Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-12 / 138. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AW, MSZMP BÄCS-KI8KUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 138. szám Árai 1,40 Ft 1983. június 12. vasárnap Hollai Imre nyilatkozata NEW YORK Az ENSZ székhelyén közzétették Hollai Imrének, a közgyűlés elnökének a három délafrikai hazafi kivégzése alkalmából kiadott nyilatkozatát. Hollai Imre megdöbbenésének és, felháborodásának ad hangot Thelle Simon Mogoerone, Jerry Semanó Mosololi és Marcus Thabo Motoung, a Dél-Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjai kivégzése miatt. A közgyűlés elnöke nyilatkoztában elítéli a dél-afrikai elnyomó politika újabb bizonyítékául szolgáló becstelen tettet; amelyet a nemzetközi közösség erőfeszítései ellenére, az ENSZ határozatainak durva figyelmen kívül hagyásával hajtottak végre. KEDDEN, SZERDÁN BKR-NAPOK /• ÉHIS| Búzatermesztéstől a kenyérig Sokszínű, látványos programmal készül a BKR Közös Vállalat a jövő heti kétnapos rendezvénysorozatra. Középpontban a búzatermesztés áll, pontosabban a kalászosgabona-vertikum. A bajaiak ugyanis, a Bábolnai napokkal ellentétben, ugyanakkor azt kiegészítve, nem a kukoricát, hanem a búza-, árpa- és rozsfajtákat, az ezzel összefüggő fajtakísérleteket, a talajműveléSj vetés, betakarítás, a szénagyűjtés legkorszerűbb gépsorait, valamint a különféle kalászos gabonák felhasználási lehetőségeit, sütőipari előnyeit tárják a várhatóan nagyszámú látogatók elé. A január elsejétől közös vállalattá alakult termelési rendszer az országban az egyik legnagyobb területen — összesen mintegy százezer hektáron — segíti a búzatermesztést. A 117 partnergazdaság a 250 ezer hektáron, területüknek tehát nagyrészén kalászos gabonát termeszt. A taggazdaságokon kívül az új iránt érdeklődőket, a rendszerbe belépni szándékozókat is várják Bajára, a június 14—15-i bemutatókra. Felvonultatják az összes Fortschritt gyártmányú gépeket, a legújabb traktorokat, kombájnokat. Az NDK gyár- szimpozionon ismerteti eddigi fejlesztéseit és terveit. A MEZŐGÉP vállalatok — közöttük a kecskeméti is — bemutatják termékskálájukat, újdonságaikat. Érdemes felfigyelni a BKR törekvésére, nevezetesen arra, hogy komolyan veszik és tenni is akarnak, hogy magasabb színvonalat érhessenek el jelenlegi és leendő taggazdaságaik a gyepgazdálkodásban is. A Hesston gépeket a gyártó cég szakemberei mutatják be, s országos tanácskozást is tartanak A gyépgazdálkodás agronómiái és műszaki háttere címmel. A BKR saját fejlesztésű, és házilag gyártott gépeket, eszközöket, kiegészítő berendezéseket is kiállít, valamint az alkatrész- gyártásban elért eredményeiről, munkájáról is tájékoztatja a résztvevőket. „Amit délelőtt megnéznek, délután megkóstolhatják” mondat mottója is lehetne a kétnapos programnak. Ugyanis a kísérletekben szereplő kalászos gabonák lisztjéből készült sütőipari termékek kóstolójára és bírálatára is lesz lehetőség. Nemcsak a látogatóknak ad ez különlegességet és tájékoztatást, hanem a kutatóknak, a malomipari szakembereknek, valamint a termékelőállítóknak is hasznos. Cs. I. A gyakorlat hasznára (3. oldal) ;| A tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása a kutatóknak és gazdaságoknak egyaránt érdeke. É 'folyamat felgyorsítását sürgeti az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága, áprilisi határozatában is. Legolcsóbb és leggyorsabban megtérülő, tehát igen hatékony befektetés a tudományos eredmények alkalmazása, aminek napjainkban különösen nagy jelentősége van. Főként a konvertálható exportárualap előállítás, a minőségjavítás, a gazdaságosság szempontjából, bár a termésmennyiség és a termelés biztonsága hasonlóan nagy jelentőségű. A kutatóintézetek átszervezése a vállalatszerű gazdálkodásra, ,,önfinanszírozásra” késztetése éppen azzal a céllal történt, hogy a tudományos intézeteket jobban érdekeltté tegyék a gyakorlatnak szükséges kutatásokban. Korábban az alapkutatások domináltak, most pedig ez kevésbé, aminek azonban lehetnek még hátulütői is. A megyében levő mezőgazdasági kutató intézetek igyekeznek összehangolni a különféle kutatómunkákat és erőfeszítéseik, törekvéseik az elI múlt években több" figyelemreméltó sikert hoz- I tak. Most már a szakembereken, üzemeken, gazdaságokon a sor, hogy a gyakorlatban is hasznosítsák az intézetek eredményeit. • Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben Kovácsné dr. Nemes Melinda tudományos kutató vezetésével elkezdődött a laskagomba termesztéséhez szükséges alapanyag előállítása. A sikeres próbaüzem után naponta nyolcszáz kilogramm alapanyagot tudnak szállítani megrendelőiknek. PNMAGAZIN \ (4. oldal) Képünkön a DUTÉP Május 1. nevet viselő panelszerelő brigádja. Negyedik oldalon található magazin ösz- szeállításunkban — amely az építők napjához és az első ízben megrendezett építészeti napok • rendezvény- sorozatához kapcsolódik — riportot olvashatnak a szakma kiváló brigádja címmel | kitüntetett Gagarin brigádról; valamint gyakorló tervezők tollából közlünk cikkeket a városépítészet feladatairól, az átépülő falvakról és a panelsorházakról. _____| NE MZETISÉGI KÜLDÖTTVÁLASZTÁS BÁCSALMÁSON Jobban figyeljünk egymásra „A nemzetiségi lét elképzelhetetlen nemzetiségi kultúra nélkül, annak legfontosabb feltétele és hordozója pedig a saját nyelv. Éppen ezért örülünk annak, hogy (Bácsalmáson, Bácsbokodon, Katymáron és Kunbaján) egyaránt sikerült szélesebb körűvé és magasabb színvonalúvá fejleszteni a nemzetiségi oktatást. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden további erőfeszítés felesleges: ezután is feladat a hatékonyabb oktatási formák keresése, meghonosítása ...” Prikidánovics Ottó népfront-' titkár e három mondata mintegy summázása annak, ami pénteken este .zajlott a bácsalmási művelődési központban: a helyi és a környékbeli németség küildöttválasztó falugyűlésének. A mintegy kétszáz jelenlevő egyhangúlag választotta küldötté Mancz Alfréd főiskolai hallgatót és Etsberger Máriai, Krix Kata. lin, Kreisz János pedagógusokat. A bajai Frankel Leó Gimnázium tanulóinak nagy tetszéssel1 fogadott műsora után — Karig Zsuzsannának és dr. Zorn Antalnak, a német szövetség képviselőinek, valamint a nagyközség vezetőinek társaságában — ők is részt vettek abban a szűkebb körben folyó beszélgetésben, amelyen folytatták a falugyűlésen felvetett témák megvitatását. Különösen érdekes volt Mancz Alfréd/nak (a pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem német ■—mätematika szakos hallgatójának) fejtegetése, aki egyebek mellett a következőket mondta: —^Hallgattam a szónok által sorolt adatokat, miszerint Mada_ rason és Katymáron kettő, Bács. almáson tíz, Bácsbokodon tizenhét, Kunibaján pedig húsz százaléknyi a német anyanyelvűek aránya. Égető gondunk a nyelv- oktatás fejlesztése: sok családban a szülők sem beszélik tökéletesen a nyelvet, éppen ezért nem is érzik fontosnak a to- vábbörökítését. Ilyen helyzetben' óriásivá nő a nyelvet még jól beszélő nagyszülők felelőssége. Felismerték ezt a pécsi rádiósok is. A németnyelvű műsor szer. kesztői pályázatot hirdettek a gyerekek számára: beszélgessenek a nagyszüleikkel, és gyűjtsék • össze, írják le a népszokásokkal kapcsolatos emlékeiket. Százával érkeztek a levelek, amelyekből a legjobbakat beolvasták, s amelyekre megint sok olvasói reagálás érkezett, a gyerekek és az idősek köréből egyaránt. Azt hiszem, i ez a jövő útja: jobban figyelni egymásra. K. J. Növekedett a termelés Lengyelországban A pápa látogatásának előkészületeiről, a gazdasági helyzetről és a közvélemény tájékoztatásának kérdéseiről tárgyalt pénteken a lengyel kormány. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette azt a beszámolót, amelyet Adam Lopatka miniszter, az állami egyházügyi hivatal vezetője terjesztett elő II. János Pál pápa június 16-án kezdődő lengyelországi látogatásának előkészítéséről. A gazdasági kérdésekről szólva a kormány megállapította, hogy az év első öt hónapjában' — előzetes becslések szerint — a népgazdaság idei tervében foglalt mutatók több mint 45 százalékát sikerült teljesíteni. A tavalyi év hasonló időszakához képest növekedett a barna- és feketeszén kitermelése, az elektromos energia, hengerelt áru és cement termelése. Az idén májusban az 1979. évinél is több (Folytatás a 2. oldalon.) NYÁR ELEJI PIAC A tavaszi primőrök megjelenésével egyidőben a kecskeméti piaccsarnokban is megkezdik az árusítást a kistermelőik. Eleinte csak kedden, pénteken és vasárnap jönnek, később már naponta, bővítve a választékot, kínálják friss árujukat. Ilyenkor, kora nyáron már teljes pompájában látható az árusok és vevők színes, érdekes forgataga. Pénteken ezen a helyen kínálták — a sok cseresznye, meggy, egres és ribiszke mellett — az őszibarackot is, igaz, csak mutatónyi mennyiségben. (Pásztor Zoltán felvétele.) ■ Aki hivatalt vállal, számíthat arra, hogy munkáját állandó figyelemmel kísérik. S nem csupán közvetlen és magasabb főnökei, hanem elsősorban az ügyg felek. Sokszorosan így van ez a közhivataloknál. Hiszen egy-egy vállalat irodistái csak alkalmanként találkoznak ügyeiket intéző állampolgárokkal, a köztisztviselők pedig munkaidejük jórészét velük, velünk töltik. Ügyek intézésével, személyes tárgyalásokkal, amelyek olykor akár heves vitává is terebélyesedhetnek. Tény, hogy sok esetben a köztisztviselő munkáján keresztül ítélik meg az állampolgárok az egész testület — például a helyi tanács — tevékenységét. De megfordítva is igaz ez: a ■ helybeli és a felsőbb szintű vezetők az elért eredmények vagy a hibák alapján tudják elbírálni, hogy menynyire jól végzik munkájukat a közügyeinek intézésével megbízott emberek. Mindez mindig így • volt, s így lesz, amíg létezik közhivatal. A mérce azonban R változik. A követelmények nőnek, mert az élet — s benne a közélet — fejlődik. Néhány évtizeddel ezelőtt még elegendő volt, hogy a tanácsok apparátusában értelmes és a törvények, rendelkezések között nagyjából eligazodni tudó emberek ültek. Nemcsak azért volt elég, mert az élet egyszerűbb volt, sőt ha jobban belegondolunk, az ilyen indokok erősen sántítanak. De kétségtelen, hogy a felülről jött utasítások szó szerinti, szinte gépies végrehajtásához, az ,,én csak végrehajtom, amit nekem mondtak” ismételgetéséhez nem volt szükség különösebb képességekre. Mi több: képzettségre sem. ! Azóta sokat változott a közigazgatás szerepe, helye, tevékenysége. A gondolkodás nélküli végrehaj- tás eszközéből mind jobban a szocialista demokrácia kiteljesítésének egyik színterévé fejlődik. Ezzel azonban nem csökkenek, de egyre. nőnek feladatai. Egyetlen lehetőség kínálkozik a közigazgatás gondjainak megoldására; a képzettség emelése. Semmiképpen sem a véletlen müve, hogy az Államigazgatási Főiskolán állandó a többszörös túljelentkezés, s hogy az ott végzett hallgatók java két-három állás között válogathat. No meg az' sem, hogy a fiatal, néhány éve végzett igazgatásszervezőket (jobb híján ilyen elnevezésű diplomát kapnak a főiskolán) hamar előléptetik osztályvezetőkké vb-titkárokká. Nagy szükség van ma a képzett emberekre a köz- igazgatásban. Még több, sokkal több kellene. Az Államigazgatási Főiskolán végzetteken kívül más diplomásokban is hiány van, gondoljunk csak az építési vagy az egészségügyi osztályokra, az ott sűrűsödő tennivalókra. Természetes velejárója a közigazgatás fejlődésének a szakosodás. Jóllehet, a kisebb helyeken, ahol kevés a tisztviselők, sok mindenhez keU értenie néhány embernek, a jövő útja mégis az, hogy a mindenből egy keveset elsajátító tisztviselők helyét a maguk szakterületén magasan képzettek foglalják el. Sőt, hogy pontosabbak legyünk, ugyanazoknak á tisztvise- ■ löknek is magasabb fokon kell megismerniük szűkebb szakterületüket, akiktől éveken, esetleg évtizedeken át csak alapfokú ismereteket követelnek. Természetes, hogy mindez nem mehet egyik napról a másikra. De a folyamat megkezdődött, mind több a képzett és közösségi szellemben dolgozó tisztviselő. A továbbiakban nem csupán több kell belőlük, de a köztisztviselők megbecsülése is egyre inkább közügy. ______________________