Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

1983. június 11. • PETŐFI NÉPE • 3 FOGYASZTÓK, SZOLGÁLTATÓK ÉS GYÁRTÓK II. Van-e elegendő gázkészülék? A föld gázbevezetésekkel pár­huzamosan a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya májusban megvizsgálta, vajon a lakosság hozzájut-e -a fűtőberendezések­hez, szerelvényekhez. A kereskedelem rendel — de az ipar?... Dr. P. Kovács István osztály- vezető jelentésében megállapítot­ta, hogy „a rendelkezésre álló árualapok, a boltok, a nagyke­reskedelem és a tanácsi vezetők intézkedései ellenére, csak rész­ben fedezik a lakosság szükség­letét gázberendezésekkel. Leg­rosszabb a helyzet a gázkazá­nokkal. ÉTI típusúból a II—(TV. negyedév között a háromezer­kétszáz db-os rendelés 5 százalé­kát'(! ! !) tudja szállítani a gyár­tó, azaz 3040-nel marad adós! Valamit enyhít a gondon, hogy a Fegyver-' és Gázkészülékgyár Soroksárról a megrendelt 1020 FÉG-kazánnak mintegy a felét szállítja. FÉG gázkonvektorból 8470-et, LAMPART-gyártmá- nyú'ból pedig 1500-at kért a me­gyei kereskedelem; ezzel szem­ben amire a gyártók ígéretet tet­tek: az igénylést e két készülék­ből 42,7, illetve 62 százalékban fedezi. Vízmelegítőből még kö­zel másfél ezerre lenne szükség, a megrendelt — és szállításra el­vállalt — 1720 melegítőn felül. A csőösszekötő idomokat és a ra­diátorszelepeket leszámítva, hú­zott és hengerelt fekete csőből, horganyzott csőből, valamint go­lyós főcsapokból is több kellene.” Noha nyugtával dicsérjük a napot, s az év vége még messze: a VIDIA Vas-Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalatnál — az ÉTI-kazán és a Siesta fűtőké­szülék kivételével — Szűcs Miklós főosztályvezetőtől végre jó híreket is hallunk. Ígéri, hogy gáztűzhellyel győzik a kereslet kielégítését. Töhb mint nyolcezer csehszlovák Móra, román Mini­gáz és Olympia tűzhely kerül forgalomba a salgótarjáni Gála­család készülékein kívül. Ezen-3' felül négyezer konvektort, há­romszáz gázrezsót, s csaknem két és fél ezer gázmelegítőt is át­adnak Bács-Kiskun megyei rak­táraiknak. Tegyük azonban hoz­zá: ezek a számok csökkenhet­nek, de növekedhetnek is. Asze­rint, hogy Á szállítóik teljesítik-e a vállalt kötelezettségeiket, vagy jelentkeznek-e időközben hason­ló termékekkel más eladók (mint ahogy Mélykúton már felajánlot­ta szolgáltatását a tegnapi cik­künkben említett gazdasági mun. kaközösség) ? Kezdeményező vezetők S miért ne jelentkezhetnének, az eddigieknél bátrabban, azok a vállalkozó szellemű kereskedők és gyártók, akik akarnak (és ké­pesek is) tenni azért, hogy a gáz. programot a megyék sikerre vi­gyék? Nincsenek ebben a tekintetben előrelátó kereskedőink? De igen, vannak! Mint Kiss Károly, a Petőfi Sán. dór. utcai lakásfelszerélési áru­• FÉG-kazán és vízmelegítő — ezúttal a bemutatóteremben. Remél­jük, lesz a boltokban is... ház vezetője, aki a gázkészülék­vásárlók helyzetén igyekszik könnyíteni. Azért, hogy a hiány­zó gázkazánokat vegyes tüzelésű kazánokkal helyettesíthessék, az áruházban naponta kérdezi a vevőket: ki akar vásárolni az idén olyan kazánt, amelyet égő­fejjel gázfűtésre is használhat. A várható keresletről aztán tá­jékoztatja a kiskunlacházi gyár­tókat. Jó módszer. Nyilván nem az egyetlen, amely fogyasztót, szol­gáltatót és gyártót közelebb hozhat egymáshoz. Más -módja is van énnekí‘ “ -loiBot WHfl?8íI“eo,í'v^s'M « «■» Borbély Ferenc vezérigazgató­helyettes Soroksáron, a Fegyver­es Gázkészülékgyárban erről beszélt, részletesebben. — Kapacitásunkat tavaly óta bővítjük, hogy az országban a gázprogram során évente vár­ható 110 ezer bekötéshez fölké­szülhessünk. Ez természetesen a jövőre vonatkozik, hiszen a fej­lesztésnek kézzel fogható ered­ménye 1965-nél előhb nem lesz. — Addig? — Mi kilencvenezer konvek­tort készítünk az idén, s még húszezret a másik gyár: a LAM- PART. Mivel konvektorból jóval •többet gyártunk, mint amennyi a kereskedelem igénylése, azt ter­vezzük, hogy egy részéért, cse­rébe külföldről vízmelegítő-ké­szüléket hozunk be. Jövőre már szeretnénk tízezerrel több, össze­sen ötvenezer vízmelegítőt for­galomba hozni. ITalálkozzanak! t — Mire készülnek ezen kívül? — Szeretnénk találkozni- a gázprogramban kiemelt megyék és városok vezetőivel, hogy a cé­lokat, s a gázhasznosítás helyi módszereit jobban megismerjük. — Közelebbről mire gondol? — Például, hogy milyen gáz­készülékeket használna legszíve­sebben a lakosság. Várhatóan hányán fognak vízmelegítőt be­kötni lakásaikba? Elégedettek-e a vevők gyártmányainkkal?Szó­ba kerülhetne ezeken a találko­zókon: mi az oka, hogy konvek­toraink, amelyekből többet gyár­tunk,. print a hazai szükséglet, az ország egyik' táján' fkatíhátöik,!“ míg a..másikon nem?.Vagy^‘108- dul-kazánók iránt, amelyek tár­sasházakban alkalmas fűtőesz­közök, miért csökkent a keres­let? Felhívhatnánk a figyelmet egyik, fejlesztés előtt álló szol­gáltatásunkra. Segítséget szeret­nénk ugyanis nyújtani a gázprog­ram megvalósításához oly módon is, hogy — a gazdasági munkakö. zösségek bázisaként — javasol­nánk a kivitelezőknek: lépjenek kapcsolatba gázfűtés-szerelésre létrejövő leányvállalatunkkal. Tervvel és alkatrésszel rendelke­zésre állunk — mondta a vezér­igazgató-helyettes. •Egy mélykúti vélemény sze­rint: nem szeretnék Luca széké­hez hasonlítani a gázprogramot. / Azt hiszem, máshol sem. Se­hol az országban. Ezért is em­lékeztetünk itt cikkünk és a Borbély Ferenccel folytatott be­szélgetésünk közös mondanivaló­jára: hogy tudniillik a társadal­mi igény szülte gázprogram tár­sadalmi méretű cselekvést is kíván gyártóktól, szolgáltatók­tól, az országos és a helyi ke­reskedelem vezetőitől egyaránt. Kohl Antal Csak Így szabad az otp-nél is J.:J Igen idős házaspár toporog a kiskunhalasi OTP-fiók pénztárá­nál. Izgatottak, láthatóan valamit kérdezni is szeretnének. Ujjaiikat a szájukra téve csendre intik egymást, nehogy hangos szóval megzavarják az üvegablak mö­götti, számúkra bűvös munkát. Aztán megkönnyebült sóhajjal átveszik a kiállított betétkönyvet, kicsit továbblépnek vele, böngé­szik, majd odamennek egy másik ablakhoz. „Ugyan aranyoskám, ol­vassa már el, mennyi pénz van ideírva!” — kérik az ott ülő ügy­intézőt. „Kétezer forint” — hang­zik a mosollyal kísért válasz. Mi­re a bácsika bólint. „Maigam is ennyit gondoltam”, összecsukja a könyvet, belső zsebébe teszi, s elkezdi mesélni, miként fundál- ták ki otthon az asszonnyal, hogy •beteszik a pénzüket a bankba. Megőrzésre. Mert így mégiscsak nyűgöd tab b az ember ... — Regényt lehetne írni azokból a történetekből, amiket nap mint nap itt hallunk — mondja He­lyei Sándorné betétcsopont-vezető. — Az idősek, miközben .tanácsot kérnek, mit javasolunk, milyen betétkönyvet váltsanak, szinté egész életüket elbeszélik. Küzdel­meiket, lemondásaikat, hogyan és milyen célra kuporgatták össze pénzüket. — Lehet, hogy szentségtörés­nek tűnik, dehát ez mégiscsak pénzintézet. Ahol dolgozni kell, méghozzá gyorsan, mert általá­ban mindenki siet, és képtelenség arra berendezkedni, hogy az öre­gek bújára-bajára vagy örömeire figyeljenek. — Még a fiatalokéra is figye­lünk — ellenkezik szelíden He- tyei Sándorné. — Nyilvánvalóan meg kell értenünk őket, hogy mindent egyszerre szeretnének, lakást, bútort, érdeklődnek, mi­lyen címen mennyi hitelt kaphat­nának még. Viszont többnyire ők is megértik, illetve elfogadják a A jó vélemény a legjobb propaganda tanácsunkat, hogy egy kicsit vár­janak. Próbálják ki, győzik-^ a •lakásrészletet, a rezsit fizetni, gondoljanak arra is, közbejöhet betegség, váratlan kiadás, ha nem tudnak idejében törleszteni, emel­kednek a kamatok, nő az adósság. — Az előző kijelentésemet ezek után így módosítom: az idő pénz. Megéri ennyit foglalkozni az ügyfelekkel? — Csak így szabad! Pontosab­ban, mindenkihez alkalmazkodni kell Aki sietni akar, siethessen, aki tanácsra szorul, tanácsot kap­jon. Nézzen szét az ügyfélfogadó helyiségben! Halason, körülbe­lül egy éve vezetik be a lakások­ba a gázt, amihez — a költségek­től függően — negyvenezer fo­rintig terjedő kölcsönt nyújtunk. Hirdetőtáblán mutatjuk be, mi­lyen okmányokat kell a hitelké­réshez beszerezni és honnan. Egyébként szórólapokat is aduink, így nem kell az Ügyfeleknek két- szer-háramszor visszajönniük, mert esetleg valamit elfelejtettek. Hasonló nyomtatványaink vannak a lakásépítési kölcsönökhöz, ez utóbbiak nemcsak, nálunk, hanem valamennyi OTP-fiókunknál. — Visszatérve azokhoz az ügy­felekhez, akik nem rohanni akar­nak — folytatja Hetyei Sándor­né —, .hanem alaposan tájékozód­ni, sőt személyes dolgaikba is beavatni bennünket, válaszom: bizony megéri időt szentelni rá­juk! Hirdetményekkel, szóróla­pokkal, plakátokkal ugyanis le­het tájékoztatni, de nem lehet az emberek bizalmát megnyerni. Nekünk pedig a bizalomra, jó véleményre szükségünk van, mert szükségünk van. minden megta­karított forintra, mert csak a be­hozott, nálunk összegyűjtött pénz­ből lehet gazdálkodni, hitelezni, társadalmi és egyéni célokat se­gíteni. Két szocialista brigádunk tagjai eljárnak az óvodákba, is­kolákba a szülői értekezletekre. Ott agitálnak, elmondják, hogy például az ifjúsági takarékbeté­tet már a csecsemők javára is meg lehet nyitni, s azt átutalási betétről — kezelési költség fel­számítása nélkül! — is lehet fi­zetni. De hiába járnánk munka­idő után agitálni, .ha munkaidő­ben, udvariatlanul, türelmetlenül viselkednénk. Mindannyian tud­juk, nincs jobb propaganda ügy­feleink jó véleményénél, s talán nem tűnik, öndicséretnek, ha azt mondom, dolgozóink felkészült­ségének, előzékenységének is része van abban, hogy betétállo­mányunk tavaly- 80 millióval, kö­zel 670 millió forintra emelke­dett. Még sokáig beszélgetünk Hetyei Sándornéval — Juhász Sándor fiókvezető megbízott helyettesé­vel — arról, miért kell az OTP- •ügyintézőinek szinte égyüttélni az ügyfelekkel, megérteni, segíteni őket Amikor elbúcsúzunk. ak­kor döbbenek rá, tulajdoniképpen azért jöttem, hogy számadatok­kal alátámasztva megírhassam, miért nyerték el a kiváló címet. Erről viszont egy szó sem esett, mindig csak az ügyfélről, véle­ményéről, benyomásairól. Vagy mégis? Mert a fiókok közötti ver­senyt ugyan meghatározott szem­pontok, tények alapján értékelik, de a jó eredményeknek feltétle­nül köze van az előzőekhez is! Kovács Klára DÍS2GYERTYA-ÖNTŐ • A Debrecenben élő Eötvös Józsefné ma már rit­kaságszámba menő szakmát művelt gyertyaöntő. A több mint harminc változatban készített díszgyer­tyái külföldön is — Kanadában, Angliában, Svéd­országban és Belgiumban — kedveltek, vevőre ta­lálnak. Befejeződött a mezőgazdasági kemizálási ankét Pénteken Keszthelyen befejeződött az országos mezőgazdasági kemizálási ankét. A több mint fél­ezer kutató és gyakorlati szakember a mezőgazda- sági hozamok növelését elősegítő műtrágyázásról és a termelés biztonságát szolgáló legújabb növényvé­delmi eljárásokról cserélt véleményt. Ismertették azokat a termésfokozó új eljárásokat és technoló­giai módszereket, amelyek alkalmazásával többlet- energia felhasználása nélkül gazdaságosan növel­hető a szántóföldi növények terméshozama. Az üzemi szakemberek körében nagy figyelmet keltett a búza irányított növénytáplálása, amelynek segítségével — nagyüzemi gyakorlat szerint — egy tonnával is növelhető a hektáronkénti búzatermés. Az intenzív gabonatermesztés egyik javasolt' eljá­rása ez. A kutatók és a termelőüzemek szakembe­rei egyaránt ajánlották az anyag- és energiatakaré­kos, környezetkímélő folyékony műtrágyázási tech­nológiát, amely sík- és dombvidéken, szántóföldi növények, szőlő- és gyümölcskultúrák tápanyag­utánpótlására egyaránt alkalmas. A szakmai ankét másik nagy témaköre a nö­vényvédelem volt, amelynek tárgyalása során is­mertették a legújabban előállított és kipróbált ké­miai szereket. Az új kemikáliákat kiállításon is be­mutatták a jelenlévőknek. (MTI) Jelentős megtakarítást érhet el, ha,.. TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYTTTTTTTTV június 6-30- között lecseréli régi, elavult olajkályháját, jobb hatásfokú, energiatakarékosabb M—4, M—9, M—6, M—12 típusú készülékre. C A régi készülékek leadása esetén 1500 Ft-ot számítanak be az új olajkályha vételárába egyes állami, szövetkezeti árudák valamint a: VIDIA Vas-műszaki Bolt. Kecskemét, Halasi u. 12. lEttSIWtlfl VÁIUUT Vas-műszaki RAKTÁR ÁRUHÁZ, Baja, Rudnay Gy. u. 25. 1136 GYORSAN NŐNEK, MAGASABBAK Az ifjúság biológiai fejlődésének vizsgálata Félidőhöz érkezett az ifjúsági biológiai fejlődésének vizsgálata: a napokban befejezték ezeket a méréseket az ország felében. A nyári hónapokban szünetet tar­tanak, s majd szeptembertől vizs­gálják tovább a 3—18 éves.- gyer­mekeket, illetve fiatalokat — mondotta dr. Eiben Ottó egyete­mi docens, az .Eötvös Loránd Tu* domáinyegyetem embertani tan­székének vezetője. Tavaly janu­árban kezdték meg e tudomá­nyos program megvalósítását, a Magyar Tudományos Akadémia ifjúságpolitikai kutatásai' során. Antropometriai, humánbiológiai, fiziológiai vizsgálatokkal kíván­ják megismerni a mai magyar ifjúság általános testi fejlettsé­gét, csontnövekedését, fej- és arc- \méreteit, te&tarányait, testalka­tát, fiziológiai érését. A program szerint mintegy har­mincezer fiatalt vizsgálnak meg, e korosztály egy százalékát. Ezek reprezentálják az ország egész ifjúságát a nagy és kistelepülé­seken, a hegyvidékeken és a sík' Ságon élőiket, a különböző etni­kai. csoportbelieket. Az így nyert adatokat — amelyeket a vizsgá­latokkal egyidőben számítógépek alkalmazásával értékelnek — összehasonlítják az 1920-as, az 1940-es, az 1960-as, 1970-es évek­ben végzett regionális vizsgála­tok eredményeivel és elemzik majd: miként fejlődnek a magyar fiatalok .társadalmi struktúránk, az urbanizáció feltételei, a váro­si és a falusi életmód adta lehe­tőségek között. A megállapításo­kat előreláthatóan 1985-ben köz­ük, de az már most érzékelhető: a magyar gyermekek növekedé­se a XX. században egyre inten­zívebb, a lányok felnőttkori test- magasságukat 16., a fiúk 17—18. éves korukban érik el. A gyer­mekek gyorsan nőinek, korán ser­dülnek, magasabbak, törzsizmaik azonban nem elégje fejlettek, emiatt némelyek testtartása nem megfelelő, sok gyermek pedig sú­lyosabb a kelleténél Igazolódni látszik a humánbio­lógusok, antropológusok korábbi következtetése: az ifjúság növe­kedése, testi fejlettsége és érése, vagyis biológiai fejlődésének fo­lyamata szorosan összefügg a né­pesség egészségi állapotával, gaz­dasági, társadalmi helyzetével. HETVENFÉLE KÉSZÍTMÉNY Jó színvonalú üdítőital-ellátás Ezekben a napokban teljes kapacitással dolgoznak az üdí- tőital-gyártó üzemek; a leg­több helyen három műszakban töltik a palackokat A meleg időben is igyekeznek folyama­tossá tenni a kereskedelem el­látását. A szomjoltó italokból mintegy hetvenféle szerepel a választékban. Az ellátás or­szágszerte megfelelő; a tele­pülések döntő többségében, és az üdülőhelyeken a csúcsfor­galmú napokban is beszerez­hetők az üdítők. Szükség is van a gyártás fo­kozására, s az ellátás körülte­kintő megszervezésére, mert növekszik ugyanis a üdítő-fo­gyasztás. Az egy főre jutó fo­gyasztás tavaly 55 liter volt, s az idén további emelkedésre számítanak. Az igények is vál­toznak; korábban inkább az importitalok voltak a kereset­tebbek — elsősorban a coca- és a pepsi-cola — újabban vi­szont a hazai alapanyagú ké­szítmények a kapósabbak. Táp­lálkozásélettani szempontból is az utóbbiak az értékesebbek. (Általában ugyanis a lakosság előnytelenül sok cukrot fo­gyaszt, s ebben az üdítőknek is szerepük van.) A colák 13 százalékos cukortartalmával szemben viszont a sztár, a márka, a gyöngy és más üdí­tő italok csupán hétszázalékos arányban tartalmaznak cukrot, s ezek fogyasztásával kevesebb felesleges kalóriát vesz fel a szervezet. Az idén új beruházásokra is sor kerül. Az állami gazdasá­gok összefogásával Bükfürdőn épül palackozó üzeVn, várha­tóan még az esztendő vége előtt megkezdi a termelést. A gyártáshoz a helyi természetes ásványvizet használják fel. A Békés megyei Üdítőipari Vál­lalat — angol céggel együtt­működve — schweppes előál­lítására rendezkedik be import gépsorokkal. Egyelőre alma, citrom, narancs és tonik válto­zatokban állítják majd elő a külföldön már ismert márkájú üdítőt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents