Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

2 9 PETŐFI NÉPE 9 1983. július 28 ELŐTÉRBE KERÜL A NYERESÉG- ÉRDEKELTSÉG Kísérlet a Szovjetunióban Horváth Júlia, az MTI tudósítója jelenti: A szovjet sajtó ismertet­te az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának közös határozatát a terme­lőegységek jogainak kiszé­lesítéséről a tervezésben és a gazdálkodásban, vala­mint a munka végeredmé­nyéért való felelősségének növeléséről. A határozat, amelyet jú­lius 15-i ülésén vitatott meg az SZKP KB Politikai Bizottsága, egyebek között leszögezi, hogy a benne foglalt döntések végrehaj­tása összhangban áll a párt XXVI. kongresszusán és a központi bizottság ezt kö­vető plénumain született határozatokkal: — olyan gazdálkodási feltételek kialakulását segí­ti elő, amelyek ösztönzik majd a termelékeny, jó minőségű munkát, a kezde­ményezést és a vállalkozó- kedvet, — a tudományos-műszaki fejlődés folyamatának meggyorsulását, a termelés intenzitását. Ezért a központi bizott­ság és a minisztertanács szükségesnek tartja, hogy az irányítás már bevált módszerei mellett — a köz­ponti gazdasági irányítás további tökéletesítésével és megszilárdításával egyide­jűleg — kiegészítő intézke­dések szülessenek a terme­lőegységeknek a tervezés­ben és a gazdálkodásban gyakorolt jogai kiszélesíté­sére. Az intézkedések cél­ja, hogy érdekeltté tegyék a termelőegységeket a ter­melés nagyfokú hatékony­ságának elérésében, s egy­ben az eddiginél nagyobb felelősséget ró a termelő egységekre a munka vég­eredményét illetően. 1984. január 1-től kísér­leti jelleggel ebben a rend­szerben dolgozik majd a nehézipari és közlekedési gépgyártási, az elektrotech­nikai ipari minisztérium,' valamint az ukrán élelmi- szeripari minisztérum, a belorusz könnyüpari mi­nisztérium, a litván helyi­ipari minisztérium. A határozat részleteiben előirányozza, hogy jelentős mértékben növelni kell a termelőegységek részvéte­lét és szerepét a gazdasági és szociális fejlesztési ter­vek kidolgozásában a terve­zési folyamat minden szint­jén és növelni kell az adott egységek felelősségét a munka eredményéért. Lehetőség a megegyezésre A SZOVJETSZKAJA ROSSZIJA KOMMENTÁRJA A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSÁRÓL Egység, amely a békét szolgálja A Szovjetszkaja Rosszija című lap szerdán terjedelmes kom­mentárban méltatja a Kádár Já­nos vezette magyar párt- és kor­mányküldöttség szovjetunióbeli látogatásának eredményeit. Az „Egység, amely a békét szol­gálja” című kommentár kiemeli, hogy napjainkban, a nemzetközi élet e feszült időszakában kivált­képp nagy jelentőségű a szocia­lista közösség egysége, összefor- rottsága, s e tekintetben is jelen­tős eseménynek bizonyult a ma­gyar küldöttség látogatása. Az írás a közös közleményből idézi: „ez alkalommal is kifejez­ték törekvésüket a két nép barát­ságának, a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista internacio­nalizmus elvein alapuló testvéri szövetségének sokoldalú erősíté­sére.” A Szovjetszkaja Rosszija hoz­záfűzi: ezek a szavak mindkét nép, mindkét párt hajlíthatatlan akaratát fejezik ki. 'több mim 40 ezer ember tün­tetett kedden Athénban a görög területeken levő amerikai támasz­pontok azonnali bezárásáért, A tüntetők elvetették a július 15-én kötött görög—amerikai egyez­A szocialista országok közötti kapcsolatok szélesek és sokré­tűek, egyszersmind fő jellemzőjük a kölcsönös megértés, az őszinte­ség és a bizalom — állapítja meg az írás, s emlékeztet Jurij And- ropovnak, az SZKP KB főtitká­rának az SZKP KB júniusi plé­numán elhangzott szavaira, ame­lyek szerint napjainkban az élet megköveteli nemcsak a szocialis­ta országok együttműködésének