Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

I 4 0 PETŐFI NÉPE • 1983. július 28. MAGYAR FŐISKOLÁSOKKAL JUGOSZLÁVIÁBAN Jókedv és hólyagos tenyér 9 A tábor emblémája. — Eddig három építőtáborban jártam Magyarországon, de egyik helyen sem volt ennyire kemény a imunka, s ekkora a táborfegye- lem. Nekem ez jobban tetszik ... Fát vágni, ásni, fűrészelni, nem éppen nőnek váló munka, ahogy mondani szokás, de ki lehet bír­ni, sőt olykor kimondottan jól­esik. A kaja .bőséges, a házigaz­dák kedvesek, figyelmesek, a kö­zös programok érdekesek ... Barkász Sándor, a bajai víz­ügyi főiskola harmadéves diák­ja: — Hát, néhány jókora hólyag nőtt a tenyeremen mióta itt Va­gyunk .. . Kicsit kemény a fű­rész nyele, de meg lehet szokni. Zubor Lajos, a kecskeméti ker­tészeti főiskola másodéves hall­gatója: — Nagyon kecsegtető volt, hogy külföldön fölthetek két he­tet építőtáborban. Az másodla­gos, hogy hajtani, melózni kell, napi hat órát. A lényeg, hogy közlőén megismerhetem ezt az országot, az itt élő embereket. Darányi János, a GAME má­sodéves diákja: — A .munkában a jugoszlávok diktálják a tempót, s mi mindent megteszünk, hogy felvegyük ve­lük a versenyt. Néha kínos, hogy kímélni próbáinak bennünket, amikor azt mondják, ti csak ül­hetek le, pihenjetek egy kicsit. Tényleg kedvesek, de bennünk feltör valami virtusszerű, hogy megmutassuk, minket sem .akár­milyen fábóL faragtak. S ilyen­kor nagyon jólesik, ha elisme­rően bólogatnak, ha azt mond­ják, hogy ez igen, ez egy beleva­ló dobar mórnak (jó srác)! Kár, hogy csak két hét... * Augusztusban Jánoshalmán nyílik .nemzetközi építőtábor, ahol a magyar diákok NDK-beli, bolgár és jugoszláv .(vajdasági) fiatalokkal közösen táboroznak, dolgoznak majd. — Deliblat után egy újabb láncszem a kapcsolat- teremtésben — egymás életének szokásainak, kultúrájának meg­ismerésében. Egy láncszem, ami ez esetben a barátság ... Koloh Elek O Ez a csoportkép a belgrádi kiránduláson készült a magyar fiata­lokról. Belgrádtól .mintegy hetven .kilométerre, Deliblat község kül­területén, erdősapkás homok­dombok között fekszik a Vajda­ság öt esztendeje épült ifjúsági tábora, mely a mártírhalált halt Faja M-arganovicról kapta nevét. Hatalmas homokpusztaság ez a vidék, ahol a szélkergette laza talajt erdők telepítésével próbál­ták, próbálják megkötni. A na­pokban, amikor ott jártunk, négy­száz táborlakó serénykedett e cé­lért, közöttük harminc Bács->Kds- kun megyei fiatal Négykor ébresztő — Annyi homok van itt, hogy­ha szétterítenénk, körülbelül egy méter vastag homokbunda borí­taná az egész Vajdaságot — ma­gyarázta Rabrenovic Radisav, a tábor vezetője. — A .munkák egy részét lehetetlen lenne gépek­kel elvégezni, ezért is jelentős a fiatalok segítsége. Még .mindig nagyón so,k a „fehér folt”, ahol a homok az úr. Tennivaló tehát a.katd bőven: erdőtelepítés, faki­termelés, tűzvédelmi csatornák, „nyiladékok” ásása ... Nemrég búcsúztattuk a makói fiatalokat, s most két héten át kecskeméti és bajai főiskolások segítenék e kemény munkákban. Nem vajból gyúrták őket... Kitartó, nagy­szerű „csapatnak” ismertük meg a magyarokat, s ezt nem udva­riasságból mondom. Együtt dol­goznak a Jugoszlávia .különböző Irészeiből érkezett munkavállaló * brigádokkal, s ez jó lehetőség arra, hogy megismerhessék egy­mást. A napokban várunk NSZK- beli fiatalokat is. — Hogyan telik egy nap? Éb­resztő négy órakor van. A reg­geli torna és a táborrendezés után, zászlófelvonás és a himnu­szok megszólalása jelzi az új munkanap kezdetét. Azután .meg­reggelizünk és hat órán át dol­gozunk. Délben ebéd, a délután pedig a pihenésé, .kikapcsolódá­sé, sportolásé. Este zászlólevonás, majd vacsora. Ezt követően kü­lönböző művelődési, szórakozási lehetőségek között választhatnak a fiatalok. Gyakran a brigádok közösen szerveznek műsorokat, bemutatókat, gyakori a közös ének- és tánctanuílás. Ezenkívül meghívott művészek, együttesek közreműködésével igyekszünk érdekes, jó programokat kínál­ni. Holnap például Belgrad ba mennek kirándulni a magyar diákok ... A magyar főiskolás-brigád ve­zetője, Polgár Attila, a KISZ Bács-Kiskun .megyei Bizottságá­nak munkatársa így vélekedett: — Más jelleggel működnek itt a táborok, mint nálunk. Nem épí­tőtábornak, hanem munkavál­lalásnak nevezik, ugyanis a tá­borozok többsége már nem diák, hanem dolgozó fiatal, aki felajánl egy hónapot, hogy a népgazdasá- gilag fontos, sürgető munkáik el­végzésében segítsen. Itt katoná- sahban, komolyabban kell dol­gozni. Ezzel tisztában voltunk, amikor e csoportot szerveztük, el­mondtuk a gyerekeknek is, hogy mire számítsanak, hogy nem üdülni jövünk. Egyébként tavaly nyáron Paücon táboroztak Bács- Kiskun megyei KlSZ-esek, egy útépítésnél segítettek, ami szin­tén nem volt szórakozás. Ennek ellenére azt tapasztaltam, jól ér­zik itt magukat, vidámak, jóked- vűek, miközben derekasan helyt­állnak a munkában. S emellett barátságok szövődnek, megis­merik egymás szokásait, dalait, táncait.. . Bizonyos, hogy ezek a nyári közös táborozások, közös munkák jól szolgálják a vajda­sági ifjúsági szövetség és a Bács- Kiskun megyei ifjúkommunisták közötti testvérkapcsolat továb­bi fejlődését, elmélyülését. Ez jó srác! Hajdú Júlia, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet másodéves hallgatója: Bővíti szolgáltatásait a BÄCSMOBIL A kecskeméti BÁCSMOBIL Ipari Szövetkezet az autójaví­táson kívül kereskedelmi te­vékenységet is folytat. Erről kérdeztem Csontos Gáspár el­nököt. — Autósboltunk forgalma örvendetesen növekszik — vá­laszolta. — Ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy felkutat­juk a hiánycikknek 3zámitó árut, és így olyan alkatrésze­ket is tudunk adni ügyfeleink­nek, amit esetleg máshol nem tudnak beszerezni. Az első fél. évben 5 millió forint volt a bolt forgalma, s arra törek­szünk, hogy még több legyen. Tavaly szerződést kötöttünk az Állami Biztosítóval, misze­rint átvesszük bontásra a to­tálkáros gépkocsikat. A belő­lük kiszerelt használható al­katrészeket méltányos áron ér­tékesítjük. Sok autós nálunk találja meg járművéhez azt, amit másutt hiába keres. Je­lenleg négy dolgozónk foglal­kozik a bontással és június végéig egymillió forint értékű kiszerelt alkatrészt árusított boltunk. Országútjainkon sok régi gépkocsi is közlekedik, ame­lyekhez már igen nehéz az al­katrészek beszerzése. Elhatá­roztuk, hogy a harmadik ne­gyedévben olyan boltot is nyi­tunk, amelyben az ország kü­lönböző részein felkutatott — régi kocsikba való — alkatré­szeket fogjuk árusítani. — Szándékukban áll-e to­vább bővíteni szolgáltató tevé­kenységüket? — Ami szolgáltatásainkat il­leti. szerelőink június végéig 5630 gépkocsin és 2151 motor- kerékpáron végeztek garanciá­lis és fizető javítást. Néhány héttel ezelőtt szer­ződést kötöttünk a MERKUR Vállalattal a Polski Fiat gép­kocsik garanciális javítására. Tárgyalásokat folytatunk ar­ról is. hogy ezt a szolgáltatást később a Dacia, a Zastava és az ARO kistehergépkocsikon Is elvégezzük. Szövetkezetünk hűtőgépja­vító részlege tavaly óta az Ipa­ri, nagy teljesítményű beren­dezések karbantartásán kívül lakossági szolgáltatást is végez, vállalja a Lehel hűtőládák ga­ranciális és fizető javítását. A lakatosok ipari szolgáltatásként javítják, illetve felújítják a korábban általunk gyártott kü­lönböző élelmiszeripari gépe­ket — mondta el Csontos Gás­pár elnök. O. L. ■rányjelzö Az autó veszélyes üzem Az autó és az autózás veszélyes —, erről mindenkit meg­győzhet a baleseti statisztika. A balesetek kisebb részben műszaki hibák, döntő többségükben azonban az autóvezetők személyéből adódó tényezők miatt következnek be. Mivel a járművezetés nagy figyelmet és koncentrációt igénylő tevé­kenység, fontos az idegrendszer és az érzékszervek harmoni­kus, nyugodt állapota vezetés közben. Ilyen szempontból nagyon veszélyesek és alattomosak azok az időleges testi elégtelenségek, amelyek lassan, fokozatosan, esetleg észre­vétlenül alakulnak ki és veszélyesen csökkentik a vezető reakciókészségét. Közismert dolog például a fá­radtság. A fáradt vezető azt hiszi magáról, hogy kitűnően ellátja feladatát, holott egyre feltűnőbb hibákat vét, egyre kevésbé képes a hibák felismerésére és korrigá­lására, a reakcióideje feltűnően megnő. Túlhajtott esetben hallu- cinációra hajlamos; előfordul, hogy félrerántja a kormányt nem létező akadály előtt. A biológiai kutatások) szerint a fáradtságérzést a testben kémiai folyamatok során keletkező mér­gek, toxinok felhalmozódása vált­ja ki. A fáradtság ellen ez idő szerint egyetlen hatásos ellenszer az alvás, amikor a keletkezett méreganyagok kémiailag lebom- lanak. Hosszabb autóutat tehát pi­henten kell kezdeni. Ha mégis úgy adódik, hogy út közben hatalmaso­dik el rajtunk a fáradtság, az út szélén leállított kocsiban 15 perc alvás, néhány erőteljes testmozgás és az autó állandó szellőztetése hatásosabb, mint a mesterséges élénkítőszerek bármelyike. Ezek hatása ugyanis hosszabb-rövidebb idő után emúlik, és annál erősebb letörtségnek ad helyet. A gyakorlatban koffeintartalma miatt a feketekávét tartják a fá­radtság üdvözítő ellenszerének, de a vele való mértéktelen élénkítés gyakran nemkívánatos hatást vált ki. Óvatosság ajánlatos nemcsak az élénkítő készítményekkel, ha­nem általában a gyógyszerekkel szemben is. Különösen vonatkozik ez a csillapítókra: azok többnyire valamilyen idegközpontot béníta­nak, és így rendszerint a reakció- képességet is hátrányosan befo­lyásolják. Ha valaki gyógyszer­szedésre kényszerül a volán mö­gött, kérje orvosa tanácsát; vajon a szóban forgó készítmény életta­ni hatása nem csökkenti-e a veze­tési képességet. Külön veszedelmes csoportot alkotnak a hódító élvezeti cikkek. Ilyen például az alkohol. A köz­ponti idegrendszerre gyakorolt hatása olyan tünetekben nyilvá­nul meg. amelyek tökéletesen al­kalmatlanná tesznek a biztonságos járművezetésre, elsősorban a reakcióidő megnyújtása és az íté­lőképesség korlátozása révén. Ke­véssé ismertek azonban a dohány­zás hátrányai. Nem is annyira a nikotin hatása a jelentős, hanem elsősorban a dohányzással járó manipulációk, amelyek elvonják a figyelmet az úton történő, gyor­san változó eseményekről. Rontja a vezetés szubjektív fel­tételeit minden olyan külső körül­mény, amely az ember ingerlé- kenységi állapotát fokozza és ez­által meggondolatlan ítéletekre, elhamarkodott, hibás cselekvések­re ragadtatja a kormánykerék mögött ülőt. Ilyen hatásuk van egyes időjárási tényezőknek, pél­dául a napsugárzásnak, frontátvo­nulásnak, légnyomásváltozásnak stb. Az időjárási változásokra nem reagálunk egyforma érzékenység­gel. A vezetőknek alig 30 százalé­ka mentes hatásuktól, jelentős ré­szük pedig fokozottan érzékeny. A balesetek gyakorisági diagramjai világosan mutatják, hogy az autó.’ balesetek száma a frontátvonulá­sok hatására kiugró mértékben megnő. Mivel minden tíz vezető közül hét időjárásérzékeny, ez a körülmény nagyon jelentős. Élettani tapasztalatok alapján a hosszabb távú gépkocsivezetést a következő módon célszerű lebo­nyolítani: a ruházat, de mindenek­előtt a cipő legyen szellős, kényel­mes. Menet közben üdít, ha köny- nyed beszélgetésekkel tarkítva te­lik az idő, ugyanezt megteszi időn­ként a halk rádiószó. Az utazás közben tartsunk rendszeres, rövid pihenőket, néhány másodpercnyi tornaszerű testmozgással. Ilyen­kor hasznos, ha egy-két falat kekszet, csokoládét, gyümölcsöt, szőlőcukrot vagy néhány korty üdítő italt fogyasztunk. Az utazás közben a főétkezésszerű élelem legyen könnyen rágható és emészt­hető, semmi esetre sem zsíros, fű­szeres és nagy mennyiségű. TUDOMÁNY ÉS INNOVÁCIÓ Tovább kell fejleszteni szellemi bázisunkat — Napjainkban egyre gyak­rabban találkozhatunk a foga­lommal: innováció. Tulajdon­képpen mit takar e fogalom, s az innovációs folyamatban mi a tu­domány szerepe? — tettük fel a kérdést Bánsági Pálnak, az MTA Kutatásszervezési Főosztály , ve­zetőjének. — Az innováció mint alapszó, megújulást jelent: ahogyan most használjuk, teljes komplexitásá­ban társadalmi, gazdasági meg­újulást. E fogalmat már az 1910- es években használták, de igazán csak az elmúlt 2—3 évtizedben terjedt el a szakmában. Ma már nagyon helyesen rend­szerszemléletre törekszünk, a folyamatok megragadásához. Az innovációs folyamat az emberi tevékenységnek olyan társadal­milag szervezett akciósorozata, amely az új ismeret megszerzé­sétől, az új ismeret alapján szü­lető termék értékesüléséig, illeit- ve szolgáltatás vagy valamiféle hasznos társadalmi cselekvés megvalósulásáig tart. Nem vélet­len, hogy értékesítésről és nem értékesítésről beszélek. Ugyanis it.t többről van szó, a felhaszná­lónál végbemenő minőségi vál­tozásról. A minőségi változás jegyében Az elmúlt néhány évtized mű­szaki fejlődése, ehhez hozzájá­rulva a gazdasági nehézségek ki­éleződése a minőségi változások­ra irányította a figyelmet. Ezen időszak tapasztalata; alapján megkérdőjeleződtek a természe­ti erőforrások gazdagságával vagy szegénységével kapcsolatos nézetek, és ebből az ország lehe­tőségeire való abszolút követ­keztetések. Ezeknél sokkal lé­nyegesebb az ország szellemi po­tenciálja. tudásanyaga, az adott ország munkakultúrája (lásd: Japán, Svájc.). — Hallhatnánk bővebbet a lé­tező szellemi tőke kihasználásá­nak és továbbfejlesztésének ösz- szefiiggéseiről? — A szellemi tőke az. amit hosszú távon .kell, és tudunk is befolyásolni. Ez fontos társadal­mi feladat, gazdasági automa­tizmusokkal nem irányítható. A rendelkezésünkre álló szellemi kapacitás fejlesztésének elma­radása behozhatatlan, károkat okoz. Ha elhanyagoljuk az alap­kutatásokat, amelyek eredményei 5—10 év múlva realizálódnak a gyakorlatban, akkor 5—10 év múlva nem lesz mit átadni a gyakorlat számára. Hasonlóan az oktatáshoz: ha öt évig ennek mai gondjait, elmaradásait nem oldjuk fel, akkor öt év múlva öt olyan generáció kerül ki például a felsőoktatásból, amelynek a felkészültsége nem felel meg a társadalmi követelményeknek. Az így felkészített szakemberek _ fogják oktatni, a termelésben irá­nyítani a következő generációkat. Tehát negatív, erősödó folyamat jön létre, amelynek kárai felmér- hetetlenek. Kutatási lehetőségeink Kis és közepesen fejlett ország vagyunk, ez meghatározza lehe­tőségeinket a kutatásokban is. Arra nem számíthatunk, hogy a nagy tudományos áttörések él­vonalába .kerülünk, de mindenütt ott kell lennünk, ahol lehetősé­geink, hagyományaink és szük­ségszerűségeink ezt elérhetővé, il­letve követelménnyé teszik. Biz­tosítanunk kell a követéshez szükséges kultúrát, tudást és al­le aim azk o d óképessé get. Az áttöréshez „tömegtámadás” szükséges. Hiába állják ki esetLeg a nemzeti jövedelem százaléká­ban meghatározott kutatásfej­lesztési ráfordítások a más or­szágokkal való összehasonlítást, az előrehaladás lehetőségei nem a százaléktól, hanem a ráfordí­tások tömegétől függnek. Lehe­tőségeinket sokkal inkább jel­lemzik az egy főre jutó fajlagos K+F (kut.atás-|-fejlesztés) ráfor­dítások. — Az alap, illetve alapozó és a konkrét gyakorlati célokra orien­tált kutatások közötti egészsé­ges összhangteremtésre mi a jel­lemző? — Sokan helytelenül szerrube- állít'ják a kettőt. A szembeállí­tás hamis. Hiszen minden konk­rét kutatásban előfordul, hogy az alapozáson van a hangsúly, ké­sőbb pedig a gyakorlati beveze­tés kerül előtérbe. A szembeál­lítás általában is hamis, ugyanis alapozó ismeretek nélkül nincs és nem is lehet célraorientált ku­tatás. A kettő feltételezi egymást. Ma gazdasági kényszerünk miatt erőteljesen jelentkezik az igény a konkrét műszaki, gazdasági problémák megoldása iránt, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az évekkel ezelőtti alap, il­letve alapozó kutatások eredmé­nyeként valósulhatnak meg. S ugyanakkor a holnap ipari, me­zőgazdasági innovációit elindí­tó kutatásfejlesztési eredmények megalapozását ma kell elkezde­ni. Alkalmazkodási képesség A magyar társadalom alkal­mazkodóképességét a világgaz­daságban bekövetkezett válto­zásokhoz meghatározóan a ren­delkezésre álló szellemi töke, és ennek hasznosítása jelenti. Meg kell akadályozni a szellemi tar­talékok kimerülését. Erőfeszíté­seket kell tenni arra, jhogy a kényszerű korlátokon túl ne ha­lasszuk el a kutatási, fejlesztési akkumulációkat. Legyen kedvezőtlen, vagy ked­vező gazdasági helyzet, hasonló folyamat játszódik le. Kedvezőt­len gazdasági körülmények kö­zött azok az országok kerülnek jó helyzetbe, amelyek tudásukon keretiül fokozzák alkalmazko­dóképességüket. Vagyis rosszabb helyzetben még gyorsabban fej­lesszük például agroökodógiai erőforrásainkat, minden kutatá­si következményével együtt. » Új fellendülés esetében ugyan­csak azok az országok tudják iobban kihasználni, esetleg meg­ragadni az új lehetőséget, ame­lyeknek erre stratégiájuk van, nem utolsósorban pedig tudásban felkészülnek erre. Mindkét eset­ben alapvető kérdés a kutatás, a kutatási stratégia jó meghatáro­zása, és olyan társadalmi körül­mények teremtése, ahol ez a tu­dás realizálódhat. És ehhez kap­csolódik az innovációs folya­matban részt vevő ember felké­szültségének, gondolkodásmód­jának. kultúrájának és társadal­mi környezetének minőségi át­alakulása. Nagyon sokszor nem egysze­rűen konzervatizmus miatt kerül szembe a mai feladatra orientált gyakorlat az újat teremteni igye­kező kreatív gondolkodással, ha­nem azért, mert az innováció új környezetet teremt, de új környe­zetet is követel meg. Szorító gazdasági gondjaink mellett is a lehetőségeinkhez mérten kell megőriznünk, és to­vább kell fejlesztenünk szellemi bázisunkat, amely az innováció­nak 3 fundamentuma. Dr. Mérő Éva Riasztó jelek Az idősebb járművezetők száma világszerte évről évre növekszik, különösen azoké, akik első ízben 60 éven felül szereznek járművezetői jogo­sítványt. Sajnálatos tény, hogy a balesetek gyakorisága — ki­lométer-teljesítményükhöz vi­szonyítva — az idősebb korosz­tályoknál ugyancsak növekszik. Az idősebb járművezetők rit­kán követnek el gyorshajtási kihágásokat. Ügy vélik elke­rülhetik a nagyobb veszélye­ket, ha lassan hajtanak. A vezetésben elkövetett hi­báik a következők: megsértik az elsőbbség megadásának kö­telezettségét, rossz ívben ka­nyarodnak, nem megfelelően sorolnak be, és nem jeleznek sávváltáskor, áthajtanak a me­netiránnyal ellentétes oldalra, túl gyorsan fékeznek, a közle­kedés folyamatosságát akadá­lyozzák vagy rosszul parkol­nak. Miután az idősebb embe­rek perifériális látása romlik, esetenként későn veszik észre az úttest szélén haladó kerék­párost vagy gyalogost. Bebizo­nyosodott, hogy komplikált közlekedési helyzetben nehe­zen szereznek áttekintést, s hosszabb időre van szükségük bizonyos helyzetekben a reagá­lásokra. Előrehaladott korban csökken a koncentrálási ké­pesség, a járművezető köny- nyebben kifárad. A felsorolt hibák még akkor is súlyos bal­esetekre vezethetnek, ha a jár­művezető lassan hajt. Amennyiben egy idős autós­nál ezek a hibák ismételten előfordulnak, akkor ez riasztó jel. Nem kell autóvezetői pá­lyafutását befejezettnek tekin­tenie, de okvetlenül alá kell vetnie magát egy pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak, ahol megvizsgálják teljesítőképes­ségét az észlelés, a reagálás és a koncentráció vonatkozásá­ban. (A vizsgálaton részt vevő személy gombnyomással né­hány készüléket kezel, teszt­kérdésekre válaszol és több más feladatot végez el.) A pszichológusok azután egész sor tanáccsal láthatják el, ho­gyan ellensúlyozhatja hiányos­ságát és hogyan maradhat to­vábbra is az autó kormányá­nál, mégpedig kisebb baleset- veszély mellett. A saját és a közösség érde­kében tehát az idős gépjármű- vezetőknek be kell ismerniök csökkenő járművezetői képes­ségeiket, és ezzel összhangban kell kialakítaniok vezetési módszerüket. Az idős jármű­vezető mindenesetre jól teszi, ha kerüli a teljesen új útvona­lakat. Ha nem szokta meg az éles kanyarokkal, hirtelen emelkedőkkel tarkított hegyi utakat, ajánlatos azokat is el­kerülnie. Helyes az időseknek előre megfontolni, hogy vállal­ják-e a rossz látási viszonyok között és rossz időjárásban va­ló vezetést. Az orvostól mindig meg kell kérdezni, hogy egy- egy újabb orvosság nem befo­lyásolja-e károsan a vezetési képességeket. Az idősödő em­bereknek egyre rövidebb idő­közökben alá kellene vetniük magukat orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak. A nyugati or­szágok pszichológusai ajánlják, hogy az idősebb, új járműve­zetői igazolvánnyal rendelke­zők lehetőleg automata sebes­ségváltós gépkocsitípust hasz­náljanak, amelynél három he­lyett csak két lábpedált kell kezelni, és a sebességváltó kap­csolgatására sincs szükség. (■Hazánkban sajnos, ilyen vá­lasztási lehetőségük még nincs az időseknek.) Nem üdülni jöttünk

Next

/
Thumbnails
Contents