Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

TUDOMÁNY—TECHNIKA (4. oldal) SPORTMAGAZIN (7. oldal) A Sugovicánál TILAG PROUST ARJAI, EGYESÜLJELEK! PETŐFI NÉPE ÄE MSZMP BÁCS KISKUN MKGTKI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 159. szám Ára: 1,40 Ft 1983. július 7. csütörtök Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1983. július 6-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának el­nökletével ülést tartott. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javasla­tára megvitatta és elfogad­ta az időszerű nemzetközi kérdésekről, a választási rendszer továbbfejlesztésé­ről, az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény je­lenik meg. (MTI) BEFEJEZŐDÖTT A MOSZKVAI CSÚCSTALÁLKOZÓ Andropov meghívást fogadott el az NSZK-ba MOSZKVA Helmut Kohl, az NSZK kancel­lárja szerdán délelőtt Moszkvá­ban sajtóértekezleten összegezte a szovjet vezetőkkel két napon át folytatott tárgyalásai eredmé­nyeit. Kijelentette hogy a meg­beszélések nyíltak, őszinték, a két fél nézeteit keményen ütközte- tők és jobban megvilágítók vol­tak. Mint mondotta, ezt tartja a tárgyalások legpozitívabb vo­násának, valamint azt, hogy sze­mélyesen is megismerkedhetett a Szovjetunió vezetőivel és tőlük értesülhetett a legfontosabb nem­zetközi problémákban, valamint a két ország kapcsolataival ösz- szefüggő kérdésekben vallott szovjet álláspontról. Kohl hangsúlyozta, hogy csu­pán saját országa képviseletében érkezett a Szovjetunióba, de ven­déglátóival folytatott tárgyalásain természetesen nagy figyelmet szenteltek az NSZK-t is közvet* lenül érintő genfi tárgyalások­nak, a közepes hatótávolságú európai nukleáris fegyverek kér­désének. A kancellár megismételte, hogy ha Genfiben ez év végéig nem születik megállapodás e téren, akkor Nyugat-Európában, így az NSZK területén megkezdik az új amerikai rakéták telepítését. Ki­jelentette azonban: lehetőséget lát arra, hogy a határidő lejár­táig hátralevő időben — kölcsö­nös jóakarat esetén — létrejöj­jön a rakétatelepítést megakadá­lyozó „közbülső megoldás”. En­nek kapcsán a Szovjetuniót szó­lította fel arra, hogy a francia és brit nukleáris erők kérdésé­nek napirenden tartásával — úgymond — „ne fékezze tovább az előrehaladást”. Kohl azt hangoztatta, hogy a NATO két tagállamának nukleá­ris eszközei csak védelmi célokat szolgálnak, s nem jelentenek ve­szélyt a Szovjetunióra nézve. A Szovjetunió Nyugaton SS— 20 elnevezéssel emlegetett köze­pes hatótávolságú rakétáiról szól­va kijelentette hogy azok „ve­szélyeztetik a Német Szövetségi Köztársaság biztonságát”. (Mint ismeretes, a tárgyalások során Jurij Andropov külön is leszö­gezte, hogy a szovjet rakéták nem irányulnak az NSZK fegy­veres erőj ellen.) Az NSZK terü­letére telepíteni szándékozott és első csapás mérésére alkalmas Pershing—2. amerikai rakéták­ról viszonf Kohl azt mondotta, hogy „nem veszélyeztetnek sen­kit, mivel nem támadó célokra szánják őket”. A kancellár azon­ban nem válaszolt arra a kér­désre, hogy milyen biztosítékokat tud erre nyújtani a rakétákkal rendelkező Egyesült Államok. • A rakétatelepítés kapcsán Hel­mut Kohl ismételten leszó, • zie, hogy a moszkvai tárgyalásodon ő csupán a Német Szövetségi Köz­társaság álláspontját képviselte és nem kíván közvetítő szerepet játszani, de a bonni kormány tá­jékoztatja partnereit a megbeszé­léseken elhangzottakról. Mint (Folytatás a 2. oldalon.) Hajnalban a piacon (3. oldal) Asztalosok Csáíalján Nagy felhozatal, gazdag választék ... Ez napjainkban a kecs­keméti piac jellemzője. Ki jól jár, ki kevésbé, akár vesz, akár elad, ha „nagyban” forog az áru. A háziasszonyok annak azért örülhetnek, hogy minden kapható, ha pénztárcájuk sem sovány. (4. oldal) ® A gyengébb talajadottságú tsz-ek ipari te­vékenységgel egészítik ki jö­vedelmüket. Csátalján a szö­vetkezet aszta­los melléküze­met létesített, amelyben egye­di termékeket is készítenek. Képünkön egy újabban vásá­rolt géppel szál­fákat vágnak fel. Uborka- és sárgabarackszezon a konzervüzemekben ® Üvegbe rakják az uborkát. (Straszer András felvétele) A korán beköszöntött nyár kel­lős közepén járunk, s egyre-más- ra újabb mezőgazdasági nyers­anyagok feldolgozási szezonja kezdődik meg a Kecskeméti Kon­zervgyárban. A napokban már uborkaszállítmányok érkeztek az 1- es telepre, míg a II-esre sárga­barackot hordtak a tehergépko­csik. A terméskilátásokról és a feldolgozásról beszélgettünk teg­nap Csizmár József termelési fő­osztályvezetővel. — Az idén 4 ezer 400 tonna uborkára szerződtünk mezőgaz­dasági szövetkezetekkel és áfész- ekkel — mondotta többek között. — Az uborka nagyrészét mégis a háztáji gazdaságokban termelik meg. Ennek az az oka, hogy az uborka kényes növény, éréskor 2— 3 napon belül le kell szedni, különben megfonnyad, s tartósí­tásra alkalmatlanná válik. A ház­tájiban jobban gondját tudják viselni, kellő időben leszedni és az értekesítőhelyre vinni. A konzervgyár nem állhat kap­csolatban több ezer kistermelő­vel, ezért az uborka felvásárlá­(Folytatás a 2. oldalon.) mmmmam Képzőművészeti alkotótábor Hajóson Profik és amatőrök, festők, grafikusok, szobrá­szok, keramikusok, magyar és német anyanyelvű alkotók, rajztanárok, főiskolai hallgatók, naiv mű­vészek ... — Szám szerint harmincötén érkeztek Hajósra a hét elején, a képzőművészeti alkotótá­borba. E „simogatóan zöld”, sajátos hangulatú, nemze­tiségi település immár hatodik alkalommal ad ott­hont (és lehetőségeket) nyaranta az alkotóknak, hogy három héten keresztül inspiráló környezetben, szakmai gazdagodást Ígérő közösségben dolgozhas­sanak. A tábor lakóinak többsége Bács-Kiskun megyé­ben él, de érkeztek az ország más tájairól, sőt az NSZK-ból és Svédországból is művészek. A házi­gazda ebben az esztendőben is a helyi művelődési ház. Az alkotótábor célkitűzései között — az előző évek gyakorlatához hasonlóan — szerepelnek köz- művelődési, pedagógiai célok is, mintegy az alko­tómunka vetületeként. Az idén csak szűkkörű, úgynevezett munkakiál­lításon mutatják be Hajóson a három hét kép- és szobortermését. A tervek szerint háromévenként kerül sor, egy-egy nagyobb, gyűjteményes kiállítás­ra, amelyen a legjobb, legszínvonalasabb alkotások kapnak majd helyet. FUVAROZTATOK NYÁRI EGYETEME A gazdaság­politika szolgálatában Szerdán félidejéhez érkezett a fuvaroztatók nyári egyetemé­nek előadássorozata. Ezen a na­pon az első előadó Mészáros And­rás, a MÁV vezérigazgató-helyet­tese volt,'aki a vasút üzletpoliti­káját elemezte á változó gazdasá­gi körülmények között. Dr. Cseh ’ Lajos, a Közlekedési Minisztéri­um osztályvezetője a gépjármű­közlekedés helyzetéről és további feladatairól beszélt. A legnagyobb érdeklődés dr. Zahumenszky Jó­zsefnek, a VOLÁN Tröszt megbí­zott vezérigazgatójának előadá­sát kísérte, aki a VOLÁN vállala­tok feladatairól szólt az áruszál­lítás teljesítése érdekében. Űj lehetőséggel bővült a nyári egyetem továbbképzés jellege, ugyanis a hallgatók kérdésére válaszolt dr. Ivány Árpád a Köz­lekedési Minisztérium. Mészáros András a .MÁV, Cseh Lajos a Köz­lekedési Minisztérium, dr. Zahu- menszky József a VOLÁN, ' dr. Schuszter József a MAHART és Sallai István, a MALÉV vezető­je. A két és fél órára tervezett fórum három óránál is tovább tartott, olyan sok kérdést kaptak a közlekedési vállalatok képvise­lői. A hallgatók éppen úgy, mint a válaszadók egyértelműen jónak tartották ezt a konzultációs for­mát, hiszen a fuvarozók és a fu­varoztatók együttműködését biztosítja a gazdasági célok el­érésében. Ma tovább folytatódik a nyári egyetem. Többek között Ónozó György, a Közlekedési Miniszté­rium miniszterhelyettese, Petrás Pál, a Külkereskedelmi Miniszté­rium osztályvezetője, s más ne­ves közlekedési szakemberek tar­tanak előadást. Az elhangzó re­ferátumok főként a hazai- és nemzetközi szállítással és szállít­mányozással. az árudíjszabással foglalkoznak. G. G. MMKMMBWWi A vásárlókért ,,Ha nekünk is volna akkora nagyáruházunk, mint Buda­pesten a Skála, megmutatná a kereskedelem, hogy mit tud!" Ilyen tetszetős magyarázatot adott valaki egy vitában ar­ra, hogy nálunk, a megyében egyben-másban miért nem nyújt annyit a kereskedelem, mint amennyit nyújthatna. El­lenérzéssel hallgattam ezt az okfejtést. A fogyasztók jó el­látása, megbecsülése kizárólag a drága pénzért épített, na­gyabbnál nagyobb létesítmé­nyeken múlik? Vagy egy ét­teremben, vajon a robusztus méretek jelentik-e csupán a szíves vendéglátást? Kételke­dem ebben, hiszen a kereskede­lem hétköznapjaiban oly sok minden nem a pénzen múlik elsősorban. Elindul a vásárló, hogy a déli paprikáskrumplihoz va­lamelyik üzletben lángolt kol­bászt vegyen. Szerződéses bolt: Turistán kívül semmilyen más szalámi és kolbász nincs. Ugyanilyen típusú, de egy má­sik bolt: a kínálat, a pult mö­götti akasztón harminc dekányi fehér szalonna. A felvágottas­szekrény — üres. „Miért nincs más és több?” „Elfogyott. És még nem jöttek a szállítók" — így az eladó válasza. Most már csak az a kérdés: lehet-e — szabad-e — mindig csak várni, és nem elmenni a hiányzó áruért? Harmadik üzlet: im­már közelebb a belevaló a paprikáskrumplihoz, de még korai az öröm. A vevő mintát kér a szürkésbarna színű kol­bászból. Egy karika a végéből meggyőzi, hogy ez sosem lá­tót sertéshúst. Nem kéri. Ne­gyedik állomás: az ebéd nincs veszve, mert mihelyt betér a városközponti csemegeüzlet­be, végre rátalál a keresett, csakugyan sertéshús illatú lán­golt kolbászra. Magában vi­szont füstölög, amiért ekkora vargabetű árán jutott hozzá — tíz perc híján egy óra hossza alatt! — a paprikáskrumpliba- valóhoz. Miként lehet az, hogy vala­mi van és mégsincs? A ma­gyarázat nem mai keletű: van­nak kereskedők, akik gondot fordítanak üzletük áruválasz­tékára — mintegy kifejezve a vásárlók megbecsülését —, míg egyeseket hidegen hagy a kínálatbeli foghíjasság. Apróság? Valójában a vevők és az eladók napi találkozásá­nak legfontosabb láncszemei­ről van szó. Ezek erősítése pe­dig éppen a legmindennapibb, apró dolgokon múlik. Azon, ha például egy város környé­ki bolt megszokott fél 8~as nyitását, egyik napról a má­sikra, nem változtatják meg 8 órára; ha péksütemény és tej mindenütt, s záróráig kap­ható; ha az egyik város kifli­je nem rosszabb a másikénál; ha az olcsóbb, de nélkülözhe­tetlen napi cikkeknek az ABC-kben, élelmiszerboltokban nem kisebb a rangjuk, mint a drágább, de könnyen eladható palackozott italoknak; ha a ki­mért sajtféléket mindenhol le­fedik, és a nyári melegben szálldosó legyekre a tejtermék- és a kenyérosztályon nem a vevő kénytelen felhívni a fi­gyelmet, hanem az üzletvezető tesz valamit a higiéniai hely­zet javításáért. Erősíti a vásárlók és a ke­reskedelem közti kapcsolatot az is, ha a vevő mind többször tapasztalja: ez igen! Ez az üz­let, ahová jár, megérdemli a fogyasztók bizalmát, mivel a bolti tere rendezeti, portálja nem ütött-kopott, és a járdát előtte naponta takarítják. Nem pénz kérdése, inkább a vevők iránti figyelemről ta­núskodik, amikor a kereskede­lem megszívleli a lakosok hasz­nos észrevételeit. Ez is elő­mozdította, hogy a vásárlóko­sarakat immár rendszeresen tisztítják az üzletekben. Az árukínálat valamivel szebb, mutatósabb, mint volt néhány éve. Javult a fogyasztók tájé­koztatása — bár a szavatossá­gi idő közlésével helyenként még mindig baj van. Bővül a bolti szolgáltatások köre. A kecskeméti Alföld Áru­házban nemsokára cipőjavító részleg nyílik, aztán pedig VIDEOTON márkaszervizt szeretnének ugyanott létre- hotni. Több közérdekű javas­lat nyomán a DOMUS Áru­házban az árcédula mellett felírják a szekrénysorok mé­reteit, hogy a vevőknek a vá­lasztást ily módon (is) köny- hyítsék. Nem nagy dolgok ezek. Kii- lön-külön jobbára csak apró­ságok. De így, együtt, mégis a fogyasztók megbecsülésének irányába mutatnak. Ezért ajánl­hatjuk ezeket és a hasonlóan jó módszereket gondolatéb­resztőként valamennyi keres­kedelmi dolgozó figyelmébe — mintegy útravalóul az év második . felére, de azutánra is! Kohl Antal MMKBK (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents