Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

1983. augusztus 31. • PETŐFI NÉPE 0 5 Emigránsként került Magyarországra, 1948-ban. A 'hatvanas évek elején szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, Mikus Sán­dor növendékeként. Szobrait számtalan hazai kiállításom, illetve Ju­goszláviában, Svédországban, s az 1969-es Párizsi Ifjúsági Biennálén mutatták be. Több nívó- és pályadíj birtokosa, öt eszendővel ez­előtt Munkácsy-díjjal tüntették ki. Munkáit a mediterrán hangvé­tel s az ember sorskérdéseit hordozó szimbólumok keresése jellem­zi. Kiemelkedőek női aktjai, amelyek érzelmi skálája a bujaságtól az áhítatig terjed ... A fenti rövid isimertetés Papachristos Andreas szobrászművész miniatűr életrajza; A negyvenhat éves görög származású szobrász alkotásaiból nemrég nyílt kiállítás Kiskunhalasom, a Gázon István Művelődési Központ udvarán. A kiállított tizenegy figuratív kőszo­bor egy éven áit, bármikor megtekinthető. Az udvar egyik sarka. KISKUNHALAS Szoborkiállítás az udvaron FILMMŰVÉSZETI VITAKLUBOK Magyar művek a Kwant műsorán Lengyelországban ma mintegy 500 filmművészeti vitaklub mű­ködik, s számuk egyre bővül. A kluboknak jelenleg több mint 50 ezer tagjuk van. Az első filmklubot Zygzak né­ven egyetemisták alapították 1955 novemberében a varsói Kul­túra és Tudomány Palotájában. Nem sokkal ezután, 1956 májusá­ban megalakult a Lengyel Film­klubok Szövetsége, amely már országos intézmény volt. A szö­vetség fennállásának kezdete óta háttérben" című országos film­tagja a Filmklubok Nemzetközi Szövetségének (FICC), amelynek hosszú éveken át lengyel film­rendező és pedagógus, Antoni Bohdziewicz professzor volt az elnöke. Ma a legszínvonalasabb klub az 1965-ben alakult varsói Kwant, amelynek 350 tagja, van, több­ségük a Varsái Műszaki Egye­tem hallgatója. A Kwant „Film- akadémia” néven szabadegyete­mét szervezett, amelynek előadá­sait Aleksander Jackiewicz pro­fesszor, a neves filmesztéta, tart­ja. Egy-egy ölőadáson több szá­zan vesznek részt. A klub elnöke Andrzej Slowicki, a Lengyel Filmklubok Szövetségének alel- nöke. A Kwant népszerűségének egyik titka, hogy a filmeket más művészeti ágak tükrében is meg­közelítik. így például a film­művészet és a képzőművészet közötti kapcsolatok bemutatásá­hoz Huszáriik Zoltán filmjeit használták fel. A klub havaonta 40 filmvetí­tést rendez. A legnagyobb vissz­hangot természetesen a lengyel alkotások váltják ki. Az év ele­jén például a klubtagok a len­gyel film kiválóságaival, Kawale- rowicz-csal, Bajonnal, Wojcie- chowskival, Szulikinnal találkoz­hattak. A klubban gyakran tart­ják meg lengyel filmek ősmemu- taitóját is. Igen jól szervezik meg a kül­földi filmek vetítését. Kapcsola­tot tártnak a Varsóban működő külföldi kulturális intézetekkel, s így folyamatosan juthatnak hozzá más országok filmtermé­séhez. A Magyar Kulturális In­tézettel folytatott példaszerű együttműködésnek köszönhetően a Kwant gyakran mutathat be magyar filmeket. Áprilisban ren­dezték meg az „Üj magyar film­művészet: az ember a történelmi háttérben” című országos film- művészeti szemináriumokat. A résztvevők 18 magyar filmet néz­hették meg, köztük Bacsó Péter „A tanú” és „Tegnapelőtt”, Kó- sa Ferenc „Mérkőzés”, Fábry Zoltán „Requiem”, Gazdag Gyu­la „Bankett”, Rényi Tamás „Si­kátor”, Surányi András „Arany­csapat” és a Gulyás testvérek „Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni” című alkotását. A rendezvényen meg­jelent Bacsó Péter és Kovács András, továbbá Bikácsy Ger­gely, Fábián László és Zöldi László filmkritikus. A közönség találkozott a magyar filmekben szereplő lengyel színészekkel, köztük Alidija Jachiewicz-csel, Krystina Jandával és Jadwiga Jankó wsikarCielakkal. A filmklubok természetesen nemcsak a magyar filmeket nép­szerűsítik!. A Kwant régi hagyomá­nyokat elevenít fel, amikor az idén is megrendezi a szovjet filmszemináriumot. Legújabb vállalkozása: „A kínai film ko­ra tavasza” címmel ad ikereszt- metszetet a távol-keleti ország filmművészetéről. A filmklub műsorán gyakran láthatóik nyugiat-európai és ame­rikai filmek -is. A Kwant meg­hívását szívesen fogadják el ne­ves nyugati rendezők. Járt már a klubban Michelangelo Anto­nioni és, Julio Corltazar. A Kwant ma Európa egyik legnevesebb filmművészeti vitaklubja. Egy elfelejtett pályázat Azok számára, akik rendszeresen olvas­sák a lapokat, nem újdonság a hír: szeptem­ber 9. és 11. közötti ősi diákvárosok találko­zóját rendezik meg Debrecenben. Mivel Kecskemét is helyet kapott a meghívottak sorában, a KISZ Kecskemét városi Bizottsá­ga már fél éve lázas készülődésbe fogott. Az itteni iskolák történetének feldolgozására és a találkozón való részvételhez elengedhe­tetlen húsz perces színpadi mű megírására pályázatot írtak ki, amelyet 1983. március 25-én juttattok el az iskolákba. A legjobb dolgozatok .utalmazására összesen hatezer forintot ajánlott fel a városi tanács ,a pe­dagógus párt- és KISZ-bizottság, valamint a Kossuth Könyvkiadó. A pályázatra azonban nem érkezett be munka, s értesítést is csak egyet kaptak, mely szerint az óvónőképző Főiskolán ké­szül egy dolgozat. A városban működő helytörténeti szak­körök, tudományos diákkörök, gimnáziumok, szakközépiskolák és főiskolák közömbössége megdöbbentő. A pedagógusok nem karolták fel az ügyet, a diákok nem foglalkoztak vele. Pedig rengeteg iskolatörténeti érdekességet össze lehetett volna gyűjteni 1500-ig vissza­menőleg 1 Dolgozatok hiányában a szervezők indul­tak el kutatni, s munkájukhoz komoly segít­séget nyújtott a Katona József Múzeum, a megyei könyvtár, valamint a levéltár. S bár a találkozóra készülő anyagot már nekik kell összeállítani, a pályázat határidejét — az eredeti' feltételek mellett — meghosszab­bították, a dolgozatokat december 31-ig lehet beküldeni. Tették mindezt azért, mert kutatómunka«, juk során több olyan régi. már elfelejtett diákhagyományra bukkantak, amelyeket ér­demes feleleveníteni, nem csak a találkozó idejére. Megéri foglalkozni a pályázattal, hi-' szén mi, diákok nyerünk vele a legtöbbet: érdekes programokat, kellemesen együtt töl­tött hétvégeket. A pályázat tehát tart. s az új “tanévben — reméljük — több vállalkozó szellemű, törté­nelmet szerető fiatal hallat magáról iskola­történeti dolgozatával... (—r —t) KÖNYVESPOLC Kis magyar címert an Bertényi Ivánnak a Gondolat Zsebiköny- vek sorozatban' megjelenít kötetének a cí­me: Kis magyar címertan. Hiányt pótolt a szerző, hiszen címer tannal (heraldikával) foglalkozó (tudományos mű ötven év óta nem látott napvilágot hazánikibairu Két ok­ból is fontos volt az olvasóközönség elé tárni ezt a sok-sok fekete-fehér és színes fotókkal illusztrált könyvet. Egyrészt az utóbbi időben jócskán ráirányult a figye­lem e tudománynál, másrészt — éppeni mi­vel' divattá is lett sokfelé —, a megrende­lők és kivitelezők otromba hibáikat követ­nék el a küílöntféile címerek elkészítése köz­ben. Jó hát tudni ezek jelelímzőit, sajátos vonásait, az évszázadok alatt kialakult tör­vényszerűségeit A magyar címenviselés és -készítés im­már mintegy nyolc évszázadra tekinthet vissza. A szerző meggyőzően bizonyítja könyvében, hogy nem egyfajta magamuto­gató, fellengzős és öncélú dologról völt szó a történelmi időkben, amint ezt sokáig és sökan hitték, hanem mindenkor vallamilfé- le politikai, ^társadalmi tartatomról is. Ez különösen a történészeknek fontos, óm nem érdéktelen az érdeklődő, igényesebb nagyközönség számára sem Éppen, ezért szükséges, hogy megváltozzon a szemlélet a címerekkel kapcsolatosan. Az Alkotmány nyomatékosan aláhúzza, ezt kimondatlanul, a 74. paragrafusban ezt olvashatjuk: „A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt babérkoszorúval egybe­fogott világoskék mezőben álló, ívelt olda­lú, piros-fehér-zöld színű pajzs. A búza- koszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fogja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre.” Amikor e témáról szót ejtünk, az olva­sónak nyilván az egyes államok címerei jutnak az eszébe. Sietünk leírni, hogy nem csupán erről van szó. A szerző sokoldalúan bizonyítja, hogy volt címerük az egyes vár­megyéknek, a városoknak, községeknek, sőt a céheknek és nemesi családoknak is. A képeken magyarázó szövegek kíséreté­ben ismerkedhetünk többek között a bu­dapesti, szolnoki, kecskeméti stb. címerrel. Külön értéke a kötetnek, hogy a kíváncsi olvasó megismerkedik a címerek felépíté­sével, szerkezetével. Megtudja, hogy a cí­mer színes jelvénynek számít, amit mér­tani és stilizált formáik jellemeznek, s ezeknek a fő hordozója a pajzs. S azt is. hogy a családok címerei 'mindenkor örök­lődtek. Különösen izgalmas fejezete a könyvnek, amelyben az író a címerek ere­detét taglalja, amely bizony szerinte is meglehetősen' homályba vész. V. M. ts Érv réffl stájer címer. Él Kecskemét réjfi címere. A A hírős város mai címere. Él Budapest címere IRODALMI HŐSÖK MA Életeszmények legújabb prózánkban „Míg írtam, jó vollt. Hőseim közé, / mert bennük Iátok, vakon is eltalálnék. / Róluk, magamról ezt-azt megtanul­tam, / csak azt nem tudom, miről szól e játék” — vall bensőségesen irodalmi hős és megteremtőjének különös vi­szonyáról Spiró György a Kő- szegők című (Jurisics Miklós és kora történelmi gyötrel­meit megelevenítő) drámájá­nak Prológusában. Pontos és izgalmas ez a né­hány sor. . Kifejezi, hogy a hős, a kigondolt (bár így vagy úgy mindig az életből elle­sett) alak valamiképpen az író szócsöve, ám gyakran szinte önállósodik, meglepi létrehozóját cselekedeteinek váratlan fordulataival, s majdhogynem eltávolítja őt eredeti szándékaitól. A mű ilyenkor legyűri alkotóját. Al­kat kérdése, hogy ki mennyire engedi maga fölé nőni saját hőseit, figuráit. Remeklés, fércmű egyaránt születhetik az alapgondolat következetes, egyenes vonalú kifejtéséből, s hasonlóképpen: az alkotó munka során bekövetkezett jelentékeny változások ered­ményeként is. Egy adott korra fölöttébb jellemzők irodalmi hősei, még akkor is, ha a szerepeltetett figurákat nem azonosíthatjuk közvetlenül az író eszményei­vel (előfordul például, hogy több hősben elosztva tárja föl saját nézeteit az író). Kortárs magyar prózánkban — általános kritikai tapaszta­lat szerint — csökkent a moz­dulná, változni-változtatni akaró hősök száma. Ezért ér­demel figyelmet — például — Kertész Ákos Családi ház manzárddal című regényének hőse, Burián Károly főmű- vezótő. Negyvenes évei Végét tapossa, állandó cselekvésvágy űzi. Forradalmár típus, aki­ben a régi nevelés pozitív eszményed kaptak új tartal­mat. Magához vesz egy ci­gánynak vélt fiatalembert, a munkatársát, s amikor ebből családi bonyodalmak végtelen sora, szerelmi három- sőt négyszög támad, azzal áltatja magát, hogy a 21. század em­bereként, egy eljövendő erköl- csiség jegyében él és cselek­szik. Kertész Ákos pompös sza­tírája korántsem pusztán gör­be tükröt tart elénk. Percig sem kétséges, hogy szereti tiszta szívű, jó szándékú hő­sét (mintha Makra mai vál­tozatát festené), csakihát dog­matikus és merev, az élet ele­ven mozgásaitól elszakadó gondolkodásmódot tulajdonít neki, s emiatt leckézteti meg. Hogyan él egy zsarnokölő — békeidőben? Erről, tehát na­gyon nagy kérdésről szól ez a regény, a filozofikus hajlandó­ság, a stílus szándékos csa­varni val, túlzásaival, kiélezé­seivel. Ugyanez a gondolat van Moldova György Napló című 'könyvének hátterében. Ma­napság, nosztalgiák idején, hatvanas éveink nagyra be­csült, bár sokat vitatott hősét, Che Guevarát idézi meg. Mégpedig oly módon, hogy a legendás partizánvezér bolí­viai naplójából merít, meg­őrizve a naplóformát. S eb­ből számos művészi-eszmei probléma származik. Moldova ddkumanitumkénití fogadtatja el anyagát, mely valamiféle furcsa leleplezéssé, mítosz- rombolássá, legendaoszlatássá válik az ő kezében. Kiderül: ez a Guevara hibázott a par- tizánharc, a forradalmi ideo­lógia, magatartás alapkérdé­seiben. Csakhogy az eredeti Guevara ennél jóval több, s mindenképpen: más volt. Ért­jük persze Moldavát: ő ezzel a könyvével az aprólékosabb, kevésbé látványos munka iránti készséget, hagy türel­met, szakértelmet követelő moi forradalmiság jelentősé­gére, társadalmi igényére hív­ja föl a figyelmet. Csakhogy ez a módszer: több, mint vi-. tatható. Vannak aztán más hősök is. Teles Elek, Vámos Miklós te­remtménye (az Emily néni szakálla című kisregényben) riadt, csetlő-botló, szerencsét­len figura, alki aztán egy rö­vid, bentlakásos angoltanfo­lyamon mint Arthúr Parker azonosul nyelvleckebeli szere­pével. Balázs József új novel­láinak állandó' hőse Hamala Henrik, a festő. Kallódó te­hetség (bár tehetségének fo­káról nem győződhetünk meg), mindenesetre: fölöttébb zava­rosan gondolkodik. Elvis Presley jnyomorúságos pusz­tulása őt a halál, az öngyil­kosság magasrendűségére döb­benti rá; örökösen a nagy mű létrehozásának igézetében él, de az csak nem akar megszü­letni, s helyette megrendelt giccsek, dobozdíszítmények kerülnek ki a keze alól. Hős továbbá Esterházy Péter Fu­harosok (nem tévedés, így!) című kisregényének egyes szám első személyben verete­sen, irodalmiasan • beszélő­visszaemlékező hőse (hősnő­je?), aki egy kissé Weöres Sándor Psychéjére emlékeztet. Hogy ezek közül melyik is korunk igazi hőse? Az olvasó ne felejtse egybevetni az iro­dalom hőseit, szereplőit, figu­ráit azokkal, akik a valósá­gos életben, a társadalom leg­különfélébb szféráiban mozog­nak, léteznek: hiszen művé­szi képmásuk is ilyen egybe­vetés eredményéképpen szü­letett meg az írók tollán, kép­zeletében. K. Zs. 0. 24. A Tolna megyei Rendőr-főkapitányság hóna­pokig önálló vizsgalatot folytatott a totó-visszaélés­sel gyanúsított személyek egy csoportjának ügyé­ben. A nyomozás — amelyet Jeles Miklós őrnagy vezetett — bebizonyította, hogy az őrizetükben tartott Molnár Tibor — alias „totókirály” — önálló tevékenységet folytatott, és csak esetenként vette fel a kapcsolatot olyan személyekkel, akik vagy anyagilag segítették, vagy kapcsolataik révén biz­tosították számára a tippeket. Az ügyben szereplő Mészöly József — aki sem­miféle rokoni kapcsolatban sincs Mészöly Kálmán szövetségi kapitánnyal —, a Csepel és a Ráckeve volt labdarúgója 1981-ben lépett kapcsolatba Mol­nár Tiborral. Ettől kezdve rendszeresen segítségé­re volt néhány csapat játékosainak megkeresésé­ben, aminek fejében fele-fele alapon totóztak együtt. Ugyanebben az esztendőben ismerkedett meg Vígh Sándor is Molnárral egy totózóban. Ezt kö­vetően együtt jártak a különböző csapatokhoz vég­eredményeket intézni. Zala István is Molnártól és a társaságában to- tózóktól kapott tippeket. Ezekről az eredmények­ről mindig tudta, hogy előre megbeszélték a csa­patokkal, így meg is játszotta azokat. Hasonlóképpen cselekedett Lipovszki György is. Szintén részt vett a játékosok megvételében, és hol Molnárral közösen, hol tőle függetlenül a to­tón kamatoztatta információit. Csötönyi Dániel már régen totózott, amikor megismerte Molnár Tibort. A tippekért ellenszol­gáltatásként telefonját és lakását átengedte Mol­nárnak az ügyek intézésére. Vajda László ismerte Molnárt is, Csötönyit is. Később ő lett Molnár fuvarozója; személygépko­csiján rendszeresen szállította különböző csapatok­hoz, hogy elintézhesse a mérkőzések végeredmé­nyét. Szolgálatai ellenében tippeket kapott. Czeiner Ferenc is régen totózott már, mikor 1982 tavaszán megismerkedett Molnárral. Vajdá­hoz hasonlóan elsősorban a vidéki utaknál sietett gépkocsijával Molnár segítségére — ennek fejében kapta a fix tippeket, melyeknek egy részét a „to­tókirállyal” közösen, másik részét önállóan ját­szotta meg. * A totócsalásban részt vett, Szekszárdon kihall­gatott, őrizetbe vett, illetve letartóztatásban levő személyek (Molnár Tibor kivételével): Neve Élet- Foglalkozása Nyereményei Kora (zár alá vétel elrendelése) Mészöly József 28 tsz-alkalmazott 1 000 000 Ft Vígh Sándor 36 gazdasági munka- közösségi képviselő 500 000 Ft Lipovszki György 51 kőműves kisiparos 2 300 000 Ft Csötönyi Dániel 41 szerződéses üzlet­vezető 3 000 000 Ft Vajda László 40 tanintézeti asztalos 100 000 Ft Czeiner Ferenc 37 részlegvezető 45 000 Ft Törőcsik Béla 40 kőfaragó kisiparos 900 000 Ft A legtöbb totózót a fu;ball iránti rajongás vagy legalábbis érdeklődés vezeti el a szelvények kitöl­tendő rubrikáihoz. A csapatok, játékosok ismerete segíti is őket az esélylatolgatásnál — nyilván na­gyobb valószínűséggel ér el találatot az, aki isme­ri a csapat focistáinak szokásait, formáját, korábbi eredményeit. B. T. jászalsószentgyörgyi sírkőfaragó úgyszólván be volt oltva a foci ellen. Egyáltalán nem érde­kelte, kik és hogyan kergetik a labdát a pályákon, kizárólag az újságok tippjeire, később pedig né­hány holtbiztos információra hagyatkozott. Előfor- • dúlt ugyan, hogy kiment a megtippelt meccsre, de nagyon felidegesítette, ha a szeme látóra húzta ke­resztül a csapat a számítását. Hogy a totózás ha­marosan mégis szenvedélyévé vált, az a szerencse- játékokat jellemző pszichológiai hatás eredménye. B. T. játszott, sok szelvénnyel nagy pénzzel — és nyert. Először véletlenül vagy egy-két bennfentes tanácsát megfogadva, később tiszteletre méltó ösz- szegeket vesztett — és már a pénze után szaladt. Nem B. T. — az egyébként jól kereső kisiparos — ötlete volt. hogy némi készpénzzel fordítsa maga felé Fortunát, pusztán feltűnt neki is, hogy a klubok közötti egyezségből jó néhány totózónak csurran-csöppen vasárnaponként a Münnich Fe­renc utca körzetében. A hétvégi budapesti kirán­dulások nemcsak kikapcsolódást és egy kis izgal­mat, hanem figyelemre méltó jövedelemkiegészítést is hoztak annak a fiatalembernek, aki korábban egész életében kemény fizikai munkával keresett pénzt. A budapesti totózóban könnyen születtek az ismeretségek. Tippért tipp járt, új hírért ugyano­lyan értékben másik információ, a „támadók” egy­más nélkül nemigen értek messzire. B. T. soha nem szolgálhatott világot rengető újdonsággal — nem is nyert sokáig húsz-harmincezer forintnál többet. Mivel megfogadta magának, hogy az üzleti pénzhez soha nem nyúl, csak a totónyereséget fekteti újabb szelvényekbe, és mivel első házassá­gának felbomlása erősen megviselte anyagilag is, kénytelen volt rendszeresen begyűjteni a ..fixeket”, B. T.-t még a gondolat is megrémítette: oda­menni idegen emberekhez, pénzt ajánlani szemé­lyesen egy-egy bundáért — túl nagy kockázatot jelentett volna neki. Visszahúzódó egyéniségétől távol állt az aktív szervezés, az üzletkötés, össze­sen két csapatot keresett fe] egész totózó pálya­futása során, kétszer próbált tárgyalni. 1978-ban többször is nyert 40—50 ezer forint körüli össze­get, vett rajta egy BMW-t, aztán leállt. 1979—80- ban szinte a totózók tájára sem ment. Mint kide­rült, családi okokból. (Folytatás a következő lapszámunkban )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents