Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 179. szám Árai 1,40 Ft 1983. július 30. szombat BT-vita az izraeli agresszióról NEW YORK' Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtök este megkezdte a vitát az izraeli katonaság hebroni vé­rengzése nyomán előállt ciszjor- dániai helyzetről. A testület összehívását az ENSZ arab országainak csoport­ja és az el nem kötelezett álla­mok koordinációs irodája tagjai kérték. A vitában felszólaló jordándai küldött azzal vádolta Izraelt: a megszállt területekről azért ül­dözi el az ott élő arabokat, hogy helyet biztosítson az izraeli te­lepeseknek. Terzi palesztin ENSZ-megfigyelő sürgette a BT-t, hogy tegyen mielőbb lépé­seket az izraeli akciók ellen. Rá­mutatott: az Egyesült Államok Izrael bűntársa, mert támogatja Tel Aviv lépéseit; Izraelt fel kell szólítani, hogy azonnal és feltétel nélkül vonuljon ki a meg­szállt területekről — követelte Terzi. Az ülést a BT elnöke pén­teken délutánig elnapolta. KÉP és HANG­A rádió és a televízió jövő heti műsora (5—6. oldal) Kedden az Alomke­reskedők című amerikai filmsorozat harmadik részét látjuk az l-es műsorban, 20 órakor. (Képünkön a főszerep­lők.) 21.50-kor pedig egy angol dokumentumfilm az SS történetét mutat­ja be. Szombaton a Szolnoki Rádió hullámhosszán Pálréti Ágoston riportja a városszépítő egyesüle­tek tevékenységét — köztük a kecskemétiét — ismerteti, 8.40-kor. EGYSÉGTEREMTŐ ERŐVEL (Beszélgetés a népfrontról Pozsgay Imrével) (3. á)dai) CSALÁD • OTTHON • SZABAD IDŐ (4. oldal) _____ _I M agyar jugoszláv együttműködés a vetőmag­szaporításban A Bácsalmási Állami Gaz­daság az elmúlt évben bőví­tette kapcsolatait az Újvidé­ki Mezőgazdasági Kutatóin­tézettel. Együttműködésük a napraforgó-hibridvetőmag előállításán túl — kisebb mennyiségben — az újvidé­ki nemesítésű, nálunk is eredményesen termeszthető búzafajták elszaporítására is kiterjed. MUNKA KÖZBEN Korszerűsítik a kalocsai Margit-malmot HETVENHAT ŐRLŐÜZEMET FELÚJÍTOTTAK Teljes kapacitással őrölnek a hazai malmok; az új búza rövid ideig tartó pihentetése után hoz­záláttak a termés feldolgozásá­hoz, a liszt készítéséhez. A búza fogadását megelőzően 76 ma­lomban kisebb-nagyobb felújítás­ra került sor, kijavították a hi­bákat, és kicserélték egyebek között az elhasználódott szállí­tószalagokat. Korábban évente 8 10 helyen volt nagyobb re­konstrukció, ennek keretében a gyakran 50 évesnél is idősebb malomépületeket építészetileg csak kisebb mértékben alakítot­ták át, viszont nagyobb mérték­ben korszerűsítették a gépi fel­szerelést. A szúkebb anyagi le­hetőségek miatt a rekonstrukció üteme az idén némileg csökkent; jelenleg három nagyobb üzem­ben végeznek átfogó korszerűsí- tő-bővítő munkálatokat. A kalocsai Margit-malom re­konstrukciója két évvel ezelőtt kezdődött meg. Már felújították az épületet, és befejezéséhez kö­zeledik az új, korszerű géprend­szerek felszerelése. A korábbiak­nál minden tekintetben korsze­rűbb egységeket a hazai válla­latok szállították. A malom kapa­citása napi 20 tonnával növek­szik, s eléri majd a 120 tonnát. A rekonstrukció összes költsége 60 millió forint. A Margit-ma- lomban szeptemberben látnak munkához. További két üzemben, Tiszafüreden és Nagykállón szin­tén nagyobb felújításon dolgoz­nak. Az üzemi rekonstrukciókat azért részesítik előnyben, mert a költségek egyharmadából—telé­ből az új malmokhoz hasonló teljesítményű létesítményekhez jutnak, mivel megtakaríthatják a 'költséges építőmunka egy részét. A beruházás idejét is csökkent- hetik. Jó példa erre a kalocsai rekonstrukció, ahol fele annyi idő alatt készülnek él a munká­val, mint ameddig a miskolci új malom építése tartott, és mind­két létesítmény azonos teljesít­ményre képes. Tavaly ősszel több fajta szuper-elit vetőmagjával kí­sérleteztek 4—14 hektáros táblákon. A termésátlagok hektáronként 6,4 és 7,1 ton­na között váltakoztak a kí­sérletképpen elvetett hat ju­goszláv fajtánál. Ezek igen szép eredmények, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a májusi és júniusi aszály Bácsalmáson sem kedvezett a kalászosoknak. Az állami gazdaság vezetősége elhatá­rozta, hogy ez év őszén na­gyobb területen vet á sike­resen vizsgázott fajtákból, tovább szaporítja azokat és jövőre elsőfokú vetőmagot juttat a társgazdaságoknak. Több tőkés export Az ország fizetési mérlegének javítása érdekében hazánkban nyolcvan ipari vállalat tett fel­ajánlást, hogy az eredetileg ter­vezett tőkésexport-termelését — összesen 119 millió dollár érték­ben — növeli. Megyénkből a vál­lalkozók között van a kiskunfél­egyházi Április 4. Gépipari Mű­vek, a Bácska Bútoripari Válla­lat, a bajai Finomposztó és az Al­földi Cipőgyár. Ez utóbbi több mint 10 százalékos tőkésexpört- növelését már szerződéskötéssel ás biztosította. Kistelepüléseken éppen úgy, mint a városokban, nagy gond a szolgáltatóipar megszervezése. Az igény egyre nő, az iparosok szá­ma is emelkedik, de saj­nos, főleg a képesítéshez nem kötött szakmákban. A legismertebb, mondhatni klasszikus javítóiparos a cipész. A megye 7650 kis­iparosa közül mindössze 117 a cipész. Pedig az árak emelkedésével a munkájuk iránti kereslet szinte ug­rásszerűen nő. Kiskunfélegyházán dol­gozik Zsibrita Ágoston, aki 1954 óta önálló cipész kisiparos, édesapja műhe­lyét örökölte. Nem panasz­kodik, állandóan van mun­kája. Szívesen vállal tár­sadalmi megbízatást is. Tagja a KIOSZ országos választmányának és a fe­gyelmi bizottságba is be­választották. Jó munká­jáért megkapta a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója cí­met és a Munka Érdem­rend bronz fokozatát. (Pásztor Zoltán felvétele) Lapzárta elöft — mielőtt megkezdődött volna Ha­jóson a népművészeti bemutatóval egybekötött bú­csúest —, sikerült (beszélnem több külföldi faluszo- ciológussai a XII. európai kongresszus résztvevői közül. Egyöntetű véleményük szerint ez a nap volt a találkozó egyik legtartalmasabb, számukra leg­hasznosabb naipja. Nemcsak saját szemükkel győ­ződhettek meg a magyar kollégáiktól előzetesen jel­zett fejlődésről, hanem véleményt cserélhettek ta­nácsi, üzemi, szövetkezeti vezetőkkel. Családlátoga­tásokon közvetlenül is tapasztalhatták, hogy milyen körülmények között élnek a tiszaikécskeiek, nyár­lőrinciek, heténvegyháziak, Izsákiak, kecellek, hajó­siak, a nemesnádudvariak. Bőséges információt kap­tak a Szőlőfürt Szakszövetkezetről, a József Attila Termelőszövetkezetről, a Hosszú hegyi, a Szikrai és az Izsáki Állami Gazdaságról, több szőlőfeldolgozó üzemről. Miklóstelepen megtekintették a kutatóin­tézetet, és tájékozódtak több helyen a fogyasztási szövetkezetek szerepéről. Heltai Nándor • A faluszociológusok egy csoportja Hetényegyházára is ellátogatott. A város környé­ki település sajátos körülményeiről a tanács elnöke tájékoztatta a vendégeket, akik ezt követően az UNIYER konzervgyárába látogattak. MA ÉS HOLNAP A SZELIDI-TÓNÁL Ifjúság? találkozó a békéért A hét végén gazdag programot kínál a fiatalok­nak a Szelidi Ifjúsági Találkozó. Ma délután ket­tőtől várják a helyszínen jelentkezőket az Edzett ifjúságért sportdélutánra. Csapatokkal lehet, nevez­ni férfi és női kispályás focira és kötélhúzásra^ Az egyéni versenyszámok: zsákbanfutás, hulahopp-ka- riikázás, rönkfahajítás, légpuskalövészet és gólyalá- bonfutó verseny. Ezzel egyidőben a sportpálya mel­lett a gyerekeknek aszfaltrajzversenyt rendeznek. Hat órakor kezdődik, mintegy három kilométer hosszon, a tó melletti futóverseny. A judo-és karate- bemutatók után nyolc óiraikor a Delfin, kilenc órakor pedig a V’ Moto-Rook együttes lép színpadra, majd az est videodiszkó-program mai zárul. Holnap reggel nyolctól a kiskempingben lesz gyü­lekező a közép-hatótávolsáigú rakéták nyugati tele­pítése ellen tiltakozó felvonulásra. Ezután kezdő­dik a fiatalok toékevágyát demonstráló nagygyűlés, ahol Mészáros András, az Országos Béketanács if­júsági bizottságának titkára mond beszédet. A dél­előtti program a járási hivatal üdülőjében békefó­rummal folytatódik. Ebéd után a tóparti strandbá­lon szórakozhatnak a fiatalok, közben bekapcso­lódhatnak a pol-casinó(ba is. Rossz idő esetén a szombat esti és a vasárnap délelőtti programokat a dunaipatsaji művelődési házban tartják. Ma kezdődik a 68. Esz­perantó Világkongresszus Í Budapesten, a Sportcsar­nokban. A mozgalom akti­vistái 1905 óta tartanak kongresszusokat. Az elsőt Boulogne-Sur-Hemben hív­ták össze. Ezen elfogadtak egy deklarációt, amely ki­mondja, hogy a mestersé­ges — semleges — kommu­nikációs eszköz a különbö­ző nyelven beszélő embe­rek kölcsönös megértését szolgálja. Ugyanekkor fo­galmazták meg a világ esz- perantistái a „Fundamento de eszperantó” című alap­okmány sérthetetlenségét, ezzel kívánták biztosítani a nyelv egységét, megóv­ni attól, hogy sokféle irány­zatra essék szét. A magyar eszperantó mozgalom elismerését fém­jelzi, hogy az 1929-es és az 1966-os világkongresszus után Budapest most har­madszor adhat otthont a konferenciának. Fő téma­ként ezúttal a modem kommunikáció társadalmi és nyelvi szemléletéről vi­tatkoznak a résztvevők. Fi­gyelmet érdemel, hogy a második világháború óta ez a legnépesebb kongresszus, melyre — az előzetes tá­jékoztatás szerint — több mint ötezer-ötszáz eszpe- rantistát várnak a világ minden tájáról. Az emlí­tett témával mintegy 40 szekcióülésen foglalkoznak majd. Hazánkban jelenleg mintegy 6000 eszperantistát tartanak számon, akik — természetesen — kellő számban képviseltetik ma­gukat a világkonferencián. Bács-Kiskun megyéből öt- venen utaztak a tanácsko­zásra. Azt még nem tud­hatjuk, hogy mennyire kapcsolódnak be a nemzet­közi vitába, azt viszont igen, hogy a béke és ba­rátság nyelvének megyebe­li ápolói is részt vesznek — bizonyára sikerrel — a konferencia színvonalát nö­velő programokban. A helyszínen rádióama­tőr állomás is működik, mely kapcsolatot tart a vi­lág amatőr eszperantístái­val, s különböző nyelveken más rádiósokkal is. Az éter­program egyik szervezője és vezetője Hevér Gáspár kiskunfélegyházi tanár. Joggal választották ki e megtisztelő feladat ellátá­sára, hiszen a legjobb rá­diósok közé tartozik, aki csak az utóbbi egy évben több mint kétszáz beszél­getést folytatott 'a világ eszperantistáival, és má­sokkal. Ott lesznek a kecskeméti Garabonciások is. A kitű­nő színjátszó stúdió kétszer lép a nemzetközi közönség elé a Pataky István Műve­lődési Házban. Előadják a „Kékszakállú herceg vá­rát” és — ősbemutatóként — Julian Modest Budapes­ten élő eszperantó nyelvű író „Ni vivos” (Élni fo­gunk) című drámáját, mely az eszperantó nyelv meg­alkotójának lányáról, Lídia Zamenhofról szól. Az ere­deti dokumentumok alap­ján készült mű a varsói gettó életét idézi fel álom­szerűén. Szerepelnek a kongresz- szuson a Kalocsán lezaj­lott eszperantó sakkolimpia résztvevői is: augusztus 2-án villámversenyen mu­tatkoznak be a résztvevők­nek. Budapest eszperantis- ta vendégei megismerked­nek hazánk tájaival, váro­saival. A tanácskozás két­százötven résztvevője Kecs­kemétre látogat a jövő hé­ten egy. napra. Megismer­kednek a megyeszékhely nevezetességeivel, bemutat­ják nekik a világhírű Bu- gacpuszta látványosságait. Témáját és egész prog­ramját tekintve nagy jelen­tőségű ez a kongresszus. Hiszen abban kíván előbb­re lépni, hogy az eszperan­tó nyelv, mint a nemzetkö­zi kommunikáció egyik el­ismert eszköze, még job­ban alkalmazkodjék a kor követelményeihez, játsszék még nagyobb szerepet a jö­vőben a népek közötti ba­rátság elmélyítésében. Rapi Miklós Tapasztalatszerzés a Tiszától a Dunáig Hajóson rendezték a búcsúestet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents