Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

1983. augusztus 11. • PETŐFI NÉPE 9 MŰVÉSZET ES H HONISMERET — HELYTÖRTÉNET Amatőr alkotók a Sugovica partján Zenészek, rajzosok, táncosok; magyar és külföldi diákok... összesen száznegyven művésznövendék gyűlt össze másfél hete Baján, a Vágó Béla Vezetőképző Központban — mint arról ol­vasóinkat is tájékoztattuk. Ez a nyolcadik nyár, amikor a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága alkotótábort szervezett az ama­tőr művészeti csoportok legtehetségesebb fiataljai részére a Su­govica partján, hogy szép környezetben, megfelelő feltételek mellett, avatott mesterek irányításával alkothassanak, tanulhas­sanak, gyakorolhassanak két héten át. Néphangulat a szabadságharc leverése után 1849-ben elbukott a magyar szabadságharc. A megtorlás kegyetlen­ségét, az emberek meghasonlását. csüggedését sok neves írónk és költőnk ábrázolta mesterien. Műveik bemutatják azt is, hogyan érez­tek az egyszerű emberek, a közkatonák, akik életében a vereség, majd az elnyomás nem teremtett a politikusokéhoz és a hadvezére­kéhez hasonló drámai szituációkat, de meghatározta mindennapjaink gondjait. Az 1850-es évek gazdasági-és politikai elnyomása közepette éltek, változásra utaló jelek kb. tíz évig egyáltalán nem mutatkoz­tak. ^ Ezekben az évekbe születtek azok az 50-es évek politikai—gazda­sági viszonyaira átfogalmazott imádságok, amelyeket Hajagos Illés kecskeméti polgármester — a szabadságharc tevékeny részese — őrzött meg az iratai között. Az alább közölt három imádság közül az első kettő a,.Miatyánk" szövegére írt variáció, az egyik a magyar, a másik az osztrák nemzet nevében. A magyar hangja szomorkás, re­zignált, De a „bocsásd meg. ha századokig tartó könnyek között né­ha zúgolódtunk az eddig ellenünk küzdő elleneinkre" szövegrész­ben az alázatos hang mögött kemény dacot érezhetünk. A bécsi ,.Miatyánk’' szövegét a bécsi polgár nevében, de magyar szívvel és humorral fogalmazták. A bécsi polgár nem Istentől vár megoldást, hanem Ferenc Józseftől, akinek hatalmában áll megvédeni a magyar- országi osztrák érdekeket, megreformálni a pénzrendszert. met;t öve „az arany- és ezüstbánya és minden sóaknák'’. — de csak addig, „még a magyar észre nem tér”. A „Hiszekegy” valószínűleg nem abszolutizmus kori eredetű csá­szárgúnyoló vers. csupán hangulati egyezősége miatt került a két ..Miatyánk” útján. Leírója az I. Ferenc császár idejében, a napóleoni háborúk után végbement óriási méretű inflációra utalva — amelyet szerzője erőteljes és keserű humorral ábrázol — fejezi ki hitét a dol­gok jobbrafordulásában. A tábor három szekciója közül legnépesebb a zenészeké. A me­gye zeneis ko Iái maik legügyesebb diákjain kívül az ország más te­rületeiről, valamint az NDK-ból, Bulgáriából és az NSZK-ból is érkeztek növendékek, így nem kevesebb, minit hajtván fiatal al­kotja a zenészek közösségét. Mű­vészeti vezetőjük Csetényi Gyula fuvolaművész, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola adjunktusa, a budapesti Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola igazgató- helyettese : — A növendékek többsége fa- íúvós; a fagott, a fuvola, az oboa vagy a klariiinét szerelmese, de vannak a csoportban zongoristák, csellósok és hegedűsök is, hogy kis kamarazeneikarok alakulhas­sanak — magyarázta. — A válo­gatás elég szigorú mérce szerint történt. Közép- és főiskolás diá­kokról van, szó, közülük jó né­hány országos versenyek díja­zottja, nyertese, Vagyis nemcsak továbbképzési lehetőség, jutalom is ez a két hét... Öröm számom­ra, hogy eddig minden alkalom­mal részt vetítem e Sugovica- panti táborozáson. Véleményem szerint az idei, melynek szerve­zésébe bekapcsolódott az Ifjú Ze­nebarátok Magyarországi Szer­vezete is, jócskán felülmúlja szín­vonalában. az eddigiekét. Mindé* feltétel adva van a zavartalan, eredményes munkához. Tíz ne­ves művész és zenepedagógus foglalkozik a fiatalokkal. Az első hivó szóra jöttek, hiszen nemcsak táborlakóknak lenini, hanem kur­zust vezetni is rangos dolog Ba­ján. — Említene közülük néhányat név szerint? — Bálint Mária hegedűművész, akit az ország legjobb hegedűsei között emleget a szakma, Mada­rász Iván zeneszerző, Kányási József oboaművész, Kerek Fe­renc zongoraművész, a chilei származású Hilda Cabezac, aki jelenleg a lipcsei Mendelssohn Ze­neművészeti Főiskola tanára, a német Martin Grabner fagottmű­vész .,. — Az ország más ifjúsági, ze­nei táboraihoz viszonyítva, mi­lyennek ítéli az ittenit? — Az ilyen táborok többségé­ben csoportos foglalkozások van­nak, „tömegtanítás”, nem pedig intenzív, egyéni továbbképzés, mint itt. Mi miniden fiatallal kü­lön ^kü lön is foglalkozunk. Ezen­kívül a részvételi díj, valami egészen képLetes összeg két hét­re, míg más helyeken több ezer forintot kérnek a zenei tábor la­kóitól. Az pedig egészen egyedül-' álló, hogy itt a fiatal zenészek mellett képzőművészek és tánco­sok is táboroznak, akikkel a napi nyolcórás gyakorlás után élmény- gazdag programokat szervezhe­tünk. Zoller Agnes Budapestről étke­zett, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola debreceni tagoza­tának 'hallgatója. Oboaművésznek készüli: — Tavaly már jártam itt, és nagyon jól éreztem magam — mesélte. — Nagyszerű mesterek felügyelete mellett gyakorolhatok, tanulhatok két héten át. Vagyis nemcsak kellemesen, hasznosan is telik így a szünidőm. Egy szóló- számoit, Colin oboaversenyét ta­nulom jelenleg. Most kezdtük el rögtönzött kamaraegyüttesemmel egy preklasszikus triószonáta be­gyakorlását is ... A fővárosban élő Szabó M. László grafikusművész harmadik alkalommal művészeti vezetője a tabor képzőművészeti szekciójá­nak. Munkáját két neves grafikus, László Endre és Szoboszlay Péter segíti. A megye legügyesebb raj­zosain kívül három fotós és két fiaital jugoszláv képzőművész al­kotja ezt a negyvenfős közössé­get. — Valóban ügyes, tehetséges fiatalok, ama azt hiszem, Bács- Kiskun középiskoláinak rajzakta- tását, illetve a megyében műkö­dő rajzszakkörök munkáját di­cséri — mondta Szabó M. László. — E szekció feladata lényegében a vizuális nevelés, hiszen az olyan alapismeretekikel, minit a forma- és színtan, valamennyi táborla­kó tisztában van. Persze ezek rendszerbe foglalását, tudatosítá­sát, valamint a gyakorlati fogá­sokat illetően van még miit tanul­niuk. Szemmel 'láthatóan renge­teget jelent számukra a közös munka, az együttlét, az együtt­gondolkodás. A gyakorlati foglal­kozásokat az idén először művé­szetelméleti előadásokkal kap­csoljuk egybe. — A szekción belül is különbö­ző csoportok alakultak? — Igen, aszerint, hogy melyik terület érdekli a fiatalokat, vá­laszthattak a grafika, az alkalma­zott grafika és a dobozgrafilka — ez László Endre sajátos műfaja — között. A fotósok laborgyakor­latokon kísérletezgetnek, téma- váiasztáai instrukciók szerint fényképezik a természetes és a mesterséges környezetet, s az ő feladatuk a táborélet képi doku­mentálása. Fekete Zsolt a kiskunfélegyhá­zi Móra Ferenc Gimnázium idén végzett diákja. Harmadik alka­lommal 'kapott meghívástt a ba­jai táborba. — Az iskolában azt tanították, hogyan kell rajzolni, itt viszont arra is ráébredhet az ember, ho­gyan lehet alkotni — nyilatkoz­ta. — Lényegében az itt töltött nyarak érlelték meg azt az el- h a tár ozásom at, hogy a grafikusi pályáit válasszam. Igaz, mostt első nekifutásra nem vettek fel a kép­zőművészetire, de jövőre újra megpróbálom. Mindenképpen, hi­szen ez egy nagyszerű dolog ... Negyven fiatal versenytáncos — a kecskeméti, kiskunhalasa és bajai táncklubok legjobbjai — edz a táborban. Művészeti veze­tőjük Szalay Attila (senior classe osztályú) táncpedagógus. Segítő­je Szonda Mária táncművész és dr. Varga Gusztáv, az amerikai Minnesota állam egyetemének dzsesszbalett professzora. — Mindenképpen egyedülálló ez a tábor az országban, hiszen (9 Csetényi Gyula fuvolaművész. nemcsak tízféle versenytáncból, hanem dzsesszbalettből is alapos továbbképzést kapnak itt az ama­tőr (legalább D—1 kategóriás) táncosok — közölte Szalay Attila. — Egyébként az a tapasztalatunk, hogy az itt töltött két hét alatt többet fejlődnek, mint táncklu­bokban fél esztendő alatt... — Általában hogyan telik egy nap a táborban?. — Reggel nyolctól délig ed­zőnk, délután pedig háromtól hatig. A különböző standard és latin táncok próbáját napi két- három óra dzsesszbalettoktatás egészíti ki, nagyon hasznosan. Hi­szen a kéztechnikának, a test koordinációjának, tudatos tartás- formáinak gazdag tárházát, ame­lyet a dzsesszbalett alapjaiként a fiatalok elsajátítanak, nagysze­rűen lehet kamatoztatni a ver­senytáncban. Jakubek Zoltán, a kecskeméti Hírős Táncklub tizenhét éves tag­ja: — Itt, a táborban elég idő van arra, hogy egy új táncat,új tech­nikai formulát addig gyakorolhas­sunk, míg nem megy rendesen — magyarázta. — Otthon, a klubban csak heti három alkalommal próbálunk, vagyis az új dolgok • Szabó M. László grafikus. • Szalay Attila táncművész. elsajátítását és begyakorlását „nagy szünetek” szabdalják fel... S persze az sem mellékes, hogy itt két héten át kitűnő táncmes­terek felügyelete mellett edzhe- tünk ... * A bajai ifjúsági művésztábor bemutatkozási lehetőségeket is biztosít lakóinak. Íme néhány a már lebonyolított, dílétvé a soron következő programokból: Augusz­tus 8-án nyílt meg a Duna-parti város Kirakaitgalériájában Szabó M. László és László Endre grafi­kusok közös kiállítása. Egy hete. a Szerb^templomban Varga Zol­tán és Kubina Barnabás kürtmű- vészek adtak közös hangversenyt. Kedden a sportcsarnokban mo­dem táncbemutatót tartottak, amelyen a tábor táncosai és tánc­tanárai léptek fel. Ma este kerül sor a zenei szekció növendékei­nek hangversenyére a Szerb­templomban, míg holnap a kép­zőművész növendékek kiállítását nyitják meg a bajai Uránia mozi­ban. Ugyancsak holnap, a Sugo- vica-parti táborban közös bemu­tatót tartanak a táborlakók. Koíoh Elek MAGYAR MIATYANK Mi atyánk, ki vagy a menny­ben, szenteld meg egyetértéssel a nemzetet, jöjjön el aranykora, lé­gyen meg akarata miképpen most, úgy ezredévek múlva, és add meg nekünk a többé soha össze nem törhető boldogságot, és bocsásd meg, ha századokig tartó könnyek között néha zúgo­lódtunk az eddig ellenünk küzdő elleneinkre és ne vigy miniket többé a hazafiatlanság kísértésé­be. de szabadíts meg a nyomor­tól és boldogtalanságtól, mint a német financiától, a Bach— Schmerling féle rendszertől, mert tied az ég és föld és e szép haza most és mindörökké, amen. A BÉCSI NÉMET NEMZETÉ Mi atyánk Ferenc József ki­rály, ki lakozol Bécsben, jöjjön el a te józan gondolkodásod, lé­gyen meg a te okoskodásod: mi­képpen Ausztriában, azonképpen Magyarországban is add meg mi- nékünk a békességünket és ja­vainkat, bocsásd meg a teelléned zúgolódásainkat, miképpen mi is megbocsátunk minisztereidnek, és ne vigy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a banikócéduláktól s bankóviilágtól, mert tied az arany- és ezüstbánya és minden sóaknák mindaddig, még a ma­gyar észre nem tér, amen. HISZEKEGY Hiszek egy ausztriai császár­ban, mindenható uralkodóban, egy ország és egy törvénnyel te­remtőjében, Első Ferdinándban és egy ipánban. a mi urunkban, ki fogantatik Második Leopoldtól született Mária Lujzától, szenve­dő Bonaparté Napóleonnak alat­ta, kínzatik az egész francia ár­mádiától. száll alá kisebb feje­delmeit sorába, a bécsi békekö­tés által harmadnapon a kétség- beesésből feltámada, mén a kincstárába és ül a fináncmi­nisztereinek jobbja felől, onnan kezdi számlálni a bankócédula- kat. újakat és rongyosakat, hi­szek ez által egy közönséges ín­séges drágaságot, a katonák egye- ítemetlenségét, a pengőpénzek fel­támadását és az örök zűrzavart amen P. I. FORRADALMI MÚZEUM A legutóbbi három évben százezrek keresték fel Ho Si Minh- város Forradalmi Múzeumát, amely értékes relikviáival vonz­za a hazai és a külföldi látogatókat. A gyűjteményt egy kétemeletes épület kilenc helyiségében tet­ték közszemlére. A múzeumban a forradalomnak mintegy 1700 emléke iátható, köztük nyomdászszerszámok a forradalmi sajt- idejéből, a földalatti mozgalom dokumentumai. Ho Si Minh mű­vei,, s a hosszú háború ismert és ismeretlen hőseinek képei, hasz­nálati tárgyai, fegyverei. Az idelátogató külföldi delegációknak a múzeum 100 szemé­lyes filmszínházában különböző dokumentumfilmeket vetíte­nek. 14. Utólag — a visszaélések napfénye kerültekor — sdkan nehezményezték, hogy az MLSZ és a Sport- fogadási és Igazgatóság miért nem a nemzet­közileg bevált utat járta, azaz, miért nem nevezett inlkább az Intertotó mérkőzéssorozatára egy ma­gyar csapatot, biztosítva ezzel a holt időszak nem­zetközi fogadási lehetőségét. Hogy nem vettünk részt az Intertotóban, annak is több oka van. Elsősorban az, hogy korábban (az elmúlt évtizedekben) nem merült fel a visszaélés gyanúja az NB I-es, NB II-es és a hajdani NB III- as csapatok körében sem, vagy legalábbis err*. nenn volt bizonyíték Másodsorban az Intertotóban való részvételnek szigorú feltételei vannak: nem is kis összegű konvertihiliis valutát kell befizetni nevezé­si díjként, ki kell állítani egy olyan, csapatot, amely feltehetően megállja a helyét a ímezőnyiben. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a nyári pihenőidő alatt oly­kor még a területi csapatokat is „alkalmi” játéko­sokkal kellett megtölteni, s volt úgy, hogy a lelátón ülő. igazolással rendelkező szurkolók köréből, akkor ez sem kis feladat. Ugyanakkor szállást, ellátást kelll biztosítani a részt vevő magyaroknak (szintén va­lutáiban), és nem utolsósorban hónapokkal az ese­mények kezdete előtt jélezni kell a részvételt Persze, egyes vélemények szerint ez együttesen is még 'mindig olcsóbb lett volna, min thogy ki tegyük magunkat efféle botránynak. Ez — amit a számo­kat és tényeket illeti — nem teJjesen fedi a való­ságot, és figyelmen 'kívül hagyja azt az igényt, hogy egy-egy ország totózói szívesebben tippelnek a ha­zai mérkőzésekre, mint a külföldiekre. A totózók körében végzett közvélemény-kutatás egyértelműen bebizonyította, hogy körülbelül a duplája az ér­deklődés azokon a heteken, almikor a hazai mécs­esekre lehet fogadni, mint mondjuk az olasz baj­nokság heteiben, Egyébként a sportfogadás ereden­dően fel is (tételezi a csapatok ismeretét, hiszen ha ném alapozna a fogadóik logikus mérlegelésére, akár hazárdjátéknak is minősülhetne. Az itthoni erőviszonyokat nyilvánvalóan többen ismerik, mint más országok csapatainak mindenkori formáját. Természetesen mindez csak abban az esetiben igaz, ha nyílt küzdelmet folytatnak a részt vevő csapa­tok, és a születő eredményeket nem manipulálják a totózó csoportok. * A Nyári Totó Kupa bevezetése ellenére a bajnok­ság szünetében mindig kicsit visszaesik a totózók száma. Mint azt a Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság 1982-es totószelvény-értékesítési grafikonja mu­tatja, a VI., VII., VIII., és bizonyos fokig a IX. hó­napban csökken a fogadások száma. Tehát az amúgy is uborkaszezonnak minősülő június, július hóna­pokban igenis indokolt a Nyári Totó Kupa. Az évtizedek óta rendszeresen és sportszerűen ját­szó fogadók szempontjából talán sértő is lehet, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, nagy értéket érintő csalás bűncselekményét elkövető né­hány totózó miatt bennük is megrendüljön a köz­vélemény, az MLSZ és a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ibdZalma. Hogy a milliós totózótábor el­enyészően kis számú becstelen tagja a nyomozás adatai szerint körülbelül 270 magyar állampolgár — tettes, társitettés és bűnsegéd — vett részt az ügy­ben, az sem a totózó nagyközönség hibája. Aki a folyamatot világosan látja maga előtt, el kell hogy ismerje: a magyarországi csapatok, klu­bok, játékosok az 1981-es és az 1982-es Nyári Totó Kupát megelőzően megteremtették a csalás és visz- szaélés táptalaját a labdarúgásban. Nem hibáztatható sem az MLSZ. sem fjedig a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság azért, mert a hagyományoknak megfelelően meghirdette a ku­pát. Nyilván arról sem őik tehetnek, hogy közösen — mellesleg pályázat útján jelentkező csapatok kö­zül — kiválasztották a részt vevő klubokat, egyesü­leteket. Az OTP a szervezésen kívül (pontosabban a szervezés (munkájának a ráeső részén kívül) csak a szelvények forgalmazását, értékelését és feldolgo­zását. valamint a nyeremények fizetését hivatott intézpi. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság hivatalos ál­lásfoglalása mégis felvet néhány kérdést. Ugyanaz az OTP Sportfogadási és Lottó Igazga­tósága, amelyik 1982 júliusában arra kérte fel a BRFK-t, hogy visszaélés alapos gyanúja miatt te­gye meg a szükséges intézkedéseket a tények, a va­lóság feltárására, 1983 márciusában már közel sem annyira határozott. Ugyanoda — vagyis a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya társadal­mi tulatjdón-védelmi alosztályának — címzett leve­lében így foglalt állást — ha ezt egyáltalán állásfog­lalásnak lehet nevezni: „Az . . .ügyiben írt. . ,-j megkeresésükre hivatko­zással az alábbialkat hozom szives tudomásukra. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Totó Részvételi Szabályzat egyrészt nem tartalmaz az említett esetre egyértelműen alkalmazható konkrét szabályokat, másrészt még elméletileg is nehéz fel­tételezni, hogy az Igazgatóság milyen formában sze­rezhet hiteles tudomást a készülő szabálytalansá­gokról vagy csalási kísérletekről. Véleményem szerint, amennyiben bebizonyoso­dik, hogy a mérkőzéseket valóban megvásárolták (Sic! — A szerk.), a mérkőzések eredményeit meg­vásárló fogadókat nem illeti meg a nyeremény . . " Az idézett levélrészlet nyilvánvalóan arra utal. hogy a totóval való visszaélés büntetőjogi megha­tározása korántsem egyszerű feladat. Részben azért, mert hazánkban korábban nem volt e mostanihoz hasonló precedens, részben pedig azért, mert a visz- szaélők igen sajátságos, speciális módon károsítot­ták a társadalmi tulajdont. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóságnak abban is igaza van, hogy sem feladatkörébe, sem pedig ap­parátusának felkészültségébe nem vághat a meccsek tisztaságának biztosítása, és valóban nehéz elkép­zelni. hogyan „jósolhatná meg" a még csak terve­zett visszaélést. , Az viszont már erősen vitatható, hogy a játékok alaptörvényét képező Részvételi Szabályzat nem határozza meg a játékosok (fogadók) jogait és köte­lezettségeit. A Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság ál­láspontja világosan kimondja —» éppen a Részvételi Szabályzat alapján —, hogy: „A totófogadás olyan speciális szerződés, amely­ben a fogadó a fogadói díj befizetése ellenében el­lenszolgáltatásként megvásárolja a játékban való részvétel jogát, a nyerés esélyét. A fogadást lebonyolító és rendező OTP a fogadási díj befizetése ellenében a vei«, szerződött fogadónak biztosítja a fenti jogosultságokat. A totózóknak a nyereményre — a feltételek teljesítése esetén — kö­telmi igénye keletkezik. A szóban forgó esetben harmadik személyek (az elkövetők) magatartása következtében az összes to­tózó elesett a szerződéses ellenszolgáltatások egyi­kétől, a nyerés esélyétől, tehát az összes totózó ká­rosult. . a károsultak köre ismeretlen számú sze­mélyből áll... kilétük nem állapítható meg, ők túl­nyomórészt ismeretlenek' maradnak. Általában az sem állapítható meg, hogy kik. milyen összeggel ká­rosodtak. A fogadást lebonyolító OTP a szerződő feleken kívül harmadik személyek által okoztt kár következtében teljesen vétlen. 'Folytatás a következő lapszamunkban )

Next

/
Thumbnails
Contents