Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-29 / 230. szám
4 ® PETŐFI NÉPE ® 1983. szepten\Jber 29. TUDOMÁNY ■ TECHNIKA BÁBOLNAI NAPOK ’83 Az idén hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 27—30. között a Bábolnai Napokat. A nagyüzemi szántóföldi növénytermesztésben 'használt gépeket és géprendszereket, a kukoricatermelés teljes vertikumát, valamint az állattenyésztési ágazatok közül a csirke-, a juh- és a sertéshizlalásban elért eredményeket mutatják be. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát gesztorgazdaságában működő három termelési rendszer, az IKR, a broylertermeléssel foglalkozó TETRA, és az állattenyésztésben alkalmazható gyógyszerek kutatására létrejött BCR- művek mellett hazánk és a világ legjelentősebb gép- és vegyszergyártói is ismertetik legújabb sikereiket. Űj géptípusok a bemutatón Egy évtized alatt 1,6 milliárd forintra növelte közös vagyonát az IKR. Ez nyújtott lehetőséget arra, hogy megújítsa önmagát, kellő pénzügyi alapot képezzen a műszaki fejlesztésre, az ehhez szükséges bankhitel elnyerésére. Az 1973-as alapítás óta 7 milliárd forint értékű gépet, műszaki eszközt szerzett be taggazdaságai számára. Ez teremtette meg a feltételt arra is, hogy 149 korszerű traktort, 210 kombájnt, ezerszáznál több különféle munkagépet vásároljon a közeljövőben a gabonatermelés fejlesztési programjának megvalósítására. A Bábolnai Napok ’83 kiállításán 160 hazai és külföldi vállalat mutatja be újdonságait, amelyek a mezőgazdasági kombinát nagyigmándi gyakorlati bemutatóterén megtekinthetők. Néhány sikeres géptípust az IKR megvásárol a közös vállalat taggazdaságai számára. » A hazai és a külföldi erőgépek, talajművelő, takarmánygyűjtő, szállítóeszközök bemutatótere. *■ 'Sä' • Nagy hasznát vehetik a takarmánytermesztésben, a termés összegyűjtésében a franciaországi Hesston gyár tartályos szecskázógépének. A 7730 típusszámú gép egyaránt alkalmas a szálastakarmány két- és egymenetes betakarítására, és a silókukorica soros adapteres levágására. Billenő tartálya a folyamatosan szecskázott termény ideiglenes tárolására alkalmas és gyorsan üríthető. » Munka közben is megismerhetik a kiállítás látogatói a gépújdonságokat, közöttük az osztrák Steyer 8170 típusú, nehéz univerzális traktort. A szomszéd ország legújabb erőgépét először tekinthetik meg a Bábolnai Napok látogatói. A köves, kötött talajon kitűnően vizsgázott a gép. Az újítók kiállításáról A kétszáz újítást bemutató pavilon- ban a rendezőket bizonyára helyszűke kény szentelte, hogy csak ennyi ötlet ismertetésére vállalkoztak. . ^ leleI"ény‘ felsorakoztató kiállítás taglálása oldalakat töl- tene be. Ha tömegben gyártanák, nagy segítséget Jelentene a savanyúságokat, befőttet, vagy lekvárt eltevö házlasz- szonyoknak az az egyszerű iiveg- zárókészlilék, amely a Nagykőrösi Konzervgyár találmánya. Alig egy lépésnyire odébb a zombai Egyesült Erővel Termelőszövetkezet traktora szerelhető berendezése, amelynek, neve: gép a könnyűszerkezetes épületek állványozása nélküli készítéséhez. Szinte látom magam előtt a fejen álló, szétterpesztett lábú gólyára emlékeztető vázat, valamelyik alföldi pusztán, s ahogyan segítségével köny- n.ven és egyszerűen állíthatják össze a birkáknak a fedett szint, vagy az ideiglenes terménytárolót. Méltán példázza a sokszínű kiállítást, hogy a sorban a harmadik a töltéstavi Aranykalász Tsz hulladékbálázója. Az egyszerű berendezés bármilyen papír, textil vagy ezekhez hasonló szerkezetű anyaghulladék bálába tömörítésére alkalmas. Import helyett hazai » A darabjaira szedett RÄBA- megcsodálják.-Steiger traktor alkatrészeit sokan VENDÉGÜNK G. A. Szirota, a Szovjet Szakszervezetek Krím Területi Tanácsának elnöke Mint már lapunkban is hírt adtunk róla, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa meghívására hétfőn szovjet szakszervezeti delegáció érkezett Bács-Kiskunba. A testvérmegyei küldöttség vezetője, Grigorij Afanaszjevics Szirota, a Szovjet Szakszervezetek Krím Területi Tanácsának elnöke szakított időt arra, hogy a Petőfi Népe olvasóit tájékoztassa küldetésük céljáról, a Krím területén élő szovjet emberek mindennapi életéről, a szakszervezetek tevékenységéről. — Szirota elvtárs! Krím terület és Bács-Kiskun testvérkapcsolatai több mint 20 évre tekintenek vissza. Pártmunkások, tömegszervezeti vezetők, szakemberek, a kulturális élet képviselői cserélik ki tapasztalataikat időről időre. Ezek az eszmecserék rendkívül gyakorlatiasak és mindkét fél számára igen hasznosak. Bizonyára jól illik majd ebbe a sorba az önök mostani látogatása is... — Természetesen így van, a mi küldetésünk sem kivétel. Az elmúlt évben a Bács-Kiskun megyei szakszervezeti vezetők: Borsód* és Princz elvtárs jártak nálunk és a mi mozgalmunk fölépítését, munkastílusát tanulmányozták, na meg azt, hogy milyen fő problémákkal foglalkozik a szakszervezet. Mi hasonló céllal érkeztünk Kecskemétre: elsősorban a magyar szakszervezetek munkastílusa és munka- módszere érdekel bennünket, valamint arról szeretnénk gyakorlati tanasztalatokat szerezni, hogyan dolgoznak az alaoszer- vezetek. Kíváncsiak vagyunk arra is. miként reagálnak a gazdaság dolgaira a, szakszervezetek. — A gazdaság az önök hazájában is. nálunk is a figyelem homlokterébe került. Elengedhetetlen a tartalékok feltárása. Makaren- kó elvtárs. az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságának első titkára arról írt egy alkalommal az Izvesztmiában — és a cikket a Petőfi Njfcoe is átvette —. hoav a legfontosabb módszernek az éleniáró tavaszta- latok átadását, átvételét tekintik. — Igen, ebben rendkívül nagy tartalékok rejlenek. Az élenjáró tapasztalat az mindig konkrét: átadható és átvehető. Mi most nagy súlyt helyezünk arra, hogy ezek kölcsönös cseréje a népgazdaság ágazataiban és az ágazatok között is megvalósuljon. Nálunk például most nyílt meg Kercs- ben egy kiállítás az egyik közlekedési vállalatnál. Több megyéből hozták el oda az újítók és ésszerűsítők a közlekedéssel, a szállítással kapcsolatos újszerű javaslataikat, módszereiket. De el tudnám képzelni azt is, hogy Bács-Kiskun megye és Krím terület rendezzen közösen egy-egy témakörben hasonló, az élenjáró tapasztalatokat bemutató és hasznosításra felajánló kiállítást. — Amint arról önök is értesültek, Magyarországon és Bács- Kiskunban is nagy károkat okozott az idén az aszály. A Krímben is rontotta a termésátlagot a szárazság? — Sajnos igen. Ebben az évben szárazság volt nálunk is, ami különösen a korai kalászosokat érintette. A gabonatervet nem tudtuk teljesíteni. A kukoricatermés azonban nem rossz, és a kukorica nagyon fontos takarmány. Szerencsére a gabona betakarítása előtt, majd a betakarítás után is jó esők voltak, ezért nagy területeken silókukoricát vetettünk. A legfontosabb feladat most az állatállomány takarmánnyal való ellátása, kitelelte- tése. Az elmúlt évben ez nagyon jól sikerült: két járás és hat gazdaság kapott kitüntetést az SZKP Központi Bizottságától, a Minisztertanácstól, a szakszervezetektől és a Komszomoltól. Most munkaverseny indult a tavalyi eredmény megtartásáért, amelyet az élenjáró gazdaságok szakszervezeti bizalmiai kezdeményeztek. Nálunk, a megyei szakszervezeti központban gyűlnek össze majd október közepén a gazdaságok tisztségviselői, hogy a tennivalókat megbeszéljék. — Önök ma Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művek munkásaival, vezetőivel, szakszervezeti tisztségviselőivel találkoztak. Mielőtt itt szerzett tapasztalataikról szót ejtenénk, hadd kérdezzem meg, hogyan dolgozik Krím terület ipara? — A mi iparunk nagyon eredményesen dolgozik. Nálunk a legjelentősebb az élelmiszeripar, amelynek termelése az egész ipari termelés 45 százalékát teszi (Tóth Sándor felvétele) ki. Ezen belül is különösen a hal- feldolgozás és a konzervipar a számottevő. Az élelmiszeripart követi a vegyipar, majd a köny- nyűipar következik, s úgy a gépipar, a szerszámgyártás. Az ipar tehát, mint mondtam, jól dolgozik, de természetesen van mit javítania. Az első, hogy az élenjárók mögött ne legyenek mesz- sze lemaradók, minden üzem teljesítse a tervét. A második feladat a termelékenység fokozása és a minőség szakadatlan javítása. A harmadik pedig az anyaggal, az elektromos árammal, az energiával való takarékos gazdálkodás megvalósítása és a munkafegyelem, a termelési, technológiai fegyelem további erősítése. Ezekből a tennivalókból nagy részt vállal a szakszervezet is, amelynek a Krímben egymillió-száztízezer dolgozó és tanuló a tagja. Ami pedig a mai üzemlátogatás tapasztalatait illeti: az Április 4. Gépipari Műveknél azt tanulmányoztuk, hogyan dolgozik a szakszervezeti bizottság, továbbá milye/i kérdésekkel foglalkozik a szakszervezeti csoport. Délután bizalmiakkal és főbizalmiakkal találkoztunk és tanácskoztunk. Sok kérdésre válaszoltunk és mi is alaposan tájékozódtunk. A tapasztalatok feldolgozása és hasznosítása természetesen majd odahaza történik meg. Sitkéi Béla Miről írnak az üzemi lapok? Például arról, hogy miként sikerült eddig valóra váltani az 1983. évi gazdasági célkitűzéseket. A vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok híradóiban, vissza-visszatérő téma a technikai, technológiai fejlődés, új eszközök, létesítmények birtokbavételéről is gyakran olvashatunk. Am nem kevesebb azoknak az írásoknak a száma sem, amelyek a munkapad mellett álló, a traktor nyergében ülő, egyszóval a munkát végző emberről szólnak. URH-rádiórendszer Az információáramlás és a termelés hatékonysága egymással szoros összefüggésben van-— fejti ki a Kiskunhalasi Állami Gazdaság üzemi híradójának hasábjain Brandt György főenergetikus. Ugyanis a témában járatos szakemberek véleménye szerint ha a termelést a kétszeresére növeljük, ehhez már nyolcszor akkora ismeretimennyiiséggel kell rendelkeznünk. ' Szükségszerű tehát, hogy az információáramlás csatornáit a termeléssel együtt tovább bővítsük. Iparvágány épül Amikor a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a volt III. üzemegység központja közelében szi- lá rdmű trágya - tárolóikat épít, már számolt egy, a közeli jövőben felépítendő iparvágánnyal. A tárház felépült, de az iparvágányra még várni kellett. tendő fejlesztésialap-juttatást adott. Az iparvágány és a folyékony- műtrágya-keverő építésé jól halad, írja a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet híradójának augusztusi számában Orbán Károly építési, fejlesztési és beruházási ágazatvezető. A munkahelyi demokráciáról A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat szakszervezeti bizottsága június 29-i ülésén Nyirádi Miklós, a törzsgyár vezetője az üzemi demokrácia továbbfejlesztése terén elért eredményekről és a jövőbeni feladatokról adott számot — adja tudtul a MEZŐGÉP című lap legutóbbi száma, majd idézi a beszámolót. Ijjüzemi hírad Q A hulladékbálázó csak szembe egyszerű. A berendezés hidraulikus részének kialakítása több hónapig tartott az Aranykalász Termelőszövetkezet gépműhelyében. A hazai mezőgazdasági termelést régebben főleg az alaptevékenység jellemezte. Ki gondolta volna, hogy egyszer a szövetkezetek és állami gazdaságok melléküzemeiben olyan alkatrészeket gyártónak majd, amelyekhez hasonlókat a legfejlettebb ipari államok gépgyáraiban készítenek. Igaz, ezeket a műhelyeket a kényszer építtette. Hiszen az akadozó alkatrészellátás miatt gyakran álltak a sok milliót érő berendezések, gépkolosszusok. Bábomén impozáns kiállításon mutatták be azokat az alkatrészeket, szám szerint 462 félét, amelyeket már gyártanak. Ezek hiányában mozdulatlan a több milliós vetőgép, a teherautó, a traktor. Ugyanitt láthatják az érdeklődők a kisebb fogyasztású, azonban erősebb, egyenletesebb járású Turbo—MTZ-t, amelyet bábolnai gépészek „tunningoltak”. Kinek jutna eszébe, hogy a szinte teljesen automatizált, a kéz és a láb legkisebb rezdülésére engedelmes óriási RÁBA—Steiger 9816 alkatrészből áll. A legapróbb alkatrészére is szétszedett monstrum mindennél jobban szemlélteti: mennyit ér az ember, hiszen a gondatlan munkavégzés következményeként meghibásodó, álig néhány milliméteres csavar megállíthatja vagy csökkent teljesítményre kényszerítheti a drága gépet. A magyar szakemberek már eddig is bebizonyították a világnak, hogy nincsenek híján az ötleteknek. Miért ne lennének képesek elkészíteni még azt az alig negyven tucatnyi alkatrészt is, amelyet szintén kiállítottak és eddig külföldről szállítottak hazánkba valutáért. Mi következik ebből ? Az, hogy az állami gazdaság kerületei és telepei közötti telefonösszeköttetés mellett egyre nagyobb az igény egy olyan hírközlő láncra, amely a gazdaság területén mozgó termelésirányítóik ás a termelési egységek közötti állandó fcap- csolattartásra alkalmas. Két lehetőség közül lehet választani: CB-rádió, vagy URH-rádiórendszer. Utóbbi, bár jóval drágább, a feladat ellátásába a leginkább alkalmas. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság ezért ennek a telepítése mellett döntött. A vezetőállás a szolgáltató kerületben létesül, s közvetlenül csatlakoztatható lesz hozzá a kerület telefonközpontja és annak valamennyi állomása. Lesz 15 mobil állomás, amelyeket a gépkocsikba szerelnek, s ugyancsak 15 a kézi, személyi készülékek száma is. A berendezéseket a Budapesti Rádiótechnikai Gyár készíti el 1984-ben. 1982-ben azután ismételten fölvetődött a vasúti szárnyvezeték megépítésének gondolata, mégpedig a folyékonyműtrágya-keve- rőüzem létesítése kapcsán. A korszerű rakodási feltételek megteremtése nemcsak szövetkezeti, népgazdasági érdek is, így a termelőszövetkezet támogatást kért a MÁV-tóL A bíráló bizottság a pályázatot elfogadta és a 12,5 milliós költségű beruházáshoz kétmillió 400 ezer forint kamatmentes kölcsönt és 5 millió 144 ezer forint vissza nem téríA törzsgyár legfontosabb termékei a konzervipari gépek, a terménysilóik és azok részegységei, a magtisztítók és szórvave- tők. A gyáregység idei termelési értéke 471 millió forint, a foglalkoztatottak száma 630. Az üzemi demokratikus fórumok a .központi irányélvek szerint, de a helyi sajátosságoknak megfelelően működnek. A bizalmi testületi ülések aktivitása megfelelő. Három nap a Magas-Tátrában (Kecskemétről Kecskemétre) Indulási időpont: 1983. XI. 4—6. Részvételi díj: 1310,— Ft. J Ellátás: félpanziós, 1. nap vacsorától 3. nap reggeliig. Felvilágosítás a kecskeméti IBUSZ irodában. miNíiiHIAN IRAVt 1 COMPtN' 4799 É 1
