Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-10 / 136. szám

1083. június 1«. • PETŐFI NÉPE • S MIT LÁTTAM /WAJDASÁGBAN? Zombori könyvek, könyvtárak Az egykori megyeszékhelyen becsülete volt a könyvnek. Már 1844-ben szerveztek Pest-Budá­ról hazakerült ifjak olvasókört. Az alapító szerbek, magyarok, bunyevácok, németek képtelenek voltak áthidalni a nemzetségi el­lentéteket. A következő évben szervezték meg a Srpska Citano. nica egyesületet. Sajnos — mint ez. tudható Káich . Katalin Egy fejezet a magyar—szerb—horvát irodalmi és kulturális kapcso­latok történetéből című kiváló, tanulmányából — Kossuth hír­lapja élesen támadta a szerb el­nevezés használata miatt a zom­bori társulást. Bieliczky Károly, németajkú polgár adományai vetették meg 1859-ben (!) a városi könyvtár alapjait. A tanács évről évre gya­rapította a könyvállományt. Az olvasók számáról nincsenek ada. taim, de mindenesetre elgon­dolkodtató, hogy a zomboriak nyolc évtizeddel előbb nyitották meg közkönyvtáruk kapuit, .mint a kecskemétiek. Éppen száz éve avatták föl a magyar olvasókör új épületét, amit most a Városi Könyvtár gyermekrészlege hasz­nál. Itt beszélgettem Mire Vuksa- novic igazgatóval. A választéko­sán öltözött, markáns arcú férfi Crna Gora égbenyúló hegyei között eltöltött gyerekkorában aligha gondolta, hogy felnőttként ennyire megkedvel egy síksági várost. A belgrádi egyetem böl­csészkarán szerzett diplomával pályázta meg a vezetői tisztsé­get, amelyet gyors tájékozódásom szerint közmegelégedésre tölt be •jó ideje. Jó barátságban van Herceg Jánossal, a hazánkban is népszerű regények szerzőjével, a bácskai Város könyvtárának egykori igazgatójával, írótársá. val. Mire Vuksanovic egyik-má­sik elbeszélése hamarosan ma­gyarul is megjelenik. Az- átok címűt — egy gyalázott, gyötört, sokjajú életű hegyi ember, bal- ladás hangulatú bosszúfogadko­zása — Székely Mária fordítá­sában a bajai és zombori mű­vészek közös antológiája közli. Két kötetét kedvezően fogadták az olvasók. A polcokon jó néhány, hazánk, ban kiadott meséskönyvet, ifjú­sági történetet láttam. JAKOS HERCEG PLAVI TOROLJAK A ,<v/ . »Sé I • Falusi könyvtár. (Tóth Sándor felvétele) — Hol veszik, honnan kapják a magyar nyelvű könyveket — ezt kérdeztem először. —' Készben a Növi Sad-i Fórum kiadó és könyvterjesztő közvetí­tésével vásároljuk, részben a bajai könyvtár küld csereként magyarországi kiadványokat. Jó a kapcsolatunk a Sugovica-parti kollégákkal. Mi szerb-horvát irodalommal, szakkönyvekkel egészítjük ki, frissítjük állomá­nyukat. Az együttműködés — a diplomácia nyelvén, szólva — mindkét fél számára előnyös. Természetesen teljes számban megtalálhatók nálunk a Vajda­ságban kiadott, Petőfi nyelvén írt könyvek. — Hány olvasójuk van? — Mintegy hatezren keresik föl több-kevesebb rendszeresség, gel a főutcán található városi könyvtárat és ezt a gyerekrész­leget. Szakmailag hozzánk tar­tozik tizenöt környező község is. Az állománygyarapításnál figye­lembe vesszük a nemzetiségi ösz­• Golub-kladványok. MMPO BYKCAHOBHTi riÉKA nEPKOBA szetételt. Minden ötödik könyv magyar nyelvű. Előfizettünk né. hány budapesti folyóiratra is. — Petőfi Népe, Forrás? — Egyiket sem rendeltük meg. — Itt is külön kezelik a helyi gyűjteményt? — önigazgatási rendszerünk nemcsak feltételezi; szükségessé is teszi mindenfajta helyi infor­máció gyűjtését, feldolgozását, öt esztendeje adtuk ki az alapító Karlo Bijelicki nevét viselő könyvtárunk helyi gyűjteményé, nek katalógusát. Magyarorszá­gi kutatók számára sem érdek­telen. Tájékoztat Szenteleky Kor­nél, Margalits Ede, Vértesi Ká­roly, Gozsdu Elek, Herceg János munkáiról. Féltve őrizzük a más. fél évtizedig zombori lakos Laza Kosztics polihisztor, költő, drá­maíró, műfordító, esszéíró mű­veit. Megtalálhatók Ivan M. Po- povic Petőfi- és Arany-fordítá­sai, a szerbekhez őszintén, von­zódó bajai kötődésű Dömötör Pál költeményei, műfordításai. Doroszjó., község. bernrjígfb^n jüj. adott tör^enetg^ jEgkgfe í nek Telecbkárót készítettT ítkw;-* nográfiája, kortársunk, Milenko Beljanski számos műve. — Mit jelent David Kecman Dako Led című, tavaly Zombor- ban kiadott könyvének címlapján a G 20 jelzet? — Könyvtárunk Golub (ga­lamb) sorozatára* utal a G betű. A. helyi rádióstúdióban dolgozó barátunk műve huszadik kiadvá. nyunk. Nemrégiben adtuk ki a belgrádi orvostudományi egye­temen tanuló Branka Ogar ver­seskötetét. — Azóta — mint előzőleg hal­lottam — már kapható az On Petko átka című kötete. Vettem is egyet. Megtisztelne dedikáció- jával. Életem végéig erre a ba­ráti bszélgetésre, a kulturális központ zombori könyvtárra is emlékeztetne. Heltal Nándor Kérdések és válaszok — A középiskolák a vá­rosi tanácshoz tartoznak. Valamennyi pedagógiai in­formáció, mint például a szakfelügyelői jegyzőköny­vek is, a megyei tanácsnál gyűlik össze. Mikor rende­ződik a középiskolák hova­tartozásának ellentmondá­sa? — A jelenlegi tanácsi irányítási rend sarkalatos alapelve, hogy a nevelési-oktatási intézmények fenntartásával. működtetésével, szakmai és pedagógiai irányításá­val kapcsolatos ügyek intézése olyan tanácsi szinten történjék, ahol ennek feltételei a legmeg- nyugtatóbbak. Ennek az alapelvnek megfele­lően a különböző — sokféle szak­irányt magába foglaló — közép­fokú oktatási intézmények fenn­tartása, működtetése és az ezek­kel összefüggő ügyek intézése a helyi (városi, megyei) tanácsok hatáskörébe kferült. A nagyobb áttekintést és szakmai hozzáértést igénylő, valamint az országos ok­tatáspolitikának közvetlenebbül alárendelt ügyek intézése a; me­gyei tanácsoknál maradt. Ilyen például az intézmény létesítése, megszüntetése, szakmai-pedagó­giai irányítása, ellenőrzése. Ez te­hát nem ellentmondás, ezért megváltoztatását sem tervezzük. Ahol ez a gyakorlat ellentmondá­sosnak tűnik, feltehetően helyi együttműködési zavarról lehet szó. — Megfelelő arányú-e az oktatásirányításban a cent­ralizálás és a decentralizá­lás? — Erre a kérdésre az MSZMP KB is kitért az 1982-es áprilisi állásfoglalásában. A fenntartói feladatok ellátásában a decentra­lizálás megtörtént, további hatás­körök alacsonyabb szintre való leadását jelenleg nem tervezzük. Más a helyzet a szakmai irányí­tással. Bármelyik tanácsi irányí­tási szinten ez nem helyezhető el. Bizonyos kérdésekben az ered­ményes működés érdekében cent­ralizálni kell: így például széle­sebb körben kell megvalósítani a megyeközi szakfelügyeletet, a pe­dagógusok továbbképzésének bi­zonyos formáit is regionális szer­vezésben, a pedagógusképző in­tézmények bevonásával kívánjuk megoldani. Az elmondottakból az is kitűnik, hogy a közoktatás irá­nyításának korszerűsítéséi a ta­nácstörvény előírásainak megfele­lően a tanácsok felelősségének változatlanul hagyásával akarjuk elvégezni. — A pedagógusok vállát nagy terhek nyomják: az új tanterv, az új tankönyvek, az ötnapos munkahét feszí­tett tempója, a gazdasági gondok és még sorolhat­nánk. A pedagógusok fá­radtak, egy részük kiegyen­súlyozatlan. Meddig lehet ezt így bírni? — A pedagógusok nagy terheit soha senki sem vonta kétségbe, munkájuk elismerését mindig is szorgalmaztuk, s ennek kézzelfog­ható eredményeit kár lenne nem észrevenni. Ilyen általánosítást azonban, mint amilyet a kérdés tartalmaz, a leghatározottabban vissza kell utasítani. Az ötnapos munkahét pedig istencsapása? Tessék egy kicsit utánaszámolni. Minden héten nyertünk egy napot, ami ellenében — tényleg egy ki­csit feszítettebben kellett dolgoz­ni. Arról sem lenne szabad azon­ban mgefeledkezni, hogy koráb­ban milyen harc folyt azért, hogy különböző ürüggyel ki-ki hozzá­jusson egy „lyukas” naphoz. Csak úgy kíváncsiságból érdekes lenne megkérdezni: hányán lennének, akik megszavaznák a hatnapos rendre való visszatérést? Talán az sem árt, ha a kérdező tudja, a na­pi munkaidő minden más — nem pedagógus munkahelyen is nőtt egy félórával. Ami a gazdasági bajokat illeti, bizony ez gond, nem is kicsi és sajnos, ez nem­csak a pedagógusokat érinti... GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Ünnep Kunfehértón • Sziklai Sándorné köszönti a kisdobosokat és úttörőket. (Hunyadi János felvétele) Az elmúlt napokban a megye valamennyi iskolájában, úttörő- csapatánál megtartották a gyer­meknapi ünnepséget. Felavatták a kisdobosokat, úttörőket, meg­emlékeztek az elmúlt esztendő jelentős mozgalmi eseményeiről, majd tartottak vetélkedőket, akadályversenyt, főzték a finom ebédeket, táncoltak a diszkóze­nére. Ezen a helyen köszönjük meg a szerkesztőségünkbe eljuttatott meghívókat, a kiállításokra, ün­nepségekre invitáló, sok ötletes rajzzal díszített kártyákat. Beszámolónk ezen a héten a Kunfehértón lezajlott események­ről szól. A halasi járás egyik legkiválóbb csapatának meghí­vása az elsők között érkezett — választásunk a mártír-csapat- névadó, Sziklai Sándor iránti tiszteletünket is kifejezésre akar. ja juttatni. * Négyszáz kisdobos és úttörő sorakozott fel az iskola előtti ár­nyas- előtérben. A mélykúti úttö­rő fúvósok Beregi Vendel veze­tésével szolgáltatták a zenét, visszatérő motívumként a „Mad­rid határán, állunk a vártán....” című dallal utaltak Sziklai Sán­dor Spanyolországban töltött har­cos éveire. A jelentések elhangzása után a magyar és a szovjet himnusz csendült fél, majd Burai István igazgató emlékezett az eltelt ti­zenöt esztendőre, amikor a csa­pat felvette Sziklai Sándor nevét. Arról beszélt, hogy milyen erőt adott számúkra a tudat, annak az embernek viselik a nevét, aki cselédsorból indult, és egyetemi tanár volt a Szovjetunióban, amikor újra harcba indult, a spa­nyol polgárháborúban vállalta az összekötő tisztek fontos sze­repét. Beszélt hazatéréséről, majd arról, hogy vezetésével indult meg hazánkban a marxista had- történetírás. Az igazgató szavaihoz szorosan kapcsolódott dr. Liptai Ervinnek, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának üdvözlete. Az irodalmi színpad gondosan összeállított műsora nagy tetszést aratott, különösen Katus Ferenc: Sziklai ezredesről mondott verse. Ezután a nap díszvendége, özv. Sziklai Sándorné meghatot- tan köszönte meg a szép műsort, dicsérte a gyerekeket. Az avatás alkalmával a kun­fehértói gyerekeket köszöntötték a közeli szovjet iskolai pionírjai, akik ugyancsak jelen voltak a nevezetes eseményen. A kisdo­bosokat ők avatták, kötötték nya­kukba a kék nyakkendőket. Igazi meglepetés volt vala­mennyi vendég számára az a hangosított diasorozat, amit az iskola tanulói — tanári segédlet­tel — készítettek, és mutattak be Sziklai Sándor életútjáról. Az ap­rólékosan kiválogatott képsorok valóban megjelenítették a névadó teljes életútját. Délután tornabemutatóra, ké­zilabdaversenyre került sor, majd a hagyományos Sziklai Kupáért folyt a vetélkedés a hetedikesek és nyolcadikosok kö­zött. Az eseményt pályabál zárta. S. K. Tudósítóink jelentik Akikre büszkék vagyunk • Szabó Sándor, a megye úttörőelnöke a Helvécia-feketeerdei isko­lában a Vörös Selyemzászló szalagját kötötte fel a csapat zászlajára. (Karáth Imre felvétele) A gyermeknapon a folyamato­san kiemellkedően jól dolgozó út­törőcsapatok kitüntetéseket ve­bcbtclf 9 f A KISZ. KB VÖRÖS SELYEM- ZÁSZLÓ CSILLAGÁ-t a kiskő­rösi Kossuth Lajos Úttörőcsapat kapta (Bem iskola). A KISZ KB VÖRÖS SELYEM- ZÁSZLAJÁNAK SZALAGJA-1 a Helvécia-feketeerdei iskola Ki. lián György úttörőcsapata. Gyerekek! Az elmúlt héten közölt rejtvény helyes megfejtése: Mikszáth Kálmán. Müvei közül legtöbben a Fekete varos-*, a Beszélő köntös-t, a Szent Péter esernyőié-t küldték be. A szerencse a következőknek ked­vezett, számukra könyvet adtunk pos­táira: Horváth Henriette, Orgovány; Kovács Zsuzsa, Tass; Deli Ildikő, Baja; Szurok Eszter, Kecskemét; Kiss Márta, Ágasegyháza; Sz. Kovács Anikó, Kiskunmajsa; Kopasz Emese, Foktő; Barta Adrienn, Madaras; Cseri Eszter, Tiszakécske; Horváth Ildikó, Kunfehértó. A KISZ KB VÖRÖS SELYEM- ZÁSZLAJÁT a kecskeméti Ka­tona József Úttörőcsapat és a Solti Vécsey Károly Úttörőcsapat. A KIVÁLÓ ŰTTÖRÖMVN- KÁÉRT kitüntetést a kalocsai Ady Endre Úttörőcsapat, a Hél- vécia-matkói úttörőcsapat, a kecskeméti Toldi Miklós Úttörő- csapat és a bajai Bokányi Dezső Úttörőcsapat kapott. Ezen a héten egy újfajta rejtvényt kínálunk. A képen látható értelmes szavakból képezzetek új szavakat úgy, hogy betűket cseréltek fel. Eze­ket az új szavaikat írjátok a Jobb ol­dali ábra megfelelő sorába. Ha ügye­sen oldottátok meg a feladatot, ak­kor egy híres magyar író nevét kap­játok megfejtésül. Az író nevét kér­jük beküldeni levelezőlapon, szer­kesztőségünkbe, június 20-ig. (Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét. 6001, Pí. 76). A levelezőlap címolda­lára írjátok rá: Gyermekrejtvény! A helyes megfejtést'beküldőik között tíz könyvet sorsolunk ki. Mindig örömmel köszöntjük az ' új tudósítókat, azokat, akik fon­tosnak érezve egy eseményt, tol­lat fognak, és beszámolnak róla. Most a szokottnál is nagyobb öröm ért bennünket: a jánoshal­mi úttörőcsapat Petőfi Népe ri­porterőrse küldte el első tudósí­tását. Amint írják, tizenöten vannak, Ltisztig József foglalkozik velük, Csapatuk LÁNG elnevezésű új­ságjába is rendszeresen készítik majd a beszámolókat Az őrs ne. vében Halász Kati, Juhász Zsolt és Ceglédi Zsolt irta alá a leve­leket Mi pedig várjuk a folya­matos további jelentkezésüket! * Bódogh Márta, a Kecskemét- szarkási iskolából küldte tudó­sítását. „'Különös izgalommal vártuk az idén a gyermeknapot! Az ün­nepélyes kisdobos- és úttörőiava- tásra délelőtt került sor, ekkor adta át Trajer Teréz, az úttörő- elnökség tagja patronálóinknak, a Reszelőgyár MEO brigádjának a Gyermekekért — emlékplaket­tet. Ez a brigád 10 éve segit ben­nünket — mi is hatalmas úttörő, tapssal köszöntöttük őket. Ez­után megkezdődött a gyermek­napi kavaikád, hat játékcentrum volt, és természetesen minden raj főzött is. „Megnyertük a Bajális Grund- kupát! — írja tudósításában a bajai Tinódi Lantos Sebestyén úttörőcsapat ötödikese, Lantos Péter. A nagy örömöt még az is tetézte, hogy a Széchenyi Kujpát is megnyertük, szóval a mi kis­dobos íocicsapatunk a legjobb a ; megyében. A gyermeknapi ün­nepség után nagyszerű kirándu­láson voltunk a cserteparti park­erdőben.” * (Megyénket képviselik ezen _a nyáron Csillebércen a bácsalmá­si — megyei versenyen első he­lyezést elért — természetkutató úttörők: Csenki Tünde, Kollár Andrea és Végh László. Taná­raik irányításával nagy szorga­lommal készülnek a sorra kerülő országos versenyre, hogy ismét jó helyezést érhessenek el! * Pollik Edit a kecskeméti le- ninvárosi iskolába jár, hetedi­kes. Levelében érdekes találko­zásról ír: „Május végén egy egész napot a szovjet gyerekek iskolá­jában töltöttünk el. A meghívást a szovjet úttörőszövetség meg­alakulásának 61. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségre kaptuk. A díszszemle után szó­rakoztató műsort néztünk, majd • sportversenyen vehettünk részt.” |É||Íf|* összeállítottat v ődiaeci K-ialin REJTVÉNYFEJTŐKNEK H A J Ó s II II II II II II II II o 1“ K A z Á N o B A R K A o T / A B 0 R 0 H A j T s 0 o L é A M P A o M s A S 0 L o A L K A T o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents