Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-23 / 173. szám
1983. július 23. • PETŐFI NÉPE • 3 VÉLEMÉNYEK A BRIGÁDMOZGALOMRÓL ___________________ A z anyagi érdekeltség szerepe A szocialista munkaversenyről és a brigádmozgalamról rendezett ankét végén a hozzászólásokat Princz László, a Szakszerve. zetek Megyei Tanácsának titkára foglalta össze. Vitazárójá'ból közlünk részileteket: Az idén huszonöt éves a 'brigádmozgalom. Ám a politikai és gazdasági életben azóta bekövetkezett változások a munkaversenyt sem hagyták érintetlenül. Kezdetben a brigádok a termelési tervek túlteljesítéséért versenyeztek. A hatvanas évek végén azonban már kezdtek előtérbe kerülni a minőségi követelmények, s ezek érvényesüléséért is a szocialista brigádok tették a legtöbbet. A brigádmozgalom a termelés, a gazdálkodás segítése mellett hozzájárult a munkásművelődés fejlődéséhez, a szakmai tudás és a politikai tájékozottság gyarapításához, a munkások közéletisé- gének, valamint az üzemek demokratikus viszonyainak erősítéséhez. A jelenlegi gazdasági nehézségek tartósnak ígérkeznek. Leküzdésük nem kis feladat- A szocialista brigádoktól most azt várjuk, hogy a kor igényeinek megfelelően, a munkaverseny magasabb színvonalán segítsék gazdasági és társadalmi céljaink megvalósítását. Ehhez azonban néhány negatív vonásától meg kell szabadítani a mozgalmat. A szervezés, irányítás és értékelés például túlzottan központosított, holott a munkaverseny elsősorban vállalati kategória. Elkülönülés tapasztalható a munka és a verseny értékelésében, valamint elismerésében: A jelenlegi bérezési és jutalmazási gyakorlat nem a kezdeményezőket, az átlagosnál magasabb teljesítményt nyújtókat ösztönzi. Emiatt egyébként gyakori a bírálat az erkölcsi és anyagi ösztönzés rendszerét illetően is. A kialakult vélemények szerint a mozgalom általános elvei helyesek, a verseny tartalmában van szükség minőségi változtatásokra. Ehhez azonban a dolgozók színvonalasabb tájékoztatására, a demokratikus fórumok rendszeresebb és hatékonyabb működésére van szükség. Ha ez hiányzik, az a dolgozók kezde. ményezőkészségének kibontakozását is akadályozza. Igen fontos, hogy a feladatok meghatáro. zása a vállalatnál konkrét legyen, a végrehajtás értékelése pedig tárgyilagos. Az elismerésről ott döntsenek, ahol a legjobban ismerik a helyi adottságokat. Valamennyi szakszervezeti szerv feladata a szocialista munkaverseny figyelemmel kísérése, s a szocialista brigádok segítése. Jelenleg a vállalkozás fogalmát alig alkalmazzuk az üzemi kis kollektívák esetében. Holott a brigádok a mozgalom kezdete óta vállalkoznak különböző felada. tokra. Ezért a jelenlegi körülmények között az anyagi érdekeltség eszközeit is szerephez kell juttatni a verseny ösztönzésében — mondotta többek között összefoglalójában Princz László. N. O. SZERZŐI JOG VÉDI A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOKAT IS Kiegészített példatár A művelődési miniszter a közelmúltban módosította a szerzőj jogról szóló 1969. évi III. törvény végrehajtását szabályozó rendeletet. A módosításról és annak hátteréről dr. Ficsor Mihály, a Szer. zői Jogvédő Hivatal főigazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. A módosított rendelet a számítógépi programokkal és a hozzájuk tartozó dokumentációkkal, vagyis a szoftverekkel egészíti ki a szerzői jog által védett „példatárat”. Szabályozza a munkaviszonyban alkotott szoftver értékesítésekor járó szerzői díjazás mértékét és a díj kifizetésének határidejét, valamint azoknak a külkereskedelmi joggal rendelkező szervezeteknek a körét, amelyek jogosultak a szoftver értékesítésére. Ez utóbbinál az általános szabály: ha az egyik fél külföldi — eltérő rendelkezés hiányában — a Szerzői Jogvédő Hivatal útján kell megkötni a szerzői jogi szerződéseket. A szoftverek jogosulatlan felhasználása esetén a szerzői jogi bírságot — az általános szabálytól eltérően — nem a Művelődési Minisztériumhoz, hanem a Központi Statisztikai Hivatalhoz kell befizetni, s az összeget szoftver-fejlesztési. célokra fordítják. A rendelkezés a szoftverek felhasználására kötött szerződések alapján járó jogdíjak kifizetésére a Szerzői Jogvédő Hivatalt jelöli ki. Ez utóbbi rendelkezés a nem munkaviszonyban alkotott szoftverekre vonatkozik, akkor, ha a óíj nem jogi személynek jár. A módosítás okairól szólva dr. Ficsor Mihály elmondotta: a számítógépek teljesítőképessége, gyakorlati hasznosíthatósága egyre nagyobb mértékben attól függ, hogy milyen gyorsan és mennyire hatékonyan tudják előteremteni a szükséges programokat. Ugyanakkor a szoftverfejlesztés jelentős költségekkel jár, így 'érthető, hogy az érdekeltek kezdettől fogva igyekeznek biztosítani befektetéseik megtérülését. A titokvédelem és a programok továbbadásának szerződéses tilalma eddig ás bizonyos gátat szabott a szoftverek szabad felhasználásának, de nem nyújtott védelmet mindenkivel szemben. A külföldi jogtudósok hosszú ideig vitatkoztak azon, miként sorolhatóak a számítógépes programok a szerzői jog által védett szellemi termékek közé. Az elmúlt két évben a legtöbb országban — vagy a bírósági gyakorlatban, vagy már jogszabályokban is — megjelent a szoftverek védelme. Mivel rendkívül exportképes szellemi termékről van szó, a nemzetközi egyezményekből adódó kötelezettségeken túl saját érdekünk is azt diktálta, hogy lépéseket tegyünk a szoftverek bevonására a szerzői jogvédelembe. A Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület fórumain széles körű szakmai vita bontakozott ki erről a témáról S eközben mind gyakrabban fordult elő, hogy az érdekeltek a jogvédelem feltételeinek tisztázására a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz fordultak. Bírósági ügyek tapasztalatai is rámutattak: a szoftver esetében különleges szabályok szükségesek. A Szerzői Jogvédő Hivatal azt is jelezte az illetékes tárcáknak, hogy a korábbi szabályok bizonyos esetekben aránytalanul nagy jogdíjrészesedés kifizetésére adtak módot. Ezután indult meg a jogszabályi rendezés előkészítése, amelynek során sokfajta szempontot kellett figyelembe venni, és végül sikerült megtalálni azt a jogszabályi megoldást, amely lehetővé teszi az alkotók ösztönzését. Ugyanakkor nem köti meg túlságosan a kezüket, s nem kényszerít a vállalatokra indoko. ■lattanul nagy terheket. KUTATÁS ÉS GYÁRTÁS A kijevi Elektronmasban A Szovjetunióban viszonylag nagy múltra tekint vissza a talán legifjabb tudományos és termelési ágazat: a számítástechnika. Ennek megfelelően igen szép eredményeket tudnak felmutatni és nagy lépéseket tettek meg a fejlesztésben, amelyet ma már a nagy országnak szinte minden részében hasznosítanak. E kiterjedt hálózatnak is különösen jelentős bázisa működik az ukrán fővárosban, Kijevben, ahova a magyar vonatkozások, kapcsolatok miatt is szívesen látogatott el kormányfőnk. A kijevi Lenin Elektronmas Termelési Egyesülés tulajdonképpen több fontos üzemet, intézetet egyesít magában. Ide tartozik az irányítástechnikai számítógépek gyára, valamint egy tudományos-kutató intézet, amelynek kísérleti üzeme is van, valamint a gluhovi számítás- technikai eszközök gyára és a kijevi oktató számítástechnikai központ. Ebből is látható, hogy ennek a hatalmas egyesülésnek sokirányú a feladata. Alapvetően a vezérlő számítástechnikai komplexumok kifejlesztésével foglalkozik, ezenkívül az automatizált irányítás- technikai rendszerek részére úgynevezett perifériák kidolgozásával és természetesen mindezeknek a gyártásával és alkalmazásával. Csaknem tizenkétezer ember fáradozik mindezen, köztük a fejlesztésben fontos szerepet betöltő mérnökök több mint két és fél ezren és a kivitelezést megvalósító munkások kétezren. A méretekre jellemző, hogy tavaly ezerhatszáz számítógépet és irányítástechnikai számítókomplexumot gyártottak. Nemcsak a mennyiségi mutatók imponálóak ebben az egyesülésben, hanem a minőség is. Ezt jelzi, hogy termékeiknek mintegy háromnegyedrésze kapta meg az állami minőségi védjegyet. Országos akció elindítása is fűződik a nevükhöz: ők kezdeményezték, hogy a közszükségleti cikkek gyártásának ötéves tervét négy év alatt lehessen teljesíteni. A maguk részéről hívek a kezdeményezéshez. Az egyesülés egyébként egész termelését dinamikusan növeli. A gyártás; termékmennyiség 26 százalékkal növekedett csak tavaly, méghozzá teljes egészében a termelékenység növekedéséből. Hazánkkal már a kilencedik éve tartanak fenn széles körű műszaki-tudományos és gazdasági kapcsolatokat, mégpedig több magyar vállalat révén. így például a VIDEOTON-tól több mint ötmil• Az ősi város látképe lió rubel értékben vettek komp- lettáló termék H. Az összképhez hozzátartozik az is, ahogyan az egyesülés vezetősége figyelmet igyekszik fordítani az ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek a javítására. Különösen dicséretes, hogy sok építkezést saját erőből valósítanak meg. így például 1970 óta négy munkás- szállót építettek fel, ahol 2150-en lakhatnak, ezenkívül öt garzonházat ezer lakással és Kijev környékén három üdülőtelepet. Az egyesülésben sok más módon is gondoskodnak a dolgozókról: üdültetésükről éppúgy, mint más igényeik kielégítéséről, így például a központi üzem mellett szolgáltatóházat létesítettek. Az Elektronmas olyan munkahely tehát, amely nemcsak kutató-termelő munkájával mutat példát, hanem tanúsítja a szovjet emberek jólétéért folytatott politika mindennapi gyakorlatát is. EGYÜTT ÉLNEK, BARÁTOK LESZNEK Orosz nyelvi tábor Tiszakécskén Azt már tavalyról tudtam, hogy délelőttönként tartják a nyelvi foglalkozásokat, s így nem lepett meg, hogy a .kollégium ebben a korai órában csendes és néptelen. A diákok ottlétéről csak a tarkabarka íaliújság-kavalkád és a konyhából áradó friss pogácsaillat árulkodott. 'Néhány perc múlva megérkezett dr. Sztanojev Györgyné, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium tanára, a tábor vezetője. — Az elmúlt nyárhoz képest változott-e valami? — Tulajdonképpen nem. Most is hatvan Bács-Kiskun megyei gyerek és harminc szovjet egyetemista érkezett, akik más nyelvűeket oktató orosz tanárok lesfenek. Az időtartam is változatlan, három hétre mindemképpen szükség van. Az orosz iránt érdeklődő tanulók kerülhetnek ide, az iskolai KlSZ-toizottságok javaslatai alapján. — Mennyibe kerül \ez a gyerekeknek? — Kétezer-ötszáz forintba. Azok, akik igazán tehetségesek, vagy szüleik szerényebb jövedelműek, hozzájárulást kapnak az iskolától. Itt legalább megszólalnak! — Mivel telik egy nap? — Minden napnak megvan a témája. Ma például a szovjet filmmel és színházzal foglalkoznak. Reggel az első órán — bár az óra helyett inkább a foglalkozás szót használnám — magyar pedagógus segítségével átveszik a témakörhöz kapcsolódó új szavakat és egy kis nyelvtant is beiktatnak. A másodikon a szovjet tanárok vezetésével beszélgetnek, utána, immár a „trojkákban”, vagyis két magyar és egy szovjet diák felállásban közösen megta. nulják a leckét. Délután még marad idő az anyag rögzítésére is. A szovjetek kész programokkal jönnek, képeket, filmeket, hanganyagot, egyszóval rengeteg szem. léltetőeszközt hoznak. — Mennyit használ a magyar gyerekeknek a tábor? — Rengeteget fejlődik beszédmegértő képességük. A legtöbben az elején gátlásokkal küszködnék, de pár nap után feloldódnak. Ha nem is kifogástalan kiejtéssel és nyelvtani helyességgel, de megszólalnak. És ez nagy dolog, hiszen az iskolákban ez mindig csak egy-két diákra jellemző. — Mire jut még idő a tanuláson kívül? — Egyszer félnapos társadalmi munkán vettek részt a gyerekek: a Béke és Szabadság Tsz. ben barackot szedtek és a cola- üzemben dolgoztak, cserébe strandjegyet kaptak. Volt öt-ihat nagyobb rendezvényünk, mint például az orosz-szovjet költészet, az orosz mese estje, a Ki tud többet a Szovjetunióról, illetve Magyarországról vetélkedő. Színvonalas, jól szervezett Időközben csatlakozott hozzánk az egyik szovjet pedagógus, Fej- pina Milityina Vladimirovna is, a Lumumbáról elnevezett moszk. vai Népek Barátsága Egyetem egyik dékánhelyettese. — A kapuban összefutottam egy szovjet tanárral, akivel már tavaly is találkoztam jtt. Ezek szerint önök között is vannak visz- szatérők? — Igen, diákok és tanárok is. Én még csak először vagyok Tiszakécskén, de más magyarországi táborokban már többször megfordultam. Ez még egy új tábor, hagyományai nincsenek, de színvonalas és jól szervezett. Per. sze még egy-két dolog tökéletesítésre vár. A magyar kollektívával igen jól együtt tudunk dói. gozni, nem lenne viszont baj, ha közülük — legalább néhányan — állandó tagjai maradnának az itteni tanári karnak. Olgát visszavárták A szünetben volt még annyi idő, hogy egy trojkával is szóba elegyedhessek. Kapitány Viktória a bajai III. Béla, Otta Andrea pedig a kalocsai I. István Gimnáziumból jött. Viktória a beszédesebb : — Tavaly már Győrben voltam nyelvi táborban, ezért itt máraz elején könnyen belerázódtam. Szerencsére minden szobába jut szovjet hallgató, s az egész napot együtt tudjuk tölteni. Már számos örömteli pillanatban volt részünk, de a legnagyobb élmény a költői est volt. Jövőre érettségizem, így sajnos, most lehetek itt utoljára. — Én attól féltem, hogy az idei tábor már nem lesz olyan jó, mint a tavalyi, de szerencsére csalódtam — veszi át a szót Andrea. — Tartós barátságok szövődnek, sok szovjet diák már a tavaly,) táborozás után is magyar családoknál töltött egy-két napot. Trojka-társunkat az idén is meghívtuk Kalocsára. A trojka harmadik tagja, Olga Dezskina is már másodszor jött Tiszakécskére. — Az egyetemnek máshol nincs ilyen nyelvi tábora, pedig a há. rom hét alatt rendkívül sok tapasztalatot lehet szerezni. A táborozást otthon kemény munka előzi meg: kötelező módszertani foglalkozások, politikai felkészítés, a szemléltetőeszközök előkészítése. Nagyon kellemes emlé. kék fűznek az országhoz, megható számomra, hogy az idén is visszavárnak Kalocsára. Kormos Emese KERÁMIASTÚDIÓ, ZOMÁNCMÜVÉSZETI ALKOTÓTELEP Külföldön is „jegyzik” a kecskeméti műhelyeket A képzőművészeti alkotótáborok egyre fontosabb szerepet játszanak a működésüknek otthont adó települések kulturális, köz- művelődési életében. Ennek egyik eredménye; a fenntartó szervek a kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben is előteremtik az alkotótáborok munkájához szükséges anyagiakat. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségében az MTI munkatársának elmondták, hogy a művészi közösségek közművelődési munkáját elismerve, a Művelődési Minisztérium és a tanácsok pénzén kívül, az Országos Közművelődési Tanács is támogatja a táborokat. A helyi szervek egyre tudatosabban építenek az alkotótáborok körül kialakuló művészcsoportokra. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban az is nyilvánvaló, hogy még jelentős szellemi tartalékok tárhatók fel. Az alkotótáborok — a szimpozion-jelleg erősítésével — például tovább erősíthetik az azonos képzőművészeti ágban dolgozó művészek közötti eszmecserét is, és fontos közvetítő bázissá válhatnak. Ez nem csupán a hazai művészeti életre vonatkozik: több év tapasztalata azt mutatja, hogy a különböző nemzetiségű művészek egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a magyarországi alkotótáborok iránt. A szocialista országbelieken kívül szép számmal érkeznek Nyugat-Európából is. A hazai alkotótáborok legrégebbike az 1964-ben létrejött hajdúböszörményi telep, amely napjainkban a festők számára teremt kitűnő munkakörülményeket. Az utóbbi esztendőkben az egyes táborok egyre határozottabb profilt kaptak: Salgótarján ad otthont a grafika, a sokszorosított és egyedi rajzművészet képviselőinek; Nagyatádon a faszobrászok adnak egymásnak találkozót; Makó a sokszorosított grafika művelőit látja vendégül; Nyíregyházán az éremművészek. Dunaújvárosban az acél- és fémszobrászok dolgoznak. Több helyen ipari nagyvállalatok támogatják a művésztelepeket: Győrben a Rába Magyar Vagon. és Gépgyár, Békéscsabán a Kner Nyomda segíti az alkotó közösségeket. Nemzetközileg is jelentős az érdeklődés a kecskeméti zománctelep tevékenysége iránt, s ugyanitt egyre biztatóbb a Kerámia Stúdió munkája. Továbbra is sok résztvevője van a villányi nemzetközi kőszob- rász-művésztelepnek, ahová a szocialista országokból érkezetteken és a hazai szobrászokon kívül Ausztriából, Japánból, Olaszországból, az NSZK-ból, Hollandiából, Belgiumból és Franciaországból jöttek alkotók. Az ország nyugati szegletében fekvő Velem a textileseknek ad otthont. A felsoroltakon kívül még több olyan alkotótábor működik, amelynek szakmai profilja pillanatnyilag tisztázatlan. A képzőművészek szövetsége elsősorban az azonos műfaji kialakítású közösségeket támogatja, mert az alkotótáborok egyik legfontosabb célja éppen az adott művészeti ág képviselőinek összefogása. Szomjaznak a gyümölcsösök A hosszú ideje tartó szárazság a gyümölcsösöknek sem kedvez. A fák gyökérzete ugyan általában a mélyebb . talajrétegekbe nyúlik, ahol még biztosíthatja nedvességszükségletének egy részét, a csapadékhiány azonban így is károkat okoz. Különösen az almaültetvények szomjaznak víz után. Sok helyen öntözéssel gondoskodnak a nedvesség-utánpótlásról, elsősorban a szabolcsi állami gazdaságokban, tsz-ekben. A nagy meleg miatt a még fejletlen gyümölcs egy része így is lehullott. A nyári alma döntő hányada azonban jól beérett, menyiség- ben ugyan kevesebb termett, ám íze kitűnő. Szokatlan módon már most pirosodik a téli alma; a bőséges napsütés és az állandó magas hőmérséklet sietteti az érést. Más évekhez képest két- három héttel korábban, előreláthatóan már augusztus 20-a körül megkezdődhet a szüret. Ez pedig nem csupán az exportidőszak előrehozatalát jelenti, hanem a tárolási idő megnyújtását is, ami viszont a raktározás költségeit növeli majd. Más gyümölcsöknél gondot okoz az érési idő egybeesése. így volt ez a meggynél és a kajszinál, amelynél alig néhány hét alatt lefutott a szezon. Jelenleg az őszibaracknál hasonló a helyzet. Négy-öt, eredetileg egymás váltására telepített különböző fajta egyszerre érik be, ami a szedés, értékesítés munkájának nagyobb összhangját, körültekintő szervezését igényli az üzemektől. Éppen ezért a legtöbb helyen minden tartalékerőt a szedéshez irányítanak, családtagok, diákok segítenek a munkában. A dinnyénél is érződik a száraz meleg. Általában kisebb ugyan a gyümölcs a megszokottnál, a minősége azonban kiváló. A bőséges napsütés különleges ízt, zamatot érlelt. Ugyanakkor a kései fajtáknál a nedvességhiány miatt vontatott a fiatal növények érése. A szőlőnél szemmel látható károsodást általában egyelőre nem idézett elő a csapadék hiánya, e növénynek ugyanis mélyre, a nedves rétegekbe nyúlnak gyökerei, legalábbis az Alföldön. A hegyi borvidékeken kevésbé biztató a kép, éppen a hegyoldalak mélyén rejlő kevesebb talajvíz miatt megsínyli a szőlő a csapadék hiányát. (MTI) • Nem lankad a figyelem ... (Straszer András felvétele)
