Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

1983. szeptember 23 I» PETŐFI NÉPE • 5 BÁCS-KISKUNBÓL INDULT Az operaénekes — Szerepelt-e híres külföldi operaszínpadokon? — kérdeztem Faragó András Kiváló Művészt, miután jól kibeszélgettük ma­gunkat honi színjátszásunkról. — Majd mindegyiken. A Bo­risz Godunov címszerepét, az Otelló Jágóját többek között Kölnben énekeltem. A Görög Nemzeti Operában A bolygó hollandi Hajósát alakítottam. Meghívtak az edinburghi, a lu­zerni, a chicagói, a stockholmi és még számtalan fesztiválra. Föl­léptem New Yorkban, Lipcsében, Varsóban, Rómában, Berlinben, Dortmundban ... — Tudom, hosszan sorolhatná szerepeit, meghívásait. Minde­nütt szívesen látnak egy ilyen színvonalú hősbaritont, Wagner- énekest. Bartók Kékszakállú her­cegének megformálásáért talán még nagyobb elismerést kapott. — Több mint kétszázszor éne­keltem. Különösen Angliában és Skóciában fogadták jól a magyar zeneszerző egyfelvonásosát. Ked­velem az olyan összetett, több­irányú képességet követelő sze­repeket, mint a Kékszakállú, Al­ban Berg Wozzeckje. Megtisztel­tetésnek tekintem, hogy részese lehettem új magyar művek (C’est la guerre, Vérnász, Hamlet, Sám­son) hazai és külföldi sikerének. — Szülőmegyéjében mikor sze­repelt utoljára? — Nem is tudom. Régen, talán még a Gördülő Operával. Igen, a Bánk bánnal jártunk ott. Saj­nálom, hogy így alakult. Szere­tem ezt a vidéket, noha fiatalon a fővárosba kerültem. Idekötnek a gyerekkori emlékek, ide roko­naim, — Mi jut eszébe Fülöpszállásról? — Csak apám és anyám elbe­széléséből tudok szülőfalumról. Még három éves sem voltam, amikor Tassra költöztünk. Taní­tó apám ott kapott állást. Szép, kapubejárós kúriában laktunk. Az elemiben szerencsém volt: anyám tanított. Ki gondolta? Két operaénekes is kikerült abból az iskolából! Katona Lajos barátom is tassi, Nagyszüleim is ehhez a tájhoz kötődnek. Több nyarat töltöttem Kiskunlacházán re­formátus lelkész anyai nagy­apámnál. Nagykőrösi kádármes­ter apai nagyapám talentumos ember volt. Nagy énekes lehetett volna egyik rokonom, Faragó Ambrus, ha képezteti gyönyörű hangját. Apai nagyanyám is jó énekes hírében állt. — Ritkán fordul elő, hogy fa­lusi tanító jónevű fővárosi gim­náziumban folytatja pedagógiai tevékenységét, mint édesapja. — Muzikális édesapám meg­szerezte a szükséges képesítést és így dolgozhatott a Lónyai ut­cai gimnáziumban. A Nemzeti Zenede karnagyképzőjén sokat tanult Lajta Lászlótól. A diák­kórusok országos versenyén első díjat kapott kitűnően szervezett énekkarával. Ök mutatták be először, 1934. április 14-én, Kö­rösi Csorna Sándor születésének 150. évfordulójára írt Kodály-re- mekművet, a Székelykeservest. A Tanár Űr egy próbát is meghall­gatott. Szemmel láthatóan meg­kedvelte apámat. Én .is énekel­tem a kórusban, büszke voltam a zeneakadémiai bemutató sike­rére. Kodály később, a Székely­fonó 1966-os operai felújításán egy teljes szünetet az öltözőmben töltött, elismerően beszélt apám­ról, kórusáról. — Nyilván már diákkorában zenei pályára szánták. — Nem ellenezték vonzódáso­mat, de elvárták: legyen még egy diploma is a kezemben. Jogot ta­nultam itthon és külföldön. A Zeneművészeti Főiskola után né­hány évvel — 1949-től — az Ál­lami Operaház magánénekese voltam, 1960-ban tüntettek ki Liszt-díjjal. — Annyi nemesveretű címsze­rep, számtalan hazai és külföldi siker után ma is teljes szépségé­ben csillog, férfias árnyalatok érzékeltetésére alkalmas a hang­ja. Maradéktalanul megőrizte tel­jesítőképességét. Minek köszön­hető frissesége? A nyugdíj felé közeledve olyan szereppel bízták meg, mint Puccini Toscájának báró Scarpiája. — Az új évadban éneklem az Erkelben. Büszke vagyok rá, hogy ellent tudtam állni a pénz, az illanékony hírnév csábításá­nak. Vigyáztam testi és lelki kon­díciómra, mindig csak annyit vállaltam, amennyivel fizikailag és szellemileg tőlem telhető tel­jességgel megbirkózhattam. Bár tudom, hogy a művész és a mű­vészet a legmélyebb ösztönvilág­ból táplálkozik, kereső, kutató al­katom miatt — mint ezt egyszer egy újságíró kollégájának el­mondtam —, sok kínlódás, sok álmatlan éjszaka után jutok el a helyesnek vélt megoldáshoz. — Olvastam nyilatkozatát: a hanglemez ndgyon silány képét adja vissza az alkotó művészeté­nek, szánalmas árnyéka a való­ságnak. A televízióról nyilván más a véleménye, mert több ki­tűnő operafilmben vállalt szere­pet, növelte sikereit. — Mindig azt vallottam, hogy a muzsika sokak gyönyörűsége. A televízió révén új híveket sze­rezhet az opera. Teljesebb él­ményt ad a hanglemeznél, mert ennek a műfajnak a látvány, a színészi játék is fontos eleme. — Személyesen mikpr láthat­juk Bács-Kiskunban? — Szívesen megyek, ha hív­nak. Szeretem ezt a tájat. Heltai Nándor ITÁLIAI KÉPESLAPOK IV. Firenze * A művészet idegenforgalma, az idegenforgalom művészete „A reneszánsz Athénja”. Ezt a megtisztelő címet érdemelte ki Firenze. Mert, miként az ókori Athén fénykorának néhány évti­zede, úgy a Mediciek Firenzéje is egyszerre adott az emberiségnek nagyszámú kiváló művészt, gon­dolkodót. Költők és írók, mint Dante, Pet­rarca, Bocaccio és Macchiavelli; festők és szobrászok, mint Giotto, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Botticelli, hogy csak a legeslegnagyobbakat vegyük szám­ba. A szellem ennyi óriása egy­szerre, egy helyen, ez ritka ado­mánya a történelemnek. Köszönhető ez elsősorban a Fi­renzét vezető Medicieknek, min­denekelőtt a két nagynak, Cosi- mónak és Lorenzónak. A meggaz­dagodott bankárcsalád fejei, mint a város „első polgárai”, az 1400-as években olyan anyagi gyarapo­dást, szellemi pezsgést adtak Fi­renzének, mely még sokáig köve­tendő példát nyújtott az egész művelt világ számára. A Medi­ciek nemcsak pártolták a múzsá­kat, de maguk is áldoztak nekik. Lorenzo „il Magnifico”, a fényes Lorenzo maga is kiváló költő volt. Az utódok, a nagyhercegi rangra emelt Mediciek alatt Firenze ön­állósága már megszűnt, és meg­szűnt az önálló, alkotó művészet is. De a nagyhercegek a családi vagyon révén műgyűjtőkként to­vábbi óriási értékeket halmoztak fel a városban. így aztán az Ap- penninek lábainál, az Arno két partján elterülő Firenzébe érkező turista a bőség zavarával küszkö­dik. Hiszen feltétlenül meg kell nézni a dómot a Giotto által épí­tett rendkívül harmonikus szép­ségű harangtoronnyal, no meg a keresztelőkápolna Ghiberti által fémdomborművekkel díszített ka­puját. Ez az alkotás a reneszánsz művészet kezdete és a bámulok között levő Michelangelo így kiál­tott fel láttára: „Ilyen szép kapu­ja csak a Paradicsomnak lehet!” Ezért kapta nevét: Porta del Pa- radiso. Michelangelo zsenijét viszont a San Lorenzo bazilikához tartozó Új Sekrestyében csodálhatjuk meg. Itt találhatók a Medici-sír- emlékek, melyek gipszmásolatai nálunk Kecskeméten, a Technika Házában is megtekinthetők A szomszédos Medici-kápolná. ban a nagyhercegek síremlékei láthatók, a szép kupolájú épület a világ legdrágább sírkápolnájának számít. A szobrok aranyozott bronzból készültek, a falakat a világ minden részéből hozatott több száz féle márvány burkolja, a címereket féldrágakövekből rak­ták ki. Innen csak káprázó szem­mel lehet kilépni. De káprázik az ember szeme az Arnót átívelő Ponte Vecchión, az öreg Hídon sétálgatva is. Itt ugyanis a híd két oldalára ragasztott kis üzle­tekben már évszázadok óta arany­művesek kínálgatják gyönyörűen megmunkált portékájukat. No, és az Uffizi, az eredetileg hivatali célokra építtetett U-ala- kú palota, a világ egyik legna­gyobb, leggazdagabb, legértéke­sebb képtára. Csak a folyosókat díszítő görög-római szobrok vé- gignézésére fél nap kellene és ak­kor mi lesz p 44 teremben rend­szerezett képekkel, melyek a XIII. századtól a reneszánszon és a fla- mand művészeken át a XVIII. századi francia festészetig a leg­nagyobbak legszebb' alkotásait mutatja be. Így aztán nem csoda, hogy az Itáliát évente felkereső mintegy hatvanmillió turista nagy része feltétlenül eljön Firenzébe. Hogy lehet ennyi és ilyen kü­lönböző embert elszállásolni, etet­ni, itatni és állandó költekezésre csábítani? Nos, az olaszok ezt zse­niálisan csinálják, nem hiába van több évszázados tapasztalatuk ez ügyben. Az idegenforgalom Itália bevé­teleinek közel 20 százalékát adja, így a legnagyobb iparágnak te­kinthető. A számok imponálóak. A több mint negyvenezer szállodá­ban másfélmillió férőhely van. Ehhez jön az itteni fizetővendég­szolgálat további két és félmil­lió ággyal. Van még ezenkívül majdnem kétezer kemping. így aztán a turista még a főszezon­ban is talál helyet magának. Még­hozzá a pénztárcájának megfele­lő helyet, mert itt nem a négy-öt csillagos szállodák dominálnak. A legtöbb hely néhányszobás pen­ziókban, ötven-hatvan vendégre méretezett olcsóbb szállodában ta­lálható. De ezek is kényelmesek, tiszták és ma már legalábbis zu­hanyzófülkékkel ellátottak. Nem kell előre helyet foglalni, a pá­lyaudvarokon levő turisztikai iro­dákban néhai sorbanállás eredmé­nyeként telefonon lefoglalják szá­munkra a nekünk legmegfelelőbb árú szobát. Nagyszerű találmány az ugyan­csak a pályaudvarokon található nappali szálloda, az albergo diur- no is. Itt csekélyebb díj ellenében fürödhet, ruhát, cipőt tisztíttat- hat, fodrászt vehet igénybe és né­hány órára megpihenhet a fáradt turista. Az étkezőhelyek között is óriási a választék. Az olcsóbb tavola caldák, pizzériák mellett a költ­ségesebb ristoranték is tartanak elérhető árú háromfogásos turis­tamenüt. Az üzletek tömve vannak az olasz könnyűipar minőségi termé­keivel és mindenféle importáru­val. A gazdasági válság hatása inkább abból mérhető le, hogy a vásárló viszont lényegesen keve­sebb. Folytatjuk) Gonda Lajos fiatalokról - fiataloknak ...akkor szüret! VT alahogy így ~ örült az a tizenkétezer Bács-Kis- kun megyei diák, ami­kor megtudta, hogy ezen a héten elkezdődnek az őszi betakarítási mun­kák. Hétfőn és kedden még csak a legkorábban érő fajtákat szedték a Kecskeméthez közeli tsz-ek, állami gazdasá­gok szőlőterületein. Az igazi, a nagy szüret e hét végén, a jövő hét elején kezdődik majd, ahogy a gyümölcs érése megkívánja. Az általá­nos, a közép-, és a fő­iskolások egy része a napraforgó-, a burgo­nya- és a kukoricafölde­ken a gépek által elha­gyott termést gyűjti ösz- sze, vigyázva, hogy mi­nél kisebb legyen a