Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
4 • PETŐFI NÉPE • <1983. augusztus 18. Egyes településeiken a vezetékes Ipari és háztartási vízellátás folyamatossága csak úgy oldható meg, ha a vízleláhely (kút, tisztítómű) és a felhasználók közé egy vaigy több víztornyot iktatnak be. A nagyobb körzeteket is ellátó víztornyok vasbetonból készülnek, de e drága létesítmények építése meggondolandó vállalkozás. Szerencsére van más megoldás is. -Két évtizeddel ezelőtt még feltűnést keltett egyregy fémből készült, gömb alakú víztorony a tájképbetiL (Talán nem mindenki tudja, hogy a hagyományos glóbusz alakú víztárolók magyar találmányt fémjeleznek, huszonöt éve alkotta egy magyar szakember az új típusú tornyot.) Ma már ez a látvány szinte általános, hiszen az elmúlt húsz évben több ezer ilyen víztornyot állítottak fel Magyarországon. A szakmailag pontos név azonban nem víztorony, sőt nem is hidrogló- busz, hanem aquaglóbusz. Az első, régebben használatos és nálunk is közismertté vált idegen eredetű szó ugyanis olyan tornyot jelentett, amelyet kifeszített kábelek tartottak. s emiatt nagy területet foglalt eL Ilyet ma már nem gyártatnak. A második idegen szóval, az új névvel azt akarják jelezni az előállítók, hogy ez új típus, s az említett kábelek nélkül is szilárdan áll. Acélszerkezetű aquaglobuszokat, 50—100—200 köbméter űrtartalommal állít elő és helyez üzembe a Lajo&mizsei Vízgépészeti Vállalat. Exportra ezeknél jóval nagyobb, 500—700. köbmétereseket is készítenek. A nagyobb tornyokat, nem lehet egy da- rabham a felállítás helyér,, szállítani, ezért az előállítók régi törekjvése olyan típusok kifejlesztése, amelyeknek a törzsét és tartályát alkotó elemek, részegységek minél kisebb térfogatú szállítmányokban helyezhetők el, könn/yen össze- és szétszerel- hetők. Képünkön a felállítás izgalmas pillanatai előtt láthatunk egy, még a földön- elnyúló aQuaglóbuszt. TUDOMÁNY • TECHNIKA Víztároló fémóriások ELEINK ESZKÖZEI A cséplés egyidős a gabonatermesztéssel. Kezdetben a szétteregetett kalászokat bottal, majd hadarófával, cséplőfával, csépha- daróval ütögették. A kézi csép- lésen. kívül nagyon elterjedt a lóval való cséplés, azaz nyomtatás. Hogy a lovak munkáját segítsék, különböző szerkezeteket — cséplőszánkát, cséplőszekeret, cséplőhengert — vontattak a kiterített gabonán keresztül. Ezután a szalmát elhordták, a gabonát összesöpörték. Az ember itt is könnyíteni akart munkáján, és a cséplés gépesítésén törte a fejét, már a középkor végétől. De a mai cséplés legfontosabb elemét, a dobot csak 1786-ban készítette el a skót Andrew Meikle. Ez a gép a verőléces rendszer szerint dolgozott, s a gőzgép alkalmazásáig állati erővel hajtották. Az amerikai Samuel Turner 1831-ben szabadalmaztatta szeges 'rendszerű cséplődobját: Európában a verőléces, Amerikában a szeges rendszer vált népszerűvé. Magyarországon először Martinovics Ignác szerkesztett cséplőalkalmatosságot a 18. század végén, majd megjelentek az első Meikle-fále gépek. A cséplőgép elterjedése és rohamos fejlődése, tökéletesedése 1848 után indult meg, amikor az állati hajtóerő helyett gőzgépet kezdtek hozzá alkalmazni. Az első gőzcséplőgép 1852-ben, Angliából került Törökbecsére, de 1861 - tői magyar gyárak is készítettek már ilyen gépeket. Egy 1871. évi statisztika szerint azonban kilenc megyében még kizárólag kézi, illetve nyomtatásos cséplés 'folyt. A rohamos fejlődés a hetvenes évektől indult meg: a cséplőgép tiszta szemet adott, a szalmát, a töreket és a polyvát pontosan szétválasztotta. Magyarországon 1896-ban már 8920 gőzcséplőgép működött, de a lóval hajtott úgynevezett járgányos cséplőszekrények száma még mindig 46 ezer 814 volt. Nemsokára megjelentek a motormeghajtású cséplőgépek is. A korábban gyakran a nyártól farsangig elhúzódó kézi cséplés vagy nyomtatás munkáját néhány hét alatt végezték el. Egy ember kézi csépléssel egy nap alatt általában egy mázsát, míg a 20 emberrel dolgozó cséplőgép ugyanennyi idő alatt 150 mázsát csépelt ki. Cs. K. Hajónavigátor A tengeri szerencsétlenségek leggyakoribb oka a hajók összeütközése. A világ hajóflottáját 1965—1981 között ért minden hetedik szerencsétlenség összeütközésből adódott. Az idén kezdik meg a Szovjetunióban az Óceán— SZ berendezés sorozatgyártását, amely idejében figyelmezteti majd a hajókat az összeütközés veszélyére. Ezt a rádiólokátoros berendezést a szovjet tengeri flotta központi kutatóintézetében fejlesztették ki. Világszép kristályok Üvegfúvók formázzák az 1240— 1250 fokra hevített anyagot, majd a feszültségtelenítő szalagon szobahőmérsékletre hűtenek le minden egyes darabot. A korongos csiszolóban gyémántköszörűkkel veszik munkába a kristályt. Az üveget a csiszolók díszítik; szálkázzák, hámozzák, ékeket, forgócsillagokat vésnek az oldalába. Ehhez már nem elég a gyakorlat és a kézügyesség. Rajzkészség, térlátás és sok fantázia is kell ahhoz, hogy valaki tájképet, portrékat, figurákat véssen az üvegbe. Műtét helyett mágnes Amerikai kutatók olyan módszeren dolgoznak, amellyel — műtét nélkül — megszüntethe- tők a véredányfalak zacskó alakú tágulatai. Ezek ugyanis könnyen megrepedhetnek, gyakran agyvérzéseket is okoznak és műtéttel csak nehezen, az élet veszélyeztetésével távolíthatók el. Á kutatók kísérleteikben 3 milliméter nagyságú állandó mágneseket helyeznek el az agyban oly módon, hogy az értágulat a mágneses pólusok közé kerüljön. Azután a véráramba 3—4 mikron nagyságú vasszemcséket tartalmazó anyagot juttatnak. A szemcsék a mágnes hatására megállnak az értágulatban, lassan kitöltik, majd hegszövet növi őket körül, és véglegesen rögzülnek. Ezután a mágneseket el lehet távolítani. Az eddigi állatkísérletek biztatóak „Felzárkózó” teherautók Ezzel a címmel közölt cikket a Delta júliusi száma, s egyebek között ezt írja: „Itt az ideje, hogy módosítsuk a teherautóról kialakult fogalmakat, hiszen a korszerű, számítógépes módszerekkel tervezett nemzedék kényelem, biztonság, gazdaságosság és az ötletes szerkezeti megoldások szempontjából felveszi a versenyt a legjobb személygépkocsikkal.'' Ezen a felvételen a Ford „Concept Cargo” prototípusát láthatjuk, amelynél kiküszöbölték a káros légörvényeket keltő hézagot a vezetőfülke és a raktér között. Az áramvonalasán burkolt alsó részben a kerekek közöld energiaelnyelő rács van az olcLirányból ütköző kisebb járművek védelmére összeállította: Sitkéi Béla Á KERESKEDELEM FEJLESZTÉSÉÉRT A Kamara és a megyei vállalatok A Magyar Kereskedelmi Kamara 1948-ban alakult meg. Közvetlen felügyeleti szerve, mint főhatóságnak, a Külkereskedelmi Minisztérium. Feladatköre 1980-ig a külföldi helyszínű kereskedelmi jellegű kiállítások magyar részről történő szervezésére, valamint nemzetközi árumintavásárok, bemutatók belföldi megrendelésére terjedt ki. Ezen kívül külkereskedelmi szaklapokat terjesztett magyar és idegen nyelven, ellátta a külföldi sajtót és a kamarákat, a hazai gazdaság életre vonatkozó információkkal, összeállított piacelemző és konjunktúrakutató kiadványokat. Kapcsolatot létesített más országok kereskedelmi kamaráival és hasonló intézményeivel. A fentiek magyarázatuk szolgáinak ahhoz, hogy napjainkig a megyei vállalatoknál ágyazódván ki sem ejtették a kamara nevét, mivel közvetlen találkozási pontjaik vele nem voltaik. Hét éve minisztertanácsi rendelettel bővítették teendőinek körét. — A Magyar Kereskedelmi Kamarának részt kell vállalnia a gazdasági életben az érdekközrve- títésből, -egyeztetésből és -képviseletből is — tájékoztat dr. Tobak István, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat vezérigazgatója, aki a kamara dél-alföldi összekötő bizottságának társelnöke. — Ezek az új elemek meghatározó fontosságúvá váltak kereskedelemfejlesztő munkájában. A cél érdekében jó kapcsolattartásra törekszik a területi irányító szervekkel és a tagvállalataival. — A megyében hány ilyen van? — Jelenleg negyvenkettő, főként ipari üzem. A mezőgazdasági és a kereskedelmi vállalatok eddig csak kis számban léptek ibe. — Mit nyújt tagjainak a Magyar Kereskedelmi Kamara? — Azzal kezdeném, hogy a megújított tartalmú kamarai munka, amely segíteni akar gazdálkodó egységeinknek jobban megtanulni kereskedni, még az első lépéseknél tart. Az intézmény feladatkörének kibővítése után most keresi a maga helyét a megyékben. Ezért is hozta létre többek közt a dél-alföldi összekötő bizottságát, amely Békés, Csongrád és Bács-Kiskun térségében tevékenykedik. Tizenöt tagú elnöksége van, elnöke a Szegedi Ruhagyár vezérigazgatója. Juhász Géza, s két társelnöke Békésből, illetve a mi megyénkből. Autonómiával rendelkező társadalmi szervről van szó, amely a kamara alapvető feladatait hivatott ellátni a maga területén, a helyi gazdaságirányítással szorosan együttműködve. A Magyar Kereskedelmi Kamara a bel- és a külgazdaságra vonatkozó minden Információval rendelkezik, ezért segíteni tud például partnerkeresésben, értékesítési és beszerzési lehetőségek megismerésében, tanácsokat adhat külpiaci próbálkozásokhoz. Nem egy az egyben hasznosítható útmutatások ezek, hanem csupán a lehetőségeket tárják fel a kínált előnyeikkel és esetleges hátrányaikkal együtt. Természetesen a kiadványait is eljuttatja tagjainak, ezen kívül továbbképzési alkalmakat teremt, elsősorban a piaci, a marketingmunkával foglalkozó szakembereknek. A nemzetközi vásárokon, például a BNV-ken irodájában tolmácsot, gépírót bocsát rendelkezésre, jogi konzultációs lehetőséget kínál. — A dél-alföldi összekötő bizottság eddig mit végzett? — Mint mondtam, a kezdeti lépéseknél tartunk. Ez év februárjában megállapodást írtunk alá a Bács-Kiskun megyei Tanáccsal. Abban leszögeztük, hogy szorosan együttműködünk a tervezésben, 3 szabályozórendszer fejlesztésére irányuló tevékenységben, ás a területfejlesztésben. Kölcsönösen és folyamatosan informáljuk egymást. A bizottság rendszeres tájékoztatóival, a vállalati vélemények közvetítésével elősegíti a tanács tervezési, vállalatfelügyeleti és operatív gazdaságszervező munkáját. A kamara Bács-Kiskun megyei szek- ciótja támogatja a kishatármenti árucsereügyietek lebonyolítását. — Milyen lehetőségeket lát itt s társelnök? — Élénk, sokoldalú kereskedelem nélkül pang a gazdaság, ahogyan mondani szokás. Bács-Kiskun jelentős exportáló megye, a kishatármenti árucsereforgalom alapvetően nem befolyásolhatja kereskedelmét. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy a lehetőségek aktívaJbb kihasználása pezsdítőieg hatna rá. A vállalataink jelenleg nem a szállítási képességeik szerint vesznek részt ebben a forgalomban. Tehát fel kell tárni, hogyan érdemes bővíteni. — Mi mást terveznek még? — A megyei pártbizottság mellett működő szövetkezetpolitikai bizottság ajánlásait figyelembe véve szervezzük meg a kaimamí élet néhány eseményét. Szeptemberben tagvállalati értekezletet hívunk összp Bács-Kiskunban, a budapesti kamara tisztségviselőinek és a dél-alföldi összekötő bizottság illetékeseinek részvételével. A megyei szekciónak ezen a legelső ilyen összejövetelén tájékoztatni akarjuk a tagvállalatokat az összekötő bizottság által kínált lehetőségekről, szolgáltatásokról, s meg akarjuk tudni, mit várnak ők a kamarától. Javaslom majd a bizottságnak, hogy a kecskeméti Hírős Napok idejére rendezzen be itt egy olyan tárgyalótermet, ahol a tagvállalatok rendelkezésére állhat a kamara felvilágosítással, egyebekkel. A szeptemberi értekezleten felvetjük, hogy a tagvállalatok jelöljenek ki egy-egy jól képzett szakembert a kamarával való kapcsolattartásra, aki lehetőleg idegen nyelvet is beszéljen. Szerepel majd napirendünkön a kishatármenti árucsereforgalom érdek szerinti bővítése is. Egy olyan rendezvényre is készülünk, a megyei vezetéssel egyetértve, ahol majd Bács-Kiskun osztrák gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait mutatjuk be, s felhívjuk a figyelmet a szomszéd országbeli áruelhelyezési lehetőségekre — mondja befejezésül dr, Tobak István, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-alföldi összekötő bizottságának társelnöke. A. T. S. SZÉCSÉNYI TAPASZTALATOK Üj energiaforrás: a biogáz A magyar mezőgazdaság eredményei — különösen a gabona- és hústermelésre gondolva — nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltóak. Ma már egyre többet foglalkoznak azzal, hogy a lehető legkevesebb ráfordítással termeljenek. Üj eljárásokat keresnek a költséges energiahordozók helyettesítésére, és takarékos módszereket alkalmaznak. A szécsényi Rákóczii Ferenc Termelőszövetkezetben járt megyei mezőgazdasági szakemberküldöttség megnézett egy új energianyerési módszert, az országban elsőként, nagyüzemi technológiára felépített biogáztelepet. Hütter Csaba, a termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy miközben lényegesen javították a fajlagos energiamutatókat — egységnyi termékhez kevesebb fűtőolajat, villamos energiát használtak fel — az energiaszámlák költségei a korábbinak háromszorosára rúgtak. A fellelhető energiatakarékos módszerek közül többet bevezettek: az olajégőkre, kazánokra hőcserélőt szereltek és ennek hőjével felmelegítették az égést tápláló levegőt, ezzel kazánonként 20 százalék olaj megtakarítást értek el. A kifejt tej melegével — egyben hűtve is ezzel a tejet — a tejházi berendezések mosásához szükséges vizet melegítik fel. A baromfiólakat szigeteléssel látták el. Bevezették a szárítás nélküli, úgynevezett CCM lerménytárolási módszert. A baromfiistállók szellőzőire hőcserélőiket szereltek. A baromfitelep évenkénti 600 tonnás fűtőolajfelhasználását a felére tudták csökkenteni. Az elv igen egyszerű: az istállók légteréből távozó 30—35 fokos levegő — légcseréién keresztül vezetve — képes arra, hogy a beáramló friss, de csak 5 fokos levegő hőmérsékletét 20 fokra emelje. □ □ □ Szécsényben azonban mégsem ezek a legfontosabb vállalkozások, hanem a biogáztelep, amelyet az építők az év elején adtak át, és ma már üzemszerűen termel. A biogázművet egy 700 te- ' henet számláló tejelő tehenészet mellé telepítették. (A FATIP rendszerű, majdhogynem nyitott, a lehető legkevesebb betont, vasai tartalmazó, természetes anyagokból épített telep önmagában is érdemes arra, hogy szakemberek tanulmányúton megtekintsék). A telepen naponta 50 köbméter hígtrágya képződik. Korábban legnagyobb gondjuk volt enniek a „mellékterméknek” szakszerű elhelyezése. A trágyáié zöld növényre nem szórható ki, szűrése, derítése igen költséges. Tulajdonképpen ez is inspirálta a szécsényi szövetkezetét, hogy valamilyen új megoldást keressen. A megoldást a biogáztelep jelentette, amelyet az osztrák BVT- cég technológiája, licence alapján, a Nógrád megyei AGROBER tervezési segítségével és MÉM műszaki-fejlesztési alap igény- bevételével építették meg. A berendezés tulajdonképpen három fő egységből áll: a reaktornak mondott erjesztő toronyból, egy gázgyűjtő harangból, valamint ezeket összekötő vezérlő gépházból. A berendezésihez egy hígtrágya-előgyűjtő, illetve egy utótartály csatlakozik. A reaktor 14 méter átmérőjű, 10 méter magas hőszigetelt, fűthető palásttal és fenéklemezzel ellátott vasbetontorony. A híg trágyát elő kell melegíteni, ment az erjesztő baktériumok 35 fokon érzik, legjobban magukat. A melegítéshez a gázellátás nem gond, hiszen az „önfenntartásra”, felfűtésre a képződött gáz 10 százaléka elegendő. A berendezés teljesen automatikus. kezelését, pontosabban ellenőrzését egy fő látja el. A kí- eriedt gázt egy ugyancsak 14 méter átmérőjű műanyagkorong alatt fogják fel □ □ □ A biogáztelep teljesítménye naponta 1600—1800 köbméter, 5700 kalóriaértékű gáz. A telep képes megoldani és feldolgozni a 700-as tehenészet teljes hígtrágyameny- nviségét. A berendezés folyamatos üzemelésű, a kierjesztett anyag nem agresszív, ezáltal zöld növényi felületre szórható, műtrágyával dúsítható, és így a folyékony műtrágyák hordozójául is szolgálhat. A kezelés alatt a híg trágya nem veszít tápanyagtartalmából. A 24 millió forint költséggel épült berendezés megtérülését 3—1 4 évre számolják. A biogáztelep nemcsak a szarvasmarha-, hanem a híg sertéstrágya hasznosítására is alkalmas. A világon mintegy kilencmillió biogáztelep működik. Zömmel természetesen kisüzemi méretűek. Megyénkben is tervezik háztáji berendezés felállítását. További biogáztelepeik magyarországi létesítésére BIOINVESZT néven Szécsényben gazdasági társulás alakult. Biogáztelepet ott érdemes felállítaná, ahol a képződött gázt folyamatosan képesek felhasználni. Szécsényben például a berendezést egy egymással szomszédos szarvasmarha- és baromfitelep közé építették. A baromfiistállókat a gázzal fűtik. Most, nyáron nincs szükség fűtésre, hanem éppen ellenkezőleg, hűteni kell, s egy 100 kilowatt teljesítményű generátort üzemeltetnek, amelyik az egész telepet ellátja villamos energiával és a ventillátorokat is forgatja. □ □ □ A szécsényi látogatás sok hasznos tapasztalattal szolgált. Úgy gondolom, hogy az olyan nagyüzemeknek, amelyek nagy méretű sertés- és szarvasmarhaiteleppel rendelkeznek — mint például a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a Bácsalmási Állami Gazdaság, a hercegszántói Lenin, a tassi Dózsa Tsz, a Jánoshalmi Tsz-közi Közös Vállalat — érdemes komolyan foglalkozni a biogáztelep létesítésének gondolatával. Dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa 9 Jellegzetes magyar gyártmányú cséplőgép a század elejéröL A cséplőgép
