Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1983. július 9. KÖZLEMÉNY Az Elnöki Tanács ülése . Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előter­jesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek a családi pótlékra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmében a jövőben egy gyermek után is családi pótlék jár, s ennek feltételeit a Minisztertanács állapítja meg Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel felhatalmazta a Minisz­tertanácsot, hogy rendelkezzen az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek leányvállalat-aiapí- tási jogáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács javaslata alap­ján — az államigazgatás korszerűsítéséről hozott korábbi határozatok­kal összhangban — területszervezési kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács előzetesen hozzájárult egyházi személy kinevezé­séhez, személyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel és válasz­tott, kegyelmi ügyeket tárgyalt meg. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Púja Frigyes külügyminisztert érdemeinek elismerése mellett tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Várkonyi Pétert kül­ügyminiszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rácz Sándort altábornaggyá nevezte ki. Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) A Minisztertanács határozata személyi kérdésekben A Minisztertanács dr. Nagy Richárdot, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette és egyi­dejűleg dr. Kordinesz Mihályt a Magyar Televízió elnökévé kinevez­te. A Minisztertanács dr. Tétényi Pált, a tudománypolitikai bizottság titkárát — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette. A Minisztertanács Kovács Pál altábornagyot, honvédelmi minisz­terhelyettest nyugállományba vonulására való tekintettel — érdemei elismerése mellett — tisztségéből felmentette. Rácz Sándor altáborna­gyot honvédelmi miniszterhelyettessé kinevezte. (MTI) Dr. Szűrös Mátyás életrajza 1933-ban született \Püspökladányban. Az 1953—1959. .években legyetemi tanulmányo­kat folytatott ,a (moszkvai Nemzetközi Kap­csolatok Intézetében. Ezt követően a Kül­ügyminisztériumban dolgozott különböző beosztások ban. A Magyar Szocialista Munkáspártnak 1951 óta tagja. 1965-től 1975-ig a párt ÍKözponti Bizott­ságának külügyi osztályán politikai mun­katárs, (majd /osztályvezetőhelyettes. 1975.—1978 .között q IMagyar Népköztár­saság berlini, 1978—1982 között moszkvai nagykövete. 1978-tól az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. 1982-től laz MSZMP Központi Bizottsá­ga külügyi osztályának vezetője. (MTI) Dr. Várkonyi Péter életrajza Budapesten iszületett 1931-ben. A Kül­ügyi Akadémián szerzett diplomát. A párt­nak 11948 óta tagja. Diplomáciai szolgálatban dolgozott kü­lönböző beosztásokban 1951-től 1958-ig. 1958-tól \a Külügyminisztérium .sajtó- osztályát vezette. A Minisztertanács Tit­kárságára 1961-ben Ikerül. 1965-től a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának osztályvezető-helyettese. 1969-től a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Az MSZMP KB tag­jainak sorába 1975-ben választották. 1980- tól a Népszabadság főszerkesztője. 1982-től a Központi Bizottság titkára. (MTI) Megyei aktíva a feladatokról (Folytatás az 1. oldalról.) küldöttséggel vett részt a Dán Kommunista Párt, a mozambiki FRELIMO Párt, a Nyugat-Berli­ni Szocialista Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt és a Svájci Munkáspárt kongresszu­sán. Párt- és államj küldöttsé­günk jelen volt az afgán forrada­lom ötödik évfordulójának ün­nepségein. Pártunk képviseltette magát a Marx Károly születésé­nek 165. és halálának 190. év­fordulója alkalmából Berlinben rendezett nemzetközi tudomá­nyos konferencián. A népeknek a béke megőrzé­séhez, az államközi kapcsolatok fejlesztéséhez fűződő közös érde­keit hasznosan szolgálták azok a találkozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt időszakban a szocialista, szociáldemokrata part ik képviselőivel került sor. II. A Központi Bizottság megtár­gyalta á választás; rendszer to­vábbfejlesztéséről szóló előter­jesztést. Figyelembe véve a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának állásfoglalását és javas­latait. megállapította: Szocialista rendszerünkben meghatározó szerepe van a nép- képviseletnek. A dolgozók min­denekelőtt a maguk által válasz­tott népképviseleti testületek és képviselőik útján vesznek részt a szocialista állam irányításában, a közügyek intézésében, a társa­dalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testületek — az országgyűlés, a tanácsok — tevékenységükkel az elmúlt év­tizedekben hozzájárultak a szo­cializmus építéséhez, a szocia­lista demokrácia fejlesztéséhez. Ezt megfelelően segítette válasz­tási rendszerünk is. A társadal­munkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált el­vekre építve tovább fejlesszük a választási rendszert. Választási rendszerünk alapja a néphatalmat megtestesítő al­kotmány. Rendeltetése: a nem­zeti egységet kifejező népfront­politikával a szocializmus építé­sének szolgálata. Választási rendszerünk a -jö­vőben is biztosítsa a választójog’ általánosságát, egyenlőségét XSéS* a szavazás titkosságát. A válasz­tások alapvető kereteként ma­radjanak meg az egyéni válasz­tókerületek, amelyekben az ál­lampolgárok közvetlenül jelölik a képviselőket, illetve a tanács­tagokat. A Központi Bizottság a válasz­tási rendszer továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az alábbiakat: 1. Az egyéni választókerüle­tekben mind a képviselők, mind a helyi tanácstagok választásá­hoz mindenütt legalább két je­löltet állítsanak. 2. A megválasztott képviselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szava­zatoknak legalább 25 százalékát megkapják, pótképviselők, illet­ve póttanácstagok legyenek. A pótképviselők és a póttanácsta­gok választókerületük mandátu­mának megüresedése esetén kü­lön választás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag he­lyébe. 3. Az összes képviselőnek leg­feljebb 19 százalékát — mintegy 39—35 közéleti személyiséget — országos listán jelöljék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az országos listán megválasztható személyiségeket a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa jelölje a politikai, társadalmi, érdekkép­viseleti szervek javaslatai alap­ján. Megválasztásuk az ország valamennyi szavazásra jogosult állampolgárának közvetlen sza­vazásával történjen. 4. A közös tanácsok munkájá­ban az eddiginél jobban kell biz­tosítani a társközségek érdekei­nek érvényesülését. Ezért min­den társközségben a megválasz­tott tanácstagokból önálló elöl­járóság alakuljon. * * * A választási rendszer erősítse a népképviseleti testületek tár­sadalmi, politikai szerepét, járul­jon hozzá a szocialista demokrá. cia elmélyítéséhez. A Központi Bizottság ajánlja az országgyűlésnek, hogy alkos­son új törvényt a képviselők és a tanácstagok megválasztásának rendjéről. III. A K.>/p mii Bizottság megtár­gyalta az. ipar helyzetéről és fel­adatairól szóló előterjesztést. Megállapította: a magyar ipar történelmi jelentőségű fejlődé­sen ment át a szocializmus építé­sének eddigi időszakában. A nép­gazdaság vezető ágává vált. nagvmértékben hozzájárult ha­zánk gyökeres gazdasági és tár­sadalmi átalakulásához, a teljes foglalkoztatottság megteremté­sével a munkához való jog gya­korlati érvényesüléséhez, a mű­szaki kultúra elterjedéséhez. Az ipar termelése — az építő- és élelmiszeripar nélkül — 1950 óta kilencszeresére nőtt, aránya a nemzeti jövedelem előállításá­ban 30 százalékról 45 százalékra emelkedett. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak több mint 26( százaléka. A szocialista iparosi-* tás során létrehozott anyagi-mű­szaki bázis a többi népgazdasági ág fejlődésének is alapvető fel­tétele. Az ipar kiemelkedő szere­pet játszik a lakossági ellátás­ban, a külkereskedelemben a népgazdaság külső és belső egyen­súlyának fenntartásában. O A felszabadulás után, a háborús károk gyors hely­reállítását követően sokoldalú, az egész népgazdaság teljesítő- képességét döntő mértékben meghatározó ipar jött létre ha­zánkban. Kezdetben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak összhangban országunk adottsá­gaival és teherbíróképességével. Az 1960-as évektől az ipar fej­lesztése arányosabbá vált. A nemzetközi együttműködés, első­sorban a szocialista gazdasági in­tegráció jelentős mértékben hoz­zájárult iparunk teljesítményé­nek növeléséhez. Az 1968-ban bevezetett gazda­ságirányítási rendszer elősegítet­te a műszaki és szellemi tartalé­kok jobb hasznosítását, a minő­ségi fejlődés fokozatos kibonta­koztatását, az ipar termelési szer­kezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tőkés import olyan növekedése kísérte, amellyel az export nem tartott lépést. Vi­szonylag lassan alkalmazkod­tunk a világgazdaságban végbe­ment változásokhoz, ami legin­kább az ipar külkereskedelmi cse­rearányainak romlásában fejező­dött ki. A külgazdasági egyen­súly helyreállítását előtérbe ’ he. lyező gazdaságpolitika és a gaz­daságossági követelmények ér­vényesítése. továbbá a beszerzé­si és értékesítési lehetőségék reá­lisabb számbavétele 1979-től szükségessé tette az ipari terme­lés növekedésének mérséklését. O Az iparban az állami tu­lajdon.' iá. »meghatározó. A terfnókek 91 sZátötéká’ll'! az álla- rrtko ffiáalaJjalíadEvifésszáeaíékát az ipari szövetkezetek és a mező- gazdaság melléküzemágai, 1 szá­zalékát a magánkisipar állítja elő. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az ipar ágazati szerkezete a fejlett országokban tapasztalható tendenciákhoz ha­sonlóan változott. A termelésben nőtt a vegyipar részesedése, a gépipar növekedési üteme meg­felel az ipari átlagnak, a köny- nyűipar súlya csökken. Számot­tevő eredményeket értünk el a bányászat és a kohászat műsza­ki fejlesztésében, az aluminium és a timföld termelésében, a köz­úti járművek és részegységek, a korszerű szerszámgépek, egyes műszerek, számítástechnikai eszközök gyártásában. A hazai energiatermelés korszerűsítésé­ben jelentős lépés a paksi atonry- erőmű első egységének üzembe helyezése. A vegyiparban kiemel­kedő szerepet kapott a petrolké­mia, megőriztük gyógyszeripa­runk nemzetközi hírnevét. Ugyanakkor a feldolgozóipar­ban lassú a műszaki fejlődés, és vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorítása. Elmarad­tunk a félkésztermékek, alkat­részek, részegységek szakosított gyártásában. Az ipar belföldön értékesíti termékeinek háromne­gyed részét, a lakossági fogyasz­tást szolgáló iparcikkek 80 szá­zalékát állítja elő javuló minő­ségben. Az exportnak több mint fele szocialista piacokra kerül. Kivitelünkben még az anyag- és energiaigényes, alacsony feldol­gozottságé termékek vannak túl­súlyban. Az iparban a munka termelé­kenysége gyorsabban nőtt, mint a termelés, de több európai szo­cialista országhoz és a fejlett tő­kés országokhoz viszonyítva je­lentős az elmaradásunk. A ter­meléshez az indokoltnál több anyagot és energiát használunk fel. Az utóbbi években az ener­giagazdálkodási program végre­hajtásának eredményeként csök­kent a termelés energiaigénye, és javulás tapasztalható az anyag- gazdálkodásban is. A fejlődéssel együtt jelentősen nőtt az ipari munkásság szak­képzettsége, műveltsége. Emel­kedett a szak- és betanított mun­kások aránya, a segédmunkásoké csökkent. A műszaki haladás kö­vetelményeinek megfelelően az elmúlt három évtizedben, ötszörö­sére növekedett a szellemi dol­gozók száma. Nagymértékben ja­vult a vezetők szakmai és politi­kai felkészültsége. O A szocialista társadaloqa anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésében..a lakosság élet­körülményeinek folyamatos ja­vításában, a társadalmi szükség­letek magasabb szintű kielégíté­sében az iparnak továbbra is meghatározó szerepet kell vállal­nia. A megváltozott külső és bel­ső feltételek megkövetelik, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforráso­kat, gyorsítsa a műszaki, haladást, növelje a termékek versenyké­pességét és jövedelmezőségét. Iparpolitikánk tartós követel­ménye a munka termelékenysé­gének gyorsabb ütemű emelése, a fajlagos anyag- és energiafel­használás csökkentése, a terme­lés és a termékek műszaki szín­vonalának, minőségének javítá- ' sa. A fejlesztési eszközöket első­sorban intenzifikátásra, korsze­rűi ítésre kell fordítani. Hazai adottságainkat és a nem­zetközi fejlődési tendenciákat fi­gyelembe véve az iparfejlesztés fő irányai': természeti kincseink gazdaságosabb hasznosítása; a mezőgazdasághoz kapcsolódó kor­szerű ipari termékek gyártása, biotechnikai eljárások kidolgo­zása, bevezetése; az elektronika, különösen a mikroelektronika fej­lesztése és alkalmazásának el­terjesztése; energiát és anyagot megtakarító t technológiák, be­rendezések kifejlesztése; a ter­mékek feldolgozottsá.gi fokának ésszerű növelése, a magasabb ér­téket létrehozó tevékenységek bő­vítése. O .Fejlődött az ipát irányítása, nőtt a közgazdasági eszkö­zök szerepe. A szabályozórend­szer a kedvező változások ellené­re sem ösztönöz kellően, a szelek­tív fejlesztésre, a vállalati és az egyéni jövedelmek nem kötődnek eléggé a teljesítményekhez. Az ipar előtt álló feladatok szükségessé teszik az irányító munka továbbfejlesztését, a nép- gazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását, a szakmai, koordinációs és szervező tevé­kenység javítását, valamint az ágazatok közötti kapcsolatok szo­rosabb összehangolását. A vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a közgazda­sági szabályozás legyen. A szabá­lyozás járuljon hozzá a vállalati és a népgazdasági érdekek jobb összehangolásához, szélesebb kör­ben tegye lehetővé a piac érték­ítéletének érvényesülését, ösztö- nözze-a vállaiatok-dolgczáit-ar-jö- vedelmezőség fokozására, sear,se elő1 'a jövedelmek teljesítmények szerinti elosztását. A nagyvállalatok szerepe a jö­vőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szer­vezeti és ösztönzési rendszerük fejlesztésével a jelenleginél na­gyobb mértékben kell kiaknázni a koncentrációban rejlő, hatékony- sági tartalékokat, Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a 'piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- és kis­vállalatok jöjjönek létre, ame­lyek — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a la­kosság jobb ellátásában, s képe­sek gazdaságosan előállítható termékek exportjára is. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább növekszik az emberi tényező szerepe, am; szük­ségessé teszi az iparban dolgozók szakképzettségének, műveltségé­nek emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb fog­lalkoztatást. Erősíteni kell a dol­gozók alkotó, érdemi közremű­ködését a gazdasági feladatok ki­alakításában és megoldásában. Fokozni kell az iparban eredmé­nyesen dolgozó mérnökök és, tech­nikusok anyagi és erkölcsi meg­becsülését. Ä vállalatirányítás korszerű­sítése, a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növe­lése^ kezdeményezőképességének erősítése magasabb követelmé­nyeket támaszt a vezetőkkel szem­ben, igényli a vezetőképzés, a vezetőkiválasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. © Az ipar fejlesztésének ki­emelkedő jelentősége van a párt gazdaságpolitikájában. A pártmunka segítse elő, hogy a ki­jelölt célok az iparban dolgozó munkások, értelmiségiek legszé­lesebb ’ körének cselekvő ’ támo­gatásával találkozzanak. A párt­szervek és pártszervezetek segít­sék a vállalatokat az adott gaz­dasági feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodásban, iparpolitikai feladataink megoldásában. A szakszervezetek mozgalmi munkájukkal eddig is jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődésé­hez. A Központi Bizottság számít arra. hogy tovább erősítik az ér­dekvédelmi és a termelést segítő tevékenységük összhangját; elő­segítik a munkahelyi demokrácia fórumainak hatékony működé­sét. a dolgozók aktív részvételét a kollektívák feladatainak ki­munkálásában és végrehajtásá­ban. Ösztönözzék, hogy a szocia­lista fcrigádmozgalomban a vál­lalások a termelési minőségi té­nyezőinek javítását szolgálják. A KISZ-szervezetek részesei az iparpolitika megvalósításának. Továbbra is törekedjenek a fia­talok alkotókészségének kibon­takoztatására, segítsék elő, hogy jobban hasznosuljanak kezdemé­nyezéseik, korszerű ismereteik az Iparfejlesztés feladatainak"meg­oldásában. A Központi Bizottság meggyő­ződése, hogy a munkásosztály és a műszaki értelmiség alkotó te­vékenysége révén megoldhatók az ipar előtt álló feladatok. IV. A Központi Bizottság áttekin­tette a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatait. Megálla­pította, hogy népünk kiegyensú­lyozott belpolitikai helyzetben szervezetten és céltudatosan dol­gozik a kitűzött gazdasági fel­adatok megvalósításáért. Az első félévben a népgazdaság a gazda­ságpolitika fő céljaival összhang­ban fejlődött: áz ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és a fogyasz­tói árak a tervnek megfelelően alakultak. O Az ipari termelés az év el­ső hónapjaiban még nem érte el a tervezettet, de május­ban és júniusban már mintegy 2 százalékkal növekedett. A munka termelékenysége emelkedett, a kivitel bővült. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan, idejében és jó minőség­ben elvégezték, de az aszályos időjárás az, ország több területéit rontotta a kalászos gabona év ele­ji jó terméskilátásait. Az állat­állomány — a szarvasmarha ki­vételével — tovább. gyarapodott. A népgazdaság energiafelhasz­nálása összességében tovább csök­kent, az energiaellátás kiegyen­súlyozott. A szocialista szektor­ban a beruházások — a tervezett csökkentéssel szemben — nőt­tek. A külkereskedelmi árufor­galom az előző évit meghaladja, egyenlege tovább javult. O Á Központi Bizottság meg­állapította, hogy a fő fel­adat továbbra ; is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az ország fizetőképességének meg- őrzésey■az'-etetezinvottatoterv- sze­rinti alakítása. Élthez mmdenek- el'Őft a- né'pgazdaáág 'teljesítőké­pességének növelésére';1 a kivitel erőteljesebb fokozására van szük­ség. A termelés és a felhasználás előirányzott arányaitól való elté­rést meg kell akadályozni. Az anyaggal és az energiával szigo­rúan kell takarékoskodni. A népgazdasági terv teljesítése érdekében, növelni kell a gazda­ságirányító és -szervező munka hatékonyságát. A vállalatok, a gazdálkodó szervek vezetői a he­lyi döntést igénylő kérdésekben késedelem nélkül intézkedjenek. * * * A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai munkával, érdemi kez­deményezésekkel és javaslatok­kal járuljanak hozzá az 1933. évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A kommunisták mindenütt jár­janak elöl a feladatok megoldásá­ban, fejlesszék környezetükben az új iránti fogékonyságot, erősítsék a szervezettséget, példamutatá­sukkal segítsék elő a pontos, igé­nyes fegyelmezett munkát. A Központi Bizottság az alábbi személyt kérdésekben döntött: — Várkonyi Péter elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette Központi Bizottsági titkári funkciójából. — Szűrös Mátyás elvtársat fel­mentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetői tisz­téből, és megválasztotta a Köz­ponti Bizottság titkárának. — Horn Gyula elvtársat, a Köz­ponti Bizottság külügyi osztályá­nak helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjének. .— Rácz Sándor elvtársat, a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjét — más fontos megbíza­tása miatt — felmentette tisztsé­géből. .— Varga Péter elvtársat, a Somogy megyei pártbizottság első "titkárát kinevezte a Központi Bi­zottság közigazgatási és admi­nisztratív osztályának vezetőjévé. — Kornidesz Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztá­lyának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Tétényi Pál elvtársat, a Mi­nisztertanács tudománypolitikai bizottságának titkárát kinevezte a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályá­nak vezetőjévé. — Nemes Dezső elvtársat. a Párttörténeti Intézet igazgatóját, saját kérésére. nyugállományba vonulása, miatt, érdemei elisme­rése mellett felmentette tisztsé­géből. A Központi Bizottság javaslato­kat tett illetékes szerveknek álla­mi tisztségek betöltésére. (MTI; (Folytatás az 1. oldalról.) lembe kell venni azokat a cse­lekményeket is, amelyek nem jut­nak a hatóságok tudomására. En­nek nagyságát néha túlzott becs­lésekkel állapítják meg. Tény azonban, hogy mind az állampol­gárok, mind az egyes szervek képviselői nem tesznek minden esetben feljelentést illetve külön­böző szervek ellenőrző, felderítő tevékenysége sem képes a bűn- cselekmények egy részének a fel­tárására — mondotta bevezetőjé­ben Terbe Dezső, A továbbiakban az előadó rész­letesen ismertette az elmúlt év­ben ismertté vált bűntettek szám­szerű adatait. Ezen belül foglal­kozott a személyek javai ellen, el­követett deliktumokkal, a gazda­sági bűncselekményekkel, a köz­lekedési bűntettek számának ala­kulásával. A társadalmi tulaj­don védelméről szólva hangsú­lyozta azt a tapasztalatot, hogy még ma is igen gyakran tapasz­talható annak a gondossági, meg- óyási és gyarapítási készségnek a hiánya, ami a magántulajdont jó­val' erőteljesebben jellemzi. Elő­adását így folytatta: — Azzal, hogy emberközpontú szocializmust építünk, sokan és sokféleképpen visszaélnek. Ta­lálkozunk az állampolgári fegye­lem fellazulásának jeleivel és annak teljes hiányával is. A ki­tördelt fák, a megrongált .autó­buszvárók, az adófizetés alóli ki: búvások, a kölcsönzési és bérleti díjak meg nem fizetése, a mér­téktelen alkoholfogyasztás közte- területi .nyomai jelzik, hogy az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a kötelességek betarta­tására. Az a véleményünk, hogy meg kell követelni mindenkitől a rá vonatkozó szabályok betar­tását, fel kell lépni a túlságosan gyorsan szaporodó, bocsánatosnak tartott bűnök ellen is, mert énei­kül igazi eredményt a társadalom rendjének biztosításában nem ér­hetünk el. Terbe Dezső vitaindítójának to­vábbi részében részletesen ele­mezte a bűnmegelőzéssel kapcso­latos általános és konkrét felada­tokat. hangsúlyozva, hogy a meg­előzés széles körű munkájának összefogását, ellenőrzését a vég­rehajtó bizottság határozata alap­jain a megyei és a területi párt-_ bizottságok’ vállalják. A megyei pártbizottság titká­rának vitaindítóját követően ki­lenc hozzászólás hangzott el. Szót- kért többek között dr. Nyíri Sán­dor, a legfőbb ügyész helyettese is, aki köszönetét mondott a me­gyei pártbizottságnak, amiért a témát ilyen széles körben meg­vitatásra javasolta, majd rátért azokra a tényezőkre, amelyek’ a bűnmegelőzés országos gondjait jelentik. Felszólalt továbbá dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíró­ság elnökhelyettese, aki az érte­kezletet országosan is példamu­tatónak rői,nősítette, hiszen a bűn- megelőzés országos érdek, társa­dalmi igény. Az elhangzottakat Terbe Dezső foglalta össze, majd az aktíva,Ka- tanics Sándor zárszavával art- vé­get. S.

Next

/
Thumbnails
Contents