Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

2 9 PETŐFI NÉPÉ Q 1983. szeptember 16. Fokozódik az USA katonai fenyegetése • Utánpótlást szállító libanoni katonai teherautók — útban a Khalde környékén a drúz egységekkel harcbanálló kormánycsapatokhoz. Begin lemondott Csütörtökön lemondott Me- nahem Begin, Izrael minisz­terelnöke. A hetvenéves politikus már augusztus 26-án jelezte azt a szándékát, hogy vissza kíván vonulni a politikai életből. A lemondását hivatalosan és végérvényesen bejelentő, két­soros levelet, csütörtökön jut­tatta el Haim Herzog állam­főnek. Mivel Begin betegsége miatt nem hagyhatja el ott­honát, a levelet Dán Meridor, a kabinet titkára nyújtotta át az államelnöknek. Begin hat évig állt az izrae­li kormány élén, és 35 éven át vezette a Herut pártot, amely a jobboldali Likud koa- legerősebb pártja. Az izraeli törvények értel­mében Herzog államfőnek ta­nácskoznia kell az összes par­lamenti pártok vezetőivel, mi­előtt kormányalakítási meg­bízást ad valamelyik politi­kusnak. A legesélyesebb erre a 67 éves Jichak Samir kül­ügyminiszter, a Herut párt hivatalos jelöltje. CHILE Az egyház is bekapcsolódott a diktatúra elleni harcba Az indiai külügyminiszter életrajza P. V. Naraszimha Rao indiai külügyminiszter 1928. június 21- én született az Andhra Prades ál­lambeli Karimnagarban. Tanul­mányait a nagpuri egyetemen vé­gezte, ahol jogi diplomát szerzett. Fiatal korától részt vett a függet­lenségi mozgalomban Haidarabad államban. India függetlenné vá­lása után a kongresszus haidara- badi szervezetének elnökhelyette­si tisztségét töltötte be. P. V. Naraszimha Rao 1957-től húsz esztendőn át képviselőként tevékenykedett Andhra Prades állam törvényhozó testületében. 1962-ben a helyi kormány igaz­ságügyi és tömegtájékoztatási minisztere, két esztendő múlva igazságügy-, 1967-ben egészség­ügy-, 1968-ban oktatásügyminisz­ter lett. 1971 szeptemberétől más­fél évig Andhra Prades főmi­nisztere. Az indiai diplomácia vezetője 1957—77 között az indiai nemze­ti kongresszus főtitkára volt, 1977-ben, majd 1980-ban alsóhá­zi képviselővé választották. P. V. Naraszimha Rao 1980 januárja óta az indiai központi kormány külügyminisztere. In­dira Gandhi kormányfő támoga­tója, a miniszterelnök külpoliti­kai elképzeléseinek következe­tes megvalósítója. Irodalmi munkássága is jelen­tős: „Pen" álnéven több tanul­mányt és cikket írt amerikai és NSZK-beli egyetemi politikai fo­lyóiratokba. NAG Y-BRÍTA NNIA Űj konzervatív pártelnök Margaret Thatcher a 43 éves, az országos politikában szinte tel­jesen ismeretlen John Selwyn Gummert nevezte ki szerdán este a konzervatív párt elnökévé. Ez a megbízatás a párt központi hivatalának, apparátusának a ve­zetésére szól, politikai súlya mér­sékelt. Gummer pillanatnyilag parla­menti államtitkár a foglalkozta­tásügyi minisztériumban. Ezt a tisztet meg fogja tartani, a kor­mánynak nem lesz tagja, bár a kabinetüléseken a miniszterelnök meghívására részt vesz. Londoni vélemények szerint az életkornak jelentős szerepe volt Gummer ki­választásában, miután a rivális pártoknak negwenes éveikben járó vezetőik vannak (a liberáli­soknál Steel, az SDP-nél dr. Owen), illetve lesznek (a munkás­pártban Neil Kinnock). (Folytatás az 1. oldalról.) Az Al-Baath című lap az ameri­kai ágyúnaszád-diplomáciát el­ítélve azzal vádolta Washingtont, hogy a nemzeti megbékélés és a politikai rendezés elutasítására ösztönzi a libanoni kormányt. Mint ismeretes, a Libanonban ál­lomásozó amerikai tengerészgya­logosok közvetlen felhatalmazást kaptak a légierő és a haditenge­részeti tüzérség szükség szerinti bevetésére. Valid Dzsumblatt damaszkuszi nyilatkozatában nyomatékosan fi­gyelmeztette Washingtont, hogy a vietnami és a kambodzsai hibát megismételve ne avatkozzék be Libanon belügyeibe. Dzsumblatt közölte, hogy a haladó hazafias erőket tömörítő nemzeti megmen- tési front kész a nemzeti párbe­szédre, de a hadsereg nem kaphat szerepet a belső konfliktus meg­oldásában. A munkásság, a polgárság és az értelmiség jó részének csatla­kozása után a chilei katolikus egyház neves képviselői is bekap­csolódtak a katonai diktatúra el­len, a demokratikus intézmények helyreállításáért vívott harcba. Szerdán Santiagóban, a politikai rendőrség központja előtt papok tüntettek a rendőri önkény és a letartóztatottak kínzása ellen. A rendőrség a felvonuló egyházi személyekre támadt és közülük ötvenet őrizetbe vett. Juan Fresno santiagói katolikus érsek az egyházi tüntetéssel egy­idejűleg nyilatkozatban követelte a demokrácia helyreállítását Chi­lében. A chilei ügyészség szerdán bíró­sági eljárást indított Rodolfo Se- guel, a Dolgozók Országos Pa­rancsnokságának (szakszervezeti szövetség) elnöke, a rézbányászok szakszervezetének vezetője ellen. A hatóságok a belbiztonság meg­sértésével és Pinochet tábornok­elnök „rágalmazásával” vádolják a szakszervezeti vezetőt, aki ki­emelkedő szerepet játszott a ko­rábbi országos tiltakozási napok megszervezésében. Seguelt, aki hat napja éhségsztrájkot folytat, megláncolva vezették a vizsgáló- bíró elé. Japán—amerikai importháború Megállapodás nélkül értek vé­get csütörtökön Tokióban a me­zőgazdasági termékek kereske­delmével kapcsolatos magas szintű japán—amerikai tárgya­lások. A megbeszélések közép­pontjában az a washingtoni kö­vetelés állt, hogy Tokió teljesen tegye szabaddá, vagy legalábbis jelentősen fokozza néhány ame­rikai mezőgazdasági termék — elsősorban a marhahús és a déli­gyümölcs — behozatalát. Az Egyesült Államok már rég­óta követeli a japánok agrárbe­hozatali korlátozásainak csökken­tését. Elsősorban azért, mert ez­zel módot lát a szigetországgal lebonyolódó kereskedelme tete­mes deficitjének csökkentésére. Japán azonban — kisebb enged­ményektől eltekintve — ellenállt, mivel a kormányzó konzervatí­vokat támogató parasztság létér­dekei forognak kockán. A mostani tárgyalások előesté­jén úgy tűnt, hogy ezúttal komp­romisszum születik, mert egyik fél sem szeretné, hogy mezőgaz­dasági háborújuk beárnyékolja az 1984-es elnökválasztáson min­den bizonnyal induló Reagan no­vemberre tervezett első japáni utazását. Az amerikai tárgyaló fél ezért — legalábbis egyelőre — elállt a teljes importliberalizá­lás követelésétől, viszont a mar­hahús és a déligyümölcs esetében a japán behozatal olyan mértékű növelését, sürgette, ami elfogad­hatatlannak bizonyult Tokió szá­mára. Megfigyelők egyre kevesebb esélyt adnak arra, hogy Reagan tokiói látogatása előtt sikerül rendezni a problémát. A finn külügyminiszter a magyar—finn kapcsolatokról PORTUGÁLIA Reagan segítséget ígér és tanácsot kér HELSINKI Paavo Väyrynen, finn külügy­miniszter —, aki fogadta a Kádár János közelgő látogatása alkalmá­ból Finnországba meghívott ma­gyar újságírókat — a velük folyta­tott beszélgetés keretében — nagy fontosságot tulajdonított az MSZMP KB első titkára helsinki látogatásának. „Az országaink ve­zető személyiségei közötti találko­zókat Finnországban nagyra érté­keljük, és azoktól sokat várunk. Így van ez most is. Koivisto köz- társasági elnök tavaly ősszel lebo­nyolított magyarországi látogatá­sa megítélésem szerint új, jelen­tős gondolatcsere kezdetét jelen­tette Kádár János első titkár úr és elnökünk között. Elmélyülő párbeszédük önmagában is fon­tos. Bizonyosra veszem, hogy a megbeszéléseken igen sok kölcsö­nösen hasznos eredmény születik, s országaink barátsága új, maga­sabb fokra lép” — mondotta. — Országaink — a népeink kö­zötti rokonságon alapuló — kap­csolatai szívélyesek és barátiak. Államaink között nincsenek prob­lémák, s viszonyunk ebből követ­kezően példája a különböző tár­sadalmi rendszerű országok sike­res együttműködésének. — Magyarország tavaly — a Szovjetunió mögött — a kivitel tekintetében második legnagyobb szocialista partnerünk volt. s az export és import egyaránt rekord- magasságot ért el. Az idén a for­galom valamelyest visszaesett. Közös célunk, hogy kereskedelmi kapcsolataink sokoldalúbbakká váljanak, s az együttműködés to­vábbfejlődjék. — A kulturális és a baráti kap-* csolatok ápolása rendkívül széles körű. Jelentős eredmények tanúi lehettünk, s a jövő évben újból sok kiemelkedő megemlékezésre és eseméáyre kerül sor. Ismere­teim szerint megkezdte működé­sét a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen a finn nyelv és irodalom vendégprofesszora, s már Helsinkiben tevékenykedik a magyar nyelv és irodalom ven­dégtanára. Mindez új forrása kul­turális együttműködésünknek. — Külügyminiszterként ter­mészetesen sokszor tapasztaltam, hogy Finnország és Magyaror­szág törekvései ugyanarra irá­nyultak. Ez különösképpen meg­mutatkozott a madridi találkozó befejező szakaszában. Mindket­ten végig pozitív eredményekre törekedtünk. Ezeket el is értük. Időszerű nemzetközi kérdések­ről szólva a külügyminiszter han­goztatta, hogy „Finnország nagy fontosságot tulajdonít az európai biztonsági és együttműködési fo­lyamatnak, a tíz évvel ezelőtti helsinki értekezlettől fogva. Szív­ből üdvözöljük a Madridban el­ért pozitív eredményt — mon­dotta, s hozzáfűzte: a madridi találkozó különösen megpróbál­tatásokkal terhes nemzetközi körülmények közepette zajlott le. Madrid pozitív eredményei azt mutatják, hogy valamennyi részt vevő állam tudatában van a hel­sinki folyamat életképességének és hasznosságának”. Finnország számára az európai biztonság és együttműködés fo­lyamatossága, annak minden vo­natkozásában megkülönböztetett jelentőségű. A madridi találkozó kiegyensúlyozott és tartalmas zá­ródokumentuma biztosítja ezt a folyamatosságot. Sőt, ez új táv­latokat nyit meg. Jövőre kezdő­dik Stockholmban az európai bi­zalom- és biztonságerősítő és le­szerelési konferencia. E konferen­ciának sajátos jelentősége van, olyan katonai szövetségeken kí­vül álló államok szempontjából, mint amilyen Finnország. A stockholmi értekezlet az első le­hetőséget kínálja az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencián képviselt államoknak, hogy részt vegyenek a földrész katonai biztonságát érintő tár­gyalásokon. Finnország számá­ra öröm, hogy házigazdája lehet a konferencia első szakaszát fő­városunkban, a jövő hónapban, előkészítő találkozónak — mon­dotta nyilatkozatában a finn kül­ügyminiszter. WASHINGTON A NATO déli szárnyának erősí­tését szorgalmazta Reagan elnök azon a megbeszélésen, amelyet csütörtökön a Fehér Házban foly­tatott Antonio Ramaliho Eanes portugál államfővel. Reagan segítséget ígért Portu­gália NATO-ban játszott szerepé­nek erősítéséhez, s arról tájékoz­tatta partnerét, hogy a tavalyi 75 millió dollár helyett idén — 1984- re — a kormány 10-5 millió dol­lárt kér a kongresszustól Portugá­lia katonai segélyezésére. Cserébe ezért Washington sze­retné megoldani a Lajes légitá­maszpont amerikai használatával STRASBOURG Konsztantin Karamanlisz gö­rög köztársasági elnök csütörtö­kön támogatta a Strasbourgi par­lamentben elmondott beszédében a Nyugat-európai Unió gondola­tát. Karamanliszt a parlament el­nöksége hívta meg. A görög el­nök szerint „az államszövetség” Nyugat-Európa számára „törté­nelmi szükségszerűség”, s az egyetlen mód, hogy népei lépést tartsanak a műszaki és a gazda­sági haladással, „egyenrangú fél­ként alakíthassák viszonyukat a Szovjetunióval és az Egyesült Ál­lamokkal, megszabadulva ez utób­bi gyámkodásától”, öt év elegen­dő lenn« a tervezet megvalósítá­sára — vélte Karamanlisz. A görög elnök beszéde előtt a strasbourgi képviselők támadták és bírálták a görög kormányt. Heves szóváltás zajlott a jelenle­vő görög szocialista képviselők­kapcsolatban felmerült problémá­kat. Minthogy azonban Portugá­lia nem elégedett a katonai, fő­képpen pedig a gazdasági segélyek mértékével, az amerikai főváros­ban nem számítanak arra, hogy a látogatás idején megegyezés jön létre. Az eszmecseréken, akárcsak Reagan Robert Mugabe zimbab­wei kor,mányifővel két nappal ko­rábban folytatott tárgyalásain, nagy súllyal szerepelt a namíbiai kérdés. Ezzel kapcsolatban Rea­gan kikérte „a különleges törté­nelmi tapasztalatokkal rendelke­ző” Portugália tanácsát. kel a dél-koreai gép ügyében. A testület végül 128 szavazattal 19 ellenében határozatot fogadott el, amely a Szovjetunió nemzetközi légijáratainak „ideiglenes boj­kottjára” szólít fel. A képviselők egyben „elmarasz­talták” a miniszteri tanácsban el­nöklő Görögországot, mert nem tette lehetővé, hogy az EGK-kor- mányoik erőteljesebben és közösen ítéljék el a dél-koreai gép lelö- vését. A kommunista képviselőcsoport ellenezte a Szovjetuniót elítélő határozatot. A görög kormányt elmarasztaló állásfoglalástól a szocialisták is elhatárolták ma­gukat. A görög képviselők han­goztatták: „A görög nép és kor­mány elsődleges gondja a jelen­legi feszült nemzetközi helyzet­ben a béke megőrzése, ehhez pe­dig mindenekelőtt józan és mér­sékelt állásfoglalásokra van szük­ség”. Karamanlisz Strasbourgban A Minisztertanács tárgyalta A népgazdaság fejlődésével összhangban folyamatosan nö­vekszik az ország vízszükséglete. A számítások szerint 1990-ben már 9—10 milliárd, 2000-ben pe­dig 13—14 milliárd köbméternyi friss vizet használnak fel évente takarékossági intézkedések nél­kül — állapította meg az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, az Országos Tervhivatal, valamint az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal közös elemzése. Ennek alapján e há­rom intézmény programot ter­jesztett a Minisztertanács elé, a vízzel való ésszerű takarékosság, illetve a víz minőségének védel­me érdekében. Az ország egészét tekintve a vízkészletek hosszú távon kielé­gítik a reális szükségleteket. A Minisztertanács által elfoga­dott program szerint minden te­vékenység során törekedni kell a friss víz ésszerűen takarékos fel- használására, s hosszú távon biz­tosítandó a megfelelő minőségű víz. Fokozott figyelmet szükséges fordítani arra is, hogy ivóvíz­minőségű vizet csak a háztartási, az élelmiszer- és gyógyszeripari, valamint az üzemi szociális igé­nyek kielégítése után használja­nak fel más célra. A lakosság, il­letve a közületek, intézmények ivóvízhasználatát a vízművek ter­melőberendezéseinek, szerelvé­nyeinek komplex fejlesztésével lehet takarékossá tenni. Az ipar­ban elsősorban a kevésbé vízigé­nyes gyártási technológiák alkal­mazásával, zárt vízkörfolyamatok kialakításával, a már használt víz ismételt hasznosításával, to­vábbá a vezetékek és szerelvé­nyek fokozott karbantartásával lehetséges a megfelelőbb vízgaz­dálkodás. Mindezekkel párhuza­mosan gondoskodni kell a vízta­karékosság és a vízminőség-vé­delem anyagi, műszaki és szer­vezeti feltételeinek továbbfejlesz­téséről, valamint a jogi és gaz­dasági szabályozók korszerűsíté­séről. (Ez utóbbiak jelenleg ugyanis nem ösztönöznek kellő­képpen a víztakarékosságra.) A számítások szerint a műsza­ki feltételek javításával, a kor­szerű technológiák elterjesztésé­vel, s — nem utolsósorban — a fogyasztói magatartás átformálá­sával 1990-re a népgazdaságban a frissvíz-igény 6—8 százalékos mér­séklődése érhető el. Az iparban a racionalizálási program során évi ötszázaléknyi (100—150 mil­lió köbméter) víz takarítható meg. A nagyüzemi mezőgazda­ságban a korszerűbb öntözési be­rendezések, illetve technológiák elterjesztésével, a tárolók több­célú hasznosításával és más mód­szerekkel ugyancsak jelentős megtakarítás lehetséges. * Az illetékesek és az üzemelte­tők szerint: mind a kereskedelem és a vendéglátás, mind a fo­gyasztók megtalálták számításu­kat a szerződéses, bérletes üzle­tekben, vendéglátóhelyeken. Ezek száma az eltelt két és fél év alatt több. mint 8000-re növekedett. A kedvező tapasztalatok mellett azonban felmerültek olyan prob­lémák is, amelyek szükségessé tették a jogszabályok módosítá­sát. Ezeket hagyta jóvá tegnapi ülésén a Minisztertanács. A módo­sítás értelmében a jövőben nem­csak a gazdálkodó szervezetek, hanem például a tanácsi idegen- forgalmi hivatalok kempingjei, moteljei, valamint a szövetkeze­tek felvásárlótelepei is szerződés­be adhatók. Hatályon kívül he­lyezték azt a jogszabályt, amely szerint egy család csak egy üzle­tet vehet szerződésbe. A módosított jogszabályok ezentúl engedélyezik a szerződé­sek versenytárgyalás nélküli meghosszabbítását, legfeljebb a szerződés megkötésétől számított ötéves időtartamra. Az eddigi rendelet nem szá­molt azokkal az esetekkel, ami­kor a szerződéses üzlet vezetője önhibáján kívül — betegség vagy más ok miatt — kénytelen volt hosszan becsukni boltját. Az új jogszabályok lehetővé teszik, hogy ilyenkor a szerződés meg­kötése nélkül — az akadályok el­hárulása után — folyamatosan tovább is szerződésben működ­hessék az üzlet. A szünetelés azonban legfeljebb hat hónapig tarthat. A módosított rendelet szerint minden belkereskedelmi tevé­kenységet folytató jogi személy bérbe adhatja üzletét, s a bérleti szerződést — a polgári jog sza­bályai szerint legfeljebb öt évre — írásban kell megkötni. Bérlő az lehet, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb összegű díj fize­tésére vállalkozik. Az üzlet tu­lajdonosa továbbra is a bérbeadó marad, a bérlő pedig magánke­reskedőként, saját készleteivel, forgóeszközeivel végzi munkáját. Az állóeszközöket megvásárolhat­ja a bérbeadó cégtől, amely a szerződésben kötelezettséget vál­lalhat arra, hogy a bérlet meg­szűnésekor ezeket napi forgalmi áron visszavásárolja. A minisztertanácsi jogszabály­hoz a belkereskedelmi miniszter végrehajtási rendelete kapcsoló­dik. A jobb szanatóriumi ellátásért A szanatóriumi ellátás helyze­téről, korszerűsítésének és in­tegrációjának további lehetősé­geiről tanácskozott csütörtökön Mátraházán Pesta László elnök­letével az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A szanatóriumi ellátás helyzetéről Illés Béla, az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, a Mátrai Állami Gyógyintézet in­tegrációjával kapcsolatos tapasz­talatokról Nagy György főigaz­gató tartott beszámolót. Az előterjesztések alapján a bi­zottság úgy foglalt állást, hogy az utóbbi évtizedekben elért ered­ményekre alapozva meg kell vál­toztatni az egészségügyi ellátás különböző területei között kiala­kult arányokat. Elsősorban a hosszú ápolást igénylő betegek elhelyezésének lehetőségeit, s ezen belül is a szanatóriumi ágyak számát kell növelni. A megoldásokat, mint az ülé­sen hangoztatták, az egészségügyi ellátottság lehetőségein belül kell keresni. Sürgették többek között a szanatóriumok közötti jól megtervezett és rendszeres szakmai kapcsolat létrehozását, az egyes intézetek munkájának összehangolását, egymás folya­matos informálását. Bárta, aki Csehszlovákiából ér­kezett a versenyre, a harmadik díjat Révész László nyerte el. Kecskemét város különdíját kapta Bednarik Anasztázia a leg­jobb Kodály-tolmácsolásért; a Neue Bach Gesellschaft különdí­ját a lengyel Jerzy Dziubinskingk ítélték oda, mint a Bach-művek legjobb interpretátorának; a mai magyar művek legjobb előadója címet és az ezzel járó különdíját, amelyet a Fővárosi Tanács ado­mányozott, Imrich Szabó, Cseh­szlovákia fiatal művésze nyerte el. Az ünnepélyes díjátadás után a győztesek gálahangversenyt adtak: Bach és Liszt művei csen­dültek fel. Atomerőmuvi es élelmiszeripari berendezések (Folytatás az 1. oldalról.) év első felében egyet szovjet megrendelésre gyártottunk, egyet pedig a debreceni konzervgyár­nak. Az év végéig egyet szovjet megrendelésre, egyet pedig a nyíregyházi konzervgyárnak ké­szítünk. A mezőhéki Táncsics Tsz egy új sörgyárat létesít, amelyhez tő|lünk rendelt tartályokat és technológiai berendezéseket. Az idén 20 darab, egyenként 118 köb­méteres tartályt adunk át neki, jővőre pedig a technológiai be­rendezéseket szállítjuk. A bajai Augusztus 20. Tsz-nek is dolgo­zunk, amely egy új állatifehérje- feldolgozó üzemet létesít a köz­reműködésünkkel. A múlt év óta a tőkés piacra is exportálunk különböző termé­keket. Az NSZK-beli partnertől eddig 9 millió forint értékű meg­rendelést kaptunk, s amennyiben a most folyó tárgyalások sikere­sek lesznek, még ennél is több termékünk jut nyugati exportra — mondta befejezésül a termelé­si igazgatóhelyettes. O. L. Befejeződött a nemzetközi orgonaverseny Ünnepélyes díjátadással és gá­lahangversennyel ért véget csü­törtökön a Liszt Ferenc emléke­zetére megrendezett II. nemzet­közi orgonaverseny. Az első díjat — megosztva — Naomi Matsui és az NSZK-beli Andreas Rothkopf kapta. ök különdíjban is részesültek: meg­hívást kaptak az Interkoncerttől a hagyományos keszthelyi Inter- fórum fesztiválra, továbbá a' sop­roni művészeti hetekre, a finnor­szágbeli lahti nemzetközi orgo­nafesztiválra, a belgiumi fla- mand fesztiválra és a spanyolor­szági Jeunesses Musicales nem­zetközi orgonafesztiválra. Második díjban részesült Ales

Next

/
Thumbnails
Contents