vesz­teség. Néhány ezren a paradicsom szedésében, az alma, körte, szilva betakarításában segéd- teznek. Igényt tartanak a fiatalok százaira a konzervgyárak, hűtő­üzemek is, ahol az elő- feldolgozáshoz — őszi­barack-felezéshez, pap- rikacsumázáshoz — nyújtanak segítő kezet. A diákok többségét naponta autóbusszal szállítják lakóhelyük­ről a maximálisan har­minc kilométerre lévő gazdaságokba. A távo- labbiak vagy saját kör­zetükből kérték a mun­káskezeket, vagy tábor­helyeket biztosítanak a messziről érkezetteknek. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az iskolák többsége jó- előre megállapodott a munkavégzés feltételei­ben, helyében és — az időjárástól függően — idejében. A tavalyihoz hasonló arányban kö­töttek alkalmi munka- vállalási szerződéseket. Természetesen az idén is lehetőség volt (sőt van) szocialista együtt­működési szerződés kö­tésére, amely a kötelező öt napi munkavégzé­sen túl lehetővé teszi a többlettevékeny séget. Ez utóbbi haszna lehet a kifizetett munkadíjon felül, hogy a mezőgaz­dasági üzemek tényleges vagy pénzügyi segítsé­get nyújtanak az ilyen szerződést kötő oktatá­si intézményeknek. Minden gazdaságban nagyon várják a fiata­lokat — tudtam meg a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezés- ügyi, valamint műve­lődési, munkaügyi osz­tályán. Olyannyira, hogy néhány helyre nem is „jutott” annyi diák. amennyit kértek. A szom­széd megyékből vagy Budapestről érkező ta­nulók „pótolják” majd a hiányt a Kiskunhalasi és a Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaságban, vala­mint a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet­ben. Ezeken a helyeken általában köböl épült táborban lesz a diákok szállása. Szükség sze­rint fűtenek. is, de akt mindenképpen garan­tálják hogy mindenütt meleg vízben fürödhet­nek a munka végezté­vel. A tavalyi tapasztala­tok alapján várható, hogy a diákok döntő többsége nagy szorgalom­mal dolgozik majd. Egy­szerűnek és egy.ben nagy­szerűnek tűnő fogással több keresethez is jut­tathatják a mezőgazda- sági üzemek a tanulókat. Csak annyit kell ten­niük, hogy saját dolgo­zóik brigádjába oszt­ják be a fiatalokat, akik így gyorsabban ‘elsajá­títhatják a munkafogá- sőkat, s ennek megfe­lelően növekszik a tel­jesítményük. A diákok szinte mind­egyikének van célja, hogy mire költi a meg­keresett pénzt. Az érde­keltség emiatt is mind­két részről közös. Ha a gazdaságok az értelmes, jól szervezett munka­végzést helyezik elő­térbe, valószínűleg sem ők, sem a fiatalok nem fognak csalódni. KISKŐRÖSI JEGYZET A titkár ujja A titkár ujja az alapokra mutat — érzek én eb­ben a mondatban az első jelentésén túli értelmet is. Takács Gábornak, a KISZ Kiskőrösi városi-já­rási Bizottsága titkára mozdulatának ugyanis nem­csak az az értelme: az Ifjúság utcában 24 ház épül a KISZ segítségével. Bizonyítja azt is: egy szerve­zet hatékonysága, tekintélye, befolyása és ezáltal politikai súlya attól is függ, mennyit tud segíteni tagjainak a hétköznapi életben. De talán kezdjük az elején! 1981-et írtunk, s a kiskőrösi KISZ-vezetők kitalálják: lakásépítő ak­ciót indítanak. Nem kellett sokat törni a fejüket, hogy ez az ötlet jusson az eszükbe — néhány tu­catnyi ugyanis csupán az öt év alatt elkészülő ál­lami lakások száma. Akinek tehát tető kell a feje fölé, jól teszi, ha maga gondoskodik róla. A kérdés: gondoskodhat-e? Kiskőrösön is csilla­gászati árakat kérnek a telekért, s a tégláért, cse­répért itt is ölre mennek. A megoldás? Íme, Takács Gábor jegyzőkönyvszerű rövidségű beszámolója: „Kiszámóltuk, hogy minden híresztelés ellenére még ma is a hagyományos építkezés a legolcsóbb — nem utolsósorban azért, mert falat rakni, ala­pot ásni, földet döngölni, cserepet adogatni, me­szelni egyáltalán nem ördöngösség. Amikor tudtuk, mit akarunk, szervezésbe kezdtünk: a tanács tavaly ősszel huszonnégy telket jelölt ki számunkra. Rendkívül olcsón: ötvenezer forintért — miközben a városban legkevesebb 150 ezer a házhely. Fóru­mot hirdettünk, amelyen tanácsi illetékesek, mű­szaki szakértők, TÜZÉP-esek válaszoltak az érdek­lődők kérdésére — mert érdeklődők már voltak. Tavaszra kialakult a gárda, s akkorra sikerült ter­veket is szereznünk: A BÁCSÉPSZER KlSZ-szer- vezetének tagja, Mayer György vetette papírra el­képzeléseit — a DUTÉP ifjúkommunistáinak támo­gatásával. Talán nem kell kommentár ahhoz: la­kásonként huszonöt forintot szedtünk be a tervek­re . . Tavasztól kora őszig sok minden változott az If­júság utcában. Bizonyosra vehető, hogy maguk az ifjak is változtak: a műszerész, az ápolónő, a ka­tona, a kisiparos’(KISZ-alapszervezetük van!) meg a többi egy sereg gyakorlati tapasztalatot szerzett az építkezésben. Gondoltak a szervezők arra, hogy hasonló bukszájú vállalkozók legyenek a szomszé­dok, mert így nagyjából együtt haladhat a munka. Az alapokat elkészítették, néhány fal már áll is és a tervekben kibontakozik a környék végleges képe: lesz itt óvoda, s jövőre ABC épül. Nem’ csodálja senki, hogy alaposan megnőtt a KISZ tekintélye Kiskőrösön. Nem csak azért, mert nem kért pénzt, ha irodájából telefonáltak a tégla­gyárba, s még csak nem is azért, mert többnyire sikerült téglát szerezni. Inkább azért, mert — föl­ismerve a fiatalok legalapvetőbb érdekeit — ezekért szállt síkra. Most szervezik az újabb huszonnégy lakásos épít­kezést a Hámán Kató utcában. B. J. Bajai beharangozó EGÉSZSÉGÜGYI IFJÚSÁGI NAPOK Az ifjúkor szerencsére nem ér véget a középiskola kapu­ján kilépve. Folytatódik az egyetemi 'évek alatt, és talán még azon túl is. A tettvágy, az alkotni akarás a fiatal szak­embereket tovább kíséri a munkahelyeken. Feladatot, he­lyet, fórumot és persze elis­merést várnak. Természete­sen nincs ez másként az egész­ségügyben sem. Azt, hogy mennyire szükséges a bemu­tatkozási, kapcsolatteremtési, egymás tevékenységével va­ló ismerkedési alkalom, a leg­meggyőzőbben bizonyítja az egészségügyi ifjúsági na­pok bajai tanácskozására be­érkezett .negyvennyolc pá­lyamű. A szakmai érvényesü­lésnek teret adó, rangjában a tudományos diákköri kon­ferenciákat felülmúló ülésso­rozat központi témája a fiatal- és felnőttkorban előforduló mozgásszervi betegségek fel­ismerésének problémája, ke­zelése és gondozása lesz. A március óta tartó előké­születek után szeptember 2ít­éli és 30-án a Petőfi-szigeti Vá­gó Béla KISZ Vezetőképző Is­kola ad otthont a megközelí­tőleg kétszáz résztvevőnek. Az Egészségügyi Minisztérium és társszervei, valamint a KISZ Központi Bizottsága szervezé­sében, neves orvosprofesszo­rok .közreműködésével lebo­nyolítandó tudományos kon­ferencia nem titkolt célja, hogy legyőzze a — ha csak szórványosan is, de jélező — nemzedéki ellentétet, szakmai féltékenységet, s biztosítsa az igazán felkészült, szakmailag elkötelezett fiatalok törekvé­seit, tudományos minősítési lehetőségét. MÉSZÁROS LÁZÁR- EMLÉKÜNNEPSÉG A fegyveres erők napja tisz­teletére, történelmünk dicső korszakára emlékeznek szep­tember 29-én a bajai fiatalok. Ebből az alkalomból veszi föl a hajai születésű Mészáros Lá­zárnak a nevét a Helyőrségi Művelődési Központ. Az ünnepi eseményhez kapcsolódó Mé­száros l.