat magáról — A Braun Éva nevét viselő szocialista brigád harmadszor érdemelte ki a múlt évben a vállalati kiváló címet — tudtam meg Fülöp_ Tamás ágazatvezetőtől, miközben fehér köpenyben s nylonfóliából készült alkalmi csizmában végigmentünk a Városföldi Sertéshizlaló és Feldolgozó Társulás udvarán. — A huszonnégy tagú kollektíva 1974-lben alakult, s attól kezdve igazán imponáló eredményeket ért el... — s talán, hogy jobban megértsem a huszonkét asszony és két férfi helytállását, ezzel folytatta: — Két termelőegység van, a tenyésztési és a hizlalási. Ez előbbi rendkívüli fontos, hiszen a fiaztatás és a 28 napos tartás mindennek az alapja, azaz itt dől el, mennyi sertést tudunk meghizlalni, vágásra átadni... Csinos fiatalasszony, gondozott hajjal, körmökkel, senki sem gondolná, hogy egy sertésfiaztató brigád vezetője Csabainé Bartucz Zsuzsanna. — Az eredmények évről évre jobbak — mondta dicsekvés nélkül. — Amíg 1981-ben 50 ezer 744, 1982-ben 51 ezer 845 malac született, 6,4 százalékos elhullással, addig ebben az évben már 53 ezer malac a terv, s nem lehet több az elhullás, mint tavaly. Ez any- •nyit jelent, hogy 5730 eilest kell levezetni... — Mondd el azt is, hogy milyen kimagasló a választási átlag — szólt közbe Szabó Imréné műszakvezető. aki maga is sertés- gondozóként kezdte, s ma már az irányításban is megállja a helyét. — Országosan is elismert az eredményünk, ugyanis a választási átlagsúlyt hétről 7,2 kilogrammra növeltük, ami a gondozók munkáját dicséri. Jártuk a sertésfiaztató szűk folyosóit, ahol patikatisztaság uralkodik. A gondozónőik a fiaztatók körül foglalatoskodnak, segítik az ellést, műanyagkosárba, infra- lámpa alá helyezik az újszülötteket, vagy éppen „csecsre teszik” őket. Mi a titka eredményeiknek, az évenként nagyobb és nagyobb malacszámnaik, a kevesebb elhullásnak? Erről kérdeztem Horváth Jakabnét, a brigád egyik tagját. — Nincs ennek semmiféle titka — mondta nevetve —, oda kell figyelni. Ennyi az egész, meg segítünk egymásnak. Mindenkinek megvan a munkahelye, de nem • A Braun Éva asocialista brigád fele, akiken nagyon tok múlik. ragad oda, megy a másikhoz, ha annak több a dolga. Az odafigyelés szó sokszor, sok szájból el'hangoztt, ami alatt az asszonyok a lelkiismeretes munkát, a kocák, a malacok tisztaságát, egészségét, etetését, elletését, ezernyi apró, de szükséges tennivalót értik. — Nemcsak itt vagyunk együtt — kapcsolódott be Nagy Lajosné —, hanem máshol is. Közösen járunk iskőlát, óvodát takarítani, egymásnak gyümölcsöt, kukoricát szedni, beteget látogatni. Nagyon jó nálunk a .kollektíva. S a kérését, az vajon milyen? — Igazságos — szegezte le nyomban a hrigádvezető. — Érdekünk az elhullás csökkentése, a választási súly növelése. A bér 85 százaléka törzsfizetés, 15 százalék a minőségért jár, ami havonta elérheti a 700—900 forintot. Egy született, bejegyzett malac 5 forint 80 fillért, egy választási malac 25,70-et ér. Havonta az asszonyok elérik a 4500 forintos átlagot. Mindannyian szeretünk itt dolgozni, a brigád tagjai túlnyomórészt törzsgárda-tagok, közülük nyolcán kiváló dolgozók. iNaiplójuk nem hivalkodó, egyszerű, de tartalmas, híven tükrözi a jól összeszokott, egymást segítő asszonybrigádnak a munkahelyén és a szabad idejében végzett tevékenységét. Az irodaépületben — ahol már levethettük a • Horváth Jakabné: — Ninci titok, oda kell figyelni. szigorú előírások miatt felöltőit köpenyt és csizmát — Fülöp Tamás hangos gondolata ragadta meg a figyelmemet: — Sok múlik az asszonyokon, hiszen precizitásukon, lelkiismeretességükön áll vagy bukik a hizlalás, az árusertés-ki bocsátás, Ez valóban nagy felelősség, amelyet éreznek is ezek a városföldi, kunszállósi asszonyok. Gémet Gábor nyos előállítás során is komoly hasznát vehetik. Aranyérmesek A Hírős Napok sokszínű programjában egyebek között gépesítési, valamint mezőgazdasági műszer- és mérőműszer-kiállítás is szerepelt. Nagy volt az érdeklődés az AGRO- KER Vállalat által kiállított kistraktorok, a nagyüzemekbe^ használható erőgépek iránt, és méltán arattak sikert azok a kisgépek is, amelyeket ügyeskedő mesteremberek építettek. A legötletesebb konstrukciók — az aranyéremmel jutalmazottak — közül mutatunk be ezúttal kettőt Q A VFK—03 jelű fékpad erőgépek teljesítményének — kertészeti gépek teljesítményigényének — mérésére alkalmas — tudtuk meg dr. Szabó Sándortól, a kecskeméti Kertészeti Főiskola tanszék- vezetőjétől. Az intézmény már régóta keresett olyan eszközt, amelyik a kutató- és az oktatómunkában egyaránt jól alkalmazható, s erre az idei Hírős Napok kiállításán találtak rá. A VFK—03 jelű készülék — amelyet a MIGÉRT hozott el a bemutatóra — némi átalakítás után megfelelőnek ígérkezik. A szerződést megkötötték, a berendezés hamarosan a kecskeméti oktatók munkáját segíti. (á Fehér Alajos keceli ezermester a megalkotója *tinek a kisgépnek, amelyet a zsűri így nevezett el: Univerzális permetezőgép talajművelő eszközökkel. A már-már tudományos igényű titulus mögött egy olyan praktikus gépezet rejtőzik, amelyik „mindent" maga csinál, a háztáji gazdaság, vagy a kisüzem kiszolgálására kiválóan alkalmas. Ilyen gép a kereskedelmi forgalomban jelenleg nem kapható, jóllehet szükség és igény volna rá. (A Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri főiskolai kara vállalkozik a mesteremberek alkotta kisgépek gyártására.) Szendvics-csónak Floridában nagy felhajtóerejű és szilárdságú, viszonylag könnyű, szendvics szerkezetű műanyag csónakokat építettek. Külső héjuk a szokványos módon üvegrosttal megerősített poliészterből áll. Erre az alapra méhsejt szerkezetű nylonpapír kerül, amelyet újiabb poliészter réteggel takarnak le. A méhsejt szerkezetű bélés növeli az ütésszilárdságot és a felhajtóerőt. A csónak könnyedén siklik a hullámokon, s a súlya is viszony!?,? csekély. Eddig csak az óriás repülőgépek padlóinak építéséhez alkalmazták ilyen szerkezeteket. Kiállítás Kiskunhalason • Az MC Chormick traktort 1920 és 1950 között használták az USA-ban. Négyütemű, négyhengeres Ot~ tó-motorja 20 lóerőt adott le. Szinte egyedülálló gyűjteményt mondhat magáénak a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. A Magyar— Szovjet Barátság Parkban több tucat régi mezőgazdasági gépet nézhet meg az érdeklődő, amelyeket a gazdaság dolgozói kutattak föl és nagyrészt saját munkával állítottak helyre. A tágas téren egymástól néhány méternyire pihennek a hajdani munkagépek. Ma már kiállítási tárgyak, hiszen „korosztályukból” alig néhány látható csak munka közben a földeken. A régebbi példányok — mint az 1911-ben gyártott M125-ÖS ló- vontatású gőzgép, amely a mai traktor őse, vagy az 1920-as MC Chormick, amelyet az Egyesült Államokban gyártottak — furcsa formájukkal, a szokatlan műszaki megoldásokkal a laikus figyelmét éppúgy felkeltik, mint a mezőgazdászokét. A gyűjtemény magját 1975-ben 6 mezőgazdasági eszköz alkotta, ma 71 várja a látogatókat, a fedett csarnokban pedig több száz apró — XVII. és XIX. századi — kézi szerszám. A legújabb szerzemény a század elején élt ügyes géplakatos készítette önjáró mechanizmus és egy 1920-ban készült Austin traktor, amelyet Székesfehérvár határában egy tanyán találtak. • A múzeum vezetői — mint mondták — szívesen fogadnak minden olyan bejelentést, amely alapján istállókban, csűrökben rejtőzködő régi masinák kerülhetnének gondos felújítás után a képen láthatók mellé. F. E. Miniatűr diktafon A termelékenység fogalmával sokáig elsősorban az üzemi termelést kötötték össze, s bár a nagy- vállalatok az irodai munka megszervezését és gépesítését is fontosnak tartották, termelékenysége nem volt elsőrangú szempont. Az utóbbi időben azonban egyre több szó esik ennek jobb megszervezéséről és gépesítéséről, különösen amióta a számítógépek ezen a területen forradalminak nevezhető változásokat hoztak. Ám a számítógépek alkalmazása mellett nem szabad lebecsülni a kisgé- pesítés jelentőségét sem. Ennek egyik fontos eszköze a kisméretű irodai másológép, amely szükségtelenné teszi gépírásmásodatok készítését. Ami az egyik hagyományos titkárnői munkát, a gyorsírást illeti, úgy tetszik, hogy végnapjait éli. Feleslegessé teszik az elektronika fejlődésével mind tökéletesebbé váló diktáló berendezések (diktafonok), amelyek tulajdonképpen kis magnetofonok. Eleinte idegenkedtek tőlük a titkárnők, gépírók, amíg rá nem jöttek a velük való praktikus bánásmódra, s a diktálók is kezdtek megtanulni a helyes diktálási módot. Nem mellékes Ha az utóbbi negyedszázad fejleményeit, a leküzdött tilalmakat, akadályokat és a jelenlegi helyzetet számba vesszük, akkor teljes joggal megállapíthatjuk: a mezőgazdasági nagyüzemek úgynevezett kiegészítő tevékenysége csatát nyert. Ma már párthatározatok, egyértelmű törvényes rendelkezések teszik lehetővé, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok, szakszövetkezetek a növénytermesztésen, állattenyésztésen, kertészeten kívül ipari, építőipari, kereskedelmi, szállítási és más szolgáltatói tevékenységet is végezhessenek. HIÁNYT MÉRSÉKELNEK Ismeretes, hogy gyenge a háttériparunk, nem kielégítő egyes szolgáltató ágazatok teljesítőképessége. Az iparban és az építőiparban a kis- és középüzemek száma túlzottan csökkent. Ilyen körülmények között hiányt mérsékelnek a tsz- ek és az állami gazdaságók, ha észreveszik a kínálkozó teendőket, a kielégítetlen igényeket és azoknak megfelelően, rugalmasan bővítik tevékenységi körüket. Ezt a gazdaságok meg is tették hosszú éveken át. Megtehették már csak azért is, mert a kiegészítő tevékenység általában tisztes hasznot hozott. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az elmúlt évtizedben az állami gazdaságokban ötszörösére, a tsz-ekben négyszeresére nőtt a kiegészítő tevékenység termelési értéke. Jelenleg a magyar statisztikai nyilvántartás nagyon sok olyan tevékenységet is a kiegészítő tevékenységhez sorol, amely közvetlen, szoros kapcsolatban van az alaptevékenységgel. Ilyen például az élelmiszer-feldolgozás, a takarmány- keverés. Ha egy ésszerűbb nyilvántartási móddal vennénk számba a kiegészítő tevékenységeket, akkor az arányuk legfeljebb 20 százalék lenne a jelenlegi 34—36 százalékkal szemben. Természetesen még ez is jelentős arány, figyelembe véve, hogy a tsz-ek összes termelési értéke 1982- ben 202 milliárd forint, az állami gazdaságoké 67 milliárd forint volt. A NYERESÉG 40 SZÁZALÉKA A mostani nyilvántartás szerint a mezőgazdasági nagyüzemek nyereségének a 40 százaléka származott a kiegészítő tevókenységből. Ezeknek az arányoknak az ismeretében megállapíthatjuk, hogy a kiegészítő tevékenység ma már valóban nem tekinthető valamiféle mellékesnek. Nem is szólva arról, hogy a „mellékes” jelző bizonyos lebecsülést is kifejez. Van ilyen kicsengése még a „kiegészítő” elnevezésnek is. Az elnevezésnél fontosabb azonban e tevékenység szerepének, jelentőségének megértése. Szerencsére a legtöbben már felismerik, hogy a mai árviszonyok, az érvényesülő közgazdasági szabályozás mellett a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagy részének szüksége van a kiegészítő tevékenységgel megszerezhető nyereségre. Főképp a kedvezőtlen adottságú tsz-ek — csaknem 400 ilyen gazdaság van — kerülnének igen nehéz helyzetbe ilyen tevékenység nélkül. Előnyösek azonban a kiegészítő ágazatok más gazdaságok számára is. Előnyösek, mert a legtöbb ipari, építőipari, szolgáltató tevékenység nemcsak foglalkoztatást teremt, hanem viszonyítva több nyereséget is ad, mint az alaptevékenység sok ágazata. Ebből következik az is, hogy amelyik gazdaság kiterjedten foglalkozik kiegészítő tevékenységgel, az általában a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért is többet tud tenni. Mindezek tények. Vannak, akik ezeket nem is vitatják, féltik viszont a magyar ipart, építőipart a kiegészítő tevékenység gyors fejlődésétől. Ez a félelem azonban indokolatlan, hiszen a tsz-ek és állami gazdaságok országosan az élelmiszer- iparból csak 15 százalékkal, az ipari tevékenységből 4,4 százalékkal, az építőiparból 6,5 százalékkal részesednek. Korántsem beszélhetünk tehát a kiegészítő tevékenység túlzott méreteiről. EGYENLŐ FELTÉTELEKET Nem juttatja előnyösebb helyzetbe a tsz-eket és az állami gazdaságokat az árképzés, vagy a bérszínvonal-szabályozás kedvezőbb volta sem. Már csak azért sem, mert a mezőgazdasági nagyüzemek az egyes tevékenységek után eltérő mértékű termelési adót is kötelesek fizetni. Viszont kétségtelen előny, nyereségnövelő tényező az, hogy a kiegészítő tevékenységnél kisebb az adminisztráció, nagyobb az alkalmazkodóképesség, és a részlegvezetők önállósága, mozgékonysága lehetővé teszi a kedvezőbb megrendelések megszerzését. Ezeket a körülményeket jól ismerik az intézkedésre jogosult központi szervek is, fel sem merül tehát a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége visszaszorításának lehetősége. Azt viszont csak helyeselni lehet, hogy az egyes tevékenységek végzésénél még egyenlőbb feltételeket kívánnak kialakítani. így az a gazdálkodó egység juthat nagyobb nyereséghez, amelyik kisebb költséggel, az eszközök és az anyagok jobb hasznosításával végzi munkáját. Most nehezebb kiegészítő tevékenységet szervezni, mint korábban. Kevesebb ugyanis a megrendelés és kisebbek a beruházási lehetőségek. Ezzel együtt ellőtt az ideje a kiegészítő tevékenység korszerűsítésének is. Hiszen, ha ebben nem történik előrelépés, akkor egyszerűen nem lesz majd ember, aki — akár a magasabb munkabérért is — vállalná a hátrányos munkafeltételeket. Az eltelt években sok hasznot hajtott a kiegészítő tevékenység a mezőgazdasági nagyüzemeknek és az egész népgazdaságnak. Gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös kapcsolatok alakultak ki a gazdaságok és az ipart üzemek között. Erre a megértő együttműködésre a jövőben is szükség lesz. Tóth Benedek Dohányfüst elleni védőanyag Londoni kutatók olyan anyagot fedeztek fel. amely megvédte a patkányokat a dohányfüst bizonyos ártalmas hatásaitól, ha vele együtt lélegezték be. A dohányzás az emberben váladéktúltermelést, idült hörghurutot okoz és rákos megbetegedéshez vezethet. Elképzelhető, hogy a most felfedezett anyag valamikor hasznosítható lesz mint a dohányzás egészségkárosító hatása elleni küzdelem egyik eszköze. Addig azonban további állatokon és — kielégítő eredmény esetén — embereken végzendő vizsgálatok szükségesék. E kísérletek, akár eredményre vezetnek, akár nem, az már bizonyos, hogy lehetőivé teszik a dohányfüst károsító hatásának pontosabb elemzését. összeállította: Sitke) Béla
