Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 189. szám Ára! 1,40 Ft 1983. augusztus 11. csütörtök Faluvégi Lajos Mongóliába utazott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke Dumágin Szodnoranak, a Mongol Népköztársaság miniszterelnök-helyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének meghívására tegnap Mongóliába utazott. A kormány elnökhelyettese tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, az 1986—90. évi népgazdasági tervek egyeztetéséről és a tervezési együttműködés elmélyítéséről. (MTI) Kutatók, szövetkezeti szakemberek együttműködése Megyeszerte egyre terjeszkednek, a városok és a falvak. Csökken a mezőgazdasági terület. A családi otthonok, az ipari üzemek építőtelkét jórészt a település széli legelőn, szántón parcellázták ki. Tanúi lehetünk azonban az ellenkező folyamatnak is. Baján a Livodát varázsolták termővé. Társadalmi munkával csatornába gyűjtötték a láp vizét. A mélyedéseket feltöltöttek. Az egykori szúnyogparadicsom helyén 28 hektáron veteményesek, gyümölcsösök díszlenek. Itt alakult meg annakidején Bács- Kiskun megye első kertszövetkezete. Más településen szintén a nagy kiterjedésű ingo- vány fel töltése árán jutottak értékes területhez. Soltvadkerten, Kiskunhalason így alakult ki új településrész, ahol szőlőt, gyümölcsöt, zöldségfélét termő kertek övezik a házsorokat. Kalocsán, Kiskunfélegyházán is lehetne hasonló példát találni. A megyeszékhelyen a nagyüzemi keretek között alig művelhető sarok- és szalagföldeket, a gyér fűvel éppen csak betakart homokbuckákat, erdők közé ékelődött parlagokat sajátítottak ki, s adtak át kertművelés céljára. Kecskemét tanácsának szákigazgatási szerve egy évtized alatt 2200 parcellát mért ki, s ezeket 1975-ig meg is vásárolták az érdekeltek. Később a 30 éves tartós használatba adás, valamint a tíz évre szóló szerződés vált gyakorlattá a föld védelmét szolgáló intézkedések után. A városi tanács Kecskemét közigazgatási területén az idén imár 1000 hektár zárt kertet tart nyilván, amelyet sok ezer család művel. A tartós használatba vagy tíz évre szóló szerződéses művelésbe igénybe vett parlagföldek száma 1983-ban tovább gyarapodik. A városi szakigazgatás egységesen 800 négyzetméteres területtel újabb kiskerteket ad át az igénylőknek ebben az esztendőben és jövőre is. Aki szabad idejét kentjében tölti, az igyekszik a legjobb szőlő-gyümölcsfajtákat elültetni, felnevelni. Tény, hogy a s zapo r í t óan y ag-1 era ka tok n ak nem volt megfelelő a kínálata. A legkeresettebb csemegeszőlő-fajták gyökeres vesszeilhez inkább csak a „pult alól” lehetett hozzájutni, holott a gomtoafer• Dr. Szegedi Sándor az egyik rezisztens és fagytűrő csemegeszőlő-fajta nagyranőtt fürtjét mutatja. (Méhesi Éva felvétele) tőzéssel szemben ellenáló, fagytűrő fajtákat, fajta- jelölteket már évekkel korábban előállították a ne- mesítők. A közemúltban a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz vállalkozott arra, hogy dr. Szegedi Sándor, a mezőgazdasági tudományok doktora által előállított csemegeszőlő-fajtákat, amelyek az üzemi kísérleteken megfelelően vizsgázták, és a bírálatnál a legjobb minősítést kapták, elszaporítja, majd forgalmazza. A közös gazdaság, valamint a Kertészeti Egyetem Szőlészeti Borászati Kutató Intézete között kialakult szerződéses együttműködés a kiskertek által annyira keresett csemegeszőlő-fajták gyökeres vesszőinek (beszerzését is megkönnyíti. Elterjesztésükkel megnőhet az egész megyében, sőt azon túl a csemegeszőlő kínálata. K. A. Szőlőtermesztés, borgazdálkodás (4. oldal) Kistermelőket, nagyüzemeket, a szőlészettel, borászattal foglalkozókat, ehhez az ágazathoz erősebb-gyengébb szállal kötődőket — a megyében mintegy százezer embert — érdekelheti, milyen gondok és tennivalók gyülekeztek az utóbbi időben, mi okozza a feszültségeket ebben a termelési, feldolgozási, értékesítési körben. (Szüretre készülve például a szőlő átvételi ára is sokakat foglalkoztat.) Ez volt a témája a szakemberekkel folytatott szerkesztőségi beszélgetésnek is. VÁLOGATJÁK, FÉMZÁROLJÁK A * •• rr r • jovo évi termés ígérete: a jó vetőmag A májusi, júliusi hőséget megszenvedték a növények. Az aszály ellenére kalászos gabonából a tervezettnél ugyan kevesebbet, de a tavalyinál többet sikerült felhalmozni a magtárakban. Vajon, hogyan vészelte át a szárazságot az egyik legfontosabb, a jövő évi termés ígérete, a vetőmag? Erről kérdeztük Babik Barnát, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet kecskeméti területi központjának vezetőjét. A vetőmagnak szánt (búza és az őszi árpa aratása rendben (befejeződött. Az üzemek soha nem tapasztalt ütemben, zökkenőimentesen takarították be a kalászosokat. Most válogatják, dolgozzák fel a határból behozott gabonát. Az intézet munkatársai pedig fémzároljáik és minősítik az egyes tételeket. A termésátlagok ismeretében elmondható, hogy a vetőmagbúza nem sínylette meg az aszályt. A megyében a hatezer hektáron vetett búzából hek(Folytatás a 2. oldalon.) • Korszerű gépekkel töltik a zsákokat. (Straszer András felvétele) Épül a földgázvezeték • Befejezéshez közelednek a Kiskunfélegyháza— Tiszaalpár—Lakitelek—Tiszakécske közötti, több mint 24 km hosszú regionális földgázvezeték lefektetésének munkálatai. Az üzembehelyezésre még ebben a hónapban sor kerül. A felvételt Tóth Sándor Tiszakécskén készítette. Iskolák, tornatermek, -1 A TANÉVNYITÓ | napközis konyhák szeptemberre Jól halad az ötéves iskolafejlesztési program megvalósítása Bács-Kiskun megyében. Az előirányzott 320 új általános iskolai tanteremből 1981-ben és 1982-ben összesen 216 készült el. Az idén további 63-at adnak át. Három év alatt tehát 279 korszerű osztályteremmel bővültek, illetve bővülnek az alsófokú oktatási intézmények. Ez garancia arra, hogy maradéktalanul megvalósul a megye ötéves iskolabővítési terve. Krajcsovicz Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőije tájékoztatott e kedvező helyzetről. A továbbiakban részletesen beszélt az új intézményekről, a többi között arról, hogy az 1983-ban átadásra kerülő hatvanihárom tanteremből 48- ban kezdődik meg az oktatás a tanév első napján, a további tizenötöt pedig év végéig vehetik birtokukba a gyerekek. Ezek nem késedelemmel épülnek, eredetileg jövőre kellett volna elkészülniük, de — tekintettel az iskolák zsúfoltságára — a kivitelezésüket előbbre hozták a tanácsok. Valamennyi érdekelt tanácsi szerv kiemelt feladatként kezelte és kezeli a tanteremépítést, hangsúlyozta az osztályvezető, s ennek eredménye az időarányos túlteljesítés. A tanévnyitó ünnepséget több helyen köthetik egybe iskola*, illetve tanteremavatással. Kecskeméten elkészül az új, 16 tantermes általános iskola a Hunyadivárosban. A város környéki településen, Katonatelepen négy- tantermes épületszárnnyal bővítették az intézményt. Kiskunfélegyházán 12 tanteremmel toldották meg a már korábban átadott 12 tantermes Darvas téri iskolát, s az eredeti tervhez képest egy évvel korábban nyitják meg az új, móravárosi intézményt, melyben tíz tantermet és egyéb nevelési-oktatási helyiségeket alakítottak ki. Szalkszentmártonban négy, Kaskantyún két osztályteremmel bővítették az iskolát. Még az idén benépesül Csólyos- páloson négy, Apostagon öt, La- dánybenén pedig két új tanterem. A tornatermek nyolccal szaporodtak, illetve szaporodnak ez évben. A többi között tanévkezdésre adják át a kecskeméti, árpád városi iskola sportcsarnok méretű tornatermét, év végéig pedig a Hunyadivárosban is elkészül e fontos iskolai létesítmény. Kiskunfélegyházán a móravárosi gyerekek kapnak tornatermet. A programnak megfelelően javul a diák-szociális ellátás is. Izsákon kétszázról ezer ételadagosra bővítik a napközis konyhát. Jászszentlászlón 300, Lakiteleken pedig 600 adag étel kiszolgálására alkaLmas konyha készül el. Ezzel természetesen tovább növelhetik a napközis ellátásban részesülő kisdiákok számát. Szólni kell az egyéb iskolakorszerűsítésekről is. Így például befejeződik a kecskeméti Katona József Gimnázium és a kalocsai I. István Gimnázium felújítása. Baján áj helyre költözik a zeneiskola, s ezzel javulnak az oktatás feltételei. Kecskeméten átadják az új, 24 tantermes és 240 személyes gyógypedagógiai foglalkoztató iskolát és nevelőotthont a kiegészítő helyiségekkel — konyhával, étkezővel, tornateremmel — együtt. A megye országosan élen jár az iskolavilágítás korszerűsítésében. Ma már az összes tanterem 95 százalékában van megfelelő villanyvilágítás. —- Az ötéves fejlesztési program megvalósítása jelentősen enyhíti a zsúfoltságból eredő iskolai gondokat, de még mindig nem oldja meg azokat. Az új tanévben is ezerrel nő az általános iskolások létszáma, s a növekedés több mint fele a kecskeméti iskolákat érinti. Legrosszabb a helyzet ilyen szempontból a Szé- chenyivárosban. Ezért a városi tanács 1985 után még több mint ötven tanterem felépítését tervezi — mondotta befejezésül Kraj- csovicz Mihály. R. M. • Hunyadiváros új iskolája, mellette az épülő tornacsarnok, melyet az év végéig ugyancsak átadnak. A SORON KŐVETKEZŐ FELADAT A GENETIKAI NEMESÍTÉS Befejeződött a nemzetközi Holstein- konferencia A hazai szarvasmarha-tenyésztés számára a jövőben elsősorban az állomány genetikai értékének a növelése a fő feladat mondotta a nemzetközi Holstein-konferencia befejezése alkalmából Dohy János, az Állatorvostudamányi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az MTI-nek adott nyilatkozatában. Az elmúlt tíz évben jelentős eredményeket értünk el, mindenelőtt a tejtermelésben. Ilyen rövid idő alatt ilyen ütemű tejhozam-növekedést (ma már az állami .gazdaságokban több mint ötezer liter az átlagos tehenenkénti itejhozaim, szemben a tíz évvel ezelőtti 2400-zal), sehol a világon nem mutatták még fel. Ez elsősorban az amerikai Holstein-fríz fajt.a meghonosításának, majd ezt követően a sike- re*5 keresztezéseknek köszönhető, ami egyúttal azzal is íjárt, hogy pillanatnyilag Európában Magyar- ország rendelkezik a legnagyobb létszámú fajtatiszta Ho Is lei n -á 1 lomáhn ya 1. A konferencia sok szemléletbeli változást hozott — mondotta — és méginkább nyilvánvalóvá tette, hogy a soron következő feladat — összefüggésben a gazdaságossági követelményekkel — a genetikai nemesítés. Nem engedhető meg, hogy egy jól tejelő tehénben kihasználatlan tejhozam maradjon. viszont az sem helyes, ha a tejhoza.m erőltetett fokozásával rövid idő alatt végleg kimerítik az állatot. A genetikai képesség és a környezeti feltételek közötti optimum megtalálása most a cél, ami egyaránt magában foglalja a tenyészérték korszerűbb megállapítását, a tenyésztés gazdaságosabb tervezé- sét-szervezését. és az optimális takarmányozást. Ez utóbbi kapcsán előrelépést jelent mgjd a néhány állami gazdaságban már alkalmazott számítógépes program szerinti takarmányellátás fokozatos elterjedésé, amely lehetővé teszi a legmegfelelőbb ösz- szetételű és mennyiségű tápanyag folyamatos adagolását. (MTI) ■
