Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

1983. július 20. • PETŐFI NÉPE • 3 ÉPÍTŐTÁBOR AZ IGAZGATÓ ÉS A PÁRTTITKÁR SZEMÉVEL / Ha a fiatalokat jobban felkészítenék... Barátok között a Krímben A TU—134-es óriásgépet a piló­ta olyan finoman „tette” a szim- feropoli repülőtér betonjára, mint­ha az egy vadgalamb tolla lett volna. Csupán annyit éreztünk, hogy a futómű robajlik alattunk, s hosszú gurulós után megálltunk a főépülettel szemben. Vendéglá­tóimnak azt jeleztük, hogy este hétkor érkezem, de úgy látszik megváltozott a menetrend, mert hat órakor már ott álltam a szik­rázó napsütésben. Egy hétre utaz­tam testvérlapunkhoz, a Krímsz- kaja Pravdához, s most azon töp­rengtem; hol töltsem el az egy órát, amíg értem jönnek. Még be sem fejeztem a gondo­latot, amikor egy csinos fiatalasz- szony állt meg előttem, s a neve­men szólított. Kérte, menjek vele a váróterembe, már értesítették a szerkesztőséget, hamarosan jön­nek értem. Perceken belül a re­pülőtéri személyzet középpontjába kerültem. Egy klubszerű várószo­bában. fotelban ülve teáztam, ci­garettáztam, csomagomat utánam hozták, s amikor megérkezett a szerkesztőségi autó, a barátságnak olyan légköre vett körül, amilyet csak szülőhazájában szokott érez­ni az ember. Ez a jóleső érzés, ez a baráti hangulat mindvégig tapasztalható volt, bárhová mentünk is az egy hét alatt a Krímben: először is Szimferopolban, de Jaltában. Jev- patoriában, Bahcsiszerájban. a múzeumokban, történelmi és iro­dalmi emlékhelyeken, üzemekben, kutatóintézetekben, éttermekben. Legnagyobb élményt a jaltai kirándulás hozta. Szimferonolból Jaltáig hetven kilométeres út ve­zet a hegyek között, s az úton tro­libusz közlekedik. Ezt a távolsá­got két rubel néhány kopejkáért teheti meg az ember a trolin. De mi gépkocsival mentünk. Utunk a Livadia-kastélyhoz vezetett, ah­hoz az épülethez, amelyben 1945. február elején világtörténelmi je­lentőségű esemény zajlott: itt ál­lapodott meg Roosevelt, az Egye­sült Államok akkori elnöke. Churchill. Anglia miniszterelnöke és Sztálin, hogy a második világ­háború befejezése, a hitleri fasiz­mus teljes leverése után milyen feltételeket szabjanak a győztes hatalmak. A kastély most mú­zeum. Kísérőnk Olga Szergejevna, a múzeum igazgatóhelyettese, oroszosán szép, szőke hajú, mély­barna szemű fiatalasszony terem­ről teremre mondja el mindazt, amit tudni illik erről a helyről, az itt zajlott eseményekről. — De most mutatok valami ér­dekeset magának! — fordul hoz­zám. amikor végére érünk a gyö­nyörű szobáknak. Kíváncsian kö­vetem. Kitár egy faragott ajtót, s azonnal meglátom a szemben levő falon Tarasz Sevcsenko portréját. A szoba tulajdonképpen Olga Szergejevna dolgozószobája. — Sevcsenko! — mondom a képre mutatva, s az igazgatóhe­lyettes arcán öröm sugárzik szét. Meglepődik, amikor kiderül, hogy ismerem a nagy ukrán költőt, sőt idézek a nálunk is megjelent A kobzos éneke című kötetéből. Én magyarul, Olga pedig ukrán nyel­ven mondja a Végrendeletem cí­mű verset: „Ha meghalok tágas mezőn vessétek az ágyam egy kurgánnak . magasában édes Ukrajnámban. Ott, ahol a messzeséget véges-végig látom és hallgatom, hogy a Dnyeper, mint zúg a lapályon .. (Weöres Sándor ford.) Az Európa békéjét kovácsoló nagyhatalmi tárgyalásoktól így jutottunk el Sevcsenkóig, a sok keserűséget, száműzetést megért nagy ukrán költőig. Akkor már körülállták bennünket amerikai, japán, francia turisták. A tolmá­csok fordították a beszélgetést, amiből ők is megérezték, hogy két baráti nép képviselője találkozott a Livadia-kastélyban. Innen kacskaringós autóút ve­zetett a tengerparton a városba: Jaltába. Útközben csodálatos táj­ban, félelmetes sziklaormokban gyönyörködtünk, s mindenütt üdülők, szanatóriumok, kiránduló- helyek. A Szovjetunió valamennyi tájáról érkeznek ide szakszerveze­ti beutaltak, légzési betegségekben szenvedők, akik gyógyulást talál­nak a csodálatos klímában. Jalta valóban a Fekete-tenger gyöngyszeme. De engem, alföldi embert mindenekelőtt a tenger vonzott. A kikötőben éppen ott állt a Nahimov tengernagy nevű óriási utasszállító hajó. Méretei lenyűgözőek. A kecskeméti „lor­dok háza” például kétszer-három- szor belefért volna. Itt is bará­tokra találtam. Egy Volga-motor- ral felszerelt, négyüléses motor­csónakkal kirándulásra indultunk. Vezetőnk, a naptól, széltől, ten­gertől cserzett bőrű, vidám, ötve- nen túli, hatalmas férfi nyolcvan kilométeres sebességgel vezette a hajót, mert arhint mondta, delfi­neket akar mutatni. Delfineket nem láttunk, de amikor elváltunk, a „kapitány” olyan szeretettel és barátsággal ölelt meg, hogy má­sodpercekig nem kaptam leve­gőt ... Gál Sándor % Címképünk az 1945-ös jaltai tanácskozás színhelye, a Livadia. kastély, balra Jalta tengeri ki­kötője az óriáshajóval. A murikéra nevelés, a népgaz­daság érdekei egyaránt szüksé­gessé teszik az építőtáborok mű. ködtetését. Hosszú évek tapaszta­lata szerint a KISZ KB és a nagyüzemek által szervezett tá­borokkal a fiatalok és a gazdasá­gi egységek vezetői kölcsönösen elégedettek. Túl ezen — s ez az alapvető —, a népgazdaság is so­kat nyer a fiatalok munkájával. Korábban több oldalról mutattuk be ezeket a munkahelyeket, szól­tunk a fiatalok szorgalmáról, most a másik oldalára voltunk kíváncsiak: miit mond az igazga­tó, a párttitkár a fiatalok tevé­kenységéről. A Szikrai Állami Gazdaság igazgatójától, Magyar Ferenctől és a pártszervezet szer. vezőtitkárától, Péli Istvántól kértünk véleményt. — A megyei pártbizottság, de mi magunk is központi kérdés­ként kezeljük a fiatalok munká­ban való részvételét — kezdte Magyar Ferenc. — A megye ker­tészeti nagyüzemeiben, így mó. lünk sem nélkülözhető a diák­munkaerő, hiszen a gyümölcsérés kezdetétől szükségünk van a dol­gos kezekre. Évek óta két tábo­runk van — Szikrában és Üjibö. gön —, ahol 209—200 fiatal dol­gozik. Jelenleg őszibarackot szed­nek, exportra válogatnak, cso­magolnak. — Szerencsére őszibarackból kedvezőbb a termés, mint ahogy azt vártuk — mondta Péli Ist­ván. — Hektáronként 100—il;10 mázsa termett, aminek jelentős részét exportra szállítjuk. Űjbö- gön a főváros XIII., Szikrában a VII. kerületének KISZ-istái dol­goznak. A gyümölcsszedésen ki. vül a szőlőkben zöldmurikát vé­geznek. V Exportra kerül az őszibarack, s az építőtáboros kislány szíve­sen és jól dolgozik. — Ez is óriási segítség szá­munkra — vette vissza a szót az igazgató. — Ezeket a tennivaló­kat helyi munkaerővel képtelenek lennénk megoldani, holott ez je. lentősen befolyásolja a termés­átlagokat. Annak ellenére, hogy a háztáji, családi művelésre ki­adott ültetvények Nyárlőrin- cen, Tiszakécskén, Dakiteleken nagyon szépek, szükségünk van a fiatalokra. Nagyon jól együttmű­ködünk a környező tsz-ekkel, fő­leg a lalkiteleki Szikrával, a ti­Alkalmi levelezőlap, új bélyegek A Szegedi Szabadtéri Játékok 50. évfordulója alkalmából a pos­ta alkalmi levelezőlapot bocsát ki. amit a postahivatalok július 22- től árusítanak. A többszínű nyo­mással, 100 ezer példányban ké­szült levelezőlapot Kass János grafikusművész tervezte. A leve­lezőlap eladási ára — az egyforin­tos bélyegnyomattal — 1,40 forint. Ugyancsak július 22-én kerül forgalomba kétforintos 1 névérték­kel Simon Bolivar születésének 200. évfordulója alkalmából a dél­amerikai függetlenségi háború ki­emelkedő vezetőjének képét áb­rázoló bélyeg, Forgács Miklós gra­fikusművész munkája. A bélyeget 1 644 800 fogazott és 5800 fogazat- lan példányban hozzák forgalom­ba. Szintén július 22-től lesz kapha­tó a Vági István születésének 100. évfordulója alkalmából kibocsá­tott kétforintos bélyeg. Az 1925- ben alakult Magyarországi Szocia­lista Munkáspárt vezetőjének portréját ábrázoló bélyeget Wi­derkomm Ervin grafikusművész tervezte. A bélyeg 582 300 foga­zott és 4800 fogazatlan példány­ban készült. Lengyel György grafikusművész terve alapján 739 800 fogazott és 5300 fogazatlan példányban július 29-én hozza forgalomba a Magyar Posta, a Budapesten megrendezés­re kerülő 68. Eszperantó Világ- kongresszus alkalmából kibocsá­tott kétforintos bélyeget. Az első napi bélyegzőt rendsze­resen használó postahivatalok a vásárlók kívánságára a bélyegeket a forgalomba bocsátás napján le­bélyegzik. Árusításukat 1984. de­cember 31-én szüntetik meg. (MTI) BÍRÓSÁGI KÖRKÉP A VÁLÁSRÓL ÉS A GYERMEKEK ELHELYEZÉSÉRŐL Enyém? Tied? Kié legyen a gyermek? A nagyipari társadalom egyik velejárója, hogy az emberi kap­csolatok .képlékenyebbé, az em­beri kötelékek pedig törékenyeb. bé válnak. Az egyén önállóságra, függetlenségre törekszik a magán­életében, s ez — egyéb gazdasá­gi, valamint ideológiai-morális tényezőik, (mindenekelőtt a nők nagy részének háztartáson kívüli kereső foglalkozása, a nemek vi. szonyával kapcsolatos közfelfogás megváltozása hatására is — a házasságok felbomlásának növe­kedéséhez vezetett. Ez a tenden- c>a. sajnos, a szocialista viszonyok • között, így hazánkban ds megfi­gyelhető. Válni fáj A válás elvileg mindig, s a va. lóságban is az esetek jelentős ré­szében hátrányosan hat a gyer­mekre. Szüksége van arra, hogy szülei harmonikus, közös környe- zetében nevelkedjék, egészséges fejlődésének feltétele az, hogy mindkét szülő nevelje, gondos­kodjék róla. A tudományos meg­állapítások is e tényekre nyoma­tékosan hívják fel a figyelmet és hangsúlyozzák, hogy az apa sze­repén ek, felelő ssé g ér z été n ek csökkenése a gyermek nevelésé, ben súlyos követ Kezmén nyel jár­hat. Gyakorlatilag az esetek egy részében a gyermek számára jó­tétemény szülei feldúlt házassá­gának a felbontása, a botrányok, kai veszekedésekkel fenyegetett­séggel terhes légkör megszűnése. Ha az új házasságban alkalmas nevelőszülő foglalja el az alkal­matlan szülő helyét, nyilvánvaló, hogy a gyermek kedvezőbb hely­zetbe kerül. Ha azonban a gyér. mek egyik * szerető szülőjétől kényszerül elszakadni azért, mert a szülőik valamelyike felelőtlenül rontotta meg a házaséletet, a gyermek is, s a tőle elszakadni kényszerülő szülő is~ fájdalmas veszteséget szenved el. Szétesik a család Magyarországon a válások szá­ma már a felszabadulás előtt is magas volt, azóta- pedig évről év­re növekszik. 1938-ban 5751 há. zasságot bontottak fel, ami ezer lakosra számítva 0,8 válást je­lentett. 1979-re ez az arány elér­te a 2,2-őt. 1979-ben 27 ezer 606 volt a felbontott házasságok szá. ma, am; azóta folyamatosan nö­vekedett. BácsJKiskun megyében 1930-ban 4055-en kötöttek házas­ságot, s ugyanakkor 1521-et föl is bontott a bíróság. Sajnálatos, hogy egyre több az olyan bontás­ra ítélt házasság, amely kiskörű gyermeket érint. Indokolt tehát az a növekvő társadalmi érdeklő, dés, amely aggodalommal figyeli a válások igen magas számát, az egyre több család szétesését. ' Téves és megalapozatlan az a következtetés, hogy ez a folyamat a bíróságok elnéző, családvédel­met figyelmen kívül hagyó, úgy­nevezett „liberális” ítélkezésére vezethető vissza. A bontóperek­ben a 'bíróságnak me*g kell kísé­relnie a házastársak kibékítését. Ennek elsődlegesen az a célja, hogy felkeltse a felek felelősség- érzetét, figyelmeztesse őket arra, hogy a válás miként hatna ki to­vábbi életükre, gyermekeik sorsá­ra. A békítés igen ritkán végződik látványos béküléssel, de a bíró­sághoz benyújtott keresetek mint­egy 40 százalékának az első tár­gyaláson való. megszűnése a bí­róság békítő tevékenységével ds összefügg. A házasság teljes meg. romlásának megáll ámításához vizsgálni kell az ehhez vezető utat, s a házastársak egymással' szemben tanúsított magatartását. Az ilyen jellegű vizsgálódás azonban gyakran csak mélyíti a már meglevő ellentéteket, vádas­kodások, ellentétes indulatok szí- tójává válik, amelynek követkéz, ményeit a házastársak és főleg a gyermekek sínylik meg. Megtagadni a bontást? (Nemcsak a közvéleményt, ha­nem a bíróságokat is foglalkoz­tatja az, hogy nem lehetne-e a bontás iránti keresetek gya.ko. rihb elutasításával nevelnj az ál­lampolgárokat, megmentem a széthulló családokat, a tapaszta­lat azonban azt mutatja, hogy a bontás megtagadása szinte soha nem jár együtt az életközösség visszaállításával. A válást követ­kezetesen követelő fél számára e kötelék kényszerű (fenntartása legfeljebb csak az új házasság kötésében akadály, de nem tér vissza a családi harmónia, sőt a sikertelen bontást az elválni aka. ró -ház-astárs a családján kívánja megbosszulni. A kényszerűségből egy lakásban maradó volt házas- társak között is nem ritkán ki­élezett harc folyik a korábbi vélt vagy valóságos sérelmek miatt. Nagyon sokszor a házastársak minden érdektől mentesen, őszin­tén ragaszkodnak a gyermekük, höz, és őt maguk meilett szeret­nék tudni a válás után is. Ez sem akadályozza őket abban, hogy gyakran kíméletlen, gyűlöl­ködő a gyermek érdekeit sértő magatartást tanúsítsanak a per­ben. Viselkedés a perben A közös megegyezéses bontó­perben legtöbbször a felek magúik kérik: a bíróság ítélettel döntsön a gyermekelhelyezés kérdésében. Ezt azzal indokolják: nem sze­retnék, ha a gyermek azt érezmé, hogy a szülője „lemondott” róla. így a bírósági ítélet mintegy „menlevél” a szülő számára, hogy nem önként engedte, át a gyer­meket a házastársnak. Szerencsé­re az eliválók nagyobb része a gyermek sorsának megállapodás­sal történő rendezésére törekszik. A kisebb részénél viszont ádáz küzdelem folyik a gyermekért és a vele járó kedvezőbb perbéli po. ' zíció eléréséért, lakáshasznála­tért, tartásdíjért. Az ilyen perek jelentős részé­ben nem csupán a járulékos kér­désekben elérhető előnyök, ha. nem a gyermekhez való őszinte ragaszkodás is motiválja a felek magatartását. Ez nagyon nehézzé teszi a (bíróságok döntését, mert úgy tűnik, hogy mindkét fél al­kalmas a gyermek nevelésére. A „vesztes” gyakran fordul külön­böző állami vagy más szerveik­hez. és teljesen meggyőzően hi­vatkozik arra, hogy kifogástala­nul élő, haladó gondolkodású, a társadalmi, a munkahelyi köve­telményeknek megfelelő, a gyer­mek nevelésére alkalmas sze­mély. Nemegyszer a pereskedést az előzi meg, hogy az erőszakos fél a gyermeket a másik szülőitől jog­ellenesen elviszi — óvodából, is­kolából, játszótérről, utcáról — és' „birtokon belül” akarja foly­tatni a pereskedést. Ha. ilyen esetben a másik szülő a bíróság­tól nem kap azonnali védelmet, egyrészt nagyon kedvezőtlen kép alakulhat ki az igazságszolgálta­tás hatékonyságáról, másrészt, pe­dig résnyire nyithatja az önbírás­kodás felé vezető út jogilag be. zárt kapuját. Bújócska a láthatás körül A szülőnek joga és kötelessége gyermeke sorsát, jövőjét akkor is figyelemmel kísérni, ha szülői felügyeleti joga szünetel, vagy azt megszüntették. Felelőssége to­vábbra is fennáll atekintetben, hogy gyermeke erkölcsi fejlődé- dését, jellemének kialakulását, képzettségének megszerzését elő­segítse. Vannak esetek, amikor át­menetileg nagyon elromlik a gyermek és az elhagyó szülő kap­csolata, s ezért a látogatás sok­féle neurotikus ellenhatást hív­hat elő a gyermekből. Ilyenkor mérlegelni kell, hogy az adott esetben milyen megoldás a cél. szerű: a láthatások ritkítása, rö­vid időre szüneteltetése, vagy a közömbös helyen való találkozás megoldása. Meg kell értenie mindkét s.zü- lőnek, hogy a láthatás egyezség­gel történő rendezése a bontástól rendszerint lelkileg megviselt gyermekük megnyugvását, az új körülményeikbe való beilleszke­dését segíti elő. Sajnos, a valóságban gyakran sorozatosan meghiúsul a láthatás. Ha ma egy szülő ki akar bújni a láthatási kötelezettség alól, ak­kor viszonylag könnyen kibúj­hat. Kevés a szankció, de a meg­levők megfogalmazásában is .na­gyobb szigorral kellene a tör­vénynek élnie, hogy a hatóságok érvényt tudjanak szerezni a lát­hatási határozatoknak. Persze, az igazi megoldást a „renitens” szülők szemléletének .megválto­zása hozhatná, de sajnos, egye­lőre ez még nehezen érhető el, s kívül is esik a bíróságok ható­körén. Dr. Tuza Béla szakécskei Béke és Szabadság, gal. Külön szerződés nélkül, ru­galmasan csoportosítjuk át a fia­talokat a munkára. Ilyen módon nincs üres nap, kihasználatlan idő. — Korábban nemcsak mi, de dolgozóink is tartottak attól, hogy a Budapestről érkező fiatalok — akik nem ismerik a mezőgazda­ságot — nem érik el az előírt tel. jesítaényeket — mondta Péli Ist­ván. — Az a tapasztalatunk, hogy egy-két nap után teljesen bele­tanulnak. Igaz, ebben a jó tanári, táborvezetői munka is benne van. A tanulók elhelyezése, ellátása optimális, s a táborok vezetői igazán kitesznek magukért a fcul. turális, a sportprogramok szerve­zésében. A kimagasló teljesítmé­nyeket elérő brigádokat Kecske­métre az uszodába, múzeumláto­gatásra visszük, de alkalmat te­remtünk arra is, hogy lovas­iskolában lovagolhassanak. — Nem tehetjük meg — vette át a szót ismét az igazgató —, hogy teljesítsük azt a kérésüket, miszerint újabb két hétig tart­suk itt őket — a turnusok időtar. tárnát a KISZ KB határozta meg —. pedig vannak sokan, akik az egész nyarat itt töltenék. Amit szeretnénk kérni a szülőktől, a nevelőktől, s természetesen a KISZ-bizottságoktól: a mezőgaz­daságba küldött fiatalokkal is­mertessék meg, mi lesz a dolguk, mi ehhez — s gondolom más nagyüzemek vezetői is — szívesen nyújtunk segítséget. A másik: a diákoknak meg kell magyarázni, nem üdülni jönnek, hanem dol­gozni, s nem lehet hibát elkövet­ni az exportra kerülő termékek válogatásában, csomagolásában. G. G. Tervpályázat szerves hulladékok hasznosítására Kommunális és mezőgazdasá­gi szerves hulladékok együt­tes kezelésére és komplex hasznosítására hirdetett terv- pályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium más országos szervek­kel és a Békés megyei, illet­ve az újkígyósi községi ta­náccsal közösen. A települé­sek, a háztáji és a nagyüzemi állattartó telepek általában külön-külön gondoskodnak a szerves hulladékok összegyűj­téséről, feldolgozásáról, ami sok esetben nem a legelőnyö­sebb megoldás, s a hulladék javarészt veszendőbe megy. A pályázat feltétele szerint nemcsak a hulladékok keze­lésére, hanem az annak so­rán keletkező biogáz után visszamaradó javított minő­ségű trágyák, iszapok haszno­sítására is javaslatot kell ten­ni. A tervezési munkák min­taterülete Újkígyós község. Szennyvizének és szerves hul­ladékainak, háztáji és nagy­üzemi állattartó telepei trá­gyájának együttes kezelésére kidolgozott tervvel lehet pá­lyázni, amit a későbbiekben széles körben, általánosan al­kalmazhatnak. A tervpályázat kiírása a Mélyépítési Tervező Vállalat­nál — Budapest, V. kerület, Vigadó tér 1. — vehető át az ÉVM gazdasági igazgatóság­hoz postán befizetett 100 fo­rintos csekk ellenében. 1983. november 8-ig lehet bekül­deni a pályaműveket, amelye­ket 1983. december 5-ig elbí­rálnak. A pályaművek díja­zására és megvételére össze­sen 680 ezer forint áll a bí­ráló bizottság rendelkezésére. Megjelent az 1983—84. évi őszi—téli program­füzetünk Keresse irodánkban. 1345

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents