Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

« • PETŐFI NÉPE 9 1983. augusztus SS. A kertészet szerepe a lakosság ellátásában Szeptemberben nyílik meg Kecskeméten a kétévenként ismét­lődő Hírős Napok rendezvénysorozata. Az eddig minden alka­lommal nagy érdeklődést kiváltott bemutatókon, kiállításokon feltárult a szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés, s az ezzel össze­függő kereskedelem, tartósítóipar népgazdasági jelentősége. Nap­jainkban megnőtt az élőmunka szerepe a három kertészeti ága­zatban. Az elsején, másodikén lezajló országos kertészeti napok tudományos tanácskozásainak témaköre is ehhez kapcsolódik majd. Az alábbiakban közvetve szintén ezt elemezzük. Egészséges táplálkozás (Hazánk mezőgazdaságát a szo­cialista átszervezés óta a gyors korszerűsödés és a termelés nö­vekedése jellemezte. Ez vonatko­zik a kertészeti termelésre is, mely így a mezőgazdaság fontos, jelentős ága lett. Az egészséges és korszerű táp­lálkozás a nagy kaLóriatartalmú cereálliálkkal, a gabonafélékkel szemben egyre inkább előnyben részesíti az állati fehérjék mel­lett a zöldség- és gyűrnélcsféléfcet, mindenekelőtt a vitamin- és ás- ványianyag-tartalmuk miatt. Az élelmiszer-fogyasztás összetéte­lének — a zöldség—gyümölés-fo- gyasztás javára történő — meg­változása egyre nagyobb követel­ményeket támaszt ezek termelésé­vel szemben. A mezőgazdaságnak biztosítania kell, hogy ezek az élelmiszerek frissen, elegendő mennyiségben, megfelelő minő­ségben, az év minél hosszabb idő­szakában álljanak a fogyasztók rendelkezésére. A lakosság friss fogyasztása mellett a tartósító­ipar nyers áruszükségletét, vala­mint az exportigényt is fedezni kell. Az élelmiszeripar nyers­anyagbázisa a mezőgazdaság. Kis terület — nagy érték 1983 közepén Bács-Kiskun 773 ezer hektár termőterületéből a kertészeti ágazatok 93 ezer hek­tárt foglaltak el. Ez 12 százalékos, az országosnál nagyobb arányú. A kertészeti termelés jelentő­ségét a területi arányoknál job­ban érzékelteti a termelési ér­tékből való részesedés. Az utóbbi években a megye mezőgazdasá- sági alaptevékenységében elő­állított érték — változatlan áron számolva — több mint egynegye­de, de a növénytermesztésnek is megközelítően a fele a kertészet­ből származott. A kertészeti ága­zatokban előállított érték 71 szá­zalékát az ültetvények — a szőlő és gyümölcs — valamint 29 szá­zalékát a zöldségtermelés ad­ta. A megye állami gazdaságai és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek közös gazdaságai a ker­tészeti termelési érték 42 száza­lékát állították elő. Igent jelen­tős a kistermelés aránya: a ker­tészeti ágazatok termékeinek 58 százaléka az egyéb szektorból származik. Háztáji és kisegítő gazdaságok Az élőmunka-igényes kertésze­ti ágazatokban jelentős a háztáji, kisegítő és egyórai gazdaságok te­vékenysége. A kistermelést szor­galmazó intézkedések a mennyi­ség növelését, a minőség javítá­sát, valamint a választék bővíté­sét szolgálják. A mindjobban ki­bontakozó kistermelés nemcsak az úgynevezett önfogyasztás nö­vekedését teszi lehetővé, hanem „ központi árualapot is gyarapít­ja. / Bács-Kiskun megyében a ház­táji, kisegítő és egyéni gazdasá­gokból került ki 1982-ben a sző­lő és ,a zöldségféle 52, a gyümölcs 41 százaléka. Ezen belül az egyes termékek körében jelentőséglük igen változó. Retket, zöldhagy­mát, fejessaláitát, fokhagymáit, spárga- és sütőtököt, továbbá vö­röskáposztát kizárólag a kisgaz­daságok termesztettek. Minden • Szilvát szállítanak exportra a lakiteleki Szikra Tsz-bőt. Fejlesztés-értékesítés Virág és gyógynövény Külön említést érdemelnek a házikertek és az úgynevezett hob- bikertek, alhofl a zöldség—gyü­mölcs-, csemegeszőlő, virág-, sőt gyakran a gyógynövénytermesz­tés is számottevő. Termékeikkel — mint a bimbóskel, kínai kel, rebarbara, patlssom, padlizsán —.* bővítik a választékot. Amilyen mértékben tudatosodik, hogy né­hány négyzetméteren elegendő és többféle zöldség termelhető, és a jól összeválogatott telepítéssé! folyamatossá válhat a család gyü­mölcsellátása, úgy egyszerűsö­dik és javul a lakosság zöldség— gyümölcs-fogyasztása. A terme­lést segítő intézkedések mellett azonban a sa|át szükségleten fe­lüli mennyiség felvásárlását is biztonságosabbá és szervezetteb­bé kell tenni. Q Az elmúlt évben a kisgazdaságok szállították a fűszerpaprika-ter­més hetven százalékát. 100 kilogramm petrezselyemből 99. sárgarépából 92, céklából 89, uborkából 84 kilogramm a kis­gazdaságokból származott. Mind­ezek mellett figyelmet érdemel a paradicsom, a zöldpaprika és a fűszerpaprika. Ez utóbbi zöldség­féléből a megyei termés 70 száza­lékát is a kisgazdaságok adták. A bogyós gyümölcsök zöme ugyancsak a kistermelésből szár­mazott. Sőt 1982-ben a cseresz­nye 85, a szilva 71, a meggy 64, az őszibarack 58, a kajszi- és a körte 55 százaléka a háztáji, ki­segítő és egyéni gazdaságok ter­mése volt. Az elmúlt évek során megvál­tozott a kistermelés társadaLmi- gazdasági szerepe, funkciója, for­málja és szerkezete is. A mező­gazdasági nagyüzemek egyre ha­tékonyabban integrálják, teszik teljessé a termelést, segítik a fej­lesztést. A (kapcsolatok építésé­ben mind több új módszer, eljá­rás alakul .ki. A termelés feltéte­leit jórészt a nagyüzemek terem­tik meg. Azzal, hogy szaporító­anyagot, berendezést, technoló­giát adnak a kisgazdaságoknak. A fejlesztésnél álapvetően fi­gyelembe kell venni a kertészeti termelés sajátosságait. Ezek az ágazatok az átlagosnál'jóval in­tenzívebben hasznosítják a ter­mőföldet. Az alapvető termelőesz­közzel, a földdel való ésszerű gazdálkodás szempontjából sem közömbös, hogy egységnyi terü­letről1 mennyi -terméket, milyen értéket nyerünk. A termelés fejlesztését és a ker­tészeti termékeket felhasználók igényeit jobban össze keli han­golná-. Az értékesítés, az átmene­ti tárolás, az ipari feld'olgözó- teljesités hiányossága sok feszült­ség forrása. A központi törekvé­sek ellenére is gyakran elégtelen, a termelés, forgalmazás, feldol­gozás kapcsolata. Dr. Nagy Lajosné a KSH közgazdász csoport vezetője Lakatos András-Láng Zsuzsa 19. A totóvisszaélés sajtóját követő olvasók nyilván észrevették, hogy jó néhány labdarú­gó és klub hiányzik előbbi listánkról. Esetü­ket azonban — különleges szempontok miatt — abban a fejezetben ismertetjük majd, ahol a csapatok és a klubok szerepéről, helyzetéről ejtünk elsősorban szót. A totócsalás napvilágra kerülése óta már e riportkötet megszületéséig is hosszú idő telt el. A csalásban részt vevők között 60 polgári csapat van, 13 csapat ügyét pedig katonai ügyészség vizsgálja. A befolyásolt mérkőzé­sek száma (amelyekre 1983 márciusának vé­géig fény derült) 175, de 74 esetben arra is volt példa, hogy két különböző totózó társa­ság kereste fel ugyanazt a csapatot. A biztos tippekért összesen 3 millió 400 ezer forintot fizettek ki Faragó-ék és Molnárék, s ezáltal 39 millió 624 ezer forint nyeremény­hez jutottak. A BRFK és » Tolna megyei Rendőr-főkapi­tányság (1983 március végéig) 30 millió 145 ezer forintot foglalt ie, és vett zár alá, illetve biztosította bűncselekményből származó -pétnz visszafizetését. További másfél millió forint zár alá -vétele a -könyv megjelenésének idő­pontja Iáján folyamatban van. A csalásban részt vett személyek közül töb­ben előzetes letartóztatásban vannak, a töb­biek szabadlábon védekeznek. Az aktív játékosok, akik szabadlábon van­nak — vagy azért, mert nem vettek -részt a szervező „munkában-”, vagy a-zért, mer-t csak egy-egy alkalommal, kisebb összeggel vettek részt a csalásban —, a legkülönfélébb maga­tartást tanúsítottak az események során. Többségűik őszintén megbánt mindent. Nem­csak azért, mert -a többségében kis összeg egyszerűen nem állt arányiban azzal a fel­háborodással, amivel a közvélemény reagált a totó visszaélésre (tegyük hozzá: jogosan!), hanem azért is, -me-rt jó pár közülük aligha álmodhatja magát a továbbiakban magasabb osztályba vagy éppen a válogatottba.­Enyhítő körülményként veszi számításba a büntetőeljárás -azt -is, ha valaki őszinte, fel­táró jellegű vallomást tett. A tapasztalatok azt mutatták, hogy sokan éltek is ezzel a le­hetőséggel, bár nem volt ritka az sem, hogy még a sz-em-besítések sem hoztak eredményt: a résztvevők tények és tanúk ellenére maka­csul tagadtak. Ez azonban nem volt akadálya a-nnak. hogy velük szemben is vádjavaslattal éljenek. Persze előfordult a középút is: a gya­núsítottak homályosuiló memóriáját „felfris­sítette” egy-egy koronatanú, s a bizonyíté­kok arra késztették, tegyen új, igazább vallo­mást. A szabadlábon lévők vagy csendesen meg­húzzák magukat, elvegyülnek a „sorstársak” népes csapatában^ és igyekeznek minden, fel­tűnés nélkül átvészelni az ügy lezárásáig az időt, vagy akadnak olyanok is, akik — talán a már minden mindegy elvén, — újabb bot­rányokba keverednek­A Dunántúli Napló munkatársától, Horváth Lászlótól kaptunk olyan tudósítást március 16-án, amelynek színhelye ugyan labdarúgó- márkőiíés. de ahol a. n-ézők a lelátón mégsem a pályát figyelték, hanem egy magából ki­vetkőzött ,,társukat”. „A -meccs, izgalmak híján, nem hat károsan a szívre, az idegekre. Esemény azonban akad. No nem a füvön, hanem a lelátón. Az egyik felfüggesztett, de jelenlévő hátvéd minden különösebb ok nélkül pocskondiázni kezdi a játékvezetőt, ékesen ecsetelve -melléfogásait síppal a szájában-. Fröcskölnek belőle a cifra káromkodások, trágárságok, amit persze a körülöttük álló helybeliek nem hagynak szó nélkül. Csípős megjegyzésekkel cukkolják, mondván: legjobb, -ha hallgat, mert hisz a hátvéd is benne van a buliban. Egy -meglehe­tősen idős, Ikaűkiíás bajszú. nem túlságosan -jól értesült pa-rasztbács-i is hallatja a hangját: — Maga csak hallgasson! Lottócsaló! — kiált a hátvédre. Elénk derültség. Cserébe a hátvéd tovább szi-dja Draveczet, egyfolytában egészen a fél­idő végéig. Levonulásikor is odaszó-1 valamit a bírónak, aki csak mosolyog rajta. A tömeg indulna hazafelé, amikor hirtelen megtorpan. A csoportosulást megközelítve ész­revehető, hogy nemsokára verekedés lesz. Mint kiderül, Mács -meglehetősen ittasan az egyik, Kökönyös-ről é-fkezett bá-nyásziszurko- lóval szidialimaizani kezdte a helyi drukkere­ket is. Azok -közül valaki nem volt rest, szó­váltás után a komlói kollégának lekent egyet- kettőt. Az erősen dülöngélő hátvédet és még részegebb -társát Lahó István, a komlói ősa­pát egyik vezetője -mentette ki az errabergyű- rű-ből, mielőtt jobban ela-gyabugyáltá-k volna Őket. Egy hét múlva a hazai bemutatkozás. Kom­lón, a k-öikönyösi pályán a PBTC a vendég. Ha a tavalyi, komplett hazai csapat játszhat­nia-, négy-öt gólnyi -különbség biztosan lenne a lefújáskor a Utót együttes között. Csakhát a felfüggesztettek nagy része -mos-t itt ácsorog az egyik -kapu mögött, a salakos futópálya szélén. Egykedvűen szemlélik a zöld gyepen történteket Szünetben az egyik itteni bennfentes- hozza a hírt: -a nyugalom cisak látszólagos, (többeknek -másutt jár az eszük, csak testben vannak itt. Az ók: elten f jedt a hír a kényszerpihenőket töltők között, hogy méhányuk újabb idézést ka-pott. Tehát -még nincs vége semminek ... (Folytatás a következő lapszámunkban) IrAnyjelzö Amikor az autóvezető rosszul lát... Az autóvezetésnél a vezető szempontjából óriási jelentősége van’ a látásnak. A szem legfonto­sabb tulajdonsága e tekintetben a látásélesség, a helyes színérzéke­lés és a gyorsan, változó képek gyors felismerése. Lényeges még a jó akko-modációs képesség (kü­lönböző távolságokhoz váló al­kalmazkodás). Szürkületben vagy mesterséges megvilágítás esetéin további tulaj donságok válnak döntővé: az adaptáció (vagyis a különböző megvilágítás-erőssé­gekhez való alkalmazkodás), ezt kiegészíti a kontraszférzékelés és a formuaérzékel'ő képesség. Az említett képességek valame­lyikének elégtelensége súlyosabb esetben -kizáró ok lehet az autó­vezetésben-, de mindenképpen lé­nyegesen megnöveli az optikailag érzékelhető információk észlelé­sének az idejét. Más fogalmazás­ban ez -arra inti az autóvezetőt, hogy megfelelően csökkentett se­bességgel vezessen. Ezen- a módon egyenlítheti ki a lényegesen,meg­nő vek edett felismerési (késedel­met. Baj akkor van, ha az autó­vezető a szemének ilyen- termé­szetű részleges elégtelenségéről nem is tud. Születésétől így szok­ta -meg, szemét kifogás-tailan-nak hiszi, és ugyanolyan sebességet diktál magának, mint amilyet a többi autóstól lét. Az egiészséges szemű vezetőt is korlátozzák éjszakai közlekedés közbeni a mesterséges világítás egyenlőtlenségeiből adódó körük mények. Az úttest kivilágítása an­nál kedvezőbb, minél nagyobb a megvilágítás erőssége, és minél kisebbek az egyes helyek megvi­lágításában fennálló különbségek. Ilyenkor a jó adaptációs -képessé­gű szem sem tudja követni a gyors fényerő-változásokat. Ha­sonló, de még fokozottabban- ve­szélyes a- helyzet a szembejövő jármű fényszóróival való találko­zásikor. Másodpercekig tart, amíg az erős fénytől átmenetileg elva­kított vezető úgy-ahogy vissza­nyeri előbbi látásképességét. Amíg ez meg -nem történik, va­kon, csak ösztönösen vez-et, a -bal­eseti' veszély pedig órás! -mérték­ben megnő. Az éjszakai közleke­dés fő szabálya éppen ezért a se­besség csökkentése és a fényszó­rók tompítása. A vakítási -tilal­mat sokan- megszegik, egyrészt udvariatlanságból, illetve erősza­kosságból, másrészt pedig a fény­szóróik hibás beállítása miatt. Az elvakított személy tulajdonképpen néhány másodpercig alkalmatlan­ná válik az autóvezetésre. MŰSZAKI TANÁCSOK A hűtőrendszer hibái / Az autómotor túlmelegedése üzemképtelenséget és igen gyak­ran jelentős motorkárosodást idéz elő. (Túlmelegedésnek az üzemi hőmérséklet — 85—95 C-fok — túllépését tekintjük.) Amíg hű­vös időben a kisebb-nagyobb hi­bából származó fokozott hőterhe­léssel a hűtőrendszer még meg­birkózik, addig a kánikulában csak a kifogástalan állapotú mo­tor működik zavartalanul. A hű­téssel kapcsolatos, hibák sokszor egészen egyszerűek: laza a víz- szivattyút hajtó ékszíj, bogártete" mekltől eltömődött a hűtőrács, vagy kevés a hűtőfolyadék. Ezek elhárítása egyik gépkocsitípusnál sem okoz különösebb nehézséget. A hűtőrendszer működésében komolyabb zavarok is előfordul- hetoak. Ilyen például,ia hűtőfolya>- dék áramlását a (hőfok függvé­nyében szabályozó termosztát hi­bája. Ez az alkatrész általában a hengerfejet a hűtőtömb felső -kamrájával összekötő gumicsőben van elhelyezve. A termosztát el­romlása egyaránt okozhatja a hű" tőröndszer túlzott, vagy elégtelen felmelegedését. A hűtőfolyadék felforrását a menet közben állan­dóan lezáró termosatát okozza. A hibás termosztatot — kellő óva­tossággal, a motor lehűlését meg­várva — a felső vízcsőből rend­szerint egyszerű módon kiszerel­hetjük és újat tehetünk a helyé­be (a Lada gépkocsiknál ez a mű­velet csak a csatlakozó csőidom komplett cseréjével oldható meg.) Maga a vízszivattyú nem romlik el, legfeljebb a tengelye körüli g u mi-tö m Résnél tapasztalható folyadékszivárgás, amit többnyi­re csak szakműhelyben -tudnak megszüntetni. A folyadékhűtésű autómotoro­kat a vízkőlerakódás elkerülésére csupán fagyálló folyadékkal vagy desztillált vízzel szabad közvet­lenül feltölteni. (Nem desztillált vízzel való feltöltés es-etén külön vegyszeres adalék(olás szükséges.) A régebbi évjáratú kocsiknál a hűtőrendszer vízkövesedése is okozhat elégtelen hűtést, a lera­kódások következtében ugyanis a hűtőbcrdák keresztmetszete csök­ken, a vizkő akadályozza a folya- dt.-s. cirkulációját, a hűtőfolyadék hőátadását. A jelenséget a vízi kő savas közeggel való reloldásáv-al lehet' csak megszüntetni, amit szervizzel ajánlatos elvégeztetni. .Nem ritka a gyújtási rendszer egyes hibái miatt fellépő túlme- legedés sem. A beégett vagy túl kis hézaggal működő megszakító és a pontatlanul beállítok atop előgyújtás (főként utógyújiás) a leggyakoribb ok, de ajánlatos a. előgyújtást szabályozó mechaniz­mus (röpsúly vákuum) működését is ellenőrizni, ha a hűtőrendszer tisztítása nem vezet eredményre Itt említjük meg, hogy mágnest ki-bekapcsolású ventillátor is elő­idézője -lehet itúlhűtésnek vagv a víz felforrásának. A hioa a ven­tillátorhoz vezető kábelek oxidá­ciója vagy a szerkezet -„i-om leidéi következtében fordulhat elő. A műszaki okokon kívül vezetési hi­ba is előidézheti a túlmelegedést. A „lusta” vezető, aki nem szíve­sen kapcsol, hibátlan motor ese­tén is számolhat ezzel (a hegyi utakon és a városi forgalomban elsősorban.) Egyébként nem árit -tudni, hogy a túlmelegedésnél a fűtés bekapcsolása póthűtést je­lent. A túlhevülrt motort ne állít­suk le azonnal, hanem hagyjuk néhány percig üresjáratban futni. Komolyabb hibának számit, ha a hűtőrendszer túlzott felmelege- dés'Któl a hengerfej erőteljesen de­formálódik amelynek következ­tében a speciális tömítés átéghet. Ilyen módon a víztér és a robba­nótér kapcsolatba kerül, s a hűtő; beön-tő fedelének levételekor szö- kőkútszerű kilövellések jelentkez­nek, amelyek a fordulatszám nö­velésével arányosan sokasodnak. A. sérült hengerfejtömíitésű mo­torral nem szabad nagyobb távol­ságot megtenni, szakműhelybe kell szállítani. A léghűtésű motoroknál jóval kisebb a rossz hűtésből eredő üzemzavarok veszélye, jóformán csak a levegcturbinát hajtó ék­szíj lazulása vagy szakadása okozhat gondot. Az ékszíj elhasz­nálódásának első jele, hogy szé­leinél kirojtosodik, berepedezik: ilyenkor már ajánlatos kicserélni. DIVAT ES KRESZ Bemutatunk néhány fi­gyelemfelkeltő színes ruha­díszt, amelyet kerékpározó, motorozó vagy az ország­utakon gyalogosan közleke­dő fiataloknak ajánlunk. Fényvisszaverő szalagból vagy színes világítófelületű ragasztószalagból készíthe­tünk derékpántot átvetősza­laggal, hátunkon „X” for­mát mutató szalagmellényt (kerékpárosoknak javas­lom). Az egyszínű széldzse­ki hátára, ujjarészére színes világítószalagból geometriai mintát ragaszthatunk. A motorossisak egyszínű gömbfelülete szinte kínálja a lehetőséget, hogy néhány színcsíkdarabbal változa­tossá, észrevehetővé vará­zsoljuk. Az ötletek, a figye­lemfelkeltő színhatások va­riálhatók, és kifogyhatatla­nok. PV (Fotó: MTI — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents