Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
család - otthon • szabad idő Legyen öröm a szünidő! Most nem arról beszélünk, hogy a gyermek szórakozzon, pihenjen, üdüljön, hogyan osz- szuk be szabadságát, s a miénket. Ez minden családban — a körülményekhez képest — már kialakult. Valami olyasmiről szólunk, ami valóban a gyermeki lélek örömét, békéjét szolgálja, kedélyi és érzelmi élete kiegyensúlyozottságát biztosítja: a szülő magatartásáról. A mindennapi élet, az iskolai kötelmek, a szülők leterheltsége, elfoglaltsága tanév közben sokszor nem engedi, hogy a gyermekkel való kapcsolat megfelelő legyen. (Vagy talán nem is figyelünk rá anyagira.) A hét végi, vagy több hetes, rokonoknál, vagy másutt, de akár az otthoni környezetben történő kikapcsolódás, a kényszerű szabadság, a pihentebb idegek fizikai és szellemi alapot teremtenek arra, hogy a gyermekkel való viszonyunk megváltozzék. Legyünk közvetlenebbek, hogy bepillanthassunk kedély- és érzelemvilágába, hogy jobban értsük egymást. Ki .kell alakítanunk egy belső közeledést, megértést, harmóniát. Fontos, hogy a gyerekkel a szünidő alatt többet legyünk együtt, mint az iskolaévben. Igyekezzünk együtt étkezni; beszéljük meg a napi eseményeket, az élményeket, a holnapi terveket. Érdeklődjünk, mi foglalkoztatja csemeténket, hogy sohase érezze: őt problémáival, belső vívódásaival magára hagyjuk — netán elutasítjuk. Ez a kötetlenebb kapcsolat közelebb hoz bennünket a gyermekhez, aki ezzel önbizalmat, szárnyakat kap. | A nevelés területén felmerült hibákban nagy szerep jut annak, hogy nem jól értelmezzük a szülői—gyermeki viszonyt. Tudomásul kell venni, hogy megkövetelhetünk a gyermektől mindent, ami az életben való boldogulást elősegíti, de ha ő érzi, hogy ez a követelés nem a legteljesebb türelem, legjobb akarat és legbensőségesebb szeretet jegyében történik, nem várhatunk jó eredményt. Itt meg kell jegyezni, hogy a gyermeknek adandó szeretet, a vele való törődést ne az ő vágya, ?«vánsága teljesítésén — újabb baba, kerékpár, görkorcsolya, több zsebpénz stb. — kielégítésével mérjük. Érezze, hogy szeretetet, biztonságot, támogatást kap tőlünk, de ugyanakkor tudja, hogy akaratunk, elgondolásunk az ö érdekét szolgálja —, s engedelmeskednie kell. A céltudatos nevelés, a.z okosan alkalmazott szeretet mellett a szünidőben szerezzünk minél több örömet gyermekünknek. Ebben az örömszerzésben mi is legyünk jelen: ne szégyelljünk játszani, szórakozni, akár otthon, akár a téren. Sokszor láthatjuk — főleg kisgyermekes szülök esetében — együtt mentek a játszótérre, de csak ott van a mama vagy a papa, mert leül és olvas, köt, vagy beszélget. A vakáció, a gyermekünkkel való együttlét, a nyugodt, derűs hangulat mind alkalmas arra, hogy mérlegre tegyük eddigi szülői magatartásunkat, s hogy tudomásul vegyük: a nevelés felelősségteljes, céltudatos, állandó és folyamatos feladat. A gyermek kedélyi, érzelmi élete, akarata és jelleme legelsősorban a szülői — és nem pedagógusi — bánásmód és példamutatás nyomán formálódik. P. S. BEFŐZÉSI TANÁCSOK A főzötök tartósítása nagyon egyszerű. A meghámozott, magházától kivájt tököt legyaluljuk, gyengén besózzuk és tíz percig állni hagyjuk. Ezután kinyomkodjuk, és széles lábasba rakjuk- Annyi vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje. Tetszés szerint kaprot is tegyünk bele. Amikor félig meglőtt a tök, egy-két evőkanál ecettel (gyengén savanyú legyen) összekeverjük, üvegekbe szedjük, szalicilt szórunk a tetejére, lekötjük, és egy napra száraz dunszt- ba rakjuk. (A vásárlásnál úgy számoljunk, hogy a még meg- tiszitatlan tök mennyiségből főzés után fele annyi liter lesz.) Kevesen ismerik a tökkompó- tol: A meghámozott, magházától kitisztított tököt ujjnyi vastagságú kockákra felszeleteljük, üvegbe rakjuk. Tehetünk bele kevés őröletlen fahéjat, vagy egy-két szem szegfűszeget, öntsük fel az üvegeket cukros ecetes vízzel, (egy liter vízhez 15 deka cukor és 1—2 evőkanál ecet) kössük le. Fél óráig pasztőrözzük, de vigyázzunk, ne forrjon a víz. A zöldbabból télen is sokféle étel készíthető: leves, főzelék, saláta, körítés. Mindezekhez felhasználhatjuk, ha a következőképpen tesszük el: a megtisztított, kb. 2 cm hosszúra vágott baboit forró sós vízben félpuhára főzzük. (Félidő tájt tegyünk bele apróra vágott petrezselyemzöldet.) Ha kész, annyi ecettel keverjük össze, hogy a leve gyenge savanyú legyen. Az ecetes lével tovább főzni nem szabad, mert kemény lesz a bab, hanem forrón az üvegekbe szedjük, a főzőlével felöntjük, szalicilt teszünk rá, lekötjük, s száraz dunsztba tesszük. Friss zöldeket hűtőszekrényben úgy kell tartósítani, hogy zárható üvegbe beletesszük, vízzel megszenteljük, és légmentesen lezárjuk. A gyümölcsök eltevésében rövidesen „soros” a sárgabarack. A kénezés már nem „divat”. A félbevágott, meghámozott sárgabarack nem barnul meg, ha citrom- savas, vagy gyengén ecetes vízbe rakjuk. Egyszerre ne készítsünk elő nagy mennyiséget, hogy a gyümölcs ne álljon sokáig a vízben. Haladós a tartósítás, ha szirupot készítünk (egy liter vízhez 40 dkg cukor) és a forrásban levő lébe pár percre belerakunk 10—15 szem barackot, majd üvegbe szedjük, s ha megtelt, ugyanazzal a foj-ró sziruppal felöntjük, szalicilt teszünk a tetejére, lekötjük és száraz dunsztban (kihűtjük. Dzsemnek legízletesebb a kajszibarack. Ehhez felesleges meghámozni. Mosás után csak a sérült részeket vágjuk ki. Ízletes, darabos marad a gyümölcs, ha retegesen lecukrozva (1 kg-hoz 60—70 deka cukor) egy napig állni hagyjuk, majd nagy lábasban gyors tűznél egy forrást megvárunk, s másnap újra felforrósít- juk, üvegekbe szedjük, szalicilt teszünk a tetejére és száraz dunsztba rakjuk. A lekvár szép sárga marad, ha nagy edényben egy-két kilónként főzzük ki. Amennyiben nem cukrozzuk le előre a gyümölcsöt, akkor ajánlatos a cukormennyisé- get főzés közben két részben adagolni. Kis trükk — nagykendővel Kevéspénzű fiatalok figyelmébe ajánljuk ezt a gyorsan elkészíthető, divatos kánikula-blúzt, amelyhez csupán egy 180x180 cm nagyságú négyszögletes kendő szükséges. Anyaga bármilyen nyári maradék kelme vagy olcsó karton, selyem, batiszt lehet. Akár két darabból is összegépelhető, csupán körül be kell szegni. A megkötés módja: 1. A kész kendő két végét elől, a mell fölött egyszer (nem csomóra) megkötjük. 2. Ezután a két kendőcsücsköt hátravisszük és a nyakunkban csomóra kötjük. 3. Most az alsó kendővégeket a derekunk fölött elől keresztezzük (mindenhol szépen behúzkodjuk a keletkező ráncokat), és hátul középen ezt is megcsomózzuk. I J res a kupé, a két öregasszony kibeszél- heti magát. Jócskán van idő indulásig. A fekete ruhás, sötétkendős, hetven körüli néni ezt mondja: — Valami jogászgyűlés van a bíróságon, azét t nem tartották meg a tárgyalást. A bíróval mégiscsak sikerült beszélnem. Meg kell fizetni a fiúnak az ezerháromszáz forintot, és ki kell menniük a házamból. Mire a másik, vaLamivel fiatalabb, városiasán öltözött mama. — Én 'bizony nem csinálok olyan bolondot, hogy rájuk írassam a házat. Majd ha meghalok, az övéké lehet. Ne bízzon ma az ember a saját gyerekében sem. Nekem, hális- tennek, nincs semmi bajom a fiammal, de jobb az így, ahogy van. Tőlem ellakhatnak nálam de a ház az én nevemen lesz, míg élek. Az idősebb néne keserűen lesi útitársa szájáról a szavakat. Mélyen beesétt, szinte sötétkék gödörben ülő szeme minduntalan meg- nedvesedik. Reszket a keze, míg kétoldalt, az orra tövénél megtörli. A fehérsárga kezek gyíírögetik, hajtogatják a fekete szegélyű, ázott zsebkendőt. Görcsös, nehéz munkában elidomtalanodott csontkezek melyeken már a kiszikkadt bőr is csak kopik, kopik. Alig van már hely alatta a lap- son csörgedező vérnek, lehet, azért dudorodnak ki annyira a kacskaringós, liláskék' színű erek. — Én bolond voltam — szipogja a reszkető kezek gazdája —, a nevére írattam azt a kis házat... Mikor megnősült, a felesége családja is odaköltözött... Hadd jöjjenek — gondoltam —. megférünk ... Oszt odajutottam, azt érdemeltem, hogy most már öten szoktak nekem esni... Valamelyik nap az ágyban voltam még... Hogy megvertek, édes istenem, megvertek! A házamban . . . Pedig ezerkilencszázötvenkilencben én evvel a két kezemmel hordtam össze hozzá a köveket. Onnan a laktanya megöl. Három hétig jártam napszámba, hogy megkeressem a fuvardíjat. Ö akkor még tizenhét esztendős volt, tanult a gyárban ... Azt a kis pénzt kellene neki fizetni a tartásomba, de már régen nem ad semmit. Az ügyvéd is biztat, hogy nnnd megkapom, ami elmaradt.*. Meg ki kell nekik költözni. Mondogatja, hajtogatja az öreg néne. Ebbe is, abba is belekap, ahogy fáradt agyától telik. — Ezért jobb, ha nem jószívűsködik az ember halála előtt — ismétli nézetét a városias öltözékű. Sóhajt is, szánakozásképpen a másik iránt, de szavai hangsúlyában benne van a saját biztonsága felett érzett megelégedettség, büszkeség: lám, ő milyen okosan tette! Érzi ezt a vénebb anyóka is. Annál zavaro- dottabban morzsolja ujjai közt a zsebkendőt. Idetekint, odahajlik, megfogná az ablak párkányát, de riadtan kapja vissza kezét a fe- hérznmáncos tábláról, mely a kihajlás veszélyébe figyelmeztet. TÓTH ISTVÁN: A kék galamb — Pedig ötesztendős kora óta én neveltem. Az apjának nem kellett, mikor az anyja meghalt — panaszolja alig hallgatóan. Mintha a múltba nézne, az ablak felé fordul. Jó darabig hallgatja az üvegre ferdén hulló hosszú esőcseppek koppanását. Akkor neszei fel újra szembenülő szomszédjára mikor az elsó- hajtja magát. — Én nem tudom hogy van? Annyi fiatal elfelejti, mit tettek értük az öregek. — Mikor már keresni kezdett az üzemben — folytatja emlékezéseit a fekete kendős —, ihazaküldtem. Eriggy fiam, otthon nagyobb szükség van a pénzedre .. . Az apjának akkor se kellett. — Biciklije nem volt. A többiek azon jártak a gyárba, csak ő ment mindig gyalog a városba .. . Kétórahosszás út . . . Vettem neki négyszázért egy használtat. Ez is el van felejtve. Még azt meri mondani, hogy ő tart el engem. Van nyugdíjam, meg eljárok még most is dolgozni... Vettem kétszáz négyszögöl telket is a ház megett. Azon is csak haszonélvezetem van . .. Keze zavartan motoz az ölében, majd megigazítja kendője bogját, világosra kopott zöldesfekete mellénykéjét, és elsírja magát. — Borzasztó ez. Egy házban lakunk, egy szobában élünk, és nem szólunk egymáshoz. Hozzám senki sem beszél. Csak nézünk, mint a lőtt medvék ... Tudom, megint megver, ha megkapja az idézést.. . Mindig . . . mindig a kezem akarja eltörni .. . Csak egyszer lenne niég nyugodt percem . . . Meg fog verni... Meg fog verni. Száraz ökle úgy hull ösztövér combjára, mint egy odaejtett göröngy. Szinte szűkölve kesereg a kisöreg. Egy-egy tétova fejcsóválással kíséri kavargó gondolatait. Egyszercsak azt kérdi a városias néni. — Miért nem kéri tőle, hogy adja be magát a szociális otthonba? Mintha tűvel szúrták volna, úgy kapja visza fejét az ablaktól amaz. Gondolkodik egy picit, kör ülfitet, aztán közelebb hajol útitársához. — Kértem már, kértem . . . De akkor is durván ellökött. „Mit — aszongya —, azt hiszi, nem túladtam volna már magán, vén büdös? Ha nem keresnék olyan jól, meg nem volna házam, sikerülne.” Mert nagykutya ez, tudja, ő adja ki a gyárban a munkaruhákat, iiányítja a konyhát. Felemelkedik a pádról az öregasszony, úgy súgja a többit amannak a fülébe. — Lop az annyit!... Mondják az asszonyok. akiknek az ura ott dolgozik, hogy a múltkor az ellenőrök rajtakapták: feleannyi hús volt a fasírtban, mint amennyi járna. De nem lett belőle semmj baja. A siránkozó néni váratlanul hangot vált. Nyugodtaibban, halkabban, továbbra is közelebb hajolva folytatja. — Most már elhatároztam, nem hagyom magam. Tudja, lakik mellettünk egy magányos öregember. Évek óta példálózgat, hogy nem lenne muszáj tűrnöm; hogy ketten is megférnénk az ő házában ... Nyugdíjas,, de el-eljárogat dolgozni, hogy emberek közt legyen. Mert nincs senkije a galambjain kívül. Azokat rettentően szereti. Ha otthon van, naphosszat elül a galambház előtt, beszél hozzájuk:” Be-be-be tubikák! Na, siessetek — sok dogom van még! Nem értitek?” — Sokszor elhallgatom a kerítésen innen, ő nem is veszi észre . .. Most is bekísért a városba, meg.. . Nem érkezik befejezni mondatát az öregasszony. . Nyikordul a fülkeajtó, alacsony, szabályosan kerek fejű, micisapkás bácsi jön. Hatalmas krumpliorra szikkadt arcának közepén egymagában is bizalomgerjesztő. Hát még a mosolya, ahogy szótlanul előre mutatja a markában akkurátusán, szakszerűen befogott, gyönyörű kék galambot — amit ugyan a laikusok feketének mondanának. Csak ezután köszön meleg jónapottal, s egyenesen az idősebb néni mellé telepszik. Még egyszer kipillant a vonatablakon, és szinte az örömtől kapkodó lélegzettel újságolja. — Sikerült, Erzsiké, sikerült! — Hasával felfelé fordítja a galambot, úgy magyarázza. — Sérve volt az ártatlannak... így fogtam, míg az orvos felvágta, és kivette belőle a csúfságot, aztán meg bevarrta ... Húsz forintba került . . . Sajnáltam volna, ha elpusztul ez a kedves kis purszli. Nézze csak, milyen szabályos a fésűje, ezüstpacalos a szeme, domború a homloka, a fehér csőre ... Rávillant a másik asszonyra, aki — minél feltűnőbben mutatná, hogy nem figyel oda, annál nyilvánvalóbban elárulja — minden porcikájával kíváncsiskodik. Ezért is dünnyögi rejtélyeskedve a bácsi „Erzsikének”. — Rendben van? A néni kesernyésen elhúzza a száját, ugyanakkor szemét lehunyva, határozatlanul biccent. Az öregember nem nagyon igazodik ki belőle. Annyit azért megjegyez, és igen tárgyilagosan : — Akkor is .. . Én a maga helyében ... — Izeg-mozog, hogy is fejezze már ki magát. — Nézze, megmondom magának áperté ... Minek menne már vissza... azokhoz... Erzsiké? — Én magam sem tudom, mit csináljak, Mihály... Hogy lenne jobb?... Az biztos, hogy ott már nem szeret engem senki... Többet nem mond, csak óvatosan átveszi a kék galambot. Beleteszi abba a puha fészekbe, melyet kötőjéből formált az elébb. PIACI KÖRKÉP Arak Kecskeméten Körte 12—16 Sárgaréoa (cs.) 2 5ft—•! (ft Kg) Cseresznye 20—30 Petrezselyem (CS.) Meggy 15—20 1 on—a na Burgonya 8—10 Sárgabarack 10—18 Zöldhagyma (CS.) 2,50—3 Sárgarépa (cs.) 3—8 őszibarack 14—35 Karalábé ídbi 1,50—2 Petrezselyem (cs.) 5—8 Málna 35—40 Karfiol 25—3u Vöröshagyma (cs.) 4—8 Ribizli 15—16 Paradicsom 25—3(j Fejeskáposzta 8—10 Egres 15 Zöldpaprika (db) 3—5 Kelkáposzta 13—16 Dió 38 Uborka 15—20 Saláta (db) 4—6 Savanyú káposzta 30 Zöldborsó 25—3o Karalábé (db) 3-4 Mák 140 Zöldbab —35 Karfiol 12—18 Tej (liter) 7 Retek (cs.) 1.50—2.5(1 Paradicsom 20—30 Tejföl (liter) 60 Főzőtök 8—10 Paprika 15—28 Tehéntúró 50—60 Cseresznye 20—25 Uborka 4—10 Juh- és tehénsajt 120 Meggy 20—30 Zöldbab 8—10 Tojás (db) 1,40—1.70 Ribizli 30—33 Zöldborsó 25—30 Elő csirke (pár) 90—170 Őszibarack 25—35 Zöldhagyba 3—4 Elő tyúk 150—240 Alma 12—16 Fokhagyma (db) 3—4 Elő kacsa 170—200 Tejföl (liter) 40 Paraj 10—15 Sajt, 90 Sóska 10—15 Arak Kiskunfélegyházán Túró 40 Gomba 100 Élő csirke 50—56 Sárgadinnye 30—40 Burgonya 12—16 Élő tyúk 37—30 Alma 6—10 Öburgonya 4—5 Tojás (db) 1.40—1.50 A természetbarátok és a dohányzás A Marplan Intézet reprezentatív felmérése nyomán — amikor a környezet fontosságának tudatában levő NSZK polgárok életmódja iránt érdeklődött — a környezetvédők bámulatos sajátosságaira derült fény: míg a német átlagpolgároknak csak 39 százaléka dohányzik, a környezetvédők 50 százaléka eregeti a füstöt. Saját felmérésük szerint a természetbarátok nincsenek túlzottan tudatában az egészség jelentőségének, és mindenekelőtt a kerti munkát utálják. (Stern) HORGÁSZOKNAK Pontycsalik KENYÉRHÉJ A kenyérhéjat úgy kell összehajtani. hogy a bél felőli része belül legyen, s a horgot a külső héjakon fűzzük át. Kis kockákra, négyzet alakokra vágva sokáig horgon marad. Lebegésével gyakran felkelti a busák, az amurok érdeklődését is. A friss kenyérből vágott hajlékony kenyérhéj kitűnő pontycsali. KENYÉRBÉL Legjobb a rosszul (félig) sült rozskenyér. Kiváló, horogálló gyurma készíthető belőle. A horogállóság titka a sok gyúrás, nyomkodás, kevés víz hozzáadásával. Érdemes édes pirospaprikával színezni. PAPRIKÁS-TOJÁSOS KENYÉRGYURMA Jól morzsálódó fehér kenyérből, paprikából és tojásból készül. Fél kilogramm kenyérhez egy tojást, egy evőkanál paprikát tegyünk. A kenyérbelet tenyerünkben morzsoljuk szét, keverjük össze paprikával, és gyúrjuk át a tojással. Közepesen kemény, rugalmas, a horgon jól tartó, vöröses színű gyurmát kapunk, amely valamennyi vízen kiváló csali pontyra, keszegre. KUKORICAMÁLÉ Kukorica- és rozsliszt keverékéből készül. Az összegyúrt gombócokat forró vízben addig főzzük, amíg a felszínre nem emelkednek. akkor szűrővel kimerjük és -még melegen gombóccá gyúrjuk. Ilyenkor többféleképpen ízesíthető. Egyes vizeken jól bevált az ánizsolajjal, a kaporral, a darált (pirított) kendermaggal. a mézzel, a kókuszreszelékkel ízesített gyurma. MÉZESKALÁCSOS GYURMA A friss zsemlét egy pillanatra mártsuk vízbe. Szedjük ki a belsejét, és gyúrjuk össze mézeskaláccsal. Kemény gyurmát készítsünk, mert különben a keszegek gyorsan lecsipkedik. PUFÖKA A putókát .sokan nem szívesen használják, mert könnyen leázik a horogról.. A sokszínű golyócskák „titka”, hogy nem szárazon kell horogra fűzni őket. Nedves ruhába takarva percek alatt horogálló csalit készíthetünk belőlük. GALUSKA A burgonyát héjában meg kell főzni, majd megtisztítani, összetörni és liszttel összegyúrni. Ezt lehet ízesíteni mézzel, színesíteni paprikával, illatosítani ánizzsal. Végül a kívánt nagyságúra össze kell gyúrni és forró vízbe ki kell főzni, hideg vízzel leöblíteni. Előnye, hogy a keszegek nem tudják lecsipkedni. PÁLYÁZAT A MOHOSZ megyei IB-vel közösen pályázatot hirdetünk csali- és etetőanyag-„receptekre”. Beküldésük folyamatos. A legjobb ösz- szeállításokat díjazzuk. Tanácskozás A MOHOSZ Bács-Kiskun nae- gyei Intéző Bizottsága július 16-án 9 órától tanácskozást tart Sükösdön a Május 1. Mgtsz szék házában. Vizsgáztak a halőrök Az elmúlt héten Kecskeméten vizsgáztak a társadalmi halőrök. Hat egyesület tizennyolc jelöltje közül tizennégyen sikeres vizsgát tettek. Munkájukkal tovább erősödik majd az ellenőrzés a vizek partján. leózó 1983. július 5-én a Bács-Kiskun megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat Petőfi Sándor u. 21. szám alatti édességbolt helyiségeiben megnyitjuk az ARANYSÁRKÁNY TEÁZÖT. FOGYASSZON NÁLUNK TEAKÜLÖNLEGESSÉGET; L1PTON, GRŰZ, DARJEELING Gyógyfüvek, gyógy teák is kaphatók! Fogyaszthat is nálunk gyógyteát. Többféle teával, presszókávéval, fűszerek nagy választékával várjuk kedves vásárlóinkat! Továbbra is árusítunk édességet, csokoládét, cukorkát. LEGYEN A VENDÉGÜNK EGY CSÉSZE TEÁRA!
