Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 195. szám Ára: 1,40 Ft 1983. augusztus 18. csütörtök MUNKA KÖZBEN Az új megyei kórház és a hozzá tartozó rendelőintézet 1200 egész, és ügyi szakdolgozót foglalkoztat Kecskeméten. Ebből mintegy ötszáz a megyei kórházban, rendszeresen 3 műszakban dolgozik. Évente csaknem száz újonnan végzett fiatalt fogadnak. Pillanatnyilag 1340 ágy áll a rászorulók rendelkezésére. Az itt gyógyított betegek ellátása a feladata és hivatása az ápolónőknek. Tőlük várják és kapják az orvosságot éppen úgy, mint a vele színié egyenértékű jó szót és gondoskodást. Itt dolgozik Péntek Mihályné ápolónő, Tizenkilenc éve egy helyen, az általános sebészeten. Szocialista brigádtag. A kórház egészségnevelési tanácsának összekötője. Munkáját lelki- ismeretesen, kedvvel végzi. A bonyolultabb feladatokat is meg tudja oldani. Tevékenységét élethivatásnak érzi, és ezt elismeri a kórház vezetése, hiszen megkapta az Egészségügy Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést, de ezt értékelték személyében kollégái is, amikor szakszervezeti bizalminak választották. (Pásztor Zoltán felvétele) Érik a napraforgó, silózzák a kukoricát Meggyorsultak a betakarítási előkészületek A mezőgazdasági üzemek őszi betakarítási előkészületei augusztus közepén meggyorsultak. A termelők ha társz emléken győződtek meg arról, hogy két-há- rom héttel előbb kell indítaniuk az idén a gépeket. A tartás szárazság miatt a terméskilátások nem javulnak. Ezért augusztus 20-a táján egész sor gazdaságban hozzálátnák a napraforgó kom- bájnoiásához, és nagyobb ütemben folytatják a kukorica silózását. (Folytatás a 2. oldalon.) ® Érik a magnak vetett napraforgó is Bácsalmás környékén. (Méhesi Éva felvétele) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden folytatta vitáját Líbiának az Egyesült Államok agresz- szív magatartásával kapcsolatos panaszáról. A vitában több szocialista és el nem kötelezett ország élesen bírálta az Egyesült Államoknak az afrikai kontinensen és a Földközi-tenger térségében folytatott politikáját Az amerikai kormány csádi beavatkozását és Líbia-el- lenes fenyegetéseit összefüggésbe hozták Washingtonnak a Közel-Keleten, illetve a közép- amerikai térségben folytatott agresszív magatartásával. A Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia ENSZ- képvjselője egyaránt bírálta az amerikai magatartást. Kifejtették: a washingtoni kormány növekvő agresszivitása Afrika északi részén és a Közel-Keleten rendkívül veszélyes helyzetet teremtett. Felszólították a BT-t ítélje el az Egyesült Államokat, és minden eszközzel akadályozza meg annak Líbia ellen irányuló agresszív Cselekményeit. Nicaragua ENSZ képviselője elutasította az amerikai elnöknek azt a kijelentését, hogy Csád a francia érdekszféra része. Afrika csakis az afrikai kontinens országainak érdekszférája — mondotta. A felszólaló párhuzamot vont az Egyesült Államoknak a Földközi-tenger térségében, illetve Közép-Ameri- kában folytatott politikája között, s rámutatott; hogy Washington folyamatos provokációi el nem kötelezett országok ellen irányulnak. Nataradzsan Krisnán Indiai küldött szerint a Földközi-tenger és Észak-Afrika térségében kialakult súlyos helyzet az erőszak alkalmazására, és az ezzel való fenyegetésre, illetve a külföldi beavatkozásra vezethető vissza. A BT ezt követően a folytatás időpontjának megjelölése nélkül elnapolta a kérdés vitáját. Az ésszerű, gazdaságos növényvédelemről tanácskoztak az alföldi mezőgazdasági nagyüzemek szőlőtermesztő szakemberei Kiskunhalason. A tapasztalatcserét — amelynek házigazdája az állami gazdaság volt — a MAE megyei növényvédelmi szakosztálya, a növényvédelmi és agrokémiai állomás, valamint a Ciba-Geigy svájci cég kezdeményezte, amelynek hazai képviselője a Zenit KFT Külkereskedelmi Vállalat. A baseli részvénytársaság már egy évtizede jelentős mennyiségben exportál Magyarországra növényvédő szereket. Az öt altföldi megyéből jelenlévő több mint hetven szakembert Katona István, az állami gazdaság igazgatója köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy napjainkban egyre fontosabbá válik a költségek csökkentése, a jobb minőség elérése a szőlőtermesztésben is1, ugyanakkor arra kell törekedni, hogy á vegyszerek használata kevesebb veszéllyel járjon az ember környezetére. Bodor László, a megyei növényvédő és agrokémiai állomás főmérnöke elmondta, hogy az utóbbi tíz év alatt az anyagköltségek a többszörösükre emelkedtek, amit nem követtek a felvásárlási árak. A szőlőtermesztés gazdaságosságának tehát egyik feltétele: a vegyszerek ésszerűbb, hatékonyabb fel- használása. Dr. Tóth Bertalan, a MÉM főelőadója megállapította, hogy olyan gépeket kell alkalmazni, amelyek kevesebb növényvédőszer felhasználásával ugyanolyan eredményt érnek el. A védekező anyagoknál 10—15 százalékos megtakarítás is lehetséges. Ez • Finom cseppekben, ködszerűvé porlasztva kerül a vegyszer az átalakított gép segítségével a növényzetre. annál is inkább fontos, mert a vegyszereket jórészt külföldről szerezzük be. A gazdaságos szőlőtermesztésnek ez azonban csak egyik módja — mint ez kiderült Szűcs Józsefnek, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság növényvédelmi főmérnökének előadásából. Rámutatott, hogy ma már a hagyományos módszerekkel nem lehet hatékonyan, gazdaságosan megoldani a kemizálási feladatokat. A szőlő növényvédelmét a telepítés előtt megkezdik, mivel a talaj tápanyagvizsgálatain kívül a termőhely növényegészségügyét is feltérképezik. Laboratóriumi vizsgálatokkal állapítják meg a talajkártevők arányát, valamint a fertőtlenítés szükségességét. Vírusmentes szaporítóanyagot telepítenek, kiépítik a kártevők előrejelzéséhez szükséges bázisokat, továbbá folyamatosan ellenőrzik a hőmérsékletet, a csapadékadatokat stb. A gazdaság az elsők között kezdte vizsgálni a csökkentett permetléfelhasználás lehetőségeit. Az átalakított KERTITOX típusú gépekkel már az elmúlt esztendőben kedvező üzemi tapasztalatokat szereztek. Jobb porlasztással. jóval kevesebb permetezőszerrel sikerült ugyanolyan hatást elérni, mint korábban. Kísérleteikhez jelentős segítséget kaptak a MÉM növényvédelmi és agrokémiai központjától és más intézmények szakembereitől. A tapasztalatcsere résztvevői a gyakorlatban is láthatták az átalakított permetezőgépet a gazdaság kunfehértói kerületében. Előnyeit Molnár Istvánná növényvédelmi szakirányító ismertette. A résztvevők elismeréssel nyilatkoztak a permetszó- ró teljesítményéről. K. S. §1 Takarékosabb növényvédelem Alföldi szőlőtermesztők tapasztalatcseréje GAZDAG FOGÁSRA SZÁMÍTANAK A TÓGAZDASÁGOK Halászatfejlesztési tervek a megyében Az előzetes becslések szerint gazdag termésre, fogásra számíthatnak a halgazdaságok, szövetkezetek. A MÉM halászati főosztályán elmondták: a meleg nyár egyfelől kedvezett az ágazatnak; a sok napsütés növelte a természetes tápanyagok mennyiségét, ami gazdaságosabbá tette — főként a növényevő halak — nevelését, másrészt viszont a forróság károkat is okozott. A meleg miatt sokfelé csökkent a víz oxigéntartalma, ami halpusztulást idézett elő. Az ebből eredő kiesés több száz mázsla hal. Mindezelk ellenére — elsősorban a tavaszi bőséges tény észanyag-kihelyezés eredményeként — várhatóan a tavalyi rekordnál is mintegy öt százalékkal több, összességében 43— 44 ezer tonna hal akad majd fenn a halászati szezonban a hálókon. A ihalkínálat alakulása azonban számos tényezőtől függ. Kényes áru az élő hal, a tiszta vizű akváriumokat, a friss levegőt, csak többletmunkával lehet előteremteni, s erre az egyébként is zsúfolt üzletek nem szívesen vállalkoznak. A halat nagyobb mértékben igényelné a lakosság, annál is inkább, mert a növényevők, a busa és az amur az olcsóbbak közé tartoznak. Bács-Kiskun megyében igen kedvezőek a természeti adottságok tógazdaságok létesítésére. Szűkebb hazánk halhústermelése az országosnak öt százaléka. Termelőalapja 6234 hektáros vízterület, amelyből 5,3 ezer hektár természetes víz. Harmincöt hektáros halastava van a dávodi Augusztus 20. Tsz- nék, s ennek felújításán kívül mintegy harminchektáros bővítés- sére is lehetőség kínálkozik. A szomszédos nagybaracskai Haladás Tsz-nél négyszáz hektáros tógazdaság kiépítésére van mód, Ebből a rémi Dózsa Tsz-szel és a bajai Üj Élet Halászati Termelő- szövetkezettel együttműködve néhány év alatt 230 hektáros tavat tudnak üzembe állítani. A halastó évi tervezett hozama 380 tonna, amiből 80 tonnát exportálnának a tógazdaságot alapítók. A szakmári Petőfi Tsz 240 hektáron termelésbe állított tavát a (Folytatás a 2. oldalon.) • Nagybaracska és a szomszédos települések szövetkezetei tógazdaság létesítésére társultak. Feltöltésére a Ferenc-csatornából vezetnék el a vizet, amikor a Dunának és a csatornának magas a vízszintje. Otthon nagy családoknak Saját lakásba költözni, megteremtve az önálló, nyugodt, kiegyensúlyozott élet egyik alapfeltételét — mindenki számára nagy öröm. Még annak is, akiben ez nem tudatosul, mert természetesnek veszi, hogy a szülők, a munkahely, vagy a társadalmi bizottság döntése jóvoltából „menetrend szerint” jön a lakás, amelybe már lehet is, költözni. Viszont azok talán a többieknél is jobban örülnek, akik a drága albérletet vagy a szűkössé vált szülői otthont váltják fel egy sajáttal. Különösen, ha már gyermek is van, s még inkább, ha nagy a családlétszám. Az utóbbiak az átlagosnál jobban igénylik is a társadalom segítségét, mert csak a saját munkájukra, anyagi erejükre támaszkodva közülük igen kevesen képesek megbirkózni az otthonteremtés cseppet sem könnyű feladatával. Éppen ezért Bács-Kiskun megye politikai, társadalmi szervei, irányító testületet rendszeresen megvitatják a nagycsaládosok lakáshelyzetét. Megjelölik a tennivalókat, és tájékozódnak a végrehajtásról is, ami már elsősorban a helyi tanácsokra vár. Jelentős eredményt hozott az 1976—78 közötti időszak, amikor a megyei párt- és tanácsi végrehajtó bizottságok határozatai nyomán, a különböző formákban 574 nagy családnak oldódtak meg a lakásgondjai a hat városban. Mégpedig az előzetes elképzeléseket is felülmúlva, hiszen 1976-ban 558 igénylőt tartottak nyilván, s csak 435 nagyobb lakájhoz juttatását tervezték. A {következő három esztendőben már a városok évés lakás- elosztási tervében szerepeltek a sokgyermekesek is, s a döntések alapján újabb 481 nagy család költözhetett új lakásba. Érdekes lehet a hat év statisztikája, amely a lakásformákat is részletezi: tanácsi bérlakás 363, tanácsi értékesítésü 164, egyéb (munkáslakás, Cs-lakás) 528. Mindezeken felül 103 nagycsaládos jutányos áron telket vásárolt, és építkezésbe kezdett, vagy lakóházat vett — ugyancsak kedvezményesen. Ennek ellenére 43 (a tervben is szereplő) család jogos igényét nem tudták kielégíteni. Velük együtt — mivel a nagy- családosok száma is növekedett — 1982. január 1-én 438 igénylőről tudtak a városi tanácsoknál. Ez azonban az év végére ismét csak gyarapodott — 453- ra, ami az összes igénylőnek 4,2 százaléka. Az esztendő során elosztott 1245 lakásból 98-at (7,9 százalék) kaptak a nagycsaládosok. Baján foglalkoztak a legtervszerűbben a sokgyermekesekkel, egyebek között nagy alapterületű lakásokat építettek. Kalocsán jelentős volt a kedvezményes házvásárlás, Kecskeméten a legtöbb az igénylő, akiknek a lépcsőzetes lakáscsere bővítheti a lehetőségeit. Kiskőrösön minimális az állami lakásépítés, s ezért szorítóbbak a gondok. Kiskunfélegyházán a 122 nagycsaládosból hatvanon tanácsi bérlakást kaptak, míg Kiskunhalason épült a legtöbb Cs- lakás. Hat esztendő alatt a községekben 597 sokgyermekes családból 517-nek nyújtottak segítséget. Nem elsősorban tanácsi bérlakással, mert azok száma csekély. Jellemzőbb, hogy az érdekeltek értékesítésre felajánlott házat vásároltak, építéshez ingyen vagy olcsón telket kaptak. A cigánycsaládoknak jó lehetőség a Cs-lakás, ha megvan az előírt munkaviszony, és a szükséges (minimális) előtörlesztés összege. A helyi tanácsok erőfeszítései eredménnyel jártak — bizonyítják ezt az eddig leírtak is —, de a legutóbbi felmérések alapján, a lakásigénylések megújítása után mintegy ötszáz nagycsaládos vár valamilyen megoldásra. Az elképzelések szerint 1985-ig 310-nek nyújtanak segítséget — különböző formákban, kihasználva a sokgyermekeseknek nyújtható kedvezményeket. Jelentheti ez például a lakás használatbavételi díj mérséklését, vagy elengedését, esetleg részletfizetést, sajáterős építkezéskor maximális összegű kölcsönt, olcsóbb telket. Növelni lehet az üresen álló családi házak vásárlását, s tudatosab- bá, szervezettebbé tenni a lakáscserét. Még jobban be kell vonni a munkahelyeket, és a társadalmi segítség mellett fokozni szükséges a nagycsaládosok személyes részvételét is. Ami — a tanácsok tevékenységével párosulva — lerövidítheti a lakáshoz jutás, az otthonteremtés, a várakozás idejét. Váczi Tamás ■MM0I CSÄD BT-vita a konfliktusról
