Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

tó K£C IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: csökken a felhőzet és több órás nap­sütésre lehet számítani. Eső nem va­lószínű. A. délles szél napközben megélénkül. A délutáni órákra 21, 28 fokig melegszik fel a levegő. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 205. szám Árit! 1,40 Ft 1983. augusztus 31. szerda A Finn Szociáldemokrata Párt főtitkárának látogatása Q Dr. Mező Mihály. Kecskemét tanácselnöke a megyeszékhely ma­kettja előtt tájékoztatja a finn pártfőtitkárt — aki mellette áll — és kísérőit. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága vendé­geként a napokban hazánkba ér­kezett Erkki Ldiakaen, a Finn Szociáldemokrata Párt főtitkára, aki magyarországi programja (ke­retében Bács-Kiskunba látogatott. A finn testvérpánt főtitkárát teg­nap délelőtt Kecskeméten Ro­many Pál, a megyei pántbizottság első titkára fogadta és tájékoz­tatta megyénk társadalmi, gazda­sági és kulturális életéről. Ezt követően a városi tanács épüle­tében dr. Mező Mihály tanácsel­nök fogadta a finn vendéget és kíséretét, majd rövid városnézés után együttesen megtekintették a Közép-magyarországi Pincegaz­daság palackozóüzemét. A Finn Szociáldemokrata Pórt főtitkára Bács-Kiskun megyei programja befejezéseként délután Bugacra látogatott, ahol a Pásztormúzeu­mon kívül lovasbemutatót nézett meg. Elsődleges szempont a minőség Viharos értekezletet tartottak tegnap a megyei' tanács vb-ter- mébem, amelyen a megye szőlé­szeti-borászati szakemberei vet­tek részt. Arról volt szó, hogyan lehet és kell a bor -minőségiét ja­vítani, éhhez milyen lehetőségek és adottságok vannak, valamint a felvásárló vállalatok mennyit fi­zessenek szőlőiért, mustért, borért. Pfenning Gyula, a megyei tanács mezőgazda sági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese. vázolta a jelenlegi köriüiményeket: a bor- értékesítés nemzetközi helyzetét, a hazai készletekben felgyülem­lett, s a piaci igényeknek nem mindenben. megfelelő borok miatti gondokat, s iazt hangsúlyoz­ta, hogy csakis akkor léphetünk előre, ha a minőségen javítunk. Dr. Papp Géza csoportvezető rész­letesen ismertette azokat az irányelveket és dönrtéséket, ame­lyeket az ágazatot irányító mi­nisztérium hozott. Ezek között legfontosabb, hogy a borvidéklekeni és a bó bottermő helyeken a termelő és forgalma­zó szervek, valamint a kisterme­lők képviselőiből alakított szakbi­zottságon véleményének figye­lembe vételével a községek szak- igazgatási szervei .meghatározzák egy-egy szőlőfajta szüretelésének kezdési időpontját. Ez a rendel­kezés az idén csak a nagyüze­mekre vonatkozik, de jövőre már a kistermelőikre, háztáji gazdasá­gokra is érvényes lesz. Az intéz­kedés hátterében az áll, hogy az elmúlt esztendőkben, több helyen előfordult: nőm az optimális érés­ben), hanem a fajtára jellemző cu­korfok alatti minőségben kezdték a szüretet, mivel csak az volt a RENDELKEZÉSEK A SZÜRET ELŐTT fontos, mentríyi a termés, nem pe­dig a jó minőség. Az utóbbi elő­térbe helyezését szolgálja még az a rendelkezés is, hogy a 14 és efölötti imustfotoú szőlőt lehet csak fölhasználni borkészítésre, az ennél kevesebb mustfoikú sző­lőiből csak ipari bor készíthető. Ennek felhasználását is szabá­lyozták: ebből sűrített must, bor­párlat, fűszerezett bor és -borecet gyártható. Az említett két bejelentést több megjegyzés kísérte, így Jónás Dá­niel, a császártöltést Kossuth és Nagy Béla, a jaikabszállási Nép­front Szövetkezet elnöke is szóvá tette, hogy bizottságokat szervez­ni hovatovább nevetséges, hiszen egy-egy területen, ezután- is azok döntik el a szüret kezdését, akik korábban ezt meghatározták. Sóik­kal fontosabb, hogy érdeke -legyen mindenkinek ’ a minőségjavítás, ami a jövedelmezőségben jelent­kezik. Ez pedig attól függ, milye­nek lesznek az átvételi árak, meg­fizetik-e a felvásárlók a maga­sabb cukorfokú szőlőt. Az árakban az idén a MÉM még irányelvet sem ad ki. amivel azt akarják elérni, hogy a piaci mechanizmusi ljobban érvényesül- jön^ valóság legyen, a már koráb­ban elviekben meglevő szabad ár. Borsodi Miklós, a Közép-magyar­országi Pincegazdaság vezérigaz­gatója ezzel kapcsolatban megje­gyezte, hogy a szerződéseiket minden vonatkozásban betartják, .maradéktalanuil1 teljesítik a hosz- szú távra vállaltakat. A felvásár­lási árakban átlagosan tíz száza­lék körüli csökkentést terveznék, (Folytatás a 2. oldalon.) A CÍMZETTEK: CRAXI, THATCHER ÉS MITTERRAND Megegyezést szolgáló üzenetek Jurij Andropovtól Az olatsz fővárosban hétfőn ismertették Jurij Andropov levelét, amelyet a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke küldött Bettino Gnaxi miniszter­elnöknek. Az üzenet a genfi tárgyalások újrakezdésére utal­va megállapítjai, hogy a soron következő forduló eredményétől nagyon sok függ. Amennyiben, az Egyesült Áilliamioik nem építő jellegű álláspontja kö­vetkeztében ezúttal sem sikerült fordulatot elérni a kölcsönösen elfogadható megegyezés irányában és Nyugat-Európában, beleértve Olaszországot is, megkezdik az amerikai rakéták rendszerbe éűilítá- sát, a tárgyalások elvesztik jelentőségüket — szö­gezi le a szőrijét államfő. A továbbiakban rámu­tat: a Szovjetunió és szövetségesei kénytelenek lesz­nek. -megfelelő ellenintézkedéseket tenni az Egye­sült Állam-aknák ama a kísérletére, hogy az erő- egyensúlyit a maga javára változtassa meg. A Szovjetunió újabb lépést tett a -megegyezés érdekében: kész felszámolni azokat a közép-ható­távolságú rakétáit, amelyek az európai országrész­ben találhatók és amelyekre a korlátozás vonatko­zik. Ide tartozna az SS—20 fegyverék jelentős ré­sze, az amély meghaladja az Angliában éls iFranicia- országban lévő rakéták számát — tudatta- üzeneté­ben a szovjet vezető. Az olasz imánisztierelnökihöz intézett levél annak a véleménynek ad hangot, hogy Bettino Craxi ér­tékeli a szovjet lépés jelentőségét. Olaszország, amely ebben a. kérdésben a legközvetlenebb mó­don érdekelt, hozzájárulhat e rendkívül fontos ügy sikeréhez — fejeződik be Jurij Andropov-nak, az olasz (kormány,elnökhöz intézett üzenete. Mint. -Londoniban kedden ismeretessé vádit, Mar­garet Thatcher brit miniszterelnök is személyes -le­velet kapott Jurij Andropov szovjet államfőtől, az SZKP KB főtitkárától. Lapértesülések szerint a szovjet vezető e levél­ben megismételte azt az ajánlatát, amely a Prav­dának adott .nyilatkozatában elhangzott: a Szovjet­unió -kész a brit és francia euroh-adászati nukleáris célbajuttató eszközök szintjére csökkenteni a mai­ga eszközeit,, ha a NATO eltekint az-új amerikai rakétáik Nyugat-Európába telepítésiétől. Kész továb­bá arra, hogy a szóban forgó eszközöket ne csak visszavonja, ihamieim -megsemmisítse. A The Times két mondatot idézett Jurij Andropov leveléből: „Mi készen állunk, hogy vállaljuk a imagu-nik ré­szét, miért, n-gm -teszi ön is ugyanezt?” — „Készen állunk arra, hogy saját rakétáink számát nagy­mértékben csökkentsük, s én remélem, hogy ellen­szolgáltatásként -más országok ugyancsak csökken­tik a magjukét.” Egyelőre nem ismeretes, hogy a brit miniszter- elnök miként fog válaszolni. Források konzultációk­ra utalnak a szövetséges kormányokkal, elsősorban az NSZK-val és Franciaországgal. Párizsban- az Elysée-palata szóvivője kedden kö- zödite, hogy Jurij Ardropov levelet intézett Fran­cois Mitterrand elnökhöz. A levél tártaimét nem közölték. .1111(1 i 8 I II I | í I 1HI Szeremlén szeretik a szépet rxxxxxxiirixxxxjriTxxTixxixiix: (4. oldal) Éppen ezért már az általános iskolásoknak szőt­tesszövő szakkört indítottak, ahol megismerkedhet, nek a népi mintákkal, a hagyományos alapanya­gokkal. A kender termesztését, kikészítését is meg­mutatnák nekik, de mutatóba sincs kendermag. A fiatalok közül sokan szórakozásból megtanulják, milyen volt a szives.galambos minta: aki pedig megszereti, munkát is talál a bajai Háziipari Szö­vetkezet bedolgozójaként. <9 Képünkön: Ezsi Lajosné szakkörvezető. Kis magyar címertan Egy elfelejtett pályázat 5. oldal 5. oldal Oktatási 1 központ Fülöpházán KGST-tanácskozás a környezetvédelem iskolai tanításáról A környezetvédelem is­kolai oktatásának tartal­mi és módszertani kérdé­seiről tanácskoztak a KGST-országok — bolgár, csehszlovák, lengyel, ma­gyar és szovjet szakértői. Pécsett. A kedden meg­nyitott háromnapos ülé­sen finn szakemberek is jelen vannak. Finnország ugyanis 1980 óta ebben a témában együttműködik a szocialista országokkal. A szakértők munkacso­portjuk 1990-ig szóló prog­ramjának megfelelően pé­csi tanácskozásukon két fő témával foglalkoznak. Az egyik téma: a társa­dalomtudományi és kör­nyezetvédelmi oktatás kapcsolata. Korábban csak a természettudományi tár­gyak oktatásának volt a része, holott — mint a gyakorlat bizonyítja — a környezetvédelem össze­függ a -közgazdaság- és jogtudománnyal, a szo­ciológiával, a filozófiával, az esztétikával, sőt a tör­ténelemmel és az iroda­lommal is. Hazánkban az egyetemek és a főiskolák már olktatják a környe­zetvédelmet a társadalom­tudományi szaktárgyak keretében is, sőt — kísér­leti jelleggel — több kö­zépiskolában is megkez­dődtek az ilyen jellegű előadások. A tanácskozás másik té­mája: a tanulók iskolán kívüli környezetvédelmi oktatása. Ennek kapcsán a magyar szakemberek be­számoltak arról, hogy a Bács-Kiskun megyei Fü­löpházán — a Kiskunsági Németi Park területén — természetvédelmi oktatási központ nyílt az idei ta­vaszon. Hasonló bázis mű­ködik Visegrádion és Zán- kán, s készül a Pest me­gyei Ócsán és a Szabolcs- Szatmár -megyei Tisza- vasváriban. (MTI) A mezőgazdasági szak­emberek hónapok óta panaszkodnak a meleg, csapadékban szegény időjárásra. Eddig mint­egy 100—110 milliméter csapadék hiányzik a nö­vények fejlődéséhez át­lagosan; de az Alföld egyes vidékein ez az ér­ték megközelíti a 200 millimétert. Szárazság gyötörte a növényeket az ország nagyobb ré­szén. A meteorológiai feljegyzések szerint a XX. században mindösz- sze négy olyan csapa­dékszegény esztendő volt, mint az idei„ A szántóföldi kultú­rák szinte követelték a természetes csapadék pótlását. Volt, ahol ele­get tettek ennek, má­sutt figyelmen kívül hagyták a kókadó növé­nyek jelzéseit. Az or­szágban összesen 320 ezer hektáron lehetne öntözni, de csak 167 ezer hektáron üdítette öntö­zővíz a szomjas növé­nyeket. Nem lehet el­marasztalni persze az öntözést halogató gaz­daságokat sem. A növé­nyek szomjazták az esőt, de a vezetők számolgat­tak, fontolgatták, érde­mes-e megnyitni a csa­pokat. Egy hektár öntö­zése ugyanis 4—8 ezer forint között változik, s ennyi jövedelmet ritkán ád a többlettermés. Az esetek nagy részében drá f/ább az öntözés, mint az öntözés révén elérhető gazdasági ha­szon. Mivel a hat és fél millió hektárnyi mező- gazdasági területnek csak néhány százaléka öntözhető) az aszály el­len az sem használna igazán, ha az ország minden talpalatnyi ön­tözhető földjén pótol­nák a hiányzó csapadé­kot. Már a szárazság első jelei másfajta megoldá­sok keresésére serken­tették a gazdaságok ve­zetőit. Céljukat — a ko­rábbi esztendőkhöz ha­sonló jövedelem Meg­tartását vagy szerény csökkenését — csaJc úgy érhetik el, ha mérséklik a költségeket, vagy nö­velik a bevételeket. Ezért láttak napvilágot megfelelő takarékossági intézkedések. A fegyel­mezett pénzgazdálkodás ugyanis számottevően ja­víthat az üzemek hely­zetén. Az anyagiak fe­gyelmezett felhasználá­sáról van szó, ami nem azonos a mindenáron va­ló takarékossággal. Ez­zel ugyanis többet le­hetne ártani, mint amekkora haszon re­mélhető. Sajnos, oktalan taka­rékoskodás is előfordul. Számos gazdaság pél­dául visszamondta mű­trágya-rendelését, s ez­által már most lemond a jövő évi nagyobb ter­mésről. A paraszti ta­pasztalat szerint pedig a szűk esztendőt bősé­gesebb időszak követi, s a mezőgazdaságban en­nek sikeréről egy évvel korábban kell gondos­kodni. A gazdaságok többsé­ge ötvözi az ésszerű költséggazdálkodást a bevételek növelésével. Ez utóbbira főként az ipari melléküzemek ter­melésének bővítésével nyílik lehetőség. Üj piacokat keresnek a ter­mékeknek, az üzemek­ben nyújtott• vagy két műszakban dolgoznak az emberek. Ismert és be­vált módja ez a jöve­delem gyarapításának. A mostaninál kedve­zőbb esztendőkben is élnek vele a gazdasá­gok, hiszen bevételeik egyharmada, nyeresé­gük negyven százaléka származik a kiegészítő tevékenységből. Az aszály kétségtele­nül károsította a mező- gazdaságot, rontott a gazdaságok helyzetén. Aggodalomra azonban ninnes oka sem az élel­miszereket vásárló la­kosságnak, sem a mező- gazdasági nagyüzemek­nek. Alapvető élelmi­szerekből elegendő van az országban. Hazánk történetében a második legnagyobb búzatermést takarítottuk be, és soha nem volt annyi serté­sünk, mint az idén. A >Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium számos intézkedé­se segíti a nehéz hely­zetbe került gazdaságo­kat. Nem maradtak ma­gukra a bajba jutottak, szervezéssel, pénzügyi támogatással enyhítik a gondjaikat. Valamennyi döntésnek az a célja, hogy mérsékeljék az aszálykárokat, lehetősé­get teremtsenek a fo­lyamatos termeléshez. Ezért á határozatok végrehajtásánál is nyu­godt, fegyelmezett lég­körnek kell uralkodnia. A tapasztalatok szerint is megfelelő a hangulat a gazdaságokban. Nem kapkodnak, nem sirán­koznak a károk fölött, ezekkel úgyis csak az idejüket vesztegetnék. Igyekeznek reálisan fel­mérni helyzetüket, s en­nek ismeretében olyan intézkedési terheket dolgoznak ki, amelyek megvalósítása révén veszteségeik minimális­ra csökkenthetők. Farkas József A nemzetiségi közművelődésről Szépirodalmi, néprajzi kiad­ványok, táncegyüttesek A nemzetiségi szövetségek becslése szerint je­lenleg mintegy 200—220 ezer német, 100—110 ezer szlovák, 80—100 ezer délszláv és 20—25 ezer román anyanyelvű állampolgár él hazánk­ban. Jelentős azoknak a nemzetiségi származású lakosoknak a száma, akik Jcövetkezetesen ma­gyarnak mondják ugyan magukat, de igénylik az anyanyelvű iskolázást és művelődési formá­kat.­Mint azt a Művelődési Minisztérium -nemzetiségi önálló osztályán elmondották: -nemzetiségi po-liti- ikáinik egyik sajátosságai, hogy a -hazáinkban éló ki­sebbségeik társadalmi, gazdasági, oktatási és kultú­ráiig lehetőségei nem függvényei a -becsült szám­adatoknak, hanem a valós -igényekhez, érdeklődés­hez, szükségletekhez igazodnak. A tor-bén,elem fo­lyamán a nemzetiségek társadalmunk szerves ré­szévé váltak. Többségük gazdiag népha,gyo.nányt őriz, s ehhez erősen ragaszkodik. A különböző nem­zetiségi közművelődési formák főként,a művelődési otthonok keretében valósulnak meg. Jelenleg több száz énekkar, éneklő csoport működik, a -német, a délszláv, szlovák és román zenekarok szárma meg­közelíti a százat, s a legutóbbi felmérések szerint csaknem 90 népi táncegyüttes dolgozik folyama­tosan. A hajósi, a hal tai és kiskőrösi csoport egy­értelműen -eredménynek számit. Mindjobban kibon­takozik az anyanyelvi: ’’ívelő klubm-ozgailóim, amely változatos eszközeivel s.-éles körű lehetőséget ad az a.nyamyelv ápolására. E klubok tevékenységének — számuk több mint 110 — különösen, a vegyes la­kosságú településeken, a városokban van ma-gy je­lentősége. Az anyanyelv megőrzésében fontos sze­repet játszanak az irodalmi színpadok. Tervezik, hogy a közeljövőben román és — a békéscsabai színház segítségével — szlovák bemutató színpadot is létrehoznak. A nemzetiségi néprajzi, történelmi, szellemi és . tárgyi értékek gyűjtését és őrzését négy bázismú- zeum szolgálja. A -múzeumren-cLszeren k/í.vül csak­nem negyven tájház alakult a nemzetiségiek tárgyi kultúráfi-ámiaik bemutatására. A hagyományok feltárását segítik a nemzetiségi szövetségek szervezete, néprajzi gyűj tő táborok és az e témában írt dolgozatok, melyeket tanulmánysoro­zatokban jelentetnek meg, s ezek iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A nemzetiség,! lakosság tájékoztatásáról egy-egy - hetilap -gondoskodik. Az any a nyelv megőrzését, fej­lődését szolgálandó, nemzetiségenként egy-egy iro­dalmi folyóirat létrehozását is tervezik: első lépés­ként a múlt év decemberében napvilágot látott a horvát-szeib Narodme Novime című lap „Nevem” című melléklete, amely később önálló lappá vál­hat. A nemzetiségi kisebbségeik könyvailátásábam az (Folytatás a 2. oldalon.) Megfontolt takarékosság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents