Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-09 / 213. szám
i 9 PETŐFI NÉPE » 1983. szeptember 9. HÁZUNK TÁJA Szőlőszüret Különösen ügyelnünk kell a csemegeszőlő szedésére, mert nem utóérő gyümölcs. Ha az érést nem várjuk be, és a fürtöket félig éretten vesszük le, kellemetlenül savanyújuk maradnak. A szőlő azonban túlérett se legyen, mert veszít íz- és zamatanyagaiból, a bogyók könnyen felreped- nek, gyorsan rothadásnak indulnak, s nagy lesz a szállítási veszteség. A túlérett gyümölcsöt a madarak és a darazsak is köny- nyebben megdézsmálják, tönkreteszik. A csemegeszőlőket akkor szüretelhetjük, legkedvezőbb időben, ha ismerjük a fajták tulajdonságait. Jó tudni, hogy általában a csemegeszőlőfajták minden évben többnyire ugyanabban az időben érnek (hosszú tenyészidejűk következeiében az időjárás az érés idejét lényegesen nem befolyásolja). A bogyók érését jelzi, hogy héjuk elvékonyodik, rugalmas lesz, színük, izük, zamatuk a fajtára jellemzőek. A szedéshez mindig száraz, derült időben, a reggeli órákban kezdjünk. Ezzel elkerülhetjük, hogy a nedves fürtök gyors romlásnak induljanak. Ha tárolni szeretnénk a szőlőt, várjuk meg a harmat felszáradását. A fürtöket hosszú kocsánnyal szedjük, éles késsel, vagy szüretelőollóval vágjuk le. Munkánkat gondosan végezzük, a bogyóviaszt ne töröljük le! Így nemcsak tetszetősebbek a fürtök, de tovább is tárolhatók. Azok a bogyók, amelyről ledörzsöljük a viaszt, a tapasztalat szerint köny- nyebben penészesednek, erősebb a párologtatásuk. A fürtöt mindig a fürt kocsá- nyánál (száránál) fogjuk meg, és óvatosan helyezzük a szedőedénybe. Ezzel egyidőben a fürtözőolló- val — főiként tárolás és értékeld Ha már megtermett, védjük a fürtöket a falánk madaraktól, rovaroktól! 9 Különösen a vizszegény homoktalajokon érdemes berendezkedni a csepegtető öntözésre. sítés esetén — vágjuk ki a beteg, sérült, rothadt szemeket. Szebb lesz a fürt, s a hibás bogyóik sem tehetik tönkre az egészségeseket. A tárolásra szánt szőlőt hővös, száraz, tiszta edényben, tiszta helyen raktározzuk el. Vigyázzunk arra, hogy ne legyen a közelben erős, kellemetlen illatú anyag — benzin, olaj, petróleum, festék, káposzta, hagyma, vagy burgonya —, mert a szőlő könnyen átveheti a szagot, s élvezhetetlen lesz. A borszőlő szüreteléséhez is csak akkor kezdjünk, ha jól beért, így nem j^ell a bor javítására feleslegesen költenünk, italunk jobb minőségű, kellemesebb ízű, magasabb alkoholtartalma révén eltarthatóbb lesz. A szüret előtt alaposan takarítsuk ki a pincét, a présházat, a falaikat meszeléssel fertőtlenítsük. A fa, vagy betonpadozatot ultrás, szódás vízzel tisztítsuk meg. Ellenőrizzük az üres hordókat, hogy töltőké- pesek-e. Ha nagyobb javítást érdemelnek, forduljunk kádár szakemberhez, szerszámok nélkül ne bajlódjunk magunk a javítással. Ellenőrizzük a hordók belsejét: tiszták-e, egészséges-e az illatúik? Ha szükséges, mossuk ki alaposan, és kénszelet elégetésével fertőtlenítsük. Mossuk le a kádakat, vedreket, tölcséreket, gumicsöveket. Csak olyan halmit hagyjunk a pincében, ami a borkezeléshez szükséges. Semmiféle erős illatú anyagot ne tároljunk itt, mert a must és a bor is átveheti szagukat. A szüret idejét érdemes próbaszürettel megállapítani. Vegyünk több mintát a szedésre alkalmasnak tartott fajtákból és mérjük meg mustfokukat, ha ez több nap elteltével sem változik, akkor szüretelhetünk. A KOMPOSZT A legolcsóbb szerves anyag Szerves trágyát nem könnyű szerezni. Gonddal és nem kis költséggel jár szállítása, s gyakran a minősége sem kifogástalan. Előbb-utöbb minden kerttulajdonos felismeri a kom- posztkészítés előnyeit. Szerencsére egyre kevesebben égetik el a lekaszált füvet, az őszi avart. Tény, hogy a saját készítésű komposztföld a legolcsóbb szerves anyag. Sokan azért idegenkednek a kom- posztkészítéstöl, mert a telep nem válik díszére a kertnek. A komposzttelepre hordhatunk minden szerves hulladékot, a lehullott lombot éppúgy, mint a lekaszált füvet, a konyhai hulladékot, a még fel nem magzott gyomnövényeket, az aprított kukoricaszárat és szőlővenyigét, fanyesedéket, szölőtörkölyt. A fahamu igen értékes anyag, a komposztot káliumban gazdagítja, éppígy sokat ér az állati vér, a toll, a mésztörmelék is. Nem való a komposztkazalba a felmagzott gyom, az állati kártevőktől, a gombabetegségektől fertőzött őszi lomb, s természetesen a műanyag és üvegcserép sem. Mellőzzük a dió, az akác, a vadgesztenye lombjának a komposztba keverését, ezek ugyanis cslrázásgátló anyagokat tartalmaznak, amelyek az érett komposztföld- ben is kimutathatók. A gombabetegségekkel erősen fertőzött lombot a legjobb elégetni, hamuja már nyugodtan belekeverhető a kazalba. A különböző eredetű anyagokat rétegesen helyezzük el. A legjobb két- arasznyi vastagságú rétegeket kialakítani. Az újabb kutatások a nyúl- és a baromfitrágyát javasolják nitrogénforrásul. A rétegeket az öntözőcső végére szerelt finom öntözőrózsával mérsékelten öntözzük meg. A kazal ugyan folyamatosan épül, térfogata az érés előrehaladtával mégis Jelentősen csökken. Amint elérjük a 120— 130 centiméter magasságot, a kazlat fedjük be tenyérnyi vastagon földdel. Az összerakás utáni harmadik hónapban keverjük át alaposan a kazlat vasvillával, hogy minél egységesebb legyen az anyag. Minél gondosabb a forgatás, annál hamarabb kapunk egységes komposztföldet. 6—12 hónap alatt a komposzt felhasználásra érett. A házi készítésű komposztnak nagy előnye, hogy használata során nem kell tartani túladagolástól, ha gondosan készítettük, nem lesz káros mellékhatásuk, mint például az egyoldalú műtrágyázás esetében. Kiváló talajtakaró anyag, vlrágföld, gyeptakaró. Késő ősszel még a hó lehullása előtt a gyepet érdemes 1,5—2 centiméter vastagon érett komposzt- földdel takarni. Q Ezt az egyszerű komposztkcszitö berendezést a Hírős Napok kiáll tásán láttuk. Ültessünk ,s , gyümölcsfát! O A régi hazai jonatán fajtát napjainkban sokan eladhatatlannak tartják. Űj változatai viszont kedveltek. Az ültetés klasszikus idejének sokan az őszt tartják, noha tavasszal földbe kerülő növények is sikeresen fejlődnek, ha gondoskodunk a jó minőségű csemetéről, az alapos talajelőkészítésről. A faiskolákban előállított szaporítóanyag ültetése mindenképp megviseli a növényeket, hiszen új környezetbe, más talajba kerülnek. Az ősszel ültetett fák kevesebbet szenvednek, mint a tavasszal telepítettek. A telepítés előtt legfontosabb teendőnk a csemeték gondos kiválogatása. Ilyenkor választjuk meg a fajtát, nevezetesen azt, amelyiket évekig dicsérünk vagy szidunk. A jövő héten kezdődő sorozatunkkal az almatermesztőknek szeretnénk segítséget nyújtani. Olyan fajtákat mutatunk maid be, amelyeket a kül- és a belföldi piacokon egyaránt szívesen fogadnak a vásárlók. összeállította: Czauner Péter VENDÉGÜNK VOLT Mindig számottevő volt a Duna —Tisza közi zöldséetermesztés. Az itteni homoktalajt — a szőlőn, gyümölcsösön kívül — a kerti ve- teménnyel lehetett leginkább hasznosítani. Az 1930-as években a kiskert-tulajdonosok Bács-Kis- kun mai területén 4—5 ezer hektáron műveltek paprikát, paradicsomot, káposztaféléket. Három évtizeddel később, a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején, évente 15 ezer hektár körül ingadozott a zöldségnövények vetésterülete, de általános volt a kézi- művelés. A lakosság, a tartósítóipar, az export azonban egyre több kertészeti terméket igényelt az ország legnagyobb mezőgazdasági területű megyéjében is. Az ágazat fejlesztését, műszaki előrehaladását serkentő kormányhatározat után 1978-ban, a megye állami, szövetkezeti és kisgazdaságai már 21,7 ezer hektár zöldséges terülétet műveltek. Azóta a legtöbb kerti vetemény jövedelmezősége romlott, 1981-től napjainkig a megyében húsz százalékkal csökkent a zöldségfélék területe. A nagyüzemekben a jól gépesített zöldborsó, zöldbab, és a tartósítóipari nyersanyagnak számító csemegekukorica maradt meg, más zöldségfajok termesztését jórészt a kisgazdaságok vették át, valamint a nagyüzemek által szervezett részesművelők. Az országos kertészeti napok tudományos tanácskozásain, szakosztályi vitáin, igen jelentős teret kapott a kertészeti ágazatok, közöttük a zöldségtermesztés élőmunka-igénye, általában annak a szerepe. Erről tartott előadást a zöldségtermesztő szekcióban Vígh Pétemé dr., a Kertészeti Egyetem tanára. Hangsúlyozta a többi között, hogy a zöldségtermesztés fő problémája a tíz^tizenöt éves műszaki előrehaladás ellenére, változatlanul az ágazat munkaigényessége. Így van ez országszerte a szabadföldi zöldségtermesztésben, s még inkább a hajtatásos kertészetekben. Bizonyos, hogy a nagyüzemek, kisgazdaságok szervezett együttműködése, integrációja igen hasznos.- Számos példa van erre itt a megyében is. A háztáji, különösképpen pedig a részesművelés azonban egyáltalán nem tartozik a legolcsóbb megoldások közé. Ezt tárta fel többek között a Kertészeti Egyetemen működő kutató- csoport, amelynek Vígh Péter né dr. is tagja. Az országban ez a munkacsoport foglalkozik a zöldségtermesztési ágazat ökonómiai kérdéseinek vizsgálatával. Vígh Pétemé dr., aki a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karának jogelőd intézetében huzamosabb ideig tanított, ily módon napjainkban is közvetlen kapcsolatot tart Bács-Kiskun megyével, több termelőüzemben. járatos, s gyakran felkeresi a Zöldségtermesztési Kutató Intézetet. Szívesen vállalkozott arra. hogy az itt szerzett tapasztalatokat, vizsgálati eredményeket is feldolgozó tanulmányuk alapján, az országos kertészeti napokon előadást tartson. Élénk vitát váltott kj ez, a napjainkban rendkívül időszerű téma. Felszólalások sorozata támasztotta alá az elemzés, a tanulmány helyénvalóságát. Bizonyos, hogy az egyetemi kutatómunka eredményeinek közkinccsé válásához kiváló alkalmat teremtett a Hírős Napok rendezvénysorozata, s ebben a kertészeti szakemberek, tudományos kutatók széles körű tapasztalatcseréje. Vígh Péterné dr. ezért is találkozott örömmel Kecskeméten a mezőgazdasági szakemberekkel, közöttük olyan kertészmérnökökkel, akiket tanított. K. A. Átszervezés után a kerekegyházi ipari kisszövetkezetben Az ipari szövetkezetekre vonatkozó, 1981-ben megjelent új rendelet módot nyújtott arra, hogy a száz, vagy ennél kevesebb dolgozót foglalkoztató kollektívák kisszövetkezetté alakuljanak át. A részükre kidolgozott szabályzó- rendszer növelte a személyi érdekeltséget és így lehetőséget nyújt a gazdasági megerősödésre, a hatékonyság növelésére. Megyénk 53 ipari szövetkezete közül 1982. január 1 -tői a kiskunfélegyházi Asztalosipari Szövetkezet, valamint a kerekegyházi Fa- és Szolgáltatóipari Szövetkezet végzi tevékenységét az új formában. A napokban tájékoztatót kértünk a kerekegyházi kisszövetkezet elnökétől, Szalai Józseftől, az átalakulás óta eltelt idő tapasztalatairól, valamint az idei tevékenységükről. — Az új szervezeti formában kedvezőbbek a bérezési lehetőségeink, s ezek ösztönző hatására lényegesen növekedett a termelésünk is — mondta az elnök. — Míg a korábbi években létszámgondok is nehezítették eredményeink elérését, addig az idén tiz új dolgozót vettünk fel. — Van elegendő munkájuk? — Egy fővárosi szövetkezet részére már évek óta gyártunk bútoralkatrészeket, de vannak új partnereink is. Többek között a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának a Vénus ülő-fekvő garnitúrákhoz készítünk tavaly óta alkatrészeket, évente 2,1 millió forint értékben. Csaknem 1 millió forintos megrendelésünk van a kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezettől is. A közelmúltban vettük fel a kapcsolatot a fővárosi MŰFÉM Szövetkezettel. A tőlük kapott gépsorral ebben a hónapban megkezdjük a laboratóriumi asztallapok gyártását. Ez a szerződés hosszú távú, s évente mintegy 3,5 millió forint értékű munkát jelent a szövetkezetünknek. — Ki tudják elégíteni a szolgáltatás iránti igényeket is? — Mindent elkövetünk azért, hogy a lakosság elégedett legyen tevékenységünkkel. Az eddigi szakmák művelői — fodrász, kozmetikus, asztalos, lakatos stb. — mellett az idén megkezdtük a központifűtés-szerelési. Rövidesen vezetik a földgázt Kerekegyházára, s erre is felkészülünk. Már van gázszerelő szakemberünk, s vállaljuk a gázkészülékek beszerelését. — Milyen árbevételre számítanak az év végéig? — Többre, mint a múlt évben. Munkánk van bőven, a termelési feltételeink adottak. Bízunk abban, hogy a múlt évi 9,5 millió forinttal szemben teljesíteni tudjuk az idei 12,6 millió forintos árbevételi tervünket — mondta befejezésül Szalai József elnök. O. L. 9 Czámpan Mihály asztalos a Vénus ülő.fekvő garnitúra alkatrészeit szereli. Vígh Péterné dr. egyetemi tanár
