Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1983 július 17. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Madridban a francia küldöttség javasolja, hogy Budapest le­gyen a tervezett európai' kulturális fórum színhelye. — Stone, washingtoni különmegbízott közép-amerikai körútja során mégseln találkozik a salvadori hazafiak képviselőivel. KEDD: Szpvjet—-francia pártközi tárgyalások Moszkvában Jurij And ropov és Georges Marchais részvételével. — Az olasz parlament * alakuló ülése. — Űjább országos tiltakozó nap Chilében. — Mauroy. francia kormányfő befejezi magyarországi látogatását. SZERDA: Gromiko és Kaddumi találkozója Moszkvában, napirenden a Közel-Kelet problémái. — A Biztonsági Tanács konzultációi a ciszjordániai feszültségről. — A nyugatnémet külügyminiszter Bulgáriában. CSÜTÖRTÖK: A lengyel szejm ülése. — A brit külügyminiszter Washingtonban. — Arafat körútja az öböl menti országokban. Súlyos összetűzések Libanonban. Izrael részleges katonai átcso­portosításokat jelent be. PÉNTEK: A Contadora-csoport közép-amerikai rendezési tervet fogad el. Államfői értekezletet hívtak össze Cancunba. — A bajor CSU kongresszusa. — Véres merényletek török célpontok ellen Párizs­ban és Brüsszelben. SZOMBAT: Megállapodás születik Madridban a záródokumentumról, csak Málta él fenntartásokkal: Július végén külügyminiszterek írják alá az európai biztonság kérdéseivel foglalkozó közleményt. — Washingtoni bejelentés a Tajvannak szánt fegyverszállításokról. A hét három kérdése: • Heves nemzetközi tiltakozást váltott ki Gabriel Valdes chilei el­lenzéki politikus letartóztatása. Képünkön: a Kereszténydemokrata Párt elnökét, volt külügyminisztert rendőrök kísérik el otthonából. • A Sinn Fein párt hívei felvonulással emlékeztek meg az írországi Mullaghmore-ban Bobby Sands, az IRA tagja két évvel ezelőtti ha­láláról, amely 66 napos éhségsztrájk után következett be a belfasti börtönben. Mi történt a héten Madridban? Jó hír Madridból: Csaknem há­rom esztendőn át tartó tárgyalá­sok után megállapodtak az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záródokumentu­mában. Harmincnégy ré^zt vevő ország már kinyilvánította egyet­értését. Egyedül Málta élt fenn­tartásokkal,^ mert nem látja elég hangsúlyosnak a mediterrán tér­ség problémáinak említését. Jú­lius végén így sor kerülhet az ün­nepélyes zárásra, amelyen. Euró­pa és .Észak-Amerika államait a külügyminiszterek képviselik majd,® az értékelő,l£es£éd,ek mel­lett nyilván mód nyiuk Tűilönbö- ző két- é*; többoldalú megbeszé­lésekre, esetleg szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóra is. A záródokumentum, az előze­tes jelzések szerint, síkraszáll az európai biztonsági folyamat foly­tatása mellett, s több új tárgya­lási fórumot' irányoz elő. Stock­holmban értekezletet tartapak az európai katonai enyhülés, a lesze­relés, valamint a bizalomerősítő intézkedések (így a nagy hadgya­korlatok, csapatmozgások szabá­lyozása és bejelentése) kérdései­ről. Megbeszéléseket rendeznek majd gazdasági és humanitárius problémákról. Budapest pedig európai kulturális fórumnak ad otthont. Hazánk természetesen örömmel vállalja e rangos nem­zetközi esemény megrendezését, házigazdái szerepét. Joggal érez­hetjük úgy, hogy "fez nem kis mér­tékben az európai biztonság ügyé­ben végzett tevékeny magyar külpolitika elismerése. Az igazsághoz tartozik, hogy a madridi finis korántsem volt zavartalan. A hét elején már-már úgy látszott, hogy a nyolc semle­ges és el nem kötelezett ország módosított javaslata, valamint ennek spanyol kiegészítése nyo­mán viszonylag könnyen létrejö­het a megegyezés. A szocialista országok készek voltak elfogadni ezt a kompromisszumot, s hajlott arra több nyugat-európai állam is. Kampelman amerikai főmegbízott azonban újabb amerikai követe­lésekkel állt elő, amelyek a kon­ferencia eredményességének meg­akadályozására irányultak. így a most záruló hét mindvégig az intenzív tárgyalások jegyében ál­lott, minden nap plenáris ülést tartottak. Végül újabb „túlórák­kal”, számos nem hivatalos ke­let—nyugati eszmecsere révén szombat hajnalra jött létre a meg­állapodás. A kompromisszumos jelleg és a születési körülmények nyilván rányomják bélyegüket a záródo­kumentumra, túl az egyes, koltsffiffipfP vaá? kevésbé konst- ruknv**Hwi?F tekSi, a lényeg, hogy 1979 óta ez az első jelentős ke­let—nyugati megegyezés. Ilyen értelemben betűjével, s különösen szellemében szembenáll azzal a washingtoni politikával, amely a békés egymás mellett élést szolgáló párbeszéd helyébe a ter­méketlen konfrontációt, a hideg- háborús légkört szeretné állítani. Mi a jelentősége a Contadora-csoport tevéken y ségének ? A nemzetközi politikában is gyakran alkalmazunk rövidítése­ket és fogalom-összevonásokat. A közép-amerikai válság kapcsán így esik szó a négyekről, más né­ven a Contadora-csoportról. Con- tadora egy Panamához tartozó, kedvező éghajlatú szigetecske: Itt. tárgyaltak először Venezuela, Kolumbia, Mexikó, s a házigazda Panama képviselői egy salvadori rendezés lehetőségéről, a Nicara­gua kisüli hadüzenet nélküli há­ború megszüntetéséről. A tervek szerint a négy ország államfőinek cancuni csúcsértekezletén meg­vitatják a külügyminiszterek által már formába öntött közép-ame­rikai béketervet. Előzetes értesü­lések szerint ennek lényege egy salvadori tűzszünet létrehozása, a külföldi beavatkozás kizárása, és valóban demokratikus választá­sok megszervezése. Közben Washington úgy tett, mintha tenne valamit a megoldás érdekében, de gyakorlatilag sem­mi érdemleges sem történt. Ri­chard Stone, az~ új amerikai kü- löhmegbízott újabb körutat tett a térségben, s ennek kapcsán olyan hírek láttak napvilágot, hogy valahol, feltehetőleg Costa- Ricában találkozik a salvadori hazafiaik képviselőivel. A hírek és cáfolatok áradata után azonban kiderült, hogy a találkozó elma­radt. Stone ugyanis azzal a fel­tétellel állt elő, hogy a hazafiak tegyék le a fegyvert, és vegyenek részt a salvadori diktatúra által szervezendő választásokon. Ám vajon hogyan lehetne mindezt elfogadni, amikor a junta által ellenőrzött területeken szörnyű terror uralkodik, halálbrigádok tevékenykednek, hetente . fedez­nek fel újabb tömegsírokat? A hazafiak készek tárgyalni, de feltételek nélkül, s az Egyesült Államokat nem tekinthetik pár­tatlan, kívülálló közvetítőnek. A salvadori, guatemalai, hondurasi rendszerek pénzelőjét, fegyver- szállítóját, hadseregük kiképzőjét a salvadori hazafiaik joggal te­kintik a másik oldalon állónak. Különösen, hogy Washingtonban számos politikus az úgynevezett „szimmetria-elvet” iképviseli. Magyarán, ha a salvadori szövet­ségesnek nehézségei vannak, ak­kor a maguk részéről hasonló gondokat próbálnak okozni a ni- caraguai sandinista hatalomnak. Csupán arról feledkeznek meg, hogy míg Salvadorban egy belső elégedetlenség szülte felkelés fo­lyik, addig Nicaraguában a Flo­ridától Hondurasig kiképzett el­lenforradalmárok külső bevetése jelenti a problémát. így a Conta­dora-csoport béketerve sem való­színű, hogy rövid időn belül ki­bontakozáshoz vezetne. Miért csoportosítják át az izraeli erőket Libanonban? Előfordul, hogy a szükségből erényt próbálnak kovácsolni: ilyen taktikai játszma megy most végbe Libanon körül, amikor iz- ' raeü bejelentés történt a meg­szálló hadsereg átcsoportosításá­ul! és részleges visszavonásának lehetőségeiről. Izrael jelenleg Li­banon területének mintegy har­madát, tartja fennhatósága alatt. Amint fokozódnak az ellenállási akciók, úgy nő hadseregéneik veszteséglistája, vihart kavarva a közvéleményben, sőt a jeruzsá- lemi parlamentben is. A csapat- átrendezéssel ezt a terhelést akar­ják csökkenteni, ám közben újabb súlyos bonyodalmakat idéznek fel. Gyakorlatilag két szakaszban történne az izraeli átcsoportosí­tás. Először Damourig, Bejruttól • Nem hozott eredményt Reagan elnök közép-amerikai különmeg- bízottjának a térségben tett újabb körútja sem. Képünkön: Richard Stone a San Salvador-i repülő­téren. mintegy tíz kilométerrel délre. Később az Avali folyóig, a liba­noni fővárostól negyven kilomé­terrel délre vonnák vissza a csa­patokat, de azok továbbra is meg­őriznék állásaikat a Bekaa-völgy- ben, ahol alig 25—30 kilométer­nyire Damaszkusztól, .farkassze­met néznek a szíriai erőkkel. A kiürítés, amely elsősorban a Bejrút—Damaszkusz főútvonal körüli térségre és a Suf-hegység- re vonatkozik, több szempontból is feszültségkeltő tényező lehet. Ha a Suf-hegységbe a libanoni kormányhadsereg vonul be, fel­borul a drúzok és falangisták it­teni törékeny egyensúlya. Ha vi­szont a „nemzetközi ellenőrző erők” is benyomulnak, ezzel ki­terjedne az amerikai katonai je­lenlét. Maga a bejrúti kormány attól tart, hogy a látszólagos visz- szavonulás magában rejtené egy tartós izraeli berendezkedés ve­szélyét Dél-Libanonban, ami szin­te egyértelmű az ország felosztá­sával. Végül, de nem utolsósor­ban az izraeliek távolodása Észak-Libanantól talán i olyan meggondolásokból is fakad, hogy a front áthelyeződése tovább élez­heti ott a viszálykodó palesztin- csoportok ellentéteit. A Közel-Keleten vigyázni kell a szavak jelentésére: a libanoni békeszerződés mindent hozott, csak nem békét — a részleges csapaíátrendezési tervek pedig nem jelentenek valódi kivonu­lást ... W Genscher külügyminiszter Washingtonban számolt be a nyugat­német—szovjet csúcstalálkozó eseményeiről. Képünkön: a bonni dip­lomácia vezetője (balra), amerikai kollégája. George Shultz tár­saságában Tiltakozó sztrájkok a libanoni fővárosban Az Amal nevű siíta szervezet felhívására szombaton a libanoni főváros több, mohamedán több­ségű kerülete általános sztrájkkal tiltakozott a kormányhadsereg nyugat-bejrúti bevetése, a dél-li­banoni háborús menekültek erő­szakos kitelepítése ellen. Míg a libanoni kormányzat és a jobboldali sajtó a hadsereg és a törvényes rend ellen irányuló provokatív támadásként próbál­ja beállítani a fegyveres konflik­tussá fajult tiltakozó megmozdu­lásokat, a mohamedán vallási ve­zetők és a haladó pártok rámu­tatnak, hogy a sok ezer hajlék­talan menekült politikai, szociá­lis természetű problémája nem oldható meg erőszakos eszközök­kel, a tragédia orvoslása átfogó intézkedéseket követel. A Haladó Szocialista Párt sze­rint a hatóságok elveszítik min­den törvényességüket, amikor más csoportok rovására szolgál­ják egy bizonyos frakció, a Fa- langista Párt érdekeit. A drúzok és a szocialisták, mint ismeretes, azért nem engedik be a hadsere­get az ellenőrzésük alatt álló hegyvidéki körzetekbe, mert at­tól tartanak, hogy ezzel megnyit­nák az utat a falangista milíciák államilag támogatott terrorja előtt. Az Asz-Szafir című haladó bej­rúti lap felszólította Amin Dzse- majel elnököt, hogy vessen véget az állam által elkövetett „öngyil­kosságnak”. Közben a libanoni tájékoztatá­si miniszter megcáfolta azt a több forrásból napvilágot látott értesülést, hogy Dzsemajel elnök pénteken ratifikálta az Izraellel kötött megállapodást. A párizsi merénylet visszhangja „Franciaország — harctér” — Ilyen és hasonló címekkel kez­dik a szombat reggeli francia la­pok beszámolóikat az öt halálos áldozatot követelő pénteki gyil­kos merényletről, amely az Orly repülőtér-komplexum déli ré­szén történt. Az eddigi vizsgálatok szerint egy körülbelül 2—5 kilogramm robbanóanyagot tartalmazó po­kolgép robbant a török légitár­saság utasfelvevő pultjának köz­vetlen közelében. A tettesek kö­zül legalább egy feltehetően az áldozatok között van — véleked­nek rendőrségi körökben. A re­pülőtér déli részére — Orly-Sud- re, ahol a robbanás történt — érkeznek a MALÉV utasai is, il­letve onnan indulnak Budapest­re. A pénteki robbanás időpont­jában azonban még öt, illetve hat óra volt hátra az aznapi magyar gép érkezéséig, illetve indulásá­ig. A hivatalos összesítésből az tűnik ki, hogy magyarok nincse­nek az áldozatok és a sebesültek között. Péntek este egyébként már a MALÉV gépei is rendben érkeztek és indultak az Orly-i repülőtéren. Az áldozatok közül kettő török és egy francia, a másik két ha­lálos áldozatot még nem azonosí­tották. A sebesültek száma 56, közülük 19-en súlyos égési sebek­kel kerültek kórházba. A PRAVDA CIKKE A GENFI TÁRGYALÁSOKRÓL A Szovjetunió komplex megközelítést kíván A tárgyalások továbbra sem adnak okot semmiféle optimiz­musra, mivel az amerikai kor­mányzat mit sem változtatott ko­rábbi, az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvét elutasító ál­láspontján'"' —rv hangsúiyözía a moszkvai Pravdának a hadásza­ti fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről Géniben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokról írott szerkesztőségi cikke. A Szovjetunió a tárgyalásokon komplex megközelítést kíván, amelynek eredményeként a kor­látozás és a csökkentés kiterjed­ne minden hadászati hordozóesz­közre, s nemcsak ezek valamely kiragadott elemére. Azt javasol­ja, s az erre vonatkozó szerződés- tervezetet delegációja a tárgyalá­sok legújabb fordulóján már elő is terjesztette, hogy kössenek olyan megállapodást, amelynek eredményeként a két fél hadá­szati hordozóeszközökön elhelye­zett összes nukleáris robbanótöl­teteinek száma kevesebb lenne, mint ahány nukleáris töltettel az Egyesült Államok jelenleg ren­delkezik. Ez a javaslat lehetővé tenne egy igazságos megállapo­dást, amilyet az Egyesült Álla­mok nyilvánvalóan nem akar, mint azt egész magatartása tanú­sítja — állapítja meg a Pravda. Az USA továbbra is a katonai fölény megszerzésére, a katonai egyensúly megbontására törek­szik. Az Egyesült Államokban például úgy döntöttek, hogy a nukleáris fegyverzetet legalább ezer nagyerejű robbanófejjel nö­velő MX-rakétákon kívül kifej­lesztik az interkontinentális bal­lisztikus rakéták még egy fajtá­ját, a Midgetman-rakétákat. Nagy hírveréssel jelentették be amerikai részről, hogy készek el­fogadni az ötezres felső határt a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok hadászati rakétáin elhelye­zett nukleáris töltetek számára. Nem szóltak viszont arról, hogy az ötezer tölteten felül a Penta­gon még több mint 12 ezer, kü­lönböző telepítési módú manőve­rező robotrepülőgéppel is növelni kívánja az amerikai fegyverzetet. Az Egyesült Államok — mutat rá a Pravda — a szovjet hadá- "sz.iti etőket, különösen Jz'! "kiolt alapját képező interkontinentális ballisztikus rakétákat jelentősen csökkenteni szeretné, míg az amerikai erőket nemcsak kivon­ná a csökkentés hatálya alól, ha­nem még jelentősen növelné is. A kettős mérce alkalmazása ér­hető tetten abban is, ahogyan amerikai részről a bombázó­erőket veszik számba a hadásza­ti fegyverzetek általános egyen­súlyán belül. Az Egyesült Álla­mok kitartóan követeli, hogy a hadászati bombázókat „lassan re­pülő eszközök” címszó alatt vá­lasszák külön a hadászati erők egészétől. Azt akarja elérni, hogy bizto­síthassa a maga számára jelen­legi többszörös fölény rögzíté­sét a hadászati hordozóeszközök e fajtája tekintetében. Ugyanak­kor kitart amellett is, hogy a Szovjetunió hadászati bombázói között kell számbavenni a Nyu­gaton Baokfire-nek nevezett TU— 22 közepes hatósugarú bombázó­kat. Kategorikusan visszautasítja viszont, hogy a fegyverzet szám­bavételekor a robotrepülőgépeken kívül figyelembe vegyék a hadá­szati bombázókon lévő egyéb fegyvereket, a bombákat és ra­kétákat is, amelyek száma több ezer. Mindez azt jelenti, hogy ha a tárgyalásokon jelenleg vallott amerikai álláspontot sikerülne elfogadtatni, akkor a ballisztikus rakétákon, valamint a légi, földi és tengeri telepítésű robotrepülő­gépeken lévő amerikai robbanó­töltetek száma jelentősen felül­múlná azoknak a robbanótölte­teknek a számát, amelyekkel je­lenleg az USA valamennyi ha­dászati hordozóeszközén rendel­kezik — állapítja meg a Pravda szerkesztőségi cikke. Bővült az üdítő italok választéka (Folytatás az 1. oldalról.) nye. Egy műszak eredményeként így mintegy kétezer láda palac­kozott, világos sörrel indulhat­nak útra a szállítók, hogy La_ dánybenétől, Méntelektől és La- josmizsétől kezdve, egészen Gá­térig és Soltszentimréig, kiszol­gálják a megrendelőket. A szál­lítmányok azonban nem min­denhol fedezik az igényeket. A kőbányai világossör-gyártás, fej­lettségét tekintve, csupán a ter­melés szintentartására képes. Kedvezőtlen, hogy az importsör egy része az ígért határidőn túl érkezik meg az országba. Ezért feltétlenül ajánlatos, ha a ven­déglátóipari üzletekben, ahol er­re lehetőség van, nagyobb meny- nyiségben fogadják a könnyeb­ben és gyorsabban szállítható hazai hordós sört, amely hűtve és csapolva semmivel sem rosz- szabb a palackozottnál. A nyár a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-kereskedelmi Válla­latnál sem telik eseménytele­nül. Tizennégy üzlet elé kitele­pülve, július derekáig 15 millió forint értékű gyümölcs- és zöld­ségfélét adtak el. Keresett áru a jégkrém is. Ebből egymillió da­rabot vásároltak a BÉK bolt­jaiban az év eleje óta. K — 1

Next

/
Thumbnails
Contents