kiszélesítését, hanem az együtt­működés minőségének és haté­konyságának javítását is. Szót ejt az írás a szovjet—ma­gyar barátság különösen meg­kapó fejezeteiről — például a Csepel Művek dolgozóinak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából indí­tott munkaversenyéről, és bősé­gesen idézi a magyar párt- és kormányküldöttség moszkvai tár­gyalásainak nemzetközi vissz­hangját. ményt, amelynek alapján az ame­rikai támaszpontok még öt éven át működhetnek. Az egyezményt a későbbiekben írják alá, és a tervek szerint a görög parlament októberben ratifikálja. Végképp elkerülhetetlen-e a nukleáris fegyverkezés újabb for­dulója? Lehet-e befejezett tény­nek tekinteni, hogy idén megkez­dődik az amerikai közepes ható- távolságú nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítése? Végképp kizárt-e a genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalások sikeres befeje­zésének a lehetősége? Ilyen kér­déseket gyakran tesznek fel a nyugat-európai országokban járó szovjet újságírónak, amint arról Szpartak Beglov, az APN politikai szemleírója nemrég Nagy-Britan- niában járván maga is meggyő­ződhetett. Moszkva szerint — írja az APN hírmagyarázója — még mindig lehetséges a megállapodás a je­lenleg egy helyben topogó genfi megbeszéléseken. Továbbra is ér­vényesek azok a szovjet javasla­tok, amelyek a rakétatárgyalások sikeres befejeződését szolgálják. 1. A Szovjetunió továbbra is kész a moratóriumra az európai részén levő közepes hatótávolságú raké­táinak telepítését illetően; 2. Vál­tozatlanul azt javasolja, hogy har­madára csökkentsék az Európá­ban — mindkét oldalon — meg­levő nukleáris hordozó eszközök számát; 3. Kész olyan szintre csökkenteni már rendszerbe he­lyezett SS—20-as rakétáinak szá­júét, mint amennyi közepes ható- távolságú rakétával jelenleg Nagy- Britannia és Franciaország együttvéve rendelkezik; 4. To­vábbra is kész egyoldalú kötele­zettséget vállalni arra, hogy első­ként nem vet be atomfegyvert; 5, Ugyanígy érvényes a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a többi atomhatalomhoz, illetve ezen or­szágok parlamentjeihez intézett felhívása az összes nukleáris fegy­verrendszer befagyasztására vo­natkozóan. Tömegtüntetés Athénban REAGAN „KÖZÉP-AMERIKAI” SAJTÓÉRTEKEZLETE _______________ B e nem avatkozás — hadgyakorlatokkal Kedd este tartott fehér házi sajtóértekezletén Reagan ame­rikai elnök megpróbálta eloszlat­ni azokat az aggodalmakat, ame­lyeket a közép-amerikai térség­ben, tartandó amerikai hadgyakor­latok keltettek. Korábbi kijelen­téseit megismételve, azt állította: az Egyesült Államok békés, poli­tikai megoldást próbál találni a térség problémáira — nem akar újabb Vietnamot Közép-Ameri- kából. Az amerikai elnök szük­ségesnek tartotta leszögezni: Wa­shington „nem tervez katonai be­avatkozást a térségben”. A főleg közép-amerikai prob­lémákkal foglalkozó sajtóértekez­letén az amerikai elnök igyeke­zett rutinjellegű manővereknek feltűntetni a jövő héten Hondu- rasban, majd a későbbiekben az egész karibi térségben tartandó szárazföldi, légi és tengeri had­gyakorlatokat, amelyek szerinte nem fenyegetik a térség orszá­gait. Reagan azt mondotta az Egye­sült Államok közép-amerikai ka­tonai jelenlétének fokozásáról, hogy az a térség „demokratikus”, értsd Amerika-barát rendszerei­nek nyújtott védőpajzsként szol­gál. Azt fejtegette, hogy támogat­ja a Contadora-csoport (Mexikó, Kolumbia, Panama és Venezuela) erőfeszítéseit a közép-amerikai konfliktus tárgyalásos megoldásá­ra. Az elnök „biztatónak, de nem kielégítőnek”, nevezte Nicaragua legutóbbi részletes rendezési ja­vaslatait, illetve Kuba ezzel kap­csolatos álláspontját, és ismét egyoldalúan Nicaraguától sürge­tett engedményeket. Reagan szólt a Kissinger vezet­te 12 tagú különleges elnöki bi­zottságról, amelynek — mint mondta — az a feladata, hogy tanulmányozza egy olyan hosszú távra szóló tervnek a lehetőségét, amely a térség gazdasági fejlő­dését szolgálja. Nem tett említést arról, hogy a bizottság tulajdon­képpen az itteni problémák ka­tonai megoldására vonatkozó amerikai elképzelések „elméleti megalapozására” hivatott. Pentagon-forrásokból már is­meretessé vált: az amerikai had­gyakorlatok célja nyomatékot ad­ni a térségben lévő baráti orszá­goknak nyújtott támogatásnak. Ezért vezénylik a jelenleg a Csen­des-óceánon tartózkodó New Jersey csatahajót a közép-ame­rikai térségbe, amelyet időközben már elért a Ranger repülőgép- anyahajó és hét kísérő egysége, illetve ide fogják irányítani a Co­ral Sea nevű repülőgép-anyaha­jét is. Pentagon-források szerint a következő félévben az Egyesült Államok fegyveres erői sorozat­ban tartják hadgyakorlataikat a térségben. « EGYESÜLT ÁLLAMOK II. Elnökjelölt elnök Q Reagan elnök és Bush alelnök — a következő választásra is ma­rad a (elállás? Manapság minden látogató­ja megkérdezi — ki tréfásan, ki komolyan — Ronald Reagantól, vajon valóban megpályázza-e újra az elnökséget? S ö erre so­hasem ad végleges választ, sejte­ti az igent. Számára előnyösebb minél tovább húzni a hivatalos jelöltség bejelentését. Ha ugyan­is az amerikai elnök már isimét elnökjelöltként tevékenykedik, bátrabban lehet bírálni, vádolni azzal, hogy „mindenben kam­pányérdekeket követ". S van a dolognak egv nem elhanyagolha­tó anyagi haszna is a republiká­nus pártkassza szempontjából: ha Reagan elnökként utazik va­lahova, akkor a tetemes költsé­get — a testőrök százainak bé­rét példáfűl — az államkincstár, ha úgy tetszik, az adófizető áll­ja. Ha viszont Reagan elnök)je- löltkiént kel útra, a pártjának kell leszurkolnia a pár százezres nagyságrendű költségét. Más kérdés, hogy történetesen a re­publikánusok aligha szorulnak rá e fogásra, hiszen a köztár­sasági pártkasszába hagyomá­nyosan többször annyi folyik be, mint a demokratákéba. Ami azonban ésszerű a Fehér Ház és lakója számára, az koc­kázatos a republikánus pártnak. Hiszen minél tovább halogatja Reagan elnökjelöltsége hivata­los bejelentését, avagy a vissza­lépés közlését, annál nehezeb­ben pótolhatná őt pártja. Sokak szerint erre jóformán nem is len­nének képesek a republikánusok, ezért is kérlelik az idős elnököt: maradjon, mert csak ő képes biztosítani a pártegységet. A re­publikánusok 1980-ban a válasz­tási győzelem végett ásták el a csatabárdot; e pártban hagyo­mányosan ádáz küzdelmet vívott a konzervatív és a pragmatikus szárny. Reagan alelnökként azt a Busht vette maga mellé, akit három esztendeje vele szemben a pragmatikusok tábora állított jelöltként, s így a második em­ber nem számít igazi utódnak a reaganista gárda szemében. Viszont minél tovább húzza Reagan a döntést, annál inkább csakis Bush számíthat a „tarta­lékjelöltségre”. Már a pártjelödt- ségért folyó kampány is hatal­mas energiát és anyagi alapokat igényel, hiszen jóformán minden a televíziós reklámokon dől el, s az bizony percenként százez­rekbe kerül. Szükség van még egy országos, mindenütt aktív kapcsolatokkal rendelkező stáb­ra, azt pedig nem lehet egyik napról a másikra felállítani. Bush 1980-as emberei viszont csak jelre várnak. Az alelnök azonban illedelmesen és aligha­nem ésszerűen az elnök újra­indulását hirdeti: Bushnak egy­szerűbb dolga lenne, ha jövőre is Reagan oldalán sétálhatna be a Fehér Házba. A mellette még leginkább számba jövő Baker szenátusi republikánus vezér csakis akkor óhajt elnökjelölt lenni, ha Ronald Reagan már nincs a porondon. A nemrég kitört Papergate- botrányig minden menetrend szerint alakult, beleér ve a Fehér Ház indokolt időhúzását is. Ügy képzelték, hogy majd szeptember elején hivatalosan megfújják a kürtöt — most viszont már ké­ső őszt emlegetnek. Igaz, Reagan gyakorlatilag már régóta elnök­jelöltként viselkedik, országjá­rásai egyértelműen kampány- jellegűek. Előszeretettel keresi fel például azokat a tájakat, ame­lyeken kritikus szavazórétegek tömörülnek. A republikánus remények szempontjából természetesen a kulcskérdés a gazdasági helyzet alakulása, s főleg az: sikerül-e fenntartani a kibontakozó fel­lendülést? Kétségtelenül e té­nyező határozza meg alapvetően jövő ősszel az urnához járuló választók hangulatát. A másik perdöntő kérdés a háború és bé­ke ügye, leegyszerűsítve: melyik jelölt biztosíthatja inkább a nyu­godt életet? 1980-ban Ronald Reagan ugyan kemény külpoli­tikát hirdetett és világpolitikai asztalracsapást ígért. Újbóli el­nökjelöltként viszont már nem elegendő, ha csak „új fegyver­korlátozási módszerekkel” ke­csegteti népét, tőle a genfi ered­ményt kérik majd számon. S ha nincs mit felmutatni, tálcán kí­nálná a demokrata ellenzéknek azt a választási témát, amire a gazdaság javulása esetén az el­lenpártnak oly nagy szüksége lenne. A. I. TANÁCSÜLÉS FÉLEGYHÁZÁN Húszezer ember kapcsolódik a mezőgazdasághoz Kiskunfélegyháza város Tanácsa — élve azzal a jogával, hogy tájékoztatót kérhet a területén működő szervek mun­kájáról — tegnapi ülésén a város és környéke termelőszövet­kezeteinek helyzetéről szóló elemzést vitatta meg. A Kis­kunsági TESZÖV által készített írásos anyagot nemcsak a most folyó mezőgazdasági munkák teszik időszerűvé, hanem az ittlakók személyes érdekeltsége is, hiszen a családtagok­kal együtt mintegy húszezer ember kapcsolódik az ágazathoz. 1980-tól a korábbi 15 közös gaz­daság helyett, az egyesülések után, nyolc termelőszövetkezet dolgozik, öt városi, három pedig községi székhellyel. A jó szervezés ered­ménye volt, hogy a gazdaságok helyzete megszilárdult, s egy ki­vételével azóta is megbízhatóan termelnek. A térség termőhelyi adottságai a Kiskunság átlagánál jobbak, a megyeinél kedvezőtlenebbek. En­nek hatására, s némileg a hagyo­mányok folytán, sajátos növény- termesztés alakult ki. A nyolc szövetkezet tizenegy fő növényre szakosodott, amelyekből különö­sen jelentős a cukorrépa, a do­hány és a zöldborsó. Kiveszik ré­szüket a gabonaprogram megva­lósításából; az állatállomány ellá­tására szálastakarmányt is ter­melnek. s hasznosítják a nagy gyepterületeket. Egyes szövetkezetekben csak szarvasmarhát vagy juhot tarta­nak, másutt több állatfajjal is foglalkoznak. Az utóbbi években a baromfinevelés bizonytalanabbá vált, viszont folyamatosan bővül a háztáji és kistermelés, amely­nek erre a vidékre jellemző ága­zatai jöttek létre; például a korai retektermesztés. A nagyüzemek 1975 óta ötszörösére bővítették a kistermelőknek nyújtott szolgál­tatásaikat: a takarmányeladást, a tenyészanyag-juttatást, a fuvart, stb. A fő tevékenység mellett fon­tosak a különféle melléküzem- ágak. A tsz-ek élelmiszerboltokat, vendéglőket működtetnek, lakos­sági szolgáltatást végeznek, s bi­zonyos nagyvállalatoknak háttér­ipart is jelentenek. A városföldi sertéstársulás, a közös tejüzem bizonyítja, hogy a terület gazdaságai résztvevői, s nem egyszer kezdeményezői a kü­lönböző együttműködéseknek — kölcsönös előnyök alapján kihasz­nálva a bennük rejlő lehetősége­ket. A termelőszövetkezetek azon fá­radoznak, hogy a kedvezőtlen kül­ső hatásokat a belső szervezettség javításával, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodással ellensúlyozzák. A testület a tájékoztatót jóvá­hagyta, majd elfogadta a pénz­ügyi, a terv. és a munkaügyi ősz. tály tevékenységét, valamint a ta­nács ügyrendi- és igazgatási bi­zottságának munkáját taglaló be­számolókat. Ezt követően a ta­nácstagok előterjesztést vitattak meg a kiskunfélegyházi városköz­pont részletes rendezési tervének felülvizsgálatáról. Sebességrepülés ötszögű pályán A 28. Vitorlásrepülő Nemzeti Bajnokságon kedden 327 kilomé­teres hurokrepülést hajtottak vég­re Szeged—Tótkomlós útvonalon. A standard kategóriában Boros- nyai Károly, a MÉM repülőgépes szolgálatának pilótája győzött 68 kilométeres átlagsebességgel, a nagygépek osztályában pedig Mi­hók József szegedi versenyző. Az első két szám összetett eredmé­nyei alapján a standard gépek mezőnyében a nyíregyháziak áll­nak az élen, Borosnyai és dr. Ke- selyák. A nagygépek versenyében a dunaújvárosi Kéri András vezet Mihók és a oécsi Elek előtt. Tegnap 225,5 kilométeres távot kaptak feladatul mindkét osztály­ban. Kiskunfélegyháza—Kiskun- majsa—Szeged—Mezőkovács- háza—Hódmezővásárhely—Kis­kunfélegyháza útvonalon. Lapzártáig nem érkezett jelen­tés az eredményekről. Megjegyzem, hogy a mostani nagy kánikula a vitorlázórepülők­nek nem kedvez. Kevés a felhő, későn alakulnak ki az általában gyenge emelőáramlatok és hamar megszűnnek. Jól haladnak a talajmunkák (Folytatás az 1. oldalról.) az elmúlt évinél majd kétezer hektárral nagyobb. A kertészeti kultúrák, a szőlő- és gyümölcsültetvények megsíny- liik az aszályt. A szőlőben válto­zatlanul jók a terméskilátások, de a gyengébb homoktalajodon lelassult a bogyók fejlődése. Elfogadható eredménnyel zárult a rózsabaraok szezonja, mintegy ezer tonnát szállított megyénkből a HUNGAROFRUCT az NDK-ba, Csehszlovákiába, Lengyelország­ba, Angliába, az NSZK-ba és Olaszországba. Hétfőn megkezdték a vörös­szilva és — az izsáki Sárfehér Tsz-ben termett — körte expor­tálását. Hasonlóképpen első alka­lommal szállítottak az idén Ausztriáiba és az északi országok­ba Dusnokról fokhagymát. Sajnálatos módon sem a terme­lőknek, sem a kereskedőknek nem hozta meg a várt hasznot az őszi­barack. A korai fajták a nagy me­leg miajt „egymásra” értek, a ké­sőbbiek pedig a csapadék hiányá­ban aprók maradtak. Szintén ter­méskiesést okozott a vasárnapi Baja környéki jégzivatar. Vas­kút, Gara és Csávoly vidékén a görögdinnye 50 százalékát ver­ték szét az ökölnyi jégdarabok, de ugyanígy elpusztította a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát vas­kúti szilváskertjének a termését is. Cz. P. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® Sajtóértekezlet az irányítóközpontból „Munkánk egyre több és egyre érdekesebb, s mindent a tervek sze­rint végzünk” — nyilatkozta a Szaljut 7—Szojuz T—9—Kozmosz 1443 szovjet űrkomplexum legénysége. Vlagyimir Ljahov és Alakszandr Alekszandrov a földi irányítóközponttal folytatott ■legutóbbi beszél­getése során. Erről tájékoztatta szerdán az újságírókat Viktor Blagov, az irányítóközpont helyettes vezetője, aki sajtóértekezletet tartott ab­ból az alkalomból, hogy a kozmoszban tartózkodó két szovjet űrha­jós egy hónapja szállt át a Szojuz űrhajóról a Szaljut űrállomás fedél­zetére. Ljahov és Alakszandrov ez idő alatt mintegy 800 ezer négyzetkilo­méter kiterjedésű területről készített fényképfelvételeket, 0 Ronihányi három ezüstérme A kairói ifjúsági súlyemelő-világbajnokságon a 67,5 kg-o$ súlycso­portban a csepeli Romhányi József szakításban, lökésben és az össze­tettben is ezüstérmet szerzett, eredménye: 292,5 kg (130, 162,5). Ugyan­ilyen eredménnyel végzett a kínai Liu is, a végső sorrendet Romhá­<yi könnyebb testsúlya döntötte el.

Next

/
Thumbnails
Contents