ázár-emlékülés után hadtörténeti kiállítás nyílik a városi-járási pártbizottság aulájában. DICSŐSÉG DOLGA __________ T inik a pult mögött Kecskeméten, a széchenyiváro- si Lóverseny utcában áll egy üz­let. Az építők már elvonultak a „terepről”, s akik arra járnak, naponta, felteszik a kérdést, miért nem nyit ki már a bolt? Érthető is a türelmetlenség: teli szatyrokkal cipekedni senki sem szeret a távolabbi bevásárlóhely­ről, különösen, ha a „szomszéd­ban” is beszerezhető lenne a mo­sópor, liszt, kenyér . . . Ám a látszat csalóka. A 400 négyzetr,\áter alapterületű ABC- üzletben még bőven akad tenni­való, a berendezés hiányosságait pótlandó. A környékbeliek sür­getését tolmácsoltuk Bessenyi Istvánnak, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Válla­lat igazgatójának, akitől érdekes felvilágosítást kaptunk. Mert nem is közönséges bolt nyílik ott, hanem az Ifjúsági ABC!-p A kereskedő szakmunkások majd mindegyike úgy szerezte meg a gyakorlati tapasztalatokat, hogy egy-egy üzletben dolgozott tanulóként. Ahol rátermett, jó pedagógiai érzékű ;,tanuló fele­lős” keze alá kerültek, nem volt gond elsajátítani e korántsem könnyű szakmai fogásokat! Arra, hogy olyan tanboltokat építse­nek, amelyek kizárólag a kép­zést szolgálják, aligha lenne ér­demes sok-sok pénzt költeni. Ép­pen az a célszerű, ha a diákok rendszeresen és személyesen ta­lálkoznak a vevőkkel, s tapaszta­latok árán válnak kereskedővé. Így körvonalazódott meg az If­júsági ABC létrehozásának szük­ségessége is — mondta a BÉK igazgatója. — Talán tinik lesznek a bolt felelős vezetői?- — Erről azért nincs szó! De a boltban dolgozó gárdának sgy- harmada a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Intézet tanulóiból áll majd A felnőttek, akiktől elsajátítható lesz a kereskedés tudománya, mind' nagypn felkészült, belevaló szakemberek. Többük nem járat­lan a tanításban sem, hiszen az iskolában szakoktatóként tevé­kenykedtek. — Hány tanuló dolgozik majd ebben az ABC-ben? — A képzés folyamán a gya­korlati munkát 65—70 fiatal vé­gezheti itt. Ügy szeretnénk, ha ez a lehetőség egyfajta dicsőség lenne. Ez megmutatkozna abban is, hogy a legszorgalmasabb diákok kapnak ide beosztást. De úgy is, hogy jelvényt viselhet­nek. S miután mindegyiküknek felelős reszortja lesz, semmiféle­képpen nem fordulhat elő — mint néhány helyen —, hogy a tanuló csak lődörög a boltban, ebbe vagy abba a munkába be­segít. A vállalat érdeke is ket­tős. A tanítás feltételeinek meg­teremtésén kívül számítunk a forgalomra is. Méghozzá egy­formán lényegesnek tartva ezt is, azt is. A szakmunkásképzés eredményességét növeli még, hogy az Ifjúsági ABC mellé köl­tözik az intézet oktatókabinetje is. Egy helyen lesz tehát az a „bolt”, ahol még nincs vevő, ahol lehet tévedni, elrontani valamit, s az igazi: ahol már mindent a vásárlók minősítenek. — Mikor nyitnak? — November 7-e tiszteletére. Bízom abban, hogy a környék­beliek tetszését is kivívja üzle­tünk. Mert mint említettem, arra is törekedünk, hogy a lakosság ellátását is szolgáljuk! — tette hozzá Bessenyi István. N. M. összeállította: Tuza Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents