Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1983. július 9. KÖZLEMÉNY Az Elnöki Tanács ülése . Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek a családi pótlékra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmében a jövőben egy gyermek után is családi pótlék jár, s ennek feltételeit a Minisztertanács állapítja meg Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek leányvállalat-aiapí- tási jogáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács javaslata alapján — az államigazgatás korszerűsítéséről hozott korábbi határozatokkal összhangban — területszervezési kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács előzetesen hozzájárult egyházi személy kinevezéséhez, személyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyeket tárgyalt meg. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Púja Frigyes külügyminisztert érdemeinek elismerése mellett tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Várkonyi Pétert külügyminiszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rácz Sándort altábornaggyá nevezte ki. Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) A Minisztertanács határozata személyi kérdésekben A Minisztertanács dr. Nagy Richárdot, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette és egyidejűleg dr. Kordinesz Mihályt a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Tétényi Pált, a tudománypolitikai bizottság titkárát — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette. A Minisztertanács Kovács Pál altábornagyot, honvédelmi miniszterhelyettest nyugállományba vonulására való tekintettel — érdemei elismerése mellett — tisztségéből felmentette. Rácz Sándor altábornagyot honvédelmi miniszterhelyettessé kinevezte. (MTI) Dr. Szűrös Mátyás életrajza 1933-ban született \Püspökladányban. Az 1953—1959. .években legyetemi tanulmányokat folytatott ,a (moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Ezt követően a Külügyminisztériumban dolgozott különböző beosztások ban. A Magyar Szocialista Munkáspártnak 1951 óta tagja. 1965-től 1975-ig a párt ÍKözponti Bizottságának külügyi osztályán politikai munkatárs, (majd /osztályvezetőhelyettes. 1975.—1978 .között q IMagyar Népköztársaság berlini, 1978—1982 között moszkvai nagykövete. 1978-tól az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1982-től laz MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. (MTI) Dr. Várkonyi Péter életrajza Budapesten iszületett 1931-ben. A Külügyi Akadémián szerzett diplomát. A pártnak 11948 óta tagja. Diplomáciai szolgálatban dolgozott különböző beosztásokban 1951-től 1958-ig. 1958-tól \a Külügyminisztérium .sajtó- osztályát vezette. A Minisztertanács Titkárságára 1961-ben Ikerül. 1965-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. 1969-től a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Az MSZMP KB tagjainak sorába 1975-ben választották. 1980- tól a Népszabadság főszerkesztője. 1982-től a Központi Bizottság titkára. (MTI) Megyei aktíva a feladatokról (Folytatás az 1. oldalról.) küldöttséggel vett részt a Dán Kommunista Párt, a mozambiki FRELIMO Párt, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt és a Svájci Munkáspárt kongresszusán. Párt- és államj küldöttségünk jelen volt az afgán forradalom ötödik évfordulójának ünnepségein. Pártunk képviseltette magát a Marx Károly születésének 165. és halálának 190. évfordulója alkalmából Berlinben rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A népeknek a béke megőrzéséhez, az államközi kapcsolatok fejlesztéséhez fűződő közös érdekeit hasznosan szolgálták azok a találkozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt időszakban a szocialista, szociáldemokrata part ik képviselőivel került sor. II. A Központi Bizottság megtárgyalta á választás; rendszer továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalását és javaslatait. megállapította: Szocialista rendszerünkben meghatározó szerepe van a nép- képviseletnek. A dolgozók mindenekelőtt a maguk által választott népképviseleti testületek és képviselőik útján vesznek részt a szocialista állam irányításában, a közügyek intézésében, a társadalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testületek — az országgyűlés, a tanácsok — tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Ezt megfelelően segítette választási rendszerünk is. A társadalmunkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve tovább fejlesszük a választási rendszert. Választási rendszerünk alapja a néphatalmat megtestesítő alkotmány. Rendeltetése: a nemzeti egységet kifejező népfrontpolitikával a szocializmus építésének szolgálata. Választási rendszerünk a -jövőben is biztosítsa a választójog’ általánosságát, egyenlőségét XSéS* a szavazás titkosságát. A választások alapvető kereteként maradjanak meg az egyéni választókerületek, amelyekben az állampolgárok közvetlenül jelölik a képviselőket, illetve a tanácstagokat. A Központi Bizottság a választási rendszer továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az alábbiakat: 1. Az egyéni választókerületekben mind a képviselők, mind a helyi tanácstagok választásához mindenütt legalább két jelöltet állítsanak. 2. A megválasztott képviselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szavazatoknak legalább 25 százalékát megkapják, pótképviselők, illetve póttanácstagok legyenek. A pótképviselők és a póttanácstagok választókerületük mandátumának megüresedése esetén külön választás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag helyébe. 3. Az összes képviselőnek legfeljebb 19 százalékát — mintegy 39—35 közéleti személyiséget — országos listán jelöljék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az országos listán megválasztható személyiségeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelölje a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. Megválasztásuk az ország valamennyi szavazásra jogosult állampolgárának közvetlen szavazásával történjen. 4. A közös tanácsok munkájában az eddiginél jobban kell biztosítani a társközségek érdekeinek érvényesülését. Ezért minden társközségben a megválasztott tanácstagokból önálló elöljáróság alakuljon. * * * A választási rendszer erősítse a népképviseleti testületek társadalmi, politikai szerepét, járuljon hozzá a szocialista demokrá. cia elmélyítéséhez. A Központi Bizottság ajánlja az országgyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a képviselők és a tanácstagok megválasztásának rendjéről. III. A K.>/p mii Bizottság megtárgyalta az. ipar helyzetéről és feladatairól szóló előterjesztést. Megállapította: a magyar ipar történelmi jelentőségű fejlődésen ment át a szocializmus építésének eddigi időszakában. A népgazdaság vezető ágává vált. nagvmértékben hozzájárult hazánk gyökeres gazdasági és társadalmi átalakulásához, a teljes foglalkoztatottság megteremtésével a munkához való jog gyakorlati érvényesüléséhez, a műszaki kultúra elterjedéséhez. Az ipar termelése — az építő- és élelmiszeripar nélkül — 1950 óta kilencszeresére nőtt, aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalékról 45 százalékra emelkedett. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak több mint 26( százaléka. A szocialista iparosi-* tás során létrehozott anyagi-műszaki bázis a többi népgazdasági ág fejlődésének is alapvető feltétele. Az ipar kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskedelemben a népgazdaság külső és belső egyensúlyának fenntartásában. O A felszabadulás után, a háborús károk gyors helyreállítását követően sokoldalú, az egész népgazdaság teljesítő- képességét döntő mértékben meghatározó ipar jött létre hazánkban. Kezdetben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak összhangban országunk adottságaival és teherbíróképességével. Az 1960-as évektől az ipar fejlesztése arányosabbá vált. A nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gazdasági integráció jelentős mértékben hozzájárult iparunk teljesítményének növeléséhez. Az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer elősegítette a műszaki és szellemi tartalékok jobb hasznosítását, a minőségi fejlődés fokozatos kibontakoztatását, az ipar termelési szerkezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tőkés import olyan növekedése kísérte, amellyel az export nem tartott lépést. Viszonylag lassan alkalmazkodtunk a világgazdaságban végbement változásokhoz, ami leginkább az ipar külkereskedelmi cserearányainak romlásában fejeződött ki. A külgazdasági egyensúly helyreállítását előtérbe ’ he. lyező gazdaságpolitika és a gazdaságossági követelmények érvényesítése. továbbá a beszerzési és értékesítési lehetőségék reálisabb számbavétele 1979-től szükségessé tette az ipari termelés növekedésének mérséklését. O Az iparban az állami tulajdon.' iá. »meghatározó. A terfnókek 91 sZátötéká’ll'! az álla- rrtko ffiáalaJjalíadEvifésszáeaíékát az ipari szövetkezetek és a mező- gazdaság melléküzemágai, 1 százalékát a magánkisipar állítja elő. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ipar ágazati szerkezete a fejlett országokban tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan változott. A termelésben nőtt a vegyipar részesedése, a gépipar növekedési üteme megfelel az ipari átlagnak, a köny- nyűipar súlya csökken. Számottevő eredményeket értünk el a bányászat és a kohászat műszaki fejlesztésében, az aluminium és a timföld termelésében, a közúti járművek és részegységek, a korszerű szerszámgépek, egyes műszerek, számítástechnikai eszközök gyártásában. A hazai energiatermelés korszerűsítésében jelentős lépés a paksi atonry- erőmű első egységének üzembe helyezése. A vegyiparban kiemelkedő szerepet kapott a petrolkémia, megőriztük gyógyszeriparunk nemzetközi hírnevét. Ugyanakkor a feldolgozóiparban lassú a műszaki fejlődés, és vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorítása. Elmaradtunk a félkésztermékek, alkatrészek, részegységek szakosított gyártásában. Az ipar belföldön értékesíti termékeinek háromnegyed részét, a lakossági fogyasztást szolgáló iparcikkek 80 százalékát állítja elő javuló minőségben. Az exportnak több mint fele szocialista piacokra kerül. Kivitelünkben még az anyag- és energiaigényes, alacsony feldolgozottságé termékek vannak túlsúlyban. Az iparban a munka termelékenysége gyorsabban nőtt, mint a termelés, de több európai szocialista országhoz és a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva jelentős az elmaradásunk. A termeléshez az indokoltnál több anyagot és energiát használunk fel. Az utóbbi években az energiagazdálkodási program végrehajtásának eredményeként csökkent a termelés energiaigénye, és javulás tapasztalható az anyag- gazdálkodásban is. A fejlődéssel együtt jelentősen nőtt az ipari munkásság szakképzettsége, műveltsége. Emelkedett a szak- és betanított munkások aránya, a segédmunkásoké csökkent. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően az elmúlt három évtizedben, ötszörösére növekedett a szellemi dolgozók száma. Nagymértékben javult a vezetők szakmai és politikai felkészültsége. O A szocialista társadaloqa anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésében..a lakosság életkörülményeinek folyamatos javításában, a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítésében az iparnak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia. A megváltozott külső és belső feltételek megkövetelik, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforrásokat, gyorsítsa a műszaki, haladást, növelje a termékek versenyképességét és jövedelmezőségét. Iparpolitikánk tartós követelménye a munka termelékenységének gyorsabb ütemű emelése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a termelés és a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítá- ' sa. A fejlesztési eszközöket elsősorban intenzifikátásra, korszerűi ítésre kell fordítani. Hazai adottságainkat és a nemzetközi fejlődési tendenciákat figyelembe véve az iparfejlesztés fő irányai': természeti kincseink gazdaságosabb hasznosítása; a mezőgazdasághoz kapcsolódó korszerű ipari termékek gyártása, biotechnikai eljárások kidolgozása, bevezetése; az elektronika, különösen a mikroelektronika fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése; energiát és anyagot megtakarító t technológiák, berendezések kifejlesztése; a termékek feldolgozottsá.gi fokának ésszerű növelése, a magasabb értéket létrehozó tevékenységek bővítése. O .Fejlődött az ipát irányítása, nőtt a közgazdasági eszközök szerepe. A szabályozórendszer a kedvező változások ellenére sem ösztönöz kellően, a szelektív fejlesztésre, a vállalati és az egyéni jövedelmek nem kötődnek eléggé a teljesítményekhez. Az ipar előtt álló feladatok szükségessé teszik az irányító munka továbbfejlesztését, a nép- gazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását, a szakmai, koordinációs és szervező tevékenység javítását, valamint az ágazatok közötti kapcsolatok szorosabb összehangolását. A vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a közgazdasági szabályozás legyen. A szabályozás járuljon hozzá a vállalati és a népgazdasági érdekek jobb összehangolásához, szélesebb körben tegye lehetővé a piac értékítéletének érvényesülését, ösztö- nözze-a vállaiatok-dolgczáit-ar-jö- vedelmezőség fokozására, sear,se elő1 'a jövedelmek teljesítmények szerinti elosztását. A nagyvállalatok szerepe a jövőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szervezeti és ösztönzési rendszerük fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mértékben kell kiaknázni a koncentrációban rejlő, hatékony- sági tartalékokat, Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a 'piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- és kisvállalatok jöjjönek létre, amelyek — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában, s képesek gazdaságosan előállítható termékek exportjára is. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább növekszik az emberi tényező szerepe, am; szükségessé teszi az iparban dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közreműködését a gazdasági feladatok kialakításában és megoldásában. Fokozni kell az iparban eredményesen dolgozó mérnökök és, technikusok anyagi és erkölcsi megbecsülését. Ä vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése^ kezdeményezőképességének erősítése magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben, igényli a vezetőképzés, a vezetőkiválasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. © Az ipar fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van a párt gazdaságpolitikájában. A pártmunka segítse elő, hogy a kijelölt célok az iparban dolgozó munkások, értelmiségiek legszélesebb ’ körének cselekvő ’ támogatásával találkozzanak. A pártszervek és pártszervezetek segítsék a vállalatokat az adott gazdasági feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodásban, iparpolitikai feladataink megoldásában. A szakszervezetek mozgalmi munkájukkal eddig is jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez. A Központi Bizottság számít arra. hogy tovább erősítik az érdekvédelmi és a termelést segítő tevékenységük összhangját; elősegítik a munkahelyi demokrácia fórumainak hatékony működését. a dolgozók aktív részvételét a kollektívák feladatainak kimunkálásában és végrehajtásában. Ösztönözzék, hogy a szocialista fcrigádmozgalomban a vállalások a termelési minőségi tényezőinek javítását szolgálják. A KISZ-szervezetek részesei az iparpolitika megvalósításának. Továbbra is törekedjenek a fiatalok alkotókészségének kibontakoztatására, segítsék elő, hogy jobban hasznosuljanak kezdeményezéseik, korszerű ismereteik az Iparfejlesztés feladatainak"megoldásában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a munkásosztály és a műszaki értelmiség alkotó tevékenysége révén megoldhatók az ipar előtt álló feladatok. IV. A Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatait. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetben szervezetten és céltudatosan dolgozik a kitűzött gazdasági feladatok megvalósításáért. Az első félévben a népgazdaság a gazdaságpolitika fő céljaival összhangban fejlődött: áz ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és a fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak. O Az ipari termelés az év első hónapjaiban még nem érte el a tervezettet, de májusban és júniusban már mintegy 2 százalékkal növekedett. A munka termelékenysége emelkedett, a kivitel bővült. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan, idejében és jó minőségben elvégezték, de az aszályos időjárás az, ország több területéit rontotta a kalászos gabona év eleji jó terméskilátásait. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — tovább. gyarapodott. A népgazdaság energiafelhasználása összességében tovább csökkent, az energiaellátás kiegyensúlyozott. A szocialista szektorban a beruházások — a tervezett csökkentéssel szemben — nőttek. A külkereskedelmi áruforgalom az előző évit meghaladja, egyenlege tovább javult. O Á Központi Bizottság megállapította, hogy a fő feladat továbbra ; is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az ország fizetőképességének meg- őrzésey■az'-etetezinvottatoterv- szerinti alakítása. Élthez mmdenek- el'Őft a- né'pgazdaáág 'teljesítőképességének növelésére';1 a kivitel erőteljesebb fokozására van szükség. A termelés és a felhasználás előirányzott arányaitól való eltérést meg kell akadályozni. Az anyaggal és az energiával szigorúan kell takarékoskodni. A népgazdasági terv teljesítése érdekében, növelni kell a gazdaságirányító és -szervező munka hatékonyságát. A vállalatok, a gazdálkodó szervek vezetői a helyi döntést igénylő kérdésekben késedelem nélkül intézkedjenek. * * * A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai munkával, érdemi kezdeményezésekkel és javaslatokkal járuljanak hozzá az 1933. évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A kommunisták mindenütt járjanak elöl a feladatok megoldásában, fejlesszék környezetükben az új iránti fogékonyságot, erősítsék a szervezettséget, példamutatásukkal segítsék elő a pontos, igényes fegyelmezett munkát. A Központi Bizottság az alábbi személyt kérdésekben döntött: — Várkonyi Péter elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette Központi Bizottsági titkári funkciójából. — Szűrös Mátyás elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Horn Gyula elvtársat, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjének. .— Rácz Sándor elvtársat, a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. .— Varga Péter elvtársat, a Somogy megyei pártbizottság első "titkárát kinevezte a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjévé. — Kornidesz Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Tétényi Pál elvtársat, a Minisztertanács tudománypolitikai bizottságának titkárát kinevezte a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjévé. — Nemes Dezső elvtársat. a Párttörténeti Intézet igazgatóját, saját kérésére. nyugállományba vonulása, miatt, érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek állami tisztségek betöltésére. (MTI; (Folytatás az 1. oldalról.) lembe kell venni azokat a cselekményeket is, amelyek nem jutnak a hatóságok tudomására. Ennek nagyságát néha túlzott becslésekkel állapítják meg. Tény azonban, hogy mind az állampolgárok, mind az egyes szervek képviselői nem tesznek minden esetben feljelentést illetve különböző szervek ellenőrző, felderítő tevékenysége sem képes a bűn- cselekmények egy részének a feltárására — mondotta bevezetőjében Terbe Dezső, A továbbiakban az előadó részletesen ismertette az elmúlt évben ismertté vált bűntettek számszerű adatait. Ezen belül foglalkozott a személyek javai ellen, elkövetett deliktumokkal, a gazdasági bűncselekményekkel, a közlekedési bűntettek számának alakulásával. A társadalmi tulajdon védelméről szólva hangsúlyozta azt a tapasztalatot, hogy még ma is igen gyakran tapasztalható annak a gondossági, meg- óyási és gyarapítási készségnek a hiánya, ami a magántulajdont jóval' erőteljesebben jellemzi. Előadását így folytatta: — Azzal, hogy emberközpontú szocializmust építünk, sokan és sokféleképpen visszaélnek. Találkozunk az állampolgári fegyelem fellazulásának jeleivel és annak teljes hiányával is. A kitördelt fák, a megrongált .autóbuszvárók, az adófizetés alóli ki: búvások, a kölcsönzési és bérleti díjak meg nem fizetése, a mértéktelen alkoholfogyasztás közte- területi .nyomai jelzik, hogy az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a kötelességek betartatására. Az a véleményünk, hogy meg kell követelni mindenkitől a rá vonatkozó szabályok betartását, fel kell lépni a túlságosan gyorsan szaporodó, bocsánatosnak tartott bűnök ellen is, mert éneikül igazi eredményt a társadalom rendjének biztosításában nem érhetünk el. Terbe Dezső vitaindítójának további részében részletesen elemezte a bűnmegelőzéssel kapcsolatos általános és konkrét feladatokat. hangsúlyozva, hogy a megelőzés széles körű munkájának összefogását, ellenőrzését a végrehajtó bizottság határozata alapjain a megyei és a területi párt-_ bizottságok’ vállalják. A megyei pártbizottság titkárának vitaindítóját követően kilenc hozzászólás hangzott el. Szót- kért többek között dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese is, aki köszönetét mondott a megyei pártbizottságnak, amiért a témát ilyen széles körben megvitatásra javasolta, majd rátért azokra a tényezőkre, amelyek’ a bűnmegelőzés országos gondjait jelentik. Felszólalt továbbá dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, aki az értekezletet országosan is példamutatónak rői,nősítette, hiszen a bűn- megelőzés országos érdek, társadalmi igény. Az elhangzottakat Terbe Dezső foglalta össze, majd az aktíva,Ka- tanics Sándor zárszavával art- véget. S.
