Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-29 / 230. szám

2 © PETŐFI NÉPE • 1983. szeptember 29. Losonczi Pál felszólalása New Yorkban események sorokban BUDAPEST ______________________ K ádár János, a- Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára szerdán, a KB székházában fogadta Henry O. Dormannt, a Leaders című amerikai folyóirat főszerkesztőjét. * Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével szerdán parlament’ küldöttség utazott hi­vatalos, baráti látogatásra Moszk­vába, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására. * Az MSZMP budapesti bizottsá­ga meghívására szerdán Budapest­re érkezett a varsói pártbizottság delegációja. A küldöttség Marian Wozniak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizott­ságának tagja, a varsói vajdasági pártbizottság első titkára vezeté­sével négy napot tölt fővárosunk­ban. SAN FRANCISCO Az „Allemania Express” nyu­gatnémet teherhajó legénysége megtagadta, hogy elszállítsa az NSZK-ba telepítendő Pershing—2 rakétákhoz szükséges alkatrésze­ket a San Francis^M kikötőből. A személyzet tagjai nyilatkozatban fejezték ki tiltakozásukat az ellen, hogy hajójukat ilyen célokra hasz­nálják fel. Egy helvi békeszerye- zet tagjai kapcsolatba léptek a hajó legénységével, és szolidaritá­si tüntetést tartottak a kikötőben. Faluvégi Lajos Skandináviába utazott Norvégia és Svédország kormá­nyának meghívására Faluvégi La­josnak, a Minisztertanács elnök- helyettesének, az Országos Terv­hivatal elnökének vezetésével teg­nap küldöttség utazott a két or­szágba. A küldöttség tárgyalásokat foly­tat az országok közötti, kapcsola­tok fejlesztéséről és a gazdasági együttműködés bővítéséről. Olyan korban élünk, amikor az emberiségnek növekvő számú, összetett és hosszul távon ható problémákkal kell megküzdenie. Ezek kisebb-nagyobb mértékben minden országot és" népet érinte­nek a fejlettségi szinttől, társa­dalmi berendezkedéstől, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Glo­bálisak abban az értelemben is, hogy a belőlük fakadó veszélyek élhárítása sem képzelhető el más­ként, mint nemzetközi összefo­gással. Az emberiségre azonban nem­csak gondok nehezednék. A tör­ténelem folyamán először jutot­tunk el a fejlődés olyan fokára, először került birtokunkba olyan ismeret és technika, amely ész­szerű alkalmazás mellett nemcsak a problémák kiküszöbölését ten­né lehetővé, hanem minden nép általános anyagi és szellemi fel- emelkedését is biztosítaná. Napjaink tragédiája, hogy iezt a karnyújtásnyira álló lehetőséget nem tudjuk megragadni, sőt, úgy tűnik, az idő múlásával 'egyre tá­volabb kerülünk tőle. Következésképp, a fegyverke­zés ellen, a leszerelésért folyta­tott harc az |első számú, mlnde- nekfelett álló feladat, amelynek megoldásától függ, ihogy úrrá tu­dunk-e lenni a többi nehézségün­kön. , Az élmúlt évek fejleményei saj­nos nem adnak okot a megelé­gedésre. A fegyverkezési hajsza folytatódik. Ennek értelmetlen terhei minden népet sújtanak, de különösen elviselhetetlenek az olyan országok számára, amelyek rendkívül szűkös erőforrásokkal rendelkeznek, s amelyek az alap­vető létfeltételek biztosításává!, a modernizálás feladataival küsz­ködnek. Meggyőződésünk, hogy az el nem kötelezett országok érdekei, ennélfogva törekvésed is a béke megőrzésére, a feszültség csök­kentésére azonosak a szocialista országokéival. A közös cselekvés feltételei tehát adottak. Az alkal­mat meg kell ragadni. Határozot­tan fel kell lépni a fegyverkezés ellen, a fegyverek bevetését szor­galmazó militarista doktrínák ér­vényre juttatása ellen, az erőfö­lény megszerzésére és az egyen­súly megbontására irányuló tö­rekvésekkel szembén. Ki kell kényszeríteni a leszerélési tárgya­lásokat, azok jóhiszemű folyta­tását és eredményes befejezését El kell fogadtatni a szocialista és az el nem kötelezett országok kö­zös álláspontját, ^miszerint a biz­tonságot nem a fegyverek növek­vő mennyisége szavatolja, hogy a biztonság a fegyverzetek alacso­nyabb szintű egyensúlya mellett sem kevésbé szilárd. Meggyőző­désem, hogy a leszerelésért foly­tatott küzdelem sikeréhez az is hozzátartozik, hogy mindenki meg tudja különböztetni azokat az erőket, amelyek a leszerelés valódi hívei, a konstruktív javas­latok kezdeményezőit azoktól, amélyek nem igazán érdekeltek a fegyverkezési verseny megállítá­sában, a megegyezések létrejöt­tében. Senki sem vitatja a jelenlevők közül, hogy a világgazdaság hely­zete kritikus, szükség van egy igazságos és demokratikus alapo­kon történő átrendezésre. A világgazdaság a strukturális bajok mellett olyan problémák­kal is küzd, amelyek megoldásá­val késlekedni nem szabad. Űjra megerősödtek a protekcionista törekvések, egyre gyakoribb, hogy a válság terheit a kiszolgáltatott helyzetben levőkre, a gyengéb­bekre hárítják át. Tanúi lehetünk annak is, hogy a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokat alárendelik erősen kifogásolható politikai cé­loknak. Mindezek következtében kettős cselekvésre van -»zükség: egyrészt figyelmünket a legsürge­tőbb, rövid idő alatt megoldható tennivalókra kell összpontosíta­nunk, másrészt ezt úgy kell meg­valósítanunk, hogy amit teszünk, az a strukturális változások irá­nyába is hasson. A világgazdaság jelenlegi álla­potában a fejlődő országok egy része különösen kritikus helyzet­be került. A Magyar Népiköztár­saság támogatja a fejlődő orszá­gok jogos követeléseit és bilate­rális kapcsolataiban is igyekszik lehetőségeivel összhangban álló segítséget nyújtani, hozzájárulni gazdasági függetlenségük megszi­lárdításához. A fejlődő országok a jövőben is számíthatnak a Ma­gyar Népköztársaság cselekvő szo­lidaritására. Ennek előrebocsátása után sze­retném hangsúlyozni: a világgaz­dasági problémák globális jellege egyben azt is jelenti* hogy nem­csak egyes országoknak vagy or­szágcsoportoknak vannak gondjai. A kiút keresése során olyan meg­oldásokat kell kiválasztani, ame­lyek egyetlen országot* egyetlen népet sem károsítanék, ugyanak­kor a lehető legnagyobb mérték­ben segítik a legjobban rászo­rulókat. Hazám, a Magyar Népiköztár­saság közepesen fejlett, természe­ti erőforrásokkal szűkösen ellá­tott szocialista ország. Gazdasá­gának nyitottsága, szerkezete és adottságai révén különösen érzé­kenyen érintik a világgazdasági változások. Egyenjogú, korlátozá­soktól, hátrányos megkülönböz­tetésektől mentes gazdasági kap­csolatok esetén sok előnnyel jár számunkra — de partnereink szá­mára is — a nemzetközi munka- megosztás és együttműködés. Végezetül szeretnék a felszó­lalásom elején mondottakra visz- ezatérni és újra leszögezni meg­győződésemet. hogy a világgaz­daságban, valamint az emberi lét és tevékenység egyéb területein sokasodó globális problémák meg­oldásának döntő tényezője a tar­tós béke és a nemzetközi bizton­ság, a népek közötti sokoldalú együttműködés, amely csak ak­kor valósulhat meg igazán, ha sikerül megállítani az esztelen fegyverkezést. Ez az előfeltétele a társadalmi és gazdasági hala­dáshoz szükséges eszközök fel­szabadításának is minden állam, de elsősorban a fejlődő országok javára. A megoldások keresésében, e feladatok valóra váltása érdeké­ben a Magyar Népköztársaság a jövőben is kész együttműködni a világ összes országával, mozgósí­tani szerény szellemi és anyagi eszközeit. Jurij Andropov nyilatkozata a leszerelés kérdéseiről ■Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke szerdán nyilatkozatot tett, amelyben elemezte az Egyesült Államok politikáját, a szovjet— amerikai viszonyt, a leszerelés kérdéseit és szólt Reagan elnök legutóbbi beszédéről. A nyilatko­zat főbb részletei: Az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikája röviden szólva mi­litarista, komoly mértékben fe­nyegeti a békét. Lényege az a törekvés, hogy figyelmen kívül hagyva a többi állam és nép ér­dekeit, az Egyesült Államok ural­kodó pozícióját biztosítsa a vilá­gon. Ezt a célt szolgálja az Egye­sült Államok katonai potenciáljá­nak soha nem látott mértékű .nö­velése, valamennyi fegyverfajta — nukleáris, vegyii és hagyomá­nyos — gyártásának nagyszabá­sú programja. Mindenfajta kitalált ürügy alapján az Egyesült Államok ha­táraitól ?ok ezer kilométerre fo­kozódik az amerikai katonai je­lenlét. Hídfőállásokat hoznak lét­re annak érdekében, hogy a fegy­veres erővel beavatkozzanak más államok belügyeibe. Ennek kö­vetkeztében a világ valamennyi térségében megnőtt a feszültség. A szélsőséges politikai kalan- dorság példája az az . agyafúrt provokáció, amelyet az Egyesült Államok titkosszolgálatai szervez­tek meg a dél-koreai repülőgép felhasználásával. Bebizonyoso­dott az akció szervezőinék fele­lőssége — bármennyire igyekez­zenek is kikeveredni belőle, bár­milyen hamis változatokat ter­jesszenek is. Veszélyes embergyűlölő politi­kájának valamilyen módon tör­ténő megalapozása érdekében az Egyesült Államok rágalmak egész sorát zúdítja a Szovjetunióra, a szocializmusra mint társadalmi rendszerre. A „szovjet katonai fenyegetésről” szóló ijesztgetések után most már a szocializmus, mint társadalmi rendszer elleni „keresztes hadjárat” meghirdeté­séig jutottak el. A szovjet vezetés irányvonala, akárcsak eddig, továbbra is a bé­ke megőrzése és megszilárdítása, a feszültség enyhítése, a fegyver­kezési hajsza megfékezése, az ál­lamok közötti együttműködés ki­bővítése. Már két éve folynak a szovjet— amerikai tárgyalások a legélesebb kérdésről: az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről. A szov­jet álláspont célja az őszinte, igazságos alapon álló, kölcsönö­sen elfogadható megállapodás megtalálása, olyan megoldásé, amely nem sérti senki törvényes érdékeit. Ugyanakkor ez alatt a két év alatt világossá vált az is, hogy partnereink a genfi tárgya­lásokon egyáltalán nem azért vannak jelen, hogy megállapo­dást érjenek el. Feladatuk más: időhúzás, s azután a Pershing—2 ballisztikus rakéták és a nagy ha­tótávolságú, manőverező robot­repülőgépek nyugat-európai tele­pítésének megkezdése. Azt java­solják nekünk, arról tárgyaljunk, hogyan segítsünk a NATO-nak saját javára megbontani a köze­pes hatótávolságú nukleáris esz­közök terén az európai övezetben meglevő., egyensúlyt. Washing­tonból ezeknek az amerikai nuk­leáris rakétáknak európai felállí­tása az Egyesült Államok számá­ra maximálisén előnyösnek lát­szik — előnyösnek Európa rová­sára. Ez nyílt politika, de cinikus. Mi az amerikai, félnél nem lá­tunk olyan óhajt, hogy valóiban foglalkozni kívánna a stratégiai fegyverzet korlátozása és csök­kentése kérdéseinek megoldásá­val. A Szovjetunió jóakaratát, a megállapodásra vonatkozó óha­ját senki ne tekintse a gyengeség jelének. A Szovjetunió bármely, a kialakult katonai—stratégiai egyensúly megbontására irányuló kísérletre képes megfelelő választ adni, s tettei megfelelnek szavai­nak. Mindenki, aki ma felemeli hangját az esztelen fegyverkezé­si hajsza ellen, a béke Védelmé­ben, bizonyos lehet abban, hogy éppen e célok elérésére irányul a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország politikája. A Szovjet­unió továbbra is minden lehetsé­gest megtesz a béke megvédel- mezéséért földünkön — mondotta nyilatkozatában Jurij Andropov. DR. HODOSSI SÁNDOR KÜLDETÉSEI Két éve járt Grenadában — Ma délután keresse a tudo­mányos főigazgató-helyettest, mert holnap Budapestre utazik egy fiatal Szíriái kutató kandidá­tusi értekezésének a vitájára, ö volt aspiráns-vezetője. Megköszöntem a szíves taná­csot, ebéd után kimenten Kecs­keméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetbe és kopogtattam ajtaján. Éppen útlevélügyben telefo­nált. Két hét múlva Egyiptomba utazik dr. Balázs Sándor akadé­mikussal, a mezőgazdasági tudo­mányok doktorával, főnökével. Előadásokat tartanak a kairói El Zagazig egyetemen. Megírtuk már, hogy dr. Hodossi Sándor Nigériában a paradicsom­termesztés meghonosításában, In­diában az államközi mezőgazda- sági együttműködés konkretizá­lásában szerzett érdemeket. A jamaicai agronómusok tovább­képzésében, a zöldségtermesztési lehetőségek feltérképezésében vállalt szerepéről a Tudomány és Mezőeazdaság közölt beszámolót. Tudattuk: milyen fontos kül­detésben járt Grenadában két es7tenö°’e. Maurice Bishop el­nök magyarországi látogatása ió alkalom az élmények felidézésé­re. — Mivel a Kis-Antillák sziget­államai a legritkább esetben ad­nak átutazási vízumot szocialista országok állampolgárainak, Ha­vannából repültem a Venezuela partjaitól mintegy százötven-két­száz kilométerre, a Karib-tenger- ből kiemelkedő szigetre. A ki­emelkedő szószerint értendő: a kecskeméti járásnyi, 1974-ben önállóvá vált állam közepét ma­gas, lakhatatlan hegy foglalja el. Ennek következtében éghajlata valamivel hűvösebb, mint ezt trópusi Környezetéből vélnénk. A síkvidéken cukornádat, a domb­oldalakon kakaóbabot, papayát és mangót termesztenek. A maga­sabb hegyek növénye a szere­csendió. Szegfűszeg- és fahéjkivi­telük jelentős. Amíg Grenadában nem készül el az új légikikötő, csak kisgépek szállhatnak le. A személy- és áruszállításra egy­szerre használt kétmotorossal majd hát órát döcögtünk odáig. Kedves, szép, ámbár sok gond­dal küszködő országot ismertem meg egyhónapos kiküldetésem alatt, összefüggő szántóföldet alig-alig láttam. Ipara csekély. A munkaképes . lakosság egyötöde még mindig munkanélküli volt, noha a köztársaságot 1979 óta irányító marxista párt sokat tett a gazdaság élénkítéséért, sok ezer új munkaalkalmat teremtett. Vi­szonylag sűrű a népessége, s a nemzetgazdaságuk számára fon­tos idegenforgalom és a kevés művelhető terület miatt, élelmi­szerből behozatalra szorulnak. — Találkozott-e grenadai ve­zetőkkel? — Az állam első emberét csak egy nagygyűlésen láttam, hallot­tam. Helyettesével többször is volt alkalmam megvitatni külön­féle gazdaságfejlesztési elgondo­lásokat. M. Bishop energikus, művelt embernek látszik. Az hír­lik róla, hogy Fidel Castrót te­kinti példaképének. Tapasztala­taim szerint, a lakosság tiszteli vezetőit, támogatja politikáju­kat. — Hogyan összegezhető szak­értői küldetése? — Mivel a megmunkált terü­let gyors, jelentős növelésére nincs remény, azt javasoltam, hogy az eddiginél értékesebb kul­túrákat termesszenek. Az időjá­rás ebben az övezetben csak itt kedvez a magtermesztésnek. Hal- és kacsa telepítéséhez olyan víz­tároló tavak létesítését is szor­galmaztam, amilyeneket Szarva­son kísérleteztek ki. Vizüket a lehalászás után öntözésre hasz­nálnák. Az így nyert többletjö­vedelemből jutna pénz a terep- rendezésre is. A sok kisbirtok azonban nehezíti, lassítja a na­gyobb szabású átalakítást. Mi­niszterelnökük magyarországi látogatása során — előzetes ér­tesüléseim szerint — a korábbi kezdeményezések realizálásáról, a gazdasági együttműködés ki­szélesítéséről is tárgyalnak. — Köszönöm a tájékoztatást. Heltai Nándor Kalocsai munkások véleménye a választójogi törvénytervezetről Nem volt nehéz dolga a kalo­csai városi népfrontbizottság megbízott titkárának, Mester Jó­zsefnek, amikor megnyitotta a választójogi törvényjavaslat meg­vitatására szervezett fórumot. Eltekinthetett a részletes beveze­tőtől, hiszen a résztvevők — Ka­locsa ipari üzemei: az EK A gyár­egység, a sütőipari vállalat, a BUDAMOBIL járműszövetkezet, a FÉKON gyáregység, a Fém- és Villamosipari Vállalat, az ÉP­GÉP kisgépgyára, valamint a Műanyagipari Vállalat dolgozói­nak képviseletében megjelent munkások — alaposan ismerték a tervezet szövegét, s előre ké­szültek a kérdésekre, az alterna­tív javaslatok közti választásra. S igaz ugyan, hogy korábbi ta­nácskozásokon, s e lap hasábja­in is, eddig már sokan elmond­ták észrevételeiket a törvényter­vezettel kapcsolatban, a kalocsai­ak véleménynyilvánítása — mint azt a jelenlevők is kifejtették — szükséges, hiszen kérdéseikkel, indítványaikkal tovább tisztáz­hatják a vitás részeket, egyetér­tésükkel pedig megerősíthetnek más paragrafusokat. A munkásfórum résztvevői — követve a tervezet felépítését — pontról pontra megvitatták a szöveget. Valamennyien egyetér­tettek abban, hogy meg kell fosztani a választójogtól azt, aki arra méltatlanná vált. Helyeslik, hogy a helyi tanácsok maguk ha­tározzák meg a választókerülete­ket, mégpedig úgy, hogy ne le­gyen indokolatlanul nagy létszá­mú a testület, de túl kicsi sem. Nézeteik szerint a jelölőgyűlé­seken csak a választókerület la­kosai vegyenek részt, hiszen sza­vazataikat is csak ők adják le az adott területeken a jelöltekre. Jónak tartják az országgyűlé­si képviselők közös listáját, vi­szont a helyi tanácstagoknál fö­löslegesnek éreznek hasonlót. A megyei tanácstagok többsége — az eddigi kalocsai gyakorlathoz hasonlóan (négyből három) — valóban a helyi tanácstagok kö­zül kerüljön ki. A felszólalók támogatták a póttanácstagi, pótképviselői rend­szer kialakításának tervét, ugyan­akkor javasolták: minden vá­lasztott személy évente legalább egyszer számoljon be munkájá­ról — az országos listán indulók is kapjanak fórumot —, s szűn­jön meg annak megbízatása, aki e feladatnak nem tesz eleget. Egyértelműen azt mondták: min­den választókerület köteles le­gyen legalább két jelöltet állíta­ni. A törvénytervezet vitájában elhangzottakat a városi népfront- bizottság továbbította a felső szervekhez. V. T Tanácsülés Kecskeméten és Kiskunhalason Leoltották a csillárokat a vá­rosháza nagytermében tegnap délután, Kecskemét város Taná­csa sötétben kezdte meg soros ülését. Diaképek tucatjai villan­tak fel: ez volt a szóbeli előter­jesztés előtti „hangulati előké­szítés” az ötéves terv időarányos teljesítéséről szóló beszámolóhoz. Az árpádvárosi 281 lakásos gar­zonház, a széchenyivárosi IV. ütem, a hunyadivárosi és a mű­kertvárosi építkezések azt bizo­nyítják, hogy a városban to­vábbra is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a lakásépítésnek. S bár a tervezett 1350 állami ott­hon helyett csak 900 épülhet a köz forintjaiból, igyekeznek meg­teremteni a lehetőségét, hogy az előirányzott 4600 lakás tető alá kerüljön 1985 végéig. A felújításokat — a többi kö­zött a Rákóczi úti sortatarozást, a Kodály iskolát — és az új be­ruházásokat: a postaközpontot, a mentőállomást, a kereskedelmi ellátást javító boltokat mutató képkockák láttán a testület tag­jai igazat adtak dr. Mező Mihály tanácselnöknek: „A kevesebb pénzből nagyobb felelősséggel kell gazdálkodni”. Ezt hangsú­lyozta kiegészítő szóbeli beszá­molójában Veliczky István álta­lános elnökhelyettes is, rárhutat- va: fejlesztést csupán az egész­ségügyi alapellátás, az alsó fokú oktatás, az ivóvízhálózat bőví­tése és az épületek állagmegóvá­sa kaphat a középtávú tervcik­lusban. Ez azt is jelenti, hogy a többi fontos feladat ellátására a korábbinál kevesebb pénz juh A vitában felszólaló dr. Körös Gáspár, a városi pártbizottság el­ső titkára testületé véleményét tolmácsolva az ország gazdasági helyzetére is kitekintést nyújtott, s ennek fényében is jelentősnek mondotta a megyeszékhely fejlő­dését. Figyelemreméltónak nevez­te, hogy két év alatt 350 millió forintos társadalmi munkát vé­geztek a kecskemétiek — ez, egy főre vetítve sokszorosa az orszá­gos mutatónak. Kecskemét város Tanácsa az­zal fogadta el a beszámolót, hogy időarányosan teljesülnek a kö­zéptávú tervek. Második napi­rendi pontként a testület Kecske­mét városért emlékérem adomá­nyozásáról döntött: az elismerést az október 31-i, a felszabadulás­ra emlékező ünnepi tanácsülé­sen adják át. Érdemei elismeré­se és jegyzőkönyvi megörökítése mellett, nyugdíjbavonulása miatt felmentették tisztségéből Bacsák Ferenc pénzügyi osztályvezetőt, s helyette kinevezték Szűcs Ti­bort, a városi pártbizottság mun­katársát. Az új osztályvezető le­tette a hivatali esküt. A testület ezután határozatot hozott tanács­tagi alap létesítéséről, a bejelen­tések között tudomásul veftte, hogy Bárkai Istvánná csoportve­zető városi tanácsosi címet ka­pott, majd Bokor Pál, Gál Ferenc és Zima Tibor interpellációjával befejezte munkáját. * Kiskunhalas város Tanácsának tegnap délutáni ülésén a közrend és a közbiztonság helyzetéről számolt be dr. Szalai Imre rend­őr alezredes, a rendőrkapitány­ság vezetője. Ez a téma ennek- előtte három esztendővel került a testület elé, s az azóta eltelt időszak tapasztalatait összegezve megállapítható: csökkent a va­gyon elleni bűncselekmények száma, de szaporodtak az erősza­kos jellegű, valamint a közúti közlekedés rendjét sértő esetek. A testület ezután a városfej­lesztési bizottság tevékenységé­ről szóló beszámolót hallgatta meg. A városi tanács mellett mű­ködő bizottság három esztendő­vel ezelőtt alakult meg. Tagjai­nak véleménye döntő súllyal esik latba, amikor a köz véleményét tolmácsolják, például a város zöldterületeivel való gazdálko­dás, a köztisztaság, a közvilágí­tás, vagy a belvizek elvezetésé­nek kérdésében. Szavuk volt a város úthálózatának alternatívá­kat is felvető kialakításában. A bizottság a városfejlesztési tár­sadalmi munkák tervének össze­állításában, a végzett közhasznú tevékenység értékelésében is részt vállal, kidolgozták a ta­nácstagi körzetek közötti ver­seny értékelési feltételeit is. Mun­kájuk további segítésére azonban az is szükséges, hogy az eddigi­nél is több információt kapja­nak felelősségteljes szerepkörük betöltésére. Az ülés harmadik napirendi pontjaként a közérdekű bejelen­tésekről, javaslatokról és pana­szokról szóló törvény végrehajtá­si tapasztalatait összegezte dr. Babar Mária vb-titkár, majd a beszámolók után a legutóbbi ta­nácsülésen elhangzott interpellá­ciókra kaptak választ a tanács­tagok. Az ülés bejelentésekkel és in­terpellációkkal ért véget. B. J.—N. M. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® Eltemették a grazi autóbuszbaleset áldozatait Nagy részvét mellett temették el szerdán délután a nagyerdei köz­temetőben a grazi autóbusz-szerencsétlenség tizenkét debreceni ál­dozatát. Szeptember 14-én a Medicor Művek debreceni orvosimű­szer gyárának dolgozóit és családtagjait szállító autóbusz kétszáz méteres szakadékba zuhant, s a baleset során tizenöten életüket vesz­tették. w Továbbjutott a Dózsa és a Honvéd. A labdarúgó kupamérkőzések eredményei: Ü. Dózsa—AEK Athén 4:1, Bp. Honvéd—Larissza 3:0, Ferencváros—PSV Eindhoven 0:2. Ifjúsági EB-selejtező: Magyarország—Törökország 3:0. Országos ifi. kupa: Jánoshalma—Bajai SK 3:1.

Next

/
Thumbnails
Contents