Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

4 • PETŐFI NÉPE » 1983. augusztus 23.

A KÖZPONTI FEJLESZTÉSI PROGRAMOKRÓL

Csak összefogással lehet védekezni

Az amerikai fehér szövőlepke egy gonosz kis jószág — vélekednek sokan. Több okból is igazuk van, hiszen alhol az apró fehér lepke megjelenik, ott hernyói rövidesen kopaszra lakmározzák a fák ágait. Emellett — éppen ezért — karantén kártevő is. Ez azt jelenti, hogy a zöldség—gyümölcs-termő helyeken a szállítási útvonalakon egy hernyófészek sem lehet, ha a kérdéses területről a határainkon túlra szeretnének bármilyen növényi terméket útnak indítani. A területeknek jó néhány gazdája van, akiket nehéz feladat egyidőben növényvédelmi munkákra buzdítani. Ilyenkor ugyanis összehangolt Stratégiával, „háborúba” keli indülni. A termelő mezőgazdasági üzemnek, a háztáji gazdának, a községi tanácsnak, a MÁV-mak, a Közlekedési Minisztériumnak, valamint a felelősöknek, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai állomásainak kellene csatasorba állni.

Hajón jött

Az amerikai fehér szövőlepke, tudományos nevén a Hyphantria cuinea hazánkban, ahol Európában először figyeltek fel rá, hajón érkezett Észak-Amerikából; 1940-,ben észlelték a csepeli szabadkikötő környékén. Gyorsan elteijjedt az országban, mert akkoriban az utakat eper- és gyümölcsfák szegélyezték. Napjainkban az évente két nemzedéket nevelő fajnak százmillió forintnál is nagyobb elsődleges kártételt írnák a számlájára. Nem is szólva arról, amikor a „növényvédősök" szállítási korlátozást rendelnek el, ugyanis ilyenkor a termelők nem rakodhatnak vagonba, kamionba, hogy a jól fizető külföldi piacokon értékesítsék a gyümölcsöt, zöldséget. sőt volt rá példa: vesszőkosarat sem küldhették.

A felelősség tologatása

Az idei második nemzedék megjelenésének, tehát a védekezésnek is a derekánál járunk. Ezért felkerestünk néhány Bács-Kiskun megyei községet, ahol érdeklődtünk, hogyan sikerül azt megszervezni.

Kovács Sándorral, a Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás körzeti felügyelőjével a lakiteleki tanács előtt találkoztunk: Elmondta, hogy öt község: Tiszakécske. Lakitelek, Nyárlőrinc, Lászlófal- val és Tiszaalpár tartozik hozzá. Ezen a területen a gyümölcsök között legtöbb a napjainkban érő alma. Ezért ilyenkorra kell összpontosítani a figyelmet. A tanács végrehajtó bizottságának titkárától, Tóth Ferencnétől megtudtuk: a községben több mint harminc egyéni kistermelő szállít a ZÖLDÉRT-te- lapre exportra szánt gyümölcsöt. De a község egész lakosságát körlevelekkel, hirdetőtáblára helyezett felirattal tájékoztatják az aktuális védekezési munkákról. A közutakat pedig a helyi termelőszövet«9 Tiszakécskén a cseresznyefákat a tanács ültette, de a szövőlepkék pusztításában lakossági összefogásra van szükség.

Az öt KFP, és hasznuk

• Kezdetben a hernyók csak egy levelet népesítenek be. Aki ilyenkor „megfogja" a fertőzést, időt, pénzt, és fáradságot takarít meg.

kezet segítségévei permetezik. Tavaly erre tízezer forintot költött a tanács. Idén ennél többet keLl szánni rá. mert ezt a pénzt már idáig elköltötték. Természetesen vannak olyanok is, akik elmulasztják a kerítéshez közel eső fáikon a védekezést. Idén Lakiteleken már tizenhárom termelőt büntettek, átlagban 600 forintra.

A ikajsziszállítás kezdetén Lakiteleken a fertőzés miatt árufeladási tilalmat hirdettek. Ezután (!) villámgyorsan elvégezték a védekezést, s az exportálás útjában álló hernyóknak az írmagját is kiirtották.

Második állomásunk Tiszakécske volt, ahol a körzeti felügyelő mutatta is a fákat, Boros Gábor bádogos háza előtt. A két hatalmas gyümölcsfán már tjól látszottak az apró fészkek. A ház gazdáját a vasútállomás tetején találtuk, ahol éppen bádoglemezeket forrasztott a rekkenő hőségben.

— Nem is tudok róla, hogy megint itt vannak a lepkék — mondta verejtékező homlokát törölgetve. — Nézzék, én kisiparos vagyok, nincs is gépem, amivel permetezhetnék, reggel hatkor kelek, este nyolcig dolgozom, utána jó, ha negyedórát töltheted a családommal.

Lovas István asztalos, aki szintén az állomásépületen dolgozott, egy javaslattal egészítette ki az elhangzottakat :

— Mi az állomás, illetve a vasút utcájában lakunk és nem sajnálnék száz forintot adni annak, aki a ház előtti fákat „tisztába tenné”.

Beszéltünk még a Népköztársaság útján lakó idős özvegy Bohész Imrénével, aki a kezét összecsapva mondta:

— Csak nem kívánhatják tőlem, hogy idős fejjel a hatalmas fára gebeszkedjék, azokért a francos hernyókért!

Dr. Petrezselyem László, a nagyközségi tanács vlb- titkára készségesen tájékoztatott arról, hogy igyekeznék mindent megtenni a község megvédése érdekében. Jó néhány éve köizpénzen ültettek az utcákon cseresznyét. Akkor mindenki örült neki. Sőt, most is, amí,g termés van a fán. Ha már többlet- munkáról van szó, akkor a tanácsiakat hívják. Itt is .pénzbírságokat kellett kiszabni. Tizenketten fizettek 200—500 forint közötti büntetést. A tanács az elmúlt időszakiban sok eperfát kivágatott, s helyűikre olyanokat telepítettek, amelyek nem szerepelnek a szövőlepkék „étlapján”. Tiszakécske környékén három szövetkezet; és egy állami gazdaság nevel gyümölcsöt. Szükség lenne az ő hatékonyabb segítségükre is, hogy elkerüljék a kellemet- lenséeeket.

— Mit csináljunk az idősekkel? Ha egyik kezemmel írom a büntetés összegét, a másikkal írhatom alá a szociálissegély-igénylésüket — mondta a vb- titkár legnagyobb gondjukról.

Egyszerű a megoldás

Ha jó példát akar keresni az érdeklődő, Izsákra menjen. Itt ugyanis a Sárfehér Termelőszövetkezet már tizenöt éve minden felszólítás, kérés nélkül permetezi a község utcáit és a kerítésközeli kerti fákat. Énre a célra tartanak egy RS—09-es gépet. A költségeket társadalmi munkaként „számlázzák” a tanácsnak.

Kujáni László a körzeti felügyelője ennek a vidéknek. Megtudtuk tőle, hogy a fertőzés kezdetékor Izsákon nem volt probléma, Orgoványon összesen négy fészket találtak, amelyeket az egyik mezőőr kérés nélkül leszedett. Hasonlóan „végeztek” Buga- con is, három hernyócsaláddal.

Az izsáki példa is bizonyítja, hogy van megoldás, csak keresni kell. Czauner Péter

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

Elrepült a kalapács

Sok évszázados tapasztalati igazságot sűrít az a megállapítás, hogy a harag, az indulat rossz tanácsadó. A jogalkotók, éppen a bíróságok ítélkezési gyakorlatára hivatkozva régen rájöttek arra, hogy van az indulatnak olyan foka, amikor az elkövető immár nem, vagy alig lehet ura akaratának. Ezt az állapotot nevezi a jogszabály menthető felindulásnak. Előfordulhat, hogy valaki olyan idegi alkattal rendelkezik, amely adott körülmények között oda vezet — például éppen a sértett viselkedése, jogi nyelven szólva: közrehatása révén —, hogy elveszti józan ítélőképességét. Ilyenkor, megfelelő szakértői vizsgálat alapján a bíróság akár fel is mentheti a tettest.

Mindezt azért tartottuk szükségesnek elmondani, mert abbarr az ügyben, amelyben a közeli napokban hirdetett ítéletet a megyei bíróság, szintén fölmerült az idegesség, az ingerlékeny állapot, s a vádlott ebben az állapotában súlyos bűncselekményt követett el. Ez az idegesség, ez a felindulás azonban korántsem volt olyan mérvű, ami enyhítette, vagy főleg kizárta volna a felelősségre vonást. Mert Szarvas János (Du- naszentbenedek, Rózsa utca 9.) harminckét éves kőműves tettére sem emberileg, sem jogilag ,— ha ezt a kettőt egyáltalán külön lehet választani — nincs felmentés.

Mielőtt ismertetnénk az ügyet, nézzük meg, milyen ember Szarvas János? Sajnos, nem tartozik azok közé, akiket minden tekintetben példaként lehetne mások elé állítani. Pedig nem indult rosszul az élete. Nyolc általánost végzett, majd segédmunkás lett, de 1978-ban kőműves szakmunkásbizonyítványt szerzett. Talán azt mondhatnánk, hogv csupán néhány évig tartó első házasságának felbomlása viselte meg idegrendszerét. Igaz, hogy 1979-ben újra nősült, zaklatottsága azonban nem múlt el nyomtalanul.

Második házasságába a feleség egy gyermeket vitt, Szarvas János ugyancsak egy kisfiúval indult a második házasságba, s később egy közös gyermekük is született. A két fiú és a lány hamarosan megszokták egymást, a szülők is kezdtek egyenesbe jönni, Dunaszentbe- nedeken volt egy telkük, amelyen házépítésbe kezdtek. Az asszony, amellett, hogy nevelte a három gyereket, bedolgozói munkát is vállalt.

Szarvas Jánosnak ideges, ingerlékeny természetét károsan befolyásolta, hogy a rokonság állandóan egymás ellen szította az új házasokat. Bizony előfordult, hogy ilyenkor a férfi és az asszony veszekedtek, s nem egyszer Szarvas tettleg is bántalmazta a feleségét.

Az utóbbi időiben megélénkültek a viták a központi fejlesztési programokról', vagy — ahogy az ipari körökben rövidítik — a KiFP-kről. Amint ismert, irma öt KFP-nk van érvényben, nagyobb részüket 1971—81. között fogadta el és erősítette meg a kormány, közülük többet azt követően, hogy a párt Központi Bizottsága 1978- ban határozatot hozott iparunk termelési, illetve termékszerkezetének korszerűsítéséről. Ennek szellemében döntöttek olyképpen, hogy Magyarországon mindenekelőtt a petrolkémiai iparágat (a kőolaj és földgáz vegyi feldolgozása, műanyagélőállítás és -feldolgozás), az alumíniumipart, a gyógyszer-, a mövényvédőszer- és intermedier-gyártást (az intermedierek alatt a gyógyszer, illetve növényvédő szer készítéséhez szükséges közbenső termékeket értik), az elektronikai alfkatrész- és részegység-gyártást, valamint a számítástechnikát kell kiemelten fejleszteni. Ez utóbbi oéLja mindenekelőtt az, hogy — a világ élvonalával lépést tartva — az elektronikus számítógépek alkalmazása nálunk is széles körben elterjedjen.

Időnként lassítani kell

Az öt KFP-rőil folyó vita két téma köré összpontosul: Beváltották-e idáig a hozzájuk fűzött reményeket, végtére is igen sok pénzt költött rájuk az ország, továbbá, hogy a hetedik ötéves tervire gondolva nem túl kockázatos-e ennyire favorizálni néhány kiemelt iparágat?

Ami az első kérdést illeti, az értékelések meglehetősen egyértelműek. Ha nem is láthattuk kielégítően, hogy mi minden történik q világgazdaságban és világpiacon 1978 után, ha nem is tudhattuk, hogy milyen mély, tartós, egyben sajátságos lesz a tőkés gazdasági válság, mai szemmel nézve is jól döntöttünk, amikor a

Megnyílt a Tessedik nyári egyetem

Mezőgazdaságunk termelésének hatékonyabbá tétele meliorációval — ez a témája a Szarvason megnyílt Tessediik Sámuel mezőgazdasági egyetemnek. Az egyhetes ismeretterjesztő programban a résztvevők többek között a talaj termőképességének növeléséről, az alagcsövezés legújabb módszereiről, a síkvidéki és domborzati termőtalajok ésszerűbb hasznosításáról, a tápanyag-gazdallkodás- ról és növényvédelemről hallgatnák előadásokat,

A Tessedik Sámuel mezőgazda- sági nyári egyetem első alkalommal 1979 nyarán fogadta az érdeklődőket, s mos! ötödik alkalommal rendezték meg a kurzust.

Hasonlóan bánt a gyerekekkel is, ha azt tapasztalta, hogy nem megfelelően viselkednek, ha „rosszalkodnak”. .

Április 20-án — ebben az évben — Szarvas és felesége otthon voltak, a csirkeólat javították, az alját akarták kitéglázni. A három kisgyerek tőlük körülbelül 10—12 méterrel távolabb egy diófa alatt a homokban játszott: a két fiú egy rossz vájdlingba ültette a kislányt és húzta. Természetesen ez a játék kacagással, sikoltozással járt. A férfi bent volt az ólban, ahová felesége adogatta be a téglát. Megjegyezzük, hogy Szarvas mellhár- tyagyulladással táppénzes állományban volt. A gyerekek lármája zavarta, idegesítette, többször rájuk is szólt, de eredménytelenül. A gyerekek tovább játszottak, ri- csajoztak, nevettek, ahogyan általában az ilyen korúak szoktpk.

Szarvas, amikor tapasztalta, hogy nem fogadnak szót neki, felegyenesedett az ólajtóban és a kezében levő majdnem egy kiló súlyú kőműveskalapácsot nagy erővel a gyerekek közé vágta. A kalapács fém része az asszony első házasságából származó ötéves Müller Márton fejéhez csapódott. A kisfiú természetesen azonnal a földre esett, vérzett az orra. Édesanyja felkapta, megmosdatta és orvoshoz vitte, aki azonnal Kalocsára küldte a mentővel, onnan viszont — ugyancsak mentőautóval — Kecskemétre szállították, s azonnal megoperálták. Sérülése súlyos volt: a kalapács betörte a koponyát, s a benyomuló csontfelsorolt öt iparág kiemelt fejlesztését határoztuk el. Ez még akikor ás igaz, ha időköziben olyan helyzet állt elő — az alumíniumipari termékek nyomott ára külföldön, n pvc-por gazdaságos értékesítésének korlátái még 1982- ben sfb. —, hogy nem volt ésszerű időarányosan is teljesíteni minden KFP-nk valamennyi rész- oélkitűzésél. Az ésszerűség, a gazdaságosság amellett szólt, hogy időnként és helyenként laissítani kell az eredeti előirányzatokhoz képest egyes programok végrehajtását.

Korszerű nagyüzemek

Ennek ellenére is a KFP-iknek köszönhető, hogy új bauxitbányákat adtunk át, olyan korszerű üzemeink vannak, mint például a székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a leninvárosi TVK polipropilén-üzeme, vagy a kazincbarcikai BVK pvc-gyára. Az elektronikai KFP szülötte a még fiatal, ma is szerveződő, de nagy jövő előtt álló Mikroelektronikai Vállalat is. Az öt említett iparág ma lényegesen nagyobb mértékben vesz részt a nemzeti jövedelem termelésében, az exportban, mint korábban, bizonyítva, hogy a termelési szerkezet oly sokat emlegetett korszerűsítése makroszinten is megvalósul.

Az átlagember élete ma is elképzelhetetlen volna a KFP-k léte, eredményei nélkül. A gyógyszer. növényvédő szer és intermedier KFP-nek például kiemelkedő szerepe van abban, hogy oly sok kitűnő, magyar gyógyszerhez tudunk hozzájutni a patikákban (egy főre számítva a világ egyik legnagyobb gyógyszert ermelőfe és -exportőre vagyunk), hogy maholnap se szeri, se száma a hazai növényvédő szereknek. A Petrolkémiai KFP-t dicséri, hogy az egy főre eső műanyagfogya.sz- tásunk elérte a 35 kilót. Az alumíniumipari KFP eredményeit is

érzékeljük, amikor a közkedvelt Ikarus autóbuszainkon utazunk. Ami pedig „ számi tásteehniiká t illeti, az idei .tavaszi BNV minden látogató számára meggyőzően (bizonyította, hogy — ha a vd.Lág élvonalához mértein elkésetten is, de — nálunk is tért hódítanak, gyorsan terjednek a különböző nagyságú komputerek.

Reális tervezés

A cikkünk elején feLtett második kérdésre térve (nem túl kockázatos-e ennyire favorizálni néhány kiemelt Iparágat?), az elmúlt évek .tapasztalatai után óvatosabbak a kormányzati fórumok, a szakemberek. Mert ibár senki sem kételkedik a magyar ezüst jövőjében (külföldöm sem (kétlik, hogy ennek a könnyűfémnek mindig piaca lesz), azért mégis hátrányosak a népgazdaság számára az időnkénti, átmeneti nyomott árak. S minthogy az előrelátás lehetőségei is korlátozottak (nem tudjuk még elég megbízhatóan prognosztizálni, hogy miképpen alakul egyes termékeknél mondjuk öt év múlva a világpiaci kereslet), ezért Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is így nyilatkozott: „A sokféle bizonytalansági hatás közepette mértéktelenül nagy kockázatot jelentene a túlzott erőforrásösszpontosítás.” Nem kérdőjelezte meg az áttörés típusú fejlesztéseket (ezek közé tartozik az öt KFP is), sőt, kiemelte, hogy a jövőben is szükség lehet a húzó jellegű tevékenységek prioritására, de ha reálisan akarunk tervezni — márpedig csak úgy tervezhetünk —, akkor viszonylag szélesebb sávban kell megvizsgálni: mi a versenyképe® és mi lesz a jövőben az ...

Ilyen felismerések Jegyében készül a hetedik ötéves terv, köztük az iparfejlesztés stratégiája.

M. L.

MA MÁR NÉM HOBBI

A CB-rádió, mint munkaeszköz

darabok agyzúzódást okoztak. A sérülés gyógytartama két hónap, de sajnos a kisfiú maradandó károsodást szenvedett. Az orvosszakértő szerint úgynevezett sérüléses epilepszia alakult ki nála, s emiatt élete végéig gyógyszert kell szednie . . .

Szarvas János őszintén és mélyen megdöbbent, amikor tisztába jött cselekménye súlyosságával. Feleségét és tizenegy éves fiát arra akarta rávenni: valljanak úgy, hogy a kisfiú játék közben nekiesett egy tuskónak. De már a kórházi orvos is látta, hogy a gyerek sérülését a tuskónál jóval keményebb tárgy okozta. Az asszony és a gyerek azonban a kihallgatás során a valóságnak megfelelően mondta el a történteket, amit később maga a tettes is elismert és bevallott.

A megyei bíróság Szarvas Jánost életveszélyt okozó testi sértés és hamis tanúzásra történő rábírás miatt halmazati büntetésként három év és nyolc hónapi börtönre ítélte. A büntetés kiszabásánál enyhítő tényezőként vette figyelembe a büntetőtanács a vádlott bűnösségére is kiterjedő, beismerő vallomását, nagyfokú megbánását. Súlyosbító körülmény volt viszont, hogy a bűncselekményt nevelése alatt álló kiskorú sérelmére követte el, hogy maradandó testi fogyatékosságot okozott továbbá az is, hogy a megye területén az élet elleni cselekmények elszaporodtak. Az ítélet még nem jogerős.

G. S.

Rádiózásnál' a beszédhangok elektromágneses hullámok útján terjednek. A CB-rádiók sávja a rövid- és az ultrarövid hullámok között van. Ma már egyre több állomást szerelnek fel a vállalatoknál, üzemeknél — ahol a telefonösszeköttetést nem lehet megvalósítani — az adatközlések, az információáramlás meggyorsítására. Ennek nagy jelentősége van elsősorban a termelés szervezésében. Különösen a mezőgazdasági nagyüzemiek létesítenek egymás után CB-rádiós hálózatot. A megyében jelenleg csaknem 40 állami gazdaság, termelő- és szak- szövetkezet hasznosítja napi munkájában ezeket a készülékeket.

Dr. Balázs Vilmos, a Kecskéméi Állattenyésztő Vállalat állatorvosa — aki egyúttal a Kiskun CB Klub elnöke is — elmondja, hagy 1981 októberétől segítenek az állomások a gyors ösz- szeköttetés-teremtésben. Elsősorban az inszeminátorok munkájának megkönnyítésére szerelték fel ai készülékeket. A tanyák között, rossz utakon gépkocsikkal közlekedő szakemberek tavaly 80 ezer kilométert takarítottak meg a rádiók segítségével három — Bács-Kiskun. Békés, Csongrád — megyében. Nyolc körjáratot — így nevezik azt a meghatározott útvonalat, amelyet az inszeminá- toroknak meg kell tenni naponta — szereltek fel készülékkel az összeköttetés megteremtésére. Volt olyan hét. amikor a kilomé- terkeret fele megmaradt, mivel jelezni tudták a szakembereknek, hogv felesleges kijönniük: nincs iószág az inszeminálásra kijelölt helyen. Időt, üzemanyagot takarítottak meg.

A mezőgazdasági üzemekben a majorok, az állattenyésztő teletlek és a gépműhelyek összeköttetését csak ily módon tudiák megoldani. Kampányok idHjén a futár- szolgálat helyett a gyors gépjavítást is a CB-rádiókkal lehet megszervezni.

A borotai termelőszövetkezetben két éve használják munkaeszközként a hat állomást. Jelentőségük. hasznuk forintban nehezen mérhető. Pontos számításokat még nem is végeztek, de tény, hogy napontq legalább 39—50 kilométer felesleges utat takarítanak meg. A közvetlen termelésben dolgozó vezetők, mentesülve az időveszteségtől, hatékonyabban tudiák megszervezni munkájukat. Jelentősen csökken a mű<9 Borotán is újabb állomásokat szeretnének felszerelni. Képünkön: Kovács Ferencné, a termelőszövetkezet műszaki adminisztrátora egy fontos intézkedést továbbít.

helykocsik indokolatlan furikázá- sa is. Terveik szerint a jövőben újabb állomásokat szerelnek fel.

Szundy István, a már említett kecskeméti vállalat tenyésztésszervezője arról tájékoztat, hogy a CB- rádiónak számos egyéb haszna is van. A klub tagjai sporteseményeknél — pl. lovasbajnokság rendezésekor — megszervezik az összeköttetést az ellenőrző pontokon, részt vesznek az autómentő- szolgálatban, tervezik a segélyhívó állomások létrehozását stb.

Bár hobbiként kezdődött a CB- rádiózás, a gyakorlat bebizonyította, hogy az élet számos területén hasznosítható. Éppen ezért időszerű volt a CB Rádiósok Országos Egyesületének megalakítása.

Mint ismeretes, az egyesület első konferenciáját éppen Kecskeméten tartotta, talán azért, mert jelenleg a megye szinte egész területéin hallható a CB hangja. Várhatóan mind több termelőüzem ismeri fel jelentőségét, s bővülni fog az állomások hálózata.

K. S.

AZ AMERIKAI FEHÉR SZÖVŐLEPKE ELLEN