Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

1983. augusztus 30 • PETŐFI NÉPE U HOLSTEIN-FRÍZ BOCIK ÓVODÁJA Egy évtized alatt húszezernél több Holstein- fríz szarvasmarhát importáltunk tengeren túlról, s gazdaságaink igen jó eredményt ér­tek el tartásukban, a szaporulatban és a tej­termelésben. Ennek köszönhető, hogy a Holstein-fríz Szövetség első világkongresszu­sának hazánk adott otthont. A résztvevő szakemberek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nggygombosi Tangazdaságát tekin­tették meg ebből az alkalomból. Képünk a „boci-óvodában” készült. Mindenki barát volt Debrecenben Még friss az élmény, a Bács- Kiskun megyét képviselő fiata­lok egymás szavába vágva me­sélik, mi tetszetté háromnapos programból a legjobban. A leg­első napon a fogadtatás. A ren­dezők, Hajdú-Bihar megye KISZ-esei a megyehatáron fo­gadták a delegációkat, az „egy­ségcsomagok” minden szükséges tudnivalót, igazolványt, jegyet tartalmaztak. Az idegenvezető — rövid idő alatt levetkőzve ide- genségét —, egy volt a megyénk- betiekkel, akár sportversenyről, akár mókás játékokról volt szó. — A rendezvényék nyolcezer embert mozgattak meg, ebből kétezer volit a küldött — meséli Kiss Antal, a VSZM félegyházi gyárának dolgozója. — Minden­ki választhatott, melyik program érdekli, mert egyszerre párhuza­mosan több is folyt. Én például a gyárlátogatás keretében a Hun­gária Műanyagfeldolgozó Válla­latnál voltam, a fórumunk pedig a Magyar Gördüllőcsapágy Mű­vekben ült össze. A színihelyek változók, a té­ma azonban szinte mindenütt azonos, hiszen a fiatalokat — bárhol lis dolgoznak — hasonló kérdések izgatják. Például az, hogy mi legyen a KISZ: tömeg­szervezet, ahova bárki beléphet, feltétel nélkül, vagy élcsapat, akár kisebb létszámmal is. A gazdasági munkaközösségek, a brigádmozgalom magúj ulása, a lakáshelyzet és a bérezés is kö­zös téma. Hallottak érdekes dol­gokat. Például az építőiparban az új bérezési rendszerről. — Elmondták — hallom Szán­tamé Gregor Évától, a DUTÉP képviselőjétől, —, hogy most 21 vállalatnál próbálják ki a ha­táridő teljesítéséhez költött bé­rezést. Az első félév tapasztalatai kedvezőek, várhatóan máshol is bevezetik. A beszélgetések, viták felada­ta elsősorban a tájékoztatás, a gandolatébresztés volt. Ez sike­rült, hiszen a buszon és a szál­lásokon még tovább vitatkoztak, beszélgettek a fiatalok; meFyik megyében mii a helyzet, az ot­taniak hogyan látják életüket? Közben megismerkedtek egymás­sal, ia második nap már volt a Kiskunfélegyházáról érkező Vízi Sándornak nyíregyházi barátja is. — Tizennyolc éve vagyok KISZ-tag — meséli a „mókames- ter” ezúttal komolyan —, de ilyen csoporttal még nem vol­tam! Az első pillanattól kezdve mintha régi barátok találkoztak volna, nem volt félrehúzódó, ün­neprontó, notórius elkéső. Pedig a megye különböző csücskeiből jött össze a delegációnk. Tűző napon, hőségben, izzasz­tó sportversenyen, nagygyűlésen, hajnalig tartó vetélkedőn, játé­kon keresztül állták a sarat a megyeiek. Megnyerték a lövész­verseny fődiját, a hatalmas hi­degtálat, amit aztán a kézilabda- pálya mellett gyorsan meg is ettek, két buzdítás között. „Dirr bele, durr bele ..harsogott a Bács megyeiek csatakiáltása, amitől torkok rekedtek, szívók melegedtek. — Óriási volt a békenagygyű­lés — jut erről eszébe Gáspár Andrásnak, a Helvéciái Állami Gazdaság küldöttének. Rend és fegyelem volt, bár a tömeg han­gulata magasra csapott. Mi tetszett még? „Amit a Haj­dú-Bihar megyeiek produkálták! A szervezés magasiskolája volt, köszönet érte!” — mondja egyi­kük. „A békenagygyűlés izzó hangulata” — így egy másik vé­lemény. Közös nevezőre ott jut­nak, ahol a résztvevők kerülnek szóba: „három napig mindenki barát volt” — és ez az igazi él­mény. A KISZ Központi Bizottsága a jövőben minden évben rendez hasonló találkozót, hogy alkal­mat 'teremtsen a fiatalok számá­ra az ismerkedéshez, a tapaszta­latcseréhez. A nagysikerű deb­receni rendezvény vasárnap ért véget. Fejszés Edit • Van, aki a közlekedésnek nem éppen a legké­nyelmesebb formáját választja. Ez a szabadkozó hölgy például ezzel az Old Timer modellel érke­zett, a rendszám tanúsága szerint Angliából. Istriai képeslapok ö Középkori hangulatot árasztó kapualjakba ku­kucskálhattunk be Rijekában. terült el a tenger. Az öböl túloldalán már alkony! sötétben rejtőztek a kopár szikláik. Egykor óriási szállfiaiendök tarkították ezeket az Adria-parti lejtő­ket Az itt kivágott fákból építették a velencei gá­lyákat. A kíméletlen pusztítás következménye a táj kietlensége... Mint a tengerparton szinte mindenhová:, Rabacba is a hegyek közüli érkeztünk. A jugoszláv idegenfor­galom fejlődésére jellemző, hogy az egy évtizede ■még Csipkerózsika-álmáit alvó halálszfaluból pezsgő életű iüdü ló városkát varázsoltak. Kivilágított tenisz­pályákra, impozáns szállodasorra láttunk rá a domb­oldalról. Hosszas kacskaringózás után a Mediterrán szálloda előtt utolsót szusszant aznap a légfék. Megérkeztünk... Czauner Péter (Folytatjuk) I. Sokan indultak az előző hónapokban, hetek­ben a jugoszláv tengerpartra valamelyik utazási iroda szervezte csoporttal. Mások lakókocsival, sá­torral, hátizsákkal felszerelve vágtak neki a több­száz kilométeres túrának. Az olasz határtól, a Trieszti-öböltől Albániáig, a Bojana folyó torkolatáig húzódó kétezer kilomé­ternél is hosszabb jugoszláv Adria-parton sokan el­férnek. Ki-ki pénztárcája szerint méltán bizakod­hat: jól fogja ott érezni magát. Az öblökben eldu­gott, gyakran évezredes múltú kisvárosok megany- nyi élménnyel szolgálhatnak. Jómagam egy kecs­keméti IBUSZ-csoporttal jutottam el idén nyáron az Isztriai-félszigetre, Rabacba. AZ UTAZÁS Hajnalban még hideg -volt A magyar irodailotm egyik legnagyobb utazójának, Krúdy ábrándos lel­kű Szind bádijárnak szavai jutottak eszembe, lamilkor háromnegyed ötkor kerestem a helyem a 'bordó autóbuszon. — Egy várost megismerni elég három nap, ugyan­ekkor ehhez három év is kevés... — A imélyértel- mű mondat igazán elmélkedve reméltem, hogy az én öt napom nem telik majd el hiába. A buszon leendő úti társaim próbálták az üléseiken a legkényelmesebb helyzetet „felvenni”. Az idegen- vezető közölte: a kora esti órákban számíthatunk arra, hogy úticélunkhoz, Rabacba, érünk ... A nap már készült a tengerbe 'bukni, amikor a Rijékát övező hegyekből a kikötővárosba ereskked - tünk alá. A patinás házak között fel-felviillamó víz már rőt fényben icsiiüloigott. Lomhán köröztek a strand felett a sirályok. Készültek a nekik dukáló lakomához: a fürdőzők álltai otthagyott szemét „át­vizsgálásához”. Szemlélődni csak a busz ablakából tudtunk, mert máris kaptattunk egy meredek domboldalra'. Utunlk immár a tenger közélében,, az esti sétához készülődő Opatiján, Lovranon át veze­tett tovább. A Rábáétól alig fél órára levő piamini fjord (ki- szöge 1 lésé*n tartottük utolsó pihenőnket. Mint min­den, vendéglőnek, az itt levőnek is van története. Egyszer Tito a Jugoszláviában vendégeskedő Nasszer elnökkel csodálta innen a panorámát. Állí­tólag aiz egyiptomi vendég felvetette: miért nem építenek ide vendéglőt ? Akár így történt, akár nem, a ikörteraszos étterem a legjobb helyet fogtálja el a szírien. Miközben mindenki igyekezett az egész napos utazás után hűs itallal frissíteni magát, lábunk alatt vagy száz méterre sós illatot árasztva nyugodtan • A gyümölcs- és zöldségárusok a késő esti órákig kínálták — meglehetősen borsos áron — portéká­jukat. SZAKSZERVEZET A TSZ-EKBEN Van létjogosultsága, tekintélye Csaknem egy évtizede már, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben megalakultak a szakszervezetek. Az új szak- szervezeti szervek 1974 óta poli­tikai rangot, tekintélyt vívtak ki magluknak, önállóan, kezdemé­ny ezően, egyre inkább működési területük sajátosságaihoz alkal­mazkodva képviselik és védik az alkalmazotti érdékeket, nevelik és mozgósítják tagságukat a kö­zös feladatok megoldására. Szerves részként Nagy politikai, erkölcsi tőkét jelent, hogy munkájúkkal váltak a szövetkezeti mozgalom szerves, vonzerőt jelenítő részévé. Tevékenységükben — éves munkaprogramjaik szerint — központi helyet kap a termelés segítése, hiszen az alkalmazottaik alapvető érdekei is a minél haté­konyabb, jövedelmezőbb gazdáll- ikodást követelik meg. Bekapcso­lódnak az éves és középtávú tervek kialakításába, részt vállal­nak végrehajtásukban. E célt jól szolgálja többek között: a> külön­féle verseny- és termelési moz­galmak együttes szervezése a szövetkezeti versenybizottságok­kal, a társadalmi munka, a beta­karítás -kampánymunkáira moz­gósítás, a hatékonyság, az anyag- és energiatakarékosság, az érde­keltség fokozása. Megkülönböztetetten foglal­koznak a szakszervezeti tagság szociális ügyeivel. Nagyjából 30 és 100 ezer forint közötti összeg­ből rendszeres és alkalmi segély­ben részesítik a rászorulókat, be­teg dolgozóikat. A nagycsaládoso­kat 300—500 forintos tanszerse­géllyel, Télapó- és karácsonyi ajándékcsomaggal támogatják. Népszerűek a lakásépítést előse­gítő kölcsönök. Kedvezményes te­lekvásárlást, építőanyagot, szállí­tójármű vet és munkagépet biz­tosítanak. Általában javult az üdültetési lehetőség. Több helyen feszültségforrást jelentett azon­ban, hogy a kettős tagok egy ré­sze a szövetkezettől és a szak­szervezettől egyidőben részesült kedvezményiben, ugyanakkor né­melyeknek jogos igényét sem tudták kielégíteni. Ennek meg­szüntetésére helyi kezdeményezés született a munkahelyi és szak- szervezeti lehetőségek összehan­golt felhasználására a szakszerve­zet égisze alatt. Sokszínű, változatos a sport- és kulturális tevékenységbe kap­csolódásuk. Ez versenyek, rendez­vények szervezésétől, a múzeum- és színházlátogatáson át, szakosz­tályok működéséig terjed. Ter­mészetesen mindenhol nagy gon­dot fordítanak a szakszervezet bélső életének lmunkat érv szerin­ti szervezésére. A szakszervezeti bizottságok általában 2—3 havon­ta, a főbizalmiak, bizalmiak éven­te 2—4 alkailomimall, a szakszer­vezeti csoportok másfél—kétha­vonta és szükség szerint tanács­koznak. Taggyülést évente hívnak össze. Helyes gyakorlat, hogy szb-ülésekre a főbizalmiakat, he­lyenként a bizalmiakat is meg­hívják. Sajátos feltételek Az általában kedvező tapaszta­latok gondot is jelentenék. Külö­nösen ott, ahol nem tudtak meg­felelően alkalmazkodni a sajátos működési feltételekhez. Híz töb­bek között indokolatlan párhuza­mosságot is okoz a szakszervezet és a szövetkezeti bizottságok mű­ködésében . Nem ismerik fél a szakszervezet érdekképviseleti, érdekvédelmi funkciójából faka­dó feladatokat. Van, ahol a belső szervezeti feladatok öncélúvá, formálissá válnak, s a tevékeny­ség csupán a bélyegeladásra kor­látozódik. A termelőszövetkezeti szakszer­vezeti mozgalom .megerősödéséhez meghatározóan járultak hozzá az irányító járási és nagyközségi pártbizottságok, a termelőhelyi pártszervek, ailiapszervezetek. A határozat megjelenésekor aktiv felvilágosító, meggyőző és opera­tív szervező munkáivá! segítették a MEDOSZ-t, és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági - politikai vezetését a szákszerveze­ti szervek létrehozásában. A ké­sőbbiekben a pártirányítás elvi- politikai. ijellege vált meghatáro­zóvá. A pá-rtalapszervezetek szük­ség szerint, de legalább az éves beszámoló taggyűlésen, a szövet­kezeti pártszervek -pedig egy-két évente, megtárgyalják a tapaszta­latokat és tennivalókat. A testü­letek a munkát összességében rendben, levőinek, folyamatosan fejlődőnek ítélték. A hangsúlyt töhbnylre a minőségi fejlesztésre helyezték. A párttestületek állásfoglalásai e területen is mindenekelőtt a szakszervezetben dolgozó kom­munisták névén valósulnák meg A pártmegbízatással tevékenyke­dő párttagok többségének mun­káját a kezdeményezés jellemzi. Képviselik a párt -politikáját, je­lentős szerepet vállalnak a meg­felelő helyi politikai légkör ala­kításában. a különféle intézkedé­sek -megértetésében, elfogadtatá­sában. Nehezíti a munkáit, amikor a szakszervezet elmulasztja fel­készíteni és elküldeni képviselő­jét a szakszervezeti fórumra, il­letve nem hívja meg a tisztségvi­selőket a szakszervezeti tagságot is érintő témák testületi vitáira-, elhanyagolják a pánt-megbízatás­sal a szakszervezetben dolgozó kommunisták felkészítését, beszá­moltatását. Jelenlét a munkában Az elmúlt esztendőkben az ille­tékes pántszervek az irányító- szervekkel karöltve nagy gondol fordítottak a szakszervezeti mun­ka megfelelő személyi feltételei­nek -megteremtésére. Ebből is adó­dik, hogy a főbizalmik és bizal- mik többsége felkészült a tiszt­ségéből adódó feladatok ellátá­sára. Ennek megfelelően fejlődik munkakapcsolatuk a középveze­tőkikel és a közvetlen termelést irányi tóikkal. Hasznosnak bizo­nyult felkészítésük a jog és ha­táskör gyakorlására. E szinteken azonban -már sajnos, sokan -nem ismerik megfelelően a feladatai­kat, így nem tudják érdemben ellátni a tennivalóikat. Elsősor­ban ilyenkor szenved csorbát a jó -partneri kapcsolat. A szakszervezeti és gazdasági vezetők között alapjában meg­nyugtató elvi és tartalmas .gya­korlati együttműködés folyik. Eh­hez az is hozzájárul, hogy a- szö­vetkezeti vezetők n-a-ponta a gaz­dasági feladatok elvégzésében és minden dolgozó közötti politikai munkában érzik a szakszervezet pótolhatatlan jelenlétét. Tehát nem csupán, az alkalmazottaik kö­rében. Legfőbb érdemként emlí­tik, hogy elősegítik a szövetkezeti demokratizmus fejlesztését, erő­sítik a vezetők demokratizmusát, a termelési feladatok megoldását. Együtt a pártszervekkel Az eddigi tapasztalatok alapján most az a fontos, hogy az irá­nyító pártszervek a szövetkezeti pártszervekkel együtt törekedje­nek a sajátos politikai tennivalók differenciáltabb megjelölésére. Ahol indokolt, küldjenek több felkészült párttagot szakszerve­zeti munkára, gondoskodjanak a pártmegbízaitások érdemi ellátá­sáról. Helyes, ha az illetékes párt­szervek saját hatáskörükben és a MEDOSZ ibevonásával továbbra is szorgalmazzák a szakszerveze­ti tisztségviselők, főként a bizal­miak és reszortosok politikai kép­zését, továbbképzését. Minden alapjuk .megrvam arra, hogy ahol szükséges, lépjenek fél a helyen­ként még ma is jelentkező olyan demoralizáló nézetekkel szemben, amelyek a termelőszövetkezetek­ben működő szakszervezeti szer­vek létjogosultságát kétségesnek és vitathatónak igyekeznek beál­lítani. Csaknem egy évtized ered­ményei — a gondok ellenére is — jövőbemutató-an tanúskodnak hasznosságukról, szükségességük­ről-. Dr. Arató András Ésszerűbbé válik az energiagazdálkodás Az Állami Fejlesztési Bank a jelenlegi ötéves tervidőszakban mintegy 7 imiilliánd forintot fordít az ésszerűbb energiafelhaszná­lást elősegítő beruházások álla­mi -támogatására. Ennék az ősz- szegnek -miintegy 80 százalékát pályázatok alapján már kihelyez­te a -bánik. Az ÁFB eddig több mint 900 -beruházás -megvalósítá­sához nyújtott állami támogatást, fedezve így a beruházási költsé­gek 55 százalékát. A fennmaradó részt a vállalatok hitelből, illetve saját forrásból finanszírozzák. A tervek szerint ,a beruházások be­fejezés-e utá-n összességében-éven­te miintegy félmillió iton-n-a olaj­jal egyenértékű energiahordozót takarítanak meg a gazdálkodók, és közel 330 ezer fonnia folyé­kony szénhidrogént helyettesíte­nek földgázzal vagy szénnel. A tervidőszak éllső felében 297 beruházás fejeződött be. Elsősor­ban a kisebb, .gyorsan, megvalósít­ható fejlesztéseket sikerült máris megvalósítani. Mindezek eredmé­nyeként a gazdálkodóegységeknél évente 50—60 ezer tonna olajnak megfelelő energiát takarítanak meg, és 'körülbelül ugyanennyi olaj felhasználása vált szükségte­lenné más energiád ordozó alkal­mazása révén. Eddig a legtöbb ilyen beruházást a mezőgazdaság­ban. fejezték be. Jó eredménye­ket értek el a nedves kukorica­tárolás feltételeinek megteremté­sében, számos gazdaságban, épí­tettek olyan silókat, amelyekben számítás nélkül tárolják a. ter­ményt, számottevően csökkentve ezzel az energiafelhasználást. A jelenleg állami támogatással folyamatban levő mintegy 600 be­ruházás közül a kohászati éssze­rűsítésiek — a Borsodi Ércelőké­szítő és az Ózdi Kohászati Üze­mek beruházásai — a legjelentő­sebbek. E fejlesztésekkel 1984— 85-öt követően évente 60 ezer tonna olajjal egyenértékű koksz takarítható meg. A tervidőszakban a vállalatok 31 olyan beruházáshoz láttak hoz­zá, amelyek célja a korábban ve­szendőbe imént hulladékhő hasz­nosítása. Jó ütemben haladnak az energiatakarékos gyártmányo­kat és gyártási feltételeket ki­alakító .munkák is. A Salgótarjá­ni Vasöntöde és Tűzhelygyár pél­dául széntüzelésű kályhák és tűz­helyek gyártását kezdte meg el­sősorban az olaj kályhák helyette­sítésére. A Hajdúsági Iparművek­ben szintén állami támogatással oly-an. forróvíz-tá-rolókat fejleszte­nék ki. amelyek áramfogyasztása a fokozott hőszigetelés következ­tében- a hagyo-m-ányosokénáil -ki­sebb. Két vállalatnál: energia taika'- rékos nyílászáró szerkezetek gyár­tásához nyújtott állami támoga­tást az Állami Fejlesztési Bank. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat soproni gyárában évenlte 50 ezer négyzetméter felületke­zelt faablak gyártását kezdik meg a jövő esztendőben. Az ablakokat hőszigetelő üvegezéssel- látják el. A székesfehérvári Alba -Regia Ál­lami Építőipari Vállalat műanyag bevonatú homlokzati nyílászáró szerkezetek .készítéséhez kapott állami támogatást, s a tervek sze­rint az idén már kétezer négyzet­méternek megfelelő ilyen termé­ket állítanak elő, szintén hőszige­telő üvegezéssé!. A Gazdasági Bizottság határo­zata alapján a múlt évben láttak hozzá a vállalatoknál, a költség­vetési intézményeknél az olaj­kályhák megszüntetéséhez, illetve cseréjéhez. 1982 végéig több mint 50 ezer darabolt cseréltek más tü­zelőberendezésre. Ez évben is mintegy 40—50 ezer olaj-kályha lecserélésével számolnak a szak­emberek. A százezer ölajkályha helyettesitésévei évi 70—80 ezer tonna tüzelőolajat takarít meg a népgazdaság. Az Állami Fejlesz­tési Bank az eddig -lecserélt olaj- kályhák mintegy tíz százalékához biztosított állalmi támogatást. összességében az energiaracio­nalizálási program megvalósítása jól halad. Ehhez hozzájárult az is. hogy az utóbbi években az árak emelkedése következtében a vál­lalatok érzékenyebbek lettek az energiaköltségek iránt. A gazda­sági kényszerűség fokozódása ar­ra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy mind -nagyobb gondot for­dítsanak az ésszerűbb energia­felhasználásra, a felesleges kiadá­sok megtakarítására. A feltételek megteremtésében a vállalati erő­feszítéseket jól kiegészítik a kü­lönböző állami támogatások — az ÁFB által folyósított támoga­tás, kedvezményes bankhitel, ka­matvisszatérítés, kedvezményes építési adó és beruházási illeték —, amelyek a leggazdaságosabb elgondolások megvalósítására ösz­tönzik a gazdálkodóikat. (MTI) Kohászati termékbemutató Kohászati termékeket gyártó és forgalmazó negyven vállalat több mint száz gyártmányújdonsága látható szeptember 2-ig a Industrek- lám Rákóczi úti bemutatótermében. A kiállítást az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Vas- és Acélipari Egye­sülés és az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat szervezte meg. A bemutató célja, hogy a felhasználók minél nagyobb köre ismerked­jen meg a vas- és fémkohászat kutató, gyártó és forgalmazó vállala­tainak új termékválasztékával. A kiállított anyagok, félkész- és kész­termékek a legutóbbi két esztendő fejlesztési eredményei. Valameny- nyit vagy tavaly óta gyártják vagy előállításukat az idén kezdték meg. Csupa olyan vas- és fémkohászati termékről van szó, amelyet korábban az iparvállalatoknak konvertibilis piacról kellett importál­niuk. (MTI) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents