Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AW, MSZMP BÄCS-KI8KUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 138. szám Árai 1,40 Ft 1983. június 12. vasárnap Hollai Imre nyilatkozata NEW YORK Az ENSZ székhelyén közzé­tették Hollai Imrének, a köz­gyűlés elnökének a három dél­afrikai hazafi kivégzése alkal­mából kiadott nyilatkozatát. Hollai Imre megdöbbenésének és, felháborodásának ad hangot Thelle Simon Mogoerone, Jer­ry Semanó Mosololi és Marcus Thabo Motoung, a Dél-Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjai ki­végzése miatt. A közgyűlés el­nöke nyilatkoztában elítéli a dél-afrikai elnyomó politika újabb bizonyítékául szolgáló becstelen tettet; amelyet a nemzetközi közösség erőfeszí­tései ellenére, az ENSZ határo­zatainak durva figyelmen kívül hagyásával hajtottak végre. KEDDEN, SZERDÁN BKR-NAPOK /• ÉHIS| Búzatermesztéstől a kenyérig Sokszínű, látványos program­mal készül a BKR Közös Válla­lat a jövő heti kétnapos rendez­vénysorozatra. Középpontban a búzatermesztés áll, pontosabban a kalászosgabona-vertikum. A bajaiak ugyanis, a Bábolnai na­pokkal ellentétben, ugyanakkor azt kiegészítve, nem a kukoricát, hanem a búza-, árpa- és rozs­fajtákat, az ezzel összefüggő faj­takísérleteket, a talajműveléSj vetés, betakarítás, a szénagyűj­tés legkorszerűbb gépsorait, va­lamint a különféle kalászos ga­bonák felhasználási lehetőségeit, sütőipari előnyeit tárják a vár­hatóan nagyszámú látogatók elé. A január elsejétől közös válla­lattá alakult termelési rendszer az országban az egyik legna­gyobb területen — összesen mintegy százezer hektáron — se­gíti a búzatermesztést. A 117 partnergazdaság a 250 ezer hek­táron, területüknek tehát nagy­részén kalászos gabonát ter­meszt. A taggazdaságokon kívül az új iránt érdeklődőket, a rend­szerbe belépni szándékozókat is várják Bajára, a június 14—15-i bemutatókra. Felvonultatják az összes Fortschritt gyártmányú gépeket, a legújabb traktorokat, kombájnokat. Az NDK gyár- szimpozionon ismerteti eddigi fejlesztéseit és terveit. A MEZŐ­GÉP vállalatok — közöttük a kecskeméti is — bemutatják ter­mékskálájukat, újdonságaikat. Érdemes felfigyelni a BKR tö­rekvésére, nevezetesen arra, hogy komolyan veszik és tenni is akar­nak, hogy magasabb színvonalat érhessenek el jelenlegi és leendő taggazdaságaik a gyepgazdálko­dásban is. A Hesston gépeket a gyártó cég szakemberei mutat­ják be, s országos tanácskozást is tartanak A gyépgazdálkodás agronómiái és műszaki háttere címmel. A BKR saját fejlesztésű, és há­zilag gyártott gépeket, eszközö­ket, kiegészítő berendezéseket is kiállít, valamint az alkatrész- gyártásban elért eredményeiről, munkájáról is tájékoztatja a résztvevőket. „Amit délelőtt megnéznek, dél­után megkóstolhatják” mondat mottója is lehetne a kétnapos programnak. Ugyanis a kísérle­tekben szereplő kalászos gabo­nák lisztjéből készült sütőipari termékek kóstolójára és bírála­tára is lesz lehetőség. Nemcsak a látogatóknak ad ez különleges­séget és tájékoztatást, hanem a kutatóknak, a malomipari szak­embereknek, valamint a termék­előállítóknak is hasznos. Cs. I. A gyakorlat hasznára (3. oldal) ;| A tudomány eredményeinek gyakorlati alkal­mazása a kutatóknak és gazdaságoknak egy­aránt érdeke. É 'folyamat felgyorsítását sürgeti az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága, áp­rilisi határozatában is. Legolcsóbb és leggyor­sabban megtérülő, tehát igen hatékony befekte­tés a tudományos eredmények alkalmazása, ami­nek napjainkban különösen nagy jelentősége van. Főként a konvertálható exportárualap elő­állítás, a minőségjavítás, a gazdaságosság szem­pontjából, bár a termésmennyiség és a terme­lés biztonsága hasonlóan nagy jelentőségű. A kutatóintézetek átszervezése a vállalatszerű gaz­dálkodásra, ,,önfinanszírozásra” késztetése éppen azzal a céllal történt, hogy a tudományos inté­zeteket jobban érdekeltté tegyék a gyakorlatnak szükséges kutatásokban. Korábban az alapkuta­tások domináltak, most pedig ez kevésbé, ami­nek azonban lehetnek még hátulütői is. A me­gyében levő mezőgazdasági kutató intézetek igyekeznek összehangolni a különféle kutató­munkákat és erőfeszítéseik, törekvéseik az el­I múlt években több" figyelemreméltó sikert hoz- I tak. Most már a szakembereken, üzemeken, gaz­daságokon a sor, hogy a gyakorlatban is hasz­nosítsák az intézetek eredményeit. • Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben Kovácsné dr. Nemes Melinda tudo­mányos kutató vezetésével elkezdődött a laska­gomba termesztéséhez szükséges alapanyag elő­állítása. A sikeres próbaüzem után naponta nyolcszáz kilogramm alapanyagot tudnak szállí­tani megrendelőiknek. PN­MAGAZIN \ (4. oldal) Képünkön a DUTÉP Má­jus 1. nevet viselő panelsze­relő brigádja. Negyedik ol­dalon található magazin ösz- szeállításunkban — amely az építők napjához és az el­ső ízben megrendezett épí­tészeti napok • rendezvény- sorozatához kapcsolódik — riportot olvashatnak a szak­ma kiváló brigádja címmel | kitüntetett Gagarin brigád­ról; valamint gyakorló ter­vezők tollából közlünk cik­keket a városépítészet fela­datairól, az átépülő falvak­ról és a panelsorházakról. _____| NE MZETISÉGI KÜLDÖTTVÁLASZTÁS BÁCSALMÁSON Jobban figyeljünk egymásra „A nemzetiségi lét elképzelhetetlen nemzetiségi kultúra nélkül, an­nak legfontosabb feltétele és hordozója pedig a saját nyelv. Éppen ezért örülünk annak, hogy (Bácsalmáson, Bácsbokodon, Katymáron és Kunbaján) egyaránt sikerült szélesebb körűvé és magasabb szín­vonalúvá fejleszteni a nemzetiségi oktatást. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy minden további erőfeszítés felesleges: ezután is feladat a hatékonyabb oktatási formák keresése, meghonosítása ...” Prikidánovics Ottó népfront-' titkár e három mondata mint­egy summázása annak, ami pénteken este .zajlott a bácsal­mási művelődési központban: a helyi és a környékbeli németség küildöttválasztó falugyűlésének. A mintegy kétszáz jelenlevő egyhangúlag választotta küldötté Mancz Alfréd főiskolai hallgatót és Etsberger Máriai, Krix Kata. lin, Kreisz János pedagógusokat. A bajai Frankel Leó Gimnázium tanulóinak nagy tetszéssel1 foga­dott műsora után — Karig Zsu­zsannának és dr. Zorn Antalnak, a német szövetség képviselőinek, valamint a nagyközség vezetői­nek társaságában — ők is részt vettek abban a szűkebb körben folyó beszélgetésben, amelyen folytatták a falugyűlésen felve­tett témák megvitatását. Különösen érdekes volt Mancz Alfréd/nak (a pécsi Jannus Pan­nonius Tudományegyetem német ■—mätematika szakos hallgatójá­nak) fejtegetése, aki egyebek mellett a következőket mondta: —^Hallgattam a szónok által sorolt adatokat, miszerint Mada_ rason és Katymáron kettő, Bács. almáson tíz, Bácsbokodon tizen­hét, Kunibaján pedig húsz szá­zaléknyi a német anyanyelvűek aránya. Égető gondunk a nyelv- oktatás fejlesztése: sok család­ban a szülők sem beszélik töké­letesen a nyelvet, éppen ezért nem is érzik fontosnak a to- vábbörökítését. Ilyen helyzetben' óriásivá nő a nyelvet még jól beszélő nagyszülők felelőssége. Felismerték ezt a pécsi rádiósok is. A németnyelvű műsor szer. kesztői pályázatot hirdettek a gyerekek számára: beszélgesse­nek a nagyszüleikkel, és gyűjt­sék • össze, írják le a népszoká­sokkal kapcsolatos emlékeiket. Százával érkeztek a levelek, amelyekből a legjobbakat beol­vasták, s amelyekre megint sok olvasói reagálás érkezett, a gye­rekek és az idősek köréből egy­aránt. Azt hiszem, i ez a jövő út­ja: jobban figyelni egymásra. K. J. Növekedett a termelés Lengyelországban A pápa látogatásának előké­születeiről, a gazdasági helyzet­ről és a közvélemény tájékozta­tásának kérdéseiről tárgyalt pén­teken a lengyel kormány. A Minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette azt a beszá­molót, amelyet Adam Lopatka miniszter, az állami egyházügyi hivatal vezetője terjesztett elő II. János Pál pápa június 16-án kezdődő lengyelországi látogatá­sának előkészítéséről. A gazdasági kérdésekről szól­va a kormány megállapította, hogy az év első öt hónapjában' — előzetes becslések szerint — a népgazdaság idei tervében fog­lalt mutatók több mint 45 száza­lékát sikerült teljesíteni. A ta­valyi év hasonló időszakához ké­pest növekedett a barna- és fe­keteszén kitermelése, az elektro­mos energia, hengerelt áru és cement termelése. Az idén má­jusban az 1979. évinél is több (Folytatás a 2. oldalon.) NYÁR ELEJI PIAC A tavaszi primőrök megjelenésével egyidőben a kecskeméti piac­csarnokban is megkezdik az árusítást a kistermelőik. Eleinte csak ked­den, pénteken és vasárnap jönnek, később már naponta, bővítve a választékot, kínálják friss árujukat. Ilyenkor, kora nyáron már tel­jes pompájában látható az árusok és vevők színes, érdekes forgataga. Pénteken ezen a helyen kínálták — a sok cseresznye, meggy, egres és ribiszke mellett — az őszibarackot is, igaz, csak mutatónyi mennyi­ségben. (Pásztor Zoltán felvétele.) ■ Aki hivatalt vállal, szá­míthat arra, hogy munkáját állandó figyelemmel kísé­rik. S nem csupán közvet­len és magasabb főnökei, hanem elsősorban az ügy­g felek. Sokszorosan így van ez a közhivataloknál. Hi­szen egy-egy vállalat iro­distái csak alkalmanként találkoznak ügyeiket inté­ző állampolgárokkal, a köztisztviselők pedig mun­kaidejük jórészét velük, ve­lünk töltik. Ügyek intézé­sével, személyes tárgyalá­sokkal, amelyek olykor akár heves vitává is terebélye­sedhetnek. Tény, hogy sok esetben a köztisztviselő munkáján keresztül ítélik meg az ál­lampolgárok az egész tes­tület — például a helyi ta­nács — tevékenységét. De megfordítva is igaz ez: a ■ helybeli és a felsőbb szintű vezetők az elért eredmé­nyek vagy a hibák alapján tudják elbírálni, hogy meny­nyire jól végzik munkáju­kat a közügyeinek intézé­sével megbízott emberek. Mindez mindig így • volt, s így lesz, amíg létezik köz­hivatal. A mérce azonban R változik. A követelmények nőnek, mert az élet — s benne a közélet — fejlődik. Néhány évtizeddel ezelőtt még elegendő volt, hogy a tanácsok apparátusában ér­telmes és a törvények, ren­delkezések között nagyjá­ból eligazodni tudó embe­rek ültek. Nemcsak azért volt elég, mert az élet egyszerűbb volt, sőt ha jobban bele­gondolunk, az ilyen indo­kok erősen sántítanak. De kétségtelen, hogy a felülről jött utasítások szó szerinti, szinte gépies végrehajtá­sához, az ,,én csak végre­hajtom, amit nekem mond­tak” ismételgetéséhez nem volt szükség különösebb ké­pességekre. Mi több: kép­zettségre sem. ! Azóta sokat változott a közigazgatás szerepe, he­lye, tevékenysége. A gon­dolkodás nélküli végrehaj- tás eszközéből mind job­ban a szocialista demokrá­cia kiteljesítésének egyik színterévé fejlődik. Ezzel azonban nem csökkenek, de egyre. nőnek feladatai. Egyetlen lehetőség kí­nálkozik a közigazgatás gondjainak megoldására; a képzettség emelése. Sem­miképpen sem a véletlen müve, hogy az Államigaz­gatási Főiskolán állandó a többszörös túljelentkezés, s hogy az ott végzett hall­gatók java két-három állás között válogathat. No meg az' sem, hogy a fiatal, né­hány éve végzett igazga­tásszervezőket (jobb híján ilyen elnevezésű diplomát kapnak a főiskolán) ha­mar előléptetik osztályve­zetőkké vb-titkárokká. Nagy szükség van ma a képzett emberekre a köz- igazgatásban. Még több, sokkal több kellene. Az Államigazgatási Főiskolán végzetteken kívül más dip­lomásokban is hiány van, gondoljunk csak az építési vagy az egészségügyi osz­tályokra, az ott sűrűsödő tennivalókra. Természetes velejárója a közigazgatás fejlődésének a szakosodás. Jóllehet, a kisebb helyeken, ahol ke­vés a tisztviselők, sok min­denhez keU értenie néhány embernek, a jövő útja még­is az, hogy a mindenből egy keveset elsajátító tiszt­viselők helyét a maguk szakterületén magasan kép­zettek foglalják el. Sőt, hogy pontosabbak legyünk, ugyanazoknak á tisztvise- ■ löknek is magasabb fokon kell megismerniük szűkebb szakterületüket, akiktől éveken, esetleg évtizede­ken át csak alapfokú is­mereteket követelnek. Természetes, hogy mindez nem mehet egyik napról a másikra. De a folyamat megkezdődött, mind több a képzett és közösségi szel­lemben dolgozó tisztviselő. A továbbiakban nem csu­pán több kell belőlük, de a köztisztviselők megbe­csülése is egyre inkább közügy. ______________________

Next

/
Thumbnails
Contents