Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

( IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Eleinte még többnyire borult idő lesz, és to­vábbra is várható ismétlődő eső, né­hol zivatar is. Később csökken a felhőzet és már csak néhány he­lyen valószínű záporeső. Napközben időnként megélénkül a kele­ti szél. Hajnalban helyenként köd képződik. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 21, 29 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 201. szám Árai 1,40 Ft 1983. augusztus 26. péntek MUNKA KÖZBEN A Kiskunhalas és Vidéke Sütőipari Vállalat nagyságát te­kintve nem tartozik a legnagyobbak közé. Eredményei viszont az átlag fölé emelik. A nyereségesség növelésében messze az országos szint fölé emelkedett. Tizenegy üzemében csaknem háromszázan dolgoznak, s az idei év első felében a nyereség meghaladta az ötmillió forintot. Ä lakosság jobb, gyorsabb ki­szolgálása érdekében a vállalat ellátási területén tíz szaküzle­tet nyitottak. Itt dolgozik idős Nagy Zoltán ősi szakmáját még édesapjá­tól tanulta. Több mint negyven éve süti a kenyeret. Évtize­dekig a szanki kis sütődét vezette, most a halasi központi üzem dagasztócsoportjának vezetője. Műszakonként hatvan mázsa kenyeret sütnek. Mindig büszke volt, hogy keze alól csak jóízű, ropogós, friss kenyér került a boltokba. Jó munká­ját ötször kiváló jelvénnyel, egyszer pedig miniszteri kitünte­téssel ismerték el. (Pásztor Zoltán fevétele) TAPASZTALATCSERE IZSÁKON Az alma növényvédelméről Az alma növényvédelméről rendeztek tapasztalatcserét az izsáki Sárfehér Termelőszövet­kezetiben hat megye nagyüzemi szakembereinek részvételével. Az eseményen jelen voltak a világ leg j el en,tős e b b, ke mikáli á>k at gyártó — amerikai és európai — cégeinek képviselői. Balogh Béla, a megyei növényvédelmi és agro­kémiai állomás igazgatója, meg­nyitójában arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a megyében ötezer hektár almaültetvény van, s ezzel Báes-Kiskun az országos második helyen szerepel a ter­mesztésben A tapasztalatcsere színhelyéül nem véletlenül választották az izsáki termelőszövetkezetet. Eb­ben a gazdaságban csaknem há­romszáz hektár almáskert van, amelyből huszonöt az új telepí­tés, ahol alapos kísérleteket vé­geztek az új növényvédő szerek hatásának tanulmányozására. A házigazda termelőszövetkezet el­nöke, Szemők József, a gazdálko­dás eddigi eredményeit ismertet­te. Elmondta, hogy az almaültet­vényen is kárt okozott az idei aszály, pedig az egész területen alkalmazták a csepegtető öntö­zést. Vályi István, a MÉM főosztály- vezető-íhelyettese arról szólt, hogy almatermesztésünkben jelenleg nem a növényvédelem jelenti az első számú gondot, de a minőség megóvása rendkívül fontos. Utalt arra, hogy az elmúlt év értéke­sítési problémáinak, következmé­nyeként sok helyen az idősebb, általában korszerűtlen ültetvé­nyek gyors selejtezése került na­pirendre. Ez a folyamat még nem állt meg, de a tudománynak és a fejlesztésnek ilyen körülmények között is előre kell tekinteni. A recessziós időszakban is szükség van az új, biológiailag hatéko­nyabb, gazdaságosabban fel­használható növényvédő szerek bevezetésére, ezzel a termelés színvonalának emelésére. Ameny- nyiben ezt elhanyagoljuk, a kö­vetkező években lépéshátrányba kerülünk és nem tudjuk kielégí­teni a tényleges piaci igényeket. A termelőszövetkezet növényvé­delmi szakirányítója, Édes Imre ismertette saját üzemi tapaszta­lataikat. Hangsúlyozta, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) A kalocsai városi pártbizottság ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Kalocsa városi Bizottsága. A ta­nácskozáson részt vett Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. A testület megvitatta a mező- gazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló határozatok vég­rehajtásáról készült jelentésit, és a sajáterős lakásépítéssel, annak támogatásával kapcsolatos felada­tokkal foglalkozó tájékoztatót. Ezután a pártbizottság szemé­lyi kérdésekben döntött. Szvorény Jánost, a városi pántbizottság el­ső titkárát — miután korábban megválasztották a megyei népi el­lenőrzési bizottság elnökének — érdemei elismerése mellett fel­mentetté első titkári tisztéből. Ezt követően a pártbizottság megbíz­ta Juhátsz Lászlónét — pártbi­zottsági titkári funkcióinak meg­hagyása mellett — iaz első titkári teendők ellátásával. Romány Pál, az MSZMP megyei bizottsága nevében elismerését és köszönetét fejezte ki Szvorény Jánosnak, az ifjúságii mozgalom­ban és párttisztségekben végzett több, minit negyedszázados, ered­ményes munkájáért. VASÁRNAP SZEKSZARDON Országos tanévnyitó Az alsó- és középfokú nevelési­oktatási intézmények nap­pali tagozatán — a tantes­tület döntésétől függően — augusztus 27-én, 28-án vagy 23- én nyitják meg az 1983—34-es tanévet, ás mindenütt augusztus 29-én, hétfőn kezdődik a tanítás. Az országos tanévnyitó ünnep­séget augusztus 28-án, vasárnap Szekszárdon a Béli-Balogh Ádátm utcai új általános iskolában ren­dezik. A pedagógusok e napokban alakítják ki az új órarendet, ne­velőtestületi értekezleteken vi­tatják meg a következő tanév feladatait. A munkarend szerint a téli szünet december 22-től ja­nuár 2-ig tart. Az első félév ja­nuár 29-én fejeződik be, a félévi osztályzatokat 1934. február 3-án tudják meg a tanulók. A tavaszi szünet április 2. és 6. között lesz. A középiskolák negyedikes, vala­mint az egészségügyi szakközép- iskolák harmadik osztályos ta­nulói — a végzősök — számára május 11-én, a nemzetiségi gim­náziumokban május 10-én, a szakmunkásképzők utolsóéves növendékeinek pedig május 25- én tartják az utolsó tanítási na­pot. Az érettségi vizsgák a nemzeti­ségi gimnáziumokban május 11- én, a gimnáziumok és szakközép- iskolák nappali tagozatán május 14- én kezdődnek. Az esti és le­velező tagozatokon május 28-a az érettségi vizsga kezdőnapja. Május 21-től tartják a közös írás­beli érettségi, felvételi vizsgákat. Az utolsó tanítási nap az alsóto­ké nevelési-oktatási intézmények­ben, a középiskolák 1—3. osztá­lyaiban, a gép- ás gyorsíró isko­lákban és az egészségügyi szak­iskolák 1—3. osztályaiban június 15- e, a szakmunkásképzőkben — utolsó évfolyamot kivéve — pe­dig június 8-a. (MTI) 9 Indulás előtt a BácsKis- kun megyei fiatalok egy cso­portja. TALÁLKOZÓ DEBRECENBEN Rendezvénysorozat ifjúmunkásoknak Ma kezdődik meg Debrecenben a munkásfiatalok országos talál­kozójának háromnapos rendez­vénysorozata. Ez az első alka­lom, amikor kifejezetten gyáraik, szövetkezetek KISZ-eseit várják és látják vendégül a Hajdú-Bi­ti ar megyei fiatalok. „Hagyományteremtő kezde­ményezés” — írja a programfüzet bevezetője, és remélik: „fi61 szol­gálja majd azt a törekvést, hogy a népgazdaság különböző ága­zataiban dolgozó fiatalok a prog­ramok során együttcselekedve megismerjék egymás élétét, mun­káját, s hogy a tanácskozások, ta­lálkozók és viták során szerzett tapasztalatok az otthoni, min­dennapi munkát segítik majd”. A programok sok látnivalót, mozgalmas napokat ígérnek. Pénteken csoportokba szerve­ződve 33 üzem, termelőszövetke­zet fiataljait keresik feji a dele­gációk, ismerkednek meg a ter­meléssel, az ott dolgozók min­dennapjaival, Ezen a napon nyí­lik meg az „ötlet ’83”, az inno­vációs kiállítás, este pedig fürdő- báil lesz a nagyerdei gyógyfürdő­ben. A második nap a munkáé: a délelőtti szekcióülések, ágaza­ti fórumok napirendjén a pálya­kezdők helyzete, az ifjúsági ter­melési mozgalmak tapasztalatai, a KISZ és a szakszervezetek együttműködésének kérdései sze­retjeinek. Este a „sztárcslnálók” című roekoperát láthatják az ér­deklődők. Az utolsó napra egy hortobágyi kirándulást szántak a szervezők. A Bács-Kiskun .megyei delegá­ció 84 résztvevője tegnap indult útnak a találkozóra. Valamennyi város és járás képviselteti ma­gát, olyan fiatalokkal, akik mun­kájukkal kiérdemelték e juta­lomutazást. Kiskunfélegyházá­ról a VSZM-bol érkezett több fia­tal. „Valamennyien a fröccsöntő­üzem Martos Flóra alapszerveze- tének tagjai” — magyarázta Vízi Sándor alapszervezeti titkár. Főleg a gyárlátogatásokat vár­ják, no meg a sportprogramot, hi­szen indulni készülnek az asz­talitenisz, a női foci és a kispus- kalövés versenyeiben is. A jakabszállási Vincze József, a Népfront Szakszövetkezet kül­dötte is reméli, hogy sok érdekes új dolgot láthat a három nap alatt. A kecskeméti BRG-t kép­viseli Budai Aliz, akinek mun­kája a sztereofejek forrasztása, ö is — mint a többiek — vidá­man, várakozással indult útnak, remélve, hogy jő barátokkal ta­lálkozhat Debrecenben F. E. Pénzügyi intézkedések az aszálykárok enyhítésére Az ország egyes területein az aszály a mezőgaz­dasági nagyüzemek egy részében a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát is megrendítette. A folyama­tos üzemvitel és a jövő évi termelésmegalapozás ér­dekében a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — az Országos Terv­hivatallal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — .több pénzügyi intézkedést tett. Ezek közül a fon­tosabbak: — a megyei tanácsok pénzügyi osztályait felhatalmazták, hogy a gazdaságok kérelmei alap­ján .mérsékeljéik, illetve engedjék el azoknak a ga­bonatermő területeknek a földadóját, amelyek aszálykárt szenvedtek. Az aszálykárok mértékét — az eljárás gyorsítása végett — kárbecslő bizottság helyett a megyei tanácsok mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályai is igazolhatják. A megyei ta­nácsok illetékes szervei dönthetnek arról is, hogy az egyes üzemekben a .kalászos gabonán és a kuko­ricán kívül más, 25 százaléknál nagyobb mértékben károsodott kapás növények területére is kiterjesz­tik-e az adókedvezmény lehetőségét. Nyereségcsökkenésük pótlására a nagyüzemek az év végén a tavalyi adózott nyereségük mértékéig felhasználhatják a tartalékalapjukat, és a jövő évi nyereségükből nem kell teljesíteniük a tartalék­alap-visszapótlási kötelezettségüket. Az aszálykárok miatti árbevétel-kiesések pótlására felvett rövidle­járatú hitel kamatát szántén a .tartalékalap terhé­re számolhatják el azok az üzemek, amelyekben a kalászos gabona, a kukorica, vagy más kapásnö­vény a megelőző három év átlagához képest 25 szá­zaléknál nagyobb mértékben károsodott. A tartalék­alappal nem rendelkező szövetkezetek az aszály miatti hitelek kamataira a TOT és a TESZÖV-ök által meghatározott feltételekkel a kölcsönös támo­gatási alapból kérhetnek pénzügyi fedezetet. Az aszály következtében előállt takarmánykiesés miatt lehetőség nyílt a jövő esztendőben esedékes tehén- selejtezés részbeni előrehozatalára. Amennyiben a korábban felvett állami .támogatás fejében vállalt ötéves tartási kötelezettség az idén lejár, tehénlét­szám-csökkenés esetén a támogatás összegét nem kell visszafizetni. Ha a tartási kötelezettség 1983. után jár le, akkor a nagyüzemeknek két éven be­lül kell pótolniuk a tehénlétszámot. A kizárólag aszálykár miatt pénzügyi hiánnyal záró mezőgazdasági nagyüzemek veszteségének a rendezése a mérlegadatok alapján, veszteségrende­zési eljárás nélkül, a saját tartalékalapok és más alapmaradványok felhasználása után nagyobbrészt állami dotációból történik. Ilyen rendezésre azok­ban a gazdaságokban kerülhet sor, amelyekben a szántóföldi növénytermelés hozamértéke az előző három év átlagához képest húsz százaléknál nagyobb mértékben csökkent. (MTI) Követelmények Az MSZMP Központi Bizott­ságának július 6-án megtartott ülésén az egyik fontos téma volt az ipar helyzetéről és fel­adatairól szóló jelentés megvi­tatása. A KB-ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az ipar kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskedelemben, a nép­gazdaság külső és belső egyen­súlyának fenntartásában. Ta­pasztaltuk azt a nagyarányú fejlődést is, amely ezt az ága­zatot jellemezte és jellemzi ma is. S nem ismeretlenek az ipar előtt álló nagy feladatok sem, amelyek teljesítését számos külső és belső gond teszi még nehezebbé, megkövetelve, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalé­kait, a szellemi és anyagi erő­forrásokat, gyorsítsa a műszaki haladást, növelje a termékek versenyképességét és jövedel­mezőségét. A KB-ülésről szóló közle­mény azonban az úgynevezett objektív termelési tényezők szerepe mellett hangsúlyozot­tan említi a szubjektív oldalt is, vagy ahogyan manapság mondjuk, az emberi tényező szerepét, növekvő súlyát és fontosságát, mindenekelőtt a dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését,- a megszerzett tudás hasznosítá­sát, a hatékonyabb foglalkoz­tatást. Kiemeli annak fontos­ságát, hogy erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közre­működését a gazdasági felada­tok kialakításában és megol­dásában. S amikor a közle­mény dolgozókat említ, akkor ezalatt valamennyi, az iparban foglalkoztatott embert kell ér­teni: segédmunkástól a mérnö­kig, fizikai dolgozótól az al­kalmazottakig, beosztottaktól a legfelső szintű vezetőig. Az ipar előtt álló újszerű és nagy feladatok csakis közös egységes cselekvéssel valósíthatók meg. Mindemellett azonban külön is említi a közlemény a veze­tők felelősségét. A vállalatirá­nyítás korszerűsítése, a válla­latok önállóságának, gazdálko­dói felelősségének növelése, kezdeményezőképességének erősítése ugyanis minden ed­diginél magasabb követelmé­nyeket támaszt a vezetőkkel szemben. Igényli a vezetőkép­zés, -kiválasztás és -kinevezés gyakorlatának tökéletesítését is. A Minisztertanács 1982. no­vemberében már e célok ér­dekében hozott határozatot a vállalati felügyelő bizottságok működésének fejlesztéséről, az igazgatótanácsok jogkörének növeléséről, illetve a vállalati magasabb vezető állású dolgo­zók kiválasztási gyakorlatának korszerűsítéséről. A rugalmas­ságot szolgálja a vállalati szer­vezeti rendszer folyamatos fe­lülvizsgálata és az azt követő intézkedéssor, , amelynek ered­ményeként számos tröszt és nagyvállalat szűnt meg, és több mint húsz százalékkal emelkedett az önállóan gaz­dálkodó egységek száma, (öt­ven százalékot meghaladó mértékben Heves, Bács-Kis­kun, Komárom és Hajdú-Bihar megyékben.) Az önállósult vállalatok ered­ményei összességükben kedve­ző képet mulatnak. Megkezdő­dött a termékszerkezet módo­sítása, a beszerzés és érté­kesítés átirányítása, ami álta­lában a kereslet jobb kielégí­tésével is együtt jár, főleg ott, ahol versenyhelyzet is kiala­kult. Korábban ráfizetéses egy­ségek váltak nyereségessé, vagy mérsékelték addig fátum- ként kezelt veszteségeiket. Mindez bizonyítja, hogy a vezetők jelentős hányada ké­pes volt rugalmasan alkalmaz­kodni a megváltozott helyzet­hez. Hogy nem mindenhol, ar­ra utalnak az utóbbi időben megszaporodott pályázati hir­detmények, amelyekben válla­latok osztályvezetői, főosztály-, vezetői, sőt igazgatói állásokat hirdetnek meg. A vezetőválasztásnak ez a tárgyilagos formája, a személy­zeti munka nyilvánosságának, demokratizmusának ilyen irá­nyú fejlődése már a jövő ké­pét vetíti elénk. A konkrét kö­vetelmények és feladatok nyil­vánosságra hozatala, az után­pótlási forrás szélesítése, a szubjektivizmus visszaszorítása és a meghatározott időre szóló kinevezés gyakorlatának álta­lánossá tétele garancia arra. hogy csak azok kerüljenek ve- zetöbeosztásba, akik arra va­lóban alkalmasak. Az ipar — de szélesebben értelmezve az egész magyar társadalom — létszükséglete, , hogy ez a jövőben' mindinkább ÍQV legyen. Árvái Tivadar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents