Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

PN MAGAZIN A NÉP NYELVÉN As alkotmány *c állam társadalmi és állami rendjét, választási rendszerét, az államhatalom és az államigazgatás szerveinek tevékenységét és szer­veseiét, az állampolgárok jogait és kötelességeit meghatározó alaptörvény. Magyarországon nem volt Írott polgári alkot­mány. Az első magyar alkotmánytörvényt 1919-ben, a Tanácsköztársaság Idején hozták. A felszabadu­lás után, az 1949. évi XX. törvénnyel augusztus 8A-án — harmincnégy évvel ezelőtt — lépett életbe a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. (Az or­szággyűlés 1949 óta többször, átfogóan az 1972. évi I. törvénnyel módosította.) Népköztársaságunk alkotmánya tiz fejezetből és ezen belül 78 szakaszból áll. Részletes ismertetésé­re e helyütt nem térünk ki. A mai ünnepi alka­lomból utalunk viszont bevezetőjére, mely tömör szavakkal összefoglalja a Magyar Népköztársaság megszületésének történelmi körülményeit, a fel- szabadulás utáni fejlődés alapvető sajátosságait, változásait, s félreérthetetlenül rögzíti, hogy szo­cializmust épitő ország alaptörvénye. Szövegezését Illetően ugyancsak fejlődést jelen­tett a magyar törvényhozásban. Világos, áttekint­hető, érthető, szabatos és ugyanakkor magyaros fordulatokkal, a nép nyelvén, annak kifejező ere­jével fogalmazza meg tételeit. A nép törvénye te­hát olyan értelemben Is, hogy rendelkezései a la­kosság széles tömegei számára is érthetően fejezik ki tartalmát. R. M. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA CONSTITUTION DE LA RÉPUBUQUE POPUL AI RE HONGROISE DIE VERFASSUNG DER UNGARISCHEN VOLKSREPUBLIK Alkotmányunkat számos idegen nyelven is kiadták. Képünkön a törvénykönyv kétnyelvű — francia és német — kiadása látható. Hatályba lépett 1919. június 29-én A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság al­kotmányát a Szövetséges Taná­csok Országos Gyűlése 1910- jú­nius 23-án fogadta el. Hatályba­lépését (1919. június 29.) egy hó­nap választja el a forradalom vereségét jelentő szakszervezeti kormány megalakításától. E rö­vid idő alatt is megindult az al­kotmány végrehajtása. A Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya szovjet típusú Alkot­mány. Számos intézményében tükrözi az alig egy évvel koráb­ban (1918. július 10.) elfogadott első szovjet-orosz alkotmány ha­tását Nagyban-egészben ehhez igazodik szerkezete is. A két al­kotmány közötti viszonyt a pro­letárforradalom jellegéről a pro­letár internacionalizmusról val­lott, a magyar és a szovjet al­kotmányban egyaránt kifejezés­re jutó közös felfogás határozta meg. A magyar alkotmány előkészí­tése során abból indultak ki, hogy az oroszországi és a ma­gyarországi proletárforradalom egyaránt a kibontakozóban, levő világforradalom részei; vagy leg­alábbis a vezető európai orszá­gokra kiterjedő proletárforrada­lom első láncszemei. Mindemellett a Tanácsköztár­saság alkotmányát eredeti jogai-' kotásnak kell tekintenünk. Elő­készítése során nem csupán az első szovjet alkotmányra voltak figyelemmel, hanem bizonyos ér­telemben általánosították a szov­jet forradalom egész államépítő munkájának tapasztalatait. Ezt nagymértékben elősegítette az, hogy a Tanácsköztársaság vezetői közül többen is közvetlen része­sei voltak az oroszországi forra­dalom eseményeinek. Másrészt az alkotmány előké­szítése során jelentős erőfeszíté­seket tettek annak érdekében, hogy az összhangban legyen a ha­zad adottságokkal. A hazai adottságok, így első­sorban a cári Oroszországihoz vi­szonyítva jóval erőteljesebb par­lamentáris és önkormányzati, tra­díciók érvényesülnék pl. az al­kotmánynak azokban, a rendel­kezéseiben, ^melyek nem kong­resszusokra, 'hanem meghatáro­zott időre, több ülésszakon való részvételre jogosított küldöttek­ből álló testületi szervekre (a szö­vetséges tanácsok országos gyűlése, a községi, városi, járási és kerületi tanácsok) építik a ta­nácsi szervezet különböző foko­zatait. Ugyancsak az erőteljesebb önkormányzati tradíciókra utal a helyi tanácsok szervezetének és működésének részletesebb szabá­lyozása. Az alkotmány rendelke­zéseinek egyhartmadát teszik ki a helyi tanácsokra vonatkozó sza­bályok AZ ÚJ BURZSOÁ ALKOTMÁNYOKRÓL A haladó rendelkezések is holt betűvé váltak Ha a mai szabályozási gyakor­latból indulunk ki, azt is mond­hatjuk, hogy az alkotmány a je­lenlegi tanácstörvényekhez ha­sonló mélységben szabályozta a helyi tanácsok szervezetének és működésének elvi jelentőségű kérdéseit. A z „alkotmány" kifejezés mind magyar, mind pe­dig latin formájában (constitutio) valaminek a fel­építését, szervezetét jelenti. Eredetileg valamely szervezet, társadalom belső rendjét értették alatta. Ilyen szempontból már az állam előtti társadalomnak — az ősközösségnek is — volt alkot­mánya, hiszen szervezettségét, a munkamegosztást, a kialakult egységes szokásokat nem lehet tagadni. A polgári államrendért folyó harc kezdetéig szinte alig volt példa arra, hogy valamely állaim belső rendjét — akár csak rövid időre is — egységes, írott jog­szabályban rögzítették volna. A feudalizmus ellen folytatott harc során a polgári osztály egyik fontos követelése éppen az volt, hogy a szokásjog áttekinthetetlen anyagát váltsa fel a jogbiztonsá­got szolgáló, lehetőleg egy jog­szabályban rögzített" alkotmány. Az alkotmányos államért folyó követelések korszaka Angliában a XVII., Franciaországban a XVLII. században következett be. Vitatták az államhatalom szerve­zési elveit, így azt, hogyan és milyen mértékben vehet részt az Egy kis történelem uralkodó mellett a polgárság a törvényhozásban és más állami funkciók gyakorlásában. A polgá­ri forradalom nagy fordulóin (Angliában 1647—1649-ben, Észak-Amerikában 1776 körül, Franciaországban. 1789—1791 idő­szakjában) megszületnek egyrészt a burzsoázia radikálisabb réte­geinek kiáltványai (Angliáiban ^A nép szerződése"), másrészt az új törvényhozó szervek által elfoga­dott „nyilatkozatok" (Észak- Amerfkában a „Függetlenségi Nyilatkozat”, Franciaországban „Az ember és polgár jogainak deklarációja"). Ezek az előző kor­szak követeléseinek összefoglalói — olykor törvények formájában. A polgári forradalmak győzel­me után a burzsoázia meg akar­ja erősíteni az állami, szervezetet. Ezért az új alkotmányokban — már a XIX. század első. évtize­dedtől kezdve — olyan rendelke­zések találhatók, amelyek korlá­tozzák a lakosság dolgozó réte­gednek jogait (p. választójogát), és erősítik az állami szervezet bürokratikus, népellenes voná­sait. A klasszikus kapitalizmus hanyatlásával, az imperializmus korszakának beköszön téve) a pol­gári alkotmányokban mindin­kább tükröződnek a monopolista csoportok politikai nézetei. Szű­kítik a választott parlamentek jo­gosítványait (a fasiszta államok­ban meg is semmisítik a parla­menteket), s az addiginál sokkal erősebben központosított végre­hajtó, igazgatási hatalmat hoznak létre. A szocialista államokban az alkotmány az állami és a társa­dalmi rend jogszabályi alapja. Minden szocialista államnak van írott alkotmánya. Ebben foglalják össze a legfontosabb társadalmi- állami kérdések jogi rendezését, így az állami önállóság, függet­lenség elvét és megvalósításának fő formáit, a társadalom politikai és gazdasági alapján meghatáro­zását, a központi és helyi állami . szervek felépítési, működési alap­jait, az alkotmány megváltozta­tásának rendjét T. B. Országgyűlések — rendhagyó helyszíneken Ha az Elnöki Tanács összehívja az orczággyülést, senki 3em kérdezi: ugyan hová? Mi sem természetesebb, hogy a helyszín a pesti Duna-parton álló Parlament. Aki jártas múltunkban, tudja, hogy a török hódoltságig, azaz Buda ozmán kézre kerültéig ugyancsak Pesten, a Rákos mezején jött össze a nemesség törvényt alkotni, azután pedig a Bécshez közel fekvő ideiglenes fővárosban, Pozsonyban tar­tották a tekintetes karok és rendek országos gyűléseiket, a diétákat. Általában így volt. Akadtak azonban szép számú kivé­telek, a megszokottól eltérő helyen, helységben tartott or­szággyűlések is. 1. Károly Róbert azért tartott 1323-ban Temesváron országgyű­lést, mert az Anjou-ház hívei a déli részeken voltaik túlsúlyban. Hunyadi János kormányzóságá­nak ideje alatt az 1452. február 12-re, Pozsonyba hirdetett ország- gyűlés testületileg átlovagolt Becsbe és ott együttes ülésen, tár­gyalt az ausztriai rendekkel ar­ról, hogy mólként bírhatnák rá Frigyes császárt V. László és a korona kiadására. Amikor Fri­gyes V. Lászlóval visszatért Ró­mából és a pápa sem tudta rá­beszélni erre, az osztrák és cseh rendek csapatai Bécsújhelyi meg- ostramolták. Frigyes engedett, a magyar küldöttség megállapodott a tizenhárom esztendős V. Lász­lóval, hogy 1452. november 11-re összehívja a magyar országgyű­lést, mégpedig Becsbe. Itt ismer­ték el hatalomátvételét. Hosszú folyamat eredménye­ként alakult úgy, hogy a rendek, a főurak és a király következe­tesen Rákos mezejét illetve Pes­tet tekintsék tanácskozásaikhoz az alkalmasabb helyszínnek. Kez­detben Esztergom és Fehérvár (ima Székesfehérvár), a formálódó első rend) országgyűlések helye, ám közben* 1279-iben Tétény, 1289-ben a Fejér megyei Föveny, a következő esztendőben, a mai Óbuda. Hunyadi Mátyás gyakran tar­tott országgyűlést székhelyétől távol. Már királlyá kiáltásának évében, 1458-ban, december 6- ára Szegedre hívott össze or­szággyűlést, hogy sürgősen meg­változtassa a honvédelmi törvé­nyeket 1463-,ban Tolnára hirde­tett országgyűlést, fejenként hív­ta meg oda a nemességet, hogy onnan egyenesen a török ellen vezethesse őket. 1468-,ban Eger­ben tartott országgyűlést, 1485 tavaszán pedig Vácott, noiha nem volt jelen, mert Bécset ostro­molta. Viharos országgyűlés színhelye volt Hatvan 1525-ben. A király, az ijfjű II. Lajos július 13-án ér­kezett a városba. VerbŐczi Ist­ván hatalmas beszédben vádolta a királyi tanácsot, amelynek tag­jai — Szálkái prímás, Báthory nádor és Sárkány Ambrus or­szágbíró — indulatosan védekez­tek. Sárkányt csaknem lekasza­bolták a király emelvénye előtt. A következő esztendőben a mo­hácsi csatatéren elvérzett az or­szág. Ugorjunk át egy századot. A magyarság töröktől—'tatártól és császári zsoldosoktól1 szenved. Az elégedetlenkedők élére álló Bocskai István váradi kapitány, bihari főispán a szabad hajdúk­kal győzelmet győzelemre hal­mozva, már mint erélyi fejede­lem, 1605-ben országgyűlést hir­det Szerencsre. A tanácskozást a szerencsi református erődtemp­lom falad között tartották. Itt kiáltották ki Bocskait Magyaror­szág fejedelmévé. Cs. K. A második világháború után megnövekedett a Szovjetunió nemzetközi tekintélye, széles kör­ben ismertté váltak szocialista al­kotmányának mélyen demokrati­kus rendelkezései, amelyek jelen­tős hatást gyakoroltak a tőkés államokban is. A világháborút követően — és máig íolytalólag — új és új al­kotmányok jönnek létre, melyek, figyelemmel a megváltozott vi­lágtörténelmi helyzetre, a szocia­lista tábor létrejöttére, legalább formailag eleget kívánnak tenni az ENSZ Alapokmányában fog­lalt követelményeknek. Ennek megfelelően felveszik azokat az állampolgári jogokat, amelyeket a valóságban semmiképpen nem akarnak érvényre juttatni. E folyamatban jött létre a töb­bi között Bolívia (1945), Brazí­lia (1946), az NSZK (1949), Gö­rögország (1952), Dánia (1953) al­kotmánya. Különleges helyet foglalnak el a második világháború után létrejött burzsoá alaptörvények között a francia (1946) és az olasz (1947) alkotmányok. Ezekben az országokban a kommunisták köz­vetlenül és közvetve is részt vet­tek az alkotmánytervezet kidol­gozásában, sőt képviselőik ré­vén, azok törvényhozási úton történő tárgyalásában is. Ez az­zal ez eredménnyel járt, hogy a törvény szövegébe belekerültek olyan demokratikus alapintéz­mények, amelyek a klasszikus ka­pitalista alkotmányosságot jel­lemezték. Más kérdés, hogy az alkotmá­nyoknak e haladó rendelkezései is holt betűvé változtak, A második világháborút köve­tő — fentebb említett demokra­tikus színezetű — alkotmányfej­lődés eltérő Irányát indította el a Franciaországban bekövetke­zett fordulat. Ez elvezetett a de Gaulle-kormány által előterjesz­tett új alkotmánytervezethez, me­lyet 1958-ban fogadtak el. Ez formálisan átveszi az előző alkotmánynak az emberi jogok­ra és a köztársasági államformá­ra vonatkozó tételeit, ugyanakkor a „tekintélyi állam” felé mutat: szinte monarchikus hatalmat ad a köztársasági elnöknek, vissza­fejleszti a parlament hatáskörét, és azzal szemben nyíltan előtérbe állítja a kormányt, összességé­ben igen éles visszalépést jelent az 1946-os francia alkotmány demokratizmusához képest. Külön meg kell említeni azo­kat az alkotmányokat, amelyek a gyarmati népek Imperialistael- lenes felszabadító harcainak eredményeként születtek meg. E területeken új és újszerű — alap­vetően imperialistaellenes — alkot­mányosság kialakulásának lehe­tünk tanúi, amelyben jelentkez­nek a nemzeti és állami szuvere­nitás eszméi, & feudális földbir­tokviszonyok felszámolására, a demokratikus intézmények lét­rehozására való törekvések. E csoportba sorolható India 1949-ben, Pakisztán és Egyiptom 1956-ban, a Maláj Államszövetség és Ghana (Aranypart) 1957-ben kiadott alkotmánya, hogy csak néhányat említsünk közülük. Szocialista alaptörvények születése A Grúz SZSZK címere A Belorusz SZSZK címere A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után még viszonylag hosszú időnek kellett eltelnie, mi­re megszületett az első szovjet al­kotmány. A Szovjetunió szovjet­jeinek II. kongresszusa 1924. ja­nuár 31-én fogadta el az alaptör­vényt. Erinek történelmi feladatta ab­ban állt, hogy első Ízben rögzítse törvényi erővel a nemzettek tel­jes egyenjogúságán és önkéntes szövetségén alapuló szocialista fö­deráció államszervezet! formáit. Mindaddig az Orosz Föderativ Szovjet Köztársaság 1918. évi al­kotmánya és az egyes szövetséges köztársaságok ennek példájára el­fogadott alkotmányai egyidejűleg részben érvényben voltak. A szövetségi alkotmány létre­jöttét követően, annak rendelkezé­seivel összhangban, módosították alkotmányaókait az egyes szövet­séges köztársaságok. A szovjet állam és társadalom fejlődése megkövetelte, hogy új alkotmányt alkossanak. Ennek össznépi vita alapján elkészült tervezetét 1936. december 5-ón fo­gadta el a szovjetek VIII. rendkí­vüli összszövetségi kongresszusa. Ezt követően új alkotmányokat fogadtak el az egyes szövetséges köztársaságok. 1937-ben az Orosz, Ukrán, Belorusz, Kazah, Grúz, Azerbajdzsán. Kirgiz, Tadzsik, ör­mény, Türkmón, majd megalaku­lásukat követően 1940-ben a Lit­ván, Lett, Észt, 1941-ben a Mold­vai Szövetséges Köztársaságok. A második világháború után szocialista útra lépett államok is sorra megalkották alkotmányai­kat Megjegyezzük; a Mongol Népköztársaság az első, amely mint szocialista ország követte a Szovjetunió példáját, és a szocia­lizmus útjára lépett. Első alkot­mányát 1924-ben fogadták el, a másodikat 1940-ben, s ezt azóta többször módosították. A további államok új alkotmá­nyainak születése: 1946: Albán Népköztársaság; Vietnami Demokratikus Köztársa­ság; Jugoszláv Szövetségi KöjEtár- satság (új alkotmány 1953-ban); 1947: Bolgár Népköztársaság; Lengyel Népköztársaság (új alkot­mány 1952-ben); 1948: Csehszlovák Köztársaság; Román Népköztársaság (új alkot­mány 1952-ben); Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság; 1949: Némlet Demokratikus Köztársaság; Magyar Népköztár­saság; 1954:Kínai Népköztársaság. □ □ □ A szocialista országok alkotmá­nyai megegyeznek abban, hogy felszámolják a termelési eszközök magántulajdonát, leszögezik, hogy az államhatalom birtokosa kizá­rólag a dolgozó osztályokkal (el­sősorban a dolgozó parasztsággal) szövetséges munkásosztály, melyet araiak élcsapata, a kommunista párt irányít, széles körben bizto­sítják az állampolgári alapjogo­kéit, kifejezik a szocialista állam következetes internacionalizmusát, érvényesítik a szocialista törvé­nyességet. Íme néhány idézet — példaként — egy távol-keleti szocialista or­szág, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmányának alap- elveiből. I. FEJEZET Alapelvek 1. cikk. A mi álj&munk a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság. 2. cikk. A hatalom a Koreai Népű Demokratikus Köztársaság­ban a népé. 3. cikk. Minden hatalmi képvi­seleti szervet, kezdve a községi népi gyűlésektől a Legfelső Népi Gyűlésig a nép szabad akaratá­ból választanak ... az általános, egyenlő, közvetlen és titkos vá­lasztójog alapján.,. 4. cikk. Az összes hatalmi szer­vek képviselői tevékenységükért a választók előtt felelősséggel tar­toznak. A választóiknak joguk van kül­dötteiket visszahívni, ha azok el­vesztették a választóik bizalmát. 5. cikk. A termelő eszközök ... az állam, szövetkezeti szervek, magánszemélyek vagy jogi sze­mélyek tulajdonát képezik ... Összeállította: Rapi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents