Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
1983. július 30. <» PETŐFI NÉPE • 1 Egységteremtő erővel Beszélgetés a népfrontról Pozsgay Imrével MINDENNAP VÁSÁROLUNK (IV.) Élelmiszerek, kozmetikumok A Hazafias Népfront — mint politikai mozgalom — áthatja életünk minden területét. Mindazt, ami a politika szférájába esik, legyen az akár gazdasági, akár kulturális. A népfrontnak erről az átfogó szerepéről beszélgettünk Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával. — Képesnek tartja-e a mozgalmat arra, hogy tevékenysége során tükrözze társadalmunk mai állapotát, a megvalósulás útjára tereljen jogosan megnyilvánuló társadalmi igényeket, és mozgalmi módszereivel formálja jelenünket, jövőnket? — Mindig is tiszteltem azt a programot és azt a szerepkört, amelyet a mozgalom betölt. Amióta azonban hivatásos munkásként dolgozom itt, azzal a felismeréssel járt, hogy fontos társadalmi rétegek, cső por tök, a társadalom legkülönbözőbb képzettségű emberei ebben a mozgalomban keresnek kifejezési eszközöket, formákat politikái közéleti‘tevékenységükhöz. Igazán jó tapasztalat, hogy aki őszinte szándékkal és jobbítani akarással kíván részt venni a közéletben, az i.tt meg is találja a mozgásteret hozzá, megtalálja a fórumokat. Bizonyos fontos kérdésekben még a döntésben való részvétel lehetőségét is. Ami pedig társadalmunk mai állapotának tükrözését illeti, arra éppen azért képes, mert mindenki benne van a népfrontban, mindenki személyes tapasztalatát hozza el a fórumokra, és mert nyílt demokratikus intézményrendszer működik. így annak sincs aikadálya, hogy az emberek tapasztalataikat szorongás és fenntartások nélkül kifejezzék. Egyik legnagyobb értéknek éppen azt tartom, hogy fórumainkon — beszéljünk akár választott testületekről, akár munkabizottságokról — nyílt beszéd folyik, és ebben a vitás és vitatható nézetek is helyet kapjak. Ebben semmi botrányos nincs, ellenkezőleg: ez pozitívum és kívánatos, hogy ezentúl is így legyen. A társadalmi igényekkel kapcsolatosan az a nézetem, hogy manapság ezek közé az igények közé mind jobban odatartozik a különböző érdekek képviseletének a lehetősége. Ügy látom: a népfrontmozgalom az utóbbi időben e tekintetben is jó irányban fejlődött, megfelelő formáikat talált ahhoz, hogy a lakóterülethez, településhez, közigazgatáshoz, környezetvédelemhez, időskorúak helyzetéhez és más társadalmi csoportok helyzetéhez fűződő érdekeket nyíltan kifejezze. Ezekben aiz (jgyükben már kritikusan, igényformálóian és szükségletkielégítő módon vegyen részt. Hozzáteszem még: a nép- fromtmozgalom fontos új vonásának tartom, hogy egyre elmélyültebben vesz részt a gazdaságpolitikai munkában, hovatovább társ- alkotója lehet a gazdaságpolitikának is. — A szocialista nemzeti egység is — mint minden társadalmi törekvés — viták során valósul meg. Hogyan ítéli meg a viták szerepét a népfrontmozgalomban? — A vita nélkül megölnénk a mozgalmat. Egyébként is minden társadalmi szervezet és mozgalom dolgában az a véleményem. hogy ahol nincsenek alkotó, tisztázó, akár késhegyig menő viták, ott egy mozgalomnak lehet akár milliós tábora is, az csak szekta. Valójában akkor mozgalom, ha ezek a Viták a bázistól a központig mindent áthatva szolgálják a tisztázást, a kibontakozást. A vita elfojtása és a türelmetlen reagálás a vitás nézetekre idegen a népfrontmozgalom- itól. Aki ilyen magatartást 'tanúsítania, az a népfront szellemét és a népfront célját tagadná meg. A vitában nem egységboimtó, hanem egységkovácsoló, egységet teremtő erőt látok. Éppen ezért a viták nem fenyegetik a szocialista nemzeti egységet. A már meglevő és a jövőben formálódó egységet a hallgatás veszélyeztetné legjobban. — Nyilvánvaló, hogy a népfront politikai szándékokat igyekszik megvalósítani. Mai társadalmi valóságunk alapján melyek a döntően meghatározó feltételei e politikád szándékok érvényesülésének? — Ha valamikor, akkor most igazán érvényes, hogy a legelső föltétel itt is a gazdaság kibontakozása, a Stagnálás, a lassú növekedés állapotából egyfajta úiabb gazdasági növekedési pálya előkészítése. Hiszen a nemzeti jövedelem növekedése lehelt forrása a további jólétnek. E növekedés lehet kiindulása a helyi ön- kormányzatok megerősödésének, mert mind több anyagi erő kell ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok saját hatáskörükben dönthessenek. így például fejlesztési feltételekről, amelyekhez viszont nnvaeiak szükségesek. A másik feltétel: tovább tökéletesíteni- az érdekképviseleti viszonyokat a társadalomban. Részt venni a politikai döntések előkészítésében és meghozatalában, hogy legyen miért becsülni a mozgalom résztvevőinek magát a mozgalmat. Nem feltétlenül csak kritikái szerepben látom ezt. Ez lehet konstruktív együttműködés is a kormányzattal, a politikai vezetéssel. A lényeg az, hogy az érdeknyilvánítás — miként a vita is —, egységteremtő erő legyen. Ezenkívül a mindennapi munkánkat illetően politikái szándékaink érvényesüléséhez újabb és újabb aktivisták tömegeire van szükség. Olyanokra, akik már jól értik azt a szellemiségét, amivel a népfrontnak dolgoznia kell, hogy betölthesse társadalmi szerepét és funkcióját. — A tapasztalatok szerint vannak-e társadalmunknak olyan sajátos rétegei, vagy csoportjai, amelyekre szövetségi politikánkban megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk? — Szerintem mindig azokra a társadalmi csoportokra kell különösebb figyelmet fordítani, amelyek éppen a legnehezebb helyzetben vannak: Az alapképlet nem változik. A munkásosztály a hegemon osztálya ennek a szövetségnek, de ezt a hegemóniát, amely a párt vezető szerepében érvényesül, soha nem változtathatja át uralmi viszonnyá, mert az akkor megölné a szövetséget. Partneri viszonyként kell ezt működtetni. Ilyen alapon a partnerség erősítését tartom a legfontosabbnak a szövetségi politikában. Ha a nehézségeket nézem, akikor úgy vélem, hogy két fontos generáció az, amelyik most különleges figyelmet érdemel. Az ifjúság, amely a pályaválaszítás, az életkezdés gondjaival küszködik és identitás-zavarban szenved, nem tudja beilleszkedésének az összes feltételét megteremteni. A másik az időskorúak helyzete, amelyen javítanunk kell ahhoz, hogy ne rossz perspektívát lássanak a felnövekvő nemzedékek maguk előtt. De nem csupán ilyen politikai szándékból, hanem humanitárius, emberiességi okokból is erre a társadalmi csoportra nagy figyelmet kell fordítanunk. Ez a szövetségi politikánknak is nélkülözhetetlen alkotóeleme. — Az MSZMP Központi Bizottságának július 6-1 határozatából ismerjük választási rendszerünk továbbfejlesztésének főbb kérdéseit. Az úi választójogi törvény kidolgozásában milyen feladatok megoldása hárul a mozgalomra? — Az előzményekről ma már sok mindent tud a közvélemény. Tudják, hogy a pátit Központi Bizottsága — a mi politikai tapasztalatainkat is figyelembe véve — kezdeményezte a választási törvény megújítását. A kezdeményezéshez tartozott az is, hogy a Központi Bizottság felkérte ia Hazafias Népfront Országos Tanácsát: mondjon véleményt azokról a politikai elvekről, amelvek eddig ez ügyben kialakultak. Ezt meg is tette az Országos Tanács, és így tért vissza újra a Központi Bizottság az úi választási törvényt előkészítő politikai elvek kialakítására. Most. ott tartunk, hogy a Központi Bizottság meghatározta az új választási rendszer. az új választási törvény iránti követelményeket és ezzel a kormányon belül megkezdődhetett a ikodifikációs munkai, az Igazságügyi Minisztérium szákértői a politikai szándékot törvénytervezetté formálják. Ez & készülő törvény azonban politikailag akkor válik igazán éretté, hatásában viszonyainkat kedvezően formálóvá, ha az országgyűlés vitáját megfelelő társadalmi vita előzi meg. Politikai értelemben az általános kiterjedésű vita, az emberek sokaságának azonosulása jelenti a hatálybalépést. Ezért a népfront következő szerepe, hogy széles körű társadalmi vitasoro- zatoit szervezzen az új választási törvény előkészítésére. Ez a széles körű, tömegeket megmozgató vita már egyszersmind előiskolá- ja lehet a népfrontmozgalom és az állampolgárok számára az 1985-ben esedékes új módon lebonyolítandó választásoknak. Ha ezen a vitán túl leszünk, a népfront Országos Tanácsa összegezi a tapasztalatokat és eljuttatja a kormánynak. A viták ‘tanulságait hasznosítják a törvényelőkészítés végső szakaszában, hogy ezt követően kerüljön ez év végén az országgyűlés elé. Ez a mendt- rendje az új választási törvény megalkotásának. Egyértelmű tehát, hogy a népirontmozgailom és az állampolgárok sokasága érdemben, ténylegesen részt vesz e fontos törvényünk létrehozásában. Horváth László RÁDIÓJEGYZET Töredékek — egész helyett Félórás műsort sugárzott a Petőfi-adó a héten a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műterméről. Nem könnyű feladat egy dilyen kaliberű alkotói közösség sokolldailú munkáját — múltját, jelenét, törekvéseit — csekély harminc perc alatt érzékeltetni,^ de nem is lehetetlen, tűnődtem egy pillanatig, mielőtt leültem volna a készülék mellé. Ha a szerkesztő-műsorvezető (Szabó Orsolya) lényegretörően „kontúroz”, sok mindent megtudhatnak az ország rádióhallgatói a kecskeméti műteremről, ahol megannyi népszerű, sikeres alkotás készült az elmúlt esztendőkben, — Csalódtam, ami mellesleg egy tanulsággal szolgált: a hallgató ne tűnődjön, ne ábrándozzon előre egy műsorról. A riporter egy-két rövid kérdéssel (és megjegyzéssel) „túljutott” a műterem vezetőjén, Mikulás Ferencen, majd megszólalttaitott négy rendezőt — különös szeretetted érdeklődve gyermekkorúik felől —, betétként hallottunk három-négy röpke részletet (amelyek így önmagukban semmit nem mondtak) a Kecskeméten készült alkotások egynémelyi- ■ kének hanganyagából, s ezzel kész. Mármjnt a műsor. _ Vajon milyennek látják e riport után ezt az alkotói közösséget azok a hallgatók, alki.k közelebbről nem ismerik, vagy netalán most hallottak először a kecskeméti műteremről? — meredtem tanácstalanul az elnémulj 'készülékre, Hegyi-Füstös László mondott egy-két szót a fejlesztett rajzról, de ezt a témát nem lehet ennyivel elintézni: önmagában is megérdemelt volna egy félórát. Ii8j. Üjváry Lászlóról megtudtuk, hogy az iskolában annak idején mindig gyenge volt történelemből, azután repülőgép-szerelőnek tanult, most mégis történelmi töltésű rajzfilmeket készít. Tóth Pál férfiszaibónák indult, egy szerencsés találkozásnak köszönheti, hogy Kecskeméten dolgozhat, s filmjeiben ikerüli a gégékből „építkező” humort. Horváth Máriáról közölte a riporter, hogy megérdemelt szabadságát tölti, de ez nem akadály 'árrá, hogy egy rövid részletet meghallgassunk az Éjszaka csodái című filmjének hanganyagából. Azt már elfelejtette megemlíteni, hogy ez az alkotás tavaly az ottawai filmfesztiválon második dijat nyert. Ide kívánkozik Szoboszlay Péter rendező — akit szintén megszóiláltatott a riporter — egyik mondata : „A hosszú film nem csábított soha, a rövid, sűrítetten fogalmazó filmek híve vagyok”. — Nem így Szabó Orsolya — a „sűrítetten fogalmazó” riporté, legalábbis erről tanúskodott ez a műsora. Ahogy bizonyára miniden Bács-Kiskun megyei, és is örömmel veszem, ha szűikebb hazámról az ország nagy nyilvánossága előtt hallhatok. Különösen ha sikerről, eredményesen dolgozó közösségről, tehetséges emberékről van szó, mint a szerdai adásban. Am éppen ezért véleményem szerint igényesebb. nem a „diskuráiljunik egy félórácskát” aspektusból közelítő riporteri hozzáállást érdemelnének. Mert amit szerdán hallottunk, apró és nehezen illeszthető töredékek Voltak csupán, a lényeget itt-ott érintő csevegések a kecskeméti műteremből. — koloh— Az élelmiszerek, a háztartási vegyiáruk és kozmetikai cikkek minőségéért a kereskedelem szavatossági felelősséggel tartozik. A fent említett termékek hibája esetén a vásárló szavatossági joga szűkebb: csak a termék cseréjét, vagy a vételár visszatérítését követelheti, mivel e termékek megjavítására nincs mód. A szavatossági Igény érvényesítésére a már előzőekben ismertetett 6 hónapos határidő áll rendelkezésre. Különösen fontos azonban a fogyasztási cikkek körében az úgynevezett kötelező alkalmassági idő figyelembe vétele. Az élelmiszerek jelentős csoportjára nézve pontosan meg kell határozni (a csomagoláson) a fogyasztható- ság idejét, illetve azt az időtartamot, amely alatt az élelmiszer megőrzi a minőségét. A fogyaszt* hatóság határidejének lejárta után az élelmiszert haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból, tehát azt az elárusítótérben sem szabad tárolni! A csökkentett minőségű élelmiszert a minőség megőrzésére adott időtartam egy- harrnad részével meghosszabbított ideig, legfeljebb azonban addig szabad forgalomba hozni, ameddig az még emberi fogyasztásra — az egészség veszélyeztetése nélkül — alkalmas. A fogyaszthatósági határidő megjelölésének minden esetben jól olvashatónak, a fogyasztó számára szembetűnőnek és közérthetőnek kell lennie. Ez azért fontos, mert a vásárolt élelmiszer minősége csak a fogyaszthatósági határidőn belül, illetve a minőség megőrzésének határidején belül kifogásolható, Ha azonban a batáridőket elmulasztották feltüntetni, vagy nem megfelelően jelölték, a fogyasztó az általános — tehát a 6 hónapos — határidőn belül tehet kifogást. A minőségdi kifogás intézése során az élelmiszerek és a vegyi áruk tekintetében kedvezőbb a vásárló helyzete. A fő szabály itt is az, hogy a minőségi kifogást abban a boltban kell bejelenteni, ahol a terméket vásároltuk. Mindezen túl azonban a vásárló kifogását bármely olyan kereskedelmi egységben bejelentheti, amelyben a szóban forgó terméket árusítják. E termékek vonatkozásában ugyanis nem kérheti az eladó, hogy a fogyasztó blokkal, vagy egyéb módon igazolja a vásárlás tényét. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen árukra vonatkozó minőségi kifogást valamennyi üzlet köteles elintézni, függetlenül attól, hogy az árut ott vásárolták-e. Az élelmiszerekre és vegyi árukra is érvényes az az általános szabály, hogy a vásárló a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles bejelenteni a minőségi kifogást, mert a közlés késedelméből eredő ,kárért a vevő a felelős. A kereskedelmi egység a bejelentett minőségi kifogást a közléskor azonnal köteles elintézni. Ha a szerződés állat eladására és vételére (szolgáltatásra) irányul, hibás teljesítés esetén a szavatossági igény a teljesítéstől számított 60 nap alatt érvényesíthető. A szavatosság általános szabályai tekintetében nincs különbség aszerint, hogy milyen állat a szolgáltatás tárgya. Az igényérvényesítés rövidebb időtartamának az a magyarázata, hogy a szerződés tárgya élőlény, amelynek az eladásakor már meglevő hibái hamarosan, egyértelműen felismerhetők, másrészt viszont megvan a lehetősége annak, hogy az állatban a teljesí* ‘ást követő időiben keletkezik hiba. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a vevő szavatossági jogát minél előbb érvényesítse. A kifogás közlésének késedelméből eredő esetleges kárt is a vevőnek kell viselni. Az állatszavatossági igény érvényesítésének végső határideje egy év. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő szavatossági igényét az általános határidőn .belül menthető okból nem tudja érvényesíteni — így különösen, ha az állat hibája 60 napon belül nem volt felismerhető —, szavatossági jogát legfeljebb a teljesítéstől számított egy évig érvényesítheti. (Vége) Dr. Mészáros Attila, a Fogyasztók Megyei Tanácsának tagja AZ ELSŐ PARADICSOMFAJTA NEVE: BARÁTSÁG " Kubai vendégeinkkel a Szikrai ÁG-ban • Osmar Mendez O Olympia Gomez # Tomas Depestre Manzo Osmar Mendez, a kubai mező- gazdasági minisztérium kertészeti főosztályvezetője — delegációvezető —, Olympia Gomez, a havannai Liliana Dimitrova zöldségtermesztési kutatóintézet főigazgatója és helyettese, Tomas Depestre Manzo magyarországi tartózkodása idején néhány napot megyénkben töltött. A Kecs- kemét-Szikrai Állami Gazdaságban tett látogatásukkor nyílt lehetőség a velük való találkozásra, — A két ország között óriási a távolság és a területi adottságok miatt a termelési szerkezetben is jelentős a különbség. Mégis mi az az erő, amely összeköti a két szocialista ország agrár- szakembereit, kutatóit? — Az azonos célok — kezdte a választ Osmar Mendez —, az, hogy mindkét országban javítani akarjuk az emberek életszínvonalát. Ez teszi szükségessé a különböző adottságok ellenére is az együttműködést, a tapasztalatok kicserélést. A kubai nép örömmel elfogadja a magyarok segítségét, amelyre nagy szüksége is van, hiszen ez az ország technikai, technológiai és szervezeti vonatkozásban is sokkal előbbre tant, mint mi. Az elmúlt években ‘jelentős volt a magyar dolgozók, szakembereik segítsége, .munkája akár az élelmiszeripari kutatást említhetem, akár a távközlés, a tömegközlekedés fejlesztésére vagy a textilipari szakmunkás- képzésre gondolok. A kertészeti ágazatban a kapcsolatfelvételben az volt a döntő, hogy a magyarok megértették gondjainkat. Nem azt kérdezték, mint .más európai országok szakemberei: hogyan lehetséges, hogy a trópusi Kubában nem oldották .még meg a téli—nyári folyamatos zöldségtermesztést? ... hanem azt .mondták: segítünk termelni. — Ezek szerint, nem is olyan egyszerű ez a munka. — Nem bizony — vette át a szót Olympia Gomez. — A mi telünk száraz, a trópusi nyár pedig forró és csapadékos. A paradi- csomter>mesztésben ia.z elmúlt öt év együttműködése alatt jelentős eredményeket értünk el Bál. dy Béla segítségével, irányításával, aki .Kecskemétről a Zöldségtermesztési Kutató Intézetből jött hozzánk. Sókat köszönhetünk a imaigyar kutatónak, akivel jó barátságban., megértésben tudunk együtt dolgozni. Sikerült két olyan fajtát előállítani, amelyik a nagy meleget és a párás levegőt is bírja, és két-három fajtát, amelyeket a száraz időszakban is termeszthetünk. Az új fajtákat OH betűkkel (Hungária—Cuba) jelöljük. Az első közösen előállított paradicsomfajta neve: Barátság. — Én Angolában is kipróbáltam ezeket a fajtákat — folytatta Tamás Depestre Manzo — olyan klimatikus körülmények között, amelyekre a portugál, tudósok azt mondták: ott lehetetlen paradicsomot termeszteni. Két fajSta kiválóan szeretjeit, az egyik tövenként 6, a másik 4 kilogramm termést adott, ugyanakkor a betegségekkel szemben is ellenál- lóa.k voltak. — Tehát a magyar—kubai együttműködés gyümölcsei egy harmadik országnak is hasznára váltak — állapította meg Os- mar Mendez — ami bizonyítja a a közös munka szükségességét, — Bizonyára nemcsak a paradicsomnemesítésre korlátozódik a kutatómunka. Ezért is kérdezem, milyen szerepe van Kubában a táplálkozásban a zöldségféléknek? — A forradalom győzelme ellőtt, az egy főre számított zöldsé.gf.o- gyasztás 10—12 kilogramm vollt, ma már 40—45 kiló. A kubai emberek évente több mint 500 ezer tonha zöldséget esznek meg. Korábban. a választék is rendkívül szűkös volt, csupán paradicsomot, paprikát, hagymát és fokhagymát fogyasztott a lakosság. Ma már lényegesen változott a helyzet, egyre elterjedtebb a karfiol, a káposzta, az uborka, ia sárgarépa és egyéb zöldségféle. A meghonosításukhoz nemcsak szakmai munkára volt szükség, hanem propagandára, ismeretterjesztésre is. — Néhány napja itt tartózkodnak Magyarországon, jártak több mezőgazdasági üzemben is, milyen hasznosítható tapasztalatokkal gazdagodtak? — Mindannyiunkat „.meghatott” a modern technológia, a munkák szervezettsége és komolysága, a gazdaságok sokoldalúsága — folytatta a delegáció vezetője. — Nálunk a mezőgazdasági üzemek csakis mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak, nem úgy, mint Magyarországon, ahol jelentős az élelmiszeripari és egyéb Ipari tevékenység is. Ügy látom, ennek bevezetése Kubában ugyancsak haszonnal járhat. Az is feltűnt, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart egy minisztérium irányítja. Örömmel láttuk, hogy nemcsak a városban, hanem a kisebb településeken is jó körülmények között élnek az emberek, nincsenek életszínvonalbeli különbségek. Kubában egyre többet'tudnak Magyarországról, a mostani látogatások tapasztalatait is elmondjuk, javaslatainkat megfogalmazzuk, és bízunk abban, hogy eddigi jó kapcsolataink, együttműködésünk tovább fejlődnek és szélesednek. Barátokkal, elvtársakkal találkoztunk éhben az országban. Ittlétünk legemlékezetesebb napja lesz a mai, amikoris az állami gazdaságtól a Kiváló Munkáért kitüntetést megkaptuk, amelyet nagyon, köszönünk és éhhez méltóan akarunk tevékenykedni, erősíteni a kubai—magyar barátságot. Csabai István Orvos-világtalálkozó Budapesten Hazánkban szereztek orvosi diplomát — többnyire évtizedek" kel ezelőtt —, s ma az egész világon tevékenykednek a gyógyászatnak azok a szakemberei, akik a Magyarok Világszövetsége hívására ezekben a napokban szülőhazájukba érkeznek, és több száz itthoni kollégájukkal együtt részt vesznek a Magyar Orvosok Világtalálkozóján. Augusztus 2. és 7. között lesz az esemény Budapesten; a megnyitóülést a Magyar Tudományos Akadémián tartják. A rendezvény patrónusai közé tartozik — az MVSZ-szel együtt — az MTA orvosi osztálya, valamint a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége. A világtalálkozó szervezői a külországokban élő, más .magyar értelmiségi rétegek — például könyvtárosok, .közgazdászok — részvételével szervezett, és sikeresnek bizonyult nemzetközi találkozók hagyományait igyekeznek továbbfejleszteni a világ magyar orvosainak összejövetelével. A külföldi érdeklődést jelzi, hogy öt kontinens számos országából, köztük több európai szocialista országból mintegy 160-an jelentették ibe részvételi szándékukat, a legtöbben szakmai előadásra is vállalkozva. A főbb tárgykörök: orvostörténet és tudományelmélet; a társadalom és a közegészségügy; élettan és kórélettan; tudományos kutatások és gyakorlati eredmények a diagnosztikában és a terápiában.
